Magyar Hírlap, 1998. július (31. évfolyam, 152-178. szám)

1998-07-09 / 159. szám

4 Magyar Hírlap_____ • Folytatás az 1. oldalról A Községi Önkormányzatok Szövetségéhez tartozó telepü­lések már a rendelet megalko­tásakor tiltakoztak a támoga­tási konstrukció ellen, hiszen pontosan tudták, hogy leg­többjük nem tudja végrehaj­tani azt - nyilatkozta lapunk­nak Nádor Rudolfné, Hosszú­­hetény polgármestere. Ah­hoz, hogy az önkormányzatok segíteni tudjanak a rászorulta­kon, nemcsak pontosan fel kell mérni az adósok számát, a felhalmozott hátralékot és helyi rendeletet kell alkotni támogatásukról, hanem elő kell teremteni az önkormány­zati részt. Ha ezt nem tudják biztosítani, a kormánytámo­gatást sem vehetik igénybe. A polgármester asszony nem érti, hogy miért léptették élet­be a költségvetésekhez képest későn született rendeletet. Újpest elégedetlen a kor­mány tűzoltási akciójával, hi­szen a rászorultaknak csak tö­redékét tudják, átmenetileg támogatni - mondta Nagy Ist­ván, alpolgármester. A fővá­ros IV. kerületében előzetes becslések szerint mintegy 1 milliárd forint a helyiek által felhalmozott adósság, ám en­nek csak töredékét tudják most kifizetni és pályázaton fogják kiválasztani azt a né­hány száz szerencsés családot, akiken segíthetnek. Sokan nem tudják előteremteni a hátralék 30 százalékát de azok közül sem mindenki kaphat támogatást, aki látszó­lag minden ehhez szükséges feltételnek megfelel. Az adósságállomány fel­mérése, a hátralékosok szám­bavétele azonban már jó né­hány településen megkezdő­dött. Ez történik a napokban Tatabányán is, ahol már egy 1994-es felmérés szerint is mintegy 300 család került fizetésképtelen helyzetbe - tudtuk meg Bene Magdolna jegyzőtől, aki szerint nagyon nehéz eldönteni, hogy ki az, aki valóban önhibáján kívül adósodott el. Ózdon jövő héten tárgyalja a testület a helyi rendelet megalkotásának feltételeit - mondta Pallagi Istvánné, az önkormányzat egészségügyi és szociális ügyosztályának vezetője. Itt a felmérés már elkészült, a vállalatoktól meg­kapták a tartozások adatait, amelyekből kiderült: az OTP- nek 887-en, összesen 172 mil­lió forinttal tartoznak, míg a közműhátralékok elérik a 200 millió forintot. Nyíregyházán már június 29-én megszületett a helyi rendelet - mondta Fazekas János jegyző, aki arról is tájé­koztatta lapunkat, hogy az OTP-tartozások kezelésére külön szabályozást alkotnak augusztus végén, mivel az több száz millió forintos ki­adást, és 1000-nél is több helyi lakost érint. Debrecenben a közüzemi vállalatoknál felhalmozódott lakossági hátralék százmilliós nagyságrendű. Kedvezményt itt is csak azok kaphatnak, akik a hátralék legalább 30 százalékát részletekben vagy egyben ki tudják fizetni. A tá­mogatottak köréből az önkor­mányzat kizárta azokat, akik autóval, vagy a lakáson kívül más ingatlannal rendelkeznek. A főváros XIX. kerületé­ben az önkormányzat már megalkotta a hátralékosok tá­mogatására vonatkozó helyi rendeletét, és várja a rászoru­lók jelentkezését. Zupkó Gá­bor polgármester szerint a fel­tételek - hat hónapnál régeb­bi tartozás és a 30 százalékos önrész biztosítása - miatt so­kan kiszorulnak ebből a kör­ből. Kispest szerencsés hely­zetben van, mert különösebb gond nélkül biztosíthatja a kormánytámogatást kiegészí­tő pénzt is, ezért már augusz­tusban megkaphatják a kerü­letre jutó részt. Az OTP Bank illetékesétől megtudtuk: bár a végrehajtási moratóriumot július 30-án fel­oldják, és ezzel már a követke­ző napon megkezdődhetnek az eljárások, a pénzintézet ésszerű megoldásokra és nem elsősorban kilakoltatásokra törekszik. Igaz, jelenleg 80-90 ezer azoknak a lakáshitel­szerződéseknek a száma, ame­lyeket több mint hat hónapja nem teljesítenek az ügyfelek - összesen 11-12 milliárd forint a felhalmozott hátralék -, az OTP Bank az önkormányza­tokkal és az adósokkal is kész egyeztetni, az adósságot átüte­mezni, esetleg mérsékelni. Az OTP feloldja moratóriumát Augusztustól megkezdődnek a kilakoltatások A közműdíj-hátralékosoknál nemcsak az árverezés, hanem a kártyával működő óra is megoldást jelenthet az eladósodás megállítására fotó: szigetvary zsolt A médiatörvényt tartja elhibázottnak a jogi szakértő Szeptemberig tulajdonosi testület nélkül az MTV A jogászi tudomány megáll a médiatestületekről folytatott vitában, mert a törvény úgy rossz, ahogy van - nyilatkoz­ta lapunknak Strasszer Tibor ügyvéd. A hatpárti egyezte­tés kudarca azt jelenti, hogy a Magyar Televízióban szep­temberig biztosan nem áll fel új kuratóriumi elnökség, ez­zel pedig több hónapos tör­vényi mulasztást követ el az Országgyűlés. Áder János házelnök teg­nap nem indította meg a mé­diatestület tagjainak jelölési eljárását, nem teljesült tehát az ellenzékieknek a média­háború kiújulására vonatko­zó jóslata. A szabad demok­rata és a szocialista képvise­lők attól tartottak, hogy a kormánypártok erőfölényü­ket kihasználva - a hatpárti kompromisszum hiányával nem törődve - döntenek a médiatestületekről. A meg­egyezésre szeptemberig, az Országgyűlési őszi üléssza­káig várni kell. A Magyar Televízió Köz­­alapítvány kuratóriumának elnöksége dönt többek kö­zött a háromszázmillió forin­tot meghaladó szerződések jóváhagyásáról, hitelfelvéte­lekről, egymilliárdos üzletről pedig előzetes engedélye nél­kül nem is lehet tárgyaláso­kat kezdeni. Ez a testület jú­nius hatodikán, a sikertelen elnökjelölt-állítást követően oszlatta fel magát. A médiatörvény szerint az Országgyűlésnek harminc napja van az új elnökség felál­lítására, azonban mint arról la­punk tegnapi számában beszá­molt, a hatpárti, médiatestüle­tekről tartott tanácskozás eredménytelen volt. Az Or­szággyűlés csak szeptember­ben tart ismét ülést, ezért őszig biztosan nem lesz új kuratóriu­mi elnökség az MTV-ben. A megállapodás kudarcá­nak az volt az oka, hogy a tárgyaláson részt vevő felek nem tudtak megállapodni ar­ról, hogy a KDNP és az MDNP ellenzéki pártnak vagy a kormánykoalíció ré­szének tekinthető-e. Strasz­­szer Tibor ügyvéd szerint olyan meghatározás, hogy el­lenzéki vagy kormánypárti egy törvényben sem szere­pel, teljesen elhibázott a mé­diatörvényben szereplő jogi dogmatika. Ez politikai és nem jogi kérdés - szögezte le az ügyvéd. Strasszer úgy vé­lekedett, hogy a jogszabály­ban eleve a választási ciklu­sokhoz kellett volna kötni a testületek mandátumát, ez tisztázza ugyanis az új hatal­mi felállást. • Haszán Zoltán Igazgatótanács egy év után A román parlament rendkívüli nyári ülésszakának tegnapi ülésén, több mint egy éve tartó huzavona után megszavazta a közszolgálati román televízió új igaz­gatótanácsának összetételét. A 13 fős testület tagjai között ott van Gálfalvi Zsolt is, akit a Romániai Ma­gyar Demokrata Szövetség jelölt a tisztségre. A szak­­bizottságok által előzőleg már jóváhagyott névsor az utolsó pillanatig bizonytalan volt, mert két jelölt, Gabriel Liiceanu filozófus, a Humanitás Könyvkiadó igazgatója és Stere Gulea filmrendező, az RTV másfél éve megbízott ügyvezető vezérigazgatója elhárították maguktól a tisztséget; lépésük tiltakozás volt az ellen, hogy a testületbe a legnagyobb ellenzéki párt, a Szo­ciális Demokrácia Romániai Pártja a Securitatéval (a korábbi román titkosszolgálattal) fenntartott kap­csolatokkal gyanúsított Alexandra Mironovot, Iliescu egykori tanácsosát, korábbi ifjúsági- és sportminisz­tert jelölte. MAGYAR HÍRADÓ Magyar rendőrök Boszniában (MTI) Részleges váltás keretében 25 magyar rendőr utazik Bosznia-Hercegovinába, hogy az ENSZ Nemzetközi Rendőr­ségének kötelékében teljesítsen szolgálatot. Az ORFK közle­ménye szerint a jelenleg Boszniában tartózkodó 36 tagú ma­gyar egység 25 tagja egyéves sikeres külszolgálat után tér haza. A rója kiutazók - átvéve elődeik munkáját - részt vesznek az egységes rendőrség megszervezésében, a közigazgatási és igaz­ságszolgáltatási rendszer átalakításában, illetve a már megkez­dett oktatási, kiképzési és szakmai tanácsadói feladatok ellátá­sában. Kint maradt 11 társuk váltása idén októberben várható. Magyar rendőrök 1996 márciusa óta vesznek részt a misszió munkájában. A most kiutazók egyharmada már tagja volt az el­ső külszolgálatot teljesítő egységnek, amely az általános hely­­hatósági választások előkészítésében, illetve azok zavartalan lebonyolításában segédkezett. A Fidesz sokallja a jegyáremelést (MTI) A fővárosi közgyűlés Fidesz-frakciója nehezményezi, hogy Budapest jelenlegi SZDSZ-MSZP vezetésének intézke­dései miatt a napokban 2,5 milliárd forintnyi működési hitelt kell felvennie a BKV-nak - közölték a képviselőcsoport sajtó­­tájékoztatóján. Szálka Miklós, a közgyűlés városüzemeltetési bizottságának tagja kitért arra is, hogy a Budapesti Közlekedé­si Vállalatnak az első félévben 425 millió forintos veszteséget okozott Horn Gyula választási ígérete a 65 éven felüli lakosság ingyenes utazásáról. Nem értenek egyet a fideszesek az augusz­tustól esedékes, inflációt meghaladó tarifaemeléssel. Ha város­irányító pozícióba kerülnének, változtatnának az általuk kor­szerűtlennek és igazságtalannak tartott mai tarifarendszeren is. Felróják Demszky Gábor főpolgármesternek és a város üze­meltetéséért felelős MSZP-s Vajda Pál főpolgármester-helyet­tesnek, hogy 1994 óta további 20 százalékkal csökkent a tömeg­­közlekedés aránya Budapesten. Gyanúsított a Népszava vezetője (MTI) Gyanúsítottként hallgatja ki a Népszava főszerkesztő­jét, H. Bíró Lászlót csütörtökön a Központi Bűnüldözési Igaz­gatóság (KBI) a bős-nagymarosi keretszerződés tervezetének közlése miatt - tájékoztatott a lap szerkesztősége. A KBI isme­retlen tettes ellen indított eljárást államtitoksértés gyanújával amiatt, mert március 11-ei számában a Népszava teljes terjede­lemben megjelentette a Szlovákiával kötendő megállapodás tervezetének szövegét. Az idézést kedden személyesen kézbe­sítették H. Bíró Lászlónak. A főszerkesztő elmondta: állás­pontjuk változatlanul az, hogy a közvéleménynek joga volt megismernie a tervezet szövegét. Azóta megítélésük szerint döntésük helyessége beigazolódott: a Horn-kormány felülvizs­gálta korábbi nézetét, és új hatásvizsgálatokat rendelt el a víz­lépcső ügyében. A dokumentumon a Népszava tájékoztatása szerint semmiféle titkosításra utaló jelzés nem szerepelt. Az albánok még nem menekültek Egyelőre nem látja indokolt­nak az Országgyűlés kisebbsé­gi bizottsága, hogy a Magyar Helsinki Bizottság múlt heti kérésének megfelelően mene­dékes státust adjon a kormány a koszovói albánoknak. A koszovói helyzet aggasz­tó, de nem beszélhetünk Ma­gyarország felé irányuló me­nekültáradatról -jelentette ki tegnap a kisebbségi bizottság ülésén Dobó István. A mene­kültügyi és migrációs hivatal megbízott főigazgatója el­mondta: jugoszláv állampol­­gárságúak menedékügyében idén 327 eljárás indult a hiva­talban. Engedélyt még nem adtak ki, 7 embert befogad­tak, 77 esetben viszont eluta­sították a kérelmet, vagy meg­szüntették az eljárást. A menekültügyi törvény szerint ha egy háború sújtotta országból tömegesen érkez­nek menekültek, a magyar kormány dönthet menedékes­sé nyilvánításukról. A határőrség 1200 jugo­szláv állampolgárral szemben folytatott le idegenrendészeti eljárást - tájékoztatta a bizott­ságot Holló Istvánná a határ­őrség munkatársa. Az ENSZ menekültügyi főbiztossága márciusban, majd májusban is arra kérte az európai országokat, akkor se utasítsák ki a menedéket kérő koszovói albánokat, ha kérelmüket egyébként nem fogadnák el - emlékeztetett Kőszeg Ferenc a Helsinki Bi­zottság ügyvezető igazgatója. Álláspontja szerint az, hogy az albánok Nyugatra akarná­nak továbbmenni, nem ok ar­ra, hogy háború sújtotta terü­letre küldjék őket vissza. • N. I. E. BELFÖLD 1998. JÚLIUS 9., CSÜTÖRTÖK er h­ogyan juthat rövid úton pénzhez? Nagyon egyszerűen. Induljon el valamerre. Mindegy, hogy milyen irányba, és mindegy, hogy milyen nap­szakban. Meglátja, akár autóval, akár motorral, akár biciklivel, akár triciklivel vág neki, rövid időn belül elérkezik az OTP Bank valamelyik bankjegyautoma­tájához. Bizonyos, hogy nem kell hosszú utat meg­tennie, hiszen az OTP Banknak szerte az ország­ban több, mint 760 bankjegyautomatája van, melyek segítségével a hét bármely napján, éjjel­nappal vehet ki pénzt a számlájáról. Ráadásul havonta kétszer költségmentesen. De ez még nem minden! Bankunknak Magyarország 260 helységében 411 fiókja van, ahol Ön igénybe veheti az OTP Lakossági Folyószámla számtalan szol­gáltatását. Sőt, bankkártyája segítségével az ország 3200 postahivatalában is vehet fel pénzt. És akkor még nem beszéltünk arról a több ezer elfogadóhelyről (üzletek, áruházak, vendéglátóhe­lyek, benzinkutak, stb.), ahol fizethet a kártyájával, továbbá az éjjel-nappal rendelkezésre álló OTP TeleBANK Centerről (3 666 666). 760 bankjegyau­tomata, 411 fiók, 3200 postahivatal, több ezer elfogadóhely... Az az állítás tehát, hogy az OTP Lakossági Folyó­számlának mindenhol hasznát veheti, több ponton is alátámasztható. Több ezer ponton. MINDENHOL HASZNÁT VEHETI OTP LAKOSSÁGI FOLYÓSZÁMLA

Next