Magyar Hírlap, 1999. január (32. évfolyam, 1-25. szám)

1999-01-20 / 16. szám

4 Magyar Hírlap A Kunos-ügy újabb fordulója (MTI) A Legfőbb Ügyészségre megérkezett a kétéves jogerős börtönbüntetését töltő volt Agrobank-vezérigazgató, Kunos Péter felülvizsgálati indítványa - tájékoztatott Bóta Éva, a Leg­főbb Ügyészség sajtóirodájának vezetője, kedden. Az ügyész­ségnek az indítvány megérkezésétől, azaz január 18-ától szá­mítva 15 napja van arra, hogy megvizsgálja, illetve, hogy észre­­vételezze a beadványt. Az SZDSZ az oktatáspolitikáról (MTI) Paternalizmus és állami központosítás jellemzi a kor­mány oktatáspolitikáját - jelentette ki Magyar Bálint keddi, budapesti sajtótájékoztatóján. Az SZDSZ elnöke, az előző ka­binet művelődési és közoktatási minisztere bírálta a kerettan­­tervek bevezetésének tervét, ami álláspontja szerint a helyi tár­sadalom, az iskola, a pedagógus szerepét csökkenti és a centra­lizáció célját szolgálja. A pedagógusbérekről szólva közölte: a kabinet a szakszervezetek által képviselt egyenlősdi irányába mozdult el, amikor megszüntette a minőségi bérpótlékot. Ki­fejtette: miután csupán az alapbérek növekednek, a különböző pótlékok nem, a minőségi bérpótlék megszűnik, és megválto­zott az adójóváírás rendszere is, „a pedagógusok jelentős része így csupán 1 -2 százalékos bérnövekedésre számíthat az idén, a megígért kiemelt támogatással szemben”. A felsőoktatás terü­letén a közoktatásnál nagyobb folytonosságot lát Magyar Bá­lint az új kormány tevékenységében. Bírálta ugyanakkor, hogy az egyetemek és főiskolák integrációja a korábbi önkéntességi elvvel szemben ,­egyre inkább politikai döntésektől függ”. A politikus továbbra is elhibázottnak tartja a felsőoktatási tan­díj megszüntetését, közlése szerint ugyanis az intézmények be­vétel­kiesésének kompenzálására folyósított pénzből 40 ezer hátrányos helyzetű diáknak lehetett volna havi 5-15 ezer forin­tos támogatást nyújtani. A Deport tovább küzd (MH) Az Igazságügyi Minisztérium (IM) nem kívánja jogsza­bályokkal tisztázni az 1956-os forradalom során elkövetett bűncselekmények és a - háború áldozatainak védelméről szóló - genfi egyezmény viszonyát. Ezt az Igazságügyi Minisztérium közigazgatási államtitkára tudatta Szerdahelyi Szabolccsal, a Deport ’56 elnökével. Tudatta: a jogalkalmazónak kell állást foglalnia abban a kérdésben, hogy az '56 október 23-28-a kö­zötti eseményekre alkalmazható-e a genfi egyezmények cikke a nem nemzetközi jellegű fegyveres összeütközés esetén tiltott cselekményekről. Szerdahelyi elfogadhatatlannak tartja a vá­laszt. Szerinte az ’56-os sortüzek ügyében hozott téves bírósági határozatokért az államot terheli a felelősség. Megegyezett a Pofosz és a Mammut (MTI) Fónay Jenő, a Magyar Politikai Foglyok Szövetsége (Pofosz) elnöke és Kenyeres Sándor, a Mammut üzletház ve­zérigazgatója kedden megállapodott arról, hogy a Pofosz a jö­vőben nem ellenzi a Széna téri Mammut beruházást, ha az 56- os hősökre emlékeztető jelenlegi kopjafák helyett a forradalom áldozataihoz méltó emlékmű kerül a kijelölt és megbeszélt helyre. Gyimóthy az új parlamenti munkarendről Egyelőre próbaidő? Az FKGP frakciója hivatalo­san a január 26-ai ülése után fejti ki véleményét a plenáris ülések ritkítása ügyében - tudatta lapunkkal Gyimóthy Géza, a párt alelnöke. Balsai István frakcióvezető azt mond­ta: Áder János és az ellenzék tárgyalásai nem változtathat­tak az MDF álláspontján. Az MDF természetesen egyetért azzal, hogy február­tól háromhetente legyenek plenáris ülések a parlament­ben. Balsai István frakcióve­zető szerint Áder János és az ellenzék tárgyalásai nem vál­toztathattak a demokrata fó­rum álláspontján. A házel­nök az egyeztetett álláspon­tot képviselte azon a tárgya­lássorozaton, amelyet Áder hétfőn tartott az ellenzéki politikusokkal. Gyimóthy Géza, az Or­szággyűlés és az FKGP alel­nöke ugyanakkor elismerte, hogy a kisgazdák ellenzék­ben maximálisan igyekeztek kihasználni a napirend előtti felszólalások és az azonnali kérdések során adódó sze­replési lehetőséget, de a párt számára kormányzati szem­pontból most más a helyzet. Az FKGP frakciója hivatalo­san a január 26-ai ülése után fejti ki véleményét a plenáris ülések ritkítása ügyében. Gyimóthy úgy véli, egy­előre próbaidőre bocsátják az új munkarendet, s ez szep­temberig tarthat, ekkor kez­dik ugyanis tárgyalni a jövő évi költségvetést. A Ház alel­nöke szerint az új szisztéma előnye, hogy programozható­­vá válik a parlament tevé­kenysége, s az eddig pár­huzamosan futó harminc tör­vényjavaslat helyett csupán négyet-ötöt kell majd egy­szerre tárgyalni. Igaz, talán éjfélig is ülésezni kell majd. Gyimóthy emlékeztetett arra, hogy 1997-ben az előző kormány a napirend előtti felszólalások idejét kurtította meg. • G. Zs. Vezércikk a 7. oldalon Pintér Sándort felmentették Az ügyész megrovást kért a vádlottra Tegnap a másodfokon eljáró Fővárosi Bíróság jogerősen felmentette a bűnsegédként elkövetett közokirat-hamisí­tás vádja alól Pintér Sándor belügyminisztert, és ezzel ér­demben helybenhagyta a Bu­dai Központi Kerületi Bíró­ság első fokon hozott felmen­tő ítéletét. A Fővárosi Ügyészségi Nyomozóhivatal azzal vádolta Pintér Sándort, hogy országos rendőrfőkapitányként hozzá­járulását adta ahhoz, hogy Zemplényi György úszóme­nedzser más névre kiállított hazatérési igazolványt kapjon. Az 1992-es barcelonai olim­pián a Magyar Úszószövetség elnökeként részt vevő Zemp­lényi György ellen a rendőr­ség különösen nagy kárt oko­zó hűtlen kezelés, valamint más bűncselekmények alapos gyanúja miatt indított nyomo­zást. Mint ismeretes, és arról tegnapi számunkban is beszá­moltunk, Zemplényi, akit 1992 óta körözött az Interpol, négyévi távollét után 1996. jú­lius 10-én önként jelentkezett Magyarország koppenhágai nagykövetségén azt kérve, hogy segítsék elő más név alatti hazajövetelét. Bűncselekmény hiányában jogerősen felmentette Pintér Sándor volt országos rendőr­­főkapitányt, jelenlegi belügy­minisztert a hivatalos személy által elkövetett közokirat-ha­misítás bűntettének vádja alól a Fővárosi Bíróság tegnap, a Zemplényi György úszómene­dzser hazahozatala kapcsán in­dított perben. A tegnapi má­sodfokú ítélet helybenhagyta a Budai Központi Kerületi Bíró­ság tavaly június 26-án hozott döntését. A bíróság indokolásában ki­fejtette: az elsőfokú bíróság megalapozott ítéletet hozott. Az ügyész ítélet előtt elhang­zott vádbeszédében elmondta: az elsőfokú ítélet indokolásá­ban téves következtetések van­nak egyes részletek kapcsán. Álláspontja szerint komolyan sérülhettek volna Zemplényi hazahozatala kapcsán Magyar­­ország külpolitikai érdekei. Megállapítható a büntetőjogi felelősség és a társadalomra va­ló veszélyesség, ezért megro­vást kért a vádlottra. Orosz Balázs, Pintér védője kérte a Fővárosi Bíróság taná­csát, hagyja helyben az első fo­kú ítéletet. Pintér Sándor az utolsó szó jogán elmondta: meggyőződése, hogy sem szándékosan, sem gondatlanul nem követett el bűncselek­ményt, és rendőrszakmai szempontból sem kifogásolha­tó Zemplényi hazahozatala - közölte Pintér. •D.G. (Lapzártánk után jött a hír, tegnap váratlanul meghalt Zemplényi György. Infor­mációnk a 15. oldalon.) Az exfőkapitány szerint rendőrszakmai szempontból sem kifogásolható Zemplényi hazahozatala­Fotó: szigetváry zsolt Dávid Ibolya kérdései 1996. szeptember 10-én Dávid Ibolya MDF-es országgyűlési képviselő, jelenlegi igazságügy­miniszter a parlamentben kérdést intézett a Zemplényi-ügy kapcsán Kuncze Gábor akkori belügyminiszterhez „valóban jogszerűnek tart­ja-e az eljárást, a dániai magyar külképviselet hamis úti okmányokat állított ki egy nemzetkö­zi szélhámos érdekében" címmel. Amikor Zemplényi jelentkezett a kop­penhágai nagykövetségen, úti okmányokkal nem rendelkezett, kérte, hogy ezt ne az ő ne­vére állítsák ki - mondta el Kuncze válaszá­ban. A kiállított okmányt csak a hazautazási ügyben használták fel. A Belügyminiszté­rium és a Külügyminisztérium megállapítot­ta, hogy az eljárás szabálytalan volt, azonban egyetértésben a legfőbb ügyésszel, azt is megállapították, hogy bűncselekmény nem történt. 1996. szeptember 17-én Dávid Ibolya a leg­főbb ügyészhez intézett parlamenti kérdést „ho­gyan adta ön egyetértését ahhoz, hogy csekély a társadalmi veszélyessége annak, hogy köztiszt­viselő. .. megtéveszti az Interpolt és a dán bel­ügyi szerveket azzal, hogy hamis úti okmányt ál­lít ki egy nemzetközi körözés alatt álló gyanúsí­tott érdekében?” címmel. Györgyi Kálmán legfőbb ügyész válaszában kiemelte, hogy nem ő, hanem a fővárosi fő­ügyész járt el, aki úgy vélte, hogy a Zemplényi­­üggyel kapcsolatos közokirat-hamisítás a közbi­zalmat egyáltalán nem veszélyeztette, bűncse­lekmény tehát nem történt. A Legfőbb Ügyészség felülvizsgálati eljárása azonban ekkor még folyamatban volt. Megérkezett az Eörsi Mátyás szabad demokrata országgyű­lési képviselő mentelmi jogá­nak felfüggesztésére vonatko­zó indítvány Áder János házel­nökhöz - tudta meg lapunk. A politikust Simicska Lajos, az APEH elnöke rágalmaztás miatt följelentette. Isépy Ta­más, a mentelmi bizottság el­nöke lapunknak elmondta: a testülethez még nem jutott el a dokumentum. Érkezett vi­szont egy levél Eörsitől, amelyben a képviselő azt kéri, külföldi utazása miatt csupán február közepén tárgyalják ügyét, mivel jelen kíván lenni az eseményen. Lapunk úgy értesült: Eörsi Mátyás mentelmi jogának fel­függesztését kívánja kérni. Isépy ezzel kapcsolatban úgy fogalmazott: anélkül, hogy megelőlegezné a bizottság döntését, az a véleménye, mi­vel a becsületsértési és a rágal­mazási ügyekben ez ideig nem volt jellemző a felfüggesztés, ezért erre most sincs komoly esély. A mentelmi bizottság egyébként február 2-án tartja következő ülését. A napiren­den három ügy szerepel. Kö­römi Attila fideszes és Pallag László kisgazda képviselők felfüggesztését egyaránt be­csületsértés tárgyában kérik. Bebes István ügye viszont az előző ülésszak végéig nyúlik vissza. A fideszes képviselőt magánokirat-hamisítással vá­dolják. A politikus maga is fel­függesztését kérte, s így foglalt állást korábban a mentelmi bi­zottság is. Az Országgyűlés ugyanakkor az utolsó tavalyi ülésen hat szavazat híján nem támogatta a felfüggesztést. Be­bes ezek után Áder János ház­elnökhöz fordult, azt kérve, folytassanak le újabb eljárást. Ezt azzal indokolta, hogy min­denképpen tisztázni szeretné magát a vádak alól. Isépy ezzel kapcsolatban ki­jelentette: keresik a megol­dást, de nem biztos, hogy meg­találják. Leszögezte: tekintet­tel a Ház meghozott határoza­tára, már ahhoz is az Ország­­gyűlés hozzájárulása szüksé­ges, hogy a Bebes-ügyet ismé­telten napirendre tűzzék. •G.A. Eörsi kontra Simicska: bizottsági döntés február közepén Bizonytalan a mentelmi jog felfüggesztése Három ügyet tárgyal legközelebbi ülésén az Országgyűlés men­telmi bizottsága, az Eörsi Mátyás mentelmi jogának felfüg­gesztésére vonatkozó indítványra csak február közepén kerül sor. Eörsi, akit Simicska Lajos APEH-elnök jelentett föl rágal­mazás miatt, nem kíván élni mentelmi jogával. BELFÖLD Vita az MTV kuratóriumának létszámáról Alkotmánybírósághoz fordul az MSZP A Magyar Szocialista Párt az Alkotmánybírósághoz for­dul, azt kérve a testülettől, hogy a médiatörvénynek a kuratóriumi elnökségek meg­választásáról szóló rendelke­zéseit és a médiatestületek ki­bővítéséről szóló december végi országgyűlési határoza­tokat semmisítse meg. A szo­cialisták sürgetik a Magyar Televízió tulajdonosi testüle­tének felállítását. Ezt támo­gatják a kormánypártok is, vita van azonban arról, hogy hány fős legyen a testület. Az MSZP ma beadvánnyal fordul az Alkotmánybíróság­hoz, amelyben azt kéri a tes­tülettől, nyilvánítsa alkot­mányellenesnek és semmisít­se meg a médiatörvény két, a kuratóriumi elnökségek tag­jainak megválasztásáról szóló bekezdését, valamint a mé­diatestületek kiegészítéséről hozott december végi ország­­gyűlési határozatokat - jelen­tette be Vastagh Pál frakció­vezető-helyettes. Emlékeze­tes, hogy a médiatestületek kibővítését a kormánypártok és a MIÉP szavazta meg, az MSZP és az SZDSZ kivonult. A szabad demokraták már korábban az Alkotmánybíró­sághoz fordultak. A szocialis­ták ezenkívül egy országgyű­lési határozati javaslattal azt kívánják elérni, hogy az Or­szággyűlés kulturális bizottsá­ga kezdeményezze az érintett testületek, a Magyar Rádió- és a Duna Tv-kuratóriumok elnökségeinek és az MTI tu­lajdonosi tanácsadó testületé­nek visszahívását. Lendvai szerint „ezek működése ve­szélyezteti a közalapítvány eredeti célját, hiszen a kura­tórium jelenlegi összetételé­vel sérül a kiegyensúlyozott és objektív tájékoztatás elve, mivel a testületekben a kor­mánypártiak többen képvi­seltetik magukat, mint az el­lenzékiek. A Fidesz sajtóközlemény­ben válaszolt a szocialisták ja­vaslatára. Ebben a párt sajtóosztálya leszögezi: ha az MSZP és az SZDSZ 1995- ben elfogadta volna a Fidesz javaslatát arról, hogy a mé­diakuratóriumi tagok megbí­zatása szűnjön meg, ha az őt delegáló képviselőcsoport is feloszlik, a KDNP-s és az MDNP-s kurátorok ma nem lennének a testületek tagjai. A parlamentnek mindaddig kötelessége, hogy a médiatör­vény rendelkezéseit betartsa, amíg azt nem módosítják - folytatódik a dokumentum. A kisgazdák nevében Vár­helyi András frakcióvezető­helyettes elkésettnek és idő­szerűtlennek nevezte „az MSZP erőlködését, hogy az SZDSZ-es média túlhatalmát most akarja korlátozni, kérve ehhez a veszekedéshez a Fi­­desz-kisgazda-kormányzat segítségét. Mi a sajtószabad­ság tiszteletben tartása mel­lett csupán a kiegyensúlyo­zott, csúsztatások és torzítá­sok nélküli hiteles hírközlés hívei vagyunk - zárul Várhe­lyi közleménye. A házelnök december végi javaslatából kimaradt a Ma­gyar Televízió új kuratóriumi elnöksége, annak ellenére, hogy a júniusban feloszlott testület helyére a médiatör­vény szerint harminc napon belül újra kellett volna válasz­tani. Stumpf István kancellá­riaminiszter tegnap reggeli rádiós nyilatkozatában közöl­te: reményei szerint az új ku­ratóriumi elnökség a február 8-án kezdődő héten meg­alakul. Az MTV hiányzó tulajdo­nosi testületének felállítására az MSZP határozati javasla­tot nyújt be. A paritásos tes­tület a szocialisták elképzelé­se szerint nyolc főből állna, a Fidesz és az MSZP 2-2, a töb­bi párt egy-egy tagot delegál­hatna. Optimális esetben feb­ruár második hetében feláll­hatna az új testület - véleke­dett Lendvai Ildikó szocia­lista képviselő. Kormányzati tervek sze­rint is fel kell állítani a hiány­zó testületet, a létszáma azon­ban nem az ellenzék által ja­vasolt 8, hanem 12 fős lenne. Bánk Attila, a kisgazdafrak­ció vezetője lapunk kérdésére megerősítette: elképzeléseik szerint az MTV kuratóriumá­nak elnökségébe 12 tagot de­legálhatnának a pártok. Véle­ménye szerint ezt az indokol­ja, hogy minden frakció 2-2 tagot küldhessen. A szocialis­ták és a szabad demokraták ugyanakkor ellenzik ezt az el­képzelést, véleményük sze­rint a hat kormánypártihoz csatlakozó két MIÉP-es tag­gal együtt kétharmados jobb­oldali többség alakul ki a ku­ratórium elnökségében. •P.Z.-H.Z. Kié a NATO-vállalás 48 pontja? Gyuricza Béla bírálja a Horn-kormány haderő-fejlesztési programját­­ Keleti egyeztetett az érintett minisztériumokkal Gyuricza Béla, a Miniszterelnöki Hivatal védelmi és nemzet­­biztonsági kérdésekkel foglalkozó államtitkára az előző cik­lusban nem emelt kifogást a Horn-kormány haderő-fejlesztési programja ellen - állítja Keleti György exminiszter. Gyuricza most úgy nyilatkozik: zavaró, hogy nem a mostani, hanem az előző kormány készítette elő a katonai szövetségnél tett válla­lásainkat, ráadásul olyan többletterhek is vannak a költségve­tésben, mint a fehéroroszoktól 1996-ban beszerzett T-72-esek ára, amelyet az előző honvédelmi vezetés nem rendezett. Tavaly nyáron Magyarország 48 pontos haderő-fejlesztési programot vállalt. A kötele­zettségek közül számos a NATO-tagság napjától lép érvénybe. A Miniszterelnöki Hivatal politikai államtitkára szerint azonban zavaró, hogy hazánk kötelezettségeit nem a mos­tani, hanem az előző kor­mány készítette elő. Gyu­ricza Béla véleménye szerint nincs megfelelően összehan­golva a fegyveres erők - a honvédség és a határőrség­­ közötti feladatmegosztás, és nem készült átfogó, a gazda­sági, haditechnikai és hadra­­foghatósági szempontokat is figyelembe vevő koncepció. Ráadásul - részben az előző honvédelmi vezetés döntései miatt - több tízmilliárd forin­tos többletkiadás jelent meg az idei költségvetésben - kö­zölte az államtitkár. Gyuricza azt is elmondta: az idei költségvetést terheli az 1996-ban Fehéroroszor­szágtól vásárolt 100 darab T-72-es harckocsi ára - ez hárommilliárd forintos tétel; az előző honvédelmi vezetés ezt a számlát nem rendezte. Gyuricza a többletterhek közé sorolta a Mistral-raké­­ták után idén fizetendő 9 mil­liárd forintot is. Az összesen 20 milliárd forintos beszerzés törlesztését ugyanis egy or­szággyűlési határozat szerint 5-8 évre el kellett volna húz­ni, a tárca előző vezetése mégis úgy döntött, hogy mindössze két év alatt kifize­ti a rakéták árát. Az illetmé­nyeket is az idén január else­jétől kellett a törvényben elő­írt szintre hozni, az elmara­dás azonban olyan mértékű volt, hogy erre is tízmilliárd forintot kell fordítani a hon­védelmi büdzséből. Keleti György volt honvé­delmi miniszter az államtitkár által elmondottakra reagálva kijelentette: a NATO-vállalá­­sokról az érintett minisztériu­mokkal, így a pénzügyi tárcá­val, valamint a vezérkarral is egyeztettek. Sőt azt támogat­ta az Országgyűlés honvédel­mi bizottsága is, amelynek ak­kori alelnökeként Gyuricza Béla nem emelt kifogást a haderő-fejlesztési program el­len. A T-72-esekről Keleti annyit jegyzett meg, hogy Fe­héroroszországnak nem tarto­zunk a harckocsik árával, azt az ÁPV Rt. annak idején kifi­zette. Cserébe az ÁPV Rt. 10 milliárd forint értékű honvéd­ségi ingatlanállományt ka­pott, amelyet viszont nem tu­dott értékesíteni. A szocialis­ta politikus kijelentette: az idei honvédségi költségvetés­ben az igazi problémát inkább az jelenti, hogy teljesíthetet­len bevételi előírásokat szab­tak a HM-re. Gyuricza Béla államtitkár megerősítette, hogy a tárcá­nak a tavalyi bevételeinek dupláját, 30 milliárd forintot kell elérnie, miközben reáli­san 13-15 milliárd forintra le­het számítani. Nem sikerült el­érni azt sem, hogy ne a honvé­delmi tárca büdzséjében sze­repeljen a hadigondozottak közalapítványának 4,3 mil­liárd forintja. A honvédségi költségvetés visszatervezésé­vel a HM-ben január végére, február elejére végeznek, ad­dig nem lehet pontos számo­kat tudni arról, hogy milyen feladatokra mennyi pénz jut. Az már most biztosnak látszik, hogy a légierőre nem jut több pénz a tavalyinál, így csak a kiválasztott pilóták re­pülhetnek majd legalább száz órát - a NATO-normát - idén. Tavaly Szlovákiában szimulátoron pótolták a ki­eső órákat a magyar pilóták (ennek egyórás használata mindössze 950 dollár, míg az igazi repülés hatvan perce 17 ezer dollárt emészt fel). Egy szlovák cég másfél milliárd forintért szállítana egy szi­mulátort, a vásárlásra azon­ban nincs pénz, ezért értesü­lésünk szerint a honvédség kölcsönvételről tárgyal. Takarékossági okok miatt 1997-ben a légierő 49 vadász­gépet - 11 MiG-23-as, 12 Szu-22 és 16 MiG-21-es - vont ki a hadrendből, ame­lyekre azóta sincs vevő, csak múzeumok kínálnak értük jel­képes összegeket. Pénzhiány miatt szintén a raktárakban áll az a húsz darab MiG-24-es he­likopter, amelyeket évekkel ezelőtt ajándékba kaptunk az egyesült Németországtól a volt NDK-s készletekből. Ezek hadrendbe állítására az idén egészen biztosan nem jut pénz, pedig a vadászgépbe­szerzés mellett egyre idősze­rűbbé válik a helikopterpark felújítása. A jelenlegi eszkö­zök csaknem harmincévesek, üzemidejüket fokozatosan hosszabbítják meg. Ráadásul hiába halasztják el a vadász­géptendert, a MiG-29-esek nagyjavítását rövidesen meg kell kezdeni, darabonként egymilliárd forintért. A 27 re­pülő több mint fele alkatrész­­hiány miatt nem tud fölszállni. Lapunk úgy tudja, hogy a honvédség szinte teljes egé­szében felélte tartalékait. A honvédségi nagybeszerzé­seket (ruha, alkatrész, hadi­­technikai korszerűsítés) évek óta halasztják, a hiányt raktá­raiból pótolta a hadsereg, a készletek azonban elfogytak. A tervezett honvédségi költ­ségvetésben mindenesetre a várható infláció mértékénél alacsonyabb százalékkal nő a ruházati ellátásra fordítható összeg, amely már az elmúlt években sem tette lehetővé az új egyenruhák bevezeté­sét. Várhatóan a sorkatonák zsoldja sem emelkedik, mind­össze az étkezési norma nő az infláció mértékével megegye­zően. A honvédségi költségvetés különösen kedvezőtlen a do­logi kiadások előirányza­tainál, így várhatóan nemcsak a technikai eszközök korsze­rűsítésére, hanem a működte­tésükre, üzemanyagra és al­katrészbeszerzésre is szűkö­sen jut, miközben a hadsereg technikája elavult, a ’60-as ’70-es években készült. • Haszán Zoltán Minimumkövetelmények, halasztott programok A NATO-nál vállalt 48 pontos haderő-fejlesz­tési programból Magyarországnak az eredeti elképzelések szerint 13-at már a tagság napjá­tól életbe kell léptetni, további 16-ot pedig az év végéig teljesíteni kell. Azonban mint arról brüsszeli források alapján beszámoltunk, a ka­tonai szövetség könnyített a vállalásokon. A „minimális előcsatlakozási követelmé­nyek” már csak három fő elvárást fogalmaz­nak meg: a magyar kommunikációs rendszer összekapcsolását a NATO-val (a többéves programból kisebb beszerzésekre a közeljö­vőben ír ki pályázatot a HM), a tagságunk idejétől rendelkezésünkre bocsátott szövet­ségi titkok védelmét (erre az első körben 300 millió forintot szán a tárca, amelyet a NATO később visszatérít) és a készenléti repülések biztosítását (a légierő költségvetéséből a töb­bi pilóta kárára biztosítható csak a készenléti szolgálatot ellátók minimum százórás repü­lése). Halasztódik tehát a magyar légtér ellenőrzé­sének integrálása a szövetség rendszerébe, amelyhez a magyar fél már hozzátette a maga részét a telefontender néven elhíresült kapcso­lási központok beszerzésével, az amerikaiak vi­szont egy szoftvert szállítanak, egyelőre késve. Késedelmet szenvedhet a magyar légterek fo­gadóképességének a javítása, a NATO-nak fel­ajánlott egységek feltöltése is. Ez utóbbi egyéb­ként gondot jelent, hiszen ilyen csapatokba sor­katona nem, legfeljebb szerződéses szolgálhat. A minimális követelmények teljesítéséhez hét­ezer szerződésesre lenne szükség, jelenleg azonban mindössze ötezer ilyen katonája van a hadseregnek. Úgy tudjuk, hogy a kormányzati szándékok szerint a beszerzéseknél elsősorban a katonák személyi biztonságának javítása a cél, így éjjel látó készülékek és golyóálló mellények vásárlá­sát tervezi a honvédség. 1999. JANUÁR 20., SZERDA

Next