Magyar Hírlap, 1998. május (31. évfolyam, 114-126. szám)

1998-05-16 / 114. szám

1998. MÁJUS 16., SZOMBAT Magyarország nem kér könnyítéseket az EU-tól kulturális és audiovizuális téren Módosítani kell a médiatörvényt Magyarország audiovizuális politikáját legkésőbb a csatlakozás időpontjáig teljes összhangba kívánja hozni az Európai Unióé­val - ezt a szándékot ismertette tegnap Brüsszelben a magyar küldöttség. Budapest idén novemberig részletes menetrendet dolgoz ki a médiatörvény azon rendelkezéseinek a módosításá­ról, amelyek még nem felelnek meg a közösségi előírásoknak. Az úgynevezett HBO-vita és a Média II. programban való ma­gyar részvétel kérdése továbbra sem tisztázott, bár ez nem is volt feladata a tegnapi átvilágításnak. MH-Brüsszel A magyar kulturális és audio­vizuális politika átvilágításán részt vevő magyar tárgyaló­­küldöttség tegnap jelezte, hogy az ország a két területen nem kér átmeneti könnyítése­ket a közösségi jogszabályok alól, és a csatlakozás időpont­jáig teljesen meg kíván felelni a követelményeknek. Ficsor Mihály, az Igazságügyi Mi­nisztérium főosztályvezetője újságíróknak kifejtette, hogy a magyar médiatörvény szá­mos szempontból összhang­ban van az EU-előírásaival. A még meglévő törvényi hiá­nyosságok kiküszöbölésére a magyar kormány idén novem­berig menetrendet dolgoz ki. A főosztályvezető a módosí­tásra szoruló rendelkezések között említette többek kö­zött a reklámok és az úgyne­vezett közvetlen ajánlat (Te­­le-shopping), valamint a jog­hatóság problémájának sza­bályozását. Utóbbi annak meghatározására vonatkozik, hogy melyik állam hatóságai járhatnak el azokkal a műsor­­szolgáltatókkal szemben, amelyek a határokon túlra is sugároznak. A határokon átnyúló tele­víziózásról szóló irányelv és annak módosítása jelenti tu­lajdonképpen azt a joganya­got, amelyet a jövendőbeli ta­goknak a csatlakozás érdeké­ben el kell fogadniuk. A szak­emberek szerint a közérdek­lődésre számot tartó esemé­nyek televíziós közvetítésé­ben ugyancsak igazodnunk kell a közösség normáihoz. Ezek ugyanis tiltják, hogy egy tévétársaság kizárólagos jogot szerezzen olyan nagy jelentő­ségű események közvetítésé­ben, mint az olimpiai játékok vagy a labdarúgó-világbaj­­nokság. A megszorítás a nem­zeti labdarúgó-bajnokságok közvetítésére nem feltétlenül vonatkozik. Az EU-tagálla­­mokban nem is egy televíziós állomás kizárólagos jogot sze­rez egy-egy mérkőzésre, ame­lyet aztán kódoltan sugároz. Magyarország már koráb­ban is részt vett a közösség kulturális programjaiban, és ezen a gyakorlaton a jövőben sem kíván változtatni - jelezte Rónai Iván, a kulturális tárca főosztályvezetője. A miniszté­rium idén 190 millió forintot különített el költségvetéséből e célra, amivel négy közösségi programba - a Kaleidoscope­­ba, a Raphaelbe, az Arianéba és a Média II.-be - válthat be­lépőjegyet. A Média II. au­diovizuális (filmipari) prog­ramba történő magyar bekap­csolódás ugyanakkor egyelő­re nem eldöntött kérdés. Bár az Európai Bizottság előter­jesztésében javasolta, hogy Magyarország előtt nyissák meg a programot, egyes tagál­lamok és európai parlamenti képviselők - brüsszeli forrá­sok szerint - az úgynevezett HBO-vita miatt egyelőre vo­nakodnak jóváhagyásukat ad­ni a magyar részvételre. Brüsszelben fenntartások fo­galmazódtak meg amiatt, hogy az amerikai tulajdonban lévő HBO filmcsatorna len­gyel adását Budapestről - állí­tásuk szerint - szabályellene­sen sugározzák. A bizottság­nál a francia érdekeltségű Ca­nal Plus Polska tett feljelen­tést az amerikai konkurencia ellen, amely szerinte fittyet hány a szabályozásokra és az európai normákra. Magyaror­szágon ugyanakkor nemrég tíz évre szóló műsorjel-továb­bítási engedélyt adtak a HBO-t képviselő CEU Kft.­­nek. Megfigyelők szerint a ki­fogások nem az engedély idő­tartamára, hanem inkább arra vonatkoznak, hogy a műsorok megfelelnek-e az európai nor­máknak. A vitában különö­sen a Canal Plus anyaországa, Franciaország tűnik elszánt­nak. Aggályosnak mondható ugyanakkor, hogy a HBO ügye összekapcsolható-e a Média II. programéval, mely­ben a részvétel elvileg nincs az EU irányelveinek teljesítésé­hez kötve. A bizottsági előter­jesztés értesülésünk szerint pillanatnyilag az Európai Par­lament előtt van, amelynek véleményezési joga van, mie­lőtt a kormányok képviselői­ből álló Európai Tanács a végső szót kimondaná a kér­désben. Az EP-nek április végéig kellett volna állást foglalnia a magyar részvételről, de egy­előre húzódik a döntés. Nem érdektelen, hogy az EP-ben a téma felelőse egy francia euroképviselő. Megfigyelők ugyanakkor hangsúlyozzák, hogy a bizottság a társult or­szágok közül egyelőre egye­dül Magyarország bekapcso­lódását javasolta a Média II. programba. • Gy. Z. G8: díszvacsora után mától rágósabb falatok Jelcin már nem csak vendég • Folytatás az 1. oldalról Bill Clinton amerikai elnök tegnap ismét reményét fejez­te ki, hogy Pakisztán nem vá­laszol atomrobbantással az indiai kísérletre, s világossá tette: a cúcstalálkozón igye­keznek megtalálni a legjobb megoldást. Négyszemközti megbeszé­lést tartott egymással tegnap a brit kormányfő és az orosz elnök Birminghamben. Tony Blair és Jelcin eszmecseréjén nem hivatalos értesülések szerint azonban a találkozón felmerült a koszovói válság kérdése. A legnagyobb ipari álla­mok nyolcakká bővült klub­jának birminghami csúcsta­lálkozóján a napirend szerint fontos téma lesz a szervezett bűnözés. Az Egyesült Álla­mok, Kanada, Nagy-Britan­­nia, Oroszország, Franciaor­szág, Japán, Németország és Olaszország vezető politiku­sai meghallgatják a Scotland Yard különleges ügyosztá­lyának jelentését, amelynek előzetesen kiszivárgott rész­letei szerint a nemzetközivé terebélyesedő maffiabűnözés a fejlett országok bruttó nemzeti termékének 2, a fej­lődőkének pedig esetenként akár 14 százalékát is fele­mésztheti. A csúcs részvevői várhatóan fontolóra veszik egy olyan, napi 24 órában működő információs rend­szer kiépítését, amely a nyolc ország bármelyikéből bármi­kor az éppen szükséges ada­tokkal tud szolgálni a tagok rendőrségeinek kérésére. Tony Blair, a vendéglátó munkáspárti brit kormányfő a rendezvény másik fő témá­jává tette a fejlődő - elsősor­ban afrikai - országok adós­ságterheinek enyhítését. A csúcs előestéjén, a The Guar­dian című vezető baloldali brit lapnak adott interjújá­ban Blair kijelentette: olyan csomagterv elfogadtatására törekszik, amely lehetővé tenné, hogy a legszegényebb országok a kamatterhek he­lyett saját fejlődésükre for­díthassák szűkös forrásaikat. KÜLFÖLD - BELFÖLD Magyar Hírlap 3 A nép csúcstalálkozója A G8 összejövetelével egy időben a „nép csúcstalálkozóját” is megnyitották tegnap Birminghamben. Az alternatív rendezvé­nyen, amelyre 1984 óta rendszeresen sor ke­rül a G8-csúcs mellett, különféle civilszerve­zetek és érdekcsoportok képviselői vesznek részt - írta a Reuters. „A mi feladatunk az, hogy ráébresszük a G8-akat, az ő munkamódszerük többé nem megfelelő. Arra próbáljuk rávenni őket, hogy még egyszer átgondolják, amit tesznek” - mondta az alternatív konferencia egyik szer­vezője, Sir Crispin Tickell volt brit ENSZ- nagykövet. Ma várhatóan 40 ezer ember alkot majd élőláncot a csúcstalálkozó helyszínén, hogy a világ legbefolyásosabb vezetői is észreve­gyék a „nép üzenetét”. Az élőlánc résztvevői már napok óta zarándokolnak Birmingham­be Nagy-Britannia minden részéből, ki gya­log, ki biciklivel. Lesznek olyanok is, akik ej­tőernyővel, szörfdeszkán vagy uszályon ér­keznek. Az alternatív csúcstalálkozóra készített je­lentésből kiderül, hogy annak résztvevői első­sorban a fejlődő országok adósságainak keze­lésében várnak az eddigitől eltérő gondolko­dást a világ vezetőitől, mivel szerintük a Vi­lágbank és a Nemzetközi Valutaalap teóriái­val nem lehet fenntartható gazdasági fejlő­dést elérni. Ugyancsak szeretnék, ha a nyugati kormá­nyok kordában tartanák a nemzetközi pénz­ügyi spekulációt. Folytatódtak az összecsapások Izraelben Kőzápor a Siratófalnál MH-összefoglaló_________ A pénteki muzulmán ima bé­késen telt el Izraelben, azután azonban a Templomhegyre és a Siratófal környékére kivezé­nyelt 1600 izraeli rendőr sem tudta megakadályozni, hogy a palesztinok kövekkel dobál­ják meg az imádkozó zsidó­kat. A rendőrök az imádkozó­­kat azonnal a Siratófal alagút­­jaiba terelték, jelentette tel­­avivi tudósítónk. Senki nem sebesült meg, a rendőrség nem oszlatta szét az arab tö­meget. Hebronban viszont össze­csaptak tegnap is az izraeli ka­tonák és a köveket dobáló pa­lesztinok a várost szétválasztó vonal mentén. A katonák gu­milövedéket lőttek a tömegre, szemtanúk szerint a gyomrán megsebesítették az egyik iz­raeli napilap fotóriporterét is, de sérülése nem életveszélyes. Gázában százak tüntettek az egyik csütörtöki áldozat te­metésén. Az 55 éves férfi, 14 gyermek apja, akkor halt meg, mikor megpróbálta egy sebesült rokonát menteni. Csütörtökön és pénteken forródróton tartotta a kapcso­latot a Washingtonban tár­gyaló Benjamin Netanjahu kormányfő Jichak Mordehaj védelmi és Avigdor Kahalani belbiztonsági miniszterrel, va­lamint Ami Ajalonnal, a bel­biztonsági szolgálat vezetőjé­vel. A miniszterelnök és Ma­deleine Albright amerikai külügyminiszter megbeszélé­sein egyébként ismét nem tör­tént áttörés. James Rubin amerikai külügyi szóvivő a kimerítő, többórás tárgyalások ellené­re kénytelen volt elismerni, hogy nincs sok ok a derűlá­tásra. Csupán annyi haladás történt, hogy szakértői szin­ten folytatják a „komoly egyeztető munkát” a patt­helyzet feloldását célzó ame­rikai indítványról. Izraeli for­rások szerint a miniszterel­nök semmit sem engedett ál­láspontjából. Netanjahu is­mételten nyilvánvalóvá tette, hogy csak olyan megállapo­dást tud elfogadni az Egye­sült Államok részéről, amely megfelelő biztonsági ütköző­övezetet kínál a palesztin ter­rorizmussal szemben. Netanjahut egyértelműen támogatják az amerikai kongresszus vezetői. Trent Lott, a felsőház republikánus többségének a vezetője és Newt Gingrich, a képviselő­ház szintén republikánus el­nöke tárgyalt Netanjahuval, és ismét hangoztatta: Izrael­nek joga van saját magának eldönteni, hogy biztonsága szempontjából milyen nagy­ságú csapatvisszavonást tart elfogadhatónak a paleszti­noknak átadandó területek­ről. Szerintük a kormányzat rosszul teszi, hogy megpróbál beleszólni az izraeli biztonsá­gi igényekbe. Oktatás szlovák módra MTI A szlovákiai magyarság anyanyelven történő oktatás­hoz való jogát korlátozó tör­vénymódosítás hatályba lé­pése ellentétes lenne a szlo­vák-magyar alapszerződés­ben vállalt kötelezettségek­kel -jelentette ki tegnap Ko­vács László, magyar külügy­miniszter, aki hivatalába ké­rette Juraj Palackát, a Szlo­vák Köztársaság budapesti ideiglenes ügyvivőjét. Kovács László a szlovák diplomatá­nak kifejtette: a pozsonyi parlament által első olvasat­ban elfogadott törvénymódo­sítás nemcsak a szlovákiai magyarság körében váltott ki nyugtalanságot, jogos aggo­dalmakat, hanem Magyaror­szágon is. Hangsúlyozta, hogy a törvénymódosítás ha­tályba lépése ellentétes lenne az alapszerződésben vállalt kötelezettségekkel, valamint a nemzetközi szervezetek el­várásaival. Katonai telefontender részrehajlás nélkül Újabb állomásához érkezett a honvédség sokat bírált távközlé­si tendere, elkészült ugyanis a pályázatot vizsgáló független szakértők jelentése. A Műszaki Egyetem specialistái szerint semmi nem bizonyítja azt az állítást, hogy a hosszú távon ötmil­­liárd forintos üzlettel kecsegtető pályázatot eleve úgy írták ki, hogy annak az egyik jelentkező cég (nevezetesen a Siemens) feleljen meg. A pályázatban szereplő kap­csolástechnikai központok a légvédelem korszerűsítését szolgálják, azonban jóval na­gyobb üzletről van szó, mint a mostani ötszázmillió forin­tos beruházás. Aki a tendert megnyeri, ötmilliárd forintos megrendeléshez jut - állítják honvédségi szakértők, hiszen ezekhez az eszközökhöz kell majd igazítani a hadsereg tel­jes híradástechnikai vásárlá­sait. A tavaly kiírt pályázatra öt cég jelentkezett, közülük a Siemens ajánlatát ítélte a leg­jobbnak a tárca értékelő bi­zottsága, és ezt a javaslatot továbbították a miniszter döntés-előkészítő bizottsága felé is. Az eredményhirdetés azonban elmaradt, miután többen megfogalmazták ki­fogásaikat a döntéssel szem­ben. A bírálók között volt Mécs Imre, a honvédelmi bi­zottság elnöke, aki szerint a pályázati kiírást a Siemensre szabták. A tárca vezetője, Keleti György, bár bizalmáról bizto­sította a döntés-előkészítőket, végül független szakértőket kért fel az eljárás megvizsgá­lására. A Műszaki Egyetem híradástechnikai tanszékén most elkészült jelentés szerint a kiírás szövege nem kedvez egyik pályázó cégnek sem. Mécs Imre lapunknak egyelő­re nem kívánta kommentálni a szakértők véleményét. Tóth Ferenc, a honvédel­mi tárca osztályvezetője la­punknak elismerte, hogy a Matáv valóban részt vett a pályázat kiírásában, azonban máshol is bevett gyakorlat, hogy a legnagyobb távközlési cégeket felkérik az ilyen típu­sú pályázatok szövegének megfogalmazásához. Arra a kifogásra pedig, hogy a Ma­táv a Siemens üzleti partnere, Tóth elmondta: a vállalat több ezer céggel áll kapcso­latban. A tábornok szerint a szakértői vizsgálat megérke­zése után semmi akadálya sincs annak, hogy a döntés-e­lőkészítő bizottság újra tár­gyalja az ügyet, a hónap vé­gén pedig eredményt hirdet­hessenek. Ugyanakkor Póda Jenő, a honvédelmi bizottság MDF-s tagja szerint nem tekinthető lezártnak a telefontender­ügy, sőt minden bizonnyal bí­róságon folytatódik majd a vita. Katonai titkokra hivat­kozva ugyanis a tárca eltért a közbeszerzési eljárások sza­bályaitól. Erre a beszerzésre ilyen felmentést a testület nem adott ki, vagyis a teljes pályázat érvénytelen. Tóth tábornok szerint a bizottság egyszerre több beszerzésre adott felmentést, köztük a most vitatott pályázatra is. • Haszán Zoltán Sokan vizsgálnák a Dunát A választási kampány és egy esetleges kormányváltás egyelőre nem befolyásolja a dunai vizsgálati elemzések előkészítését. Több hazai és külföldi cég jelentkezett már az április végén meghirdetett nyílt tenderre. A vizsgálatok előkészítésével pár­huzamosan az EMU újult erővel folytatja aláírás-gyűjtési ak­cióját a vízlépcső ügyében kiírandó népszavazásért. A vizsgálati elemzések elvég­zésére több mint két hete meghirdetett nyílt tender iránt komoly érdeklődés mu­tatkozik - közölte érdeklődé­sünkre Varga Miklós, a pá­lyáztatás lebonyolításával megbízott Országos Vízügyi Főigazgatóság (OVF) vezető­je. Megtudtuk: több hazai és külföldi cég vásárolta meg ed­dig a több mint félmillió fo­rintba kerülő tenderdoku­mentációt, de szakértők sze­rint az egymást figyelő nagy nemzetközi cégek jelentkezé­se még csak ezután várható. A tenderzárás határideje június 9-e, eredményhirdetés­re pedig június 24-én kerül sor. Mint Varga Miklóstól megtudtuk: a pályázatot egy Világbank által ajánlott szá­mítógépes modell alapján bí­rálják el. Alapvető szempont lesz az ajánlattevő referen­ciáinak­, illetve a munkában részt vevő szakértők felké­szültségének az értékelése, az ajánlat környezet-, természet- és tájvédelmi, műszaki, köz­­gazdasági tartalma, továbbá az ajánlatban foglaltak térségi hatásai, a vállalási ár és a pá­lyázó pénzügyi-gazdasági megbízhatósága. A fenti szempontok figyelembevéte­lével a hatásvizsgálatokat fel­ügyelő miniszteri bizottság fogja megnevezni a tender­győztest. Az OVF pártoktól függet­len szakmai munkát végez, így azok a lapunk csütörtöki számában ismertetett pozso­nyi hírek sem módosítanak a vizsgálatok menetrendjén, amelyek szerint elképzelhető, hogy a szlovák kormány is­mét Hágához fordul a Duna ügyében. A sikertelen első fordulós választási szereplést követően az Együtt Magyarország Unió (EMU) újult erővel folytatja aláírás-gyűjtési akcióját a népszavazás kiírásáért. A tö­mörülés kezdeményezését május elejéig közel 40 ezren támogatták. • Szilágyi A. János HABSBURG OTTÓ: KITEKINTŐ Szászország-Anhalt tanulsága Az április 26-ai szászország-anhalti tar­tományi választások eredményét messze a kis tartomány, illetve Németország ha­tárain túl szenzációként értékelték. Ke­vés érdeklődést keltett, hogy miként szerepeltek a parlamenti pártok, még ha megfontolásra adott volna is okot a CDU veresége, vala­mint a zöldek és a liberális FDP eltűnése a parlamentből. A szociáldemokraták szereplésének nagyon kismértékű ja­vulását is alig vették tudomásul. Csak egyetlen dolog vál­tott ki izgalmat: a szélsőséges Német Népi Unió (DVU) különben várt előretörése. A Német Népi Unió sajátos párt. Egy Gerhard Frey ne­vű kiadó vezeti, aki a nyilvánosság előtt alig érvényesülhet, mivel nincsenek meg a néptribuni képességei, azonban nyilvánvalóan nagyon sok pénze van, és ezenkívül a kiadói tevékenységében is folyamatosan támogatja a szélsőjobb­­oldali pártokat, természetesen mindenekelőtt Német Népi Unióját. A DVU már többször hirtelen megjelent, regio­nális választásokon mandátumokat szerzett, de azután a következő választáson teljesen eltűnt. Valamennyi népességben léteznek frusztrált emberek, akik mindig a szélsőséges pártokhoz tartoznak. Egyik párt­tól a másikhoz pártolnak át, és még sohasem alkottak sta­bil politikai alapot. Léteznek közöttük a nemzetiszocializ­mus relikviái, akik lassan kihalnak, és akiket a mindig elé­gedetlenek helyettesítenek. Az eddigi tapasztalatok alapján feltételezhető, hogy ez­úttal aligha lesz másként. Annak idején tevékenykedtek a republikánusok Németországban, akiknek vezetője, Schönhuber briliáns író és jó szónok volt. Ám a republiká­nusok ideje csak egyetlen törvényhozási időszakon át tar­tott, mivel a párt, képviselői kevéssé meggyőző képességei miatt a teljes fronton csődöt mondott. A dologban az az igazán nyugtalanító, hogy a szélsősé­gesek győzelme nem vezetett igazi lelkiismeret-vizsgálat­­hoz a nagy, hagyományos pártoknál, hanem csak jajveszé­kelés követte a tömegkommunikációs eszközökben. Ez már azért is rövidlátásról tanúskodik, mert a nagy felhábo­rodás effajta kitörése tulajdonképpen csak propagandát je­lent a szélsőségeseknek. Mind a politikai pártok, mind pedig a média még a tör­ténelem tárgyilagos vizsgálatát sem vállalta, pedig a törté­nelem és a földrajz életfontosságú a jó politizáláshoz, így például szisztematikusan elhallgatták felelősségüket a wei­­mari köztársaság akkori összeomlásában. Ma már csak kevesen vannak, akik átélték az akkori időt. Ők tudják, hogy a szociális nyomor az a talaj, amelyen a szélsőség kialakulhat. Németországban és a legtöbb más európai országban ugyan nem lehet nyomorról beszélni, lélektanilag azonban a munkanélküliség nagyon nyomaszt­ja az embereket, és így meggondolatlan reakciókhoz vezet. Természetesen túlzott a kormányokat okolni a munkanél­küliség miatt. Mindenekelőtt a világ gazdasági struktúrájá­nak változásáról van szó, amelyre még hiányzik a megfele­lő ráhangolódás. A gazdaság globalizációjával óriási kihí­vásokkal kell szembenéznünk. Bármennyire fájdalmas le­gyen is, lesznek szektorok, amelyekben Európának le kell adnia másoknak a maga gazdasági területeit. Ennek oka a világgazdaság fejlődése és az a tény, hogy a feltételek, s így az egyes népek, országok és kontinensek közötti kapcsola­tok is nagyon erőteljesen megváltoztak. Ami azonban e helyzet politikai következményét illeti, az érdekelteknek végre fel kellene ismerniük, hogy a szél­sőséggel szemben csak realista politikával lehet felvenni a harcot. A weimari köztársaságban, ezt egyszer meg kell nyíltan mondani, a nemzetiszocializmus győzelméért a fő felelősség a hagyományos pártokat terhelte. Sem a Keresz­tény Centrum, a CDU elődje, sem a szociáldemokraták nem álltak a helyzet magaslatán, amikor a nemzetiszocia­lizmus feltörekvőben volt. Ha egyeztettek volna, és készek lettek volna Schleicher szövetségi kancellárt támogatni, a helyzet mindenképpen menthető lett volna. Nem szabad elfelejteni, hogy Hitler a hatalom megragadása idején már túl volt a csúcson, az 1933 januárja előtti időszakban helyi választásain a nemzetiszocializmus már vereséget szenve­dett. Azonkívül a pártot mély válság rázkódtatta meg, mi­után a legjobb szervezője, Gregor Strasser elhagyta. Igaz, Németország felépítménye annak idején nagyon kedvezőtlen volt. A kommunisták és a nemzetiszocialisták együttesen képesek voltak a törvényhozás, a Reichstag munkájának megbénítására. Ha a hagyományos pártok, a szakszervezetek és a keresztény szervezetek támogatásá­val készek lettek volna akkor arra, hogy segítsék Schlei­­chernek a nemzetiszocializmus ellen tervezett fellépését, akkor a hadsereg a kancellárral tartott volna. Ez nemcsak arra volt visszavezethető, hogy ő tábornoki rangot viselt, hanem mindenekelőtt arra a tényre, hogy a hadsereg, amely annak idején a Kapp-puccsal keserű leckét kapott, mivel egy általános sztrájk megbénította, a szakszerveze­tek és a pártjuk, illetve a keresztény orientáltságú tömegek támogatása nélkül többé nem volt hajlandó fellépni. A mai helyzet Németországban persze még nem olyan drámai, mint akkor. Ugyan 1932-ben is létezett munkanél­küliség, de ez más valami volt, mint napjainkban, mivel az emberek számára súlyos nyomort jelentett. Ma nem ez a helyzet. Természetesen törekedni kell arra, hogy sikerül­jön megszüntetni a baj okát. Ám mindenekelőtt a hagyo­mányos pártoknak kellene megpróbálniuk megakadályoz­ni a szélsőségesek erősödését, maguknál kezdve a lelkiis­­meret-vizsgálatot, ahelyett hogy hangosan jajveszékelné­­nek, ami semmit sem használ. Végre tisztában kellene len­niük vele: válságos helyzetben nem lehet azonnal mást hi­báztatni, inkább saját maguknak kell feltenni a kérdést, mit kellene tenni a fenyegető veszély elhárítására. Német eredetiből fordította Karcagi Katalin R­agadja meg... ...az új Astra kormánykerekét, és próbálja ki, mi mindent tud ez az autó! És meg fog lepődni, hogy mindent tud. Várjuk Önt egy fordulóra! Új Astra bemutató hétvége május 16-17-én! OPEL."©- Maxabo Szalon, Szerviz, Lakatos- és fényezőüzem, Alkatrészáruház III. Óbuda, Bécsi út 254. Tel./fax: 250-7373, 250-7371, 368-2299

Next