Magyar Hírlap, 1999. február (32. évfolyam, 26-49. szám)
1999-02-01 / 26. szám
2 Magyar Hírlap VILÁGHÍRADÓ Elnök marad Aznar (MTI) A spanyol Néppárt (PP) Madridban megtartott 13. kongresszusa szombaton este ismét José Maria Aznar jelenlegi kormányfőt választotta elnökké, a párt 35 tagú országos vezetőségének azonban mintegy fele lecserélődött. Aznar, akit 1990-ben Sevillában választottak meg először a párt élére, a negyedik alkalommal lett pártelnök. A nagy többséggel elfogadott új program „a reformoknak elkötelezett középpártként” határozza meg a PP-t, s nagy hangsúlyt helyez a foglalkoztatásra és az oktatásra. A pártkongresszus 3000 küldötte csaknem egyhangúlag szavazta meg az Aznar által előterjesztett új vezetőséget. A PP főtitkára a párt mérsékeltebb politikusai közé tartozó, 41 esztendős Javier Arenas lett, a hangsúlyozottan jobboldali Francisco Álvarez Cascos helyett. Aznar három minisztere került a párt három főtitkár-helyettesi posztjára. Elpáholt orosz újfasiszták (MTI) Az orosz rendőrség vasárnap megakadályozott egy újfasiszta felvonulást, amelyre nem kért engedélyt a szélsőségesen nacionalista Orosz Nemzeti Egység (RNE). Csaknem száz fekete egyenruhás RNE-aktivista akart felvonulni az egyik moszkvai kerületben, hogy a párt eszméit népszerűsítse és irodalmát terjessze. A rendőrség azonban megakadályozta ezt, s az EHO Moszkvi rádióállomás jelentése szerint 30 fiatalt őrizetbe vett. Az RNE a közelmúltban Moszkvában akarta megtartani kongresszusát, de az orosz főváros önkormányzata betiltotta az Alekszandr Barkasov vezette mozgalom gyűlését. Az RNE egyébként Moszkvában teljesen hivatalosan bejegyzett szervezet, noha nem országos párt, mert az orosz igazságügyi minisztérium mindeddig elutasította lajstromba vételét. Az RNE tucatnyi aktivistájának egyébként szombaton sikerült megzavarnia a Jegor Gajdar volt kormányfő vezette Oroszország Demokratikus Választása elnevezésű jobboldali mozgalom kongresszusát. A kefetrizurás fiatalok beszivárogtak a tanácskozásnak otthont adó épületbe, s Gajdar beszédét szakították meg bekiabálásaikkal. A jobboldaliak azonban kituszkolták a Gajdar által „barna köpedelemnek" minősített újfasisztákat a teremből, s már az utcán jó néhányukat el is páholták. Husszein az életéért küzd (Reuters) Husszein jordániai királyon a közeli napokban csontvelőátültetést hajtanak végre, miután szombaton befejeztek egy újabb kemoterápiás ciklust - közölte az uralkodó orvosa az egyesült államokbeli Mayo klinikán. A 63 esztendős Husszein Non-Hodgkin-lymphomában szenved, és a tavalyi év második felében folyamatosan a Mayo klinikán tartózkodott, ahol hat rákellenes kemoterápia-sorozatban részesült. A múlt héten tért haza Jordániába, de csak néhány napot töltött Ammánban, mert újra belázasodott, és drámaian romlott a vérképe. Ezért visszaszállították a Mayo klinikára, ahol újabb kemoterápiában részesült, majd előreláthatólag szerdára virradóra csontvelőátültetést hajtanak végre rajta. A Közel-Keleten komoly aggodalom forrása a jordániai király állapota, mert a térség biztonsága egyik szavatolójának tekintik. Abdullah nemrég kinevezett trónörökös eddig jórészt távol tartotta magát a politikától. Kiújult a háború Bissau-Guineában (MTI) Bissau-Guinea fővárosában vasárnap délelőtt ismét fellángoltak a harcok. Az Ansumane Mané tábornok vezette lázadók és a kormányerők közötti frontvonalon hajnalban kézifegyverek ropogása, majd félórás szünet után nehézfegyverek dörgése hallatszott a főváros északi részén. A tűzpárbajok kisebb megszakításokkal egész délelőtt folytatódtak. A rádióban felolvasott közleményükben a felkelők a szenegáli és guineai egységekkel megerősített kormányerőket okolták az ellenségeskedés kiújulása miatt. Joao Bernardo Vieira elnök és Mané tábornok november 1-jén Abujában békeegyezményt kötött, azóta most először törtek ki összecsapások a szemben álló felek között. Peking Kabullal tárgyal (MTI) Vasárnap az afgán fővárosba érkezett a kínai külügyminisztérium küldöttsége, hogy az afgán válságról tárgyaljon a hatalmon lévő tálib vezetéssel - közölték hivatalosan. A két éve hatalomra került fanatikus mohamedán tálib fegyveresek az ország területének mintegy kilenctizedét ellenőrzik, de a tálib kormányt mindössze Pakisztán, Szaúd-Arábia és az Egyesült Arab Emírségek ismeri el. Kína az ENSZ azon összekötő csoportjának tagja, amelynek célja az afganisztáni polgárháború megfékezése, illetve a viszályt szülő nemzetiségi-etnikai és politikai ellentétek feloldása. Az ENSZ e munkacsoportjának tagja az Egyesült Államok és Oroszország is. A ’80-as években Kína a szovjet megszállók ellen harcoló afgán fegyveresek egyik legfőbb támogatója volt a nyugati és az arab országok mellett. Internet Keresse az Interneten is a Magyar Hírlapot! MH Online: www.mhirlap.hu Lapunkat rendszeresen szemlézi Magyarország legnagyobb médiafigyelője, az »OBSERVER« OBSERVER BUDAPEST MÉDIAFIGYELŐ KFT. 1084 Budapest VIII., Auróra u. 11., telefon: 303-4738, fax: 303-4744. Internet: www.observer.hu Magyar Hírlap POLITIKAI NAPILAP : MARQUARD MEDIEN FŐSZERKESZTŐ: KOCSI ILONA Főszerkesztő-helyettes: KIS ZOLTÁN Lapszerkesztők: GÖMÖRI JUDIT, POPOVICS GIZELLA, SZENTKIRÁLYI ANDRÁS, SZLUKA MÁRTON Rovatvezetők: GALLÓ BÉLA (publicisztika), KISS LÁSZLÓ (sport), L. LÁSZLÓ JÁNOS (belpolitika), MÉSZÁROS TAMÁS (kultúra), SZERDAHELYI CSABA (külpolitika), SZIGETI TAMÁS (fotó), VITÉZ F. IBOLYA (gazdaság) KIADÓ: JÜRG MARQUARD Kiadja a Magyar Hírlap Könyv- és Lapkiadó Rt., Jürg Marquard svájci kiadóvállalat-csoportjának tagja VEZÉRIGAZGATÓ: L. KELEMEN GÁBOR Hirdetési igazgató: KOMJÁTHY KATALIN Terjesztési igazgató: BOBÁK MÁRTA Marketingigazgató: VERECKEI ÁGNES Számítógépes rendszergazda: KISS ÁRPÁD Szerkesztőség és kiadóhivatal: 1087 Budapest, Kerepesi út 29/B Telefon: 210-0050, 210-2484, fax: 334-0712 Hirdetési igazgatóság: 1087 Budapest, Kerepesi út 29/B Telefon/fax: 303-0363, 210-3765 Hirdetésfelvétel: 333-4154, 210-0050/163,189 Ügynökségi referens: 333-4154 Magazincsoport: 210-3746 Terjeszti a HÍRKER Rt., a Nemzeti Hírlapkereskedelmi Rt. és a Kiadói Lapterjesztő Kft. Előfizetésben terjeszti a Magyar Posta Rt. Nyomja a Marquard Színes Nyomda Kft. Budapest. Felelős vezető: BARTHA TAMÁS igazgató HU ISSN 0133-1906 HU ISSN 0237-3807 A hirdetések tartalmáért a lap nem vállal felelősséget! LAPUNK 1999-BEN ÉRVÉNYES ELŐFIZETÉSI DÍJAI Kiadónál történő előfizetés esetén Postai előfizetés Magánszemélyeknek Közületeknek -----------------------------------------------------------------------------------------esetén 1 hónapra 1 200 Ft 1 200 Ft 1 200 Ft negyedévre 3 290 Ft 3 600 Ft 3 600 Ft félévre 5 990 Ft 7 200 Ft 7200R 1 évre 10 790 Ft 14400 Ft 14400R Előfizethető a kiadónál: Magyar Hírlap terjesztési osztály, telefon és fax: 210-2473. Ezenkívül a hírlapkézbesítőknél és a Hírlap-előfizetési Irodánál (Budapest Vill., Orczy tér 1., levélcím: HELIR, Budapest 1900), Budapesten a Magyar Posta Rt. Hírlap-előfizetési és Elektronikus Posta Igazgatósága kerületi ügyfélszolgálati irodáin, vidéken a postahivatalokban. Előfizetés külföldre: Batthyány Kultur-Press Kft., 1011 Budapest, Szilágyi Dezső tér 6., telefon/fax: 00-36-1-201-8891, E-mail: batthyany@kultur-press.hu Észak-Korea nagy dilemmája Éhezés vagy reform MTI____________________ A nemzetközi élelmiszersegélyek ellenére Észak-Korea éhezni fog, ha a világ nem tud nagyobb segítséget nyújtani az ország mezőgazdaságának talpra állításához - jósolja az ENSZ világélelmezési programjának (WFP) phenjani képviselője. David Morton Pekingben fejtette ki, hogy az idei már a negyedik krónikus éhínséggel kísért olyan tél, amikor csak a 23 millió lakosú ország háromnegyedének ellátásához elegendő élelmiszer áll rendelkezésre. Évtizedek rossz gazdálkodása, a kedvezőtlen időjárás és az 1995 óta pusztító áradások, aszályok okozták ezt - közölte. Az ENSZ illetékese szerint fűtőanyag és nyersanyag szállításával kellene beindítani a műtrágyatermelést, vetőmagszállításokkal javítani a terméseredményeket - így három-öt éven belül megkétszerezhető lenne a termés. A mezőgazdaság rekonstrukciós programja évente 100 millió dollárba kerülne, negyedébe annak az összegnek, amelyet a világ évente Észak-Korea élelmiszer-ellátására fordít. Morton elmondta, hogy az ENSZ-szervezet az idén 530 ezer tonna, 245 millió dollár értékű élelmiszersegélyt kért Észak-Koreának. Úgy vélte, hogy az észak-koreai éhínség etiópiai méreteket ölt, de más jellegű. Utóbbi állítását részletesen nem fejtette ki. Az élelmiszersegélyeket mindenekelőtt a legsebezhetőbb társadalmi csoportokhoz, a hét éven aluli gyermekekhez, az állapotos asszonyokhoz, a csecsemőkhöz és a kórházi betegekhez juttatják el. Szakértők szerint a KNDK élelmezési gondjai kiszámíthatatlan belső társadalmi és a Koreai-félsziget biztonságát is érintő külső veszélyekkel fenyegetnek. Az amerikai kongresszus adatai szerint az utóbbi három évben 2 millió ember vesztette életét az éhezéssel összefüggő megbetegedésekben, a hét éven aluli gyermekek kétharmada nem jut megfelelő táplálékhoz. A WFP, az Európai Unió és az UNICEF közös felmérése tavaly szeptemberben megállapította, hogy az észak-koreai gyermekek 62 százaléka korához képest alacsony, satnya és rosszul táplált. A gyermekek fertőzött vizet isznak. KÜLFÖLD Megkezdődött a rambouillet-i konferencia előtti visszaszámlálás Senki Miközben már megkezdődött a koszovói nemzetközi konferencia előtti visszaszámlálás, Belgrád még mindig latolgatja részvételét, Seselj radikálisai viszont máris nemet mondtak. Rugováék készek elutazni Rambouillet-be, az UCK azonban még kivár. Koszovóban újabb erőszakcselekmények történtek a hét végén. MH-Újvidék______________ A hathatalmi összekötő csoport meghívására egyelőre mindkét részről felemás válasz érkezett. Az ultimátumnak is felfogható tárgyalási ajánlatot - amelyet Robin Cook brit külügyminiszter ismertetett az érintettekkel szombaton - Milosevics azzal a megjegyzéssel fogadta, hogy a „Szerbia belügyét képező koszovói problémáról csakis Szerbiában lehet tárgyalni”, ám hozzáfűzte, hogy a vezetőség mégis kész figyelmesen áttanulmányozni a javaslatot, és döntéséről értesíti majd a közvéleményt. Erre mindeddig nem került sor annak ellenére, hogy a Párizs melletti Rambouillet-ben már szombaton tárgyalóasztalhoz kellene ülniük a feleknek. Ezután újabb egy héten belül alig burkolt katonai fenyegetés terhe mellett - el is kell fogadniuk a nemzetközi közvetítők által kidolgozott, a koszovói válság békés megoldását célzó ideiglenes megállapodást. Ellenkező esetben a kudarcért felelős fél NATO-légicsapással találja magát szemben. William Walker, az összeurópai megfigyelői misszió vezetője - aki Robin Cook kíséretében jelen volt a szerb és az albán féllel folytatott szombati megbeszéléseken - bizakodva nyilatkozott a BETA hírügynökségnek, hangoztatva, hogy tulajdonképpen senki sem mondott nemet. Meggyőződése szerint Milosevics végül is elfogadja majd a meghívást. A belgrádi elemzők többsége - emlékeztetve a szerb vezér kitűnő taktikai érzékére, amikor hatalma megőrzéséről van szó - ugyancsak ezt a meggyőződést vallja, de felhívják a figyelmet egy újabb körülményre. Milosevicsnek ezúttal új szövetségesével, a szélsőséges Vojiszlav Seseljjel is egyeztetnie kell. A Szerb Radikális Párt (SRP) egy funkcionáriusa pedig máris kijelentette, hogy Szerbia semmi szín alatt sem egyezhet bele a Koszovóról tartandó nemzetközi értekezletbe, mert akkor legközelebb a vegyes lakosságú Szandzsákról vagy a Vajdaságról fognak összehívni nemzetközi konferenciát azzal a céllal, hogy feldarabolják az országot. Lényegében elutasító álláspontra helyezkedett a Milosevicsné irányította Jugoszláv Baloldal (Jul) vezetősége is, amely szerint a külföldi nyomás célja „gyarmati sorba kényszeríteni Jugoszláviát”. A szerb állami rádió tegnapi kommentárja azt hangoztatta, hogy a konferencia összehívása mögött Washingtonnak az a szándéka húzódik meg, hogy Szerbia számára elfogadhatatlan feltételeket támasztva, Belgrádot tegyék felelőssé a kudarcért, majd kierőszakolják a NATO koszovói jelenlétét. A kommentár kemény szavakkal bírálta Moszkvát, amiért felsorakozott a washingtoni forgatókönyv mögött. Az szinte biztosra vehető, hogy a koszovói albánok tárgyalóküldöttsége ott lesz Rambouillet-ben. Ibrahim Rugova, a legnagyobb albán párt vezetője pristinai sajtóértekezletén azt mondta, hogy minden koszovói albán párt képviseltetni fogja magát, személyes jelenléte pedig attól függ, hogy milyen szinten tartják a konferenciát. Az UCK politikai képviselője, Adem Demaqi néhány napos haladékot kért, hogy a gerillák vezetősége állást foglalhasson. Wolfgang Petritsch belgrádi osztrák nagykövet, az Európai Unió balkáni megbízottja egy belgrádi lapnak adott nyilatkozatában arra figyelmeztette az albánokat: meg kell érteniük, hogy ezen az értekezleten „a függetlenség nincs napirenden”, de ha kapni akarnak valamit, akkor együtt kell működniük a nemzetközi közösséggel. A Koszovói Felszabadítási Hadsereggel, az UCK-val szembeni szerb ellenkezésről szólva megjegyezte: el kell fogadni a koszovói realitást, vagyis azt, hogy az albán lakosság kilencven százaléka támogatja a gerillákat. A konferenciára való előkészületek közepette újabb etnikai színezetű incidensek történtek Szerbia déli tartományában. Szombaton este ismeretlenek kézigránátot dobtak egy szerb fiatalok látogatta pristinai szórakozóhelyre, ahol többen megsebesültek. Később robbanás volt egy albán kávézó előtt. A pristinai albán tájékoztatási központ szerint szerb katonai egységek tegnap délután nagyszabású tüzérségi akciót indítottak Pristinától északra. Nyugat-Koszovóban három albán holttestére bukkantak. •J.G. B. sem mondott nemet Egységes a szövetség Al Gore amerikai alelnök és Tony Blair brit miniszterelnök határozottan közölte, hogy a NATO minden eszközzel kikényszeríti, hogy a szerb és az albán fél tárgyalóasztalhoz üljön. Ugyanakkor Gore a Sky televíziónak adott interjúban azt mondta, Washington még nem döntötte el, küld-e szárazföldi csapatokat a válságövezetbe. Erről annak tükrében dönt majd, hogy a béketárgyalások milyen eredményt hoznak. Blair arra figyelmeztette a szembenállókat, hogy a szövetségesek megtették a szükséges előkészületeket a politikai megállapodás támogatására, akár katonai eszközökkel is. Ebben példátlan egység alakult ki a nagyhatalmak között - mondta a Sky műsorában a brit miniszterelnök. Madeleine Albright amerikai külügyminiszter közleményében szilárd támogatásáról biztosította az észak-atlanti szövetség döntését. „Az erő fenyegetésével alátámasztott diplomácia alkalmazása az egyetlen lehetőség, amely biztosítja, hogy mindkét fél leállítsa az erőszakot, és azonnal tárgyalásokat kezdjen” - hangoztatta Albright. Rudolf Scharping német védelmi miniszter kijelentette, hogy hazája háromezer katonát küldene egy olyan esetleges NATO- erőbe, amelyet Koszovóba vezényelnének. Nagy-Britannia és Franciaország is csapatokat ajánlott fel arra az esetre, ha a békemegállapodás megszületne, és annak megvalósítását nemzetközi erőkkel felügyelnék. Londonderry emlékezik Huszonnyolc éve, hogy brit rohamosztagos katonák fegyverrel támadtak az észak-írországi Londonderryben a jogaikért tüntető katolikus tömegre. Azon a „véres vasárnapon” - amelyről tegnap is felvonulással emlékeztek meg a város lakói - tizennégy ember halt meg. Bár a tavalyi nagypénteki megállapodás közelebb hozta a békét Észak-Írországban, s élharcosai már Nobel-békedíjat is kaptak, a végső megállapodás még késik fotó: reuters -paulmcerlane Húsz éve kezdődött Irán ünnepli iszlám forradalmának kezdetét - 2500 éves autokrata uralom dőlt meg Reuters________________ Irán ma ünnepli iszlám forradalmának huszadik évfordulóját, de az egykori lelkesedést jobbára a gazdasági bajok és az iszlám frakciók szakadatlan ellenségeskedése hűti. Ráadásul még az iszlám hívők is az eddiginél jóval nyitottabb társadalmat akarnak Iránban. A „Tíz napos Hajnal”nak nevezett megemlékezések (a tetőpont 11-én lesz) ma reggel Khomeini ajatollah síremlékénél kezdődnek. Ruhollah Khomeini ajatollah éppen húsz éve, 1979. február elsején tért haza tizenöt éves franciaországi száműzetéséből, és gyökerestül felforgatta az addig Nyugat-barát perzsa császárságot. Iráni hivatalos körök nem győzik az ünnepségeken való részvételre buzdítani a lakosságot, és azt mondják, hogy a zuhanó kőolajárakból fakadó gazdasági bajokon éppen úgy túljut az ország, ahogyan túlélte a nyolcéves háborút Irakkal vagy éppen az Irán elleni, súlyos károkat okozó amerikai szankciókat. Khomeini utódja, Ali Khamenei ajatollah - aki maga nem a mérsékeltek közül való - most felszólította Khatami elnök „liberálisait” és a konzervatívokat, hogy fékezzék meg indulataikat és a közöttük lévő ellenségeskedéseket, amelyek az utóbbi időkben már egymás ellenfeleinek legyilkolásában csúcsosodtak ki. Az ellentétek már azzal fenyegetnek, hogy háttérbe szorítják az évfordulós ünneplést is. Az elmúlt napokban emberek százai tisztogatták Teheránt és a nagyobb városokat, a középületeket, mecseteket pedig elborították az iszlám zöld lobogói, valamint Khomeini és Khamenei arcképei. A világ változását jelzi, hogy az ünnepi megemlékezések éjszakáin lézeshow idézi fel a forradalmi napokat, sporteseményeket rendeznek, filmes, zenei és színházi fesztiválokra kerül sor. Az ünnepségek csúcspontja február 11-én lesz, amikor Reza Pahlavi sah csapatai, háromnapos utcai harc után, feladták - s ezzel véget ért Iránban, az egykori Perzsiában az autokrata monarchák 2500 éves uralma. Alig két évvel ezelőtt még még minden mozdulatlannak látszott Iránban, amikor Khatami - a reformer síita muzulmán - váratlanul elnyerte az elnöki tisztséget, és minden baj, áremelés dacára háttérbe szorította a konzervatív vallási vezetőket. Khatami különösen a nők és a fiatalság körében népszerű, de „hívei” közé sorolhatja a nemzetközi közösséget is, hiszen az iráni vezető a civil társadalom építésén, a világ országaival való kapcsolatok építésén munkálkodik. Khomeini ajatollah azonban, közel tíz évvel halála után, változatlanul népszerű. A mérsékeltek vele érvelnek, amikor a néhai vezető populizmusára, realitásérzékére hivatkoznak - sőt hozzák fel a konzervatívok és példaként, amikor a Nyugat iráni elvakult gyűlöletére emlékeztetnek, és felidézik az iszlám felsőbbrendűségébe vetett hitét. A harc még nem dőlt el Iránban, de a derűlátó megfigyelők úgy hiszik, hogy Khatami türelmes magatartása végül az iráni iszlám köztársaság olyan harmadik évtizedébe vezeti az országot, ahol növekednek a nők jogai, zömmel felemelkednek a társadalmi életet eddig korlátozó sorompók. Ami biztos: húsz évvel az iszlám forradalom után az irániak zöme, főleg a fiatalok, már elveszítették érdeklődésüket a forradalom iránt, legfeljebb büszkék, mert megvédték országukat Irak ellen, és ellenállnak az amerikai szankcióknak is. Khomeini ajatollah 1999. FEBRUÁR L, HÉTFŐ Javier Solana felhatalmazást kapott A NATO a hét végén felhatalmazta Javier Solana főtitkárt, hogy szükség esetén légicsapásokat rendeljen el jugoszláv területen fekvő célpontok ellen. Az intézkedés célja, hogy lerövidítse a döntéshozatali folyamatot, és hitelesebbé tegye a szövetség fenyegetését. MH-Brüsszel____________ A hét vége óta a NATO-főtitkár adhat utasítást a légicsapások elrendelésére Jugoszlávia ellen, ha a szerbek és a koszovói albánok nem hajolnak meg a nemzetközi közösség követelései előtt. Javier Solanának azonban még konzultálnia kell a tizenhat tagállammal, mielőtt rászánná magát a lépésre. A NATO Tanács hét végi ülésén hozott döntés célja, hogy lerövidítse a döntéshozatali folyamatot, és még hitelesebbé tegye a szövetség fenyegetőzését. A szerbektől és a koszovói albánoktól elvárják, hogy február 6-áig tárgyalásokat kezdjenek Franciaországban a konfliktus békés rendezéséről, és három héten belül megállapodásra jussanak. A támadási parancs Solana főtitkár kezébe helyezésével a szövetség további nyomást kíván gyakorolni a felekre, hogy az előírt határidőre megállapodjanak. Javier Solana közben egy lapinterjúban úgy vélte, hogy a szövetségnek idővel szárazföldi csapatokat kell küldenie Koszovóba az esetleges békeegyezmény ellenőrzésére. A nemzetközi erőben az oroszokat is szívesen látnák. Moszkva azonban ellenkezésével nem köthetné meg a nemzetközi közösség kezét, ha a katonai beavatkozás mellett dönt. Amerikai forrásból már jelezték, hogy Washington fontolóra venné 5 ezer fős kontingens Koszovóba küldését. • Gyévai Zoltán Kína megsértődött MTI____________________ Kína azt követeli a macedón kormánytól, hogy a legrövidebb időn belül vonja vissza döntését a Tajvannal való diplomáciai kapcsolatok felvételéről, ellenkező esetben Kína megszakítja kapcsolatait Macedóniával. Az üzenetet Kína szkopjei nagykövete szombaton nyújtott át Ljubcso Georgievszki macedón miniszterelnöknek. A feljegyzésben Kína hangsúlyozta: Szkopjénak nem szabad olyan illúziókba ringatnia magát, hogy Peking elnézi majd neki Tajvan elismerését. Georgievszki a találkozó után kiadott közleményében ismét kifejtette, hogy gazdasági okok húzódnak meg a kormány döntésének hátterében. Szerinte a Tajvannal való kapcsolatok felvétele a „leghatékonyabb módszer, hogy Macedóniát kihúzzza a gazdasági katasztrófából”. Alekszandar Dimitrov macedón és Jason Hu tajvani külügyminiszter január 27-én írta alá a kapcsolatok felvételéről szóló dokumentumot. Dimitrov szerint Macedónia akár az egymilliárd dollárt elérő befektetésekre is számíthat Tajvan részéről. Bagdad a BT-t vádolja Mindennapos légi akciók Irak felett Reuters________________ Amerikai és brit repülőgépek két iraki kommunikációs központot támadtak tegnap Dél- Irakban, miután az iraki repülőgép behatolt a repülési tilalmi övezetbe - mondta egy amerikai szóvivő. Irak vasárnap hevesen bírálta az ENSZ Biztonsági Tanácsának döntését, amely szerinte hónapokkal is késeltetheti a Bagdad elleni szankciók felfüggesztését. A nyolc amerikai és brit repülőgép vasárnap sértetlenül tért vissza törökországi támaszpontjára, az Iraknak okozott kár felmérése most folyik. A feszültséget jelzi, hogy az amerikai légierő gépei szombaton is hat alkalommal csaptak le iraki légvédelmi berendezésekre az úgynevezett északi légtértilalmi övezetben. Szaddám Huszein iraki vezető elnökölt azon a tanácskozáson, amely heves bírálattal illette az ENSZ Biztonsági Tanácsát, s amely Bagdad szerint nemcsak elodázza a döntést az Irak elleni embargó ügyében, de késlekedik elítélni az Irak elleni agressziót és késedelem nélkül feloldani az a Bagdad elleni gazdasági büntető intézkedéseket. Bagdad elvárja - így a közlemény -, hogy a BT ítélje el a decemberben Irak ellen intézett légicsapásokat, és azonnali hatállyal szüntessen meg minden Irak-ellenes korlátozást, mégpedig minden feltétel nélkül. A Biztonsági Tanács - Kanada javaslatára - három bizottságot állított fel, azzal a feladattal, hogy tekintse át és értékelje újra az ENSZ és Irak kapcsolatainak minden aspektusát. A bizottságok közül az első a leszereléssel, a második az iraki emberek létfeltételeivel, embargós kiszolgáltatottságával, a harmadik pedig a Kuvait ellen indított agresszió következményeinek felszámolásával foglalkozna. A leszerelései bizottságban helyet kapna az UNSCOM is, amelyet - és amelynek vezetőjét, Richard Bullert - Irak kémkedéssel vádolt. Az UNSCOM szerepének megszüntetését Oroszország hivatalosan is javasolta. Az iraki újságok azzal vádolják Madeleine Albright amerikai külügyminisztert, hogy a térségben a minap tett látogatásával támogatást akar szerezni az Irak elleni újabb támadáshoz.