Magyar Hírlap, 1999. március (32. évfolyam, 50-75. szám)

1999-03-01 / 50. szám

1999. MÁRCIUS 1., HÉTFŐ KÜLFÖLD - BELFÖLD Magyar Hírlap 3 Magyar „tábornokkeringő” a NATO-nál Egy évig és egy hónapig látta el a NATO mellett működő katonai képviselői hivatal ve­zetését Szenes Zoltán dan­dártábornok, aki május 15- étől a déli, nápolyi központú szárnyon az első magyar szár­mazású NATO-főtisztként parancsol majd a szövetség más tagállamait is képviselő beosztottjainak. MH-Brüsszel/Budapest „A katona megkapja a paran­csot és megy” - kommentálta lapunknak Magyarország első brüsszeli katonai képviselője a honvédelmi miniszter dönté­sét, amellyel április elejétől ki­nevezte az ország számára fenntartott első NATO-pa­­rancsnoki posztra. Szenes Zol­tán dandártábornok a betanu­lási idő elteltével, május 15- étől a NATO déli, nápolyi központú főparancsnokságán a vezérkari­ főnök logiszti­kai helyettese lesz, 76 ember közvetlen parancsnokaként. A sokéves logisztikai és had­­tápos szakmai tapasztalattal rendelkező tábornok átirányí­tása egyike annak a 17 főt érintő személyi döntésnek, amelyet hétfőn hozott nyilvá­nosságra a honvédelmi tárca vezetése. A honvédelmi mi­niszter azzal indokolta dönté­sét, hogy felkészült embert akarnak Nápolyba helyezni. Az új feladat bizonyos szempontból visszalépés a fia­tal tábornok számára, hiszen jelenlegi posztja háromcsilla­gos (a legmagasabb nemzeti) beosztás, amit Nápolyban elő­reláthatóan három évre egy­csillagos beosztásra cserél fel. Szenes azonban - mint mond­ja - nem érez keserűséget emiatt, hiszen az eddigiekhez képest teljesen új nézőpont­ból ismerkedik majd meg a NATO-val, amikor néhány héten belül hadműveleti be­osztásba kerül. Szenes eddigi beosztása, fe­lelősségi köre valóban egy háromcsillagos tábornokéval volt megegyező - erősítették meg a honvédelmi tárcánál. A minisztériumban ugyanakkor úgy vélték, hogy Szenes eddigi és következő posztja nehezen hasonlítható össze, hiszen míg a brüsszeli magyar katonai képviselet irányítása nemzeti beosztás, a nápolyi egycsilla­gos dandártábornoki pozíció már NATO-tisztség. A HM- ben a két feladatot csaknem azonos súlyúnak tartják. Szenest tavaly február 1- jén nevezték ki Brüsszelbe, ahol legfontosabb feladata a jelenleg tíz fővel működő ka­tonai képviselői hivatal felál­lítása volt. A tábornok ebben a beosztásában egyúttal vala­mennyi NATO-ban dolgozó magyar tiszt szolgálati elöl­járójának is számított, akik már elfoglalták helyüket a szövetség különböző pa­rancsnokságain. A magyar tábornok utóda Brüsszelben Czékus János dandártábornok lesz, aki ed­dig a honvédvezérkar védel­mi tervezési főcsoportjának helyettes vezetője volt. A NATO rendszerében jelenleg 30 magyar tiszt dol­gozik, a számuk még idén megkétszereződhet. A dan­dártábornok emellett bekap­csolódott a NATO Katonai Bizottság és a nemzetközi katonai vezérkar munkájába, ahol - nem tagként - gyakor­latilag csupán a döntések meghozatalában nem vett részt. Végül a Nyugat-euró­pai Uniónál is képviselte a honvédséget, ahol hamaro­san társult tagok leszünk. Szenes Zoltánon kívül még két magyar tábornokra vár beosztás a NATO új pa­rancsnoki rendszerében. Kál­lai László ezredes Veroná­ban a hadműveleti csoportfő­nök helyettese lesz, míg az osztozkodás során a csehek­kel rotációban egy orvostá­bornoki állás is jutott a ma­gyar honvédségnek. • Gy.Z.-H. Z. A kettős állampolgárság megosztotta az RMDSZ-t Markó Béla szerint, ha a ro­mán kormány nem követke­zetes és nem határozott a re­formok végrehajtásában, az ország demokratizálásában, akkor Románia könnyen Ke­let felé tolódhat el. Erre az RMDSZ elnöke a Szövetségi Képviselő Tanács (SZKT) hét végi marosvásárhelyi ülé­sén figyelmeztetett. Az ösz­­szejövetelen hangsúlyosan merült fel a kettős állampol­gárság kérdése. MH-Bukarest Markó elismerte, a probléma nyomasztóvá vált, és az RMDSZ-en belül is vitát vál­tott ki. Kifejtette, a kérdésre nagyon világos választ kapott Magyarország részéről, nincs miért áltatni a romániai ma­gyar közösséget. Markó és Tőkés között ez alkalommal is heves vita rob­bant ki, amelynek során a szövetségi elnök figyelmezte­tett: megengedhetetlen, hogy a kettős állampolgárság ér­zelmi vonalán haladva bárki is megossza a romániai ma­gyarságot. Elmondta, bátran szembe kell nézni azzal, hogy Magyarország szívóhatása növekedni fog, a két ország közötti gazdasági különbsé­gek máris igen nagyok. Az RMDSZ célja azonban ott­hon tartani a romániai ma­gyarságot, amihez jogi garan­ciákat kell keresnie és kapnia nemcsak a román, de a ma­gyar kormánytól is. Tőkés szükségesnek tar­totta, hogy a kettős állampol­gárság ügyében világos, mér­téktartó álláspontot alakítsa­nak ki, és helytelenítette, hogy egy Magyarországra lá­togató romániai magyarnak és egy­ portugál állampolgár­nak azonos állampolgári jogai legyenek. Szerinte különleges státust kell adni a határon túli magyaroknak, intézményesí­teni kell a magyar nemzethez való tartozásukat. A felszólalók közül Volt, aki úgy vélte, a romániai ma­gyarság egyetlen alternatívá­ja az európai állampolgárság, volt, aki azt emelte ki, a romá­niai magyarok üzenetet vár­nak az RMDSZ-től arra, mit kell, mit érdemes tenni a szü­lőföldön maradás érdekében. Ismét mások arra figyelmez­tettek, a kettős állampolgár­ság jogi, és nem érzelmi kér­dés. Az Erdélyi Magyar Kez­deményezés vezetője, Kato­na Ádám kifejtette, felül kell vizsgálni a román-magyar alapszerződést, hogy abba bekerülhessen az autonómia és a kettős állampolgárság szavatolása is. Sokan az RMDSZ egységének fontos­ságát hangsúlyozták. Markó elismerte, a szövetségen be­lül jelentős ideológiai és kon­cepcióbeli különbségek van­nak, ezeknek azonban nem szabad megbontaniuk az egy­séget - vélekedett és rámuta­tott, magyarellenes, megosz­tó háttérkampány észlelhető. Az SZKT a költségvetés vitájával zárta összejövetelét, ezen a sajtó nem vehetett részt. Az MH megbízható forrásokból arról értesült, az RMDSZ-nek 7 milliárd lej áll rendelkezésére a 2000 már­ciusáig terjedő időszakra. • Bogdán Tibor Radu Vasile lemondással fenyeget Éles vita és mély ellentétek bontakoztak ki a kormányzó Parasztpárt vezető testületé­nek hét végi ülésén. Victor Ciorbea alelnök, volt kor­mányfő keményen támadta Radu Vasilét és kabinetjét, amelyet azért is felelőssé tett, hogy zsákutcába jutottak a tárgyalások a Nemzetközi Valutaalappal. MH-Bukarest_________ Ciorbea szerint a jelenlegi kabinet semmissé tette az ő kormányzása idején megva­lósított nyitást a Nyugat felé, s tavaly a korábban felhalmo­zott valutatartalékból élt. Felrótta azt is, hogy minden­áron kormányon akarja tar­tani a Parasztpártot, megen­gedhetetlen engedményeket tesz koalíciós partnereinek, megfeledkezve arról, hogy a kormányzásnak elveken és nem csoportérdekeken kell alapulnia. Radu Vasile rendkívül éles hangú beszédben szólí­totta fel pártját arra, döntse el egyértelműen, támogatja-e őt és kormányát. „Ha nem, én öt perc alatt távozhatok” - fenyegetett. Elmondta, ön­magában már meghozott egy döntést, amit egyelőre nem akar a nyilvánosság elé tárni. A támadásokat úgy értékel­te, hogy azok újabb szakaszt nyitottak a belső pártharcok­ban és figyelmeztetett: ezút­tal nem marad tétlen. Tagad­ta, hogy kudarccal zárultak volna a megbeszélések a va­lutaalappal, amellyel április­ban aláírják a hitelmegál­lapodást. Ion Diaconescu, a párt el­nöke cáfolta, hogy az incidens veszélyezteti a Parasztpárt egységét. Mint mondta, nem tudja, milyen döntésre utalt a kormányfő. A párt vezető testülete végül is túlnyomó többséggel bizalmat szavazott a kormánynak és a miniszter­­elnöknek, de feltételeket is támasztott. A kabinetnek rö­vid távra szóló programot kell a parlament elé terjeszte­nie a gazdasági, társadalmi hanyatlás, az életminőség romlása megakadályozására, folytatnia kell az erőfeszítése­ket az euroatlanti integrá­cióért, adókönnyítéseket kell adnia a beruházóknak és ex­portőröknek, szorgalmaznia kell az elkobzott földek, er­dők és ingatlanok visszaadá­sát, valamint az átvilágítási törvény elfogadását. • B.T. ­ Újabb részletek a Mitro-jelentésből Csehszlovák ügynököket alkalmazott a SIS A Szlovák Információs Szol­gálat (SIS) törvénytelensé­geiről beszámoló Mitro-je­lentés szerint Vladimír Me­­ciar kormányzása idején pro­vokációkat hajtottak végre politikusok és újságírók el­len. A SIS készítette elő a független Markíza Tv elleni támadásokat, befolyásolták a bíróság azon alkalmazottait, akik döntést hoztak a tv tu­lajdonlásáról szóló perben. A szlovák titkosszolgálat rendszeresen lehallgatta kor­mánypárti és ellenzéki képvi­selők telefonjait, és megfi­gyelés alatt tartott olyan új­ságírókat, vállalkozókat, va­lamint egyházi személyeket, akik nem értettek egyet a Meciar-kormány politikájá­val - derül ki a Mitro-jelentés lapunk birtokába került rész­leteiből. A SIS akciói a Michal Ko­vác akkori köztársasági el­nök ellen folytatott kampány részét képezték. A titkos­szolgálat a lehallgatásokhoz szükséges bírói engedélyt ha­mis adatokkal szerezte meg. Előfordult, hogy más telefon­számot tüntettek fel a kérvé­nyen, de arra is volt példa, hogy okként azt állították: az illető külföldi kém. A SIS így kapott engedélyt több ellen­zéki képviselő, a MESA 10 gazdaságkutató intézet, illet­ve pártirodák és alapítványi központok, valamint munka­társaik lehallgatására. Ilyen akció következtében hívták vissza Szlovákia brüsszeli nagykövetségének egyik munkatársát, miután beszélni mert telefonon Jozef Morav­­cik ellenzéki képviselővel. A Mitro-jelentés alapjául szolgáló ügynök-vallomások­ból az is kiderül, hogy a SIS vezetői szoros kapcsolatot ápoltak az alvilággal, köztük három olyan személlyel, akik időközben merénylet áldoza­tává váltak. Az Ivan Lexa ve­zette egykori szolgálat az átvi­lágítási törvényt sem tartotta tiszteletben. A csehszlovák titkosrendőrség (StB) tucat­nyi munkatársát alkalmazták, az ügynökök döntő többsége csak a tavalyi választások után távozott a SIS-től - óriá­si összegű végkielégítésekkel. A titkosszolgálat a függet­len Markíza Tv tulajdonosi vitáiba is beavatkozott. A te­levíziós társaság részvényeire igényt tartó Gamatex Kft. társtulajdonosát, akit csalás­sal és valutaüzérkedéssel vá­doltak, a SIS egyik magas rangú tisztje „pártfogolta”. Ennek nyomán a Gamatex társtulajdonosa elleni nyo­mozást hamisított okirattal zárták le. A Mitro-jelentés a Markíza mellett megemlíti azokat a tévé-rádió műsoro­kat, ahová a SIS ügynökei­nek olyan élő bejelentkezést kellett produkálni, amellyel az ellenzék ellen uszítottak. • Sengel Ferenc Nincs vita Komárom kapcsán Nem hiszem, hogy bármiféle vitáról vagy a szlovákok fele­lősségéről lenne szó azért, mert a szlovákiai Komárom (Komárno) közgyűlése lesza­vazta, hogy a béke szimbólu­mává avassák a hidat, amely a magyarországi Komárommal köti össze. Ezt Bugár Béla, a Magyar Koalíció Pártjának el­nöke, a szlovák parlament alelnöke nyilatkozta a Magyar Hírlapnak. A Blikk írásáról kérdeztük, mely szerint ma­gyar részről döbbenetet váltott ki a szavazás eredménye, amellyel megakadályozták, hogy „a század legismertebb békeálmodója, Sri Chimnoy a béke szimbólumává avassa a hidat”. Bugár Béla nem osztja ezt a véleményt, és különösen nem tenné felelőssé ezért a szlovákokat. A szlovák parlament alel­nöke emlékeztetett arra, hogy a közelmúltban éppen Komá­romban tették le az Európa­­ház alapkövét. Ez belga mintá­ra, afféle udvaros megoldással készül, és minden európai nemzetnek lesz ott háza. Ez a gesztus nagyon is európai - tette hozzá Bugár. •F. E. A Postabank új vezetőségétől azt várja a miniszterelnök, hogy megtudják, hová folyt el a bank pénze - tudatta Orbán Viktor. A pénzintézeten be­lül történtekért a felelősség megállapításával kapcsolatban újabb ügyekben is fontolgat­ják eljárások megindítását. MH/MTI_____________ Orbán Viktor miniszterelnök szerint a jobbközép erők má­jusi győzelmét a keresztényde­mokrácia, a konzervativizmus és a nemzeti szabadelvűség közös értékrendje eredmé­nyezte. A kormányfő a Pro Patria Egyesület szombati ren­dezvényén úgy vélekedett, hogy az állandó ellenzéki tilta­kozások ellenére az ország jó úton halad. Leszögezte: a hosszú ellenzéki évek után nem csupán a kormányzaton, hanem az egész társadalom erőfeszítésein is múlik, mi va­lósul meg a közös tervekből. A miniszterelnök tegnap a rádió Vasárnapi Újságjában bejelentette: a következő esz­tendőre olyan költségvetést próbálnak összeállítani, amely nem csupán egy évre érvényes. Az esetleges pótköltségve­tés kapcsán kijelentette: az év fordulója pénzügyi-költség­vetési szempontból mindig zavaros. Szerinte meg kell várni az első negyedév végét, s akkor lehet majd megnézni, mit mutatnak a számok. Or­bán Viktor kijelentette: a tár­cák nem remélhetnek pótló­lagos forrásokat. A Postabankkal kapcsolat­ban a miniszterelnök elmond­ta: az új vezetőitől azt várja, hogy tegyenek meg mindent azért, hogy megtudják, hova folyt el a bank pénze, és amit lehet, szerezzenek vissza. Úgy vélte azonban, hogy az ilyen esetekben nem lenne helyes túlzott reményeket táplálni. Orbán bejelentette: újabb ügyekben is fontolgatják eljá­rások megindítását - erősítette meg a miniszterelnök. FOTÓ: SZIGETI TAMÁS Orbán Viktor: a májusi győzelmet a kereszténydemokrácia értékrendje is segítette A rendőrség várja a Kaya-iratokat Nem teljesített az APEH A rendőrség még mindig várja a Kaya Ibrahimnak, illetve Jo­­sip Totnak eladott cégek aktáit az APEH-től. Továbbra sem található az Arzenál Nyomda­ipari Kft., amelynek tulajdo­nosa a tavalyi választásokig a Mahir Nyomdaipari Rt. volt és bejelentett székhelye az egyik - ügyben érintett - cég, a Cen­tum Kft. székhelyével meg­egyezik. A Budapesti Rendőr-főka­pitányság még nem kapta meg az APEH-től azoknak a tulaj­donváltásokban érintett cégek­nek az iratait, amelyeket a Ka­ya Ibrahim, illetőleg Josip Tot tisztázatlan cégeinek nyomozá­sához kért be január 26-án - tudtuk meg Dézsi Mihálytól, a BRFK szóvivőjétől. Mint isme­retes, a rendőrség közokirat­hamisítás alapos gyanúja miatt rendelt el nyomozást az ügyben még tavaly ősszel. Jelenleg az APEH felel a tébéjárulékok behajtásáért is, így az eladott, majd fantomizá­­lódott cégek adó- és tébétarto­­zása egyaránt az APEH-hez tartozik. Mint azt lapunkban korábban megírtuk, a társada­lombiztosítástól átszállított el­ső háromszáz aktával került az APEH-hez a Simicska Lajos nevével fémjelzett Centum Kft. dokumentációja is. (Si­micska társtulajdonosa volt a cégnek.) Az 1995. július 25-én Kaya Ibrahimnak eladott cég 1996 januárjában 53 millió fo­rint tb-járulékkal tartozott. A korábban Századvég Kft. né­ven ismert társaság 28 millió forintos adótartozást is fölhal­mozott, majd 1998-ban töröl­ték a cégnyilvántartásból. Továbbra sem található a XX., Serény utca 4.-be beje­lentett Arzenál Nyomdaipari Kft., mely szintén a Fideszhez közeli cégek közé sorolható. Tulajdonosa a Mahir Nyomda Rt. volt, amely március óta Zenith Rt. névre hallgat. (Simicska is ekkor mondott le felügyelőbizottsági tagságáról, s került a cég Kövér Szilárd családja tulajdonába.) A cégadatok szerint az Ar­zenál nyomda és a jelenleg a Serény utca 4.-ben működő Zenith Rt. vezetője Újvárosi Lajos. A vezérigazgató több­szöri - köztük írásos - megke­resésünkre sem válaszolt arra a kérdésünkre, hogy hol talál­ható ma az Arzenál. Csupán titkárnőjével üzent: ő ebben az ügyben nem kíván felvilágosí­tást adni. Információink sze­rint az Arzenál Kft. is tetemes köztartozással bír, azonban nincs tudomásunk arról, hogy szerepelne a Kaya Ibrahimnak eladott cégek sorában. A cég­bírósági adatok szerint az Ar­zenál 1996. április 29-én költö­zött az eltűnt Centum Kft. székhelyére. (Ottani működé­sére bizonyíték: az önkor­mányzat ingatlana egy részét az Arzenálnak adta el.) Mára azonban nincs sehol. Az APEH adótitokra hivat­kozva nem tájékoztatja lapun­kat arról, hogy mikor kíván eleget tenni a nyomozóható­ság kérésének. • Ferenczi Krisztina Kiegészül az MTV kuratóriumi elnöksége? Az SZDSZ választ kért Ádertől Az SZDSZ levelére még nem válaszolt az Országgyűlés el­nöke, ám ma 13 óráig nyilat­koznia kell, felveszi-e a Ház napirendjére a MTV kurató­rium elnöksége kiegészítésé­nek kérdését. Szili Katalin or­szággyűlési alelnök lapunknak elmondta, szükség esetén rendkívüli házbizottsági ülés összehívását kezdeményezi. Kuncze Gábor szabad de­mokrata frakcióvezető la­punknak úgy nyilatkozott: bíz­nak a házelnök és a kormány­pártok arányérzékében, így abban is, hogy az e heti plená­ris ülésen végre sikerül megál­lapodásra jutni az MTV kura­tóriumi elnökség ügyében. Az SZDSZ szeretné, ha Áder Já­nos szavazásra tenné fel a kér­dést, így a parlament döntené el, az öt jelölt közül melyik né­gyet választja be a kuratóriumi elnökségbe. Arról is színt kel­lene vallania a kormánytöbb­ségnek, a MIÉP vagy az MSZP két delegáltra vonatko­zó igényét támogatja-e. Érte­süléseink szerint felmerülhet egy áthidaló megoldás is, amely szerint egyelőre a há­rom ellenzéki frakció egy-egy jelöltjéről szavaznának, ám így is csak héttagú lenne a kurató­riumi elnökség, holott a mé­diatörvény nyolcban határoz­za meg a minimális létszámot. Az MSZP némiképpen el­térő álláspontra helyezkedett, Lendvai Ildikó frakcióvezető­helyettes indítványa szerint először az ellenzéki pártokon belüli számarányokról szavaz­na az Országgyűlés. Az indít­ványról azonban először a bi­zottságoknak kellene véle­ményt alkotniuk, s dönteniük kellene arról, tárgysorozatba veszik-e. Szili Katalin, az Országgyű­lés MSZP-s alelnöke kérdé­sünkre úgy fogalmazott: a ház­elnök elutasító válasza esetén elképzelhető, hogy rendkívüli házbizottság összehívását kéri a jövő héten. Természetesen ha a plenáris ülésen a héten döntés születik az MTV-kura­­tórium elnökségének kiegészí­téséről ellenzéki tagokkal, a szocialista indítvány okafo­­gyottá válhat. Ha Áder János ma 13 óráig nem dönt a napi­rendre vételről, még mindig nyílik lehetőség a szavazásra, hiszen a parlamenti pártok konszenzusától függ a kérdés. Az MTV Közalapítvány Kuratóriumának Ellenőrző Testülete is állásfoglalást kért a házelnöktől, legitim-e a ku­ratórium eddig megválasztott négytagú elnöksége. Az ellen­őrző testület még csütörtökön foglalta írásba kérését, miután áttekintette a kuratórium el­nökségének üléséről készült jegyzőkönyvét. Kellermayer Miklós elnök hangsúlyozta: az MTV-elnöki pályázat kiírása csak akkor törvényes, ha a ku­ratórium elnöksége legitim. •M. D. Eldőlhet a Konzumbank sorsa További milliárdokba kerülhet a konszolidáció Ezen a héten várhatóan döntés születik a Konzumbank privatizációjáról. A Magyar Fejlesztési Bank - vagyis a magyar állam - tulajdonában levő pénz­intézet megvételére egy érvényes pályázat érkezett, de a bírálóbizottság múlt heti ülése után ismét felvetődött, hogy a bankot mégsem adják el. Ez esetben nemcsak az történik, hogy az állam elesik a minimum 5,6 milliárdos vételártól, de 2-2,5 milliárd forintos tőkeinjekcióval kell megerősíteni a bankot. A priva­tizáció megakadása ugyanakkor zsákutcába terelheti a Polgári Kereskedelmi Bank eladását is, hiszen a tulajdonos Postabank a Konzumbank-pályázat eredményétől tette függővé a pénzintézet eladásának meghirdetését. Többmilliárdos bankkonszolidációval fenyeget a Konzumbank eladásának meghiúsulása. A közvetetten állami tu­lajdonban levő bank privatizációjáról tavaly télen született döntés, s a pályá­zatokat február 15-éig lehetett benyúj­tani. Bár a bankot több külföldi és ha­­­zai pénzintézet vizsgálta át, érvényes pályázatot mégis csak a Quaestor-cso­port és a vele konzorciumban indult - eddig ismeretlen - külföldi pénzintézet tett. A kiírás szerint a bankért a névér­ték 130 százalékát, vagyis legkevesebb 5,6 milliárd forintot kell fizetni és a ve­vőnek kötelezettséget kell vállalnia tő­keemelésre is. A feltételek szigorításá­val lehetetlenné tették azt, hogy hazai vagy külföldi nem pénzügyi vállalkozá­sok szerezzék meg a bankot, hiszen 10 százaléknál kisebb részvénycsomagot egyetlen konzorciumi tag sem szerez­het. (A külföldi pályázóról a Quaestor a konzorcium titoktartási megállapo­dására hivatkozva nem kívánt felvilá­gosítást adni - a szerk.) A pályázat elbírálását egy hattagú bizottság végzi, amelyben 3 fő képvise­li a tulajdonos MFB-t, ketten az Állami Privatizációs és Vagyonkezelő Rt.-t, egy fő pedig a Pénzügyminisztériumot. A pályázati szempontok közül döntő az ár, amely 80 százalékos súllyal esik latba, a tőkeemelés összege és a straté­gia pedig 10-10 százalékot ér. A bírálóbizottság elmúlt csütörtöki ülése után felvetődött, hogy az érvé­nyes ajánlat ellenére a pályázat érvény­telenségének megállapítását javasol­ják. Ennek következtében az MFB - vagyis a költségvetés - eleg legkeve­­sebb 5,6 milliárdos hiteltől, s°t to­vábbi kiadások­­, v­arhatók. A Kon­zumbankot ug­yanis tavaly télen éppen azért hirdették meg, mert növekedési tartalékai kimerültek és friss tőkére van szüksége a fejlesztésekhez és a pia­ci versenyben való talpon maradáshoz. Az alaptőke-emelés mértékét az MFB szakemberei tavaly ősszel mini­mum 2-2,5 milliárd forintban határoz­ták meg, de ebben még nem szerepelt az informatikai rendszer korszerűsíté­sének összege - amelynek nagyságát újabb egymilliárd forintra taksálják. A Konzumbank-eladás meghiúsulása ezek szerint hatmilliárd forint körüli bevétel helyett 3-3,5 milliárd forintos tőkeinjekciót - vagyis egy újabb állami konszolidációt - jelentene. (Az állam az MFB-n keresztül 1996-97-ben már közel 2 milliárd forintos tőkepótlással segítette ki a bankot.) A több mint két éve növekedési pá­lyára állt Konzumbank eladásának zá­tonyra futása már legalább ilyen jelen­tős költséggel járó következményekkel is járhat - meghiúsulhat ugyanis a Pol­gári Kereskedelmi Bank (PKB) eladá­sa is. A Polgári Bank és Pénzintézeti Központ Bank összevonásával létrejött pénzintézet a Postabank - vagyis álla­mi tulajdon - része, de privatizálását a Konzumbank-pályázat sikerességétől tette függővé az anyabank vezetése. Urbán László, a Postabank vezérigaz­gató-helyettese az elmúlt héten kérdé­sünkre megerősítette, hogy ha nem si­kerül eladni a Konzumbankot, akkor meg sem hirdetik a PKB-t. Szakértők szerint ennek következménye nem le­het más, mint hogy újabb költséges bankösszevonásra kell a pénzügyi ve­zetésnek sort keríteni. Ennek valószínű formája a Postabank-Konzumbank- Polgári Kereskedelmi Bank-fúzió, mely­ben részt vevne a Magyar Fejlesztési Bank is. A hármas bankösszeolvadás­­ban részt vevők ugyanis rossz portfo­liójukat az MFB-be tennék. A kétségtelen előnyök - fiókháló­zat összevonása, nagyobb ügyfélkör - mellett súlyos ellenérvek szólnak az ügylet ellen. A Postabank és a Kon­zumbank fiókhálózata nagy részben fedi egymást, a fúzió költségei maga­sak, az egyesítés pedig újabb hóna­pokra lassíthatja a Postabank már megindult teljes átalakulását. Az sem elhanyagolható körülmény, hogy az MFB-hez kerülő rossz portfolió újabb állami tőkepótlást tehet szükségessé a fejlesztési bank esetében is. Mint is­meretes, az MFB az elmúlt év végén éppen korábbi postabanki szerepvál­lalása miatt kapott 40 milliárdos tőke­pótlást a költségvetéstől. • Szakonyi Péter

Next