Magyar Hírlap, 1999. február (32. évfolyam, 26-49. szám)

1999-02-23 / 45. szám

­ Repülőgép-szimulátor egymilliárdért (MTI) A NATO-csatlakozással Magyarországnak nem kell feladnia szuverenitását, hiszen a szövetség működése önálló országok együttes akaratán alapszik - mondta Szabó János honvédelmi miniszter a Magyar Honvédség tegnapi vezetői ér­tekezletén. Szabó János elmondta: a tárca a pilóták kiképzését segítő repülőgép-szimulátor beszerzését tervezi még ebben az évben. A szerkezet mintegy egymilliárd forintba kerülne. Hoz­zátette: szimulátoron a magyar légierő pilótái eddig csak kül­földön gyakorlatozhattak, pedig lényegesen olcsóbb, mintha ezt a levegőben tennék. 4 Magyar Hírlap MAGYAR HÍRADÓ Eörsi mentelmi jogát tárgyalják (MH) Az Országgyűlés mentelmi bizottsága ma tárgyalja Eör­si Mátyás szabad demokrata képviselő mentelmi ügyét. Eörsi mentelmi jogának felfüggesztését a Pesti Központi Kerületi Bí­róság azért kezdeményezte, mert Simicska Lajos, az APEH el­nöke rágalmazás és becsületsértés miatt feljelentette. A képvi­selő a parlamentben és sajtótájékoztatóin több ízben bírálta az APEH elnökét. A politikus lapunknak úgy nyilatkozott, akár felfüggesztik, akár fenntartják mentelmi jogát, elfogadja a bi­zottság döntését. Eörsi közölte: kijelentéseiért vállalja a fele­lősséget, s igazát minden fórumon be tudja bizonyítani. Isépy Tamás, a mentelmi bizottság elnöke a Simicska kontra Eörsi üggyel kapcsolatban kérdésünkre elmondta: előre nem tudja megjósolni egy tizenkét tagú, paritásos testület döntését. Bánk és Kovács találkozója (MH/MTI) Négyszemközti megbeszélést folytatott egymás­sal tegnap Bánk Attila kisgazda- és Kovács László szocialista frakcióvezető. Kovács László a találkozóról elmondta: egyet­értettek abban, hogy Magyarország magatartását egy esetle­ges NATO légi csapás esetén a parlament tavaly ősszel meg­hozott döntésének kell meghatároznia. Eszerint, ha elkerül­hetetlen a NATO katonai beavatkozása Koszovóban, Ma­gyarország biztosítja légterét a NATO-gépeknek. Egyetértet­tek abban, hogy Magyarország csak nem harcoló alakulattal vehet részt a békefenntartásban. Kovács László megjegyezte: megállapították tárgyalópartnerével, hogy frakcióik állás­pontja közel áll a NATO-csatlakozással összefüggő alkot­mánymódosítás tekintetében. Bánk Attila, az FKGP frakció­­vezetője kijelentette: a Kovács Lászlóval, az MSZP elnökével tartott találkozóján a Koszovó-üggyel összefüggő magyaror­szági légtérhasználatról egyeztették elképzeléseiket. Hozzá­tette: a kisgazdapárt tartja magát a korábbi parlamenti dön­téshez. Bánk leszögezte: szükségtelen lett volna tájékoztatni a koalíciós partnereit a találkozóról, mivel csupán technikai jel­legű kérdéseket vitattak meg a szocialista politikussal. ­ Új bírósági könyvtár Szombathelyen (MTI) Az Európai Unióhoz történő csatlakozásunk már nem egyéni érdeklődés, ambíció tárgya lesz, hanem hivatásbeli kö­telességgé válik a hazai jogon kívülre tekintés - hangoztatta Solt Pál, a Legfelsőbb Bíróság elnöke Szombathelyen a Vas Megyei Bíróság új könyvtára és kollégiumi tanácskozó termé­nek átadása alkalmából. Hozzátette: a felkészüléshez fontos hátteret adhatnak az átadott intézmények. Laky Ferenc, a Vas Megyei Bíróság elnöke elmondta: a könyvtár és a tanács­kozóterem átadásával régi vágyuk teljesült, a 110 éves bírósá­gi épületben eddig ugyanis mindössze egy dokumentum- és könyvraktár segítette a bírák munkáját. A Vas Megyei Bíró­ság elnöke szerint a 18 millió forintos költséggel épült, számí­tógépekkel, tolmácsberendezéssel felszerelt könyvtár és kol­légiumi terem alkalmas arra, hogy ott a megyei bíróság nem­zetközi kapcsolatait kihasználva szakmai előadásokat szer­vezzenek. Borsodi kisgazdák levele Torgyánhoz (OS) Az FKGP Borsod megyei vezetősége nyílt levelében a megyei nagyválasztmány ülésére hívta Torgyán Józsefet, hogy a párt elnöke személyesen segítse elő a párt egységét. A levél szerint bizonyos erők a Kisgazdapárt szétverésén fáradoznak és a párt demokráciáját újra sárba tiporták. Osztroha Bertalan, az FKGP Borsod megyei elnöke levelében kijelentette: a kö­zeljövőben összehívandó nagyválasztmányon törvényesen le­mond posztjáról és erre kéri a többi vezetőségi tagot is. „Te­szem mindezt azért, hogy az idegen erőktől félrevezetett kis­gazdákat egységbe tömörítsük és a gyűlésen válasszanak új ve­zetőséget” - fogalmaz Osztroha Bertalan. MDF-bírálat a szocialistáknak (MTI) A Magyar Demokrata Fórum elnöksége nyilatkozatban ítélte el, hogy álláspontjuk szerint a szocialista párt vezetői és egyes szakszervezeti vezetők az ország tekintélyének tudatos lejáratására törekszenek külföldön. „Hasonlóan az 1990-94 közötti kormányzati időszakhoz, egyes politikai személyiségek a belpolitikai problémák miatt egyre gyakrabban helyezik kilá­tásba, hogy orvoslásért külföldi szervezetekhez fordulnak. Szo­kássá válik ismét, hogy a kormányt elmarasztaló jellegű, belföl­di sugalmazású írások jelennek meg külföldi baloldali orgánu­mokban”. ­ Az írisz nyert, az RTL értelmez, az ORTT időt kér • Folytatás az 1. oldalról Révész T. Mihály, az ORTT elnöke ugyanakkor tegnapi rögtönzött sajtótájékoztatóján közölte: fenntartja azt az állás­pontját, hogy a testület nem sértette meg a pályázat tiszta­ságára vonatkozó előírásokat. A jogerős ítélet szerint az írisz nem léphet automatikusan az RTL helyére. Az ORTT csak azután dönt a szerződésbontásról, ha meg­kapják az írásos ítéletet. Erre az államigazgatási eljárás kere­tében 30 napja van a testület­nek, amelyet újabb harminc napra meghosszabbíthat. Ha az ORTT felfüggeszti a szerző­dést, a döntést az RTL bírósá­gi úton megtámadhatja. Akár évekig is elhúzódhat a Legfelsőbb Bíróság döntésé­nek végrehajtása - vélekedtek jogi szakértők. Az ORTT tagjai egyelőre nem tudtak választ adni arra, hogy kiírhatnak-e a pereskedés közben új pályáza­tot. Ha ez lehetséges, elképzel­hető, hogy az RTÉ megnyeri az újabb kiírást, és egyetlen percig sem szünetelteti műsorát. Ha a törvények erre nem adnak le­hetőséget, több hónapra elsöté­tülhet a képernyő, amíg az ORTT nem hirdet eredményt. Az Antenna Hungária Rt. akkor szünteti meg az RTL Klub adásának sugárzását, ha arról hivatalos értesítést kap az ORTT-től - tudta meg la­punk. A műsorszórónak bevé­telkiesést okozhat a sugárzás leállítása, ha ez bekövetkezik, a károkozóval kívánják megté­ríttetni veszteségüket. Kérdésre válaszolva Révész leszögezte: a bírósági döntés ellenére a testület és annak el­nöke nem fontolgatja a lemon­dását. Az ORTT várhatóan fe­lülvizsgálati kérelmet nyújt be a döntés ellen, ennek azonban nincs halasztó hatálya. Baló György, az Írisz Tv el­nöke az ítéletről úgy nyilatko­zott: örülnek, hiszen sikerült pert nyerni, az ORTT, hét párt és a két legnagyobb hatalmú médiummal szemben. Baló közölte: nem pereskedni akar­tak, hanem országos televíziót csinálni. Az Írisz várhatóan többmilliárdos kártérítési pert indít az ORTT ellen, erről azonban csak az új pályázat ki­írása után döntenek. Ezen vár­hatóan elindul az írisz. Kávás István, az RTL Klub vezérigazgatója Luxemburg­ban, a tulajdonosoknál tartóz­kodott az eredményhirdetés­kor. Mint lapunknak elmond­ta: szóban szerzett információt a döntésről, azonban a tulajdo­nosokkal együtt az írásos íté­letre várnak. Kávás egyelőre nem kívánt válaszolni arra, hogy lesznek-e személyi kö­vetkezményei az érvénytele­nül beadott pályázatnak. Révész T. Mihály az MTV Aktuális című műsorában ki­jelentette, hogy a testület ta­nácsadói, köztük az akkor még Martonyi János jelenlegi külügyminiszter vezette Ba­ker and McKenzie ügyvédi iroda is megerősítette a pályá­zatok jogszerűségét. Martonyi János nem kommentálta az ítéletet. Balsai István, az MDF frakcióvezetője kérdésünkre úgy nyilatkozott: tanulmá­nyozni kell az ítéletet, de azt végre kell hajtani. Szerinte az ORTT-nek le kell vonnia az esetből a konzekvenciá­kat, mert nehéz helyzetbe hozták a tagokat delegáló pártokat is. Horváth Béla, az FKGP- frakció szóvivője kérdésünkre hangsúlyozta, magánvélemé­nye szerinte a havazás, a hóol­vadás és az árvízveszély köze­pette a lakosságot csak igen kevéssé érdekli, eggyel több vagy kevesebb kereskedelmi tévécsatorna van-e Magyaror­szágon. Balczó Zoltán, a MIÉP frakcióvezető-helyettese sze­rint ismét az SZDSZ média­fölénye erősödik. Az SZDSZ a tegnapi ítéle­tet hivatalos bírósági döntés­nek tekinti, ezért nem kíván­ták kommentálni a fejlemé­nyeket. Szájer József, a Fidesz par­lamenti frakciójának vezetője nem kommentálta a bíróság döntését. Álláspontja szerint ugyanis az ügy nem tartozik a képviselőcsoport kompeten­ciájába. • Haszán Zoltán Baló György, a TV3 vezetője és Krecz Tibor, az RTL Klub hírigazgatója fotó: Kabik csaba Lomnici: azonnali szerződésbontást „A Legfelsőbb Bíróság álláspontja szerint az Országos Rádió és Televízió Testület törvényi rendelkezésből folyó köteles­sége a szerződés azonnali felmondása” - fogalmazott Lomnici Zoltán, a Legfelsőbb Bíróság főtitkára. A Legfelsőbb Bíróság ítéletével az Országos Rádió és Tele­vízió Testület (ORTT) nem kötelezhető a Magyar RTL Rt. műsor-szolgáltatási szerződésének felbontására, mert a média­­törvény kitételéből adódóan ebben a körben a testület mint közigazgatási hatóság jár el - közölte Lomnici Zoltán az ítélet­­hirdetést követően, hétfőn az MTI-vel. Lomnici Zoltán szerint ha az ORTT nem bontja fel a szer­ződést, az Országgyűlés kényszeríthetné erre. BELFÖLD Szigorítanák a gyülekezés szabályait Felülvizsgálnák a Büntető törvénykönyvet is­­ A MIÉP és a kisgazdák szerint indokolatlan a módosítás A Büntető törvénykönyv módosítása is felmerül a szélsőséges csoportok elleni fellépés hatékonyabbá tételénél, mert abban szabályozzák az önkényuralmi jelképek használatát - nyilat­kozta lapunknak a Fidesz jogi kabinetjének vezetője. A szo­cialisták a február 13-ai események nyomán szintén szigoríta­nának. A kisgazda Pokol Béla és a MIÉP szerint azonban az események nem indokolják a szigorítást. MH-összeállítás Tóbiás József, az MSZP or­szággyűlési képviselője szer­dán önálló képviselői indít­ványban kezdeményezte a Büntető törvénykönyv ön­kényuralmi jelképek használa­táról szóló szakaszainak szigo­rítását. A javaslat a tiltást kiter­jesztené az összes náci jelkép­re, azok stilizált változatára, to­vábbá „az ismert fasiszta kar­lendítés bármelyik módozatá­nak” alkalmazására. Tóbiás szerint a módosítás megszün­tetné, hogy ezek a csoportok a fasizmus jelképeinek apró megváltoztatásával kibújjanak a felelősségre vonás alól - írja a szocialista képviselő. Információnk szerint az MSZP-frakció komplett tör­vénycsomagot akar beterjesz­teni az önkényuralmi jelképek­ről szóló és a gyülekezési tör­vény szigorítására. Répássy Róbert, a Fidesz frakcióvezető-helyettese a Ma­gyar Hírlapnak elmondta: a képviselőcsoport jogi kabinet­je még nem foglalkozott a gyü­lekezési törvény esetleges mó­dosításával. A politikus szerint a február 13-ai szkinhedtünte­­téssel kapcsolatos körülmé­nyek valószínűsítik, hogy fog­lalkozni kell az üggyel. Répássy emlékeztetett Kö­vér László polgári titkosszolgá­latokat irányító tárca nélküli miniszter vasárnapi nyilatkoza­tára, amelyben kvázi az alkot­mányügyi bizottság hatásköré­be utalta a kérdést. Kövér a Vasárnapi Újság című rádió­műsorban azt mondta: nem tar­taná szerencsésnek, ha a kor­mány kezdeményezné a gyüle­kezési törvény módosítását, de felkérte a házelnököt, kérjen állásfoglalást az alkotmányügyi bizottságtól. Répássy Róbert kijelentet­te: nemcsak a gyülekezési jog módosítása merül fel, hanem a Büntető törvénykönyvé is, mert ebben szabályozták az önkényuralmi jelképek körét. Hende Csaba, az igazság­ügy-minisztérium politikai ál­lamtitkára lapunk kérdésére elmondta, nyitottak a meg­alapozott és átgondolt kezde­ményezésekre, ám személyes véleményeként hozzáfűzte: alapvető állampolgári jogo­kat érintő törvényről lévén szó, igen nagy körültekintés­sel kell eljárni. Közölte: a tár­cának még nincs egyeztetett álláspontja a törvény módo­sításáról. Amíg nem születik konkrét kormányjavaslat, az SZDSZ nem kíván foglalkozni a gyüle­kezési törvény módosításával. Hack Péter lapunknak el­mondta, ha bármi változik a szabályozásban, az alkotmá­nyossági kereteket messzeme­nően figyelembe kell venni. A szabad demokraták még nem alakították ki álláspontju­kat az önkényuralmi jelképek használatának szigorításáról. Pokol Béla, az alkotmány­­ügyi bizottság kisgazda elnöke nem támogatja sem az önkény­uralmi jelképekről szóló, sem a gyülekezési jogot szabályozó törvény komolyabb módosítá­sát. A kisgazdapárt frakcióve­zető-helyettese szerint a szélső­séges tüntetés körüli esemé­nyek bizonyították, hogy kis csoportról van szó. Az MDF nem tartaná sze­rencsésnek, ha a parlament hozzányúlna a gyülekezési és az egyesülési törvényhez, mert annyira egységes egészet al­kotnak, hogy az alapvető pol­gári jogok kerülhetnének ve­szélybe - nyilatkozta a Magyar Hírlapnak Horváth Balázs. A frakcióvezető-helyettes viszont szükségesnek látja, hogy az ön­kényuralmi jelképekről szóló törvényt a kor követelményei­hez igazítsák. A MIÉP feleslegesnek tart­ja a gyülekezési törvény mó­dosítását. Győri Béla szerint egy súlytalan politikai képződ­mény felárazására vállalkozik mindenki, aki ezt a kérdést, to­vábbá a nemkívánatos jelké­pek tiltásának kiterjesztését javasolja. A szkinhedügy je­lentéktelen - jelentette ki a MIÉP szóvivője. Több ezren vonultak fel tegnap este Budapesten, hogy „sétáljanak a gyűlölet ellen”. Szanyi Tibor szocialista képvi­selő a másfél héttel ezelőtti várbeli szkinhedfelvonulásra válaszul szólított a fáklyás felvonulásra fotó: habik csaba WESTEL 900 - DIGITFOTÓ Csak a kapitányságok fele alkalmas a sértettek meghallgatására Törvény az áldozatvédelemre Még az év első felében áldozatvédelmi törvénytervezetet ter­jeszt a kormány elé a Belügyminisztérium - jelentette be teg­nap Pintér Sándor belügyminiszter a bűncselekmények áldo­zatainak napja alkalmából rendezett fórumon. Átmenetileg miniszteri utasítás rögzíti, hogy a rendőrségen kulturált körül­mények között kell meghallgatni a sértetteket, egy friss felmé­rés szerint csak minden második kapitányság alkalmas erre. A bűncselekmények sértett­jeinek jogai a legutóbbi időkig nem bővültek, és jogvédel­mük sem oldódott meg teljes­­körűen - jelentette ki Pintér Sándor belügyminiszter teg­nap, a bűncselekmények ál­dozatainak európai napján rendezett konferencián. Több nyugat-európai or­szágban már létezik áldozat­védelmi törvény. Magyaror­szágon jelenleg a tervezet ki­dolgozásán dolgoznak, s - mint a belügyminiszter el­mondta - még ebben a félév­ben kormány elé terjesztik az erről szóló tervezetet. Addig is belügyminisztériumi utasí­tásban rögzítették a miniszté­rium szervezetei és a rendőr­ség áldozatvédelmi felada­tait. A rendelkezés, amely tartalmazza a nemzetközi ajánlásokban megfogalma­zott és az Európai Áldozat­védő Fórum dekrétumában foglalt normákat, tegnap lé­pett hatályba. A fórumon felszólaló Maj­­tényi László megfogalmazta: még 1996-ban „úriemberek közti megállapodás” jött lét­re a rendőri vezetők, a rend­őrségi tudósítók és az adatvé­delmi biztos között arról, hogy nyomozati szakban vé­deni kell az áldozatok szemé­lyes adatait. Az együttműkö­dés az utóbbi időkig jól mű­ködött, az elmúlt hónapok­ban azonban a médiák közti verseny következményeként erőszakspirál alakult ki - fo­galmazott az adatvédelmi ombudsman. Példaként emlí­tette a dávodi kislány esetét, akinek nemcsak a nevét, de a pontos lakcímét is megtud­hattuk a sajtóból. Majtényi legutóbbi negatív tapasztala­ta az ausztriai busztragédiá­hoz fűződik, ennek nyomán vizsgálatot is indított. Marc Groenhujsen, az Európai Áldozatvédő Fórum elnöke kijelentette: a most hatályba lépő miniszteri uta­sítás a maga nemében egye­dülálló, mert a rendvédelmi szervek áldozatvédelmi fel­adatainak ilyen szintű szabá­lyozására eddig sem Magyar­­országon, sem a közép-kelet­­európai országokban nem volt példa. Az utasítás kimondja: ha bűncselekmény áldozata a rendőrséghez fordul, ott úgy kell vele bánni, hogy ne szen­vedjen újabb pszichikai sérü­léseket. Ennek része, hogy a rendőrségi ügyeleteken és panaszirodákon kulturált és szakszerű körülmények kö­zött kell meghallgatni. Ugyanakkor a Belügyminisz­tériumon belül működő ál­dozatvédelmi iroda felméré­séből, amely azt vizsgálta, a rendőrkapitányságokon van­­­ megfelelő szoba az áldoza­tok meghallgatására, kiderül: a 172 kapitányság több mint felénél jócskán akad hiányos­ság, míg 13 százalékánál sú­lyos problémákat találtak. • D. E. 1999. FEBRUÁR 23., KEDD Továbbra is vitatott az agráregyetemek sorsa Pokorni-FKGP-találkozó: áttörés nincs, az álláspontok közeledtek A leglényegesebb napirendi pontban, az agrár-felsőoktatási is- hogy a jelentőségében növek­­t szmények felügyeletének kérdésében nem sikerült megálla­podnia az oktatási miniszternek tegnap a Független Kisgazda­­párt parlamenti frakciójával. Ugyanakkor abban kompro­misszum született, hogy a keszthelyi Georgikon ne a kaposvári, hanem a veszprémi egyetemhez tartozzon. Az integrációs előter­jesztést ma tárgyalja a kormány. Nincs és valószínűleg nem is lesz megállapodás abban az ügyben, hogy az agrár-felső­oktatás az oktatási vagy a vi­dékfejlesztési minisztérium­hoz tartozzon. A kérdést azon­ban kezelni kívánja mindkét tárca egy jövőben megköten­dő együttműködési megálla­podással - nyilatkozta Pokorni Zoltán oktatási miniszter, mi­után találkozott a kisgazdapárt parlamenti frakciójával. Po­­korni hozzátette: az oktatási tárca nem tartja kívánatosnak az egységes felsőoktatási irá­nyítás szétdarabolását. Azt, hogy a kutatásfejlesztés, min­tagazdaságok szakmaiságára az agrártárca felügyeljen, a je­lenlegi szabályok is lehetővé teszik - hangsúlyozta. A keszthelyi Georgikon ve­zetésének javaslatára a Füg­getlen Kisgazdapárt támogatta azt a megoldást, hogy az in­tézmény a kaposvári helyett a veszprémi egyetemhez tartoz­zon - tudatta a miniszter. Mint a miniszter fogalmazott: „a tárca eláll a kaposvári szék­helyű Pannon Egyetem egy­ben tartásától”. Horváth Béla a kisgazda­­párt frakciószóvivője szerint az oktatási miniszter nagyfokú kompromisszumkészséget ta­núsított az általuk felvetett kérdésekben. Pokorni Zoltán­nak azt a bejelentését is üdvö­zölte az FKGP frakciója, hogy a földművelésügyi tárca és az oktatási minisztérium tárgyal­ni fog az agrár-felsőoktatási in­tézmények felügyeletéről. Horváth Béla arra is kitért, a a Budapesti Közgazdaság­­tudományi Egyetem és az EL­TE összevonását alaposan át kellene gondolni. Nem örülünk, hogy a keszt­helyi Georgikon Mezőgazda­ság-tudományi Kar a Veszpré­mi Egyetemhez csatlakozik majd - közölte a Magyar Hír­lappal Kovács Miklós, a Geor­gikon dékáni hivatalának ve­zetője. Az intézmény túlélési politikát folytat, s ezért dön­töttek úgy: a kaposvári székhe­lyű Pannon Egyetem nem jö­het szóba. A kormány szándé­ka szerint két azonos kar nem működhet egy intézményen belül, s ha Kaposvárhoz tar­toznának, előbb-utóbb meg­szűnne. Nem volt tehát más al­ternatíva, csak Veszprém - mondta Kovács Miklós. A kaposvári Pannon Egye­tem dékánja, Pál Jenő mind­össze annyit mondott: bár csa­lódottak, tiszteletben tartják a keszthelyiek kívánságát. • N.I. E.-M. D.-N.Sz. A szakértő szerint nem jár kártérítés a vesztesnek Az ORTT akkor jár el bölcsen, ha azonnali hatállyal felmondja az RTL televízióval kötött szerződést és új pályázatot ír ki - közölte Kecskés László tanszékveze­tő egyetemi tanár, az MTA doktora. A pályázaton természetesen mindenki indulhatna, az RTL ugyan­úgy, mint az írisz tévé. Kecskés László szerint a Legfelsőbb Bíróság nagy horderejű ítéletet hozott, amikor megpróbálta értel­mezni a rendkívül komplikált és kusza jogszabályo­kat. Az ORTT működéséről alkotott rendelkezések ugyanis nem veszik kellően figyelembe a jogviszo­nyok természetét, s összekeverik a gazdasági, polgári jogi, közigazgatási viszonyokat. A professzor szerint ennek tudható be, hogy a Legfelsőbb Bíróság nem visszamenőleg nyilvánította érvénytelenné az RTL pályázatával kapcsolatos szer­ződést, miként azt a polgári jog klasszikus szabályai megkövetelnék, hanem a médiatörvény alapján csu­pán a jövőre nézve állapította meg az érvénytelensé­get. A jogszabályok kusza rendelkezései következté­ben több homályos pont is van az ügyben - mondta Kecskés László. Ilyen az azonnali hatály is. A pro­fesszor szerint „anyagi jogi” szempontból az ügylet mostantól érvénytelen, ám az eljárási jog szerint a felmondás történhet valamivel később is. A késlelte­tő technikák - mint mondta - nem feltétlenül célra­­vezetőek. Az ítélet kézbesítése után esetleg benyújtandó fe­lülvizsgálati kérelem általában nem halasztó hatályú. Az államigazgatásban szokásos 30 napos ügyintézési határidő sem alkalmazható, hiszen a szerződés fel­mondása a közigazgatás részéről is polgári jogi aktus. Kecskés László szerint az ORTT-nek a parlament in­tenciós - esetleg határozata - nyomán minél előbb el kell döntenie, szabadon hagyják-e a frekvenciát vagy meghirdetik. A szakértő szerint nem valószínű, hogy az RTL kártérítést kérhetne, az írisz viszont annál inkább. A befizetett frekvenciadíj sorsa függ attól is, miként folytatódik az ügy. J.K.A.

Next