Magyar Hírlap, 1999. február (32. évfolyam, 26-49. szám)

1999-02-15 / 38. szám

8 Magyar Hírlap VILLANÓFÉNYBEN Nagy Gáspáré a Balassi-emlékkard (MH/MTI) Vasárnap, a fővárosi Gellért Szállóban - az immár hagyományos Bálint-napi ünnepségen - Nagy Gáspár költő ve­hette át a Balassi Bálint-emlékkardot. Az irodalmi jutalmat La­­docsi Gáspár katolikus tábori püspök nyújtotta át. A Balassi­­kard korhű másolatát a reneszánsz művész nevét viselő társaság tagjai - Lőcsei Gabriella, Makovecz Imre, Rubovszky András, Tóth Bálint, Molnár Pál és Zelnik József - adományozzák an­nak a költőnek, akinek líráját méltónak tartják Balassi életmű­véhez. A Balassi Bálint-emlékkardot 1997-ben Tóth Bálint kap­ta, míg tavaly Döbrentei Kornél volt a díjazott. Az idén ötven­­esztendős Nagy Gáspár a szombathelyi tanárképző főiskolán szerzett diplomát; első költeményei 1968-ban jelentek meg. Dolgozott a Móra Kiadó szerkesztőjeként, tevékenykedett az írószövetség, majd a Bethlen Gábor Alapítvány titkáraként, 1988-tól pedig a Hitel című folyóirat szerkesztőjeként. 1990-ben József Attila-díjjal tüntették ki, később Magyar Művészetért dí­jat, Tiszatáj-, Kölcsey- és Ratkó József-díjat, valamint Nagy Im­­re-emlékplakettet kapott. Kosa Gábor sorozata (MH) Február 19-én, pénteken este hét órakor, a Fészek Mű­vészklubban (Budapest, VII. Kertész utca 36.) rendezik meg Kosa Gábor Önarcképek című hangversenysorozatának első koncertjét. Az esten Kosa (zongora) mellett közreműködik Line Ildikó (hegedű) és Mester Ágnes (ének). A műsoron Beethoven Hammerklavier-szonátája (op. 106), Kósa György Négy hege­dűdarab zongorakísérettel című ciklusa, Debussy két dala és César Franck A-dúr szonátája, valamint improvizációk szerepel­nek. „Tán az eget ostromló Hérosz jelenik meg a Hammerkla­­vier-szonáta negyedik tételében? Vajon Rodin Gondolkodója tekint le ránk, mikor elkezdődik a Franck-szonáta harmadik tétele? Műsorom ívet rajzol Beethoven kolosszusától a francia zene oldott világáig”- írja a Soros Alapítvány és a fővárosi ön­­kormányzat támogatásával megvalósuló koncert mottójaként az ütőhangszeres művészként és zeneszerzőként is ismert Kósa Gábor. Mahasz-sikerlista (MH) A Magyar Hanglemezkiadók Szövetségének hivatalos eladási listáját (Mahasz Top 40) a február elején készült felmé­rések alapján továbbra is a Jazz+Az együttes lemeze vezeti, amely a Budapest Music Center (BMC) kiadó gondozásában látott napvilágot, és a Kalózok című film dalait tartalmazza. Őrzi második helyét Zorán, a Hozzám tartozol című, legszebb szerelmes dalait összegyűjtő válogatással, míg a harmadik he­lyen továbbra is az ír U2 The Best Of 1980-1990 című albuma áll. Az első tíz helyezett között szerepel Cher (Believe), And­ré Rieu (A keringőkirály), George Michael (Ladies and Gent­lemen), a Kozmix együttes (Kozmix a házban), DJ Sterbinszky (Hits from Club E-play), az Apostol együttes (Homokvár, lég­vár, kártyavár) és Hofi Géza (Kossuth-díj). A legutóbbi össze­sítés óta egyetlen új produkció sem került fel a listára. Budapesti farsang (MH/MTI) A Noé bárkája és a Zsákbamacska című produkció nyerte el szombaton a nyolcadik alkalommal megrendezett bu­dapesti farsangi jelmezverseny fődíját: 100-100 ezer forintot. Az Olasz Kultúrintézet és Zwack Unicum Rt. díját - egy olasz­­országi utazást - a Casanova legnagyobb hódítása elnevezésű jelmezköltemény érdemelte ki. A rendezvényre összegyűlt tömeg - az elmúlt évekhez hasonlóan - a Clark Ádám térről in­dult, és a Lánchídon keresztül masírozott a Vörösmarty térre, ahol Giorgio Pressburger, a Magyarországi Olasz Kultúrintézet igazgatója elnökletével nemzetközi zsűri értékelte a maskará­sokat. Az eredményhirdetés utáni szabadtéri bálon a Bergendy szalonzenekar és a V. I. P. együttes szórakoztatta a közönséget. Zene szemeinknek (MH) Február 25-én, csütörtökön este hat órakor, a Vigadó Galériában (Budapest, V. Vigadó tér 2.) nyílik meg a Zene sze­meinknek című Matáv képzőművészeti pályázat kiállítása. A távközlési részvénytársaság 1998 februárjában országos pályáza­tot hirdetett hivatásos képzőművészek számára, festészet és szobrászat műfajokban. A pályázat meghatározott témája a zene volt, különös tekintettel a kommunikációra és az emberi kapcso­latokra. A zsűri - amelyben Bereczky Loránd (elnök), valamint Farkas Ádám szobrászművész, Mácsai István festőművész, Nagy Bálint, a Matáv PR igazgatója és Petrovics Emil zeneszerző fog­lalt helyet - a beérkezett 472 műből 49 festőtől 73 képet, vala­mint 22 szobrásztól 30 plasztikát fogadott el. A festészeti díjakat Bak Imre, Kéri László és Barabás Márton; a szobrászati díjakat Gaál Tamás, Bocz Gyula és Deli Ágnes kapta. Az elfogadott művek országos vándorkiállításon vettek részt, amelynek - Pécs, Győr, Miskolc és Debrecen után - ötödik állomása a Pesti Viga­dó, ahol a tárlat megnyitását követően a Matáv Szimfonikus Ze­nekar Bach és Rimszkij-Korszakov műveit szólaltatja meg. A kiállítás március 8-áig, hétfő kivételével naponta, 10 és 18 óra kö­zött tekinthető meg. Drámatagozatosok vendégjátéka (MH) Negyedik alkalommal vendégszerepelnek Magyaror­szágon az angol Richard Challoner School drámatagozatos növendékei. Ma este, az International Buda Stage-en (Buda­pest, II. Tárogató út 1-3.) mutatják be az A Memory of Two Mondays (Két hétfő emléke) című Arthur Miller darabot. Az egyfelvonásost kedden a Szkéné Színházban is eljátsszák, míg a Koldus és királyfi című Mark Twain-darabot szerdán és csü­törtökön a Jókai téri Kolibri Színházban tekinthetik meg az érdeklődők. A Richard Challoner School diákjai műhelyfog­lalkozást (workshop) is tartanak Budapesten: az angol és ma­gyar tizenéves színjátszók és tanáraik közös próbáinak a Vá­rosmajori Gimnázium ad otthont. Tasnádi Csabát választották a na­pokban a nyíregyházi Móricz Zsig­­mond színház új igazgatójává. Az előd, Verebes István még „leve­­zényli” ezt az évadot, de a követ­kező szezon előkészítésében és a szerződtetésekben már Tasnádi is részt vesz. Tasnádi Csaba két éve a Szentendrei Teátrum igazgatója, közös produkciót - egy „world” musical bemutatót - is tervez a két intézménnyel együtt, és a jövőre kezdődő, 1,2 milliárdos színház-re­konstrukció után még operát is sze­retne játszani Nyíregyházán. • Amikor kinevezték a Szentendrei Teátrum igazgatójának, azt nyilat­kozta, hogy az ön generációjának készülnie kell a színházvezetői szerepre. Mit tanult ehhez Szent­endrén? Két sikeres évadon túl vagyunk, hu­szonhat különböző előadásunk volt, ötvenkét alkalommal játszottunk, jó közönség és sajtó visszhangtól kísérve. Azt hiszem, hogy sikerült lendületbe hozni a Teátrumot. A költségvetési fegyelem betartásán, a gazdasági tervezésen át, a szer­ződtetésekig és a színészek egyez­tetéséig, a műsorterv kialakításáig olyan vezetői feladatokat láttam el, amelyek Nyíregyházán is hasznom­ra válhatnak. • Nyíregyházán nemcsak Verebes István igazgatása alatt, hanem már előtte is érdekes színház volt. Minden évadban születtek fontos előadások, a szakma figyel erre a színházra. Egy folyamatosan felszálló ágban lévő színházat kell átvennem, ame­lyet a szakma az utóbbi két évben komoly elismerésekkel díjazott. Ta­valy például a színházi találkozó legjobb előadásának, rendezésé­nek, díszletének, epizódszereplőjé­nek járó díjat kapta a Szász János által rendezett Ványa bácsi, ami még a stúdiószínházi találkozón is elvitte a pálmát. Szerintem mostan­ra abszolút kurrens „árucikk” lett a nyíregyházi színész. A társulat tag­jai komoly ajánlatokat kaptak jól menő, budapesti színházaktól. Fájó szívvel, de azt mondtam nekik, amennyiben úgy érzik, hogy a pá­lyájukon előrelépést jelent, ha meg­válnak Nyíregyházától, akkor hoz­zák meg ezt a döntést. Lehet, hogy ettől a nyíregyházi csapat nehezebb helyzetbe kerül, de büszkének kell lenni arra, hogy a színészek az itteni munkájuk miatt kapósak lettek és ki kell nevelni az utánpótlást. • Folytatni akarja, amit Verebes István csinált? Mondhatnám azt is, a koncepcióm annyi, csak így tovább. Egy vidéki színháznak ízlésbeli sokszínűségre van szüksége, de ez nem jelenthet a színvonalban kompromisszumot. Jó értelemben véve népszínházat kell csinálni. Magasra tette Vere­bes István a lécet, fontos, hogy ne verjük le. • Miként befolyásolja a terveit, hogy a színház 1,2 milliárd forin­tos felújítás előtt áll? A rekonstrukció 2001-ig tart. Jövő év februárjában bezár a nagyszín­ház és csak a következő év végén nyit újra. Amikor elkészül a nagy­színpad, akkor zár csak be a stúdió. Meg kell találni, hol játszhat a szín­ház az építkezés ideje alatt. Termé­szetesen szóba kerülhet a városi művelődési központ, másrészt a technikai szempontból elfogadható egyéb játszóhelyek a megyében. A felújított színházban új lehetősé­geink lesznek. Például lesz zenekari árok. Egészen odáig elmerészked­nék a tervezésben, hogy az opera - mint talán a színházművészet csúcsa -, is megjelenhet a nyíregyházi Mó­ricz Zsigmond Színházban. • Hogy lesz erre a rendkívül költ­ségigényes műfajra pénz? Debrecen és Miskolc sincs túl messze Nyíregyházától. Szerencsés lenne ezekkel a városokkal közösen létrehozni előadásokat. • Alig akad már olyan színház­zal rendelkező vidéki város, amely­nek ne lenne hivatásos bábszín­háza. Mit tervez ezzel a műfaj­jal, egyáltalán a gyerekelőadá­sokkal? Egyszer részt vehettem a svéd or­szágos színházi találkozón. Fantasz­tikus színvonalúak voltak a gyerek­produkciók, melyek számszerűen is komoly súllyal estek latba a fesz­tiválon. Nem hittem a szememnek, amikor a Svéd Királyi Színház Cse­hov előadásának jeles főszereplőjét másnap gyerekelőadásban láttam. Számomra ez az etalon. Bábelő­adásokat is szeretnék, nem vélet­lenül voltak Szentendrén is bábelő­adások. • A Szentendrei Teátrum eddig is együttműködött több vidéki szín­házzal. Az ön személye most kézen­fekvővé tehet szentendrei és nyír­egyházi koprodukciókat. A Teátrum jobb időszakai mindig kapcsolódtak valamelyik színház­hoz. Hol a Víghez, hol a Madách­­hoz, hol a Nemzetihez. Schlanger András rendezésében, Tóth Ede Falu rossza című darabjából, Kiss Ferenc zeneszerzésével, Bognár Róbert szövegkönyvével, Lator László verseivel, Foltin Jolán ko­reográfiájával, Zeke Edit díszletei­vel, jelmezeivel, a tervek szerint készül egy „world musical”, ami­nek Szentendrén lesz a bemutató­ja. A Nyírségi és Honvéd Tánc­­együttes közreműködésével, nyír­egyházi és budapesti színészekkel. A produkció aztán Nyíregyházán is látható lesz. • Az elképzelései szerint milyen lesz a nyíregyházi színház öt év múlva? Remélem, hogy művészi és emberi szempontból egyaránt tisztessé­ges... • Bóta Gábor Tasnádi Csaba az új nyíregyházi direktor igényes népszínházát kell csinálni KULTÚRA Woodstock ’99: egy legenda újjászületése A szabadság, az autonómia és a gondolat ünnepe Az ezredvég legnagyobb európai rockfesztiválját rendezik meg július 16-a és 18-a között az ausztriai Wiener Neustadt­­ban. A Woodstock ’99 elnevezésű - a legendás 1969-es woodstocki fesztivál harmincadik évfordulóját köszöntő­­ rendezvény szervezői több mint száz, nemzetközi hírű fellé­pőt, illetve 250-300 ezer fős közönséget várnak Ausztriába. A Woodstock ’99-et egy héttel később az Egyesült Államok­ban is megrendezik. Bár a fellépő sztárokkal még ezekben a hetekben is foly­nak a tárgyalások, az már biz­tosra vehető, hogy a hard rock műfajában évtizedek óta világelsőnek számító Me­tallica együttes, az „alterna­tív popzenekarként” sikere­ket arató Faithless; az olasz rock két meghatározó egyé­nisége, Zucchero és Vasco Rossi; a lázadó rocker, Iggy Pop; az egyik legsikeresebb német könnyűzenei előadó­­művész, Herbert Gröneme­­yer; valamint a legfiatalabb generációt képviselő német hip-hop csapat, a Die Fantas­tischen Vier; a holland éne­kes-dalszerző, Anouk és Tö­rökország legsikeresebb éne­kesnője, Sezen Aksu elfogad­ta a szervezők felkérését, és ott lesz Wiener Neustadtban. A Woodstock ’99 változa­tos programjait mintegy 450 hektáron rendezik - ez 830 futballpálya területének felel meg. A fesztivál arculatáért és dizájnjáért a világhírű szín­padi tervező, Mark Fisher fe­lelős, aki korábban többek között a Pink Floyd, a Rol­ling Stones és a U2 turnéinak látványtervezője volt. A két főszínpadon zajló koncertek mellett négy további „elő­adózónát” (performance zo­ne) is kialakítanak, ahol a ze­­nei programokon kívül más szórakozási lehetőségeket is kínálnak. . Július 16-án pénteken és 17-én szombaton este a mo­dern tánczenei irányzatoké (dub, trip hop, jungle) lesz a főszerep, míg a Világfalu (Global Village) és az Ext­rém Sportok Parkja filmvetí­tésekkel, kiállításokkal, szín­házi előadásokkal, illetve a cyberkultúrával összefüggő programokkal várja az ér­deklődőket. A márciusban kezdődő előkészítő munkálatokban, illetve a fesztivál lebonyolítá­sában mintegy ötezren vesz­nek részt; a fellépők és a kö­zönség biztonságára 2500 őr vigyáz, a fény- és hangtechni­kával 500 színpadi szakem­ber foglalkozik, a helyi men­tőszolgálat 150 főből áll. A zavartalan technikai meg­valósításhoz összesen mint­egy 50 kilométer kábelt, 750 ezer watt hangerőt, 200 han­gosbeszélőt és 500 mikrofont használnak fel. A szervezők számításai szerint naponta 750 ezer adag ételt kell elké­szíteni, és a közönség száz ki­lométernyi hot dogot, 1 mil­lió hamburgert, 350 ezer liter üdítőt, 1,7 millió liter­­sört és 56 ezer kilogramm sültburgo­nyát fogyaszt el a három nap alatt. A július 23-a és 25-e kö­zött az Egyesült Államokban is megrendezésre kerülő Woodstock ’99 igazi üzenetét találóan fogalmazta meg Michael Lang, aki az 1969-es woodstocki fesztivál egyik főrendezője, illetve az 1994- ben, a negyedszázados évfor­dulón rendezett emlékkon­cert szervezője volt. „Woods­tock mindig is több volt, mint egy hatalmas rockkoncert. A szabadságot, az autonómiát, a gondolat függetlenségét szimbolizáló zene és társmű­vészetek ünnepe. Nem sza­bad nosztalgiáznunk és a múltat, fiatalságunkat sirat­nunk; inkább arra van szük­ség, hogy most, az évezred végén élesszük fel Woods­tock eredeti szellemét és spi­rituális energiáját.” • Re. A. KÖZGYŰLÉSI HIRDETMÉNY Ezúton értesítjük a Pannonholding Kereskedelmi és Befektetési Rt. (1072 Budapest, Rákóczi út 42.) részvényeseit, hogy a társaság az 1999. évi rendes közgyűlését 1999. március 25-én 14 órakor tartja. A közgyűlés helyszíne: 1051 Budapest, Bajcsy-Zsillinszky út 12. A közgyűlés napirendje: 1. Az igazgatóság beszámolója az 1998. évi üzleti tevékenységről, javaslat a mérleg- és eredmény­kimutatás megállapítására az eredmény felosztására. 2. A Felügyelő Bizottság jelentése az igazgatóság beszámolójának felülvizsgálatáról, az 1998. évi gazdálkodásról. 3. A könyvvizsgáló jelentése az 1998. évi gazdálkodásról. 4. Határozat az 1998. évi mérleg- és eredménykimutatás elfogadásáról. 5. 1999. évi üzletpolitika. 6. Könyvvizsgáló választása és tiszteletdíjuk megállapítása. 7. Igazgatósági tagok választása és tiszteletdíjuk megállapítása. 8. Felügyelő Bizottsági tagok választása és tiszteletdíjuk megállapítása. 9. Az Alapszabály módosítása: - székhelyváltozás - az 1997. évi CXLIV. törvénynek megfelelő módosítás 10. Egyebek A közgyűlésen minden részvényes jogosult részt venni, vagy magát közokiratba vagy bizonyító erejű magánokiratba foglalt meghatal­mazottal képviseltetni. Nem lehet képviselő az Igazgatóság, a Felügyelő Bizottság tagja és a Könyvvizsgáló. A közgyűlésen minden 100 forint névértékű törzsrészvény 1 szavazatra, míg minden 100 forint névértékű szavazatelsőbbségi részvény 153 szavazatra jogosít. A névre szóló részvények alapján azok szavazhatnak, akik a közgyűlés határnapja előtti harmadik munkanapon a részvénykönyvbe részvényesként be vannak jegyezve. A bemutatóra szóló részvények alapján azok a részvénytulajdonosok szavazhatnak, akik a közgyűlés megkezdése előtt részvényeiket, illetve a letéti igazolásokat bemutatják a közgyűlés helyszínén. Amennyiben a közgyűlés a megjelent részvényesek számára tekintettel nem határozatképes, úgy a megismételt közgyűlésre 1999. március 25-én 14 óra 30 perc kezdettel, a jelen hirdetményben meghatározott helyen kerül sor. Az eredeti napirenden szereplő ügyekben a megismételt közgyűlés a jelenlévő részvényesek számára tekintet nélkül határozatképes. Garnica 1999. FEBRUÁR 15., HÉTFŐ . :* ■ : 1 . ■ RHHMmBHHHHHhMMfaMiMMHHHn­HBHHHI Bágyasztó vadnyugat a manézsban Az évad első műsora a Fővá­rosi Nagycirkuszban már ha­gyományosan az olcsóság je­gyében fogant. Általában vá­lasztanak egy énekest, aki so­kat dalol, és köré szerveznek néhány - megfizethető - ar­tista produkciót. Ilyenkor re­mekül használhatók az artis­taképzősök, bedobható né­hány nem különösebben drá­ga állatszám - kis méretű jó­szágok előnyben -, az sem baj, ha az állatok nem tudnak szinte semmit, jóformán csak ki-be rohangásznak, a gyere­kek már így is visonganak... Az ilyen műsorokat az ment­heti meg, ha sikerül bevonni - főleg - a gyerekközönséget, ha a publikum képviselői is bemehetnek a porondra és ott mindenféle mókás dolog történik velük. Ez ideig-óráig feledtetheti a fajsúlyos att­rakciók hiányát. A 100 Folk Celsius Együt­tesnek ez - bármily meglepő -, nem sikerül. Pedig kimon­dottan gyerekközönségre szakosodtak. És jó a zenéjük. Közös játékot mégsem csi­nálnak a gyerekekkel, a pub­likum megénekeltetése pedig meglehetősen nyögvenyelő­sen megy. Ha egy-egy csemete orra alá dugja a szólóénekes a mikrofont, minden esetben éppen a verssor befejezése előtt kapja el előle, ami kínos Vadnyugati cirkusz Fővárosi Nagycirkusz R.: Gyökössy Zsolt és meglehetős érzéketlensé­get mutat. A produkció rendezőjé­nek, Gyökössy Zsoltnak, mégiscsak illene ezt szóvá tennie. Persze sok más dolo­gért szólhatna magának is. Például megemlíthetné, hogy egy gyakorlott rendező szü­net előtti számként nem fia­tal artisták által előadott, fel­tehetőleg néhány nap alatt összepróbált, bunyós jelene­tet - illetve ennek csak az imitációját - tesz, hanem va­lami fajsúlyosabbat. Szólhat­na Ócsai Gábor műsorközlő­nek, hogy két szám között ne beszéljen annyit, mert cir­kuszban ez nem hatásos, a meséléshez amúgy sincsenek színészi képességei. El kellene érni végre, hogy bizonyos színvonal alatt sem­milyen szám ne kerülhessen a Fővárosi Nagycirkusz po­rondjára. Bár nem érzem ma­gam a Vadnyugaton, ha még egyszer dobozokból előkerü­lő, ízléstelen művirágokat lá­tok bűvésztrükk gyanánt - lövök. Akad azért néhány jó pro­dukció is. Elsőként említen­dő a Duó Veslovski korbács­száma. Egymás szájából, ke­zéből ütnek ki Veslovskiék különböző tárgyakat, hihe­tetlen tempót diktálnak ma­guknak, vadak és humorosak egyszerre. A Trio Skokin hölgy tagját férfi partnerei li­dérces magasságokba dobál­ják és ő úgy érkezik vissza a rúdra, hogy még csak meg sem inog. A Jumping Boy’s ifjú artis­tái ugródeszkaszámuk köz­ben jóízűen viháncolnak, pö­rögnek, forognak, szakoz­nak. A késdobáló attrakció - Dobrin és Donnert - hatáso­san hátborzongató lenne, ha az artisták nem hibáznának annyit. A Kraj testvérek egyágú létra mutatványa kissé kurtá­ra sikeredik, Szabady Béla bohócként túl sokat van je­len, ahhoz képest, hogy alig csinál valamit. A zárószám semmi esetre sem zárószám. Gyerekeknek szánt műsor végén csak felnőtteket behív­ni lovagolni a porondra - baklövés. Nyereménykazet­tát ígérni a lovaglásért és sen­kinek nem adni, kellemetlen hazugság. Beépített embert alkalmazni úgy, hogy az illető - bár visszamegy a helyére -, nem várva meg a műsor kö­zeli végét, sietősen távozik, illúzióromboló hányavetiség. •B.G. Nemzetközivé lesz a világ Nemcsak a magyar művészek előtt nyílt meg a nagyvilág (inkább elvileg, mint a gyakorlatban, hiszen idegenként nehéz tá­voli országokban egzisztenciát teremteni és elismertségre szert tenni), mind több jele van idehaza is annak, hogy a határok átjárhatók. Korábban e tájékra nem vető­dő emberek műveivel találkozhatunk. A Kassák Múzeumban egy olyan mű­vész munkái láthatók, aki hosszú időt töl­tött - még a két háború között - Párizsban filmesként, majd 1936-ban hazajött, hogy aztán 1949-ben újra nyakába vegye a vilá­got: hamarosan Sao Paulóban telepedett le, a filmezést akkor cserélte fel a festé­szetre. Még megérte a rendszerváltást, s azt is, hogy kitüntetik, de nem sokkal az­után, hogy hazatért, meghalt. Ezt a kalandos sorsú alkotót Hamza D. Ákosnak hívják. A tárlat tisztelgés emlé­ke előtt, amit szó szerint kell érteni. Kis­plasztikáin, festményein részben izgatott formák kavarognak, részben téglalapok menetelnek majdhogynem katonás rend­be fűzve. Márpedig ez az absztraktba haj­ló, organikus stílus jól ismert kifejezési forma, amit inkább csak tisztességesen, mintsem leleményes erudícióval, gondo­lati közlendővel tölt meg Hamza. A tisz-Hamza D. Ákos kiállítása a Kassák Múzeumban Megtekinthető: március 7-éig Négy olasz művész tárlata a VÁM Design Galériában. Megtekinthető: március 4-éig Márkos András képei az Éri Galériában Megtekinthető: február 27-éig teljes ennek ellenére jogos, kijár egy olyan embernek, aki a legnehezebb évek­ben Bajcsy-Zsilinszky Endre harcostára volt, akit ezért - ártatlanul - később gya­núba kevertek, sőt a várható meghurcol­tatás miatt el kellett hagynia szülőföldjét. A VÁM Design Galéria - bútorok, lámpák mellett, jobban mondva azok kö­zött - gyakran állít ki festményeket és szobrokat is. Jobbára magyar művészek­től, kortársaink legjavából válogatva. Most négy olasz alkotó (egyikük történe­tesen Mexikóban él) munkái sorakoznak a helyiségekben: három festőtől és egy szobrásztól. Ahogy a kalandos életrajz nem emel magasba műveket, ugyanúgy attól sem fogunk extázisba esni, hogy ez az anyag Olaszországból érkezett. A ke­mény gesztusok (Nino Mustica), rend­számtáblákkal kevert montázsok (Marco Meneguzzo), a rebbenő árnyékként fes­tett lények (Audirac) szépek és nívósak, de egyikük sem nyújt olyan teljesítményt, amelyre mint a jó átlagból kiemelkedőre hívhatnánk fel a figyelmet. A tárlat tanul­sága nem esztétikai elsősorban; úgy fog­lalható össze: illik tudomásul venni, hogy megváltozik körülöttünk a világ. Nem kivételes, hanem a lehető legtermészete­sebb, hogy egy nagy számban olasz búto­rokat árusító galériában honfitársak fest­ményei szerepelnek. Nemzetközivé lesz a világ - aposztro­fálhatnánk egy harmadik tárlat főszerep­lőjével. Márkos András ugyanis Romá­niában született, majd designerként dol­gozott, de festő lett belőle. Már vagy két évtizede Németországban él, most pedig rendkívül érdekes montázsokat állít ki, amelyekben a művészettörténetből isme­rős ábrázolások - hajdani akták - szembe­sülnek mai változatukkal. Pornográfiának csak azért nem nevezném a látványt, mert itt nem a szex a fő téma, hanem az erotika évszázadokat áthidaló szembesítése. • Vadas József

Next