Magyar Hírlap, 1998. június (31. évfolyam, 127-151. szám)

1998-06-30 / 151. szám

1998. JÚNIUS 30., KEDD Dokmanovics nem várta meg a hágai ítéletet Öngyilkos lett a háborús bűnös Vasárnap éjjel hágai börtönében felakasztotta magát Vuko­­vár egykori szerb polgármestere, akit kétszáz horvát lemé­szárlásában való közreműködése miatt állítottak a délszláv háborús bűnök kivizsgálásával megbízott nemzetközi tör­vényszék elé. Hágában lapunk kérdésére elmondták, hogy részletes vizsgálatot rendeltek el az öngyilkosság körülmé­nyeinek tisztázására. MH-Brüsszel/Újvidék A háborús bűnökkel vádolt Szlavko Dokmanovics ügyé­nek tárgyalása a múlt héten fejeződött be és a hágai tör­vényszék július 7-én hozott volna ítéletet a perben. A há­gai testület egyik szóvivője tegnap lapunknak elmondta, hogy az egykori vukovári polgármester vasárnap éjfél tájban akasztotta fel magát a cellájában. Az 57 esztendős horvátországi szerb férfi elő­zőleg rosszullétre panaszko­dott, ezért orvost hívtak hoz­zá. A kezelést követően fél­óránként ellenőrizték az álla­potát, utoljára vasárnap éjjel fél tizenkettőkor. Az öngyil­kosságot tehát valamikor fél tizenkettő és éjfél között kö­vethette el az ítéletére váró férfi. Hágában vizsgálatot ren­deltek el a haláleset körül­ményeinek kivizsgálására -erősítette meg a szóvivő, aki nem volt hajlandó további részleteket elárulni Dokma­novics öngyilkosságáról. A törvényszék illetékese sze­rint ez volt az első eset, ami­kor egy Hágában fogva tar­tott háborús bűnökkel vádolt személy öngyilkosságot kísé­relt meg. Szlavko Dokmano­­vicsot januárban tartóztatták le és azzal vádolták, hogy az ő parancsára mészárolták le a vukovári kórház kétszáz magatehetetlen, elsősorban horvát származású betegét 1991-ben, amikor a város a szerbek kezére jutott. Dok­manovics ugyanakkor azt ál­lította, hogy a vérengzés ide­jén nem is tartózkodott a vá­rosban, s így nem akadályoz­hatta meg a szerb „felszaba­dítók” önbíráskodását. Azt nem cáfolhatta, hogy az el­­hurcoltakat tényleg agyon­lőtték, mert az időközben feltárt ovcarai tömegsír lele­tei ezt kétségbevonhatatla­­nul bizonyítják. A volt vuko­vári polgármester súlyos büntetésre számíthatott, ami valószínűleg befolyásolhatta tettét. Dokmanovics lett volna a harmadik délszláv háborús bűnös, akinek ügyében ítéle­tet hozott volna a hágai tör­vényszék. A bíróság előzőleg a szerb Dusan Tadicsot életfogytig­lani szabadságvesztésre ítél­te, míg egy másik, ugyancsak a boszniai szerbek oldalán harcoló férfit, Zlatko Erde­­movicsot idén márciusban ötéves börtönbüntetéssel sújtottak. Hágában jelenleg 29 háborús bűnökkel vádolt személyt őriznek. Eddig Olaszország, Finnország és Norvégia jelezte, hogy kész fogadni az elítélteket. A hágai törvényszéket 1993 májusában hozta létre meghatározatlan időre az ENSZ Biztonsági Tanácsa a volt Jugoszláviában 1991 után elkövetett háborús és emberiség elleni bűntettek kivizsgálására. A hágai testü­let kiadásait a világszervezet fedezi, a törvényszék idén 64 millió dollárból gazdálkodik. •Gy. Z.-J.G. B. Rögös az út a magyar egyetem alapításáig Az RMDSZ miniparlamentjének múlt hét végi kolozsvári ülé­sén elfogadott nyilatkozat a kormányban maradás feltételeként jelölte meg az állami magyar egyetem beindítását. Erről az utób­bi hónapokban, években sok a vita mind a magyar, mind a ro­mán közvéleményben, a központi kérdés mindig az volt, szükség van-e önálló magyar egyetemre. MH-Bukarest___________ Jóformán nem esett szó azon­ban arról, mi is a hivatalos útja egy ilyen intézmény létrehozá­sának, mire is van szükség egy önálló magyar egyetemhez. Erről tájékoztatta az RMDSZ Szövetségi Képviselő Tanácsá­nak ülése alkalmával lapunkat Asztalos Ferenc, a román par­lament képviselőházi oktatási bizottságának alelnöke. - Az 1995-ben elfogadott oktatási törvény értelmében egyetemet törvény alapján le­het létrehozni. Ezután az egye­temet akkreditálni kell, amit külön törvény szabályoz. Egyetemet nem lehet egyik napról a másikra beindítani, egy többéves folyamatról van szó. Először meg kell szerezni az ideiglenes működési enge­délyt. Az ehhez szükséges dossziénak konkrét adatokat kell tartalmaznia arra vonat­kozóan, hogy az egyetem a tanszemélyzet, tudományos kutatás, az infrastruktúra, a finanszírozás tekintetében ele­get tesz a törvényes követel­ményeknek. Mindezt a hely­színen is megvizsgálja az akk­reditáló tanács szakbizottsága, amely aztán megadja a felvé­teli vizsga meghirdetésére jo­gosító ideiglenes működési en­gedélyt. A záróvizsga meghir­detésére szükséges akkreditá­lás előfeltétele az, hogy egy­mást követő három évfolyam végzettjeinek legalább 51 szá­zaléka sikerrel tegyen le egy már akkreditált egyetemen szervezett licencvizsgát. Ez­után lehet benyújtani a parla­menthez az egyetemindítási törvénytervezetet. Mindehhez azonban először is a törvény­­hozásnak eredeti formájában kell megszavaznia a sokat vita­tott sürgősségi kormányrende­letet, amely kimondja, hogy a kisebbségeknek jogukban áll szükségleteiknek, igényeiknek megfelelően anyanyelvű egye­temi csoportokat, részlegeket, karokat, főiskolákat, egyete­meket létrehozniuk. - Mennyire tekinthető fé­kező erőnek Andrei Marga oktatási miniszter magyar egyetemet ellenző álláspont­ja? A miniszterről igen pozití­van lehet nyilatkozni, ha álta­lában a romániai oktatási re­formért tett erőfeszítéseit néz­zük. A kisebbségi oktatás te­kintetében mindezt már nem mondhatjuk el. Sajnos bevitte a köztudatba a multikulturali­­tás teljesen körülhatárolatlan, ködös fogalmát. A vita az anyanyelvű oktatáson való jogról áttevődött az „elkülö­nülés”, a „szeparatizmus” ha­mis kérdéskörére. • Bogdán Tibor Pozsonyban ma sok minden eldől Az utolsó forduló A szeptemberi választások előtti utolsó ülésükre gyűl­nek ma össze a szlovák parla­ment képviselői. Ez lesz az utolsó alkalom arra, hogy a honatyák megválasszák az ország új államfőjét, vagy ha ez nem sikerül, módosítsák az alkotmányt, elkerülendő az alkotmányos válságot. MH-Pozsony____________ A baloldal a kellő támogatás hiánya miatt mégsem indítja az elnökválasztáson Peter Tomkát, a kormány hágai megbízottját. Az egyetlen je­lölt így Otto Tomecek, a besztercebányai egyetem rektora lesz, akit a kormány­­koalíció javasol az államfői posztra. Őt az ellenzék nem tekinti pártok felett álló sze­mélyiségnek, esélye a meg­választásra ezért igen cse­kély. Valamennyi parlamenti párt egyetért azzal, hogy a választás sikertelensége ese­tén elengedhetetlen az alkot­mány módosítása, a kormány lemondása elfogadásának és az új kormány kinevezésé­nek jogkörét át kell ruházni a házelnökre. A vonatkozó módosítási indítványt első olvasatban már el is fogadta a parlament, ám a kormány szerint más megoldási lehe­tőség is kínálkozik: a kor­mányfőt a parlament válasz­taná meg, majd ő nevezné ki kabinetjének tagjait. Az ülés másik vitatott pontja a községek hatásköré­ről, illetve a helyhatósági vá­lasztásokról szóló törvény módosítása. Az előbbi a má­jusi párkányi népszavazásra adott kormányzati válasz: a javaslat szerint a jövőben magas pénzbírsággal lenné­nek sújthatók a nem szűken vett helyi problémákról nép­szavazást kiíró önkormány­zatok. Az új választási tör­vény bevezetné a helyi kép­viselő-testületekben az etni­kai kvótákat, továbbá ará­nyosra cserélné az eddigi többségi képviseleti rend­szert: minden község, a nagy­városok is, egyetlen választó­­kerületet alkotnának, ahol pártlisták versengenének a mandátumokért. Ezen az ülésen kell végle­gesen eldönteni a közoktatá­si törvény sorsát is. A Ma­gyar Koalíció Pártja már be­jelentette: képviselői kérni fogják, hogy a törvényt ve­gyék le a napirendről, mert az a kormányfő szerint is al­kotmányellenes. A történelem és a földrajz kötelező szlovák nyelvű ok­tatását feltételező javaslat el­leni tiltakozásul a szlovákiai magyar szülők szövetségé­nek vezetése kéri a családo­kat, hogy ma délután jelenje­nek meg a magyar iskolák­ban. Mivel azonban a felhívás csak tegnap jelent meg a saj­tóban, nem valószínű a tö­meges részvétel. • S. E. KÜLFÖLD - BELFÖLD Magyar Hírlap 3 Kelet-Timor már többet akar Az indonézellenes megmozdulások egyre több halottat követelnek. A függetlenség a tét fotó: reuters Érvénytelen a portugál népszavazás A portugál választópolgárok közel hetven százaléka nem tartotta fontosnak, hogy vá­laszt adjon arra a kérdésre, hogy egyetért-e az abortusszal. A kérdés így szólt: „Egyetért-e azzal, hogy ne legyen bünte­tendő a terhesség szándékos megszakítása, amennyiben az az első tíz hétben, a nő kérésé­re történik, törvényesen enge­délyezett egészségügyi létesít­ményben?” MH-Lisszabon___________ Akik pedig elmentek vasárnap szavazni, 50,9 százalékos arányban a „nem” választ ré­szesítették előnyben. A refe­rendum nem érvényes. A szocialista párt ifjúsági szervezete által kezdeménye­zett új törvényt a parlament - szocialista és kommunista sza­vazatokkal - februárban már elfogadta, az ellenzéki szociál­demokrata (jobbközép kon­zervatív) párt azonban köve­telte annak népszavazás útján történő megerősítését is. Az új jogszabály el akarta törölni az abortuszért járó - habár a gyakorlatban szinte sosem kirótt - hároméves börtönbüntetést és felszámol­ni az illegális abortuszklini­kákat. A vasárnapi eredményt befolyásolhatta az is, hogy míg az igen védelmezői ke­vésbé tartották fontosnak a részvételt, az új törvényt el­lenzők inkább motiválva vol­tak, hogy­­ a vasárnapi mise után, ahol még hallhatták a „jó” és a „rossz” közötti vá­lasztásra buzdító szentbeszé­­ det - elmenjenek szavazni. A népszavazás érvénytelen volta újból a parlament térfe­lére adja vissza az „abortusz­labdát”. Jogilag lehetséges, hogy az új jogszabály maradjon ér­vényben, hiszen a referendum nem érvényes, politikailag azonban veszélyes lenne fi­gyelmen kívül hagyni a nép­szavazás eredményét. • Muharay Katalin BNP-Dresdner Bank (Hungária) Rt. As a joint venture bank with French and German shareholders, we are committed to offering our customers tailor-made financial services of a recognisably high standard. To continue our dynamic growth, our team of specialists is now looking for talented people in the following fields: HUMAN RESOURCE MANAGER The potential candidate has: - ideally 3-5 years experience in Human Resource Management - excellent communication and leadership skills - the ability to manage high level relationships, negotiating experience - university degree - familiar with Hungarian Labor Law - fluency in English and Hungarian If you are a hard worker with open and self-confident personality who is ready to take challenge, responsibility and able to work independently in an ever-changing environment, please send your CV and photo to the following address. Address: Budapest 1363, Pf: 47. Katonaidők kérdőjelekkel A sorkatonai szolgálat idejét a kormány még ebben a ciklus­ban hat hónapra csökkenti - áll a kormányprogram tervezeté­ben. Szakértők szerint ez az elképzelés a hivatásos hadsereg megteremtése felé mutat, hiszen a bakák a rövidített kiképzé­sen már számos feladatra nem felkészíthetők. A professzioná­lis haderőről azonban a dokumentum nem tesz említést. Ha valóban hat hónapos lesz a sorkatonai szolgálat, újra kell gondolni a kiképzés egész jel­legét és rendszerét - mondta Nagy János vezérőrnagy a rö­vidítés hírére reagálva. A tá­bornok szerint jól átgondolt ki­képzéssel a rövidebb idő alatt is alkalmassá lehet tenni a sor­állományt az ország védelmé­re, de semmiképp nem elég ar­ra, hogy a NATO-követelmé­­nyekhez alkalmazkodó, a vi­lágon bármely harci helyzet­ben békefenntartói vagy béke­­támogatói hadműveletben ve­gyen részt a magyar katona. A politikának tehát el kell dönte­nie, hogy hosszú távon milyen feladatok megoldását várja a sorozott, a szerződéses, illetve a hivatásos állománytól. Keleti György ügyvezető miniszter szerint a hat hónapos sorkatonai szolgálati idő beve­zetése jelenleg nem reális. A tárca vezetője emlékezte­tett arra, hogy nemrégiben csökkent három hónappal a szolgálati idő, a vezérkar pedig már a kienc hónapról is úgy vélekedett, hogy az az alsó ha­tár. A szolgálati idő nem politi­kai, hanem szakmai kérdés - vélekedett Keleti, aki szerint nem szerencsés, ha minden vá­lasztási ciklus elején csökken­tik néhány hónappal a kikép­zésre fordítható időt. Végh Ferenc vezérkari fő­nök lapunk kérdésére tegnap elmondta: el kell dönteni, hogy milyen feladatokra ké­pezik ki a sorkatonákat a ren­delkezésre álló hat hónap alatt, mindenre ugyanis nem jut idő. Ez körültekintő elem­zést, előkészítést igényel. A vezérkar már elkezdte kidol­gozni elképzeléseit. Értesülé­sünk szerint a katonai vezetők eredetileg az év végén kíván­ták letenni terveiket, azonban most a munka felgyorsítása mellett döntöttek. Szabó Já­nos, a honvédelmi tárca váro­mányosa nem kívánt nyilat­kozni arról, hogy mikor csök­ken fél évre a szolgálati idő. Póda Jenő, a Fidesz kato­nai szakértője korábban úgy nyilatkozott, hogy erre már 2000-ben sor kerülhet. Gyu­­ricza Béla, a nagyobbik kor­mánypárt korábbi miniszterje­­löltje viszont úgy látja, hogy három-öt év szükséges az át­álláshoz. Véleménye szerint ha a ka­tonák mentesülnek minden, nem katonai jellegű feladat alól, akkor havonta 20-22 in­tenzív kiképzési nap áll rendel­kezésre. Ez pedig arányaiban több, mint a mostani kilenc hó­napos rendszerben. Szakértők ugyanakkor úgy vélik, a hat hónapos szolgálati idő bevezetése félmegoldás. A kiképzés rendszere ugyanis még most kezd beállni a kilenc hónapra, amely az újoncbázi­sokban tartott három hónapos sorkatonai alapképzésre, majd hat hónapos kötelékkiképzés­re oszlik, már különböző al­egységeknél. Az alapképzés tovább nem rövidíthető - állít­ják egybehangzóan katonai szakértők, akik szerint a fél év­be már kizárólag a sorkatonák felkészítése fér bele, különbö­ző feladatokat, így a 364 feles­legessé vált ingatlan őrzését, már nem láthatják el. Ezeket a szolgáltatásokat meg kell majd vennie a honvédségnek, és pluszforrásokat igényel a ki­képzés felgyorsított moderni­zálása is. (Több tízmillió fo­rintba kerülnek például a fel­készítéshez szükséges szimulá­torok.) A bonyolultabb feladatok­ra már a kilenc hónap beveze­tését követően is szerződéses katonákat képeztek ki. Állo­mányuk bővítését úja elő a kormányprogram tervezete is, a szükséges kereteket azonban eddig sem sikerült teljes egé­szében feltölteni. Végh Ferenc a szerződése­sekről korábban úgy nyilatko­zott, hogy „rossz fizetésért, rossz körülmények közé több­nyire nem a legjobbak jön­nek.” A professzionális hadse­reg egyébként a kormány­programban nem jelenik meg célként, igaz, ezt nem is ígérte a Fidesz. • Haszán Zoltán - Kanyár Tibor Ellenőrzött vagyongyarapodás • Folytatás az 1. oldalról Rubicsek lapunknak elmond­ta, hogy ezen ötletét korábban a Horn-kormány elvetette, pe­dig erre a megállapításra egy bankkonszolidációs vizsgála­tuk kapcsán jutottak. Rubi­csek emlékeztetett arra, hogy eredetileg az MSZP 1994-es programjában is szerepelt a vagyonnövekmény ellenőrzé­sének kitétele is. Zara László, a Magyar Adótanácsadók Országos Egyesületének elnöke úgy vél­te: már rég sort kellett volna keríteni a lépésre. Ha a néhány évvel ezelőtti vagyonnyilatko­zat-adási kötelezettségre vo­natkozó rendelkezéseket job­ban sikerül megfogalmazni, s az Alkotmánybíróság nem utasítja el azokat, mára reális kép alakulhatott volna ki a rendszerváltás után képződött vagyonokról, s a vagyongyara­podás mérésének és adóztatá­sának is reális alapja lenne - mondta. A ’94-es kormányváltást követően felvetődött vagyon­adó ötlete - Horn Gyula mi­niszterelnök előadásában, mely szerint az igazságos köz­teherviselésbe a vagyonadó is belefér - általános felzúdulást váltott ki. A vagyonadó ellen felho­zott legfontosabb szakértői ér­vek ekkor a következők vol­tak: az adórendszernek a meg­takarítást, a tőke képződését kell ösztönöznie, a vagyonok hozadéka kisebb az infláció­nál, így nem lenne célszerű azt még tovább terhelni, rosszak az ingatlan-nyilvántartások, a vagyonfelmérés költségei, ezért nincsenek meg a vagyo­nok értékváltozásait nyomon követő, reális adóztatás felté­telei. Antal László közgazdász rámutatott, hogy „a vízválasz­tó nem a vállalkozók és a bér­ből élők, hanem azok között húzódik meg, akiknek módjá­ban áll kibújni az adózás és a tb-járulék kötelezettsége alól, és azok között, akik bent ra­gadtak az adórendszerben”. Maga Békesi László pénz­ügyminiszter sem tartotta ak­tuálisnak az elképzelést. Állás­pontja szerint a feketevagyo­­nok feltérképezése és ellenőr­zése a hatályos személyi jöve­delemadó- és illetékrendszer kereteiben is megoldható volt. Minarik György, az APEH akkori elnöke akkor úgy vélte: a vagyonadó bevezetése adó­­igazgatási szempontból előbb­­utóbb elkerülhetetlen. Hason­lóan gondolkodott egy évvel később utóda, Pitti Zoltán. Egy nyilatkozatában kifejtet­te: a vagyonadó bevezetése többéves előkészítő munkát igényel, első lépésként legfel­jebb az ingatlanadó képzelhe­tő el. Az alkotmánybírósági döntés értelmében csak a jöve­delemadózás kontrolljaként ti­los vagyonnyiatkozatot kérni, a vagyonarányos köztehervi­selés célját szolgáló nyilatko­zat nem alkotmányellenes - szögezte le. Horn Gyula ’95-ben is em­legette,hogy szükség van a va­gyonnyilatkozatra. Bokros La­jos - a miniszterelnökkel ellen­tétben - beérte volna a terve­zett ingatlanadóval, nem szán­dékozta azt kibővíteni általá­nos vagyondézsmává. 1996-ban Medgyessy Péter pénzügyminiszter és munka­társai vagyonadó helyett ka­matadó bevezetésén gondol­kodtak. A vagyonadó beveze­tésének előfeltétele a központi adók csökkentése, valamint megbízható ingatlan- és cég­nyilvántartási rendszer kiala­kítása - hangoztatták. • G.T.I.-Kh­.A.-Sz. LÁ. Nemzetközi gyakorlat Vagyonadót ma a világon 17 országban, ebből Európában 11 helyen alkalmaznak. Németországban a vagyont családon­ként tartják nyilván és adóztatják. Az adóalap kiterjed min­den tételre, így a külföldön lévő vagyonra is. A vagyon- és tu­lajdonadók együtt a GDP egy százalékára rúgnak. Franciaor­szágban az 1981-ben hatalomra került szocialisták vezették be a vagyon megadóztatását. A 3,5 millió frank feletti értékű ingatlanokra és ingóságokra 0,5-től 2 százalékig terjedő prog­resszív adót róttak ki. Bár a rendelkezést a Chirac-kormány öt évvel később eltörölte, a közvélemény-kutatások szerint nem volt népszerűtlen a nagy vagyonok adója: a kistulajdono­sok és a nincstelenek örömmel fogadták. Ezzel szemben Amerikában a legnépszerűtlenebb adófajta a vagyonadó. Pe­dig a szó szerinti fordításban tulajdonadónak nevezett teher a legfontosabb a helyi adónemek és harmadik legfontosabb az összes adófajta között. Jórészt ingatlanok után szedik, ezeken belül is a családi házak alkotják a legjelentősebb adóalapot. Ez az egyetlen adó, amelyet évente vagy félévente kell befi­zetniük az amerikaiaknak, akik azért sem kedvelik túlságo­san, mert összehasonlíthatják vagyonbecsléseik eredményét a szomszédokéival, és irritálják őket az eltérések. Az infláció hatása ráadásul előbb-utóbb az ingatlanok magasabb becsült értékében is tükröződik. Az emiatti felháborodás a ’70-es évek végén a legtöbb államban törvényes vagy egyenesen al­kotmányos vagyonadó-korlátozásokhoz vezetett. Az ellen­őrizhetőséget az egyes országokban oly módon oldják meg, hogy maga az adóhatóság vezeti az ingatlan-nyilvántartást. K­özlemény A MATÁV ezúton tájékoztatja alközponti felhasználóit, hogy 1999. január 1-jével tervezi az időalapú díjazás bevezetését. Az időalapú díjazás bevezetésével egyidejűleg a "Tarifajel díjszámláláshoz" nevű 12 kHz-es, impulzus alapú szolgáltatást kivonja szolgáltatási portfoliójából. A kivonással egyidejűleg a MATÁ­V az analóg alközponti felhasználók részére „Alközponti indítójel” névvel új szolgáltatást vezet be. Az ISDN felhasználóknak a MATÁV indító és végződtető jelek kiküldését biztosítja. Továbbá a piaci keresletnek megfelelően kész egyedi igények kielégítésére is.

Next