Magyar Hírlap, 1998. június (31. évfolyam, 127-151. szám)
1998-06-30 / 151. szám
1998. JÚNIUS 30., KEDD Dokmanovics nem várta meg a hágai ítéletet Öngyilkos lett a háborús bűnös Vasárnap éjjel hágai börtönében felakasztotta magát Vukovár egykori szerb polgármestere, akit kétszáz horvát lemészárlásában való közreműködése miatt állítottak a délszláv háborús bűnök kivizsgálásával megbízott nemzetközi törvényszék elé. Hágában lapunk kérdésére elmondták, hogy részletes vizsgálatot rendeltek el az öngyilkosság körülményeinek tisztázására. MH-Brüsszel/Újvidék A háborús bűnökkel vádolt Szlavko Dokmanovics ügyének tárgyalása a múlt héten fejeződött be és a hágai törvényszék július 7-én hozott volna ítéletet a perben. A hágai testület egyik szóvivője tegnap lapunknak elmondta, hogy az egykori vukovári polgármester vasárnap éjfél tájban akasztotta fel magát a cellájában. Az 57 esztendős horvátországi szerb férfi előzőleg rosszullétre panaszkodott, ezért orvost hívtak hozzá. A kezelést követően félóránként ellenőrizték az állapotát, utoljára vasárnap éjjel fél tizenkettőkor. Az öngyilkosságot tehát valamikor fél tizenkettő és éjfél között követhette el az ítéletére váró férfi. Hágában vizsgálatot rendeltek el a haláleset körülményeinek kivizsgálására -erősítette meg a szóvivő, aki nem volt hajlandó további részleteket elárulni Dokmanovics öngyilkosságáról. A törvényszék illetékese szerint ez volt az első eset, amikor egy Hágában fogva tartott háborús bűnökkel vádolt személy öngyilkosságot kísérelt meg. Szlavko Dokmanovicsot januárban tartóztatták le és azzal vádolták, hogy az ő parancsára mészárolták le a vukovári kórház kétszáz magatehetetlen, elsősorban horvát származású betegét 1991-ben, amikor a város a szerbek kezére jutott. Dokmanovics ugyanakkor azt állította, hogy a vérengzés idején nem is tartózkodott a városban, s így nem akadályozhatta meg a szerb „felszabadítók” önbíráskodását. Azt nem cáfolhatta, hogy az elhurcoltakat tényleg agyonlőtték, mert az időközben feltárt ovcarai tömegsír leletei ezt kétségbevonhatatlanul bizonyítják. A volt vukovári polgármester súlyos büntetésre számíthatott, ami valószínűleg befolyásolhatta tettét. Dokmanovics lett volna a harmadik délszláv háborús bűnös, akinek ügyében ítéletet hozott volna a hágai törvényszék. A bíróság előzőleg a szerb Dusan Tadicsot életfogytiglani szabadságvesztésre ítélte, míg egy másik, ugyancsak a boszniai szerbek oldalán harcoló férfit, Zlatko Erdemovicsot idén márciusban ötéves börtönbüntetéssel sújtottak. Hágában jelenleg 29 háborús bűnökkel vádolt személyt őriznek. Eddig Olaszország, Finnország és Norvégia jelezte, hogy kész fogadni az elítélteket. A hágai törvényszéket 1993 májusában hozta létre meghatározatlan időre az ENSZ Biztonsági Tanácsa a volt Jugoszláviában 1991 után elkövetett háborús és emberiség elleni bűntettek kivizsgálására. A hágai testület kiadásait a világszervezet fedezi, a törvényszék idén 64 millió dollárból gazdálkodik. •Gy. Z.-J.G. B. Rögös az út a magyar egyetem alapításáig Az RMDSZ miniparlamentjének múlt hét végi kolozsvári ülésén elfogadott nyilatkozat a kormányban maradás feltételeként jelölte meg az állami magyar egyetem beindítását. Erről az utóbbi hónapokban, években sok a vita mind a magyar, mind a román közvéleményben, a központi kérdés mindig az volt, szükség van-e önálló magyar egyetemre. MH-Bukarest___________ Jóformán nem esett szó azonban arról, mi is a hivatalos útja egy ilyen intézmény létrehozásának, mire is van szükség egy önálló magyar egyetemhez. Erről tájékoztatta az RMDSZ Szövetségi Képviselő Tanácsának ülése alkalmával lapunkat Asztalos Ferenc, a román parlament képviselőházi oktatási bizottságának alelnöke. - Az 1995-ben elfogadott oktatási törvény értelmében egyetemet törvény alapján lehet létrehozni. Ezután az egyetemet akkreditálni kell, amit külön törvény szabályoz. Egyetemet nem lehet egyik napról a másikra beindítani, egy többéves folyamatról van szó. Először meg kell szerezni az ideiglenes működési engedélyt. Az ehhez szükséges dossziénak konkrét adatokat kell tartalmaznia arra vonatkozóan, hogy az egyetem a tanszemélyzet, tudományos kutatás, az infrastruktúra, a finanszírozás tekintetében eleget tesz a törvényes követelményeknek. Mindezt a helyszínen is megvizsgálja az akkreditáló tanács szakbizottsága, amely aztán megadja a felvételi vizsga meghirdetésére jogosító ideiglenes működési engedélyt. A záróvizsga meghirdetésére szükséges akkreditálás előfeltétele az, hogy egymást követő három évfolyam végzettjeinek legalább 51 százaléka sikerrel tegyen le egy már akkreditált egyetemen szervezett licencvizsgát. Ezután lehet benyújtani a parlamenthez az egyetemindítási törvénytervezetet. Mindehhez azonban először is a törvényhozásnak eredeti formájában kell megszavaznia a sokat vitatott sürgősségi kormányrendeletet, amely kimondja, hogy a kisebbségeknek jogukban áll szükségleteiknek, igényeiknek megfelelően anyanyelvű egyetemi csoportokat, részlegeket, karokat, főiskolákat, egyetemeket létrehozniuk. - Mennyire tekinthető fékező erőnek Andrei Marga oktatási miniszter magyar egyetemet ellenző álláspontja? A miniszterről igen pozitívan lehet nyilatkozni, ha általában a romániai oktatási reformért tett erőfeszítéseit nézzük. A kisebbségi oktatás tekintetében mindezt már nem mondhatjuk el. Sajnos bevitte a köztudatba a multikulturalitás teljesen körülhatárolatlan, ködös fogalmát. A vita az anyanyelvű oktatáson való jogról áttevődött az „elkülönülés”, a „szeparatizmus” hamis kérdéskörére. • Bogdán Tibor Pozsonyban ma sok minden eldől Az utolsó forduló A szeptemberi választások előtti utolsó ülésükre gyűlnek ma össze a szlovák parlament képviselői. Ez lesz az utolsó alkalom arra, hogy a honatyák megválasszák az ország új államfőjét, vagy ha ez nem sikerül, módosítsák az alkotmányt, elkerülendő az alkotmányos válságot. MH-Pozsony____________ A baloldal a kellő támogatás hiánya miatt mégsem indítja az elnökválasztáson Peter Tomkát, a kormány hágai megbízottját. Az egyetlen jelölt így Otto Tomecek, a besztercebányai egyetem rektora lesz, akit a kormánykoalíció javasol az államfői posztra. Őt az ellenzék nem tekinti pártok felett álló személyiségnek, esélye a megválasztásra ezért igen csekély. Valamennyi parlamenti párt egyetért azzal, hogy a választás sikertelensége esetén elengedhetetlen az alkotmány módosítása, a kormány lemondása elfogadásának és az új kormány kinevezésének jogkörét át kell ruházni a házelnökre. A vonatkozó módosítási indítványt első olvasatban már el is fogadta a parlament, ám a kormány szerint más megoldási lehetőség is kínálkozik: a kormányfőt a parlament választaná meg, majd ő nevezné ki kabinetjének tagjait. Az ülés másik vitatott pontja a községek hatásköréről, illetve a helyhatósági választásokról szóló törvény módosítása. Az előbbi a májusi párkányi népszavazásra adott kormányzati válasz: a javaslat szerint a jövőben magas pénzbírsággal lennének sújthatók a nem szűken vett helyi problémákról népszavazást kiíró önkormányzatok. Az új választási törvény bevezetné a helyi képviselő-testületekben az etnikai kvótákat, továbbá arányosra cserélné az eddigi többségi képviseleti rendszert: minden község, a nagyvárosok is, egyetlen választókerületet alkotnának, ahol pártlisták versengenének a mandátumokért. Ezen az ülésen kell véglegesen eldönteni a közoktatási törvény sorsát is. A Magyar Koalíció Pártja már bejelentette: képviselői kérni fogják, hogy a törvényt vegyék le a napirendről, mert az a kormányfő szerint is alkotmányellenes. A történelem és a földrajz kötelező szlovák nyelvű oktatását feltételező javaslat elleni tiltakozásul a szlovákiai magyar szülők szövetségének vezetése kéri a családokat, hogy ma délután jelenjenek meg a magyar iskolákban. Mivel azonban a felhívás csak tegnap jelent meg a sajtóban, nem valószínű a tömeges részvétel. • S. E. KÜLFÖLD - BELFÖLD Magyar Hírlap 3 Kelet-Timor már többet akar Az indonézellenes megmozdulások egyre több halottat követelnek. A függetlenség a tét fotó: reuters Érvénytelen a portugál népszavazás A portugál választópolgárok közel hetven százaléka nem tartotta fontosnak, hogy választ adjon arra a kérdésre, hogy egyetért-e az abortusszal. A kérdés így szólt: „Egyetért-e azzal, hogy ne legyen büntetendő a terhesség szándékos megszakítása, amennyiben az az első tíz hétben, a nő kérésére történik, törvényesen engedélyezett egészségügyi létesítményben?” MH-Lisszabon___________ Akik pedig elmentek vasárnap szavazni, 50,9 százalékos arányban a „nem” választ részesítették előnyben. A referendum nem érvényes. A szocialista párt ifjúsági szervezete által kezdeményezett új törvényt a parlament - szocialista és kommunista szavazatokkal - februárban már elfogadta, az ellenzéki szociáldemokrata (jobbközép konzervatív) párt azonban követelte annak népszavazás útján történő megerősítését is. Az új jogszabály el akarta törölni az abortuszért járó - habár a gyakorlatban szinte sosem kirótt - hároméves börtönbüntetést és felszámolni az illegális abortuszklinikákat. A vasárnapi eredményt befolyásolhatta az is, hogy míg az igen védelmezői kevésbé tartották fontosnak a részvételt, az új törvényt ellenzők inkább motiválva voltak, hogy a vasárnapi mise után, ahol még hallhatták a „jó” és a „rossz” közötti választásra buzdító szentbeszé det - elmenjenek szavazni. A népszavazás érvénytelen volta újból a parlament térfelére adja vissza az „abortuszlabdát”. Jogilag lehetséges, hogy az új jogszabály maradjon érvényben, hiszen a referendum nem érvényes, politikailag azonban veszélyes lenne figyelmen kívül hagyni a népszavazás eredményét. • Muharay Katalin BNP-Dresdner Bank (Hungária) Rt. As a joint venture bank with French and German shareholders, we are committed to offering our customers tailor-made financial services of a recognisably high standard. To continue our dynamic growth, our team of specialists is now looking for talented people in the following fields: HUMAN RESOURCE MANAGER The potential candidate has: - ideally 3-5 years experience in Human Resource Management - excellent communication and leadership skills - the ability to manage high level relationships, negotiating experience - university degree - familiar with Hungarian Labor Law - fluency in English and Hungarian If you are a hard worker with open and self-confident personality who is ready to take challenge, responsibility and able to work independently in an ever-changing environment, please send your CV and photo to the following address. Address: Budapest 1363, Pf: 47. Katonaidők kérdőjelekkel A sorkatonai szolgálat idejét a kormány még ebben a ciklusban hat hónapra csökkenti - áll a kormányprogram tervezetében. Szakértők szerint ez az elképzelés a hivatásos hadsereg megteremtése felé mutat, hiszen a bakák a rövidített kiképzésen már számos feladatra nem felkészíthetők. A professzionális haderőről azonban a dokumentum nem tesz említést. Ha valóban hat hónapos lesz a sorkatonai szolgálat, újra kell gondolni a kiképzés egész jellegét és rendszerét - mondta Nagy János vezérőrnagy a rövidítés hírére reagálva. A tábornok szerint jól átgondolt kiképzéssel a rövidebb idő alatt is alkalmassá lehet tenni a sorállományt az ország védelmére, de semmiképp nem elég arra, hogy a NATO-követelményekhez alkalmazkodó, a világon bármely harci helyzetben békefenntartói vagy béketámogatói hadműveletben vegyen részt a magyar katona. A politikának tehát el kell döntenie, hogy hosszú távon milyen feladatok megoldását várja a sorozott, a szerződéses, illetve a hivatásos állománytól. Keleti György ügyvezető miniszter szerint a hat hónapos sorkatonai szolgálati idő bevezetése jelenleg nem reális. A tárca vezetője emlékeztetett arra, hogy nemrégiben csökkent három hónappal a szolgálati idő, a vezérkar pedig már a kienc hónapról is úgy vélekedett, hogy az az alsó határ. A szolgálati idő nem politikai, hanem szakmai kérdés - vélekedett Keleti, aki szerint nem szerencsés, ha minden választási ciklus elején csökkentik néhány hónappal a kiképzésre fordítható időt. Végh Ferenc vezérkari főnök lapunk kérdésére tegnap elmondta: el kell dönteni, hogy milyen feladatokra képezik ki a sorkatonákat a rendelkezésre álló hat hónap alatt, mindenre ugyanis nem jut idő. Ez körültekintő elemzést, előkészítést igényel. A vezérkar már elkezdte kidolgozni elképzeléseit. Értesülésünk szerint a katonai vezetők eredetileg az év végén kívánták letenni terveiket, azonban most a munka felgyorsítása mellett döntöttek. Szabó János, a honvédelmi tárca várományosa nem kívánt nyilatkozni arról, hogy mikor csökken fél évre a szolgálati idő. Póda Jenő, a Fidesz katonai szakértője korábban úgy nyilatkozott, hogy erre már 2000-ben sor kerülhet. Gyuricza Béla, a nagyobbik kormánypárt korábbi miniszterjelöltje viszont úgy látja, hogy három-öt év szükséges az átálláshoz. Véleménye szerint ha a katonák mentesülnek minden, nem katonai jellegű feladat alól, akkor havonta 20-22 intenzív kiképzési nap áll rendelkezésre. Ez pedig arányaiban több, mint a mostani kilenc hónapos rendszerben. Szakértők ugyanakkor úgy vélik, a hat hónapos szolgálati idő bevezetése félmegoldás. A kiképzés rendszere ugyanis még most kezd beállni a kilenc hónapra, amely az újoncbázisokban tartott három hónapos sorkatonai alapképzésre, majd hat hónapos kötelékkiképzésre oszlik, már különböző alegységeknél. Az alapképzés tovább nem rövidíthető - állítják egybehangzóan katonai szakértők, akik szerint a fél évbe már kizárólag a sorkatonák felkészítése fér bele, különböző feladatokat, így a 364 feleslegessé vált ingatlan őrzését, már nem láthatják el. Ezeket a szolgáltatásokat meg kell majd vennie a honvédségnek, és pluszforrásokat igényel a kiképzés felgyorsított modernizálása is. (Több tízmillió forintba kerülnek például a felkészítéshez szükséges szimulátorok.) A bonyolultabb feladatokra már a kilenc hónap bevezetését követően is szerződéses katonákat képeztek ki. Állományuk bővítését úja elő a kormányprogram tervezete is, a szükséges kereteket azonban eddig sem sikerült teljes egészében feltölteni. Végh Ferenc a szerződésesekről korábban úgy nyilatkozott, hogy „rossz fizetésért, rossz körülmények közé többnyire nem a legjobbak jönnek.” A professzionális hadsereg egyébként a kormányprogramban nem jelenik meg célként, igaz, ezt nem is ígérte a Fidesz. • Haszán Zoltán - Kanyár Tibor Ellenőrzött vagyongyarapodás • Folytatás az 1. oldalról Rubicsek lapunknak elmondta, hogy ezen ötletét korábban a Horn-kormány elvetette, pedig erre a megállapításra egy bankkonszolidációs vizsgálatuk kapcsán jutottak. Rubicsek emlékeztetett arra, hogy eredetileg az MSZP 1994-es programjában is szerepelt a vagyonnövekmény ellenőrzésének kitétele is. Zara László, a Magyar Adótanácsadók Országos Egyesületének elnöke úgy vélte: már rég sort kellett volna keríteni a lépésre. Ha a néhány évvel ezelőtti vagyonnyilatkozat-adási kötelezettségre vonatkozó rendelkezéseket jobban sikerül megfogalmazni, s az Alkotmánybíróság nem utasítja el azokat, mára reális kép alakulhatott volna ki a rendszerváltás után képződött vagyonokról, s a vagyongyarapodás mérésének és adóztatásának is reális alapja lenne - mondta. A ’94-es kormányváltást követően felvetődött vagyonadó ötlete - Horn Gyula miniszterelnök előadásában, mely szerint az igazságos közteherviselésbe a vagyonadó is belefér - általános felzúdulást váltott ki. A vagyonadó ellen felhozott legfontosabb szakértői érvek ekkor a következők voltak: az adórendszernek a megtakarítást, a tőke képződését kell ösztönöznie, a vagyonok hozadéka kisebb az inflációnál, így nem lenne célszerű azt még tovább terhelni, rosszak az ingatlan-nyilvántartások, a vagyonfelmérés költségei, ezért nincsenek meg a vagyonok értékváltozásait nyomon követő, reális adóztatás feltételei. Antal László közgazdász rámutatott, hogy „a vízválasztó nem a vállalkozók és a bérből élők, hanem azok között húzódik meg, akiknek módjában áll kibújni az adózás és a tb-járulék kötelezettsége alól, és azok között, akik bent ragadtak az adórendszerben”. Maga Békesi László pénzügyminiszter sem tartotta aktuálisnak az elképzelést. Álláspontja szerint a feketevagyonok feltérképezése és ellenőrzése a hatályos személyi jövedelemadó- és illetékrendszer kereteiben is megoldható volt. Minarik György, az APEH akkori elnöke akkor úgy vélte: a vagyonadó bevezetése adóigazgatási szempontból előbbutóbb elkerülhetetlen. Hasonlóan gondolkodott egy évvel később utóda, Pitti Zoltán. Egy nyilatkozatában kifejtette: a vagyonadó bevezetése többéves előkészítő munkát igényel, első lépésként legfeljebb az ingatlanadó képzelhető el. Az alkotmánybírósági döntés értelmében csak a jövedelemadózás kontrolljaként tilos vagyonnyiatkozatot kérni, a vagyonarányos közteherviselés célját szolgáló nyilatkozat nem alkotmányellenes - szögezte le. Horn Gyula ’95-ben is emlegette,hogy szükség van a vagyonnyilatkozatra. Bokros Lajos - a miniszterelnökkel ellentétben - beérte volna a tervezett ingatlanadóval, nem szándékozta azt kibővíteni általános vagyondézsmává. 1996-ban Medgyessy Péter pénzügyminiszter és munkatársai vagyonadó helyett kamatadó bevezetésén gondolkodtak. A vagyonadó bevezetésének előfeltétele a központi adók csökkentése, valamint megbízható ingatlan- és cégnyilvántartási rendszer kialakítása - hangoztatták. • G.T.I.-Kh.A.-Sz. LÁ. Nemzetközi gyakorlat Vagyonadót ma a világon 17 országban, ebből Európában 11 helyen alkalmaznak. Németországban a vagyont családonként tartják nyilván és adóztatják. Az adóalap kiterjed minden tételre, így a külföldön lévő vagyonra is. A vagyon- és tulajdonadók együtt a GDP egy százalékára rúgnak. Franciaországban az 1981-ben hatalomra került szocialisták vezették be a vagyon megadóztatását. A 3,5 millió frank feletti értékű ingatlanokra és ingóságokra 0,5-től 2 százalékig terjedő progresszív adót róttak ki. Bár a rendelkezést a Chirac-kormány öt évvel később eltörölte, a közvélemény-kutatások szerint nem volt népszerűtlen a nagy vagyonok adója: a kistulajdonosok és a nincstelenek örömmel fogadták. Ezzel szemben Amerikában a legnépszerűtlenebb adófajta a vagyonadó. Pedig a szó szerinti fordításban tulajdonadónak nevezett teher a legfontosabb a helyi adónemek és harmadik legfontosabb az összes adófajta között. Jórészt ingatlanok után szedik, ezeken belül is a családi házak alkotják a legjelentősebb adóalapot. Ez az egyetlen adó, amelyet évente vagy félévente kell befizetniük az amerikaiaknak, akik azért sem kedvelik túlságosan, mert összehasonlíthatják vagyonbecsléseik eredményét a szomszédokéival, és irritálják őket az eltérések. Az infláció hatása ráadásul előbb-utóbb az ingatlanok magasabb becsült értékében is tükröződik. Az emiatti felháborodás a ’70-es évek végén a legtöbb államban törvényes vagy egyenesen alkotmányos vagyonadó-korlátozásokhoz vezetett. Az ellenőrizhetőséget az egyes országokban oly módon oldják meg, hogy maga az adóhatóság vezeti az ingatlan-nyilvántartást. Közlemény A MATÁV ezúton tájékoztatja alközponti felhasználóit, hogy 1999. január 1-jével tervezi az időalapú díjazás bevezetését. Az időalapú díjazás bevezetésével egyidejűleg a "Tarifajel díjszámláláshoz" nevű 12 kHz-es, impulzus alapú szolgáltatást kivonja szolgáltatási portfoliójából. A kivonással egyidejűleg a MATÁV az analóg alközponti felhasználók részére „Alközponti indítójel” névvel új szolgáltatást vezet be. Az ISDN felhasználóknak a MATÁV indító és végződtető jelek kiküldését biztosítja. Továbbá a piaci keresletnek megfelelően kész egyedi igények kielégítésére is.