Magyar Hírlap, 1999. február (32. évfolyam, 26-49. szám)
1999-02-13 / 37. szám
1999. FEBRUÁR 13., SZOMBAT KÜLFÖLD - BELFÖLD Magyar Hírlap 3 Tizenegy megállapodást készítettek elő a Dzurinda-Orbán-csúcson Konzulátusok nyílhatnak Kassán és Békéscsabán A magyar miniszterelnök tegnapi pozsonyi látogatásán megerősítette, Magyarország a visegrádi négyes együttműködés helyreállításán fáradozik, Szlovákia bevonásával. Szóba került konzulátusok megnyitása, azonban a jó szándék kinyilvánításánál nem jutottak messzebbre. A szlovák kormányfő leszögezte: az alkotmány szellemének megfelelően kabinetje dolgozik a kisebbségi törvény megalkotásán. Mi-Pozsony Érdekeltek vagyunk, hogy Szlovákiának stabil, kiszámítható kormánya legyen, és a két ország között eredményes együttműködés alakuljon ki - jelentette ki Orbán Viktor tegnap azon a sajtótájékoztatón, amelyet közösen tartott a szlovák kormányfővel pozsonyi megbeszéléseik után. A magyar miniszterelnök úgy fogalmazott, hogy Magyarországnak, a régió stabilitásához fűződő érdekén túl saját érdeke is, hogy Szlovákia mielőbb a NATO tagja legyen, és ugyanahhoz a biztonsági rendszerhez tartozzon, mint mi. Ami Szlovákia európai uniós csatlakozását illeti, szeretnénk, ha a folyamat felgyorsulna, s amit a magyar kormány ennek érdekében megtehet, azt meg is teszi - fűzte hozzá Orbán. Mikulás Dzurinda nagyra értékelte, hogy Magyarország a visegrádi együttműködés helyreállításán fáradozik, és a következő négyes találkozó helyszíne Szlovákia lesz. Dzurinda kifejtette: annak ellenére jelentős az előrelépés, hogy a két kormány nem régen van hivatalban, és ez az első hivatalos kétoldalú találkozó. Orbán látogatását úgy értékelte, mint ami impulzusként szolgál a vegyes bizottságok további munkájához. Megemlítette, hogy hármas magyar-szlovák-osztrák konferenciát szerveznek a gazdasági együttműködésről. A magyar kormányfő egyetértett vele, hogy változtatni kell a gazdasági kapcsolatokon, hiszen Magyarország csak a nyolcadik helyen áll Szlovákia partnerei között. A miniszterelnök kifejtette, a magyar kormány elkülönítette a pénzt a párkány-esztergomi híd felépítésére, várhatóan már az idén elkezdődnek a munkák, és jó remény van arra, hogy 2001-ben be is fejezik. Javasolta, hogy Drégelypalánk térségében, a magyar-szlovák határszakaszon állítsák helyre a vasúti közlekedést, mondván: „Vissza kell helyezni a sínpárokat, amelyeket a hatvanas években felszedtek.” A tárgyaláson szó volt konzulátusok nyitásáról, megvan a szándék arra, hogy Kassán magyar, Békéscsabán vagy Szegeden pedig szlovák konzulátus nyíljon, de szavaikból kiderült, hogy a jóakarat kinyilvánításánál nem jutottak tovább. A Magyar Hírlap azt kérdezte a szlovák miniszterelnöktől, hogy ha a földalap ügyében, amely a koalíció egyik szakítópróbája, továbbra is fennáll a feszültség, akkor vajon a magyaroknak enged a koalíció megmentése érdekében, vagy földművelési minisztere mellé áll-e? „Miután széles a koalíció, szélesek az érdekei is” - válaszolta Mikulás Dzurinda. Szerinte a földalap körüli vita nagyobb, mint azt az ügy megérdemelné, mindenesetre jó úton vannak a megállapodáshoz. Egy kérdésre válaszolva a szlovák miniszterelnök közölte, hogy kormánya tiszteletben tartja az alkotmányt, így megkezdték a kisebbségi törvény megalkotását. Úgy vélte, a hónap végéig létrejöhet a politikai megállapodás, a szövegezéssel április végéig elkészülnek, és a törvényt júniusban el tudják majd fogadni a parlamentben. Lapunk megkérdezte Orbán Viktort, miről tárgyalt a Magyar Koalíció Pártjának vezetőivel. Erre a kormányfő azt mondta, minden olyan kérdésről, amely a két ország kapcsolatait érinti, és rövid értékelést is kapott a hat szlovákiai magyar politikustól, hogy Szlovákia merre halad. Csáky Pál miniszterelnökhelyettes lapunknak elmondta: úgy érzi, hogy a koalíciós partnerek félnek a kisebbségi nyelvtörvény témájától, de mint Orbán Viktornak is beszámolt róla, öt pont kivételével lényegében megegyeztek az alapelvekről. Ezek alapján a kulturális minisztérium jogászainak kellene elkészíteniük a törvénytervezet végső változatát. „Enyhén optimista vagyok” - mondta Csáky Pál, és külön kiemelte, hogy várhatóan nem képviselői indítvány, hanem hivatalos kormány-előterjesztés készül a nyelvtörvény tervezetéről. A miniszterelnöki látogatás idején írták alá a környezet- és természetvédelemről, valamint a foglalkoztatáspolitikáról szóló kormányközi megállapodást. Pepó Pál környezetvédelmi miniszter lapunknak elmondta, hogy az egyezmény felöleli valamennyi területet, és eleget tesz az európai uniós kívánalmaknak. Ami a bős-nagymarosi vízlépcsőt illeti, azt elsősorban jogi és szakmai kérdésnek tartja, és ez utóbbin belül csak „elhanyagolható terület a környezetvédelem kérdésköre”. Pepó ennek ellenére fontosnak tartja az eredeti ökológiai állapot helyreállítását, és ezzel egyidejűleg a monitoring rendszer további fejlesztését, amely Szlovákiának és Magyarországnak ugyanolyan mértékben érdeke. E tekintetben pozitív lehet, hogy közös EU-források bevonására is sor kerülhet, felelte a miniszter, és úgy vélte, hogy az egyezmény minőségileg magasabb szintre emeli a két ország együttműködését. Megjegyezte még, hogy 11 kétoldalú együttműködési megállapodás áll előkészítés alatt. Orbán Viktor Pozsonyban megkoszorúzta a Szlovák Nemzeti Felkelés terén a hősök emlékművét, délután pedig megbeszélést folytatott Józef Migassal, a parlament elnökével és Bugár Bélával, a szlovák parlament magyar alelnökével. A látogatás elején s végén Orbán Viktor és Mikulás Dzurinda ellépett a díszszázad előtt, de mosolyuk vacogósra sikeredett, mert Pozsonyban mínusz 6 fok és hózápor fogadta őket. • Forró Evelyn Vezércikk a 7. oldalon WESTEL 900 - KODAK DIGIT FOTÓ A kormányfői találkozó helyszínén többtucatnyi ember tartott tiltakozó, magyarellenes demonstrációt, nagyrészt Vladimír Meciar hívei. A tüntetők végül hógolyókkal megdobálták a magyar sajtó képviselőit fotó: iszaferenc Félidőben patthelyzet a Koszovó-konferencián Rambouillet-ban utasításokat kapnak a szerbek és az albánok A Párizs melletti Rambouillet kastélyában egy hete vendégeskedő szerb és albán delegáció semmilyen eredményre nem jutott a tárgyalásokon. A nemzetközi közvetítők valószínűleg megszavazzák az egyhetes hosszabbítást, de közben további nyomást gyakorolnak a megegyezés kicsikarása érdekében. A Koszovó-konferencia megtorpanásáért az albán fél és a közvetítők a felelősek, hangoztatta Milan Milutinovics szerb elnök. Pristina továbbra is kitart az önrendelkezési jog követelése mellett. MH-összefoglaló Az amerikai külügyminiszter személyesen is beavatkozik a tárgyalási folyamatba. Washingtoni bejelentés szerint Madeleine Albright ma Párizsba érkezik, hogy személyesen is közölje a szerbekkel és albánokkal: ha nem hajlandóak megállapodni, következnek a katonai lépések. Az International Herald Tribune szerint a külügyminiszter jelenléte nyomatékosítani fogja azok szavahihetőségét, akik a szerbeket a katonai célpontok bombázásával, az albánokat a nemzetközi támogatás megvonásával fenyegették meg. A békéltetést koordináló hathatalmi összekötő csoport holnap összegezi az elmúlt egy hét tapasztalatait. Közvetlenül ezután valószínűleg találkoznak az Európai Unió külügyminiszterei Párizsban, hogy szintén megvitassák a Koszovó-konferencia eddigi tapasztalatait - jelentette be tegnap Martin Erdmann, a német külügyminisztérium szóvivője. A Reuters úgy értesült, hogy az uniós külügyminiszterek utasításokat adnak mindkét tárgyaló félnek, mert „meg kell érteniük, hogy a kéthetes határidőben megegyezésre kell jutniuk”. Milan Milutinovics szerb elnök a Rambouillet-ban folytatott egynapos tárgyalásai után hangoztatta: azzal, hogy a Koszovó-konferencián részt vevő állami küldöttség egyoldalúan elfogadta a hathatalmi összekötő csoport által beterjesztett, a keretegyezmény alapjának szánt tíz alapelvet, világosan állást foglalt a válság békés megoldása mellett, szemben az albán küldöttséggel, amely továbbra is elutasítja ezek aláírását. Milan Milutinovics kijelentette, hogy hajlandók szemtől szemben találkozni az albán delegációval, beleértve az illegális Koszovói Felszabadítási Hadsereg (UCK) küldötteit is (amit eddig a leghatározottabban elutasítottak), és készek meghallgatni kifogásaikat. „A Rambouillet-ban folyó tárgyalásokon azonban eddig egyetlen egyszer sem találkozhatott a két küldöttség, mert a nemzetközi közvetítők ezt nem tették lehetővé - mondta a szerb elnök. - Úgy látszik, nem jól szervezték meg a konferenciát, vagy valami más volt a cél. A minimális követelésünk az, hogy az albán fél írja alá az alapelveket, s ha ezt elutasítják, akkor őket terheli a felelősség a kudarcért.” A szerbek azonban mindennek ellenére sem hagyják el a konferenciát, szögezte le az elnök. A belgrádi média ugyanakkor elhallgatja Robin Cook brit külügyminiszternek, az értekezlet társelnökének szavait, aki arra figyelmeztette a szerb küldöttséget, hogy az alapelvek forszírozása tulajdonképpen obstrukció. Az albán küldöttség azért kifogásolja a keretegyezményt, mert nincs benne szó Koszovó jövőbeni státusáról, sem a három év múlva tartandó népszavazásról, amelyen a koszovói lakosság a Szerbiából való kiválásról dönthet. Hasim Taci, az albán küldöttségvezető azt követeli, hogy erre vonatkozóan a NATO vállaljon garanciát. A Beta jelentette, hogy a szerb küldöttség egy pianínó beállítását kérte a rambouillet-i vendéglátóktól, hogy szabad idejükben egy kicsit zenélhessenek, de kívánságukat elutasították. Leválthatják Tarafás Imrét Szentendrei kormányülés: terítéken a gazdasági és az agrárstratégia A tegnap kezdődött és ma is folytatódó szentendrei kormányülésen a kormány két fő témát, a gazdasági és az agrárstratégiát tekinti át. Elképzelhető, hogy leváltják Tarafás Imrét, az Állami Pénz- és Tőkepiaci Felügyelet (ÁPTF) elnökét. Erről a miniszterelnök mondja ki a végső szót. MH-összefoglaló A kormányülésre érkező Járai Zsigmond pénzügyminiszter a TV2-nek úgy nyilatkozott, hogy elképzelhető Tarafás Imre, az Állami Pénz- és Tőkepiaci Felügyelet elnökének leváltása, mivel szervezete nem tartotta kézben a bank- és brókercsődöket. Csütörtöki tájékoztatóján Járai még azt közölte: a Pénzügyminisztérium felügyeletet vizsgáló anyagában nincs utalás személyes felelősség megállapítására. Mindazonáltal szerinte az ÁPTF vezetőjének a bank- és brókercsődök esetében néhány esetben korábban kellett volna lépnie. (Interjú Tarafás Imrével a 8. oldalon.) A megbeszélésen négy-öt napirendi pont szerepel, amelyek mind a készülő gazdaságstratégiával kapcsolatosak - mondta lapunk kérdésére Chikán Attila. Járai Zsigmond a makrokereteket és a 2000. évi adóreform fő pontjait vázolja, míg a gazdasági tárca első embereként ő a stratégia már elkészült koncepcionális kereteit körvonalazza a minisztereknek. Beszámol arról is, hogy a minisztérium munkatársai már elkészítették a külföldi tőke ösztönzését célzó intézkedések tervezetét. A Gazdasági Minisztérium áprilisra ígérte a stratégia részletes elkészítését. Ehhez azonban még ki kell dolgozni például az uniós csatlakozással összefüggő szektorális anyagokat, valamint az egészségügyi és társadalombiztosítási reformelképzeléseket. A készülő stratégia a következő három-négy évre minimum 5 százalékos növekedést tűz ki. A célok közt szerepel, hogy megteremtsék a csúszóleértékelés megszüntetésének feltételeit. A koncepció a beruházások évi 10-12 százalékos, a reálbérek 2-3 százalékos növekedésével számol, és négy fő gazdasági prioritást határoz meg: a vonzó befektetési lehetőségek feltételrendszerének kialakítását, az egyenlőtlenségek, társadalmi feszültségek mérséklését, az uniós csatlakozásra, valamint a harmadik évezred kihívásaira való felkészülést. Ma Torgyán József távollétében Szabadi Béla politikai államtitkár terjeszti elő a mezőgazdaság fejlesztéséről szóló állásfoglalást. Torgyán József már tavaly október végére ígérte a középtávú - az elképzelések szerint 2002-ig érvényes agrárstratégia elkészítését. Végül a közel százoldalas mű január második felében készült el. A minisztérium állítása szerint szakmai konszenzuson alapul a jövővel kapcsolatos dolgozat, ám kiderült, hogy a végső változatokat már nem láthatták az érintett érdekképviseletek, szakmai szervezetek, mivel velük legutóbb január első hetében találkozott az agrártárca vezetése. A most kormány elé kerülő agrárstratégia lényegében két fő alapelvre épül. Egyrészt a magyar mezőgazdaság termelési szerkezetét akarja átalakítani. Másrészt az ezzel összefüggő - de inkább az FKGP szellemiségét tükröző - családi gazdasági üzemméret és jelleg megerősítésével foglalkozik. Ugyanakkor pozitív eleme az elképzeléseknek, hogy rendbe akarja tenni a földtulajdonnal és földhasználattal kapcsolatos - ma még - áttekinthetetlen viszonyokat. Ennek érdekében nyilvántartási rendszereket hoznának létre, felgyorsítanák a földhivatali munkákat, naprakésszé tennék az ingatlan-nyilvántartást, felgyorsítanák a nemzeti kataszteri program végrehajtását, jogi és intézményi hátteret biztosítanának a birtokrendezésre - többek között a gazdaságos művelésre alkalmatlan földterületek cseréjével és koncentrálásával -, létrehoznák a nemzeti földalapot, bevezetnék a földhasználati nyilvántartást. A tárca 2002-ig lényegében az idén bevezetett agrártámogatási rendszert tartaná fenn - ezt ugyan mind az érdekképviseletek, mind egyes agrárgazdasággal foglalkozó koalíciós képviselők kritizálják. A stratégia külön fejezetet szentel a különféle növénytermesztési és állattenyésztési ágazatok fejlesztési lehetőségeinek. Igen látványos ez a fejezet, hiszen egy évtizede egyik agrárvezető sem merte vállalni, hogy négy évre előre megmondja, mennyi disznó, hány tonna búza, kukorica, alma, vagy bor lesz optimálisan termelhető az országban. A stratégia fontos része a vidék- és területfejlesztés. Ez annál is fontosabb kérdés lehet a jövőben, mivel az EU-ban szinte a háttérbe szorította a mezőgazdasági fejlesztést. Ez azt is jelenti, hogy a jövőben, már EU-tagként talán több brüsszeli támogatást lehet szerezni jó projektekkel, mint a mezőgazdasági célokra. Hogy a kormányfő számárais fontos kérdés az agrárstratégia, azt jelzi, hogy a Miniszterelnöki Hivatal (MEH) is elkészíttette külső szakértőkkel az EU-csatlakozás mezőgazdasági politikai céljai és feladatai című közel százoldalas tanulmányát. Lábra kaptak olyan hírek is, hogy a nagyobbik kormánypárt inkább ezt a középtávú programot látná szívesebben, mintsem a kisgazdapárti FVM anyagát. Szabadi Béla, az FVM politikai államtitkára lapunknak elmondta: a miniszterelnök világosan kifejtette a parlament mostani ülésszakát megnyitó beszédében, hogy az agrártárca munkájával elégedett, és a kormány ma az FVM stratégiájáról tárgyal. Most a Postabank lépett / Újabb feljelentés Princz Gábor és társai ellen A Pénzügyminisztérium után a Postabank és Takarékpénztár Rt. igazgatósága is úgy döntött, feljelentést tesz a bank egykori vezetői ellen. Várhatóan az Állami Privatizációs és Vagyonkezelő Rt. (ÁPV Rt.) is feljelentést tesz - ennek időpontja azonban még bizonytalan. A Postabank vezető testületei a döntést megelőzően nem konzultáltak sem Járai Zsigmond pénzügyminiszterrel, sem az Állami Pénz- és Tőkepiaci Felügyelettel. MTI/MH_______________ A Postabank igazgatósága és felügyelőbizottsága úgy döntött, hogy Princz Gábor és társai ellen büntetőfeljelentést tesz különböző bűncselekmények gyanúja miatt - jelentette be tegnap Madarász László, a bank igazgatóságának elnöke. A döntést a rendelkezésükre álló dokumentumokra alapozták, amelyekből kiderült, hogy visszaélésekre került sor a Nádor 95 Rt., az úgynevezett spanyol ingatlanok, a Trigon Bank, valamint a PK Bankkal kapcsolatos részvényopciós ügyekben. A büntetőfeljelentést a számviteli fegyelem megsértése, gazdasági társaság vezető tisztségviselőinek visszaélése, a gazdasági adatszolgáltatás elmulasztása és különösen nagy vagyoni hátrányt okozó hűtlen kezelés gyanúja miatt tették meg tegnap az Országos Rendőr-főkapitányságon. Az MTI kérdésére a feljelentésben szereplő „társai” kifejezésről Madarász László elmondta: Princz Gábor mellett minden olyan, az előző vezetésben részt vett igazgatósági, felügyelőbizottsági tag, illetve belső munkatárs ellen is feljelentést tettek, akik közreműködtek a gyanús ügyekben vagy tudtak róluk, de nem cselekedtek megakadályozásuk érdekében. Madarász László kérdésre válaszolva elmondta: a feljelentés gyakorlatilag mérleghamisítás, a Postabank által elszenvedett nagyarányú veszteség, valamint amiatt történt, hogy a hitelintézet vezető tisztségviselői nem munkaköri szerződéseik szerint dolgoztak. Madarász László elmondta: a bank vezető testületei nem egyeztettek a feljelentés kapcsán a pénzügyminiszterrel és az Állami Pénz- és Tőkepiaci Felügyelettel, de a lépés a bank igazgatósági tagja, Gansperger Gyula, az ÁPV Rt. elnök-vezérigazgatója, így a tulajdonos teljes egyetértésével történt, hiszen a privatizációs intézmény első embere is részt vett a csütörtöki döntés meghozásában. Princz Gábor Megtévesztett médiahatóság? • Folytatás az I. oldalról Az Írisz visszaidézi azt is, hogy az MRTL hiányos pályázatot adott be határidőre, s ebből éppen a tulajdonosi struktúra hiányzott. Emiatt a bontóbizottság ki is akarta zárni az MRTL-t, azonban az ORTT végül csak hiánypótlásra kötelezte a későbbi nyertest. Az elsőfokú eljárás során az írisz több alkalommal kérvényezte, hogy a bíróság rendelje el a tulajdonosokat bemutató nyilatkozatok és dokumentumok becsatolását. Az írisz elsősorban arra vezeti vissza az elsőfokú per számára hátrányos ítéletét, hogy ezt a bíró nem tette meg. A most benyújtott könyvvizsgálói jelentés és a tulajdonos kiadványa egy olyan 5,7 százalékos tulajdoni részről mutatja ki, hogy az a Bertelsmannhoz kötődik, amelyet az ORTT „más" tulajdoni kategóriába sorolt. A Legfelsőbb Bírósághoz írt beadványában az ORTT jogi képviselője elismeri, hogy az MRTL megtévesztette a médiahatóságot. Mint írja, csak a felperes által ezen a héten csatolt könyvvizsgálói jelentésből szerzett tudomást arról, hogy az MRTL nem a valóságnak megfelelő adatokat közölt a pályázati eljárás során, ezért ezek konzekvenciáit a tévétársaságnak kell viselnie. A pályázati döntést egyébként az a Baker & McKenzie ügyvédi iroda készítette elő, amelynek akkori budapesti irodavezetője a jelenlegi külügyminiszter, Martonyi János volt. Az ORTT azonban továbbra is fenntartja, hogy bár az RTL megtévesztette a hatóságot, az új számítások szerint sem vonatkozik rá a tulajdonosi összeférhetetlenség. A per előtt az érintettek nem kívántak nyilatkozni lapunknak. Amennyiben a Legfelsőbb Bíróság szabálytalannak mondja ki a pályázatot, több milliárd forintos kártérítésre számíthat az Írisz Tv. • Haszán Zoltán Elutasították a romákat Elutasította tegnap este az Országos Választási Bizottság (OVB) az országos cigány kisebbségi önkormányzat megválasztását kifogásoló beadványokat. A romaválasztást eddig összesen hét kifogás érte, amelyeket formai okokból utasítottak el. Több beadvány kicsúszott az előírt háromnapos határidőből, előfordult, hogy nem volt jogi képviselő, vagy olyasmit kifogásoltak, ami nem támadható meg. Mint a választási irodán megtudtuk, nemcsak a romák tájékozatlanok az 1997 novemberében hozott választási eljárási törvényben: a települési önkormányzati választásokat ért kifogások 70-80 százalékát szintén érdemi vizsgálat nélkül, formai okból utasították el. A tegnap vizsgált beadványok egyike azt kifogásolta, hogy egy elektori helyet ketten szereztek meg. Az indítványozók várhatóan a strasbourgi bírósághoz fordulnak. • N. I. E. HIRDETMÉNY A TÜZÉPKER Építő és Tüzelőanyag Kereskedelmi Rt. (9024 Győr, Babits M. u. 17.) igazgatósága rendkívüli közgyűlést hív össze 1999. március 24-én 10 órára az rt. székhelyén. A közgyűlés napirendi pontjai: 1. Az alapító okirat módosítása: a) székhely áthelyezése, b) jogszabályváltozásból eredő módosítások, c) egyebek. 2. Dolgozói részvények átalakítása. A közgyűlésen a részvényesek személyesen vagy közokiratba, illetve teljes bizonyító erejű magánokiratba foglalt meghatalmazott képviselőik útján vehetnek részt. Nem lehet részvényes képviselője az igazgatóság és a felügyelőbizottság tagja, valamint a könyvvizsgáló. A névre szóló részvények tulajdonosai közül a közgyűlésen szavazati jogával az a részvényes élhet, aki a közgyűlés napját megelőző munkanapon a hivatalos munkaidő végéig tulajdonosként a részvénykönyvbe bevezetésre került. A közgyűlés írásos előterjesztéseit a részvényesek 1999. március 10-től megtekinthetik, ill. igényelhetik a társaság székhelyén (titkárság, I. em.). A közgyűlés határozatképtelensége esetén megismételt közgyűlés 1999. április 7- én 10 órakor lesz a jelen hirdetményben meghirdetett helyszínen és napirendi pontokkal. A megismételt közgyűlés a megjelentek számára tekintet nélkül határozatképes. Győr, 1999. február 13. Fischer János az igazgatóság elnöke s. k.