Magyar Hírlap, 1998. november (31. évfolyam, 256-280. szám)

1998-11-12 / 265. szám

1998. NOVEMBER 12., CSÜTÖRTÖK Hétvégére félméteres víz borítja el az alsó rakpartokat Budapesten Félmilliárd árvízvédelemre Az árvízvédelem költségei már meghaladták a kormány által jóváhagyott félmilliárd forintot, ezért a vízügyi tárcánál to­vábbi forrásátcsoportosításokra van szükség. A Tisza és a Bodrog lapzártánkkor tetőzik Tokaj, illetve Sárospatak térsé­gében. A helyszíni jelentések szerint a töltések egyelőre bír­ják az erőpróbát. Egy hónapig még biztosan számolni kell árvízveszéllyel a Tiszán, de ez a helyzet tovább is eltarthat, mert nem tudni, hogy a mostani esőzések mi­lyen hatással lesznek a vízál­lásra - közölték az Árvízvé­delmi, Belvízvédelmi és Víz­minőségi Kárelhárítási Fő­­felügyeletnél. A legnagyobb erőpróbát továbbra is a borso­di gátak megerősítése és ma­gasítása jelenti. A leginkább veszélyezte­tett Vissről, Kenézlőről, Zal­­kodról, Györgytarlóról és Ti­­szakarádról mindössze 75 la­kost kellett kiköltöztetni. A gátak stabilan állják a vizet, ezért újabb kitelepítésekkel egyelőre nem kell számolni. Az árvízvédelem költségei már most meghaladták a kor­mány által jóváhagyott félmil­liárd forintot, ezért a vízügyi tárcánál forrásátcsoportosítá­sokra van szükség - jelentette ki a gazdasági kabinet tegnapi ülése után Manninger Jenő, a Közlekedési, Hírközlési és Vízügyi Minisztérium politi­kai államtitkára. A kabinet döntött arról, hogy a fokozott árvízvédelem­re a költségvetési törvényben jövőre 2 milliárd forintot külö­nítenek el. Az ütemterv sze­rint négy év alatt 20 milliárdot fordítana a kormány erre a célra, ám a szakemberek sze­rint hosszabb távon mintegy 100 milliárd forintra van szük­ség a korszerű kármegelőzés­re. Manninger arra is kitért, hogy jelentős összeget különí­tettek el a kárelhárításra és a megyei földművelésügyi hi­vatalok soron kívül bírálják el az igényeket. A parlamenti integrációs bizottság képviselőinek kér­déseire válaszolva Gyuricza Béla, a Miniszerelnöki Hivatal védelempolitikai és biztonsági államtitkárságának vezetője kifejtette: a mostani veszély­­helyzet is ráirányította a fi­gyelmet arra, hogy kritikus a szükségállapot során igénybe vehető gyógyszer, élelmiszer és egyéb tartalékok mennyi­sége. Gyuricza Béla közölte: példa nélküli együttműködés alakult ki országos és megyei szinten is, jelenleg kilencezer fő áll készen az árvízveszély elhárítására. Állandó kapcso­latban állnak az ukrán hatósá­gokkal: a kijevi kormány most ezer fő ötnapos ellátásához kért magyar segítséget. Szabó László, az Észak­magyarországi Vízügyi Igaz­gatóság (ÉMVI) sajtóreferen­se az MH-nak elmondta: To­kajnál tovább árad a folyó, a jelenlegi vízszint 871 centimé­ter, már csak néhány centimé­terre marad el az eddig mért legmagasabb vízállástól. Je­lenleg a Tisza akadályozza a Bodrog apadását. Kovács Péter, az ÉMVI vízrajzi szakszolgálatának munkatársa közölte: a Tisza, a Szamos-, a Túr- és a Kraszna­­vidék vízgyűjtőterületein nem esett jelentős mennyiségű csa­padék, ezért Ukrajna felől egyelőre nem várható árhul­lám. Mint Kovács hozzátette: kritikus helyzet akkor alakul­hat ki, ha a Kárpátokban hulló csapadékmennyiség átlaga meghaladja a 30 millimétert. A Felső-Tisza vidékén most a Lónyay-főcsatorna okozza a legtöbb problémát. A Nyíregyháza melletti Kótaj­­ban, ahol a legmagasabb a fő­csatorna vízállása, viszonyla­gos nyugalom van, de felké­szültek a katasztrófahelyzetre - közölte a település jegyzője. Megkezdődött a nyári gá­tak megnyitása és a szabályo­zott vízelvezetés szerdán a Ti­sza középső szakaszán fekvő Nagykörűnél és Tószegnél - tudta meg az MTI. Ez a gátak megóvása miatt történik, a sodró erejű áradás ugyanis nagy kárt tenne a védtöltések­­ben. Tószegnél a felsőréti nyá­ri gátat zsilipekkel, Nagykörű­nél a homokszigeti nyári gátat átvágással nyitották meg. A Tisza alsó szakaszán, Mindszentnél és Szegednél kedd hajnaltól szerda reggelig 11 centiméteres vízszintemel­­kedést mértek. Mindszentnél, ahol a vízállás szerdán 590 centiméteres volt, a hét végén valószínűleg el kell rendelni az első fokú árvízvédelmi ké­szültséget - mondta az MTI- nek az Alsó-Tisza-vidéki Víz­ügyi Igazgatóság vezetője. Szegednél az árhullám egy hét múlva tetőzhet, valószí­nűleg 700 centiméter alatti vízszinttel. Újabb problémát jelent, hogy Erdély vízgyűjtő területein esik, s a meteoroló­giai előrejelzések szerint a hét végére újabb csapadék várha­tó. Emiatt a Körösökön és a Maroson kialakulhatnak víz­­szintemelkedések, ami a Tisza alsó szakaszán is éreztetni fog­ja hatását. A szegedi rakpartot is elönti a víz a jövő héten. A Duna szintén intenzíven árad, Ásványráró és Vének között továbbra is él az árvíz­­védelmi készültség. Budapes­ten a hétvére várják az első hullámot, s az előrejelzések szerint vasárnapra félméteres víz borítja el az alsó rakpar­tokat. Az Ukrajnába küldött se­gélyszállítmányokat szállító autók soron kívül számíthat­nak útlevél-ellenőrzésre, vala­mint vámkezelésre, tudtuk meg a határőrség és a VPOP szóvivőitől. Mint a határőrség­nél elmondták csupán a gép­kocsivezetők útleveleit ellen­őrzik, és azt figyelik, hogy nincs-e embercsempészetre utaló jel. Laczó László, a Vám- és Pénzügyőrség Országos Pa­rancsnokságának szóvivője el­mondta, hogy Arnold Mihály parancsnok utasításának meg­felelően egyszerűsítették a szállítmányok vámkezelését. •S. F.I. Communications Érezd a különbséget! Mercedes-Benz Gratulálunk Mika Häkkinennek a világbajnoki győzelemhez! SIEMENS Partnerkapcsolat Csapatmunka Elkötelezettség Ukrán válasz Illésnek Ukrajna nagykövetségét meglepte a Magyar Nemzet október 29- ei számában megjelent írás, melyben Illés Zoltán, a Magyar Országgyűlés Környezetvédelmi Bizottsága elnökének nyilat­kozata, hogy egy „mindeddig nyilvánosságra nem hozott ukrán terv” szerint a Felső-Tiszán 2015-ig több, nagy kapacitású vízlép­csőt építenek. Az ukrán diplomáciai kirendeltség közleményé­ben furcsállja, hogy a cikk a duzzasztóművek működésének le­hetséges „tragikus következményei" között megemlíti, hogy az kedvezőtlenül befolyásolná a két ország viszonyát. A tervek több mint 80 esztendős múltra tekintenek vissza, s céljuk, hogy meg­előzzék a rendszeres árvizek kialakulását, amelyek hatalmas kárt okoznak mindkét ország alacsonyabban fekvő területein - áll a követség közleményében. / / Újabb iratokat csatolt az Írisz Tv a Legfelsőbb Bíróságon folytatódó perhez Összefonódás az RTL Klub és a TV2 között? Új iratokat csatolt a kereskedelmi televíziós pályázatok vég­eredményét megtámadó, másfél éve folyó perhez az Írisz né­ven indult Első Magyar Kereskedelmi Televízió Rt. - értesült a Magyar Hírlap. Úgy tudjuk, hogy a perben másodfokon eljáró Legfelsőbb Bíróságon az Írisz azt kívánja bebizonyítani: tulaj­donosi összefonódások támasztják alá, hogy a két magyaror­szági frekvenciát a nyertesek előre felosztották egymás között, monopolhelyzetet teremtve ezzel a televíziós médiapiacon. A mindkét televíziós frek­venciáért folyó versengésben tavaly júniusban második helyre sorolt írisz - a számá­ra kedvezőtlen elsőfokú íté­let után - továbbra is fenntar­totta keresetét, azonban érte­sülésünk szerint újabb bizo­nyítékot csatolt be a másod­fokon eljáró Legfelsőbb Bí­rósághoz. Információnk szerint az új dokumentumokkal a felperes a november 16-án kezdődő eljárásban azt kívánja bebizo­nyítani, hogy az RTL Klubot működtető konzorciumban 49 százalékos részesedéssel bíró CLT-UFA-nak és a TV2-t működtető MTM-SBS kon­zorciumnak olyan közös üzleti érdekeltségeik vannak, ame­lyek alapján feltételezhető­ a televíziós pályázatokban, majd később is együttműköd­hetett a két tulajdonos. Ilyen közös vállalkozás le­het az RTL 2 elnevezésű te­levízió, amelyben 30 száza­lék feletti részesedése van a CLT-UFA-nak és annak a Tele-München Fernseh GmbH-nak, amely viszont a TV2-t működtető konzor­ciumban is részt vesz 12,5 százalékban. Dr. Kozma Andrea ügy­véd, az Írisz Tv jogi képvise­lője megerősítette azt az in­formációnkat, hogy néhány napja nagy jelentőségű, új bizonyítékokat csatoltak be az ügyben. Ezek természe­téről, mibenlétéről azonban nem kívánt nyilatkozni. Rendkívül barátságtalan lépés több mint ezer oldalt öt nappal a tárgyalás előtt be­nyújtani - közölte Liszkai László, az RTL Klub kom­munikációs igazgatója. Lisz­kai elmondta: az új doku­mentumokat még nem tekin­tették át, így arról és a perről sem nyilatkozik. Pintér Dezső, a TV2 elnö­ke is előrebocsátotta, hogy a tekintélyes mennyiségű ira­tok teljes áttanulmányozásá­ra még nem volt idejük. Az új dokumentumok azonban nem nyugtalanítják, mivel cégük minden törvényi elő­írásnak megfelel. Ezt pedig semmilyen irattal nem lehet megkérdőjelezni - mondta az elnök. Az új dokumentumok na­gyobb hangsúlyt helyezhet­nek az írisz korábbi kereseté­nek a Magyar RTL-t érintő pontjára. A felperes szerint a Magyar RTL pályázata ér­vénytelen volt, hiszen határ­időre a kötelezően előírt do­kumentumok közül többet - így a tulajdonosi helyzetet bemutatót - nem nyújtott be. A pályázatokat fogadó, az Országos Rádió és Televízió Testület (ORTT) tagjaiból álló bontóbizottság emiatt akkor javasolta is a Magyar RTL kizárását. A teljes tes­tület azonban végül lesza­vazta a bizottság indítvá­nyát, és csupán hiánypót­lásra szólította fel a Magyar RTL-t. Az elsőfokú ítélet in­doklásában a bíró úgy véle­kedett, hogy a pályázati ki­írás szerint valóban ki kel­lett volna zárni az RTL-t, vi­szont a médiatörvény le­hetőséget adott az ORTT- nek a hiánypótlás elrende­lésére. A pályázatokban tíz évre előre meg kellett határozni a vállalkozás minden lényeges részletre kiterjedő üzleti tervét, ebben bemutatva a pályázó tulajdonosi helyze­tét. Az ORTT elnöke és tag­jai sem kívántak a jogerős ítélet előtt nyilatkozni arról, hogy milyen dokumentumok alapján bírálták el az aján­lattevők tulajdoni helyzetét, illetve milyen adatokat pó­tolt utólag a Magyar RTL. A tagok szerint a vizsgálat alapos volt. A pályázati döntést az a Baker & McKenzie ügyvédi iroda készítette elő, amely­nek akkori budapesti iroda­vezetője a jelenlegi külügy­miniszter, Martonyi János volt. Az elsőfokú bíróság végül nem találta magállapítható­­nak, hogy a pályázatok elbí­rálásakor sérült a verseny tisztasága. Kérdés, hogy a részleteiben egyelőre isme­retlen, újabb érvek alkalma­sak lehetnek-e arra, hogy az ítélet megváltoztatására késztessék a Legfelsőbb Bí­róságot. Szakértők szerint azonban az ügy - mint a honi privati­zációnak a maga nemében egyedülálló esete - fölvetheti azt a kérdést, miként értel­mezhetők a versenyjog sza­bályai a jelen helyzetben, amikor szó van a médiapiac felosztásáról, s benne a mul­tinacionális cégek hazai meg­jelenésének lehetséges for­máiról is. Annak ellenére, hogy a nyertes országos kereskedel­mi televíziók több mint egy éve már megkezdték műkö­désüket, az Írisz továbbra is az eredeti állapot helyreál­lítását, a szerződések meg­semmisítését és új elbírálási eljárás megkezdését kívánja elérni. A perértéket a két koncesszió teljes összegé­ben, közel 17 milliárd forint­ban szabta meg a Fővárosi Bíróság. • H.Z.-J.K. A. Nyolc számjegyű végkielégítés a távozó belvárosi jegyzőnek Az V. kerület vezetése visszavonta a drogveszélyről szóló körlevelet Nyolc számjegyű végkielégítéssel távozott posztjáról a fővá­ros V. kerületének jegyzője, Xantus Judit, az önkormányzat Fidesz vezette pártjainak hozzájárulásával. A jegyző és a pol­gármester között tegnap létrejött megállapodást a képviselő­­testület elfogadta, de a megállapodás tartalmát titkosították. Közös megegyezéssel szüntet­tük meg a munkaviszonyomat - nyilatkozta lapunknak Xan­tus Judit, távozó V. kerületi jegyző, aki elmondta, hogy tá­vozása mögött kizárólag poli­tikai okok rejlenek, azonban erről nem kívánt közelebbit nyilvánosságra hozni. A megállapodást megsza­vazó polgári pártok nem nyil­vánítottak véleményt a jegyző alkalmasságáról, illetve alkal­matlanságáról. Meglepetésként érte az MSZP-t a megállapodás beje­lentése az ülésen, mert velük a polgári pártok nem egyeztet­tek a kérdésben - mondta Steiner Pál szocialista frakció­­vezető. A jegyző sem kérte ki az ő véleményüket, ezért tar­tózkodtak a szavazástól. A felmentési határozat ti­toktartási záradékának törvé­nyessége Steiner szerint kér­déses, ezért a szocialista kép­viselők felkérték a polgármes­tert, hogy kérje ki a Közigaz­gatási Hivatal véleményét. A kerület vezetése tegnap visszavonta azt a körlevelet, amelyben Xantus Judit arra hívta fel az iskolák figyelmét, hogy hat kerületi vendéglátó­­helyen drogot terjesztenek. Az aljegyző nyilatkozata sze­rint a vendéglátóegységek ve­zetőivel tegnap megbeszélést tartottak, ahol a polgármester sajnálatát kifejezve elnézést kért az üzemeltetőktől. A kerület vezetése infor­mációink szerint ígéretet tett arra, hogy az iskoláknak újabb, tisztázó levelet írnak. BELFÖLD A jog tiltja a verseny mellőzését Jogi szakértők megítélése szerint az 1997 óta hatályos új ver­senytörvény megfelel a közösségi jog alapvető követelményei­nek. Ezt erősítheti az Alkotmánybíróság ez év június 22-én meg­hozott határozata, amely szerint­­ az 1991-es úgynevezett római egyezmény alapján - gyakorlati jogértelmezéssel elő kell segíte­ni, hogy itthon is érvényesüljön a közösségi jog azon követelmé­nye, amely tiltja a verseny korlátozását, illetve kizárását. A tilal­mazott esetek konkrét megítélése részben a bíróság feladata, részben pedig - például az erőfölénnyel való visszaélés elbírálá­sa és a hazai piacon együttesen fellépő cégek úgynevezett fúzió­­kontrollja - a Gazdasági Versenyhivatal hatáskörébe tartozik. Magyar Hírlap 5

Next