Magyar Hírlap, 1998. augusztus (31. évfolyam, 179-203. szám)
1998-08-08 / 185. szám
4 Magyar Hírlap Az októberi önkormányzati választásokon induló pártok többsége csak az elkövetkezendő hetekben véglegesíti jelöltjeinek listáját és a kampányra szánt pontos összegét is. A politikai erők szövetségi politikája az eddigi tapasztalatok szerint nem változott. A kormánypártok (Fidesz, FKGP, MDF) az ország túlnyomó részén, míg a szocialisták és a szabad demokraták néhány helyen kötöttek, illetve kötnek majd együttműködést. Úgy tudjuk, hogy például Békéscsabán és Tatabányán az SZDSZ és a Fidesz annak ellenére nem tudott közös polgármesterjelöltet állítani, hogy a helyi szervezetek komoly tárgyalásokat folytattak. Ennek értelmében mindkét városban külön szabad demokrata és fideszes politikus indul októberben. Kudarcba fulladt a Fidesz és az MSZP miskolci esetleges szövetsége is, így a városban a szocialisták szervezete és a Baloldali Ifjúsági Társulás közös helyi polgármesterjelöltet állított Káli Sándor, a város jelenlegi alpolgármestere személyében. A napokban a Fidesz-Magyar Polgári Párt már is megnevezte helyi jelöltjét, Kobold Tamás jelenlegi polgármestert, akit az MDF és a Magyar Kereszténydemokrata Szövetség is támogat. Ismeretes, hogy a Magyar Szocialista Párt és a Szabad Demokraták Szövetsége az országgyűlési választások két fordulója között megállapodást írt alá arról, hogy az októberi helyhatósági megmérettetésen több fővárosi kerületben is szövetséget kötnek. Ezek szerint a VII., a VIII., a IX. és a XIV. kerületben az MSZP úgy támogatja az SZDSZ-t, hogy az említett helyeken nem indít a szabad demokraták ellen polgármesterjelöltet. Lapunk már beszámolt arról: kisebb vita alakult ki, hogy a III. kerületi SZDSZ támogatná Csintalan Sándor szocialista képviselőt az önkormányzati választásokon. Ezzel ellentétben a szabad demokraták ügyvivői testülete azzal a javaslattal élt, hogy az óbudai pártszervezet fontolja meg Csintalan támogatását, és lehetőség szerint indítson önálló, SZDSZ-es jelöltet. Információink szerint azonban a III. kerületi szabad demokraták ezzel ellentétes döntést hoztak. A két ellenzéki párt az eddigi ismereteink szerint például Veszprémben indít SZDSZ-es polgármesterjelöltet szocialista támogatással. Csiha Judit lapunknak elmondta, hogy a vidéki nagyvárosok közül az MSZP többek között Győrben, Pécsett, Debrecenben, Szegeden, Esztergomban és Salgótarjánban is önálló polgármesterjelöltet indítanak. A szocialisták kampányfőnöke érdeklődésünkre kijelentette, hogy 15 millió forintot költenek kampány-előkészületekre, a pontos összeget azonban csak a párt szeptemberi kongresszusa után dönti el az MSZP. Horn Gábor az SZDSZ önálló polgármesterjelöltjei közül kiemelte a győrit, a szombathelyit, a debrecenit, a békéscsabait és a tatabányait. A szabad demokraták kampányfőnöke arról tájékoztatta lapunkat, hogy a miskolci és szegedi szervezetek még tárgyalnak az MSZP-vel, az esetleges közös jelöltjeik ügyében. Horn tájékoztatása szerint az SZDSZ néhány tízmillió forintot költ csak az önkormányzati választásokra. A két ellenzéki kampányfőnök is leszögezte, hogy végleges listát csak a közeljövőben tudnak mondani. A Fidesz-Magyar Polgári Párt legfeljebb 50 millió forintot költ az önkormányzati választási kampányra mondta Deutsch Tamás, a párt alelnöke és kampányfőnöke. Az elmúlt héten kiderült, hogy a polgári erők sem véglegesítették még a szövetségi politikájukat, de a tárgyalások az utolsó fázisba érkeztek, s valószínűsíthető, hogy a hónap közepén lezárulhatnak. A Fidesz az MDF- fel, az MKDSZ-szel és az MDNP-vel, illetve kormánykoalíciós partnerével, az FKGP-vel törekszik helyi magállapodásokra. Nem született még döntés arról sem, hogy a Fidesz és az MDF közös listát állít-e a fővárosban és a megyékben. Ezzel ellentétben Gémesi György, a demokrata fórum ügyvezető elnöke már bejelentette, hogy a két párt budapesti listája közös. A kormánypártokkal, elsősorban a Fidesszel kívánunk megállapodást kötni -közölte Bernáth Varga Balázs, a kisgazdapárt főtitkára. A politikus elmondta: az együttműködésről helyi szinteken döntenek majd, az országos központ meghatározta viszont, hogy sem a szocialistákkal és a szabad demokratákkal, sem a MIÉP-pel nem köthetnek megállapodást a kisgazdaszervezetek. A MIÉP ugyanakkor bejelentette, hogy az önkormányzati választásokon együttműködnek a II. kerületi kisgazdákkal. A főtitkár szerint körvonalazódik egy olyan megállapodás, hogy ahol fideszes a polgármesterjelölt, ott helyettese kisgazda - miként a fővárosban is Horváth Béla a főpolgármesterhelyettes-jelölt ahol viszont az Korlát Pál FKGP adná a város vezetőjét, ott fideszes lesz a helyettese. A kormánypártok törekednek arra is, hogy egymás ellen ne indítsanak jelölteket. Információnk szerint ugyanakkor Debrecenben egyelőre távolinak tűnik az a lehetőség, hogy a fideszes Kósa Lajost a kisgazdák támogatják. Helyi szinten nem a párttagság, hanem a képességek döntik el, hogy kivel működünk együtt - szögezte le Báthori Gábor, a Kereszténydemokrata Néppárt alelnöke, azt azonban hozzátette, hogy az MSZP-vel és a Munkáspárttal eleve kizárt a közös jelölés. Irányelveket természetesen tett az ügyvezető elnökség; a nemzeti pártokkal történő megállapodást szorgalmazzuk - hangsúlyozta az alelnök. Báthori a kormánypártokon kívül ide sorolta a MIÉP-et is. A jelöltek neveit az alelnök egyelőre nem kívánta nyilvánosságra hozni, a jövő héten ugyanis még sor kerül több egyeztetésre. A legélesebb harc várhatóan Budapest vezetéséért lesz majd az önkormányzati választásokon. Demszky Gábor, aki jelenleg is főpolgármester, az SZDSZ jelöltjeként már két eredményes helyhatósági választást tudhat maga mögött. Latorcai Jánost a kormánykoalíció pártjai és az MDNP is támogatja, míg Katona Béla a szocialista párt színeiben indul. Önálló főpolgármester-jelöltet állított a Munkáspárt Kollát Pál személyében, és információink szerint a KDNP is erre törekszik. Lapunk kereszténydemokrata forrásokra hivatkozva már korábban megírta, hogy a párt Schamschula Györgyöt jelöli a főváros élére. A MIÉP, mivel nem fogadta el a kormánypártok jelöltjét, Latorcait, szintén önálló jelöltet indít az önkormányzati választásokon. • D. Bányász Gergő - Haszán Zoltán Keveset költenek a pártok az önkormányzati választásra Változatlanok maradnak a politikai szövetségek Latorcai János Katona Béla Demszky Gábor Schamschula György Ha nem is az eddigi ütemben és formában, de várhatóan a jövőben is folytatódni fog a kórházak struktúrájának átalakítása. A szaktárca az őszszel várhatóan módosítja, esetleg hatályon kívül helyezi a kórházi ágyak csökkentéséről szóló törvényt. Az úgynevezett kapacitástörvény alapján tavaly tízezer kórházi ágytól kellett megválniuk az intézményeknek, az 1996-os 93 ezerrel szemben 1997-ben már csak 83 ezer ágyat finanszírozhatott az egészségbiztosító. Erre az évre az előző parlament felfüggesztette ugyan a törvény végrehajtását, jövőre azonban, ha a mostani honatyák másképp nem döntenek, ismét le kell faragni a kórházi kapacitásokból. A jelenlegi egészségügyi vezetés elhibázottnak tartja a jogszabályt, mivel semmilyen megtakarítást nem hozott, nem lett jobb az intézmények kihasználtsága és a struktúra egésze sem. Székely Tamás, az egészségbiztosító főosztályvezetője elmondta: ma a kórházak átlagosan 78,8 százalékos kihasználtsággal dolgoznak, két évvel ezelőtt száz ágyból hetvenkettőn feküdt beteg. Ezen belül azonban igen eltérő az egyes osztályok aránya: míg a nőgyógyászatokon és a gyermekkórházakban az országos átlagnál is rosszabb a kihasználtság, például a pszichiátriákon szinte nincs szabad ágy. Mindemellett az úgynevezett aktív ellátást nyújtó intézmények ágyszáma ugyan tízezerrel csökkent, a krónikus betegek ápolását és a rehabilitációt szolgáló ágyak száma csak ezerhatszázzal nőtt. Az Egészségügyi Minisztérium - ahogyan azt Gógl Árpád elmondta - mindezek alapján kezdeményezni fogják a törvény módosítását, esetleg hatályon kívül helyezését. A jogszabály szerint 1999-ben újabb négyezer ágytól kellene megválniuk az intézményeknek, ezzel szemben a jövő évi finanszírozási szerződések alapjául szolgáló, hamarosan megjelenő miniszteri rendelet csak 650-nel csökkenti az ágyak számát. Ez azonban nem jelenti azt, hogy a jelenlegi helyzet már nem változik, mert Gógl Árpád közölte, a struktúra további átalakításra szorul. Mint mondta: a továbblépés során a jelenlegi megyei helyett a régiós szerveződésekre térnének át az egészségügyben. Rövid távon bizonytalan azonban annak az 1200 ágynak a sorsa - ide tartozik például a pincehelyi kórház - amely utólag az előző miniszter „kegyelmével’ menekült meg a leépítéstől. A jelenlegi miniszter elmondta: sorsukról, illetve a kórházi struktúra további átalakításáról várhatóan ősszel döntenek. •H. É. Lassítja a tárca az ágyszámcsökkentés ütemét MAGYAR HÍRADÓ Együttes bérharcra szólít a KKDSZ (MH) A kormány egyelőre még nem nyilatkozott arról hivatalosan, milyen mértékű és szerkezetű bérfejlesztést ajánl a közalkalmazottaknak jövőre. Lapunknak nyilatkozva Vadász János, a Közgyűjteményi és Közművelődési Dolgozók Szakszervezetének (KKDSZ) elnöke elmondta: szervezetük összefogásra hívja föl az érintett szakszervezeteket, mert együttes és egységes fellépéssel lehet csak jelentős bérnövekedést elérni. A KKDSZ mindenképpen híve a háromelemű bérrendszernek. Vadász hangsúlyozta: az új bérrendszert fokozatosan, az érintett szakszervezetekkel megállapodva kellene bevezetnie a kormánynak 2002-ig. / Élnek a telefontender-ajánlatok (MH) A honvédségi telefontenderen részt vevő öt világcég mindegyike elfogadta azt a múlt heti miniszteri döntést, amellyel Szabó János újabb egy hónapra elhalasztotta a pályázat eredményhirdetését. Mint arról beszámoltunk, a tárca vezetője felkérte a honvédelmi bizottságot, hogy a több mint fél éve húzódó telefonbeszerzés-ügyben foglaljon állást. A testület azonban halasztást kért, indoklásuk szerint ugyanis számos új bizottsági tag csak ekkor találkozott a beszerzés irataival, néhány órával a pályázat július 31-ei, egyszer már halasztott határidejének lejárta előtt érdemben nem tudnak foglalkozni az üggyel. A miniszter elfogadta a bizottság kérését, és újabb egy hónappal kitolta az eredményhirdetés időpontját. Mind az öt cég beleegyezett a halasztásba - tudtuk meg Kopasz Jenőtől, a HM Beszerzési Hivatalának vezetőjétől. Fideszbe tart a kisgazda (MH) Átjelentkezett a fővárosi Fidesz-frakcióba és kérte a nagyobb kormánypártba való felvételét is Rostás Ákos, a budapesti közgyűlés kisgazda képviselőcsoportjának frakcióvezetőhelyettese. Rostás döntését lapunknak azzal indokolta, hogy koncepciós eljárást indított ellene a párton belül Homoki János. Az államtitkárt tegnap nem tudtuk elérni, a tisztújítást érvénytelenítő Bernáth Varga Balázs viszont lapunknak elmondta: furcsa tagfelvételek történtek a kerületben a választmányi ülés előtt, régi párttagok pedig nem is kaptak meghívót. Hat és fél millió forint a távozóktól (MTI) A távozó honatyák 6,5 millió forint összegben vásároltak meg olyan technikai eszközöket, amelyeket az előző parlamenti ciklusban használtak képviselői munkájukhoz - közölte Bordács Csaba, az Országgyűlés gazdasági igazgatója csütörtökön az MTI érdeklődésére. Elmondta, hogy a 199 távozó parlamenti képviselő közül már majdnem mindenki elszámolt azokkal az irodatechnikai eszközökkel - többek között telefon- és faxkészülékekkel, számítógépekkel, fénymásolókkal, televíziókkal, rádiótelefonokkal, személyi hívókkal, amelyeket tevékenységükhöz költségvetési forrás felhasználásával igénybe vettek. Hangsúlyozta, hogy az országgyűlési képviselők tiszteletdíjáról, költségtérítéséről és kedvezményeiről szóló 1990-es törvény alapján biztosított költségvetési forrás felhasználásáról a frakció dönt. Az állami támogatást akár teljes egészében elkölthetik például szakértők díjazására is. A vásárolt technikai eszközök viszont az Országgyűlés tulajdonába kerülnek. BELFÖLD Kormánybiztos nélkül a Balaton Megszünteti a kormány a balatoni kormánybiztosi beosztásából csütörtökön felmentett Nemcsók János posztját. A kabinet szakítani kíván a balatoni fejlesztési program irányításának eddigi centralizált gyakorlatával, nagyobb szerephez juttatva a döntések előkészítésében a helyi önkormányzatokat. Baráth Etele és Nemcsók János felmentése a Budapesti Agglomerációs Fejlesztési Tanács, illetve a Balatoni Fejlesztési Tanács éléről nem csupán személyi változást jelent, hanem a területfejlesztési struktúraváltás kezdetét is - kommentálta az MH érdeklődésére Balsay István, a Miniszterelnöki Hivatal közigazgatási-területpolitikai államtitkára a kormány csütörtöki döntését. Mint ismeretes, Nemcsók János dunai kormánybiztosi megbízatása mellett szintén kormánybiztosként, évente több milliárd forint felett rendelkezve 1995 óta irányította a Balaton környezetvédelmi programjának végrehajtását, s Nemcsókot e tiszte kapcsán választották meg a Balatoni Fejlesztési Tanács társelnökévé. Az új kormány változtat elődje gyakorlatán, nagyobb szerephez juttatja a területfejlesztési döntésekben a helyi önkormányzatokat - szögezte le Balsay István, hozzátéve: ezentúl takarékosabban kívánják intézni az ügyeket, ezért a jövőben nem kormánybiztos fogja koordinálni a balatoni fejlesztési programokat. A döntés ugyanakkor nem jelenti azt, hogy csökkennének a tó vízminőségének javítására fordítható kiadások, hangsúlyozta az államtitkár. Az még nem dőlt el, hogy a feladatot az érdekelt tárcák között osztják-e el, vagy a MEH területpolitikai államtitkára felügyeli a beruházások megvalósítását. Hozzátette: Baráth távozása kapcsán a kormány szeretné, ha jobban az agglomerációs politika részévé válna Pest megye is. Saját hivatalának kiépítéséről szólva Balsay István elmondta: nem fejeződött még be a Miniszterelnöki Hivatalban megalakuló közigazgatási-területpolitikai államtitkárság statútumának a meghatározása. Pontosítani kell a vidékfejlesztési tárca keretében működő területfejlesztési hivatal és az államtitkárság jog- és feladatkörének a határait. Utóbbira elsősorban a kormányprogramban megfogalmazott, régiókra alapuló Nemzeti Fejlesztési Program feltételeinek kiépítése, a területi kormányhivatalok irányítása vár. •Sz.A.J. Vita a dunai hajózásról Nem a Dunát kell alkalmassá tenni vízlépcsőkkel a hajóméretekhez, hanem az uszályokat kell a feltételekhez alkalmazkodva megépíteni - vélekedett a távirati iroda szerint tegnap Droppa György, a Zöld Alternatíva elnöke a Friedrich Ebert Alapítvány tegnapi rendezvényén. Koszonits László, a Mahart főosztályvezetője viszont azt hangoztatta, hogy a jelenlegi feltételekkel nem lehet versenyképes a hajózás. Goda László, a Vituki osztályvezetője megemlítette: a Duna felső szakaszán épített vízlépcsők és az építkezésekhez használt kavics kitermelése miatt vannak szakaszok, ahol több mint egyméteres a medermélyülés. Hozzátette: a hajózási problémák egy része csak duzzasztással oldható meg. A Sopron Megyei Jogú Város Önkormányzata PÁLYÁZATOT HIRDET a tulajdonában álló alábbi ingatlanok elidegenítésére. Volt AFIT-óvoda a hozzá tartozó udvarral (épület: 530 m2 + udvar 8313 m2 alapterülettel). A terület ipari tevékenységre alkalmas. Min. vételár: 46 900 000 Ft + az épületérték utáni áfa. 2. Deák tér 48. alatti volt gyermekorvosi rendelő (épület: 308 m2 + kert 573 m2 alapterülettel). I Min. vételár: 30 650 000 Ft. A pályázatok benyújtási határideje és egyben értékelése: 1998. szeptember 15-én. Sopron Megyei Jogú Város Önkormányzata LICITTÁRGYALÁST HIRDET a tulajdonában álló 10 db Ravazd utcai új lakótelek elidegenítésére Teleknagyságok: 193-37 m2-ig. Induló licitár: 636 900 Ft—1 145 100 Ft között. Beépítési százalék: sarokteleknél 70%, közbülső teleknél 40%. A licit időpontja: 1998. szeptember 10-én. A pályázati anyag átvehető, ill. bővebb információ a polgármesteri hivatal vállalkozási és vagyonkezelési irodájában: 9400 Sopron, Fő tér 1. Telefon: (99) 311-170/136. 1998. AUGUSZTUS 8., SZOMBAT Törekvő kisebbségek A romák és a szlovákok a korábbiaknál több településen szorgalmazzák a helyi képviseletek megalakítását. A hazai német kisebbség az ország keleti felében három újabb megyében szeretne kisebbségi önkormányzatot. MTI/MH_______________ A magyarországi kisebbségek, különösen a roma lakosok, jóval több kezdeményezést nyújtanak be a települési jegyzőkhöz kisebbségi önkormányzatok létrehozására, mint ahány helyi kisebbségi képviselet jelenleg működik. Farkas Flórián, az Országos Cigány Kisebbségi Önkormányzat (OCKÖ) elnöke, a Lungo Drom vezetője elmondta, hogy csaknem 80 százalékkal több helyen van igény a cigány lakosság részéről kisebbségi önkormányzatra, mint a legutóbbi választáskor. Jelenleg 375 önkormányzatot működtetnek, az augusztus 6-ai adatok szerint pedig hatszáznál is több helyen adták le ilyen irányú kérésüket. Emellett a Lungo Drom mintegy nyolcvan településen jelöl polgármestert - tájékoztatta a távirati irodát Farkas Flórián, az OCKÖ elnöke. Kerner Lőrinc, a Magyarországi Németek Országos Önkormányzatának elnöke lapunknak elmondta, fontosnak tartják, hogy mind mennyiségileg, mind minőségileg több kisebbségi önkormányzat alakuljon, ezért a német kisebbség a korábbinál több önkormányzatot kíván megalakítani. A mostani választásokkor három új területen - Szabolcs- Szatmár-Bereg, Borsod-Abaúj-Zemplén és Somogy megyében - is szorgalmazzák önkormányzatok létrehozását. A magyarországi németek több településen polgármesterjelöltet is állítanak. A választások után kezdeményezni fogják a kisebbségi törvény módosítását. Az Országos Szlovák Önkormányzat szerint a hazai szlovákság is több kezdeményezést nyújt be az eddiginél. A szlovákok jelenleg összesen 51 helyi kisebbségi önkormányzatban tevékenykednek. Országos vételi lehetőségek az FM sávon: Budapest 105,3; Győr 106,8; Miskolc 107,5; Debrecen 106,6; Pécs 107,6; Szeged 105,7; Eger-Kékes 90,7; Békéscsaba-Szentes 107,3; Dunaújváros-Budapest 105,3; Hódmezővásárhely-Szentes 107,3; Kaposvár-Pécs 107,6; Kecskemét- Szentes 107,3; Nagykanizsa 104,7; Nyíregyháza-Tokaj 105,5; Sopron 72,08; Szekszárd-Pécs 107,6; Székesfehérvár-Kabhegy 105,0; Szolnok- Kékes 90,7; Szombathely-Vasvár 106,9; Tatabánya-Budapest 105,3; Veszprém-Kabhegy 105,0; Zalaegerszeg-Nagykanizsa 104,7. Műholdas vételi lehetőség: a HotBird 3 műholdon keresztül, az MTV 2 hangcsatornáján a 7,74 MHz bal és 7,92 MHz jobb frekvenciád Vxft, iskí hy ishNsri. Van, a fii a ! Bartókot rz£ ! Hallgatja: MAGYAR RADÓ Bartók Rádió 4*