Magyar Hírlap, 1998. október (31. évfolyam, 230-255. szám)
1998-10-21 / 247. szám
1998. OKTÓBER 21., SZERDA KÜLFÖLD - BELFÖLD Magyar Hírlap 3 A közel-keleti csúcs résztvevői reménykednek a megegyezésben Husszein király is közvetít Madeleine Albright amerikai külügyminiszter felkérte Husszein jordániai királyt, hogy csatlakozzon az izraeli-palesztin csúcstalálkozó résztvevőihez. MH-New York__________ Husszein, aki 1994-ben békeszerződést kötött Izraellel, mindkét fél bizalmát élvezi. Amerikai megítélés szerint ő az az ember, akit Benjamin Netanjahu izraeli kormányfő és Jasszer Arafat palesztin elnök egyaránt elfogad, tekintélynek tart. A jordániai uralkodó rákutókezelésen tartózkodik az Egyesült Államokban, és telefonon, illetve levélben már eddig is tartotta a kapcsolatot a csúcstalálkozó résztvevőivel. Kedden ismét lázas munka folyt a Wye Plantation konferenciaközpontban, bár hivatalosan csak annyit közöltek, hogy „szakszerű tárgyalások folynak”. Madeleine Albright a hét vége óta vissza sem tért Washingtonba. Bill Clinton elnök pedig kitartóan ingázik, csütörtöktől hétfő estig összesen 44 órát töltött azzal, hogy fáradhatatlanul alkudozott Netanjahuval és Arafattal. Clinton legnagyobb sikere eddig mindössze annyi, hogy a tárgyalófelek még mindig együtt vannak, sőt várhatóan szerdán is folytatják a megbeszéléseket. A Beér Seva városában történt véres merénylet után - amelyért a Hamasz katonai szárnya tegnap vállalta a felelősséget - az is eredménynek számított, hogy hétfőn este az amerikai elnök közös vacsorán láthatta vendégül az izraeli miniszterelnököt és a Palesztin Hatóság elnökét. Erről csak annyit közöltek, hogy nagyon kemény tárgyalások folytak, az amerikai elnök nehéz választási alternatívákat szolgált fel a párolt hal és a báránysült mellé. „Az elnök nem töltötte hiába az idejét” - kommentálta a megbeszéléseket dodonai módon James Rubin külügyi szóvivő. Ez is arra utal, hogy a tárgyalások résztvevői mégiscsak megegyezésben reménykednek. Ellenkező esetben Clinton aligha halasztotta volna el kaliforniai kampánykörútját, melyre kedden kellett volna elindulnia, és aligha maradt volna a helyszínen a két díszvendég. Pozitív jel az is, hogy bár Netanjahu irodája dörgedelmes nyilatkozatban jelentette be, hogy az izraeli fél a véres terrortámadás után csak a biztonsági kérdésekről hajlandó folytatni a tárgyalásokat, a munkabizottságok ugyanúgy üléseztek tovább, mintha mi sem történt volna. Tárgyaltak tovább a palesztin repülőtér építésének részleteiről, arról, hogy a gázai övezet és Ciszjordánia között milyen lesz a közlekedés, és milyen elvek alapján fejlesztik a térség gazdaságát. Mindez azt bizonyítja, hogy mindenki tisztában van a tárgyalások tétjével. Ha most nem lesz egyezség és tavaszig sem sikerül megállapodni a részletekről, úgy a Palesztin Hatóság május 4-én egyoldalúan kikiáltja a palesztin államot, ami elkeseredett, véres erőszakot szülhet. Az amerikai elnök számára belpolitikai okokból is fontos volna a siker, hiszen Clinton azt szeretné, ha a november elején esedékes választások idején az amerikai állampolgárok a közel-keleti megegyezés, és nem csak gáláns kalandok hősét látnák benne. • Barát József Clinton tovább győzködi vendégeit fotó: reuters - the white house - sharon farmer Az Európai Parlament bizottsága csökkentené a jövő évi PHARE-keretet Kétszázmilliós kurtítás? Kétszázmillió ECU-vel (körülbelül 220 millió dollárral) csökkenteni szeretné a jövő évre tervezett PHARE-keretet az Európai Parlament költségvetési bizottsága, amely a pénzek nem eléggé hatékony felhasználásával indokolja javaslatát. Tény, hogy az eddigiek során Magyarországon sem volt kielégítő a PHARE-pénzek felhasználási üteme - reagált Boros Imre tárca nélküli miniszter. MH-Brüsszel/Budapest Az Európai Parlament költségvetési bizottságának jelentéstervezete azért javasolja a PHARE program költségeinek lefaragását, mert az érintett közép- és kelet-európai országok úgymond nem merítik ki teljes mértékben a számukra elkülönített keretet, jelentette brüsszeli tudósítónk, Gyévai Zoltán. Boros Imre tárca nélküli miniszter hivatalos formában még nem értesült a keleteurópai keret csökkentésére vonatkozó előterjesztésről - tudta meg lapunk. A miniszter kérdésünkre kijelentette: az tény, hogy eddig nem volt kielégítő a PHARE-pénzek felhasználási üteme. Boros szerint a legjobb tiltakozás a kezdeményezés ellen az, hogy a meglévő pénzeket minél gyorsabban felhasználják. Hozzátette: jelenleg éppen az a legfontosabb cél, hogy 1999-ben a megmaradt részt felhasználják, és 2000-ben megnyíljon az út az előcsatlakozási alapokhoz. A miniszter leszögezte: ha a csökkentésre vonatkozó javaslatot elfogadnák, az azt jelezné, hogy rögösebb a csatlakozás útja, mint ami a politikai nyilatkozatokban elhangzik. Az EU költségvetése az idei 1,3 milliárd után jövőre 1,45 milliárd ECU-t szán a PHARE keretében a társult országok csatlakozási erőfeszítéseinek támogatására. A 150 millió ECU-s növelést a kormányok képviselőiből álló Európai Tanács szavazta meg. Ha tehát az euro-képviselők kezdeményezése eléri célját, ami egyáltalán nem biztos, 1999-ben csak 1,25 milliárd ECU áll majd a tíz tagjelölt ország rendelkezésére. Magyarország évente körülbelül 90 millió ECU-höz jut a PHARE programból, ám egyelőre megjósolhatatlan, milyen mértékben sújtaná egy esetleges csökkentés. A segélyprogramból támogatott projekteket legalább felerészben a kedvezményezett államoknak kell finanszírozniuk. Olykor a belső források hiányára vezethető vissza, hogy az országok nem tudnak élni a számukra biztosított közösségi pénzekkel. A brüsszeli bizottság néhány hete Magyarországot is figyelmeztette, ha év végéig nem köti le az 1995-ös PHARE programból még megmaradt forrásokat, búcsút mondhat a pénznek. Hazai kormányforrások szerint úgy 2-2,5 millió ECU marad felhasználatlanul. Barbara Dührkop spanyol szocialista képviselő, a jelentéstervezet készítője szerint nem adhatnak még több pénzt a közép- és keleteurópaiaknak, amikor azok a kevesebbet sem tudják elkölteni. A pénz ennek ellenére nem veszik el - tette hozzá. A képviselő-testület elképzelései szerint a 200 milliót állítólag a tartalékalapba tennék, ahonnan az eredeti kedvezményezettek megfelelő projektek előterjesztése esetén hozzájuthatnának a támogatásokhoz. Az Európai Parlamentnek költségvetési ügyekben vétójoga van, de az eljárási rend szerint az intézmények vitás kérdéseiben úgynevezett békítő tárgyalást tartanak. Az ügy tehát akkor sem lesz lefutott, ha az EP plenáris ülése csütörtökön helyt ad a költségvetési bizottság indítványának. Januártól új felállásban folytathatják tovább Súlytalan az önkormányzati szövetség Januártól átalakulhat az Önkormányzatok Országos Szövetsége (ÖSZT), s más formációban - esetleg a jelenlegi hét helyett kevesebb tagszervezettel - működik tovább - értesült lapunk. Azt a tagszervezetek vezetői sem vitatják: az OSZT nem képviseli hatékonyan az önkormányzatok érdekeit, miután a szövetségen belül szakmai és politikai viták folynak. Ennek látványos hozadéka, hogy - egy felmérés szerint - még magánszakértőkhöz és ügyvédekhez is előbb fordulnak az önkormányzatok tanácsért, mint az érdekvédelmi szövetségekhez. Az önkormányzati tisztségviselők többsége újjászervezett szövetségi rendszert látna szívesen, s ezt a gyökeres átalakulást leginkább úgy tudják elképzelni, hogy egyetlen csúcsszervezet jöjjön létre (ez megfelelő partnere lehetne a kormánynak is), s annak lehetnének településtípusonként tagozatai. Az OSZT hét önkormányzati érdekképviselet laza, koordinatív szövetsége, önálló feladatok és hatáskörök nélkül - szögezte le kérdésünkre a Települési Önkormányzatok Országos Szövetségét (TÖOSZ), a hét tag egyikét képviselő Sulyok József, Tiszavasvári polgármestere, a tanács soros elnöke. A tagok teljes önállóságuk megőrzésével vesznek részt az OSZT munkájában, gyakran egymással is vetélkedve, így viszont igen nehéz az önkormányzatok érdekeit artikulálni, s azokat képviselni. Sulyok elmondta: éppen ezért célul tűzték ki, hogy egységes önkormányzati szövetség jöjjön létre, ám erre jelenleg politikai, szakmai, sőt személyes okok miatt is egyre kisebb az esély. Egyes vélemények szerint elképzelhető, hogy csupán hat szervezet lépjen szövetségre, mégpedig a legtöbb települést tömörítő TÖOSZ nélkül. Köllner Ferenc, a TÖOSZ főtitkára elmondta: szervezetük változatlanul ragaszkodik az eredeti célhoz, vagyis hogy egyesüljenek az önkormányzati érdekképviseletek. Ha a többi hat szervezet nem kívánja önállóságát feladni, és továbbra is csak az ÖSZT-hez hasonlatos - laza és ezért kevésbé hatékony - szövetségben gondolkodik, annak munkájában valóban nem kívánnak részt venni. Óvatosabban fogalmazott Gémesi György, a Magyar Önkormányzatok Szövetsége elnöke, Gödöllő polgármestere, szerinte több lehetséges megoldás képzelhető el, annyi azonban bizonyos, hogy a hét országos önkormányzati szövetség túl sok. Ráadásul a helyhatóságoknak csak alig több mint fele csatlakozott valamelyik szervezethez. Gémesi úgy véli, most, a választást követően tisztázhatják, hogy az önkormányzatok milyen érdekképviseleti rendszert kívánnak. Mindenképpen olyan szervezetre van szükség, amely a kormánynak teljes értékű partnere lehet. Az OSZT azt sem tudta elérni, hogy ismertté váljék - mondta Magyar Levente, a Kisvárosi Önkormányzatok Országos Érdekszövetsége elnöke, Jászberény polgármestere. A tanács kizárólag konszenzusos döntéseket hozhat, így pedig egyetlen tagszervezet megvétózhatja a többségi álláspontot, ezért Magyar szerint más megoldást kell keresni, esetleg érdemes más formációban gondolkodni. Miután az OSZT mandátuma decemberben lejár, ez jó alkalom arra, hogy a tagszervezetek újragondolják az önkormányzatok érdekképviseleteinek további együttműködését. • L. K. Inkább a hivataltól kérnek tanácsot Az önkormányzati szövetségben a helyhatóságok tisztségviselőinek csupán a 26 százaléka lát fantáziát, s mindössze a 44 százalékuknak van például tudomása az Önkormányzatok Országos Szövetsége létezéséről, míg tevékenységét már csak a megkérdezettek 18 százaléka ismeri - derül ki abból a friss országos felmérésből, melyre a Veszprém Megyei Önkormányzat szociológiai kutatócsoportja kapott megbízást a Nemzetközi Város- és Megyeigazgatási Szövetségtől. Az önkormányzatok a gondjaik megoldásához a legkevésbé hívnának segítségül országos önkormányzati érdek-képviseleti szervet vagy szövetséget, de szakmai segítséget is inkább a területi államháztartási és közigazgatási információs szolgálatoktól, illetve a megyei közigazgatási hivataloktól várnak és kapnak - tájékoztatta lapunkat Oláh Miklós szociológus, a kutatás témavezetője. A listán az önkormányzati szövetségek az utolsó előtti helyen állnak, s még magánszakértőkhöz és ügyvédekhez is előbb fordulnak az önkormányzatok tanácsért, jogi vagy más jellegű segítségért, mint az érdekvédelmi szövetségekhez. J. B. Problémák az új pozsonyi koalícióval MTI Pozsonyban a négy koalíciós párt kormányalakítást célzó keddi fordulója után Bugár Béla, a Magyar Koalció pártjának elnöke felfedte: olyan problémák merültek fel, amelyek sürgős megoldás híján akár a koalíciós szerződés aláírását is veszélybe sodorhatják. Nem kívánt részletekbe bocsátkozni, de annyit elárult, hogy az „egyik partnerpárt” úgy képzeli: az MKP egyetlen miniszteri poszttal is beérhetné, jóllehet, az arányosság elve szerint legalább két tárca illeti meg. Bugár nem nevesítette a partnerpártot, de nyilvánvaló, hogy a Demokratikus Baloldal Pártjáról van szó. A kedd esti fejlemény arra is magyarázatot ad, a résztvevők miért nem nyilatkoznak a sajtónak: vélhető, hogy némelyikük nem szerette volna, ha idejekorán kiderül, hogy a magyarokkal szemben olyan elvárásokat támasztanak, melyek nem egyeztethetők össze az arányosság elvével. Még nem tudni, kérheti-e Madrid a volt chilei diktátor kiadatását A spanyol legfelsőbb bíróság a jövő héten dönt arról, hogy Baltasar Garzon spanyol sztár ügyvédnek joga van-e kérni a brit hatóságoktól Augusto Pinochet volt chilei diktátor kiadatását. Közben a madridi kormány kedden bejelentette, hogy csak abban az esetben kezdeményezi a chilei diktátor kiadatását, ha azt valamely spanyol bíróság hivatalosan kérelmezi. MH-összefoglaló________ A legfelsőbb bíróság várhatóan arról határoz, van-e jogi alapja annak, hogy Garzon - aki diplomáciai bonyodalmakat okozott azzal, hogy kérésére a brit hatóságok letartóztatták Pinochetet - vádat emeljen a latin-amerikai „piszkos háború” idején történt jogsértések ügyében. A legfelsőbb bírósághoz spanyol ügyészek nyújtottak be fellebbezést, amelyben azt állították, hogy semmilyen spanyol bíróság nem járhat el az argentin és chilei katonai rendszert érintő ügyekben. „A kormány megvárja, hogy a jogi hatóságok egyértelműen eldöntsék, kell-e lépéseket tenni a kiadatási ügyben. A kormány csak ezután fogja kérni Londontól Pinochet kiadatását” - mondta Abel Matutes spanyol külügyminiszter a spanyol rádiónak nyilatkozva. A Reuters megjegyzése szerint Matutes kijelentése volt a spanyol kormány első kézzelfogható nyilatkozata arról, hogy Madridnak nem áll szándékában akadályt gördíteni a Pinochetet érintő jogi eljárás elé. Pinochet letartóztatása diplomáciai bonyodalmak sorába keverte a brit kormányt. Veszélybe kerültek London hagyományosan jó kapcsolatai a dél-amerikai országgal, és az ügy kellemetlenségeket okozhat az európai uniós partnerrel, Spanyolországgal kialakított viszonyban is, írta a MTI tudósítója. Mario Artara, Chile londoni nagykövete - aki maga is a junta áldozata volt - a BBC-nek adott kedd reggeli nyilatkozatában hangoztatta: kormánya nem a büntetőjogi felelősségre vonás alól akarja kivonni a tábornokot, hiszen Chilében is több vizsgálat folyik ellene. A chilei kormány azonban nem ismeri el külföldi országok jogát arra, hogy bíróságuk ítélkezzen chilei földön, chilei állampolgár által elkövetett állítólagos bűncselekmények ellen. Bejelentette: nemzetközi jogászok csoportja érkezett Londonba országából, hogy a brit külügyminisztériummal tisztázzák a bécsi egyezmény diplomáciai mentességet megfogalmazó rendelkezéseinek értelmezését. A spanyol-brit viszonynak is próbaköve lesz a Pinochetügy kezelése. Magas rangú rendőri források jelezték, nagyon körültekintően járnak el a kiadatási kérelem vizsgálatakor, hogy semmilyen veszélynek ne tegyék ki a két kormány viszonyát. Londonba hétfőn este megérkezett Baltasar Garzon spanyol vizsgálóbíró vizsgálati anyaga, amelyet a fővárosi vizsgálóbíróság illetékesei már tanulmányoznak. Brit sajtóértesülések szerint az amerikai kormány a színfalak mögött diszkrét nyomást gyakorol Londonra annak érdekében, hogy ne teljesítse a spanyol kiadatási kérelmet. Washington attól fél, hogy fény derül arra, milyen szerepet játszott az Egyesült Államok az 1973- as katonai hatalomátvételben, Pinochet hatalomra jutásában. Napok óta tüntetnek Pinochet hívei, akik elképzelhetetlennek tartják a volt diktátor bíróság elé állítását. A képen éppen letartóztatják egyiküket fotó: mit/epacris bouroncle Segítséget kap az MTV kormánytól • Nincs költségvetési tartalék a kért hat és fél milliárdra A kormány a napokban dönt arról, hogy milyen módon segít a válsághelyzetben lévő Magyar Televíziónak - tudta meg lapunk a kormányszóvivőtől. Borókai Gábor elmondta, egyelőre azt vizsgálják, milyen forrásból teremthető elő a pénzügyi segítség, az azonban biztos, hogy az MTV menedzsmentje által kért 6,5 milliárd forintnál kisebb összegről lesz szó. Az MTV felfüggesztette adó- és tb-hátralékának törlesztését, valamint az esedékes járulékok fizetését is. A napokban eldől, milyen módon tud segítséget nyújtani a kormány a válsághelyzetben lévő közszolgálati televíziónak, egyelőre azonban még kérdéses, miből lehet erre a célra forrásokat átcsoportosítani - tudtuk meg Borókai Gábor kormányszóvivőtől. Az bizonyos, hogy az MTV vezetése által kért 6,5 milliárd forintot a kabinet nem tudja rendelkezésre bocsátani, mivel a költségvetési tartalékok szinte teljesen kimerültek. Az MTV fizetésképtelensége viszont nem teszi indokolttá pótköltségvetés készítését. Az állami támogatással egyidejűleg hozzá kell látni a televízió működésének átszervezéséhez, mivel a jelenlegi átláthatatlan belső gazdálkodási viszonyok között követhetetlen a költségvetési pénzek sorsa. „A korábbi tárgyalások során az MTV vezetői is egyetértettek azzal, hogy a mostani háromezer helyett 700-800 munkatárssal is el lehetne látni a közszolgálati médium feladatait” - mutatott rá Borókai. A tervezett kormányzati lépésről a Magyar Televízió menedzsmentje egyelőre nem értesült. Horváth Lóránt ügyvezető alelnök lapunknak elmondta: sürgető lenne a kormányzat segítsége, a közszolgálati televízió ugyanis nemcsak a felhalmozott adó- és tb-tartozását képtelen törleszteni, de nincs pénze az esedékes járulékok befizetésére sem. Mint tegnap megírtuk, a Magyar Televízió az adóhatósággal kötött megállapodás ellenére tegnap nem törlesztette több százmillió forintos hátralékának 180 millió forintos részletét, a múlt héten pedig 65 millió forintot várt hiába az APEH. Az adóhatóság egyelőre nem küldött végrehajtókat az MTV-be. Értesülésünk szerint a Magyar Televízió elmaradt az európai közszolgálati televíziók szervezetének tagdíjával is, illetve tartozik szerzői jogdíjakkal is. Kérdéses az is, hogy a munkatársak bérét miből fizeti ki az MTV a jövő hónap elején, ugyanakkor több beszállító felé is eladósodott a közszolgálati intézmény. Horváth közölte: az MTV átalakításának már kidolgozták a tervét, a hiányzó kuratóriumi elnökség nélkül azonban azt nem tudják végrehajtani. A júniusban megszűnt testület helyébe az Országgyűlésnek kell minél hamarabb új elnökséget választani. Az ügyvezető alelnök korábban 6,5 milliárd forintot kért a kormányzattól, véleménye szerint ekkora összegre lenne szüksége az MTV- nek ahhoz, hogy a következő hónapokban talpon maradhasson. Nem a kormányzathoz, hanem az Országos Rádió és Televízió Testülethez (ORTT) fordult az MTV Közalapítvány Kuratórium Ellenőrző Testülete. A grémium azt kívánja elérni, hogy a nehéz anyagi helyzetbe került MTV Rt. az üzemben tartási díjak jövő évre esedékes összegét, vagy annak bizonyos hányadát előre kapja meg. A távirati irodához kedden eljuttatott, múlt csütörtökön megfogalmazott beadványban a testület rámutat arra: az MTV-ben „a likviditási válság mára szinte vészhelyzetté változott”. A grémium nem lát esélyt arra, hogy az Országgyűlés „az 1999. költségvetési év kezdete előtt” lehetőséget találna a válság megoldására. • A parlament tegnapi ülésén Rozgonyi Ernő (MIÉP) napirend előtti felszólalásában az előző kormányt okolta azért, hogy az MTV a gazdasági összeomlás szélére került. A jelenlegi kormány figyelmét is felhívta arra, hogy állami beavatkozásra van szükség a többmilliárdos tartozásokat felhalmozó intézmény talpra állításához. Tarthatatlan az is, hogy nincs a televíziónak kuratóriumi elnöksége - tette hozzá. Várhegyi Attila, a kultuszminisztérium politikai államtitkára - Stumpf Istvánra, a Miniszterelnöki Hivatalt irányító miniszterre hivatkozva - a jövő évi finanszírozásra vonatkozó javaslatokat fogalmazott meg, a jelenlegi gondok megoldására nem utalt. Eszerint jövőre a közszolgálati televízió forrásai négymilliárd forinttal bővülnének, visszaállítanák ugyanis a médiatörvény rendelkezéseivel harmonizáló finanszírozási rendszert és a három éve változatlan üzembentartási díjat havi 640 forintra emelnék. • Dutka Noémi - Haszán Zoltán Hármas kormányfői találkozó Budapesten Felélesztenék Visegrád szellemét MTI_________________ A budapesti hármas miniszterelnöki találkozó meghatározó eseménye a magyar külpolitikának, amely új tartalmat és minőséget kíván adni a regionális együttműködésnek - közölte kedden Bagi Gábor. A Külügyminisztérium helyettes államtitkára azzal kapcsolatban nyilatkozott, hogy Orbán Viktor miniszterelnök szerdán Budapesten tárgyal Milos Zeman cseh és Jerzy Buzek lengyel kormányfővel. Bagi megfogalmazása szerint a magyar kormány dinamizálni kívánja a közép-európai országok együttműködését, s hozzá akar járulni „Visegrád szellemének” újjáélesztéséhez. - Ez a folyamat jól illeszkedik Budapest, Prága és Varsó EU-integrációjához, hiszen gyorsíthatja azt - közölte. A visegrádi együttműködés kapcsán a helyettes külügyi államtitkár fontosnak nevezte Szlovákia esetleges újbóli bekapcsolódását a közép-európai együttműködési folyamatokba. - Megfelel a magyar érdekeknek, hogy olyan viszony alakuljon ki a térségben, amely az EU-tagállamok közötti kapcsolatokhoz hasonlítható - fejtette ki. Ami a konkrétumokat illeti, Bagi Gábor szerint a három kormányfő a már létező regionális együttműködési formák, így a Közép-európai Együttműködés és a CEFTA hatékonyabb, s a kölcsönös érdekeket szolgáló kihasználását, illetve az ebből fakadó feladatokat is megtárgyalja. Szó lesz a találkozón az oroszországi válság három országra gyakorolt hatásáról, a koszovói helyzet aktuális kérdéseiről, és „nyilván nem kerülik meg a kormányfők a vitás kérdéseket”, így a magyar búzára kirótt cseh és lengyel büntetővám ügyét sem, tette hozzá.