Magyar Hírlap, 1998. október (31. évfolyam, 230-255. szám)

1998-10-31 / 255. szám

6 Magyar Hírlap Várkonyi Tibor Washington - sorsforduló előtt Egy-egy hónap eseményeit nem szokás apró részletekben szemügyre venni. Még az olyan rendkívüli októberét sem, amiben most minden ügy összezsúfo­lódott, különösen Washingtonban. A képviselőház megkezdte a Clinton- Lewinsky- dosszié vizsgálatát, napon­ként kellett dönteni a koszovói maga­tartásról, éberen végigkísérni a nemzet­közi pénzügyi válság következményeit, végül keservesen kiizzadni az újabb és minden korábbinál bizonytalanabb kö­zel-keleti békerendezést. Demokrata párti esélyek De hiába volt ilyen szokatlanul zsúfolt ez az ősz eleji hónap, ha az Egyesült Államok közeljövője szempontjából igazán az a néhány nap a meghatározó, amely most következik. Mindenek­előtt a jövő hét keddje. Kongresszusi választások lesznek, megújítják a kép­viselőház egészét és a szenátus egyhar­­madát. Esély kínálkozik a fordulatra. Még ha csupán részlegesre is. Ha az igazat tükrözik azok a közvélemény­kutatások, amelyek szerint a Lewins­­ky-ügy nem annyira Clinton elnöknek ártott, mint inkább elvakultan konzer­vatív ellenfeleinek, akkor legalábbis a képviselőházban, többségbe kerülhet az eddigi kisebbségi Demokrata Párt. És akkor megfordulhat az elnök trón­fosztására hivatott törvényhozási fo­lyamat is. Vagyis nem sikerül Clintont megbuktatni. Ez az ádáz összecsapás mindeddig a politikai küzdelem jellegét öltötte. Szél­sőséges republikánusok a liberális de­mokratákkal szemben, radikális jobbol­daliak „baloldaliak” ellenében. Most azonban a New York Times Magazine közölte Andrew Sullivan részletes és nagyobb igényű elemzését, amely fő­ként a jelenség társadalmi hátterét igyekszik mélyebben megvilágítani. Sul­livan szerint az amerikai republikánus jobboldaliság a legutóbbi évtizedben gyökeres átalakuláson ment át. Az európai értelemben vett liberális kon­zervativizmust az intoleráns jobboldali­­sággal cserélte föl, a libertariánus ha­gyományok helyébe a tradicionalizmus föltámasztását választotta. A konzerva­tív újjászületés jelszava az 1980-as évek­ben a gazdasági liberalizmus volt; az ál­lam szerepének visszaszorítása, az egyé­ni felelősség előtérbe tolása. Most ellen­ben, az évszázad végére - írja Sullivan - más jellegű konzervativizmus kereke­dett fölül. Kevésbé liberális, kevésbé gazdasági szemléletű, kevésbé szkepti­kus az állam hatalmával szemben, sőt az erkölcsök fölé az államot emeli védő­pajzsként. Ez az ideológia vezette arra Kenneth Starr különleges ügyészt, hogy úgyszól­ván alig érdekelje, vajon miben hághat­ta át Clinton a törvényeket, annál job­ban viszont a férfi és a nő intim viszo­nya. A hajdani konzervativizmus vesz­­szőparipája Ronald Reagan idején még az volt, hogy csökkentse az adókat és erősítse az Egyesült Államok nemzet­közi pozícióit. Az új irányzat krédója a házastársi hűség, a családi összetartás, a homoszexualitás elítélése, az abortusz­tilalom. A hajdani értékőrzés a ma­gánszférát kiterjeszteni igyekezett, a mostani beszűkíteni. Kenneth Starr sze­rint mindenkinek joga van megőriznie a családi élet magánjellegét, de a családi körön túl senkinek sincs joga magán­életre. Mert ami ezen kívül esik, az ele­ve erkölcstelen, üldözendő. A rendkí­vüli ügyész nézeteit vallók szerint az er­kölcsök züllése miatt a társadalom halá­los veszélyben van, és ezért a legbefo­lyásosabb konzervatívok nem csupán a hit egyedül üdvözítő voltát hirdetik, hanem a mindenütt jelen lévő állam hatalmát is. Bibi barátai Ha most kedden a kongresszusi válasz­tásokon ezzel az ideológiai terrorral szemben sikerülne áttörést elérni, Clin­ton számára fél győzelemmel érne föl. Ezért is igyekezett az elnök a közelmúlt napokban a gyors diplomáciai sikerek­re. Ilyennek ígérkezett Netanjahu és Arafat egymás mellé ültetése. Merész kezdeményezés volt a Fehér Háztól, mert az elnöknek eleve kalkulálnia kel­lett vele, hogy az izraeli kormányfő nem csupán kezebárány nem lesz, de igyek­szik majd a legteljesebben kiaknázni az amerikai államfő belpolitikai nehézsé­geit. Netanjahu amerikai kongresszusi elvbarátai Clinton halálos ellenségei. A jeruzsálemi miniszterelnököt világké­pe Gingrich-hez sodorja közel, zsidó ál­lama a bigott protestánsoktól remélheti a legtöbb támogatást. Ez a fölállás vé­gigkísérte a kegyetlen alkudozást, és ez is magyarázatot adott arra, hogy maga Clinton kényes belpolitikai helyzete el­lenére, vagy éppen ezért, miért töltött több napot a két tárgyaló ellenfél - Ne­tanjahu és Arafat - társaságában. Igaz, Netanjahu sincs valami kényel­mes és biztonságos helyzetben. Valójá­ban csupán önmagát okolhatja azért, hogy posztjának megőrzésére mindig a legszélsőségesebb, legelvakultabb poli­tikai erőkre támaszkodott, a minden kompromisszumot elvetőkre, akik láza­doznak a megbékélés ellen, és immár „Bibit” is meggyilkolt elődjének, Ra­binnak a sorsával fenyegetik. Clinton csak hálát adhat a sorsnak, ha keddig, a kongresszusi választások napjáig nem történik semmi rendkívüli a Közel- Keleten. Washington látszatra pillanatnyilag nem foglalkozik Nyugat-Európával, hi­szen mi dolga is lehetne a mindennapi rutingondokon túl stabil, problémamen­tes térséggel. Annál jobban és nyugtala­nabbul izgatja az Európai Uniót a ten­gerentúl szerepe a pénzügyi világválság elkerülésének kísérletében. A brüsszeli technokraták fölidézik, hogy az 1980-as esztendők végén, az 1990-esek elején, amidőn a japán gazdasági terjeszkedés ellen kellett hadakozni, (viszonylag mi­lyen felhőtlen évek is voltak!), az Egye­sült Államok azt a módszert választotta, hogy tudatosan gyengítette a dollár ér­tékét. Az olcsóbb zöld bankó, ha verhe­tetlenné nem is, de kemény versenytárs­sá tette az amerikai exportot, és ezzel si­került lerakni annak a prosperitásnak az alapjait, amelynek eredményeivel Clin­ton a közvéleményben ma ellensúlyozni tudja az ellene összpontosított táma­dásokat. Az Európai Unió most valami hason­lótól tart. Tudatos dollárgyöngítéstől, hogy a születendő euro túlértékeltként nehezen tudhasson szembeszállni a ten­gerentúli konkurenciával. E félelemmel a háttérben találkoztak a múlt hét végén Dél-Ausztriában az uniós állam- és kor­mányfők, hivatalos verzió szerint csu­pán informális eszmecserére. Valójában a kissé lebecsült találkozó sokkal fonto­sabb volt annál, mint amit eleve tulajdo­nítottak neki. Mindenekelőtt az a jelle­ge dominált, hogy az unió tizenöt tagál­lamából immár tizenháromban a szo­ciáldemokraták a kormány vezetői vagy legalábbis meghatározó tényezői, így jutottak arra az általános következtetés­re, hogy az elkövetkező szakaszban összehangoltan a gazdasági növekedést kell erőltetni, és azon belül is az alkal­­maztatási politikának, a munkanélküli­ség enyhítésének kell elsőbbséget adni. Triumvirátus A másik nagy újdonsága a dél-ausztriai csúcsnak az volt, hogy minden korábbi­nál gyakorlatiasabban vitatták meg az európai védelem kérdéseit. Brit kezde­ményezésre, ami önmagában is megle­pő, hiszen London az egyértelmű atlanti elkötelezettség híve, azt kezdték el fon­tolgatni, hogy a Nyugat-európai Uniót valamiképpen olvasszák össze az EU-n belül már működő pénzügyi­ és monetá­ris unióval, amivel elérnék a közös kül- és védelmi politika kialakítását. Ezzel az immár elismerten kivívott gazdasági és kereskedelmi hatalom mellé fölzárkóz­hatna a nagyobb diplomáciai és katonai hatalom is. Ahhoz, hogy ez a kívánt fordulat be­­következhessék, a német kormányzati változásnak kellett elérkeznie. Az uniót eddig vitathatatlanul a Párizs-Bonn­­tengely uralta. Gerhard Schröder mos­tani győzelme a franciákban azt a szo­rongást ébresztette föl, hogy a Tony Blairrel jobban rokonszenvező új kan­cellár lassan elpártol majd a hagyomá­nyos kettőstől. Kellemesen meglepte őket azonban, hogy Schröder első kül­földi útja szertartásosan Párizsba veze­tett, és biztosította partnereit változat­lan elkötelezettségéről. Néhány hét, úgyszólván csupán néhány nap ezen úgy változtatott, hogy kezd körvonala­zódni a három immár szociáldemokrata főváros - London, Bonn és Párizs - együttműködése, az Európai Unió centruma a közeljövőben erre a trium­virátusra épülhet. Ami az euro beveze­tésével egy időben, (jóllehet a britek et­től egyelőre távol­ maradnak), a közös védelmi és külpolitika formálásával csakugyan erős hatalmi központot te­remthet Nyugat-Európából. Erre a még csupán halvány jelekben mutatkozó változásra már csak azért is odafigyelnek, mert Oroszország, félel­metes nukleáris rangja ellenére, még az eddigieknél is jobban kezd eltűnni a po­litikai térképről. Jelcin erősen meg­roggyant egészségi állapota miatt el­vesztette azt a talmi varázsát is, amely eddig alkalmassá tette őt arra, hogy el­hitesse magáról, ő az orosz demokrácia, a piacgazdaság letéteményese, nélküle minden összeomlana. Omlik most már vele együtt is, és ha bármi történnék a személye körül, aligha rendítené már meg a nyugati vezető köröket. Azért persze aggódnak rendületlenül, ha Moszkvában netán fordulat lenne, ak­kor az minél fájdalommentesebb le­gyen, minél kisebb kockázatokkal. Nem érezték az osztrákok sem degradálónak, hogy a szükség miatt Primakov helyet­tesítette Bécsben ingadozó egészségű elnökét, de azzal Nyugaton komolyan már senki sem törődik, ha a moszkvai vezetők változatlanul berzenkednek a NATO tervezett kiszélesítése miatt. Igaz, a Brüsszel melletti Evere-ben, az atlanti főhadiszálláson a gond inkább a föloldhatatlan és presztízsveszteség nélkül megoldhatatlan koszovói válság. Látszatra természetesen minden jóra fordul. A sok noszogatás, de főként fe­nyegetés hatására Milosevics csak visz­­szarendeli katonai és rendőri erőit a kri­tikus övezetből, de ennek hiteles ellen­őrzése korántsem könnyű feladat. És fő­ként mi a biztosíték arra, hogy meddig marad így. Az átmeneti nyugalmat nem csupán Seselj vajda megveszekedett na­cionalizmusa fenyegetheti, hanem im­már az is, hogy az alkut visszautasító al­bán gerillamozgalom mikor és milyen szándékkal készül fölrúgni a kínnal­­keservel kiküzdött egyezséget. A kö­zép-európai nacionalizmusok megfé­­kezhetetleneknek látszanak. Időnként persze észlelhető némi re­ménysugár, mint most a szlovák kor­mányválság megoldásával, a meciariz­­mus elsüllyesztésével. Románia belső hatalmi váltása volt az első példa rá, hogy vannak esélyek. De példa arra is, hogy a jó szándék önmagában kevés, ha az nem párosul higgadt politikai aka­rattal és alaposan kidolgozott cselekvési tervvel. Magyarországnak most különösen megfontoltnak és tudatosnak kell len­nie jószomszédsági politikájában, ami­dőn a regionális javulásnak esélyei is vannak, de mindezt makacssággal és szerencsétlen türelmetlenséggel el is le­het rontani. A diplomácia talán már na­gyon régen igényelt olyan szemfülessé­­get mint most; bármerre tekintünk is a világban, az érlelődő változások jeleit fedezhetjük föl. K­losevics \J 'amoklész kardja N\ Nem kell kockáztatnia egy forintját sem, mégis napi bruttó 100 ezer forintot nyerhet a Magyar Hírlap HírlapTőzsde játékán 1998. november 2-a és december 22-e között Hogyan? A válasz egyszerű: vegye meg naponta a Magyar Hírlapot, és keresse a játék előtt az Ön egyedi já­tékkártyáját, a Figyelőben október 29-én, a Rea­der's Digestben október 30-án, a Magyar Hírlap­ban október 31-én, a Mai Napban november 1- jén, az Üzleti Hétben november 2-án, a 168 Órá­ban november 3-án. Kártyához juthat még a na­gyobb forgalmú hírlapárusoknál. Minden kártya első oldalán más-más számok szerepelnek. Ez a hat szám - 1935-ig - naponta más és más tőzsdei céget takar, s ez az Ön egyedi „portfoliója”. A sorszámokhoz az adott játékna­pon kapcsolódó cégek listáját a Magyar Hírlap a játékoldalon közli. A kockázatmentes játék lényege, hogy Ön­nek úgy­ kell megbecsülnie a portfoliójához, azaz a kártyán lévő sorszámokhoz az adott játékna­pon tartozó cégek következő tőzsdenapi záróá­rát, valamint a BUX-ot, hogy a becsléseinek a tényleges értékekhez viszonyított százalékos el­térései (alá- és fölébecsléstől függetlenül), illetve az ebből kapott hét darab, százalékban kifejezett eltérés összege a legkisebb legyen. Az eltérés számítását századpontosságig, a matematikai ke­rekítés szabályainak alkalmazása mellett végez­zük. A nyertes becsléssel kapcsolatban óvást nem fogadunk el! Mit kell tennie ahhoz, hogy becsléseivel Ön is játszhasson? Fel kell hívnia egy telefonszámot, és megadnia tippjeit, illetve kártyakódját! Ezen a telefon­számon mindennap a következő tőzsdenapi tip­peket fogadja 0-24 óra között az automata, igény szerint 8-20 óra között munkatársunk: 455-5404. Hogyan indulhat az 1 millió forintos díjért a ráadásjátékon? Ön tippelhet a napi játékban ezen a vonalon is, de csak azok nyerhetik meg az 1 milliót, akik a következő telefonszámot hívják 0-24 óra között (06-90) 410*800. Játékiroda: 1087 Budapest, Kerepesi út 27/A I. emelet. Telefon: 210-3773 • Telefonszolgálat a becslésekre hétfőtől vasárnapig 0-24 óráig audiotexten, tel.: 455-5404, * Tőzsdeszótárvonal, kártyaosztás és becslés ráadásnyereménnyel hétfőtől vasárnapig 0-24 óráig audiotexten, tel.: (06-90) 410-800, • a játékosok személyes félfogadása és nyereménykifizetés: hétfőtől péntekig 15-18 óráig, és becslés ráadásnyereménnyel hétfőtől vasárnapig 0-24 óráig audiotexten, tel.: (06-90) 410-800, • a játékosok személyes félfogadása és nyereménykifizetés: hétfőtől péntekig 15-18 óráig. A telefonszám több funkciót lát el: • kérhetnek kártyát telefonon • meghallgathatják az aznapi tőzsdeszótárban szereplő szó meghatározását, • játszhatnak a napi játékon, • bármely tippjükkel, még ha az nem is az az­napi abszolút legjobb tipp volt, indulhatnak a ráadásjátékon, ahol nettó 1 millió a tét. A játék ideje alatt a legjobb 80, kizárólag ezen a vonalon leadott napi becslés között sorsoljuk ki decem­ber 29-én, közjegyző jelenlétében azt a szeren­csést, aki az új évet már milliomosként kezdheti! Ez a telefonszám minden játéknapon a követke­ző napi tippeket fogadja 0-24 óra között auto­matán. (A hívás díja 120 Ft + áfa/perc, STUDIO 10,1399 Pf: 701/251.) Ki nyer? Aki a játék bármely napján a legjobb összesített becslést adta, bruttó 100 ezer forint boldog tulaj­donosa lehet. Természetesen akkor, ha egyedül érte ezt el. Amennyiben többen is azonos ered­ményt érnek el, közülük sorsolás dönt. A nyertes nevét a másnapi lap közli. Sorsolás esetén a nyertes neve egy nappal később jelenik meg. Mit kell feltétlenül a nyerés érdekében megtennie? • Bejelentkezéskor be kell mondania kártya­kódját és tippjeit, valamint nevét, címét és ha van, telefonszámát. Érthetően beszéljen, mert a rosszul megadott adatok miatt meghiúsulhat a nyereményfelvétel! • Ügyeljen arra, hogy tippjeit mely lapszám­ból állapítja meg! A hétfői lapszámmal a keddi záróárakat és a BUX-ot becsülheti meg, és így tovább. Hogyan veheti fel nyereményét? • Előzőleg juttassa el a játékirodába határidő­ben a kártyamásolatot és a játéknapon (a tippe­­lés napján) megjelenő Magyar Hírlapot! • A nyereményt Ön személyesen vagy hivata­los meghatalmazottja útján veheti fel (2 tanú aláírása szükséges!), az igazolások beküldését követően, a nyerés napjától számított 80. napig! A 80 nap leteltével a nyereményigény elévül! • Felvételkor legyen Önnél vagy meghatalma­zottjánál személyi igazolványa is! • Igény szerint a nyereményt az igazolások kézhezvételétől számított 10 munkanapon belül postai úton juttatjuk el a nyerteshez. HÍRLAPTŐZSDE A MAGYAR HÍRLAPBAN Minta a HírlapTőzsde játék eredményszámításához Ha Önnek a kártyáján az első részvénysorszám a 6-os, és ez a keddi megjelenésű újságban a Mal Rt. részvényét jelenti, úgy Önnek a másnapi (szerdai) Mol-részvény záróárát kell megtippelnie. Tegyük fel, hogy az Ön tippje 4306 forint. A szerdai tőzsdezárás után kiderül, hogy a Mol valódi záróára 4255 forint lett. Ebben az esetben az Ön tippje (4306 - 4255­­) 51 forinttal tér el a valódi záróártól. Ez annak százalékában kifejezve 1,198589%, két tizedesjegyre kerekítve 1,20 %. A maradék öt részvényére és a BUX-ra megadott tippjére az eltérést hasonló mó­don kell számolnia, majd a kapott (7 darab) értékeket összeadva kapja meg a tippe­­lésének összértékét. Természetesen egy tipp akkor a legjobb, ha a fenti módon kép­zett összeg a lehető legkisebb. A tökéletes tipp 0%-os. A játékban szereplő, a Budapesti Értéktőzsdén jegyzett 35 cég listája: Matáv Rt. • Mal Rt. • Démász Rt. • OTP Bank Rt. • Tiszai Vegyi Kombinát Rt. • Richter Gedeon Rt. • Rába Magyar Vagon- és Gépgyár • BorsodChem Rt. • Danubius Rt. • Egis Rt. • Fotex Rt. • Mezőgép Rt. • Skála-Coop Rt. • Inter-Európa Bank Rt. • Graboplast Rt. • NABI • Humán Rt. • Prímagáz Rt. • Pick Rt. • Zalakerámia Rt. • Pannonplast Rt. • Dunaholding Rt. • BIF Rt. • Csopak Rt. • Brau Union Hungária Rt. • Zwack Unicum Rt. • Styl Rt. • IBUSZ Rt. • Pannon Váltó Rt. • Konzum Rt. • Domus Rt. • Globus Rt. • Agrimpex Rt. • Gardénia Rt. • Pannonflax Rt. Játékszabályok Ne feledje! • A következő nap záróáraira és a BUX érté­kére vonatkozó tippjeit aznap 24 óráig adhatja fel. Az ezután megadott becslések már a lapban másnap megjelenő céglista alapján, az Ön követ­kező napi portfoliójára vonatkoznak! • Őrizze meg játékkártyáját és a játéknapon megjelent Magyar Hírlapot, mert csakis ezek be­mutatásával veheti fel nyereményét! • Legkésőbb 8 napon belül mindenképp adja postára, vagy személyesen juttassa el a kártyája másolatát, illetve a bemutatandó lapszámot a já­tékirodába! Postai feladás esetén a postabélyeg­ző dátuma az irányadó. Cím: Magyar Hírlap-játékiroda, 1087 Buda­pest, Kerepesi út 27/A. Informálódás a 210-3773-as telefonszámon. • Ha postán küldi be, csakis tértivevényes kül­deményként tegye! A postán elkallódott irato­kért a Magyar Hírlap felelősséget nem vállal, ezek nélkül pedig kifizetés nem történhet! • A késve bemutatott vagy postára adott nye­rőszelvény nyeremény felvételére nem jogosít. Ez a hat szám -1-35-ig - naponta más és más tőzsdei céget takar, s ez az Ön egyedi „portfoliója”. A sorszámokhoz az adott játéknapon kapcsolódó cégek listáját a Magyar Hírlap a játékoldalon közli. VISSZAPILLANTÓ 1998. OKTÓBER 31., SZOMBAT

Next