Magyar Hírlap, 1999. február (32. évfolyam, 26-49. szám)

1999-02-01 / 26. szám

2 Magyar Hírlap VILÁGHÍRADÓ Elnök marad Aznar (MTI) A spanyol Néppárt (PP) Madrid­ban megtartott 13. kongresszusa szom­baton este ismét José Maria Aznar jelen­legi kormányfőt választotta elnökké, a párt 35 tagú országos vezetőségének azonban mintegy fele lecserélődött. Az­nar, akit 1990-ben Sevillában választot­tak meg először a párt élére, a negyedik alkalommal lett pártelnök. A nagy több­séggel elfogadott új program „a refor­moknak elkötelezett középpártként” határozza meg a PP-t, s nagy hangsúlyt helyez a foglalkoztatásra és az oktatásra. A pártkongresszus 3000 küldötte csaknem egyhangúlag sza­vazta meg az Aznar által előterjesztett új vezetőséget. A PP főtitkára a párt mérsékeltebb politikusai közé tartozó, 41 esz­tendős Javier Arenas lett, a hangsúlyozottan jobboldali Fran­cisco Álvarez Cascos helyett. Aznar három minisztere került a párt három főtitkár-helyettesi posztjára. Elpáholt orosz újfasiszták (MTI) Az orosz rendőrség vasárnap megakadályozott egy újfa­siszta felvonulást, amelyre nem kért engedélyt a szélsőségesen nacionalista Orosz Nemzeti Egység (RNE). Csaknem száz feke­te egyenruhás RNE-aktivista akart felvonulni az egyik moszk­vai kerületben, hogy a párt eszméit népszerűsítse és irodalmát terjessze. A rendőrség azonban megakadályozta ezt, s az EHO Moszkvi rádióállomás jelentése szerint 30 fiatalt őrizetbe vett. Az RNE a közelmúltban Moszkvában akarta megtartani kong­resszusát, de az orosz főváros önkormányzata betiltotta az Alekszandr Barkasov vezette mozgalom gyűlését. Az RNE egyébként Moszkvában teljesen hivatalosan bejegyzett szerve­zet, noha nem országos párt, mert az orosz igazságügyi miniszté­rium mindeddig elutasította lajstromba vételét. Az RNE tucat­nyi aktivistájának egyébként szombaton sikerült megzavarnia a Jegor Gajdar volt kormányfő vezette Oroszország Demokrati­kus Választása elnevezésű jobboldali mozgalom kongresszusát. A kefetrizurás fiatalok beszivárogtak a tanácskozásnak otthont adó épületbe, s Gajdar beszédét szakították meg bekiabálásaik­kal. A jobboldaliak azonban kituszkolták a Gajdar által „barna köpedelemnek" minősített újfasisztákat a teremből, s már az ut­cán jó néhányukat el is páholták. Husszein az életéért küzd (Reuters) Husszein jordániai királyon a közeli napokban csont­velőátültetést hajtanak végre, miután szombaton befejeztek egy újabb kemoterápiás ciklust - közölte az uralkodó orvosa az egyesült államokbeli Mayo klinikán. A 63 esztendős Husszein Non-Hodgkin-lymphomában szenved, és a tavalyi év második felében folyamatosan a Mayo klinikán tartózkodott, ahol hat rákellenes kemoterápia-sorozatban részesült. A múlt héten tért haza Jordániába, de csak néhány napot töltött Ammánban, mert újra belázasodott, és drámaian romlott a vérképe. Ezért visszaszállították a Mayo klinikára, ahol újabb kemoterápiában részesült, majd előreláthatólag szerdára virradóra csontvelőát­ültetést hajtanak végre rajta. A Közel-Keleten komoly aggoda­lom forrása a jordániai király állapota, mert a térség biztonsága egyik szavatolójának tekintik. Abdullah nemrég kinevezett trónörökös eddig jórészt távol tartotta magát a politikától. Kiújult a háború Bissau-Guineában (MTI) Bissau-Guinea fővárosában vasárnap délelőtt ismét fel­lángoltak a harcok. Az Ansumane Mané tábornok vezette lá­zadók és a kormányerők közötti frontvonalon hajnalban kézi­fegyverek ropogása, majd félórás szünet után nehézfegyverek dörgése hallatszott a főváros északi részén. A tűzpárbajok ki­sebb megszakításokkal egész délelőtt folytatódtak. A rádió­ban felolvasott közleményükben a felkelők a szenegáli és gui­­neai egységekkel megerősített kormányerőket okolták az el­lenségeskedés kiújulása miatt. Joao Bernardo Vieira elnök és Mané tábornok november 1-jén Abujában békeegyezményt kötött, azóta most először törtek ki összecsapások a szemben álló felek között. Peking Kabullal tárgyal (MTI) Vasárnap az afgán fővárosba érkezett a kínai külügymi­nisztérium küldöttsége, hogy az afgán válságról tárgyaljon a ha­talmon lévő tálib vezetéssel - közölték hivatalosan. A két éve hatalomra került fanatikus mohamedán tálib fegyveresek az or­szág területének mintegy kilenctizedét ellenőrzik, de a tálib kor­mányt mindössze Pakisztán, Szaúd-Arábia és az Egyesült Arab Emírségek ismeri el. Kína az ENSZ azon összekötő csoportjá­nak tagja, amelynek célja az afganisztáni polgárháború megfé­kezése, illetve a viszályt szülő nemzetiségi-etnikai és politikai el­lentétek feloldása­. Az ENSZ e munkacsoportjának tagja az Egyesült Államok és Oroszország is. A ’80-as években Kína a szovjet megszállók ellen harcoló afgán fegyveresek egyik leg­főbb támogatója volt a nyugati és az arab országok mellett. Internet Keresse az Interneten is a Magyar Hírlapot! MH Online: www.mhirlap.hu Lapunkat rendszeresen szemlézi Magyarország legnagyobb médiafigyelője, az »OBSERVER« OBSERVER BUDAPEST MÉDIAFIGYELŐ KFT. 1084 Budapest VIII., Auróra u. 11., telefon: 303-4738, fax: 303-4744. Internet: www.observer.hu Magyar Hírlap POLITIKAI NAPILAP : MARQUARD MEDIEN FŐSZERKESZTŐ: KOCSI ILONA Főszerkesztő-helyettes: KIS ZOLTÁN Lapszerkesztők: GÖMÖRI JUDIT, POPOVICS GIZELLA, SZENTKIRÁLYI ANDRÁS, SZLUKA MÁRTON Rovatvezetők: GALLÓ BÉLA (publicisztika), KISS LÁSZLÓ (sport), L. LÁSZLÓ JÁNOS (belpolitika), MÉSZÁROS TAMÁS (kultúra), SZERDAHELYI CSABA (külpolitika), SZIGETI TAMÁS (fotó), VITÉZ F. IBOLYA (gazdaság) KIADÓ: JÜRG MARQUARD Kiadja a Magyar Hírlap Könyv- és Lapkiadó Rt., Jürg Marquard svájci kiadóvállalat-csoportjának tagja VEZÉRIGAZGATÓ: L. KELEMEN GÁBOR Hirdetési igazgató: KOMJÁTHY KATALIN Terjesztési igazgató: BOBÁK MÁRTA Marketingigazgató: VERECKEI ÁGNES Számítógépes rendszergazda: KISS ÁRPÁD Szerkesztőség és kiadóhivatal: 1087 Budapest, Kerepesi út 29/B Telefon: 210-0050, 210-2484, fax: 334-0712 Hirdetési igazgatóság: 1087 Budapest, Kerepesi út 29/B Telefon/fax: 303-0363, 210-3765 Hirdetésfelvétel: 333-4154, 210-0050/163,189 Ügynökségi referens: 333-4154 Magazincsoport: 210-3746 Terjeszti a HÍRKER Rt., a Nemzeti Hírlapkereskedelmi Rt. és a Kiadói Lapterjesztő Kft. Előfizetésben terjeszti a Magyar Posta Rt. Nyomja a Marquard Színes Nyomda Kft. Budapest. Felelős vezető: BARTHA TAMÁS igazgató HU ISSN 0133-1906 HU ISSN 0237-3807 A hirdetések tartalmáért a lap nem vállal felelősséget! LAPUNK 1999-BEN ÉRVÉNYES ELŐFIZETÉSI DÍJAI Kiadónál történő előfizetés esetén Postai előfizetés Magánszemélyeknek Közületeknek -----------------------------------------------------------------------------------------esetén 1 hónapra 1 200 Ft 1 200 Ft 1 200 Ft negyedévre 3 290 Ft 3 600 Ft 3 600 Ft félévre 5 990 Ft 7 200 Ft 7200R 1 évre 10 790 Ft 14400 Ft 14400R Előfizethető a kiadónál: Magyar Hírlap terjesztési osztály, telefon és fax: 210-2473. Ezenkívül a hír­lapkézbesítőknél és a Hírlap-előfizetési Irodánál (Budapest Vill., Orczy tér 1., levélcím: HELIR, Bu­dapest 1900), Budapesten a Magyar Posta Rt. Hírlap-előfizetési és Elektronikus Posta Igazgatósá­ga kerületi ügyfélszolgálati irodáin, vidéken a postahivatalokban. Előfizetés külföldre: Batthyány Kultur-Press Kft., 1011 Budapest, Szilágyi Dezső tér 6., telefon/fax: 00-36-1-201-8891, E-mail: batthyany@kultur-press.hu ­ Észak-Korea nagy dilemmája Éhezés vagy reform MTI____________________ A nemzetközi élelmiszersegé­lyek ellenére Észak-Korea éhezni fog, ha a világ nem tud nagyobb segítséget nyújtani az ország mezőgazdaságának talpra állításához - jósolja az ENSZ világélelmezési prog­ramjának (WFP) phenjani képviselője. David Morton Pekingben fejtette ki, hogy az idei már a negyedik krónikus éhínséggel kísért olyan tél, amikor csak a 23 millió lakosú ország három­negyedének ellátásához ele­gendő élelmiszer áll rendelke­zésre. Évtizedek rossz gazdál­kodása, a kedvezőtlen időjá­rás és az 1995 óta pusztító ára­dások, aszályok okozták ezt - közölte. Az ENSZ illetékese szerint fűtőanyag és nyersanyag szál­lításával kellene beindítani a műtrágyatermelést, vetőmag­szállításokkal javítani a ter­méseredményeket - így há­rom-öt éven belül megkétsze­rezhető lenne a termés. A me­zőgazdaság rekonstrukciós programja évente 100 millió dollárba kerülne, negyedébe annak az összegnek, amelyet a világ évente Észak-Korea élelmiszer-ellátására fordít. Morton elmondta, hogy az ENSZ-szervezet az idén 530 ezer tonna, 245 millió dollár értékű élelmiszersegélyt kért Észak-Koreának. Úgy vélte, hogy az észak-koreai éhínség etiópiai méreteket ölt, de más jellegű. Utóbbi állítását részle­tesen nem fejtette ki. Az élel­miszersegélyeket mindenek­előtt a legsebezhetőbb társa­dalmi csoportokhoz, a hét éven aluli gyermekekhez, az állapotos asszonyokhoz, a cse­csemőkhöz és a kórházi bete­gekhez juttatják el. Szakértők szerint a KNDK élelmezési gondjai kiszámít­hatatlan belső társadalmi és a Koreai-félsziget biztonságát is érintő külső veszélyekkel fe­nyegetnek. Az amerikai kong­resszus adatai szerint az utób­bi három évben 2 millió ember vesztette életét az éhezéssel összefüggő megbetegedések­ben, a hét éven aluli gyerme­kek kétharmada nem jut meg­felelő táplálékhoz. A WFP, az Európai Unió és az UNICEF közös felmérése tavaly szep­temberben megállapította, hogy az észak-koreai gyerme­kek 62 százaléka korához ké­pest alacsony, satnya és rosszul táplált. A gyermekek fertőzött vizet isznak. KÜLFÖLD Megkezdődött a rambouillet-i konferencia előtti visszaszámlálás Senki Miközben már megkezdődött a koszovói nemzetközi konfe­rencia előtti visszaszámlálás, Belgrád még mindig latolgatja részvételét, Seselj radikálisai viszont máris nemet mondtak. Rugováék készek elutazni Rambouillet-be, az UCK azonban még kivár. Koszovó­ban újabb erőszakcselekmé­nyek történtek a hét végén. MH-Újvidék______________ A hathatalmi összekötő cso­port meghívására egyelőre mindkét részről felemás vá­lasz érkezett. Az ultimátum­nak is felfogható tárgyalási ajánlatot - amelyet Robin Cook brit külügyminiszter is­mertetett az érintettekkel szombaton - Milosevics azzal a megjegyzéssel fogadta, hogy a „Szerbia belügyét képező koszovói problémáról csakis Szerbiában lehet tárgyalni”, ám hozzáfűzte, hogy a vezető­ség mégis kész figyelmesen át­tanulmányozni a javaslatot, és döntéséről értesíti majd a köz­véleményt. Erre mindeddig nem került sor annak ellenére, hogy a Párizs melletti Ram­­bouillet-ben már szombaton tárgyalóasztalhoz kellene ül­niük a feleknek. Ezután újabb egy héten belül­­ alig burkolt katonai fenyegetés terhe mel­lett - el is kell fogadniuk a nemzetközi közvetítők által kidolgozott, a koszovói válság békés megoldását célzó ideig­lenes megállapodást. Ellenke­ző esetben a kudarcért felelős fél NATO-légicsapással talál­ja magát szemben. William Walker, az össz­európai megfigyelői misszió vezetője - aki Robin Cook kí­séretében jelen volt a szerb és az albán féllel folytatott szom­bati megbeszéléseken - biza­kodva nyilatkozott a BETA hírügynökségnek, hangoztat­va, hogy tulajdonképpen sen­ki sem mondott nemet. Meg­győződése szerint Milosevics végül is elfogadja majd a meg­hívást. A belgrádi elemzők többsége - emlékeztetve a szerb vezér kitűnő taktikai ér­zékére, amikor hatalma meg­őrzéséről van szó - ugyancsak ezt a meggyőződést vallja, de felhívják a figyelmet egy újabb körülményre. Milosevicsnek ezúttal új szövetségesével, a szélsőséges Vojiszlav Seseljjel is egyeztetnie kell. A Szerb Radikális Párt (SRP) egy funkcionáriusa pedig máris ki­jelentette, hogy Szerbia sem­mi szín alatt sem egyezhet be­le a Koszovóról tartandó nem­zetközi értekezletbe, mert ak­kor legközelebb a vegyes la­kosságú Szandzsákról vagy a Vajdaságról fognak összehív­ni nemzetközi konferenciát azzal a céllal, hogy feldarabol­ják az országot. Lényegében elutasító álláspontra helyez­kedett a Milosevicsné irá­nyította Jugoszláv Baloldal (Jul) vezetősége is, amely sze­rint a külföldi nyomás célja „gyarmati sorba kényszeríteni Jugoszláviát”. A szerb állami rádió teg­napi kommentárja azt han­goztatta, hogy a konferencia összehívása mögött Washing­tonnak az a szándéka húzódik meg, hogy Szerbia számára el­fogadhatatlan feltételeket tá­masztva, Belgrádot tegyék fe­lelőssé a kudarcért, majd ki­erőszakolják a NATO koszo­vói jelenlétét. A kommentár kemény szavakkal bírálta Moszkvát, amiért felsorako­zott a washingtoni forgató­­könyv mögött. Az szinte biztosra vehető, hogy a koszovói albánok tár­gyalóküldöttsége ott lesz Rambouillet-ben. Ibrahim Rugova, a legnagyobb albán párt vezetője pristinai sajtó­­értekezletén azt mondta, hogy minden koszovói albán párt képviseltetni fogja ma­gát, személyes jelenléte pedig attól függ, hogy milyen szin­ten tartják a konferenciát. Az UCK politikai képviselője, Adem Demaqi néhány napos haladékot kért, hogy a geril­lák vezetősége állást foglal­hasson. Wolfgang Petritsch belgrádi osztrák nagykövet, az Európai Unió balkáni megbízottja egy belgrádi lap­nak adott nyilatkozatában ar­ra figyelmeztette az albáno­kat: meg kell érteniük, hogy ezen az értekezleten „a füg­getlenség nincs napirenden”, de ha kapni akarnak valamit, akkor együtt kell működniük a nemzetközi közösséggel. A Koszovói Felszabadítási Hadsereggel, az UCK-val szembeni szerb ellenkezésről szólva megjegyezte: el kell fogadni a koszovói realitást, vagyis azt, hogy az albán la­kosság kilencven százaléka támogatja a gerillákat. A konferenciára való elő­készületek közepette újabb etnikai színezetű incidensek történtek Szerbia déli tarto­mányában. Szombaton este is­meretlenek kézigránátot dob­tak egy szerb fiatalok látogat­ta pristinai szórakozóhelyre, ahol többen megsebesültek. Később robbanás volt egy al­bán kávézó előtt. A pristinai albán tájékoztatási központ szerint szerb katonai egysé­gek tegnap délután nagysza­bású tüzérségi akciót indítot­tak Pristinától északra. Nyu­­gat-Koszovóban három al­bán holttestére bukkantak. •J.G. B. sem mondott nemet Egységes a szövetség Al Gore amerikai alelnök és Tony Blair brit miniszterelnök hatá­rozottan közölte, hogy a NATO minden eszközzel kikényszeríti, hogy a szerb és az albán fél tárgyalóasztalhoz üljön. Ugyanakkor Gore a Sky televíziónak adott interjúban azt mondta, Washing­ton még nem döntötte el, küld-e szárazföldi csapatokat a válság­­övezetbe. Erről annak tükrében dönt majd, hogy a béketárgyalá­sok milyen eredményt hoznak. Blair arra figyelmeztette a szembenállókat, hogy a szövetségesek megtették a szükséges elő­készületeket a politikai megállapodás támogatására, akár katonai eszközökkel is. Ebben példátlan egység alakult ki a nagyhatal­mak között - mondta a Sky műsorában a brit miniszterelnök. Madeleine Albright amerikai külügyminiszter közleményében szilárd támogatásáról biztosította az észak-atlanti szövetség dönté­sét. „Az erő fenyegetésével alátámasztott diplomácia alkalmazása az egyetlen lehetőség, amely biztosítja, hogy mindkét fél leállítsa az erőszakot, és azonnal tárgyalásokat kezdjen” - hangoztatta Albright. Rudolf Scharping német védelmi miniszter kijelentette, hogy hazája háromezer katonát küldene egy olyan esetleges NATO- erőbe, amelyet Koszovóba vezényelnének. Nagy-Britannia és Franciaország is csapatokat ajánlott fel arra az esetre, ha a béke­megállapodás megszületne, és annak megvalósítását nemzetközi erőkkel felügyelnék. Londonderry emlékezik Huszonnyolc éve, hogy brit rohamosztagos katonák fegyverrel támadtak az észak-írországi Londonderryben a jo­gaikért tüntető katolikus tömegre. Azon a „véres vasárnapon” - amelyről tegnap is felvonulással emlékeztek meg a város lakói - tizennégy ember halt meg. Bár a tavalyi nagypénteki megállapodás közelebb hozta a békét Észak-Ír­­országban, s élharcosai már Nobel-békedíjat is kaptak, a végső megállapodás még késik fotó: reuters -paulmcerlane Húsz éve kezdődött Irán ünnepli iszlám forradalmának kezdetét - 2500 éves autokrata uralom dőlt meg Reuters________________ Irán ma ünnepli iszlám for­radalmának huszadik évfor­dulóját, de az egykori lelke­sedést jobbára a gazdasági bajok és az iszlám frakciók szakadatlan ellenségeskedé­se hűti. Ráadásul még az isz­lám hívők is az eddiginél jó­val nyitottabb társadalmat akarnak Iránban. A „Tíz napos Hajnal”­­nak nevezett megemlékezé­sek (a tetőpont 11-én lesz) ma reggel Khomeini ajatol­­lah síremlékénél kezdőd­nek. Ruhollah Khomeini ajatollah éppen húsz éve, 1979. február elsején tért ha­za tizenöt éves franciaorszá­gi száműzetéséből, és gyöke­restül felforgatta az addig Nyugat-barát perzsa csá­szárságot. Iráni hivatalos körök nem győzik az ünnepségeken való részvételre buzdítani a lakos­ságot, és azt mondják, hogy a zuhanó kőolajárakból faka­dó gazdasági bajokon éppen úgy túljut az ország, ahogyan túlélte a nyolcéves háborút Irakkal vagy éppen az Irán elleni, súlyos károkat okozó amerikai szankciókat. Khomeini utódja, Ali Khamenei ajatollah - aki maga nem a mérsékeltek közül való - most felszólí­totta Khatami elnök „libe­rálisait” és a konzervatívo­kat, hogy fékezzék meg in­dulataikat és a közöttük lé­vő ellenségeskedéseket, amelyek az utóbbi időkben már egymás ellenfeleinek legyilkolásában csúcsosod­tak ki. Az ellentétek már az­zal fenyegetnek, hogy hát­térbe szorítják az évfordu­lós ünneplést is. Az elmúlt napokban em­berek százai tisztogatták Te­heránt és a nagyobb városo­kat, a középületeket, mecse­teket pedig elborították az iszlám zöld lobogói, vala­mint Khomeini és Khame­nei arcképei. A világ változását jelzi, hogy az ünnepi megemléke­zések éjszakáin lézeshow idézi fel a forradalmi napo­kat, sporteseményeket ren­deznek, filmes, zenei és szín­házi fesztiválokra kerül sor. Az ünnepségek csúcs­pontja február 11-én lesz, amikor Reza Pahlavi sah csapatai, háromnapos utcai harc után, feladták - s ezzel véget ért Iránban, az egykori Perzsiában az autokrata mo­­narchák 2500 éves uralma. Alig két évvel ezelőtt még még minden mozdulat­lannak látszott Iránban, amikor Khatami - a refor­mer síita muzulmán - vá­ratlanul elnyerte az elnöki tisztséget, és minden baj, áremelés dacára háttérbe szorította a konzervatív vallási vezetőket. Khatami különösen a nők és a fiatal­ság körében népszerű, de „hívei” közé sorolhatja a nemzetközi közösséget is, hiszen az iráni vezető a civil társadalom építésén, a vi­lág országaival való kap­csolatok építésén munkál­kodik. Khomeini ajatollah azon­ban, közel tíz évvel halála után, változatlanul népsze­rű. A mérsékeltek vele ér­velnek, amikor a néhai veze­tő populizmusára, realitás­­érzékére hivatkoznak - s­őt hozzák fel a konzervatívok és példaként, amikor a Nyu­gat iráni elvakult gyűlöleté­re emlékeztetnek, és felidé­zik az iszlám felsőbbrendű­ségébe vetett hitét. A harc még nem dőlt el Iránban, de a derűlátó meg­figyelők úgy hiszik, hogy Khatami türelmes magatar­tása végül az iráni iszlám köztársaság olyan harmadik évtizedébe vezeti az orszá­got, ahol növekednek a nők jogai, zömmel felemelked­nek a társadalmi életet ed­dig korlátozó sorompók. Ami biztos: húsz évvel az iszlám forradalom után az irániak zöme, főleg a fiata­lok, már elveszítették ér­deklődésüket a forradalom iránt, legfeljebb büszkék, mert megvédték országukat Irak ellen, és ellenállnak az amerikai szankcióknak is. Khomeini ajatollah 1999. FEBRUÁR L, HÉTFŐ Javier Solana felhatalmazást kapott A NATO a hét végén felha­talmazta Javier Solana főtit­kárt, hogy szükség esetén lé­gicsapásokat rendeljen el ju­goszláv területen fekvő cél­pontok ellen. Az intézkedés célja, hogy lerövidítse a dön­téshozatali folyamatot, és hi­telesebbé tegye a szövetség fenyegetését. MH-Brüsszel____________ A hét vége óta a NATO-fő­­titkár adhat utasítást a légi­csapások elrendelésére Jugo­szlávia ellen, ha a szerbek és a koszovói albánok nem ha­jolnak meg a nemzetközi kö­zösség követelései előtt. Ja­vier Solanának azonban még konzultálnia kell a tizenhat tagállammal, mielőtt rászán­ná magát a lépésre. A NATO Tanács hét végi ülésén hozott döntés célja, hogy lerövidítse a döntéshozatali folyamatot, és még hitelesebbé tegye a szövetség fenyegetőzését. A szerbektől és a koszovói albánoktól elvárják, hogy feb­ruár 6-áig tárgyalásokat kezd­jenek Franciaországban a konfliktus békés rendezéséről, és három héten belül megálla­podásra jussanak. A támadási parancs Solana főtitkár kezébe helyezésével a szövetség to­vábbi nyomást kíván gyako­rolni a felekre, hogy az előírt határidőre megállapodjanak. Javier Solana közben egy lapinterjúban úgy vélte, hogy a szövetségnek idővel száraz­földi csapatokat kell külde­nie Koszovóba az esetleges békeegyezmény ellenőrzésé­re. A nemzetközi erőben az oroszokat is szívesen látnák. Moszkva azonban ellenkezé­sével nem köthetné meg a nemzetközi közösség kezét, ha a katonai beavatkozás mellett dönt. Amerikai for­rásból már jelezték, hogy Washington fontolóra venné 5 ezer fős kontingens Koszo­vóba küldését. • Gyévai Zoltán Kína megsértődött MTI____________________ Kína azt követeli a macedón kormánytól, hogy a legrövi­debb időn belül vonja vissza döntését a Tajvannal való dip­lomáciai kapcsolatok felvéte­léről, ellenkező esetben Kína megszakítja kapcsolatait Ma­cedóniával. Az üzenetet Kína szkopjei nagykövete szomba­ton nyújtott át Ljubcso Geor­­gievszki macedón miniszterel­nöknek. A feljegyzésben Kína hang­súlyozta: Szkopjénak nem sza­bad olyan illúziókba ringatnia magát, hogy Peking elnézi majd neki Tajvan elismerését. Georgievszki a találkozó után kiadott közleményében ismét kifejtette, hogy gazdasági okok húzódnak meg a kor­mány döntésének hátterében. Szerinte a Tajvannal való kap­csolatok felvétele a „leghaté­konyabb módszer, hogy Ma­cedóniát kihúzzza a gazdasági katasztrófából”. Alekszandar Dimitrov ma­cedón és Jason Hu tajvani kül­ügyminiszter január 27-én írta alá a kapcsolatok felvételéről szóló dokumentumot. Dimit­rov szerint Macedónia akár az egymilliárd dollárt elérő be­fektetésekre is számíthat Taj­van részéről. Bagdad a BT-t vádolja Mindennapos légi akciók Irak felett Reuters________________ Amerikai és brit repülőgépek két iraki kommunikációs köz­pontot támadtak tegnap Dél- Irakban, miután az iraki repü­lőgép behatolt a repülési tilal­mi övezetbe - mondta egy amerikai szóvivő. Irak vasár­nap hevesen bírálta az ENSZ Biztonsági Tanácsának dönté­sét, amely szerinte hónapok­kal is késeltetheti a Bagdad el­leni szankciók felfüggesztését. A nyolc amerikai és brit re­pülőgép vasárnap sértetlenül tért vissza törökországi tá­maszpontjára, az Iraknak okozott kár felmérése most folyik. A feszültséget jelzi, hogy az amerikai légierő gépei szom­baton is hat alkalommal csap­tak le iraki légvédelmi beren­dezésekre az úgynevezett északi légtértilalmi övezetben. Szaddám Huszein iraki ve­zető elnökölt azon a tanácsko­záson, amely heves bírálattal illette az ENSZ Biztonsági Ta­nácsát, s amely Bagdad szerint nemcsak elodázza a döntést az Irak elleni embargó ügyében, de késlekedik elítélni az Irak elleni agressziót és késedelem nélkül feloldani az a Bagdad elleni gazdasági büntető intéz­kedéseket. Bagdad elvárja - így a köz­lemény -, hogy a BT ítélje el a decemberben Irak ellen in­tézett légicsapásokat, és azonnali hatállyal szüntessen meg minden Irak-ellenes korlátozást, mégpedig min­den feltétel nélkül. A Biztonsági Tanács - Ka­nada javaslatára - három bi­zottságot állított fel, azzal a feladattal, hogy tekintse át és értékelje újra az ENSZ és Irak kapcsolatainak minden aspektusát. A bizottságok közül az első a leszereléssel, a második az iraki emberek létfeltételeivel, embargós kiszolgáltatottságá­val, a harmadik pedig a Kuva­­it ellen indított agresszió kö­vetkezményeinek felszámolá­sával foglalkozna. A leszerelései bizottságban helyet kapna az UNSCOM is, amelyet - és amelynek vezető­jét, Richard Bullert - Irak kémkedéssel vádolt. Az UNS­COM szerepének megszünte­tését Oroszország hivatalosan is javasolta. Az iraki újságok azzal vá­dolják Madeleine Albright amerikai külügyminisztert, hogy a térségben a minap tett látogatásával támogatást akar szerezni az Irak elleni újabb támadáshoz.

Next