Magyar Hírlap, 1998. június (31. évfolyam, 127-151. szám)
1998-06-19 / 142. szám
4 Magyar Hírlap Megalakult az új Országgyűlés Orbán Viktort hivatalosan is felkérték a kormányalakításra - Megválasztották a parlament tisztségviselőit • Folytatás az 1. oldalról Az Országgyűlés titkos szavazással választotta meg tisztségviselőit. A képviselők 334 igen szavazattal, 36 ellenében Áder Jánost, a Fidesz- Magyar Polgári Párt alelnökét választották meg a parlament új elnökévé. Az Országgyűlés új alelnöke Szili Katalin szocialista, Gyimóthy Géza kisgazda és Wekler Ferenc szabad demokrata képviselő lett. Döntött a Ház a tíz jegyző személyéről is. Az előzetes megállapodás szerint a Fidesz-MPP, az MSZP, az MDF és az SZDSZ kétkét, az FKGP és a MIÉP pedig egy-egy képviselőjét jelölhette jegyzőnek. A frakciók ajánlásai alapján az Országgyűlés Szabó Erikát és Vidoven Árpádot (Fidesz- MPP), Juhászné Lévai Katalint és Kocsi Lászlót (MSZP), Világosi Gábort és Mádai Pétert (SZDSZ), Herényi Károlyt és Németh Zsoltot (MDF), valamint - a legkevesebb ellenszavazattal - Molnár Róbertet (FKGP) és Kapronczi Mihályt (MIÉP) választotta jegyzővé. Az elnök és a három alelnök megválasztásával véglegessé vált a házbizottság névsora is. Ebben Áder János, Szili Katalin, Gyimóthy Géza és Wekler Ferenc mellett a hat frakcióvezető: Szájer József (Fidesz-MPP), Kovács László (MSZP), Kuncze Gábor (SZDSZ), Balsai István (MDF), Torgyán József (FKGP) és Csurka István (MIÉP) vesz részt. Az ülés vezetését a házbizottság névsorának ismertetése után az új elnök vette át. Válasz a jövő kihívásaira Áder János köszöntő beszédében hangsúlyozta: a most megalakult Országgyűlést az őszinteségnek, a becsületességnek és a hozzáértésnek kell jellemezni. - Az új magyar demokrácia eredményei és kudarcai is közösek. Mi meg akarjuk őrizni az eredményeinket és okulni akarunk a kudarcokból - folytatta. A házelnök úgy fogalmazott: nem az a dolgunk, hogy ítéletet mondjunk a múltról, az a feladatunk, hogy a jövő kihívásaira a jelenben találjuk meg a megfelelő válaszokat. Áder szerint a törvényhozásnak a polgárokért, a családokért és a nemzetért való tenni akarás házának kell lennie. Az Országgyűlésnek - szavai szerint - szellemi otthont kell nyújtania a polgárok életét jobbító kezdeményezéseknek. Ki kell teljesítenie a szabadság és a polgári demokrácia intézményeit, meg kell teremtenie a tisztes polgári lét törvényi, szellemi és erkölcsi feltételeit. Áder János megköszönte az Országgyűlés eddigi vezetőinek munkáját és külön is méltatta Gál Zoltán leköszönő házelnök tevékenységét. Áder János szavai után az 1990 és '94-ben kialakult hagyományoknak megfelelően a távozó Horn Gyula miniszterelnök összegezte kormánya tevékenységét. A távozó kormány eredményei A leköszönő kabinet munkáját értékelve hangsúlyozta: a kormány minden fontos döntésében a nemzet érdekeit tartotta szem előtt. Úgy vélte, hogy az alapvető célokat tekintve nem volt lényegi különbség az előző és a mostani távozó kormányzat között. Kormánya legfontosabb eredményei közül a miniszterelnök egyebek mellett a gazdasági stabilizációs program beindítását, az ennek következtében javuló pénzügyi helyzet megteremtését, az iparszerkezet átalakítását, a nemzeti agrárprogram elkészítését, valamint a NATO-hoz és az Európai Unióhoz való integráció elősegítését emelte ki. Kiemelte, hogy Magyarországon több évre megalapozódott az erőteljes gazdasági növekedés. A kormányzat legsúlyosabb dilemmájának nevezte, hogy egyszerre kellett „a gazdaságot rendbe tenni és a lakosság emberhez méltó életfeltételeit biztosítani”. - Tény, hogy a gazdaság átalakítása közben nem lehet általános jólétet teremteni - tette hozzá. A hibákról szólva gyengének ítélte meg az ország közbiztonságát. Úgy vélte, hazánkban egyelőre nem lehet elég szigorú egyetlen intézkedés sem, amely a bűnözési hullám visszaszorítására irányul. Beszéde végén Horn Gyula bejelentette: az új parlament megalakulásával megszűnt az általa vezetett kormány megbízatása. A szocialista politikus egyúttal közölte: a kabinet hivatalban marad és korlátozott jogkörrel működik az új kormány megalakulásáig. - Biztosíthatom a Tisztelt Házat, a magunk részéről minden tőlünk telhetőt megteszünk, hogy a kormányváltás zökkenőmentes legyen - hangsúlyozta Horn Gyula. A távozó kormányfő felszólalása után Göncz Árpád köztársasági elnök bejelentette, hogy az új kormány megalakítására Orbán Viktort, a Fidesz-Magyar Polgári Párt képviselőjét kéri fel. Az ezredforduló Magyarországáért A kijelölt miniszterelnök felszólalásában úgy fogalmazott: az új kormány mindnyájunk kormánya lesz. Mint mondta: az ezredforduló Magyarországának olyan kormányra van szüksége, amely képes határozott válaszokat adni a jövő kérdéseire. Olyan kormányra, amely képes eleget tenni a XXI. század kihívásainak. Amely alkalmas arra, hogy segítségével felépíthessük a polgárok Magyarországát. Azt az országot, ahol mindenki számára megnyílik a lehetőség, hogy képességei, tudása és szorgalma révén szabadságban és jólétben élhessen. Végül bejelentette: ígéretéhez híven a lehető legrövidebb időn belül bemutatja a T. Háznak a polgári erők kormányát. A kijelölt miniszterelnök beszéde után a házelnök berekesztette az ülést, egyúttal a T. Ház következő ülését június 25- ére, jövő hét csütörtökre összehívta. • Velancsics Béla Esküt tesznek az új képviselők FOTÓ: HABIK CSABA Előkészítették Szili jelölését Lapunk úgy értesült, hogy az MSZP-ben a döntést megelőzően találkozókat szerveztek annak érdekében, hogy a hétközepi jelölésen Szili Katalin kapjon támogatást a házalelnöki tisztségre Gál Zoltán ellenében. Ez meglepetést okozott mind a frakcióvezetésnek, mind az érintettnek. Mint azt lapunk már tegnap megírta, a szocialista frakció ülésének kezdetéig Gál volt az egyetlen jelölt, de Schalkhammer Antal képviselő javaslatára Szilire is voksolhattak a honatyák. Schalkhammer Antal elmondta, hogy azért javasolta Szilit, mert szerinte jobb, ha több jelölt közül választhatnak a képviselők. Úgy véli: Szili magában hordozza a vidék tisztességét, tevékenysége sok képviselő szimpátiáját nyerte el. Információnk szerint a szavazás, illetve a jelölés hátterében Budapest-vidék ellentét is áll. Hozzáfűzte: sokkal több vidéki képviselőt látna szívesen a párt vezető testületeiben. Azt az értesülésünket is cáfolta, hogy Szili jelölése előtt háttéregyeztetések folytak, csupán néhány honatyával egyeztetett. Sértődés nélkül vette tudomásul, ám tagadhatatlanul meglepte a döntés Gál Zoltánt. A távozó házelnök reményét fejezte ki aziránt, hogy a szocialista párton belüli megújulás ezentúl nyitr politikai vitában zajlik majd. Schalkhammerrel ellentétben úgy vélte, volt tudatos egyeztetés és nyilván felvetődtek a főváros-vidék ellentét jelei is, de ezt szerencsétlennek tartaná. Szili Katalin szintén nem értett egyet azzal, hogy a szavazás végeredményét háttéregyeztetések előzték meg. Egy demokratikusan működő pártban természetes a többes jelölés, s mivel az MSZP meghirdette a fiatalítást, a szavazás végeredményén nincs semmi csodálkoznivaló. A főváros-vidék ellentétről Szili úgy vélekedett: nem biztos, hogy ez állt az ügy hátterében. Szili leszögezte: az MSZP-nek túl kellett lépnie azon, hogy kizárólag paktumok érvényesüljenek a párton belül. Kovács László lapunknak elmondta: egyik szeme sír, a másik nevet. Sajnálja, hogy Gál Zoltánt nem jelölték alelnöknek, mert az szerinte megérdemelte volna, tapasztalata és felkészültsége miatt. Ám örül annak, hogy Szil Katalin személyében egy jól felkészült képviselő került az alelnöki posztra. Kovács számára megmagyarázhatatlan az, hogy a frakció jelölte az exállamtitkár asszonyt, hiszen a konzultációk során egyáltalán nem vetődött fel a neve. Kovács kérdésünkre elmondta, hogy nem szeretné, ha ez a helyzet veszélyeztetné az MSZP-frakció egységét. Horn Gyula, az MSZP elnöke tegnap reggel a Nap-kelte című tévéműsorban úgy nyilatkozott: Gál Zoltánnak nagyon komoly érdemei vannak abban, hogy az MSZP 1990 után komoly társadalmi befolyásra tudott szert tenni. Szerinte az, hogy most Gál helyett fiatalabbat választott a frakció, nem változtatja meg a távozó házelnök szerepének jelentőségét és a vele kapcsolatos véleményeket. Biztos vagyok abban, hogy a képviselőcsoport talál megfelelő szerepet Gál Zoltán számára - fogalmazott Horn, D. B.G. BELFÖLD Fenntartásokkal várják a tábornok-minisztert a Belügyminisztériumban Háttérbe szorulhat a civil igazgatás Pintér Sándor egykori országos főkapitány belügyminiszteri kinevezésével a rendőrség kétközpontú irányítását várhatóan felszámolják, valószínűleg megszűnnek a tárca és az ORFK szervezetében és a hatáskörökben mutatkozó párhuzamosságok. A minisztérium rendvédelmi apparátusát megerősítik, az ORFK jogosítványait pedig alaposan megnyirbálják - véli egy lapunknak nyilatkozó szakértő. Többen ezt a lépését úgy értékelik, hogy a civil igazgatás háttérbe szorul, s a BM ismét rendőrminisztériummá válik. A BM dolga egyebek mellett a rendőrség hatékony működéséhez szükséges jogszabályi környezet biztosítása, a rendvédelmi szervek általános feladatainak meghatározása, külső kontrollja, a pénzügyi források előteremtése - emelte ki e vélekedések kapcsán Szikinger István alkotmányjogász. A Belügyminisztérium és a rendőrség közötti kapcsolatot mindenképpen szorosabbra kell fűzni, ez feltétele a kormányzati felelősség érvényesítésének - mondta már korábban lapunknak Boross Péter, az MDF alelnöke, volt kormányfő és belügyminiszter. Az ORFK elkülönültsége és a rendőrség túlzott önállóság miatt kevésbé érvényesülhetett ugyanis a valódi kormányzati felelősség, s ezzel együtt a kormány rendészeti politikája. A Fidesz-MPP elnöke úgy nyilatkozott, hogy az országos főkapitány lehetne akár a Belügyminisztérium közigazgatási államtitkára is, ez azonban Boross szerint az európai gyakorlattól eltérő megoldás, így felvet bizonyos harmonizációs kérdéseket is. Mindazonáltal maga ezt a lehetőséget sem veti el. Megmaradt a centralizáltság Egyébként Boross szerint a rendőrség szerencséje, hogy egységes, centralizált, szigorúan hierarchizált szervezet maradt, szemben több nyugati állammal, ahol a liberális kormányok korábban területileg széttagolt struktúrát hagytak maguk mögött. Mégis kérdéses, hogy a magyar rendőrség ma valóban egységes szervezetként működik-e. Bizonyos szervek egymás mellé rendelésével ugyanis olyan tagolt struktúra alakult ki, amely ellentétes a centralizált irányítási modellel. Minden kormánynak jár a száz nap türelmi idő, így a Települési Önkormányzatok Országos Szövetségének főtitkára most csupán reményeit fogalmazta meg. Köllner Ferenc kérdésünkre elmondta: bízik benne, hogy a helyi igazgatásért, annak koordinációjáért felelős Belügyminisztérium egy tábornok miniszter kinevezését követően is alapvetően civil tárca marad. A csaknem 3200 önkormányzat nem elkülönült szervezet, hanem maga a társadalom, maga az ország, így a polgárok elemi érdeke is, hogy a civil szféra, ezen belül a demokratikus társadalom alapintézményeinek tekinthető helyhatóságok ne szoruljanak háttérbe, akkor sem, ha a kormányzatnak a közbiztonsággal kapcsolatos fokozott felelősségérzete okán volt rendőr vezeti majd a belügyi tárcát. Alapvető feladatok A Belügyminisztérium mai struktúrája a rendszerváltozást követően alakult ki, s a tárca és az ORFK közötti intézményes kapcsolatrendszer elveit is akkor fektették le - emelte ki Szikinger István alkotmányjogász, a Colpi Alkotmány- és Jogpolitikai Intézet munkatársa. Ő 1990-91- ben a a BM munkatársaként az ORFK-n szolgáló Felkai Lászlóval - aki ma a közigazgatási államtitkári poszt egyik lehetséges várományosa - folytatott szakértői szintű egyeztetéseket arról, hogy melyek a tárca, s melyek az ORFK alapvető feladatai. E szerint a BM dolga egyebek mellett a rendőrség hatékony működéséhez szükséges jogszabályi környezet biztosítása, a rendvédelmi szervek általános feladatainak meghatározása, a pénzügyi források előteremtése, a rendőrségi-közbiztonsági politika kialakítása, a rendvédelmi szervek külső kontrollja. Ezzel szemben az ORFK kizárólag végrehajtó szervezet lehet, amelynek feladata elsősorban a rendőri szervek tevékenységének koordinálása és szakmai ellenőrzése. Ezeket az alapelveket vezetői szinten is elfogadták. A tárca és az ORFK különböző funkcióit azonban 1990 óta nem sikerült pontosan elhatárolni, s ezért a miniszteri felelősség határai is tisztázatlanok. Részben a minisztérium és a rendőrség közötti viszony rendezetlensége vezetett oda, hogy helyettese rendvédelmi államtitkárok sora bizonyult alkalmatlannak. Egy volt rendőr tábornok belügyminiszteri kinevezése e tekintetben alapvető változást hozhat, de hogy ez milyen hatással lehet a tárca és az ORFK viszonyára, azt az alkotmányjogász szerint egyelőre kockázatos lenne megjövendölni. Az viszont kétségtelen, hogy Pintér Sándor kinevezésének híre szakmai körökben legalábbis meglepetést keltett. Orbán Viktornak az a kijelentése pedig, miszerint a közbiztonság helyzetének alakulása csupán elhatározás kérdése, kifejezetten veszélyes és káros következményekkel fenyeget. Szikinger mindazonáltal bízik benne, hogy a jövendő belügyminiszter szakít azzal az elképzeléssel, amely szerint a hagyományos rendőri eszközök alkalmazásának kiterjesztésével, illetve a létszám és a technikai eszközök fejlesztésével a bűnügyi helyzet lényegesen javítható lenne. A rendelkezésre álló mintegy harmincezer hivatásos ugyanis a holland Team Consult 1990- 91-ben végzett vizsgálatai szerint elegendő, míg a tízezernyi közalkalmazott már túl sok is (a rendőrség átvilágítását végző tanácsadó cég szerint e létszámot 2000-re kellett volna elérni, figyelemmel a bűncselekmények alakulására is, amelyet meglehetős pontossággal prognosztizáltak). Ma tehát nem a rendőr kevés, s elsősorban nem is a pénz hiányzik, hanem az információ - áhította az alkotmányjogász. A további mennyiségi növekedés helyett - véleménye szerint - meg kellene fontolni a helyi polgárokkal szoros kapcsolatban álló közösségi rendőrség kialakításának lehetőségeit. A szakértő fokozott jelentőséget tulajdonít a külső kontrollnak is, miután a politikai támadások erősödése várható. Éppen ezért el kellene kerülni, hogy a belügyminiszter konkrét ügyekbe is beavatkozzék, a látszatát is kerülve a pártpolitikai célú intézkedéseknek. Önkormányzati rendőrség A rendvédelmi irányítás hatékonyságának javítására két út kínálkozik. Az egyik megoldás a közbiztonsági rendőrség decentralizálása és az önkormányzatok alá rendelése, ezt azonban ma senki nem kívánja - mondta Finszter Géza, a Rendészeti Kutatóintézet munkatársa, a Boross Péter vezette minisztérium volt főosztályvezetője. A másik lehetőség a rendőrség kétközpontú irányításának felszámolása: a tárca és az ORFK szervezetében és a hatáskörökben mutatkozó párhuzamosságokat meg kell szüntetni. Ez a gyakorlatban azt jelentené, hogy miközben a minisztérium rendvédelmi apparátusát megerősítik, az ORFK jogosítványait alaposan megnyirbálják. Pintér Sándor egykori rendőrként képes lehet arra, hogy a személyes érdekeket is sértő lépéseket megtegye. Ami pedig a minisztériumnak a civil igazgatással kapcsolatos feladatait illeti, munkamegosztás kérdése, hogy az önkormányzatokkal, a közszolgálattal, a menekültüggyel vagy az állampolgársággal kapcsolatos feladatokat is megfelelő színvonalon lássák el. Ha a belügyminiszter-jelölt a civil tárcát alapvetően rendvédelmi minisztériummá alakítja, az kockázatos vállalkozás lesz - állította egy magát megnevezni nem kívánó egykori BM vezető. Kérdéses, hogy többek között az integrációs folyamatokhoz is nélkülözhetetlen jogállami gondolkodás mennyire válhat uralkodóvá, s milyen következményekkel járhat a civil igazgatás háttérbe szorulása. Nem közömbös, hogy mi történik a közszolgálat terén, és sikerült a politikai szférát és a szakapparátust egymástól szétválasztani. Egyébként a közigazgatásban dolgozók egy része tartósan alacsony színvonalon teljesít, ezért az apparátus megújítása indokolt lehet. Ám ha a részben már jelzett személycserék csak annyit jelentenek, hogy a rosszul felkészült és ezért frusztrált hivatalnokok helyett közigazgatási tapasztalatokkal alig rendelkező, s így ugyancsak frusztrált akarnokok jönnek, számottevő változásra nem lehet számítani. A tárca illetékesei Pintér Sándor várható kinevezése kapcsán nem kívántak nyilatkozni, annyi azonban kétségtelen: bizonyos aggodalommal várják az új belügyminisztert. Van olyan vezető, aki nem titkolja, hogy távozni készül, mások az első konkrét lépéseket várják. Néhányan egyébként máris úgy vélekednek, hogy egy volt tábornok kinevezése az elmúlt nyolc esztendő törekvéseinek és eredményeinek semmibe vételét jelenti - a döntés a civil igazgatásnak adott hatalmas pofon, s attól tartanak: ismét egy rendőr-minisztériumban fognak majd dolgozni. • L. K. • • Összeférhetetlen honatyák Az új parlament tegnapi alakuló ülésén derült ki, hogy négy képviselőt jelenleg is érint az összeférhetetlenségi törvény, s ennek megszüntetéséig nem rendelkezhetnek szavazati jogukkal. Eszerint Bóka István (Fidesz), Hörcsik Richárd (aki eredetileg az MDF színeiben lett honatya, de átült a Fideszfrakcióba), Lentner Csaba (MIÉP), valamint Weszelovszky Zoltán (Fidesz) harminc napon belül dönthet, hogy az országgyűlési képviselők jogállásáról szóló törvény rendelkezései alapján megszünteti-e az összeférhetetlenséget vagy lemond mandátumáról. Csurka István, a MIÉP frakcióvezetője az eset kapcsán felhívta a figyelmet: csakis adminisztrációs hiba miatt hangozhatott el az új Országgyűlés alakuló ülésén, hogy összeférhetetlenség áll fenn a MIÉP-es Lentner Csaba esetében, aki a nap folyamán már benyújtotta az ennek megszüntetését igazoló dokumentumokat. A törvény szerint országgyűlési képviselő egyebek mellett nem lehet tagja országos vagy körzeti média vezetőtestületeinek. Nem vállalhat vezető funkciót állami tulajdonú cég, közüzemi társaság, tröszt, illetve tröszti vállalatnál. Ez a szabály vonatkozik azokra a társaságokra is, amelyekben az állami tulajdon meghaladja a szavazati jogok tíz százalékát. A törvény külön kitér a koncessziós társaságokra. Ennek értelmében a képviselőség ideje alatt és a mandátum megszűnéstől számított két évig a honatyák nem tölthetnek be ilyen cégnél vezető tisztséget. S. F. I. 1998. JÚNIUS 19., PÉNTEK Az MSZP új javaslata Az MSZP-frakció nem írja alá a bizottsági helyek és tisztségek elosztásáról szóló ötpárti megállapodást, hanem új javaslatot terjeszt elő a ma folytatódó egyeztetésen. Az alakuló ülés után tartott sajtótájékoztatón Kovács László frakcióvezető elmondta: az egyezségben foglaltak nem felelnek meg a mandátumarányosság elvének, nem tükrözik a választópolgárok akaratát. Sértik a szokásjogot, a Házszabály előírásait és az Alkotmánybíróság állásfoglalását is. Kovács kitért arra, hogy az elfogadható javaslatok amiatt buknak el, mert a Fidesz mandátumarányánál nagyobb képviseletet ígért a kisgazdáknak. Az MSZP frakcióülésén információnk szerint szóba került: az Alkotmánybíróságnak a MIÉP frakcióalakítását kimondó határozata szerint aggályos, ha az ötszázalékos küszöböt el nem ért más pártok alakítanak képviselőcsoportot az Országgyűlésben. Egyes értelmezések szerint az alkotmánybírósági döntésből fakadó házszabály-módosításig az MDF-nek, amely jóval az öt százalék alatt szerepelt a választáson, nem lehet frakciója. Voltak képviselők, akik azt javasolták, hogy az Alkotmánybíróságtól kérjen értelmezést az ügyben az MSZP- frakció. Kovács László az ezzel kapcsolatos kérdésre azt válaszolta: kizárni nem lehet, hogy az Alkotmánybírósághoz fordulnak, de erről döntés nem született. A ma ismertetendő szocialista javaslat - a frakcióvezető tájékoztatása szerint - biztosítja az MSZP egyharmados képviseletét a bizottságokban, kielégíti a koalíció igényét a stabil kormánytöbbségre vonatkozóan és lehetővé teszi, hogy a Fidesznek az MSZP-nél minimum eggyel több képviselője legyen a testületekben. Kitér az előterjesztés a tisztségek átcsoportosítására is: a szocialisták nem több posztot akarnak, hanem „elcserélnék” bizonyos tisztségeiket, elnökit esetleg akár alelnöki megbízatására is, számukra fontosabb bizottságban. Az MSZP javaslata néggyel növelné az összesen 466 bizottsági hely számát, és a testületeket hárommal osztható létszámúvá alakítaná. A demokrácia fontos ismérve, hogy a többség hogyan viszonyul a kisebbséghez - fogalmazott Kovács, aki elfogadhatatlannak nevezte a konszenzusos megállapodás hagyományának megtörését. Utalt arra, hogy az új kormánypártok erejükkel visszaélve akarják érvényesíteni akaratukat. Az újonnan megválasztott házelnök, Áder János sajtótájékoztatóján elmondta: pénteken folytatódik és valószínűleg be is fejeződik a bizottsági helyek elosztásáról folyó hatpárti egyeztetés. Áder elképzelhetőnek tartja, hogy az MSZP a többi párt számára is elfogadható javaslattal áll elő, s így végül a szocialisták is csatlakoznak az egyelőre csak öt frakció által aláírt megállapodáshoz. Ha nem, akkor az ötpárti egyezségnek megfelelően alakulhatnak meg a bizottságok. Az egyezkedés elhúzódása tehát nem befolyásolja a kormány megalakulását. Intő a kisgazdajelölteknek Minimális a különbség a két párt koalíciós szerződéstervezete között, ezért a megállapodás aláírására már a jövő hét elején sor kerülhet - nyilatkozta lapunknak Torgyán József, az FKGP elnöke. A földművelésügyi és vidékfejlesztési miniszteri poszt várományosa közölte: a hét végén a kisgazda miniszterjelöltek véglegesítik elképzeléseiket. A koalíciós kormány július 10- ére alakulhat meg - vélekedett a pártelnök. Az előzetes híreknek megfelelően a kisgazdák Homoki Jánost jelölik a honvédelmi tárca politikai államtitkári posztjára, erre a tisztségre a környezetvédelmi minisztériumban Kávássy Sándor a jelölt. Értesülésünk szerint Orbán Viktor kijelölt miniszterelnök fenntartással fogadta a Független Kisgazdapárt két államtitkárjelöltjét, ám nem vétózta meg az FKGP javaslatát. Információnk szerint Orbán figyelmeztette Torgyánt, hogy mindkét jelölt változtasson eddigi stílusán. Több a bizonytalanság a fideszes államtitkárok személyével kapcsolatban. Információnk szerint a BM-ben Pintér Sándor miniszter politikai államtitkára Perlaki Jenő XX. kerületi polgármester lehet. A gazdasági minisztériumban az iparpolitikát Latorcai János irányítaná majd államtitkárként. A kulturális tárca politikai államtitkári posztjának várományosa Várhegyi Attila szolnoki polgármester. Megtudtuk: a párt országos elnöksége ma délelőtt értékeli a koalíciós megállapodást. Polgári divat a T. Házban Az Országház ritkán lát annyi képviselőt, mint az alakuló üléseken. Sajtómunkást is, alighanem. Az egymástól jól megkülönböztethető két csoport közötti különbséget elsősorban a helyismeret nagysága és az elfogódottság kicsinysége adta. Már a kora hajnali órákban - lehetett vagy fél tíz is talán - csoportok közelítettek a Parlament felé. Kissé megállt az élet a metró bejáratánál: fekete, sújtásos menték közeledtek. A járókelők közül többen felismerni vélték a MIÉP frakcióját. Többen virágot ragadtak. Magyar embert a parlamentbe, s annak kezébe magyar virágot! De nem a pártvezér és csapata lába elé hajították, nem. Inkább a kezükbe nyomták, majd, amikor a kordon végképp szétválasztotta a népet és az ő választottjait, többen eldudorászták a himnuszt is. A nagy pillanatok csupán ezzel kezdődtek tegnap. Az új, a polgári éra a sajtót a megérdemelt földszinti helyéről a szintén megérdemelt szuterénba, vélhetően rögtön a mosókonyha mellé száműzte. Viszont legalább ellátta a skriblereket óriási kivetítővel is, amelyen tökéletesen nyomon lehetett követni, hogyan is áll éppen a focivébé. A legtöbben természetesen a büfé tájékán sokasodtak. Fogyott a virsli, tizenegy táján már a sör is, igazi majálishangulat uralkodott, még Schmuck Andor, a Xénia-láz Egyesület alapítóelnöke is be-bekapott valamit olykor. A büféshölgyek a régiek, akárcsak a teremőr urak is - és nyilván el kell majd telnie még egy pár évnek ahhoz, hogy a személyzet megtanulja az új összetételű parlament minden titkos kis kívánságát. Új összetétel ide vagy oda, az öltözködés alapján már most kristálytisztán kiviláglik, melyik frakciónak mennyire kényes az ízlése. A miépesek méregdrága - na jó, tán kölcsönzött - Bocskai-viseletéről már esett szó, jól mehetett ezen a nyárelőn a szabóknak, a kölcsönzőknek. De, amint azt doktor Bognár alelnöktől megtudhatni, a párt nem minden hétköznapon öltözik úgy, mint egy református gyülekezet a zsinati napokon. A szocialisták hozták a formát, még ha ellenzékben is. Horn Gyula pártelnök és exminiszterelnök zakójához némiképp rosszul szabott volt kényszeredett mosolya, amellyel a fideszes korelnök Varga László újabb rendszerváltó szavait kísérte, viszont a leköszönő beszédbeli sóhajai mindent feledtettek aznapra az új kormánypártokkal. A kisgazdák az ünnepi alkalomra javarészt pocakot viseltek, s igen sok képviselőjük nemigen volt tisztában azzal, merre is lehet most a férfivécé, vagy a frakcióiroda. Kérlek alássan, most jobbra vagy balra? - így szólt a költői kérdés, de végtére a Parlamentben akár körbe is lehet járni. A Fidesz az ünnepi fekete-fehér kombinációt választotta - kivételt természetesen a hölgyek képeztek -, de hát miért is kellene minden rendszerváltáshoz rövidnadrágot húzni. A szabaddemokratákat az égegyadta világon semmiről nem lehetett felismerni. Tán ez a tömegmegmaradás törvényének folyománya. Ebben némiképp különbség mutatkozott az MDF kormányra jutó viseletéhez képest, bár utóbbiakat is jobbára onnan lehetett detektálni, hogy a Fidesz mellett ülnek. Horn elbúcsúzó, és Orbán beköszönő beszédével aztán vége is volt a báli szezonnak: mostantól nyilván nem az ünnepi aktushoz öltött viselettől lesz hangos a napisajtó. Mint ahogy most sem attól az. NÉMETH ILDIKÓ KATALIN - TÖRÖK MÓNIKA Új összetétel ide vagy oda, az öltözködés alapján már most kristálytisztán kiviláglik, melyik frakciónak mennyire kényes az ízlése.