Magyar Hírlap, 1999. január (32. évfolyam, 1-25. szám)
1999-01-20 / 16. szám
4 Magyar Hírlap A Kunos-ügy újabb fordulója (MTI) A Legfőbb Ügyészségre megérkezett a kétéves jogerős börtönbüntetését töltő volt Agrobank-vezérigazgató, Kunos Péter felülvizsgálati indítványa - tájékoztatott Bóta Éva, a Legfőbb Ügyészség sajtóirodájának vezetője, kedden. Az ügyészségnek az indítvány megérkezésétől, azaz január 18-ától számítva 15 napja van arra, hogy megvizsgálja, illetve, hogy észrevételezze a beadványt. Az SZDSZ az oktatáspolitikáról (MTI) Paternalizmus és állami központosítás jellemzi a kormány oktatáspolitikáját - jelentette ki Magyar Bálint keddi, budapesti sajtótájékoztatóján. Az SZDSZ elnöke, az előző kabinet művelődési és közoktatási minisztere bírálta a kerettantervek bevezetésének tervét, ami álláspontja szerint a helyi társadalom, az iskola, a pedagógus szerepét csökkenti és a centralizáció célját szolgálja. A pedagógusbérekről szólva közölte: a kabinet a szakszervezetek által képviselt egyenlősdi irányába mozdult el, amikor megszüntette a minőségi bérpótlékot. Kifejtette: miután csupán az alapbérek növekednek, a különböző pótlékok nem, a minőségi bérpótlék megszűnik, és megváltozott az adójóváírás rendszere is, „a pedagógusok jelentős része így csupán 1 -2 százalékos bérnövekedésre számíthat az idén, a megígért kiemelt támogatással szemben”. A felsőoktatás területén a közoktatásnál nagyobb folytonosságot lát Magyar Bálint az új kormány tevékenységében. Bírálta ugyanakkor, hogy az egyetemek és főiskolák integrációja a korábbi önkéntességi elvvel szemben ,egyre inkább politikai döntésektől függ”. A politikus továbbra is elhibázottnak tartja a felsőoktatási tandíj megszüntetését, közlése szerint ugyanis az intézmények bevételkiesésének kompenzálására folyósított pénzből 40 ezer hátrányos helyzetű diáknak lehetett volna havi 5-15 ezer forintos támogatást nyújtani. A Deport tovább küzd (MH) Az Igazságügyi Minisztérium (IM) nem kívánja jogszabályokkal tisztázni az 1956-os forradalom során elkövetett bűncselekmények és a - háború áldozatainak védelméről szóló - genfi egyezmény viszonyát. Ezt az Igazságügyi Minisztérium közigazgatási államtitkára tudatta Szerdahelyi Szabolccsal, a Deport ’56 elnökével. Tudatta: a jogalkalmazónak kell állást foglalnia abban a kérdésben, hogy az '56 október 23-28-a közötti eseményekre alkalmazható-e a genfi egyezmények cikke a nem nemzetközi jellegű fegyveres összeütközés esetén tiltott cselekményekről. Szerdahelyi elfogadhatatlannak tartja a választ. Szerinte az ’56-os sortüzek ügyében hozott téves bírósági határozatokért az államot terheli a felelősség. Megegyezett a Pofosz és a Mammut (MTI) Fónay Jenő, a Magyar Politikai Foglyok Szövetsége (Pofosz) elnöke és Kenyeres Sándor, a Mammut üzletház vezérigazgatója kedden megállapodott arról, hogy a Pofosz a jövőben nem ellenzi a Széna téri Mammut beruházást, ha az 56- os hősökre emlékeztető jelenlegi kopjafák helyett a forradalom áldozataihoz méltó emlékmű kerül a kijelölt és megbeszélt helyre. Gyimóthy az új parlamenti munkarendről Egyelőre próbaidő? Az FKGP frakciója hivatalosan a január 26-ai ülése után fejti ki véleményét a plenáris ülések ritkítása ügyében - tudatta lapunkkal Gyimóthy Géza, a párt alelnöke. Balsai István frakcióvezető azt mondta: Áder János és az ellenzék tárgyalásai nem változtathattak az MDF álláspontján. Az MDF természetesen egyetért azzal, hogy februártól háromhetente legyenek plenáris ülések a parlamentben. Balsai István frakcióvezető szerint Áder János és az ellenzék tárgyalásai nem változtathattak a demokrata fórum álláspontján. A házelnök az egyeztetett álláspontot képviselte azon a tárgyalássorozaton, amelyet Áder hétfőn tartott az ellenzéki politikusokkal. Gyimóthy Géza, az Országgyűlés és az FKGP alelnöke ugyanakkor elismerte, hogy a kisgazdák ellenzékben maximálisan igyekeztek kihasználni a napirend előtti felszólalások és az azonnali kérdések során adódó szereplési lehetőséget, de a párt számára kormányzati szempontból most más a helyzet. Az FKGP frakciója hivatalosan a január 26-ai ülése után fejti ki véleményét a plenáris ülések ritkítása ügyében. Gyimóthy úgy véli, egyelőre próbaidőre bocsátják az új munkarendet, s ez szeptemberig tarthat, ekkor kezdik ugyanis tárgyalni a jövő évi költségvetést. A Ház alelnöke szerint az új szisztéma előnye, hogy programozhatóvá válik a parlament tevékenysége, s az eddig párhuzamosan futó harminc törvényjavaslat helyett csupán négyet-ötöt kell majd egyszerre tárgyalni. Igaz, talán éjfélig is ülésezni kell majd. Gyimóthy emlékeztetett arra, hogy 1997-ben az előző kormány a napirend előtti felszólalások idejét kurtította meg. • G. Zs. Vezércikk a 7. oldalon Pintér Sándort felmentették Az ügyész megrovást kért a vádlottra Tegnap a másodfokon eljáró Fővárosi Bíróság jogerősen felmentette a bűnsegédként elkövetett közokirat-hamisítás vádja alól Pintér Sándor belügyminisztert, és ezzel érdemben helybenhagyta a Budai Központi Kerületi Bíróság első fokon hozott felmentő ítéletét. A Fővárosi Ügyészségi Nyomozóhivatal azzal vádolta Pintér Sándort, hogy országos rendőrfőkapitányként hozzájárulását adta ahhoz, hogy Zemplényi György úszómenedzser más névre kiállított hazatérési igazolványt kapjon. Az 1992-es barcelonai olimpián a Magyar Úszószövetség elnökeként részt vevő Zemplényi György ellen a rendőrség különösen nagy kárt okozó hűtlen kezelés, valamint más bűncselekmények alapos gyanúja miatt indított nyomozást. Mint ismeretes, és arról tegnapi számunkban is beszámoltunk, Zemplényi, akit 1992 óta körözött az Interpol, négyévi távollét után 1996. július 10-én önként jelentkezett Magyarország koppenhágai nagykövetségén azt kérve, hogy segítsék elő más név alatti hazajövetelét. Bűncselekmény hiányában jogerősen felmentette Pintér Sándor volt országos rendőrfőkapitányt, jelenlegi belügyminisztert a hivatalos személy által elkövetett közokirat-hamisítás bűntettének vádja alól a Fővárosi Bíróság tegnap, a Zemplényi György úszómenedzser hazahozatala kapcsán indított perben. A tegnapi másodfokú ítélet helybenhagyta a Budai Központi Kerületi Bíróság tavaly június 26-án hozott döntését. A bíróság indokolásában kifejtette: az elsőfokú bíróság megalapozott ítéletet hozott. Az ügyész ítélet előtt elhangzott vádbeszédében elmondta: az elsőfokú ítélet indokolásában téves következtetések vannak egyes részletek kapcsán. Álláspontja szerint komolyan sérülhettek volna Zemplényi hazahozatala kapcsán Magyarország külpolitikai érdekei. Megállapítható a büntetőjogi felelősség és a társadalomra való veszélyesség, ezért megrovást kért a vádlottra. Orosz Balázs, Pintér védője kérte a Fővárosi Bíróság tanácsát, hagyja helyben az első fokú ítéletet. Pintér Sándor az utolsó szó jogán elmondta: meggyőződése, hogy sem szándékosan, sem gondatlanul nem követett el bűncselekményt, és rendőrszakmai szempontból sem kifogásolható Zemplényi hazahozatala - közölte Pintér. •D.G. (Lapzártánk után jött a hír, tegnap váratlanul meghalt Zemplényi György. Információnk a 15. oldalon.) Az exfőkapitány szerint rendőrszakmai szempontból sem kifogásolható Zemplényi hazahozatalaFotó: szigetváry zsolt Dávid Ibolya kérdései 1996. szeptember 10-én Dávid Ibolya MDF-es országgyűlési képviselő, jelenlegi igazságügyminiszter a parlamentben kérdést intézett a Zemplényi-ügy kapcsán Kuncze Gábor akkori belügyminiszterhez „valóban jogszerűnek tartja-e az eljárást, a dániai magyar külképviselet hamis úti okmányokat állított ki egy nemzetközi szélhámos érdekében" címmel. Amikor Zemplényi jelentkezett a koppenhágai nagykövetségen, úti okmányokkal nem rendelkezett, kérte, hogy ezt ne az ő nevére állítsák ki - mondta el Kuncze válaszában. A kiállított okmányt csak a hazautazási ügyben használták fel. A Belügyminisztérium és a Külügyminisztérium megállapította, hogy az eljárás szabálytalan volt, azonban egyetértésben a legfőbb ügyésszel, azt is megállapították, hogy bűncselekmény nem történt. 1996. szeptember 17-én Dávid Ibolya a legfőbb ügyészhez intézett parlamenti kérdést „hogyan adta ön egyetértését ahhoz, hogy csekély a társadalmi veszélyessége annak, hogy köztisztviselő. .. megtéveszti az Interpolt és a dán belügyi szerveket azzal, hogy hamis úti okmányt állít ki egy nemzetközi körözés alatt álló gyanúsított érdekében?” címmel. Györgyi Kálmán legfőbb ügyész válaszában kiemelte, hogy nem ő, hanem a fővárosi főügyész járt el, aki úgy vélte, hogy a Zemplényiüggyel kapcsolatos közokirat-hamisítás a közbizalmat egyáltalán nem veszélyeztette, bűncselekmény tehát nem történt. A Legfőbb Ügyészség felülvizsgálati eljárása azonban ekkor még folyamatban volt. Megérkezett az Eörsi Mátyás szabad demokrata országgyűlési képviselő mentelmi jogának felfüggesztésére vonatkozó indítvány Áder János házelnökhöz - tudta meg lapunk. A politikust Simicska Lajos, az APEH elnöke rágalmaztás miatt följelentette. Isépy Tamás, a mentelmi bizottság elnöke lapunknak elmondta: a testülethez még nem jutott el a dokumentum. Érkezett viszont egy levél Eörsitől, amelyben a képviselő azt kéri, külföldi utazása miatt csupán február közepén tárgyalják ügyét, mivel jelen kíván lenni az eseményen. Lapunk úgy értesült: Eörsi Mátyás mentelmi jogának felfüggesztését kívánja kérni. Isépy ezzel kapcsolatban úgy fogalmazott: anélkül, hogy megelőlegezné a bizottság döntését, az a véleménye, mivel a becsületsértési és a rágalmazási ügyekben ez ideig nem volt jellemző a felfüggesztés, ezért erre most sincs komoly esély. A mentelmi bizottság egyébként február 2-án tartja következő ülését. A napirenden három ügy szerepel. Körömi Attila fideszes és Pallag László kisgazda képviselők felfüggesztését egyaránt becsületsértés tárgyában kérik. Bebes István ügye viszont az előző ülésszak végéig nyúlik vissza. A fideszes képviselőt magánokirat-hamisítással vádolják. A politikus maga is felfüggesztését kérte, s így foglalt állást korábban a mentelmi bizottság is. Az Országgyűlés ugyanakkor az utolsó tavalyi ülésen hat szavazat híján nem támogatta a felfüggesztést. Bebes ezek után Áder János házelnökhöz fordult, azt kérve, folytassanak le újabb eljárást. Ezt azzal indokolta, hogy mindenképpen tisztázni szeretné magát a vádak alól. Isépy ezzel kapcsolatban kijelentette: keresik a megoldást, de nem biztos, hogy megtalálják. Leszögezte: tekintettel a Ház meghozott határozatára, már ahhoz is az Országgyűlés hozzájárulása szükséges, hogy a Bebes-ügyet ismételten napirendre tűzzék. •G.A. Eörsi kontra Simicska: bizottsági döntés február közepén Bizonytalan a mentelmi jog felfüggesztése Három ügyet tárgyal legközelebbi ülésén az Országgyűlés mentelmi bizottsága, az Eörsi Mátyás mentelmi jogának felfüggesztésére vonatkozó indítványra csak február közepén kerül sor. Eörsi, akit Simicska Lajos APEH-elnök jelentett föl rágalmazás miatt, nem kíván élni mentelmi jogával. BELFÖLD Vita az MTV kuratóriumának létszámáról Alkotmánybírósághoz fordul az MSZP A Magyar Szocialista Párt az Alkotmánybírósághoz fordul, azt kérve a testülettől, hogy a médiatörvénynek a kuratóriumi elnökségek megválasztásáról szóló rendelkezéseit és a médiatestületek kibővítéséről szóló december végi országgyűlési határozatokat semmisítse meg. A szocialisták sürgetik a Magyar Televízió tulajdonosi testületének felállítását. Ezt támogatják a kormánypártok is, vita van azonban arról, hogy hány fős legyen a testület. Az MSZP ma beadvánnyal fordul az Alkotmánybírósághoz, amelyben azt kéri a testülettől, nyilvánítsa alkotmányellenesnek és semmisítse meg a médiatörvény két, a kuratóriumi elnökségek tagjainak megválasztásáról szóló bekezdését, valamint a médiatestületek kiegészítéséről hozott december végi országgyűlési határozatokat - jelentette be Vastagh Pál frakcióvezető-helyettes. Emlékezetes, hogy a médiatestületek kibővítését a kormánypártok és a MIÉP szavazta meg, az MSZP és az SZDSZ kivonult. A szabad demokraták már korábban az Alkotmánybírósághoz fordultak. A szocialisták ezenkívül egy országgyűlési határozati javaslattal azt kívánják elérni, hogy az Országgyűlés kulturális bizottsága kezdeményezze az érintett testületek, a Magyar Rádió- és a Duna Tv-kuratóriumok elnökségeinek és az MTI tulajdonosi tanácsadó testületének visszahívását. Lendvai szerint „ezek működése veszélyezteti a közalapítvány eredeti célját, hiszen a kuratórium jelenlegi összetételével sérül a kiegyensúlyozott és objektív tájékoztatás elve, mivel a testületekben a kormánypártiak többen képviseltetik magukat, mint az ellenzékiek. A Fidesz sajtóközleményben válaszolt a szocialisták javaslatára. Ebben a párt sajtóosztálya leszögezi: ha az MSZP és az SZDSZ 1995- ben elfogadta volna a Fidesz javaslatát arról, hogy a médiakuratóriumi tagok megbízatása szűnjön meg, ha az őt delegáló képviselőcsoport is feloszlik, a KDNP-s és az MDNP-s kurátorok ma nem lennének a testületek tagjai. A parlamentnek mindaddig kötelessége, hogy a médiatörvény rendelkezéseit betartsa, amíg azt nem módosítják - folytatódik a dokumentum. A kisgazdák nevében Várhelyi András frakcióvezetőhelyettes elkésettnek és időszerűtlennek nevezte „az MSZP erőlködését, hogy az SZDSZ-es média túlhatalmát most akarja korlátozni, kérve ehhez a veszekedéshez a Fidesz-kisgazda-kormányzat segítségét. Mi a sajtószabadság tiszteletben tartása mellett csupán a kiegyensúlyozott, csúsztatások és torzítások nélküli hiteles hírközlés hívei vagyunk - zárul Várhelyi közleménye. A házelnök december végi javaslatából kimaradt a Magyar Televízió új kuratóriumi elnöksége, annak ellenére, hogy a júniusban feloszlott testület helyére a médiatörvény szerint harminc napon belül újra kellett volna választani. Stumpf István kancelláriaminiszter tegnap reggeli rádiós nyilatkozatában közölte: reményei szerint az új kuratóriumi elnökség a február 8-án kezdődő héten megalakul. Az MTV hiányzó tulajdonosi testületének felállítására az MSZP határozati javaslatot nyújt be. A paritásos testület a szocialisták elképzelése szerint nyolc főből állna, a Fidesz és az MSZP 2-2, a többi párt egy-egy tagot delegálhatna. Optimális esetben február második hetében felállhatna az új testület - vélekedett Lendvai Ildikó szocialista képviselő. Kormányzati tervek szerint is fel kell állítani a hiányzó testületet, a létszáma azonban nem az ellenzék által javasolt 8, hanem 12 fős lenne. Bánk Attila, a kisgazdafrakció vezetője lapunk kérdésére megerősítette: elképzeléseik szerint az MTV kuratóriumának elnökségébe 12 tagot delegálhatnának a pártok. Véleménye szerint ezt az indokolja, hogy minden frakció 2-2 tagot küldhessen. A szocialisták és a szabad demokraták ugyanakkor ellenzik ezt az elképzelést, véleményük szerint a hat kormánypártihoz csatlakozó két MIÉP-es taggal együtt kétharmados jobboldali többség alakul ki a kuratórium elnökségében. •P.Z.-H.Z. Kié a NATO-vállalás 48 pontja? Gyuricza Béla bírálja a Horn-kormány haderő-fejlesztési programját Keleti egyeztetett az érintett minisztériumokkal Gyuricza Béla, a Miniszterelnöki Hivatal védelmi és nemzetbiztonsági kérdésekkel foglalkozó államtitkára az előző ciklusban nem emelt kifogást a Horn-kormány haderő-fejlesztési programja ellen - állítja Keleti György exminiszter. Gyuricza most úgy nyilatkozik: zavaró, hogy nem a mostani, hanem az előző kormány készítette elő a katonai szövetségnél tett vállalásainkat, ráadásul olyan többletterhek is vannak a költségvetésben, mint a fehéroroszoktól 1996-ban beszerzett T-72-esek ára, amelyet az előző honvédelmi vezetés nem rendezett. Tavaly nyáron Magyarország 48 pontos haderő-fejlesztési programot vállalt. A kötelezettségek közül számos a NATO-tagság napjától lép érvénybe. A Miniszterelnöki Hivatal politikai államtitkára szerint azonban zavaró, hogy hazánk kötelezettségeit nem a mostani, hanem az előző kormány készítette elő. Gyuricza Béla véleménye szerint nincs megfelelően összehangolva a fegyveres erők - a honvédség és a határőrség közötti feladatmegosztás, és nem készült átfogó, a gazdasági, haditechnikai és hadrafoghatósági szempontokat is figyelembe vevő koncepció. Ráadásul - részben az előző honvédelmi vezetés döntései miatt - több tízmilliárd forintos többletkiadás jelent meg az idei költségvetésben - közölte az államtitkár. Gyuricza azt is elmondta: az idei költségvetést terheli az 1996-ban Fehéroroszországtól vásárolt 100 darab T-72-es harckocsi ára - ez hárommilliárd forintos tétel; az előző honvédelmi vezetés ezt a számlát nem rendezte. Gyuricza a többletterhek közé sorolta a Mistral-rakéták után idén fizetendő 9 milliárd forintot is. Az összesen 20 milliárd forintos beszerzés törlesztését ugyanis egy országgyűlési határozat szerint 5-8 évre el kellett volna húzni, a tárca előző vezetése mégis úgy döntött, hogy mindössze két év alatt kifizeti a rakéták árát. Az illetményeket is az idén január elsejétől kellett a törvényben előírt szintre hozni, az elmaradás azonban olyan mértékű volt, hogy erre is tízmilliárd forintot kell fordítani a honvédelmi büdzséből. Keleti György volt honvédelmi miniszter az államtitkár által elmondottakra reagálva kijelentette: a NATO-vállalásokról az érintett minisztériumokkal, így a pénzügyi tárcával, valamint a vezérkarral is egyeztettek. Sőt azt támogatta az Országgyűlés honvédelmi bizottsága is, amelynek akkori alelnökeként Gyuricza Béla nem emelt kifogást a haderő-fejlesztési program ellen. A T-72-esekről Keleti annyit jegyzett meg, hogy Fehéroroszországnak nem tartozunk a harckocsik árával, azt az ÁPV Rt. annak idején kifizette. Cserébe az ÁPV Rt. 10 milliárd forint értékű honvédségi ingatlanállományt kapott, amelyet viszont nem tudott értékesíteni. A szocialista politikus kijelentette: az idei honvédségi költségvetésben az igazi problémát inkább az jelenti, hogy teljesíthetetlen bevételi előírásokat szabtak a HM-re. Gyuricza Béla államtitkár megerősítette, hogy a tárcának a tavalyi bevételeinek dupláját, 30 milliárd forintot kell elérnie, miközben reálisan 13-15 milliárd forintra lehet számítani. Nem sikerült elérni azt sem, hogy ne a honvédelmi tárca büdzséjében szerepeljen a hadigondozottak közalapítványának 4,3 milliárd forintja. A honvédségi költségvetés visszatervezésével a HM-ben január végére, február elejére végeznek, addig nem lehet pontos számokat tudni arról, hogy milyen feladatokra mennyi pénz jut. Az már most biztosnak látszik, hogy a légierőre nem jut több pénz a tavalyinál, így csak a kiválasztott pilóták repülhetnek majd legalább száz órát - a NATO-normát - idén. Tavaly Szlovákiában szimulátoron pótolták a kieső órákat a magyar pilóták (ennek egyórás használata mindössze 950 dollár, míg az igazi repülés hatvan perce 17 ezer dollárt emészt fel). Egy szlovák cég másfél milliárd forintért szállítana egy szimulátort, a vásárlásra azonban nincs pénz, ezért értesülésünk szerint a honvédség kölcsönvételről tárgyal. Takarékossági okok miatt 1997-ben a légierő 49 vadászgépet - 11 MiG-23-as, 12 Szu-22 és 16 MiG-21-es - vont ki a hadrendből, amelyekre azóta sincs vevő, csak múzeumok kínálnak értük jelképes összegeket. Pénzhiány miatt szintén a raktárakban áll az a húsz darab MiG-24-es helikopter, amelyeket évekkel ezelőtt ajándékba kaptunk az egyesült Németországtól a volt NDK-s készletekből. Ezek hadrendbe állítására az idén egészen biztosan nem jut pénz, pedig a vadászgépbeszerzés mellett egyre időszerűbbé válik a helikopterpark felújítása. A jelenlegi eszközök csaknem harmincévesek, üzemidejüket fokozatosan hosszabbítják meg. Ráadásul hiába halasztják el a vadászgéptendert, a MiG-29-esek nagyjavítását rövidesen meg kell kezdeni, darabonként egymilliárd forintért. A 27 repülő több mint fele alkatrészhiány miatt nem tud fölszállni. Lapunk úgy tudja, hogy a honvédség szinte teljes egészében felélte tartalékait. A honvédségi nagybeszerzéseket (ruha, alkatrész, haditechnikai korszerűsítés) évek óta halasztják, a hiányt raktáraiból pótolta a hadsereg, a készletek azonban elfogytak. A tervezett honvédségi költségvetésben mindenesetre a várható infláció mértékénél alacsonyabb százalékkal nő a ruházati ellátásra fordítható összeg, amely már az elmúlt években sem tette lehetővé az új egyenruhák bevezetését. Várhatóan a sorkatonák zsoldja sem emelkedik, mindössze az étkezési norma nő az infláció mértékével megegyezően. A honvédségi költségvetés különösen kedvezőtlen a dologi kiadások előirányzatainál, így várhatóan nemcsak a technikai eszközök korszerűsítésére, hanem a működtetésükre, üzemanyagra és alkatrészbeszerzésre is szűkösen jut, miközben a hadsereg technikája elavult, a ’60-as ’70-es években készült. • Haszán Zoltán Minimumkövetelmények, halasztott programok A NATO-nál vállalt 48 pontos haderő-fejlesztési programból Magyarországnak az eredeti elképzelések szerint 13-at már a tagság napjától életbe kell léptetni, további 16-ot pedig az év végéig teljesíteni kell. Azonban mint arról brüsszeli források alapján beszámoltunk, a katonai szövetség könnyített a vállalásokon. A „minimális előcsatlakozási követelmények” már csak három fő elvárást fogalmaznak meg: a magyar kommunikációs rendszer összekapcsolását a NATO-val (a többéves programból kisebb beszerzésekre a közeljövőben ír ki pályázatot a HM), a tagságunk idejétől rendelkezésünkre bocsátott szövetségi titkok védelmét (erre az első körben 300 millió forintot szán a tárca, amelyet a NATO később visszatérít) és a készenléti repülések biztosítását (a légierő költségvetéséből a többi pilóta kárára biztosítható csak a készenléti szolgálatot ellátók minimum százórás repülése). Halasztódik tehát a magyar légtér ellenőrzésének integrálása a szövetség rendszerébe, amelyhez a magyar fél már hozzátette a maga részét a telefontender néven elhíresült kapcsolási központok beszerzésével, az amerikaiak viszont egy szoftvert szállítanak, egyelőre késve. Késedelmet szenvedhet a magyar légterek fogadóképességének a javítása, a NATO-nak felajánlott egységek feltöltése is. Ez utóbbi egyébként gondot jelent, hiszen ilyen csapatokba sorkatona nem, legfeljebb szerződéses szolgálhat. A minimális követelmények teljesítéséhez hétezer szerződésesre lenne szükség, jelenleg azonban mindössze ötezer ilyen katonája van a hadseregnek. Úgy tudjuk, hogy a kormányzati szándékok szerint a beszerzéseknél elsősorban a katonák személyi biztonságának javítása a cél, így éjjel látó készülékek és golyóálló mellények vásárlását tervezi a honvédség. 1999. JANUÁR 20., SZERDA