Magyar Hírlap, 1999. február (32. évfolyam, 26-49. szám)

1999-02-13 / 37. szám

1999. FEBRUÁR 13., SZOMBAT KÜLFÖLD - BELFÖLD Magyar Hírlap 3 Tizenegy megállapodást készítettek elő a Dzurinda-Orbán-csúcson Konzulátusok nyílhatnak Kassán és Békéscsabán A magyar miniszterelnök tegnapi pozsonyi látogatásán meg­erősítette, Magyarország a visegrádi négyes együttműködés helyreállításán fáradozik, Szlovákia bevonásával. Szóba ke­rült konzulátusok megnyitása, azonban a jó szándék kinyilvá­nításánál nem jutottak messzebbre. A szlovák kormányfő le­szögezte: az alkotmány szellemének megfelelően kabinetje dolgozik a kisebbségi törvény megalkotásán. Mi-Pozsony Érdekeltek vagyunk, hogy Szlovákiának stabil, kiszámít­ható kormánya legyen, és a két ország között eredményes együttműködés alakuljon ki - jelentette ki Orbán Viktor tegnap azon a sajtótájékozta­tón, amelyet közösen tartott a szlovák kormányfővel pozso­nyi megbeszéléseik után. A magyar miniszterelnök úgy fo­galmazott, hogy Magyaror­szágnak, a régió stabilitásához fűződő érdekén túl saját érde­ke is, hogy Szlovákia mielőbb a NATO tagja legyen, és ugyanahhoz a biztonsági rend­szerhez tartozzon, mint mi. Ami Szlovákia európai uni­ós csatlakozását illeti, szeret­nénk, ha a folyamat felgyor­sulna, s amit a magyar kor­mány ennek érdekében meg­tehet, azt meg is teszi - fűzte hozzá Orbán. Mikulás Dzurinda nagyra értékelte, hogy Magyarország a visegrádi együttműködés helyreállításán fáradozik, és a következő négyes találkozó helyszíne Szlovákia lesz. Dzu­rinda kifejtette: annak ellené­re jelentős az előrelépés, hogy a két kormány nem régen van hivatalban, és ez az első hiva­talos kétoldalú találkozó. Or­bán látogatását úgy értékelte, mint ami impulzusként szolgál a vegyes bizottságok további munkájához. Megemlítette, hogy hármas magyar-szlo­vák-osztrák konferenciát szer­veznek a gazdasági együttmű­ködésről. A magyar kormány­fő egyetértett vele, hogy vál­toztatni kell a gazdasági kap­csolatokon, hiszen Magyaror­szág csak a nyolcadik helyen áll Szlovákia partnerei között. A miniszterelnök kifejtette, a magyar kormány elkülöní­tette a pénzt a párkány-esz­tergomi híd felépítésére, vár­hatóan már az idén elkezdőd­nek a munkák, és jó remény van arra, hogy 2001-ben be is fejezik. Javasolta, hogy Dré­­gelypalánk térségében, a ma­gyar-szlovák határszakaszon állítsák helyre a vasúti közle­kedést, mondván: „Vissza kell helyezni a sínpárokat, amelye­ket a hatvanas években fel­szedtek.” A tárgyaláson szó volt kon­zulátusok nyitásáról, megvan a szándék arra, hogy Kassán magyar, Békéscsabán vagy Szegeden pedig szlovák kon­zulátus nyíljon, de szavaikból kiderült, hogy a jóakarat ki­­nyilvánításánál nem jutottak tovább. A Magyar Hírlap azt kér­dezte a szlovák miniszterel­nöktől, hogy ha a földalap ügyében, amely a koalíció egyik szakítópróbája, tovább­ra is fennáll a feszültség, akkor vajon a magyaroknak enged a koalíció megmentése érdeké­ben, vagy földművelési mi­nisztere mellé áll-e? „Miután széles a koalíció, szélesek az érdekei is” - válaszolta Miku­lás Dzurinda. Szerinte a föld­alap körüli vita nagyobb, mint azt az ügy megérdemelné, mindenesetre jó úton vannak a megállapodáshoz. Egy kérdésre válaszolva a szlovák miniszterelnök közöl­te, hogy kormánya tisztelet­ben tartja az alkotmányt, így megkezdték a kisebbségi tör­vény megalkotását. Úgy vélte, a hónap végéig létrejöhet a politikai megállapodás, a szö­vegezéssel április végéig elké­szülnek, és a törvényt június­ban el tudják majd fogadni a parlamentben. Lapunk megkérdezte Or­bán Viktort, miről tárgyalt a Magyar Koalíció Pártjának vezetőivel. Erre a kormányfő azt mondta, minden olyan kérdésről, amely a két ország kapcsolatait érinti, és rövid ér­tékelést is kapott a hat szlová­kiai magyar politikustól, hogy Szlovákia merre halad. Csáky Pál miniszterelnök­helyettes lapunknak elmond­ta: úgy érzi, hogy a koalíciós partnerek félnek a kisebbségi nyelvtörvény témájától, de mint Orbán Viktornak is be­számolt róla, öt pont kivételé­vel lényegében megegyeztek az alapelvekről. Ezek alapján a kulturális minisztérium jogá­szainak kellene elkészíteniük a törvénytervezet végső válto­zatát. „Enyhén optimista va­gyok” - mondta Csáky Pál, és külön kiemelte, hogy várha­tóan nem képviselői indít­vány, hanem hivatalos kor­mány-előterjesztés készül a nyelvtörvény tervezetéről. A miniszterelnöki látoga­tás idején írták alá a környe­zet- és természetvédelemről, valamint a foglalkoztatáspoli­tikáról szóló kormányközi megállapodást. Pepó Pál kör­nyezetvédelmi miniszter la­punknak elmondta, hogy az egyezmény felöleli vala­mennyi területet, és eleget tesz az európai uniós kívánal­maknak. Ami a bős-nagyma­rosi vízlépcsőt illeti, azt első­sorban jogi és szakmai kér­désnek tartja, és ez utóbbin belül csak „elhanyagolható terület a környezetvédelem kérdésköre”. Pepó ennek el­lenére fontosnak tartja az eredeti ökológiai állapot helyreállítását, és ezzel egy­idejűleg a monitoring rend­szer további fejlesztését, amely Szlovákiának és Ma­gyarországnak ugyanolyan mértékben érdeke. E tekin­tetben pozitív lehet, hogy kö­zös EU-források bevonására is sor kerülhet, felelte a mi­niszter, és úgy vélte, hogy az egyezmény minőségileg ma­gasabb szintre emeli a két or­szág együttműködését. Meg­jegyezte még, hogy 11 kétol­dalú együttműködési megál­lapodás áll előkészítés alatt. Orbán Viktor Pozsonyban megkoszorúzta a Szlovák Nemzeti Felkelés terén a hő­sök emlékművét, délután pe­dig megbeszélést folytatott Jó­zef Migassal, a parlament el­nökével és Bugár Bélával, a szlovák parlament magyar alelnökével. A látogatás elején s végén Orbán Viktor és Mikulás Dzurinda ellépett a díszszázad előtt, de mosolyuk vacogósra sikeredett, mert Pozsonyban mínusz 6 fok és hózápor fo­gadta őket. • Forró Evelyn Vezércikk a 7. oldalon WESTEL 900 - KODAK DIGIT FOTÓ A kormányfői találkozó helyszínén többtucatnyi ember tartott tiltakozó, magyarellenes demonstrációt, nagyrészt Vladimír Meciar hívei. A tüntetők végül hógolyókkal megdobálták a magyar sajtó képviselőit fotó: iszaferenc Félidőben patthelyzet a Koszovó-konferencián Rambouillet-ban utasításokat kapnak a szerbek és az albánok A Párizs melletti Rambouillet kastélyában egy hete vendé­geskedő szerb és albán delegáció semmilyen eredményre nem jutott a tárgyalásokon. A nemzetközi közvetítők való­színűleg megszavazzák az egyhetes hosszabbítást, de közben további nyomást gyakorolnak a megegyezés kicsikarása ér­dekében. A Koszovó-konferencia megtorpanásáért az albán fél és a közvetítők a felelősek, hangoztatta Milan Milutino­vics szerb elnök. Pristina továbbra is kitart az önrendelkezé­si jog követelése mellett. MH-összefoglaló Az amerikai külügyminiszter személyesen is beavatkozik a tárgyalási folyamatba. Wa­shingtoni bejelentés szerint Madeleine Albright ma Pá­rizsba érkezik, hogy személye­sen is közölje a szerbekkel és albánokkal: ha nem hajlan­dóak megállapodni, következ­nek a katonai lépések. Az In­ternational Herald Tribune szerint a külügyminiszter je­lenléte nyomatékosítani fogja azok szavahihetőségét, akik a szerbeket a katonai célpontok bombázásával, az albánokat a nemzetközi támogatás meg­vonásával fenyegették meg. A békéltetést koordináló hathatalmi összekötő csoport holnap összegezi az elmúlt egy hét tapasztalatait. Közvetlenül ezután valószínűleg találkoz­nak az Európai Unió külügy­miniszterei Párizsban, hogy szintén megvitassák a Koszo­vó-konferencia eddigi tapasz­talatait - jelentette be tegnap Martin Erdmann, a német külügyminisztérium szóvivője. A Reuters úgy értesült, hogy az uniós külügyminiszterek utasításokat adnak mindkét tárgyaló félnek, mert „meg kell érteniük, hogy a kéthetes határidőben megegyezésre kell jutniuk”. Milan Milutinovics szerb elnök a Rambouillet-ban folytatott egynapos tárgyalá­sai után hangoztatta: azzal, hogy a Koszovó-konferencián részt vevő állami küldöttség egyoldalúan elfogadta a hat­hatalmi összekötő csoport ál­tal beterjesztett, a keretegyez­mény alapjának szánt tíz alap­elvet, világosan állást foglalt a válság békés megoldása mel­lett, szemben az albán kül­döttséggel, amely továbbra is elutasítja ezek aláírását. Mi­lan Milutinovics kijelentette, hogy hajlandók szemtől szem­ben találkozni az albán dele­gációval, beleértve az illegális Koszovói Felszabadítási Had­sereg (UCK) küldötteit is (amit eddig a leghatározot­tabban elutasítottak), és ké­szek meghallgatni kifogásai­kat. „A Rambouillet-ban fo­lyó tárgyalásokon azonban eddig egyetlen egyszer sem találkozhatott a két küldött­ség, mert a nemzetközi közve­títők ezt nem tették lehetővé - mondta a szerb elnök. - Úgy látszik, nem jól szervezték meg a konferenciát, vagy va­lami más volt a cél. A minimá­lis követelésünk az, hogy az albán fél írja alá az alapelve­ket, s ha ezt elutasítják, akkor őket terheli a felelősség a ku­darcért.” A szerbek azonban mindennek ellenére sem hagyják el a konferenciát, szö­gezte le az elnök. A belgrádi média ugyanak­kor elhallgatja Robin Cook brit külügyminiszternek, az értekezlet társelnökének sza­vait, aki arra figyelmeztette a szerb küldöttséget, hogy az alapelvek forszírozása tulaj­donképpen obstrukció. Az albán küldöttség azért kifogásolja a keretegyez­­ményt, mert nincs benne szó Koszovó jövőbeni státusáról, sem a három év múlva tartan­dó népszavazásról, amelyen a koszovói lakosság a Szerbiá­ból való kiválásról dönthet. Hasim Taci, az albán küldött­ségvezető azt követeli, hogy erre vonatkozóan a NATO vállaljon garanciát. A Beta jelentette, hogy a szerb küldöttség egy pianínó beállítását kérte a rambouil­­let-i vendéglátóktól, hogy sza­bad idejükben egy kicsit ze­nélhessenek, de kívánságukat elutasították. Leválthatják Tarafás Imrét Szentendrei kormányülés: terítéken a gazdasági és az agrárstratégia A tegnap kezdődött és ma is folytatódó szentendrei kor­mányülésen a kormány két fő témát, a gazdasági és az agrár­­stratégiát tekinti át. Elképzel­hető, hogy leváltják Tarafás Imrét, az Állami Pénz- és Tő­kepiaci Felügyelet (ÁPTF) el­nökét. Erről a miniszterelnök mondja ki a végső szót. MH-összefoglaló A kormányülésre érkező Járai Zsigmond pénzügyminiszter a TV2-nek úgy nyilatkozott, hogy elképzelhető Tarafás Im­re, az Állami Pénz- és Tőke­piaci Felügyelet elnökének le­váltása, mivel szervezete nem tartotta kézben a bank- és bró­kercsődöket. Csütörtöki tájé­koztatóján Járai még azt kö­zölte: a Pénzügyminisztérium felügyeletet vizsgáló anyagá­ban nincs utalás személyes felelősség megállapítására. Mindazonáltal szerinte az ÁPTF vezetőjének a bank- és brókercsődök esetében né­hány esetben korábban kellett volna lépnie. (Interjú Tarafás Imrével a 8. oldalon.) A megbeszélésen négy-öt napirendi pont szerepel, ame­lyek mind a készülő gazdaság­­stratégiával kapcsolatosak - mondta lapunk kérdésére Chi­­kán Attila. Járai Zsigmond a makrokereteket és a 2000. évi adóreform fő pontjait vázolja, míg a gazdasági tárca első em­bereként ő a stratégia már el­készült koncepcionális kere­teit körvonalazza a miniszte­reknek. Beszámol arról is, hogy a minisztérium munka­társai már elkészítették a kül­földi tőke ösztönzését célzó in­tézkedések tervezetét. A Gazdasági Minisztérium áprilisra ígérte a stratégia rész­letes elkészítését. Ehhez azon­ban még ki kell dolgozni pél­dául az uniós csatlakozással összefüggő szektorális anyago­kat, valamint az egészségügyi és társadalombiztosítási re­formelképzeléseket. A készü­lő stratégia a következő há­rom-négy évre minimum 5 szá­zalékos növekedést tűz ki. A célok közt szerepel, hogy meg­teremtsék a csúszóleértékelés megszüntetésének feltételeit. A koncepció a beruházások évi 10-12 százalékos, a reálbé­rek 2-3 százalékos növekedé­sével számol, és négy fő gazda­sági prioritást határoz meg: a vonzó befektetési lehetőségek feltételrendszerének kialakítá­sát, az egyenlőtlenségek, társa­dalmi feszültségek mérséklé­sét, az uniós csatlakozásra, va­lamint a harmadik évezred ki­hívásaira való felkészülést. Ma Torgyán József távollé­tében Szabadi Béla politikai államtitkár terjeszti elő a me­zőgazdaság fejlesztéséről szóló állásfoglalást. Torgyán József már tavaly október végére ígérte a közép­távú - az elképzelések szerint 2002-ig érvényes­­ agrárstraté­gia elkészítését. Végül a közel százoldalas mű január máso­dik felében készült el. A mi­nisztérium állítása szerint szakmai konszenzuson alapul a jövővel kapcsolatos dolgo­zat, ám kiderült, hogy a végső változatokat már nem láthat­ták az érintett érdekképvisele­tek, szakmai szervezetek, mi­vel velük legutóbb január első hetében találkozott az agrár­tárca vezetése. A most kormány elé kerülő agrárstratégia lényegében két fő alapelvre épül. Egyrészt a magyar mezőgazdaság terme­lési szerkezetét akarja átalakí­tani. Másrészt az ezzel össze­függő - de inkább az FKGP szellemiségét tükröző - családi gazdasági üzemméret és jelleg megerősítésével foglalkozik. Ugyanakkor pozitív eleme az elképzeléseknek, hogy rendbe akarja tenni a földtu­lajdonnal és földhasználattal kapcsolatos - ma még - átte­kinthetetlen viszonyokat. En­nek érdekében nyilvántartási rendszereket hoznának létre, felgyorsítanák a földhivatali munkákat, naprakésszé ten­nék az ingatlan-nyilvántartást, felgyorsítanák a nemzeti ka­taszteri program végrehajtá­sát, jogi és intézményi hátteret biztosítanának a birtokrende­zésre - többek között a gazda­ságos művelésre alkalmatlan földterületek cseréjével és koncentrálásával -, létrehoz­nák a nemzeti földalapot, be­vezetnék a földhasználati nyil­vántartást. A tárca 2002-ig lényegében az idén bevezetett agrártámo­gatási rendszert tartaná fenn - ezt ugyan mind az érdekképvi­seletek, mind egyes agrárgaz­dasággal foglalkozó koalíciós képviselők kritizálják. A stratégia külön fejezetet szentel a különféle növényter­mesztési és állattenyésztési ágazatok fejlesztési lehetősé­geinek. Igen látványos ez a fe­jezet, hiszen egy évtizede egyik agrárvezető sem merte vállal­ni, hogy négy évre előre meg­mondja, mennyi disznó, hány tonna búza, kukorica, alma, vagy bor lesz optimálisan ter­melhető az országban. A stratégia fontos része a vidék- és területfejlesztés. Ez annál is fontosabb kérdés lehet a jövőben, mivel az EU-ban szinte a háttérbe szorította a mezőgazdasági fejlesztést. Ez azt is jelenti, hogy a jövőben, már EU-tagként talán több brüsszeli támogatást lehet sze­rezni jó projektekkel, mint a mezőgazdasági célokra. Hogy a kormányfő számára­­is fontos kérdés az agrárstraté­gia, azt jelzi, hogy a Miniszter­­elnöki Hivatal (MEH) is elké­szíttette külső szakértőkkel az EU-csatlakozás mezőgazdasá­gi politikai céljai és feladatai című közel százoldalas tanul­mányát. Lábra kaptak olyan hírek is, hogy a nagyobbik kor­mánypárt inkább ezt a közép­távú programot látná szíveseb­ben, mintsem a kisgazdapárti FVM anyagát. Szabadi Béla, az FVM poli­tikai államtitkára lapunknak elmondta: a miniszterelnök vi­lágosan kifejtette a parlament mostani ülésszakát megnyitó beszédében, hogy az agrártár­ca munkájával elégedett, és a kormány ma az FVM straté­giájáról tárgyal. Most a Postabank lépett / Újabb feljelentés Princz Gábor és társai ellen A Pénzügyminisztérium után a Postabank és Takarékpénztár Rt. igazgatósága is úgy döntött, feljelentést tesz a bank egykori vezetői ellen. Várhatóan az Állami Privatizációs és Vagyonke­zelő Rt. (ÁPV Rt.) is feljelentést tesz - ennek időpontja azon­ban még bizonytalan. A Postabank vezető testületei a döntést megelőzően nem konzultáltak sem Járai Zsigmond pénzügy­­miniszterrel, sem az Állami Pénz- és Tőkepiaci Felügyelettel. MTI/MH_______________ A Postabank igazgatósága és felügyelőbizottsága úgy dön­tött, hogy Princz Gábor és tár­sai ellen büntetőfeljelentést tesz különböző bűncselekmé­nyek gyanúja miatt - jelentet­te be tegnap Madarász Lász­ló, a bank igazgatóságának el­nöke. A döntést a rendelkezé­sükre álló dokumentumokra alapozták, amelyekből kide­rült, hogy visszaélésekre ke­rült sor a Nádor 95 Rt., az úgynevezett spanyol ingatla­nok, a Trigon Bank, valamint a PK Bankkal kapcsolatos részvényopciós ügyekben. A büntetőfeljelentést a számvi­teli fegyelem megsértése, gaz­dasági társaság vezető tiszt­ségviselőinek visszaélése, a gazdasági adatszolgáltatás el­mulasztása és különösen nagy vagyoni hátrányt okozó hűt­len kezelés gyanúja miatt tet­ték meg tegnap az Országos Rendőr-főkapitányságon. Az MTI kérdésére a feljelentés­ben szereplő „társai” kifeje­zésről Madarász László el­mondta: Princz Gábor mellett minden olyan, az előző veze­tésben részt vett igazgatósági, felügyelőbizottsági tag, illetve belső munkatárs ellen is felje­lentést tettek, akik közremű­ködtek a gyanús ügyekben vagy tudtak róluk, de nem cselekedtek megakadályozá­suk érdekében. Madarász László kérdés­re válaszolva elmondta: a feljelentés gyakorlatilag mérleghamisítás, a Posta­bank által elszenvedett nagyarányú veszteség, vala­mint amiatt történt, hogy a hitelintézet vezető tisztség­­viselői nem munkaköri szer­ződéseik szerint dolgoztak. Madarász László elmondta: a bank vezető testületei nem egyeztettek a feljelentés kapcsán a pénzügyminisz­terrel és az Állami Pénz- és Tőkepiaci Felügyelettel, de a lépés a bank igazgatósági tagja, Gansperger Gyula, az ÁPV Rt. elnök-vezérigazga­tója, így a tulajdonos teljes egyetértésével történt, hi­szen a privatizációs intéz­mény első embere is részt vett a csütörtöki döntés meghozásában. Princz Gábor Megtévesztett médiahatóság? • Folytatás az I. oldalról Az Írisz visszaidézi azt is, hogy az MRTL hiányos pá­lyázatot adott be határidőre, s ebből éppen a tulajdonosi struktúra hiányzott. Emiatt a bontóbizottság ki is akarta zárni az MRTL-t, azonban az ORTT végül csak hiánypót­lásra kötelezte a későbbi nyertest. Az elsőfokú eljárás során az írisz több alkalom­mal kérvényezte, hogy a bí­róság rendelje el a tulajdono­sokat bemutató nyilatkoza­tok és dokumentumok be­csatolását. Az írisz elsősor­ban arra vezeti vissza az első­fokú per számára hátrányos ítéletét, hogy ezt a bíró nem tette meg. A most benyújtott könyv­­vizsgálói jelentés és a tulajdo­nos kiadványa egy olyan 5,7 százalékos tulajdoni részről mutatja ki, hogy az a Bertels­­mannhoz kötődik, amelyet az ORTT „más" tulajdoni kate­góriába sorolt. A Legfelsőbb Bírósághoz írt beadványában az ORTT jogi képviselője elis­meri, hogy az MRTL megté­vesztette a médiahatóságot. Mint írja, csak a felperes által ezen a héten csatolt könyv­­vizsgálói jelentésből szerzett tudomást arról, hogy az MRTL nem a valóságnak megfelelő adatokat közölt a pályázati eljárás során, ezért ezek konzekvenciáit a tévétár­saságnak kell viselnie. A pá­lyázati döntést egyébként az a Baker & McKenzie ügyvédi iroda készítette elő, amelynek akkori budapesti irodavezető­je a jelenlegi külügyminiszter, Martonyi János volt. Az ORTT azonban to­vábbra is fenntartja, hogy bár az RTL megtévesztette a hatóságot, az új számítások szerint sem vonatkozik rá a tulajdonosi összeférhetetlen­ség. A per előtt az érintettek nem kívántak nyilatkozni lapunknak. Amennyiben a Legfelsőbb Bíróság szabály­talannak mondja ki a pályá­zatot, több milliárd forintos kártérítésre számíthat az Írisz Tv. • Haszán Zoltán Elutasították a romákat Elutasította tegnap este az Or­szágos Választási Bizottság (OVB) az országos cigány ki­sebbségi önkormányzat meg­választását kifogásoló beadvá­nyokat. A romaválasztást ed­dig összesen hét kifogás érte, amelyeket formai okokból utasítottak el. Több beadvány kicsúszott az előírt három­napos határidőből, előfordult, hogy nem volt jogi képviselő, vagy olyasmit kifogásoltak, ami nem támadható meg. Mint a választási irodán megtudtuk, nemcsak a romák tájékozatlanok az 1997 no­vemberében hozott választási eljárási törvényben: a települé­si önkormányzati választáso­kat ért kifogások 70-80 száza­lékát szintén érdemi vizsgálat nélkül, formai okból utasítot­ták el. A tegnap vizsgált bead­ványok egyike azt kifogásolta, hogy egy elektori helyet ketten szereztek meg. Az indítványo­zók várhatóan a strasbourgi bí­rósághoz fordulnak. • N. I. E. HIRDETMÉNY A TÜZÉPKER Építő és Tüzelőanyag Kereskedelmi Rt. (9024 Győr, Babits M. u. 17.) igazgatósága rendkívüli közgyűlést hív össze 1999. március 24-én 10 órára az rt. székhelyén. A közgyűlés napirendi pontjai: 1. Az alapító okirat módosítása: a) székhely áthelyezése, b) jogszabályváltozásból eredő módosítások, c) egyebek. 2. Dolgozói részvények átalakítása. A közgyűlésen a részvényesek személyesen vagy közokiratba, illetve teljes bizonyí­tó erejű magánokiratba foglalt meghatalmazott képviselőik útján vehetnek részt. Nem lehet részvényes képviselője az igazgatóság és a felügyelőbizottság tagja, va­lamint a könyvvizsgáló. A névre szóló részvények tulajdonosai közül a közgyűlésen szavazati jogával az a részvényes élhet, aki a közgyűlés napját megelőző munkanapon a hivatalos munka­idő végéig tulajdonosként a részvénykönyvbe bevezetésre került. A közgyűlés írásos előterjesztéseit a részvényesek 1999. március 10-től megtekint­hetik, ill. igényelhetik a társaság székhelyén (titkárság, I. em.). A közgyűlés határozatképtelensége esetén megismételt közgyűlés 1999. április 7- én 10 órakor lesz a jelen hirdetményben meghirdetett helyszínen és napirendi pon­tokkal. A megismételt közgyűlés a megjelentek számára tekintet nélkül határozatképes. Győr, 1999. február 13. Fischer János az igazgatóság elnöke s. k.

Next