Magyar Hírlap, 1998. július (31. évfolyam, 152-178. szám)
1998-07-27 / 174. szám
8 Magyar Hírlap VILLANÓFÉNYBEN Beszámoló a magyar intézetekről (MH) A hét elején megbeszélésen vesznek részt a külföldön működő magyar kulturális intézmények vezetői, s találkoznak a kultusztárca új vezetőivel. Hétfőn a Néprajzi Múzeum dísztermében plenáris ülés keretében tanácskoznak, itt beszédet mond Hámori József, Pokorni Zoltán, Martonyi János és Glatz Ferenc. Kedden, szerdán az egyes intézmények vezetői számolnak be munkájukról. Zempléni Művészeti Napok (MH) Augusztus 21-én kezdődik és kilenc napon át tart a kelet-magyarországi régió egyik legjelentősebb kulturális fesztiválja, a Zempléni Művészeti Napok, amelyet idén is az Antenna Hungária Rt. és a Nemzeti Kulturális Alap támogat. Sárospatak mellett Monokon, Tokajban, Sátoraljaújhelyen, Kassán, Tarcalon, Bodrogkeresztúron, Hollóházán, Golopon, Szerencsen, Karcsán, Füzérradványban, Tolcsván, Tállyán és Pácinban is tartanak koncerteket, színházi előadásokat, kiállításokat. A hangversenyeken közreműködik többek között a Liszt Ferenc Kamarazenekar, Bogányi Gergely zongoraművész, Tokody Ilona operaénekes, az Auer Vonósnégyes, a Concordia Fúvósötös, a Debreceni Kodály Kórus, a veszprémi Mendelssohn Kamarazenekar, a Szlovák Kamarazenekar, Szakály Ágnes és Farkas Rózsa cimbalomművész. A Zempléni Művészeti Napok igazgatója Rolla János hegedűművész, a Liszt Ferenc Kamarazenekar művészeti vezetője, titkára Merényi Judit, az Óbudai Társaskör igazgatója. A fesztivál művészeti tanácsának tagjai: Várbíró Judit, Petrovics Emil és Szirányi János. Víg Tommy Budapesten (MH) Magyarországon vendégszerepel Víg Tommy, a Los Angelesben élő világszerte ismert dzsesszmuzsikus. Pécsett, a Tettyei Szabadtéri Színpadon júliusban már fellépett, Tatabányán augusztus 10 és 16 között filmzeneszerzést és zeneelméletet tanít. Budapesten az Óbudai Társaskörben szombat este énekesnő feleségével, Miával, valamint Csepregi Gyulával, Schreck Ferenccel és a Bognár Vonósnégyessel mutatta be Amerikai rapszódia című műsorát. Véget ért a Belvedere énekverseny (MH-Bécs) Német énekesnők nyerték idén az első díjat a Hans Gábor-Belvedere nemzetközi énekverseny mindkét kategóriájában, az operában és az operettben. A 26 éves Anke Wondung, a mannheim-heidelbergi zeneiskola növendéke Mozart Titusából Sesto nehéz áriájával vívta ki a nemzetközi zsűri elismerését, s előzte meg a svájci Rachel Harnischt, aki a Figaró házasságából a grófné áriáját énekelte. A legtapasztaltabb induló az azerbajdzsáni basszista volt: Eldar Aliev a harmadik helyezésen kívül a médiazsűri díját is megkapta. A bécsi Kammeroper három évvel ezelőtt elhunyt magyar származású igazgatója által Belvedere néven életre hívott, majd róla Hans Gábor versennyé átkeresztelt megmérettetés döntője most is igen színvonalas volt. Benkó Sándor az elmúlt évtizedekről, a közönségről és a siker titkáról Csapatszellem és demokrácia A New Orleans-i zene és Magyarország utazó nagykövetének is nevezett Benkó Dixieland Band a napokban érkezett haza erdélyi turnéjáról, és ma este a Vajdahunyadvárban ad szabadtéri koncertet. Az együttes vezetője, Benkó Sándor klarinétművész, üzletember és műegyetemi tanár szerint a négy évtizede működő zenekar még legalább húsz évig maradhat színpadon. • Milyen tapasztalatokkal tértek haza Erdélyből? Kicsit tartottunk ettől az úttól, mert Románia azon kevés ország közé tartozik, amelyet a rendszerváltás előtt - politikai okokból - el kellett kerülnünk. A Benkó Dixieland Band egyébként sem arról volt híres, hogy a szomszédos országokban aratta legnagyobb sikereit: kezdőként, a hatvanas években ugyan többször felléptünk Csehszlovákiában, Lengyelországban, a Szovjetunióban és az NDK-ban, de később az Egyesült Államokban vagy a Távol-Keleten jobban ismertek minket, mint a „baráti” államokban. Az erdélyi turné ötlete néhány hónapja, Gödöllőn, a magyar polgármesterek nemzetközi találkozóján merült fel. Játszottunk Marosvásárhelyen, Szovátán, Székelyudvarhelyen, Sepsiszentgyörgyön, Csíkszeredán, és mindenütt azt tapasztaltuk, hogy az erdélyi közönség érti és ismeri a dixielandet. Meglepően sok - magyar és román - fiatal ült a nézőtéren, és a románokat nem zavarta, hogy mindvégig magyarul konferáltam. Jövőre újabb, nyolc koncertből álló romániai turnéra indulunk, s ez alkalommal már Bukarestben is fellépünk. • A Benkó Dixieland Band több mint négy évtizede alakult, és 1962 óta szinte változatlan felállásban játszik. Mi a titka a hosszú, eredményes, konfliktusok nélküli együttműködésnek? Mindenekelőtt a jó csapatszellem. Az együttes tagjait annak idején nem zenei képességeik alapján, hanem baráti és ismeretségi körömből válogattam, és azóta is megmaradt a kölcsönös tiszteletre épülő, kollegiális, jó viszony. A dixieland egyébként is nagyon demokratikus műfaj: nem egy szólista és hat kísérő zenész van a színpadon, hanem hét egyenrangú muzsikus. Mindenki játszhat szólókat, s ebből adódóan lehetnek sikerélményei is. Más dolog a próbák és koncertek szervezése, a menedzselés, a pénzügyek intézése, egyszóval a zenekarvezetés. Ezt teljes egészében magamra vállaltam, s itt bizony nincs helye a demokráciának: az esetleges ellentéteket azonnal el kell fojtani, és az egyéni érdekeket maximálisan alá kell rendelni a zenekar érdekeinek. A Benkó Dixieland Band zenészeinek, azt hiszem, nincs rossz dolguk: a turnékon nem kell autót vezetniük és hangszert cipelniük, kizárólag a zenére koncentrálhatnak. • A zenekar nemzetközi karrierje 1971-ben, a montreux-i dzsesszfesztivál megnyerése után indult, és a hetvenes-nyolcvanas években több mint kétszáz koncertet adtak évente. Ma is ugyanennyire elfoglaltak? Igen, mostanában is 220-240 munkánk van évente, ami azt jelenti, hogy legfeljebb száz szabadnapunk marad. Itthon és külföldön mintegy száz nagyobb koncertet adunk - többek között a Budapest Sportcsarnokban, a Kongresszusi Központban, vidéki színházakban és a Zeneakadémián, ahová két évtizede Ferencsik János hívott meg minket először. Évente legalább harminc klubestet tartunk a ferencvárosi Török Pál utcában, ahol harminckét éve játszunk megszakítás nélkül. Ehhez társulnak még a külföldi klubkoncertek, a jótékonysági hangversenyek, a tévéshow-k - amelyeket becslések szerint eddig 1 milliárd ember látott világszerte a különböző cégrendezvények, és nem utolsósorban a stúdiófelvételek. A ma esti koncert helyszínét, a Vajdahunyadvárt is szeretjük, és már most nagyon készülünk a november 12-ei Budapesti Dixieland Fesztiválra, amely négy órán keresztül szórakoztatja majd a Budapest Sportcsarnok közönségét. • Hogyan változott az elmúlt évtizedekben a Benkó Dixieland Band közönségének életkorszerinti, illetve szociális összetétele? A hatvanas évek elejétől az egyetemisták, illetve az értelmiségiek alkotják a törzsközönségünket, s ez ma sem változott. Büszkén mondhatom, hogy az értelmiségiek 70-80 százaléka Benkó-rajongó. A zenénket egyébként - egy általunk megrendelt közvélemény-kutatás szerint - egymillió ember ismeri Magyarországon, s ezek között a társadalom minden rétege megtalálható. A Török Pál utcai klubba például hajléktalanok is járnak. A legfiatalabbak körében talán nem annyira stabil a bázisunk: amikor Magyarországra betört a rock and roll, a beat, a diszkó vagy éppen a heavy metal, a 10-18 évesek egy időre elpártoltak tőlünk, de aztán mindig visszataláltak. • Az amerikai dzsessz-, blues- és dixielandzenészek gyakran még hetvenöt-nyolcvan éves korukban is „csúcsformában” vannak, és változatlan lendülettel koncerteznek, nem beszélve a kilencvenéves Lionel Hamptonról, aki a napokban, a Fehér Házban együtt lépett fel a szaxofonozó Bill Clintonnal. Ön is ilyen hosszú időre tervezi a Benkó Dixieland Band jövőjét? Ha kilencvenéves korunkig nem is, de húsz évig még szeretnénk színpadon maradni. Egy-két tagcsere persze - egészségi okokból - elképzelhető, de egyelőre mindannyian jól bírjuk. Az utánpótlás nevelése ugyanakkor mindig fontos volt számunkra. A fiatal zenészek bármikor elkérhetik a kottáinkat, hozzájuthatnak a felvételeinkhez, sőt a klubban együtt is játszhatnak velünk. Büszke vagyok arra, hogy vannak olyan együttesek - a Lucky Boys vagy a Hot Jazz Band -, akik egyszer majd átvehetik tőlünk a stafétabotot. • Retkes Attila Az egyéni érdekeket alá kell rendelni a zenekarénak fotó: müller Judit Számok, díjak, tények A Benkó Dixieland Band 1957-ben alakult Budapesten. A hetvenes évek eleje óta 200-250 koncertet adnak évente, rendszeresen turnéznak Európa csaknem valamennyi országában, Észak-Amerikában és a Távol-Keleten. Negyvenhat nagylemezt, és közel százórányi televíziós show-műsort készítettek. Pályafutásuk során olyan világsztárokkal dolgoztak együtt, mint Milt Jackson, Freddy Hubbard, Al Grey, Buddy Tate, Joe Murányi, Eddy Davis, Harry Sweet Edison, Chris Barber és Acker Bilk. A zenekar legfontosabb díjai és kitüntetései: montreux-i dzsesszfesztivál, I. díj (1971); San Sebastian-i dzsesszfesztivál - a közönség nagydíja (1972); Stars Of The Year - a londoni Music Week kitüntetése (1976); Sacramento Jazz Jubilee - a fesztivál nagydíja (1982); Kalifornia állam parlamentjének kitüntető határozata (1982); Liszt-díj (1984); George Dukmenjian kaliforniai kormányzó elismerése (1985); Ronald Reagan, az Egyesült Államok elnökének kitüntető elismerése (1987); eMeRTon-díj (1987); a Magyar Köztársasági Érdemrend Tiszti Keresztje (1997). A váci polgárság kivonulása Kormányideológusokat kellett volna Vácra utaztatni a hétvégén. A városi polgárság ellepte a barokk településmagot, és ízelítő nyújtott abból, hogyan is kellene működnie egy polgárvárosnak. A hatodszor megrendezett Váci Világi Vigalomra már péntektől tódult a fehér blúzos lakótelepi értelmiség, elegánsak ezen a hétvégen a kertvárosi kereskedők, az óváros kocsmárosai is mintha polgáribbak lennének, és meg-megállnak festményeket nézegetni a festők utcájában. Dicséret illeti még a konszolidált ringlispil-sör-céllövölde-közönséget is. Vác polgári hagyományairól leginkább Stefanovics György szabómester tudna beszélni, ha nem mumifikálódott volna még 1782. márciusában a Fehérek Templomának pincéjében. Az 1994-ben feltárt páratlan lelet csaknem 80 tisztességben konzerválódott holttest és koporsó egy része péntek óta egy főtéri pincében tekinthető meg. A város polgármestere, Lábai László szerint a középosztály újjáéledésének ünnepe is a világi vigalom. Vác 1965-ben még Ózdot is felül- (mások szerint alul-) múlta iparosodásban, így toplistás volt a legpiszkosabb városok mezőnyében. Mára kitatarozták a belvárost, a cementműből elbocsátottak zöldségboltokat és butikokat nyitottak, s ma már van pénzük a művészetre is áldozni. Sőt - mondja a polgármester - százötvennél több civilszervezet, kör, kórus, még huszárbandérium is működik, volt mibőlkikből válogatni az ötmillió forintot a rendezvényre áldozó önkormányzatnak. Országos emberek is jöttek, a könnyűzenei program a 100 Folk Celsius Miki manójától Fenyő Miki utcabáljáig ívelt, a váci Lehotka Gábor pedig a székesegyház orgonájánál ünnepelte születésnapját. Hogy van kereslet a művészetekre, azt leginkább a Galéria Tabán rendezte festők utcája bizonyítja. Nem csak az egyedülálló Szabó Vladimir kései korszakát bemutató tárlat sikere, hanem az egész utca nyüzsgése bizonyítja ezt. Papp László tulajdonos reméli, hogy az önkormányzat talál majd helyet az 1991-ben elhunyt SzaFOTÓ: MTI - ILLYÉS TIBOR bó Vladimir hagyatékának bemutatására. A megyei múzeumra mindenesetre már összejött a pénz, és a tervek is készen vannak. Az „új polgárság” jelesei persze az Erős emberek országos bajnoki döntőjében gyülekeznek, elegánsan kigyúrtak, polgárian kopaszok. Ők még csak most verekszik ki a citoyen rangot, a galériák vásárlói majd a gyerekeik lesznek. Vác jó kis hely, még nincs felfedezve, de ha így piparkodik, előbb-utóbb a világi vigadalmat is nyári fesztivállá kell fejlesztenie, hogy megtalálják a turisták. Látva a festményekkel telerakott utcát, az erdélyiek kirakodóvásárát, a zsúfolt éttermeket, megállapítható, a Duna túlsó (vagy innenső nézőpont kérdése) partján második Szentendre van születőben. Ú. M. „...a cementműből elbocsátottak zöldségboltokat és butikokat nyitottak, s ma már van pénzük a művészetre is áldozni" KULTÚRA erotika karcsúaknak ÁLDOTT ÁTKOS NAPSUGARAK IMRE KATA VIRÁGAIt keresse a pénteki Magyar Hírlapban. NYÁRIDŐ a Magyar Hírlap színes nyári magazinja Július 31-én, pénteken jelenik meg a Magyar Hírlap színes magazinja, a Nyáridő, olvasóink könnyű szórakoztatására. Találnak benne közkedvelt rejtvényeket és friss információkat, valamint tipikusan nyári olvasnivalót a divatról, a napozásról, virágokról. A hőségben nem okoz majd gondot annak a sárgadinnyelevesnek az elkészítése sem, amit kizárólag a Magyar Hírlap olvasói számára adunk közre. " Újságíró története az újságíróról Az idei kelet-közép-európai Sundance pályázat három magyar díjazott forgatókönyvének egyike a Török Monika-Almási Tamás szerzőpáros „Klipsz” című munkája. (A másik kettő: Deák Krisztina Jadviga párnája, valamint Toldi Csilla az Árvák című forgatókönyve.) A Sundance intézetet Robert Redford 1982-ben azzal a céllal alapította, hogy fiatal és tehetséges forgatókönyvírók lehetőséget kapjanak filmjeik elkészítésére. Az Egyesült Államokban a Sundance-forgatókönyvek egyre keresettebbek, és nagy erkölcsi elismerésnek örvendenek. Több mint százhúsz pályázó közül nyert jogot három magyar alkotás szerzője arra, hogy augusztus utolsó hetében a seregélyesi Kastélyszállóban részt vegyen a Sundance műhely munkáin. Ennek során a díjazottak nemzetközi hírű forgatókönyvírókkal és rendezőkkel találkozhatnak és dolgozhatnak együtt. Török Monika, a Magyar Hírlap munkatársa, nemrég értesült „Klipsz” című forgatókönyvének sikeréről, és azt mondja: „Továbbra sem tartom magam forgatókönyvírónak, utálom a műfaji korlátokat. Igazából úgy másfél évvel ezelőtt veselkedtem neki, amikor Almási Tamás kérésére írtam egy forgatókönyvet. Hatvankétezerszer átdolgoztam, aztán amikor sehonnan sem kaptunk támogatást, hogy film is legyen belőle, rettenetesen elkeseredtem. Azt mondtam, én soha többet. Aztán Tamás újra megkeresett, egy újabb ötlettel. Ez már sokkal könnyebben ment. Tipikus kelet-közép-európai történetet írtam, iszonyúan sok abszurddal egy harmincas újságírónőről. Meg arról, hogy családfenntartóként, a férfiközpontú világban hogyan lehet nőként férfinak lenni. És ezek után, a férfijogra emelt nő hogyan találhat egyáltalán társat, szerelmet magának. Nem talál, nincs happy end. De rossz vége sincs a történetnek, mert se eleje, se vége, egyszerűen egy nő életéből kiragadott néhány mozzanat. Szoftfeminista, lüktető történet, és semmi köze az amerikai filmekhez. Még hozzám sincs, hiszen akkor írtam a kapkodásról, a rohanásról, amikor még hetilapnál dolgoztam. Újságíróként meg kellett tanulnom képekben, sok szálon és szinkronban gondolkozni. Sok segítséget nyújtott szerzőtársam, Almási Tamás rendező, együtt kötögettük el a történet kilógó szálait, Radnai Annamária dramaturg meg apróra boncolgatta kis lineáris történeteimet. Most bajban vagyok, nem tudok mit kezdeni ezzel a helyzettel. Tulajdonképpen roppant szórakoztató ez a helyzet, hogy senki nem néz ki belőlem ilyesmit. És én sem magamból.” •G.J.J. „Országhos” Most kerül a könyvesboltokba az Akadémiai Kiadó „Klasszikus Nagyszótárak” sorozatában megjelenő, teljesen felújított és modernizált angol-magyar, magyar-angol nagyszótár, amely a korábbinál kb. 20 százalékkal több szót és kifejezést tartalmaz. Az Országh László-féle magyar-angol nagyszótár 1953- ban, az angol-magyar pedig 1960-ban jelent meg először. (1953-ban komoly bonyodalmat okozott, hogy a szótárban a bolond szót a bolsevik követte, ezért Országhoz kötelezték, hogy találjon ki a kettő közé valamit. így született a bólongat szó, amely minden szótár-felújítást túlélt, csak e változatnál lett a múlandóságé...) A szótárak szerkesztése egy Magyarországon egyedülálló, de Európában is ritka, tökéletesen modern „szótárműhelyben” történik. A több száz millió forint értékű rendszer része az SGML szabvány szerinti kiadványszerkesztő program. A komoly munka első eredménye a most megjelent angol szótár, amelyet Országh László anyagainak felhasználásával tanítványa, dr. Magay Tamás egyetemi tanár, illetve Kövecses Zoltán, a ELTE Amerisztikai Tanszékének docense, és Futász Dezső, a négykötetes Hamblock-Wessels-Futász angolmagyar-német üzleti szótár szerkesztője és kiadója szerkesztett. A szótár könnyen kezelhető, áttekinthető szerkezetű, és jelzi a modern nyelvi normáknak megfelelő kiejtést. Darabja 11 ezer forint. A kiadó már korábban meghirdette előfizetési programját, amely kedvezményekkel jár, akárcsak az iskolakönyvtárak, nyelviskolák vásárlásai. •V. B. É. Nagyszótár Fizessen elő a MAGYAR HÍRLAP-ra egyetlen telefonhívással, OTP-kártyával! " Önnek nem szükséges csekkek kitöltésével, " postázással fáradnia. Lapunkat telefonon is megrendelheti és azt OTP bankkártyája segítségével egyúttal ki is fizetheti. Az InterTicket bankkártyás, telefonos ügyfélszolgálata s a (06-1) 266-0000 számon hétfőtől szombatig 9-20 óráig hívható. KHHHWPBralBHMPMpH PPptrfiMiri* Egy rádió hölgyeknek, nem csak hölgyekről. Kereskedelmi iroda: 1056 Budapest, Belgrád rakpart 21. Telefon: 266-8578 Telefax: 266-8780 Kiadvány az ingatlanszakmának a MAGYAR HÍRLAP-ról! Heti ingatlanfigyelő Hétről hétre kötetbe gyűjti és téma szerint rendszerezi az országos napi- és jelentősebb hetilapok ingatlantémájú cikkeit és hirdetéseit. Rendkívül kedvező év: 5000 Ft + áfa/hét Megrendelhető: Magyar Hírlap Rt., hirdetési igazgatósága, 1087 Budapest Kerepesi út 29/B Telefon: (06-30) 421-228, Halmos Katalin Hirdetésfelvétel: Szüdi Ágnes, telefon/fax: 164-9790, telefon: (06-30) 411-444 MH 396 1998. JÚLIUS 27., HÉTFŐ --------------- Egy nap a Britannicában ------------Eötvös Loránd Eötvös Loránd, báró (szül. 1848. júl. 27. Pest - megh. 1919. ápr. 8. Budapest), nemzetközi hírű fizikus. Pályája kezdetén a kapillaritás (hajszálcsövesség) jelenségével foglalkozott, s 1886-ban megfogalmazta az Eötvös-törvényt, amely a folyadékok felületi feszültségének a hőmérséklet hatására bekövetkező változását írja le. Nevét a Föld gravitációs terének vizsgálata tette világhírűvé. A helyi gravitációs tér változásainak mérésére több érzékeny műszert szerkesztett. Közülük az Eötvös-inga néven ismertté vált torziós inga a legjelentősebb, amelynek méréseivel 1909-ben kimutatta a tehetetlen tömeg és a súlyos tömeg azonosságát, akkora pontossággal, hogy azt sokáig nem tudták meghaladni. Ez a tény később fontos szerepet játszott Albert Einstein általános relativitáselméletében. Eötvös nevéhez fűződik az ún. Eötvös-effektus felismerése, amellyel újabb oldalról bizonyította a Föld forgó mozgását. Eötvös Loránd, báró Eötvös József fia, 1871 -ben kezdett tanítani a pesti tudományegyetemen, majd 1878-ban az egyetem kísérleti fizikai intézetének vezetője lett. Egy évig (1894-95) vallás- és közoktatásügyi miniszterként részt vett Wekerle Sándor kormányában. Minisztersége idején, az ő javaslatára alapították meg az Eötvös-kollégiumot. Néhány évig, 1889-től 1906-ig a Magyar Tudományos Akadémia elnöke volt. 1950 óta nevét viseli a budapesti Eötvös Loránd Tudományegyetem. A múlt heti nyertes: Pászti Zsuzsanna 1237 Budapest, Hrivnák Pál u. 44. Nyerjen Britannica Hungaricát! Vágjon ki és küldjön be 6 darab dátumos Britannica-emblémát a Magyar Hírlaphoz (1087 Bp., Kerepesi út 29/B); minden héten kisorsoljuk a nagyszerű enciklopédiasorozat első kötetét.