Magyar Hírlap, 1999. február (32. évfolyam, 26-49. szám)
1999-02-23 / 45. szám
Repülőgép-szimulátor egymilliárdért (MTI) A NATO-csatlakozással Magyarországnak nem kell feladnia szuverenitását, hiszen a szövetség működése önálló országok együttes akaratán alapszik - mondta Szabó János honvédelmi miniszter a Magyar Honvédség tegnapi vezetői értekezletén. Szabó János elmondta: a tárca a pilóták kiképzését segítő repülőgép-szimulátor beszerzését tervezi még ebben az évben. A szerkezet mintegy egymilliárd forintba kerülne. Hozzátette: szimulátoron a magyar légierő pilótái eddig csak külföldön gyakorlatozhattak, pedig lényegesen olcsóbb, mintha ezt a levegőben tennék. 4 Magyar Hírlap MAGYAR HÍRADÓ Eörsi mentelmi jogát tárgyalják (MH) Az Országgyűlés mentelmi bizottsága ma tárgyalja Eörsi Mátyás szabad demokrata képviselő mentelmi ügyét. Eörsi mentelmi jogának felfüggesztését a Pesti Központi Kerületi Bíróság azért kezdeményezte, mert Simicska Lajos, az APEH elnöke rágalmazás és becsületsértés miatt feljelentette. A képviselő a parlamentben és sajtótájékoztatóin több ízben bírálta az APEH elnökét. A politikus lapunknak úgy nyilatkozott, akár felfüggesztik, akár fenntartják mentelmi jogát, elfogadja a bizottság döntését. Eörsi közölte: kijelentéseiért vállalja a felelősséget, s igazát minden fórumon be tudja bizonyítani. Isépy Tamás, a mentelmi bizottság elnöke a Simicska kontra Eörsi üggyel kapcsolatban kérdésünkre elmondta: előre nem tudja megjósolni egy tizenkét tagú, paritásos testület döntését. Bánk és Kovács találkozója (MH/MTI) Négyszemközti megbeszélést folytatott egymással tegnap Bánk Attila kisgazda- és Kovács László szocialista frakcióvezető. Kovács László a találkozóról elmondta: egyetértettek abban, hogy Magyarország magatartását egy esetleges NATO légi csapás esetén a parlament tavaly ősszel meghozott döntésének kell meghatároznia. Eszerint, ha elkerülhetetlen a NATO katonai beavatkozása Koszovóban, Magyarország biztosítja légterét a NATO-gépeknek. Egyetértettek abban, hogy Magyarország csak nem harcoló alakulattal vehet részt a békefenntartásban. Kovács László megjegyezte: megállapították tárgyalópartnerével, hogy frakcióik álláspontja közel áll a NATO-csatlakozással összefüggő alkotmánymódosítás tekintetében. Bánk Attila, az FKGP frakcióvezetője kijelentette: a Kovács Lászlóval, az MSZP elnökével tartott találkozóján a Koszovó-üggyel összefüggő magyarországi légtérhasználatról egyeztették elképzeléseiket. Hozzátette: a kisgazdapárt tartja magát a korábbi parlamenti döntéshez. Bánk leszögezte: szükségtelen lett volna tájékoztatni a koalíciós partnereit a találkozóról, mivel csupán technikai jellegű kérdéseket vitattak meg a szocialista politikussal. Új bírósági könyvtár Szombathelyen (MTI) Az Európai Unióhoz történő csatlakozásunk már nem egyéni érdeklődés, ambíció tárgya lesz, hanem hivatásbeli kötelességgé válik a hazai jogon kívülre tekintés - hangoztatta Solt Pál, a Legfelsőbb Bíróság elnöke Szombathelyen a Vas Megyei Bíróság új könyvtára és kollégiumi tanácskozó termének átadása alkalmából. Hozzátette: a felkészüléshez fontos hátteret adhatnak az átadott intézmények. Laky Ferenc, a Vas Megyei Bíróság elnöke elmondta: a könyvtár és a tanácskozóterem átadásával régi vágyuk teljesült, a 110 éves bírósági épületben eddig ugyanis mindössze egy dokumentum- és könyvraktár segítette a bírák munkáját. A Vas Megyei Bíróság elnöke szerint a 18 millió forintos költséggel épült, számítógépekkel, tolmácsberendezéssel felszerelt könyvtár és kollégiumi terem alkalmas arra, hogy ott a megyei bíróság nemzetközi kapcsolatait kihasználva szakmai előadásokat szervezzenek. Borsodi kisgazdák levele Torgyánhoz (OS) Az FKGP Borsod megyei vezetősége nyílt levelében a megyei nagyválasztmány ülésére hívta Torgyán Józsefet, hogy a párt elnöke személyesen segítse elő a párt egységét. A levél szerint bizonyos erők a Kisgazdapárt szétverésén fáradoznak és a párt demokráciáját újra sárba tiporták. Osztroha Bertalan, az FKGP Borsod megyei elnöke levelében kijelentette: a közeljövőben összehívandó nagyválasztmányon törvényesen lemond posztjáról és erre kéri a többi vezetőségi tagot is. „Teszem mindezt azért, hogy az idegen erőktől félrevezetett kisgazdákat egységbe tömörítsük és a gyűlésen válasszanak új vezetőséget” - fogalmaz Osztroha Bertalan. MDF-bírálat a szocialistáknak (MTI) A Magyar Demokrata Fórum elnöksége nyilatkozatban ítélte el, hogy álláspontjuk szerint a szocialista párt vezetői és egyes szakszervezeti vezetők az ország tekintélyének tudatos lejáratására törekszenek külföldön. „Hasonlóan az 1990-94 közötti kormányzati időszakhoz, egyes politikai személyiségek a belpolitikai problémák miatt egyre gyakrabban helyezik kilátásba, hogy orvoslásért külföldi szervezetekhez fordulnak. Szokássá válik ismét, hogy a kormányt elmarasztaló jellegű, belföldi sugalmazású írások jelennek meg külföldi baloldali orgánumokban”. Az írisz nyert, az RTL értelmez, az ORTT időt kér • Folytatás az 1. oldalról Révész T. Mihály, az ORTT elnöke ugyanakkor tegnapi rögtönzött sajtótájékoztatóján közölte: fenntartja azt az álláspontját, hogy a testület nem sértette meg a pályázat tisztaságára vonatkozó előírásokat. A jogerős ítélet szerint az írisz nem léphet automatikusan az RTL helyére. Az ORTT csak azután dönt a szerződésbontásról, ha megkapják az írásos ítéletet. Erre az államigazgatási eljárás keretében 30 napja van a testületnek, amelyet újabb harminc napra meghosszabbíthat. Ha az ORTT felfüggeszti a szerződést, a döntést az RTL bírósági úton megtámadhatja. Akár évekig is elhúzódhat a Legfelsőbb Bíróság döntésének végrehajtása - vélekedtek jogi szakértők. Az ORTT tagjai egyelőre nem tudtak választ adni arra, hogy kiírhatnak-e a pereskedés közben új pályázatot. Ha ez lehetséges, elképzelhető, hogy az RTÉ megnyeri az újabb kiírást, és egyetlen percig sem szünetelteti műsorát. Ha a törvények erre nem adnak lehetőséget, több hónapra elsötétülhet a képernyő, amíg az ORTT nem hirdet eredményt. Az Antenna Hungária Rt. akkor szünteti meg az RTL Klub adásának sugárzását, ha arról hivatalos értesítést kap az ORTT-től - tudta meg lapunk. A műsorszórónak bevételkiesést okozhat a sugárzás leállítása, ha ez bekövetkezik, a károkozóval kívánják megtéríttetni veszteségüket. Kérdésre válaszolva Révész leszögezte: a bírósági döntés ellenére a testület és annak elnöke nem fontolgatja a lemondását. Az ORTT várhatóan felülvizsgálati kérelmet nyújt be a döntés ellen, ennek azonban nincs halasztó hatálya. Baló György, az Írisz Tv elnöke az ítéletről úgy nyilatkozott: örülnek, hiszen sikerült pert nyerni, az ORTT, hét párt és a két legnagyobb hatalmú médiummal szemben. Baló közölte: nem pereskedni akartak, hanem országos televíziót csinálni. Az Írisz várhatóan többmilliárdos kártérítési pert indít az ORTT ellen, erről azonban csak az új pályázat kiírása után döntenek. Ezen várhatóan elindul az írisz. Kávás István, az RTL Klub vezérigazgatója Luxemburgban, a tulajdonosoknál tartózkodott az eredményhirdetéskor. Mint lapunknak elmondta: szóban szerzett információt a döntésről, azonban a tulajdonosokkal együtt az írásos ítéletre várnak. Kávás egyelőre nem kívánt válaszolni arra, hogy lesznek-e személyi következményei az érvénytelenül beadott pályázatnak. Révész T. Mihály az MTV Aktuális című műsorában kijelentette, hogy a testület tanácsadói, köztük az akkor még Martonyi János jelenlegi külügyminiszter vezette Baker and McKenzie ügyvédi iroda is megerősítette a pályázatok jogszerűségét. Martonyi János nem kommentálta az ítéletet. Balsai István, az MDF frakcióvezetője kérdésünkre úgy nyilatkozott: tanulmányozni kell az ítéletet, de azt végre kell hajtani. Szerinte az ORTT-nek le kell vonnia az esetből a konzekvenciákat, mert nehéz helyzetbe hozták a tagokat delegáló pártokat is. Horváth Béla, az FKGP- frakció szóvivője kérdésünkre hangsúlyozta, magánvéleménye szerinte a havazás, a hóolvadás és az árvízveszély közepette a lakosságot csak igen kevéssé érdekli, eggyel több vagy kevesebb kereskedelmi tévécsatorna van-e Magyarországon. Balczó Zoltán, a MIÉP frakcióvezető-helyettese szerint ismét az SZDSZ médiafölénye erősödik. Az SZDSZ a tegnapi ítéletet hivatalos bírósági döntésnek tekinti, ezért nem kívánták kommentálni a fejleményeket. Szájer József, a Fidesz parlamenti frakciójának vezetője nem kommentálta a bíróság döntését. Álláspontja szerint ugyanis az ügy nem tartozik a képviselőcsoport kompetenciájába. • Haszán Zoltán Baló György, a TV3 vezetője és Krecz Tibor, az RTL Klub hírigazgatója fotó: Kabik csaba Lomnici: azonnali szerződésbontást „A Legfelsőbb Bíróság álláspontja szerint az Országos Rádió és Televízió Testület törvényi rendelkezésből folyó kötelessége a szerződés azonnali felmondása” - fogalmazott Lomnici Zoltán, a Legfelsőbb Bíróság főtitkára. A Legfelsőbb Bíróság ítéletével az Országos Rádió és Televízió Testület (ORTT) nem kötelezhető a Magyar RTL Rt. műsor-szolgáltatási szerződésének felbontására, mert a médiatörvény kitételéből adódóan ebben a körben a testület mint közigazgatási hatóság jár el - közölte Lomnici Zoltán az ítélethirdetést követően, hétfőn az MTI-vel. Lomnici Zoltán szerint ha az ORTT nem bontja fel a szerződést, az Országgyűlés kényszeríthetné erre. BELFÖLD Szigorítanák a gyülekezés szabályait Felülvizsgálnák a Büntető törvénykönyvet is A MIÉP és a kisgazdák szerint indokolatlan a módosítás A Büntető törvénykönyv módosítása is felmerül a szélsőséges csoportok elleni fellépés hatékonyabbá tételénél, mert abban szabályozzák az önkényuralmi jelképek használatát - nyilatkozta lapunknak a Fidesz jogi kabinetjének vezetője. A szocialisták a február 13-ai események nyomán szintén szigorítanának. A kisgazda Pokol Béla és a MIÉP szerint azonban az események nem indokolják a szigorítást. MH-összeállítás Tóbiás József, az MSZP országgyűlési képviselője szerdán önálló képviselői indítványban kezdeményezte a Büntető törvénykönyv önkényuralmi jelképek használatáról szóló szakaszainak szigorítását. A javaslat a tiltást kiterjesztené az összes náci jelképre, azok stilizált változatára, továbbá „az ismert fasiszta karlendítés bármelyik módozatának” alkalmazására. Tóbiás szerint a módosítás megszüntetné, hogy ezek a csoportok a fasizmus jelképeinek apró megváltoztatásával kibújjanak a felelősségre vonás alól - írja a szocialista képviselő. Információnk szerint az MSZP-frakció komplett törvénycsomagot akar beterjeszteni az önkényuralmi jelképekről szóló és a gyülekezési törvény szigorítására. Répássy Róbert, a Fidesz frakcióvezető-helyettese a Magyar Hírlapnak elmondta: a képviselőcsoport jogi kabinetje még nem foglalkozott a gyülekezési törvény esetleges módosításával. A politikus szerint a február 13-ai szkinhedtüntetéssel kapcsolatos körülmények valószínűsítik, hogy foglalkozni kell az üggyel. Répássy emlékeztetett Kövér László polgári titkosszolgálatokat irányító tárca nélküli miniszter vasárnapi nyilatkozatára, amelyben kvázi az alkotmányügyi bizottság hatáskörébe utalta a kérdést. Kövér a Vasárnapi Újság című rádióműsorban azt mondta: nem tartaná szerencsésnek, ha a kormány kezdeményezné a gyülekezési törvény módosítását, de felkérte a házelnököt, kérjen állásfoglalást az alkotmányügyi bizottságtól. Répássy Róbert kijelentette: nemcsak a gyülekezési jog módosítása merül fel, hanem a Büntető törvénykönyvé is, mert ebben szabályozták az önkényuralmi jelképek körét. Hende Csaba, az igazságügy-minisztérium politikai államtitkára lapunk kérdésére elmondta, nyitottak a megalapozott és átgondolt kezdeményezésekre, ám személyes véleményeként hozzáfűzte: alapvető állampolgári jogokat érintő törvényről lévén szó, igen nagy körültekintéssel kell eljárni. Közölte: a tárcának még nincs egyeztetett álláspontja a törvény módosításáról. Amíg nem születik konkrét kormányjavaslat, az SZDSZ nem kíván foglalkozni a gyülekezési törvény módosításával. Hack Péter lapunknak elmondta, ha bármi változik a szabályozásban, az alkotmányossági kereteket messzemenően figyelembe kell venni. A szabad demokraták még nem alakították ki álláspontjukat az önkényuralmi jelképek használatának szigorításáról. Pokol Béla, az alkotmányügyi bizottság kisgazda elnöke nem támogatja sem az önkényuralmi jelképekről szóló, sem a gyülekezési jogot szabályozó törvény komolyabb módosítását. A kisgazdapárt frakcióvezető-helyettese szerint a szélsőséges tüntetés körüli események bizonyították, hogy kis csoportról van szó. Az MDF nem tartaná szerencsésnek, ha a parlament hozzányúlna a gyülekezési és az egyesülési törvényhez, mert annyira egységes egészet alkotnak, hogy az alapvető polgári jogok kerülhetnének veszélybe - nyilatkozta a Magyar Hírlapnak Horváth Balázs. A frakcióvezető-helyettes viszont szükségesnek látja, hogy az önkényuralmi jelképekről szóló törvényt a kor követelményeihez igazítsák. A MIÉP feleslegesnek tartja a gyülekezési törvény módosítását. Győri Béla szerint egy súlytalan politikai képződmény felárazására vállalkozik mindenki, aki ezt a kérdést, továbbá a nemkívánatos jelképek tiltásának kiterjesztését javasolja. A szkinhedügy jelentéktelen - jelentette ki a MIÉP szóvivője. Több ezren vonultak fel tegnap este Budapesten, hogy „sétáljanak a gyűlölet ellen”. Szanyi Tibor szocialista képviselő a másfél héttel ezelőtti várbeli szkinhedfelvonulásra válaszul szólított a fáklyás felvonulásra fotó: habik csaba WESTEL 900 - DIGITFOTÓ Csak a kapitányságok fele alkalmas a sértettek meghallgatására Törvény az áldozatvédelemre Még az év első felében áldozatvédelmi törvénytervezetet terjeszt a kormány elé a Belügyminisztérium - jelentette be tegnap Pintér Sándor belügyminiszter a bűncselekmények áldozatainak napja alkalmából rendezett fórumon. Átmenetileg miniszteri utasítás rögzíti, hogy a rendőrségen kulturált körülmények között kell meghallgatni a sértetteket, egy friss felmérés szerint csak minden második kapitányság alkalmas erre. A bűncselekmények sértettjeinek jogai a legutóbbi időkig nem bővültek, és jogvédelmük sem oldódott meg teljeskörűen - jelentette ki Pintér Sándor belügyminiszter tegnap, a bűncselekmények áldozatainak európai napján rendezett konferencián. Több nyugat-európai országban már létezik áldozatvédelmi törvény. Magyarországon jelenleg a tervezet kidolgozásán dolgoznak, s - mint a belügyminiszter elmondta - még ebben a félévben kormány elé terjesztik az erről szóló tervezetet. Addig is belügyminisztériumi utasításban rögzítették a minisztérium szervezetei és a rendőrség áldozatvédelmi feladatait. A rendelkezés, amely tartalmazza a nemzetközi ajánlásokban megfogalmazott és az Európai Áldozatvédő Fórum dekrétumában foglalt normákat, tegnap lépett hatályba. A fórumon felszólaló Majtényi László megfogalmazta: még 1996-ban „úriemberek közti megállapodás” jött létre a rendőri vezetők, a rendőrségi tudósítók és az adatvédelmi biztos között arról, hogy nyomozati szakban védeni kell az áldozatok személyes adatait. Az együttműködés az utóbbi időkig jól működött, az elmúlt hónapokban azonban a médiák közti verseny következményeként erőszakspirál alakult ki - fogalmazott az adatvédelmi ombudsman. Példaként említette a dávodi kislány esetét, akinek nemcsak a nevét, de a pontos lakcímét is megtudhattuk a sajtóból. Majtényi legutóbbi negatív tapasztalata az ausztriai busztragédiához fűződik, ennek nyomán vizsgálatot is indított. Marc Groenhujsen, az Európai Áldozatvédő Fórum elnöke kijelentette: a most hatályba lépő miniszteri utasítás a maga nemében egyedülálló, mert a rendvédelmi szervek áldozatvédelmi feladatainak ilyen szintű szabályozására eddig sem Magyarországon, sem a közép-keleteurópai országokban nem volt példa. Az utasítás kimondja: ha bűncselekmény áldozata a rendőrséghez fordul, ott úgy kell vele bánni, hogy ne szenvedjen újabb pszichikai sérüléseket. Ennek része, hogy a rendőrségi ügyeleteken és panaszirodákon kulturált és szakszerű körülmények között kell meghallgatni. Ugyanakkor a Belügyminisztériumon belül működő áldozatvédelmi iroda felméréséből, amely azt vizsgálta, a rendőrkapitányságokon van megfelelő szoba az áldozatok meghallgatására, kiderül: a 172 kapitányság több mint felénél jócskán akad hiányosság, míg 13 százalékánál súlyos problémákat találtak. • D. E. 1999. FEBRUÁR 23., KEDD Továbbra is vitatott az agráregyetemek sorsa Pokorni-FKGP-találkozó: áttörés nincs, az álláspontok közeledtek A leglényegesebb napirendi pontban, az agrár-felsőoktatási is- hogy a jelentőségében növekt szmények felügyeletének kérdésében nem sikerült megállapodnia az oktatási miniszternek tegnap a Független Kisgazdapárt parlamenti frakciójával. Ugyanakkor abban kompromisszum született, hogy a keszthelyi Georgikon ne a kaposvári, hanem a veszprémi egyetemhez tartozzon. Az integrációs előterjesztést ma tárgyalja a kormány. Nincs és valószínűleg nem is lesz megállapodás abban az ügyben, hogy az agrár-felsőoktatás az oktatási vagy a vidékfejlesztési minisztériumhoz tartozzon. A kérdést azonban kezelni kívánja mindkét tárca egy jövőben megkötendő együttműködési megállapodással - nyilatkozta Pokorni Zoltán oktatási miniszter, miután találkozott a kisgazdapárt parlamenti frakciójával. Pokorni hozzátette: az oktatási tárca nem tartja kívánatosnak az egységes felsőoktatási irányítás szétdarabolását. Azt, hogy a kutatásfejlesztés, mintagazdaságok szakmaiságára az agrártárca felügyeljen, a jelenlegi szabályok is lehetővé teszik - hangsúlyozta. A keszthelyi Georgikon vezetésének javaslatára a Független Kisgazdapárt támogatta azt a megoldást, hogy az intézmény a kaposvári helyett a veszprémi egyetemhez tartozzon - tudatta a miniszter. Mint a miniszter fogalmazott: „a tárca eláll a kaposvári székhelyű Pannon Egyetem egyben tartásától”. Horváth Béla a kisgazdapárt frakciószóvivője szerint az oktatási miniszter nagyfokú kompromisszumkészséget tanúsított az általuk felvetett kérdésekben. Pokorni Zoltánnak azt a bejelentését is üdvözölte az FKGP frakciója, hogy a földművelésügyi tárca és az oktatási minisztérium tárgyalni fog az agrár-felsőoktatási intézmények felügyeletéről. Horváth Béla arra is kitért, a a Budapesti Közgazdaságtudományi Egyetem és az ELTE összevonását alaposan át kellene gondolni. Nem örülünk, hogy a keszthelyi Georgikon Mezőgazdaság-tudományi Kar a Veszprémi Egyetemhez csatlakozik majd - közölte a Magyar Hírlappal Kovács Miklós, a Georgikon dékáni hivatalának vezetője. Az intézmény túlélési politikát folytat, s ezért döntöttek úgy: a kaposvári székhelyű Pannon Egyetem nem jöhet szóba. A kormány szándéka szerint két azonos kar nem működhet egy intézményen belül, s ha Kaposvárhoz tartoznának, előbb-utóbb megszűnne. Nem volt tehát más alternatíva, csak Veszprém - mondta Kovács Miklós. A kaposvári Pannon Egyetem dékánja, Pál Jenő mindössze annyit mondott: bár csalódottak, tiszteletben tartják a keszthelyiek kívánságát. • N.I. E.-M. D.-N.Sz. A szakértő szerint nem jár kártérítés a vesztesnek Az ORTT akkor jár el bölcsen, ha azonnali hatállyal felmondja az RTL televízióval kötött szerződést és új pályázatot ír ki - közölte Kecskés László tanszékvezető egyetemi tanár, az MTA doktora. A pályázaton természetesen mindenki indulhatna, az RTL ugyanúgy, mint az írisz tévé. Kecskés László szerint a Legfelsőbb Bíróság nagy horderejű ítéletet hozott, amikor megpróbálta értelmezni a rendkívül komplikált és kusza jogszabályokat. Az ORTT működéséről alkotott rendelkezések ugyanis nem veszik kellően figyelembe a jogviszonyok természetét, s összekeverik a gazdasági, polgári jogi, közigazgatási viszonyokat. A professzor szerint ennek tudható be, hogy a Legfelsőbb Bíróság nem visszamenőleg nyilvánította érvénytelenné az RTL pályázatával kapcsolatos szerződést, miként azt a polgári jog klasszikus szabályai megkövetelnék, hanem a médiatörvény alapján csupán a jövőre nézve állapította meg az érvénytelenséget. A jogszabályok kusza rendelkezései következtében több homályos pont is van az ügyben - mondta Kecskés László. Ilyen az azonnali hatály is. A professzor szerint „anyagi jogi” szempontból az ügylet mostantól érvénytelen, ám az eljárási jog szerint a felmondás történhet valamivel később is. A késleltető technikák - mint mondta - nem feltétlenül célravezetőek. Az ítélet kézbesítése után esetleg benyújtandó felülvizsgálati kérelem általában nem halasztó hatályú. Az államigazgatásban szokásos 30 napos ügyintézési határidő sem alkalmazható, hiszen a szerződés felmondása a közigazgatás részéről is polgári jogi aktus. Kecskés László szerint az ORTT-nek a parlament intenciós - esetleg határozata - nyomán minél előbb el kell döntenie, szabadon hagyják-e a frekvenciát vagy meghirdetik. A szakértő szerint nem valószínű, hogy az RTL kártérítést kérhetne, az írisz viszont annál inkább. A befizetett frekvenciadíj sorsa függ attól is, miként folytatódik az ügy. J.K.A.