Magyar Hírlap, 1998. december (31. évfolyam, 281-305. szám)

1998-12-01 / 281. szám

2 Magyar Hírlap Hárman a taposóaknákról (MTI) Az Egyesült Államok, Oroszország és Kína nem írja alá a taposóaknák betiltásáról tavaly decemberben kötött nemzetkö­zi szerződést addig, amíg ki nem fejlesztik alternatív fegyverei­ket. Ezt a három ország diplomatái közölték Tokióban egy nem­zetközi tanácskozáson, amelyet társadalmi szervezetek tartot­tak. Kína hosszan elnyúló határainak védelmével, Oroszország egyebek között az atomlétesítményei elleni esetleges terrorista támadások kivédésének szükségességével, az Egyesült Államok pedig a koreai-félszigeti feszültséggel érvelt a szerződéshez való csatlakozás elutasításakor. ­ Újabb japán elutasítás (MTI) Egy tokiói bíróság hétfőn egy héten belül másodszor utasította el volt második világháborús hadifoglyok és internál­tak - ezúttal holland állampolgárok - kárpótlási keresetét. Az 1994-ben benyújtott holland kereset azt követelte a japán kor­mánytól, hogy fizessen 22 ezer dollár kárpótlást nyolc holland állampolgárnak, volt hadifoglyoknak. A holland hadifoglyok között volt egy asszony, akit a japánok 1942-ben ejtettek fog­ságba, majd szexuális rabszolgaságra kényszerítettek a japán hadseregben. VILÁGHÍRADÓ Pinochet öngyilkosságra hajlamos (Reuters) A chilei külügyminiszter a brit miniszterek sorában tegnap Robertson brit védelmi minisztert látogatta meg Pino­chet ügyében, de tőle is azt hallhatta, mint a kormány tagjaitól. Robertson kijelentette, hogy Jack Straw brit belügyminiszter - akinek december 11-éig kell döntenie - szuverén határozatot hoz, amely semmiképpen sem függ a kormány kollektív döntésé­től. Insulza ugyanezt hallhatta Robin Cook külügy- és Peter Mandelson kereskedelmi minisztertől, de Tony Blair kormányfő kezdettől fogva maga is ezt hajtogatja. Straw-ra óriási nyomás nehezedik: ha távozni engedi Pinochetet, a kormányzó Munkás­párt befolyásos köreinek haragját vonja magára; ha visszatartja, Chile törékeny demokráciáját veszélyeztetheti. A Mirror című brit lap tegnap idézte Pinochet unokaöccsét, Raphael Pinochet Savedrát, aki szerint a tábornokot annyira megviselte az ellene folyó eljárás, hogy öngyilkosságot követne el, ha Spanyolország­ban kellene bíróság elé állnia. Vasile kemény reformterve (MN­) Radu Vasile román kormányfő májusban kész lemondani, ha most beje­lentett kemény reformintézkedései ad­dig nem hozzák meg eredményüket. Nagybányán mondott beszédében leszö­gezte: első lépésben privatizálják a Rom­­telecom román telefontársaságot és több bankot, illetve nagyvállalatot. Ezt köve­tően tárgyalásokat kezdenek a Nemzet­közi Valutaalappal és a Világbankkal. A cél 15 százalékkal csökkenteni a gazdaság jelenlegi veszte­ségeit, amihez hat hónapnyi „társadalmi békét” kért kormá­nya nevében. Indonéziai mecsetrongálás (MTI) Indonézia egy keresztények lakta tartományában hétfőn több ezer ember megtámadott és megrongált négy mecsetet, va­lamint fosztogatást rendezett egy muzulmánok lakta városrész­ben -jelentették egybehangzóan különböző források. A jelentős számbeli kisebbségben lévő rendőrök és katonák nem tudták megakadályozni, hogy a tömeg megrongálja a muzulmánok va­gyonát, és a törés-zúzás az éj leszállta után is folytatódott. Az egyik mecsetet fel is gyújtották. Bukarest cáfolja a fegyvereladást MH-Bukarest Románia sem katonai, sem gazdasági kapcsolatot nem tart fenn Irakkal vagy más, ENSZ- embargó alatt álló országgal - közölte Románia washingtoni nagykövete. Mircea Geoana az után nyilatkozott, hogy az amerikai fővárosban tit­kosszolgálati adatok alapján azt állították, hogy Bagdad 1995-ben bonyolult vezérlő­elemeket vásárolt a romániai Aerofina vállalattól balliszti­kus rakétáihoz. A nagykövet azt mondta: több személyt el­távolítottak a román honvé­delmi tárcától, így a hadsereg felszerelésével foglalkozó mi­niszterhelyettest is. Román üzletemberek egy csoportja és egy iraki küldött­ség azonban idén májusban megpróbálta felújítani az üzle­tet. Ám akkor már a román, az amerikai és az izraeli tit­kosszolgálat figyelte és tetten érte őket, sikerült meghiúsíta­niuk az újabb tranzakciót. Az Aerofina vállalat a kormány ellenőrzése alatt áll. A szerző­dés értéke egymillió 161 ezer dollár volt, és a román vállalat maradéktalanul le is szállította az alkatrészeket Iraknak. Az Aerofina vezetői azonban mindezt tagadják, a vállalat je­lenlegi igazgatója szerint a cég nem is köthetett szerződést, mivel a hadsereg iparcsoport­jához tartozott, és nem volt jo­gi személy. Az akkori honvé­delmi tárca vezetője, Gheor­­ghe Tinca maga is cáfolja a szerződés és a szállítás tényét, Nicolae Vacaroiu volt minisz­terelnök szerint pedig az infor­mációk hamisak. A román külügyminiszté­rium közölte, nem tud arról, hogy májusban iraki küldött­ség tárgyalt volna haditechni­ka vásárlásáról. Katonai szak­értők szerint Irak olyan raké­tákat akart, amelyek segítségé­vel Izraelt és Szaúd Arábiát tudta volna lőni. Lapunk kér­désére a Román Hírszerző Szolgálat sajtóirodájának fő­nöke, Ovidiu I­ardache el­mondta, a testület még nem akar véleményt nyilvánítani az ügyben, amint megfogalmazza hivatalos álláspontját, azt nyomban közzéteszi. • Bogdán Tibor Internet Keresse az Interneten is a Magyar Hírlapot! MH Online: www.mhirlap.hu Lapunkat rendszeresen szemlézi Magyarország legnagyobb médiafigyelője, az »OBSERVER« OBSERVER BUDAPEST MÉDIAFIGYELŐ KFT. 1084 Budapest Vill., Auróra u. 11., telefon: 303-4738, fax: 303-4744. Internet: www.observer.hu Magyar Hírlap POLITIKAI NAPILAP FŐSZERKESZTŐ: KOCSI ILONA Főszerkesztő-helyettesek: KIS ZOLTÁN, SUCH GYÖRGY Lapszerkesztők: GÖMÖRI JUDIT, POPOVICS GIZELLA, SZENTKIRÁLYI ANDRÁS, SZLUKA MÁRTON Rovatvezetők: GALLÓ BÉLA (publicisztika), KISS LÁSZLÓ (sport), L. LÁSZLÓ JÁNOS (belpolitika), MÉSZÁROS TAMÁS (kultúra), SZERDAHELYI CSABA (külpolitika), SZIGETI TAMÁS (fotó), VITÉZ F. IBOLYA (gazdaság) KIADÓ: JÜRG MARQUARD Kiadja a Magyar Hírlap Könyv- és Lapkiadó Rt., Jürg Marquard svájci kiadóvállalat-csoportjának tagja VEZÉRIGAZGATÓ: L. KELEMEN GÁBOR Hirdetési igazgató: KOMJÁTHY KATALIN Terjesztési igazgató: BOBÁK MÁRTA Marketingigazgató: VERECKEI ÁGNES Számítógépes rendszergazda: KISS ÁRPÁD Szerkesztőség és kiadóhivatal: 1087 Budapest, Kerepesi út 29/B Telefon: 210-0050, 210-2484, fax: 334-0712 Hirdetési igazgatóság: 1087 Budapest, Kerepesi út 29/B Telefon/fax: 303-0363, 210-3765 Hirdetésfelvétel: 333-4154, 210-0050/163,189 Ügynökségi referens: 333-4154 Magazincsoport: 210-3746 Terjeszti a HÍRKER Rt., a Nemzeti Hírlapkereskedelmi Rt. és a Kiadói Lapterjesztő Kft. Előfizetésben terjeszti a Magyar Posta Rt. Nyomja a Marquard Színes Nyomda Kft. Budapest. Felelős vezető: BARTH­A TAMÁS igazgató HU ISSN 0133-1906 HU ISSN 0237-3807 A hirdetések tartalmáért a lap nem vállal felelősséget! LAPUNK 1999-BEN ÉRVÉNYES ELŐFIZETÉSI DÍJAI Kiadónál történő előfizetés esetén 7~~ “ . . ! Postai előfizetés Magánszemélyeknek Közületeknek ----------------------------------------------------------------------------------------------------esetén 1 hónapra 1 200 Ft 1 200 Ft 1 200 Ft negyedévre 3 290 Ft 3 600 Ft 3 600 Ft félévre 5990 R 7200 R 7­200 R 1 évre 10 790 Ft 14400 R 14400R Előfizethető a kiadónál: Magyar Hírlap terjesztési osztály, ingyenesen hívható „zöld" telefon és fax: 06-80-205-205. Ezenkívül a hírlapkézbesítőknél és a Hírlap-előfizetési Irodánál (Budapest Vill., Orczy tér 1., levélcím: HELIR, Budapest 1900), Budapesten a Magyar Posta Rt. Hírlap-előfizetési és Elektronikus Posta Igazgatósága kerületi ügyfélszolgálati Irodáin, vidéken a postahivatalokban. Előfizetés külföldre: Batthyány Kultur-Press Kft., 1011 Budapest, Szilágyi Dezső tér 6., telefon/fax: 00-36-1 -201 -8891, E-mail: batthyany@kultur-press.hu Dini Moszkvában próbálkozik Öcalan ügyében Reuters/MTI______________ Igor Ivanov orosz és Lamberto Dini olasz külügyminiszter tegnap megvitatta az Abdul­lah Öcalan kurd vezető körül kibontakozott válságot, ám nem volt hajlandó részleteket elárulni megbeszéléseiről - je­lentette a Reuters. Dini közöl­te, nem Öcalan ügye állt tár­gyalásai központjában, de moszkvai látogatása lehetősé­get teremtett arra, hogy a két ország információt cseréljen a konfliktusban játszott szerepé­ről. Az olasz diplomácia irá­nyítóját fogadta Jevgenyij Pri­makov kormányfő is. Törökország követeli a Kurd Munkáspárt vezetőjé­nek kiadatását Itáliától. Öca­lan Moszkvából érkezett Ró­mába hamis útlevéllel, és ott politikai menedékjogot kért. Ha kérését elutasítják, vissza­­toloncolhatják Oroszországba. Az orosz törvényhozás, a du­ma külön felhívásban kérte Borisz Jelcin elnököt, hogy Oroszország fogadja be a kurd nép vezetőjét - írta az MTI. Közben mintegy ötven kurd tüntetett Moszkvában az Egyesült Államok nagykövet­sége előtt, azt követelve, hogy Washington ne támogassa ve­zetőjük, Öcalan „fizikai meg­semmisítésének” török terveit. A tüntetők röplapokat oszto­gattak, amelyeken „rendkívül súlyos következményeket” helyeztek kilátásba arra az esetre, ha Öcalannak bántódá­­sa esne, mivel „minden haladó szellemű kurd akár az életét is feláldozná vezéréért”. Olasz­ország teljes mértékben eleget tehet az európai terrorizmus­­ellenes egyezménynek, ha ma­ga állítja bíróság elé Öcalant - mondta tegnap az Európa Ta­nács egyik jogi szakértője. Candido Cunha szerint ugyan­akkor Olaszország megpróbál­hat kibújni az alól, hogy Öca­lant átadja az igazságszolgálta­tásnak, azzal érvelve: az ellene felhozott vádak politikai ter­mészetűek. Mesut Yilmaz ügyvezető török kormányfő a hét végén visszautasította azt az elképzelést, hogy Öcalant nemzetközi bíróság elé állít­sák. Ha itt Törökország és kurd származású polgárai konfliktusáról van szó, a meg­oldás egyetlen színtere Tö­rökország lehet, mondta. Elszánt tüntetés a kurd vezér mellett Moszkvában fotó: reuters Clinton újabb segélyeket ígér a palesztinoknak Netanjahu tárgyalna Szíriával A Palesztin Hatóság elnöke Washingtonban Daley keres­kedelmi miniszterrel és vezető amerikai üzletemberekkel tár­gyalt, mielőtt megkezdődött találkozója Bill Clintonnal. Benjamin Netanjahu kész új­rakezdeni a három éve befa­gyott tárgyalásokat Szíriával, ám csak előzetes feltételek nélkül. MH-összefoglaló_________ Az amerikai kereskedelmi mi­niszter palesztinai befekteté­sekre biztatta az amerikai pénzembereket Jasszer Ara­fat és Bill Clinton találkozójá­nak előestéjén. A tárgyaláso­kon több nagyvállalat képvi­selői vettek részt, köztük a Coca-Cola cég és a Viagra im­potencia-gyógyszert gyártó Pfitzer gyógyszergyár is - je­lentette tudósítónk New Yorkból. Arafat mintegy há­­rommilliárd dolláros segélyre számít több mint negyven or­szágtól, az Egyesült Államok megduplázza, 400 millió dol­lárra emeli hozzájárulását. A politikusok a befektetőket ar­ra ösztökélik, hogy vigyék pénzüket a Palesztin Hatóság által felügyelt területre, hiszen a gazdasági stabilizációt tekin­tik a tartós közel-keleti béke alapjának. Arafat washingtoni látogatását isigerült üzenetvál­tás fűszerezte. A palesztin ha­tóság elnöke ugyanis arab származású amerikaiak előtt kifejtette, változatlanul arra készül, hogy május elején ki­kiáltsa a palesztin állam füg­getlenségét, és ennek az or­szágnak a fővárosa Kelet-Je­ruzsálem lesz. Netanjahu nem habozott a viszontüzenettel: Jeruzsálem oszthatatlan, és Iz­rael fővárosa marad. A fel­adat, hogy a feleket lehűtse, is­mét az amerikai elnökre vár, aki két hét múlva Izraelbe uta­zik, és látogatást tesz a palesz­tin területeken is. Közben az izraeli kormány­fő a jeruzsálemi rádióban úgy nyilatkozott, hogy kész felújí­tani a tárgyalásokat Szíriával, de diktátumot nem fogad el. Netanjahu hangsúlyozta azt a meggyőződését is, hogy Szíria - amely 35 ezer katonát állo­másoztat Libanonban - képes lenne megállítani a síita Hez­bollah Izrael elleni támadásait, ha akarná. , Jichak Mordaháj izraeli vé­delmi miniszter tegnap azt állí­totta, hogy biztonsági szakér­tők körében konszenzus van: valamennyien úgy vélik, hogy a 15 kilométeres dél-libanoni „biztonsági övezet” a legjobb megoldás az észak-izraeli la­kosság megvédésére. Az izrae­li kabinet szerdán újra tárgyal­ni fog a libanoni helyzetről, je­lentette be Aviv Bushinsky, Netanjahu szóvivője. Nem enyhül a feszültség a helyszínen sem. A Hezbollah Irán-barát fegyveres szervezet bejelentette, hogy emberei Dél-Libanonban aknavetőből lőtték az izraeli hadsereg egyik hadállását, amely Markaba te­lepülés mellett található az Iz­rael által megszállt „biztonsági övezet” nyugati szektorában, az izraeli-libanoni nemzetközi határtól egy kilométerre. Támadásuk a dél-libanoni „polgári célpontok elleni iz­raeli támadások megtorlása volt” - mondta. Libanoni biz­tonsági források az AFP-nek nyilatkozva megerősítették, hogy a Hezbollah kilőtt tíz ak­nát a hadállásra, de azt nem tudták megmondani, hogy a támadásnak van-e áldozata. Az izraeli tüzérség válaszul ki­lőtt 25 aknát olyan libanoni te­rületre, amely kívül esik a megszállási övezeten. Kanada ezúttal másról szavaz Québec nem szakad Majdnem bizonyos, hogy Kanada egyik szövetségi államá­ban, Québecben ma a kanadai francia „szeparatisták” jelölt­je, Lucien Bouchard 59 éves helyi miniszterelnök győz. A 40 éves Jean Charest pedig, akit a kanadai egység „bajnokának” tartanak, veszít. Ennek ellenére még a karizmatikus Bou­chard is képtelen ma arra, hogy a tartomány 7,3 millió lakosát - amely másfél millió négyzetkilométert „népesít be” - az el­szakadás mellé állítsa. Reuters/MH Sok idő eltelt azóta, hogy Charles De Gaulle néhai francia elnök 1967-es nyári kanadai útján a „szabad Québec” mellett tört lán­dzsát - majd a botrány miatt rövidesen hazautazott. Qué­bec szuverenitása azóta is téma, de sem az 1980-as, sem pedig az 1995-ös népszava­zás nem támogatta az el­­szakadókat. Bouchard, a Parti Québe­­cois vezetője ugyan tudja, hogy a legutóbbi népszava­záson alig maradtak alul a szeparatisták, ma kénytelen tudomásul venni, hogy a vá­lasztókat ez idő szerint a közpénzek felhasználása, az oktatási kérdések és az egészségügy gondjai érdek­lik. Bouchard-t még válasz­tói is kaméleonnak, a két­értelmű fogalmazás meste­rének tartják; ő - magát meg nem tagadva - egyszerre hirdette híveinek a szepa­ratizmus igéjét és a kanadai föderalizmusba vetett hitét. Ellenfele, a liberális Cha­rest „kétnyelvű”, de az an­golul beszélők őt tartják a kanadai egység letétemé­nyesének. (Az igazsághoz tartozik, hogy bár a statisz­tikák szerint Québec tarto­mányban a francia nyelvet beszélők vannak abszolút túlsúlyban, az átlagember számára az angol nyelv ott is a mindennapi élet része.) Charest és pártja elkövette azt a hibát, hogy választási kampányát Montrealra és környékére összpontosítot­ta, míg Bouchard valóban bejárta a hatalmas tarto­mány minden zegét-zugát. Bouchard - ha nyer megteheti, hogy a követ­kező ötéves mandátuma ide­jén újra népszavazásra bo­csátja Québec elszakadásá­nak ügyét. Ezt ugyan meg is ígérte, de világos, hogy ak­kor teszi meg, ha érzi: biz­tosra mehet. Megfigyelők azonban úgy vélik, hogy bár időről időre­­ és választások idején külö­nösen­­ fel lehet ugyan kor­bácsolni a québeciek régóta lappangó különállási vágyát, az utolsó pillanatban mindig győz a „kanadaiak” nemzeti büszkesége a „québeci más­ság” felett. KÜLFÖLD 1998. DECEMBER 1. KEDD A felkelők Szudán egyharmadát uralják A szudáni ellenzéki erők Afrika legnagyobb országának egy­ nista időkben,­­ harmadát ellenőrzik, és négy fronton harcolnak az iszlám fun-­listák ott paláik­damentalista kormány ellen - állította lapunknak a Szudáni­ban irányítják a Népi Felszabadítási Hadsereg (SPLA) hivatalos szóvivője. Az Egyesült Az SPLA Eritreában rendezte be nemzetközi irodáját. John Garang, a mozgalom vezetője azonban állandóan változtatja helyét Szudánon belül, de Armannal napi kapcsolatban van. Az SPLA, amely 1995 júniusa óta tagja a Szudáni Ellenzék Egységfrontjának, északi szövetségeseivel együtt négy fronton harcol. Ezek kö­zül Arman a keleti harcokat ítélte a legfontosabbnak, ahol a lázadók a Kék-Níluson fekvő Rozeb­esz vízi erőművét fe­nyegetik. Elfoglalásával a fő­város elveszítené villamos­­energia-termelésének 80 szá­zalékát. Azt már Omar el-Be­­sir szudáni elnök is elismerte, hogy a legfontosabb kikötő, Port Szudán és a főváros kö­zött megszakadt a kapcsolat. Jelenleg a legnagyobb har­cok Dzsuba, a stratégiai fon­tosságú déli központ körül folynak - egyelőre kormány­­sikerekkel. A szervezet Garang ezre­des vezetésével 1983-ban kezdte harcát a kartúmi re­zsim ellen. „Célunk az egysé­ges és demokratikus új Szu­dán, ahol muzulmán és ke­resztény, északi és déli, afri­kai és arab békében élhet” - mondta az MH-nak Arman. Határozottan cáfolta, hogy Uganda, Eritrea vagy Etiópia katonailag támogatná felke­lésüket. „Morálisan-politikai­­lag azonban régóta segítenek minket, akárcsak Amerika vagy Egyiptom” - utalt Ma­deleine Albright amerikai külügyminiszter tavaly de­cemberi ugandai találkozójá­ra Garanggal, illetve az ezre­des egy évvel ezelőtti „hivata­los” egyiptomi látogatására. Szerinte azért nyújt Kelet- Afrika csaknem minden álla­ma politikai támogatást moz­galmuknak, mert nekik is árt a szudáni válság, a menekültára­dat, s az, hogy Karthum az őket is fenyegető iszlám fun­damentalizmus nemzetközi központja lett. „Szudán olyan, mint Moszkva volt a kommu­nista időkben, a fundamenta­listák ott találkoznak, és on­nan irányítják őket” - mondta. Az Egyesült Államok még 1996-ban 20 millió dolláros katonai segélyt ajánlott fel Szudán szomszédainak, azzal az alig titkolt céllal, hogy elő­segítse az ellenzék előrenyo­mulását. Arman szerint azon­ban ebből semmit nem lát­tak. Az AFP eritreai tudósí­tója egyébként két éve bör­tönben ül, mert egy zárt párt­tárgyalásról kiszivárogtatta, hogy eritreai katonák harcol­nak Szudánban. Eritrea az­óta is cáfolja a vádakat, a tu­dósító, Ruth Simon pedig idén nemzetközi Sajtósza­badság-díjat kapott.­ Arra a kérdésre, ki vezet­heti majd az új Szudánt, kifej­tette: ők most csak az új állam létrehozására koncentrálnak, az új vezetést a nép fogja megválasztani. „Optimisták vagyunk. Reméljük, az ENSZ teljes tekintélyével támogatni fogja ezt a folyamatot, de közben folytatjuk fegyveres harcunkat” - mondta Aszma­­rában Yasir Arman. • Újvári Miklós REORG-FAKTOR Pénzügyi Részvénytársaság 1116 Budapest, Hengermalom út 1. A REORG-FAKTOR Pénzügyi Rt. mint megbízott, nyilvános értékesítésre meghirdeti a FACULTAS-INVEST Ingatlanforgalmazó Kft. Esztergom, Szent István tér 4. alatti, 16 236. helyrajzi számú, felépítményes műemlék ingatlan 1/1 tulajdoni hányadát Az eladásra felkínált vagyon részletes ismertetését az ajánlati dokumentáció tartalmazza, melyet 1998. december 3-tól 1998. december 10-ig (munkanapokon 8-14 óráig) lehet megvásárolni a Reorg-Faktor Rt. székhelyén (1116 Budapest, Hengermalom út 1.11/30.) 25 000 Ft összegért. Az ajánlatokat „Esztergom” jeligére 1998. december 15-én 9 és 10 óra között lehet benyújtani a Reorg-Faktor Rt. titkárságán, közjegyző jelenlétében. Az eredményhirdetésre, licitre közjegyző jelenlétében 1998. december 15-én 11 órakor kerül sor a Reorg-Faktor Rt. székhelyén, a II. emeleti 26-os tárgyalóban. Az 1997. évi LIV. törvény 58. §. (1) bekezdése alapján, a műemléki védettség alatt álló ingatlanok tekintetében első helyen az államot, második helyen a kötelező feladatot ellátó önkormányzatot, ennek hiányában az ingatlan fekvése szerinti települési önkormányzatot elővásárlási jog illeti meg. Az eladó fenntartja magának a jogot, hogy az értékesítést külön indoklás nélkül is eredménytelennek nyilvánítsa. A meghirdetett vagyonról további információt ad Kohári István a 206- 1525-ös és a 206-1526-os telefonszámon. Reorg-Faktor Pénzügyi Rt. N­U REORG - FAKTOR

Next