Magyar Hírlap, 1999. március (32. évfolyam, 50-75. szám)
1999-03-25 / 70. szám
1999. MÁRCIUS 25., CSÜTÖRTÖK KOSZOVÓI VÁLSÁG Magyar Hírlap 3 Milosevics ellenállásra szólította fel Jugoszláviát Katonák vették át a diplomaták helyét - Clinton hiába hívta Jelcint A diplomaták az utolsó pillanatig igyekeztek rávenni a jugoszláv elnököt a békeszerződés aláírására, aminek hiányában elkerülhetetlenné vált a NATO légi csapása. A szövetség légiereje tegnap este megkezdte az akciót a szerb katonai célpontok ellen. Borisz Jelcin orosz államfő nyomban tiltakozott, s Moszkva az ENSZ BT sürgős összehívását kérte. MH-összefoglaló A NATO megkezdte a légi csapásokat jugoszláviai katonai célpontok ellen - jelentette be Wesley Clark NATO-főparancsnok jelentésére hivatkozva Javier Solana, a szövetség főtitkára szerdán este 8 órakor közzétett közleményében. Solana hozzátette, hogy a hadműveletért egyértelműen és kizárólag Szlobodan Milosevics jugoszláv elnököt terheli a felelősség, mert nem vetett véget a tartományban foganatosított erőszakos akcióknak. „Megismétlem: a NATO nem folytat háborút Jugoszlávia ellen. Nincs vitánk az ország népével, amely túl sokáig el volt szigetelve Európától kormányának politikája miatt. Akciónk a jugoszláv vezetés elnyomó politikája ellen irányul” - közölte Solana. „Meg kell állítani az erőszakot, és véget vetni a humanitárius katasztrófának, amely jelenleg jellemzi Koszovót. Erkölcsi kötelességünk ez” - húzta alá a főtitkár, hangsúlyozva, hogy biztos az akció sikerében. Bill Clinton amerikai elnök tegnap washingtoni idő szerint délután negyed háromkor, a CNN hírtelevízió élő közvetítésében a Fehér Házban újságírók előtt megerősítette: megkezdődött a NATO légi csapásainak sorozata a szerb katonai célpontok ellen. Információk szerint az elnök lapzártánk után, közép-európai idő szerint ma hajnali kettőkor részletes tévébeszédben indokolta meg az amerikaiaknak, miért vált szükségessé a katonai erő alkalmazása és az Egyesült Államok részvétele a korántsem kockázatmentes NATO-akcióban. Clinton rövid délutáni bejelentésében emlékeztetett arra, hogy az Egyesült Államok minden lehetséges eszközt igénybe vett a koszovói válság békés rendezése érdekében, de összes kísérlete megtört Szlobodan Milosevics ellenállásán. Clinton utalt arra a tömeges humanitárius katasztrófára, amely immár negyedmillió embert kényszerített otthona elhagyására. Az amerikai elnök szerint Milosevics megszegte azt a tavaly őszi ígéretét, hogy véget vet a brutális koszovói elnyomásnak. A NATO-erők a béke megteremtése érdekében léptek akcióba - mondta Bill Clinton, aki szerint ha most tétlen maradna az atlanti szövetség, akkor később sokkal nagyobb áldozatok árán lehetne csak elhárítani a válság továbbterjedésének veszélyét. A megkezdett légi csapások három célt szolgálnak - hangsúlyozta Clinton. Az első, hogy megmutassák: a NATO komolyan szembeszáll az agresszióval. A második, hogy elrettentsék Milosevicset a polgári személyek elleni támadások további kiterjesztésétől. A harmadik cél pedig - ha szükségessé válik - az, hogy kárt okozzanak Szerbia jövőbeli hadviselési képességében. Washingtoni védelmi források szerint a NATO által indított légitámadások első hullámában amerikai hadihajókról és B-52-es nehézbombázókról manőverező robotrepülőgépeket (cirkáló rakétákat) indítottak szerb célpontok ellen. A célpontok között légvédelmi rakétaütegek, radarállomások és katonai távközlési egységek voltak Koszovó tartományban, illetve Szerbia más területein. Légi csapások érték a koszovói székhely, Pristina közelében lévő fő kereskedelmi és katonai repülőteret - jelentette a Tanjug hírügynökség. „Négy erős robbanás volt hallható ma este Pristinában, és Tanjug-tudósítók közlése szerint három a Slatina repülőtér irányából hallatszott” - olvasható a hírügynökség tudósításában. Még a támadás előtt is ellenállásra szólította fel Szlobodan Milosevics Jugoszlávia lakosságát. Az akció közben Moszkva azonnal reagált az eseményekre. Borisz Jelcin orosz elnök öt pontban foglalta össze a Kreml által elhatározott válaszlépéseket az általa agressziónak s a nemzetközi jog durva megsértésének minősített NATO-csapásokra. Ezek szerint félbeszakították Jevgenyij Primakov kormányfő washingtoni látogatását; kezdeményezték az ENSZ Biztonsági Tanácsának azonnali összehívását, hogy a NATO-t katonai akciója azonnali beszüntetésére bírják rá; visszarendelték Moszkvába Oroszország vezető képviselőjét a brüsszeli NATO-központból; felfüggesztették Oroszország részvételét a NATO békepartneri programjában, illetve az orosz-NATO partnerség programjának megvalósítását; elhalasztották a moszkvai NATO-képviselet megnyitásáról folytatott tárgyalásokat. Elemzők egyértelműen úgy látják, hogy ezek az intézkedések nem lépnek túl drasztikusan semmilyen határt, amelyre korábban számítani lehetett. Érdemes megemlíteni, hogy a pontok között (egyelőre) nem szerepel az a kitétel, amely szerint Moszkva egyoldalúan felmondja a Jugoszlávia elleni ENSZ-szankciókat. Az esetleges lépést az MH- nak névtelenül nyilatkozó ENSZ-forrás igen veszélyesnek nevezte, s kiemelte: Moszkva „luba alatt” ugyan eddig is szállított fegyvert Belgrádnak, ám a fegyverembargó felmondása messzemenő következményekkel járna. Tegnap egyébként az orosz diplomácia valóságos offenzívába kezdett, hogy egyrészt megállítsa a NATO-t, másrészt jobb belátásra bírja Milosevicset. Jevgenyij Primakov kormányfő azonban nem tudta meggyőzni a jugoszláv elnököt, mint ahogy Jelcin Bill Clintonnal sem jutott dűlőre. Az orosz külügyminiszter még az akciót megelőző percekben sem hitte el, hogy sor kerülhet a bombázásra, s őrültségnek nevezte az észak-atlanti szövetség készülődését. Albán források szerint a szerb biztonsági erők tegnap még ágyútűz alá vettek több koszovói falut. Az AFP helyszíni tudósítása szerint a szerb katonaság lezárta a harcok körzetébe vezető utakat. A pristinai albán tájékoztató központ jelentése szerint a szerb fél számos albán falut lövetett tegnap a dél-szerbiai tartomány északi részén fekvő Podujevo és Vucitrn, a déli Kacanik és a nyugati részen található Decani környékén. Mire képes a jugoszláv hadsereg? Egészen pontos és megbízható adatok nincsenek a jugoszláv hadseregről, különböző források más-más számokat tudnak. A fegyveres erők létszáma például a brit Financial Times (FT) szerint 114 200 - ebből 43 ezer sorkatona -, míg az utóbbi napokban NATO-források 120 ezerről beszéltek. A tartalékosok körülbelül négyszázezren vannak, a héten megkezdték az ő behívásukat is. A szárazföldi erők létszáma 90 ezer. Harckocsiból az FT szerint 1270, horvát források szerint viszont „csak” 1025 van. Utóbbiból 239 a legmodernebbnek tartott M-84- es, amelyek mellett hadrendben áll 721 darab orosz licenc alapján gyártott T-55-ös és 65 darab T-72-es is. Jugoszláviának 850 darab páncélozott harcjárműve van, és 3750 olyan tüzérségi eszközzel rendelkezik, amelyek kalibere 75 milliméternél nagyobb. A HVG összesítése szerint a jugoszláv légvédelem gerincét az SA-5 és SA-7-es NATO-kódjelű légvédelmi rakétarendszerek alkotják. Ezek önmagukban nem alkalmasak az alacsonyan szálló manőverező robotrepülőgépek felderítésére és lelövésére. Az FT szerint Belgrád rendelkezik az öbölháborúban elhíresült amerikai Patriot-rakétarendszer orosz megfelelőjével, az S-300-assal. Ha ez igaz, akkor képesek a 10-70 kilométer távolságban lévő légi célpontok megsemmisítésére. Az FT úgy tudja: a légierő létszáma 16700 fő. Fegyverzete 241 harci repülőgép. Ebből 15 MiG-29-es állomásozik a Belgrádhoz közeli Batajnicán. Az FT szerint a jugoszlávok 48 darab Gazelle helikoptert is csatasorba állíthatnak. Megbecsülhetetlen a földönfutók száma KOSZOVÓI MENEKÜLTEK Ha a NATO-csapás nyomán tömegesen érkeznének menekültek Magyarországra, megvan az esély arra, hogy ideiglenes menedékjogot kapjanak - jelentette ki lapunknak Erdélyi István, a Menekültügyi és Migrációs Hivatal főigazgatóhelyettese. Ugyan a Magyarországra érkező menekültek számát egyelőre nem lehet felbecsülni, nagyobb hullám esetén a Menekültügyi és Migrációs Hivatal főigazgató-helyettese nem tartja kizártnak, hogy a kormány úgy dönt, ideiglenes menedékjogot ad a háborús övezetből érkezőknek. Mint ismert, a koszovói albánok ügyében az ENSZ Menekültügyi Főbiztossága budapesti képviselője februárban már felvetette: a kialakult helyzetre tekintettel Magyarország ne befogadott, hanem menedékes státust adjon azoknak, akik a háború miatt kénytelenek elhagyni hazájukat. Kósáné Kovács Magda, az emberi jogi, kisebbségi és vallásügyi bizottság elnöke lapunk érdeklődésére elmondta: ők már hónapokkal ezelőtt jelezték a Belügyminisztériumnak (BM), vizsgálják meg, nem indokolt-e a menedékes státus kiadása. A Magyar Vöröskereszt nem vehet részt háborús területeken a humanitárius segélyezésekben. Csak a Vöröskereszt Nemzetközi Bizottságának tagjai lehetnek jelen a harctereken, ők valamennyien a semleges Svájc állampolgárai. A Magyar Vöröskereszt itthon gyűjthet adományokat háború sújtotta területeken élők javára, illetve a hazai menekülttáborokban segíthetik az idemenekülteket - tudtuk meg Légrády Eszter szóvivőtől. A Vöröskereszt Nemzetközi Bizottsága magyarországi régiós irodájának szóvivője, Tóth Zoltán elmondta: Koszovóban nincs szükség vöröskeresztes hadi kórházakra, mert az egészségügy jól felszerelt, de szükség szerint akár az itthoniak segítségével szállítanak gyógyszert, élelmiszert. A Nemzetközi Vöröskereszt munkájához tartozik a fogolycserék lebonyolítása, és a foglyok látogatása is - közölte Tóth Zoltán. Koszovóból menekültek száma (legfrissebb adatok) Koszovón belül menekültek Montenegró Szerbia Macedónia Bosznia Albánia Más európai országokban lévők:SZLOVÉNIA: 260000 25000 30000 16000 10000 18500 100000 Németország 35000 Svájc 22000 Nagy-Britannia 6000 Ausztria 22000 km 150 Forrás: UNHCR REUTERS "■&. Igen a NATO-gépekre Az Országgyűlés tegnap kora este elfogadta azt a határozatot, amelynek értelmében a koszovói válság rendezését célzó NATO-fellépésben a felderítő, harci és szállító repülőgépek nem csupán légterünket, de repülőtereinket, s ezek kiszolgáló objektumait, valamint repülésirányító berendezéseit is igénybe vehetik. A parlamenti határozat szerint a műveletek céljaira és időtartamára korlátozás nélkül rendelkezésre állnak mindezen feltételek. Martonyi János expozéjában visszatekintett arra a hosszú tárgyalássorozatra, amely a jugoszláviai konfliktus rendezésére irányult. Magyarország érdeke a humanitárius katasztrófa elkerülése s a koszovói válság békés úton történő rendezése - erősítette meg a külügyminiszter -, ugyanakkor érdekeltek vagyunk egy békés, szomszédaival jó viszonyra törekvő, virágzó Jugoszlávia fejlődésében is. Martonyi János külügyminiszter újságírók kérdésére elmondta, tudomása szerint gyakorlatlag csak a taszári repülőtér használatára kerül sor. A politikus szakértők véleményére hivatkozva hangsúlyozta, az engedély nem vonatkozhat polgári repülőterek igénybevételére. Martonyi úgy vélte, az engedély azokra az esetekre szól, ha valamelyik NATO-gépnek Magyarországon le kell szállnia. Hozzátette, a hazánkban tartózkodó NATO-gépek alapvető feladata az, hogy az 5. cikkelyben foglaltak szerint a magyar légteret védjék. Ehhez folyamatos járőrszolgálatot kell teljesíteniük. Arról a politikusnak nem volt tudomása, hogy mikor érkeznek Magyarországra a NATO-gépek. Szent-Iványi István, a külügyi bizottság elnöke a testület ülése után elmondta, a határozat „a hazai repülőterek igénybevételére vonatkozik”. Szent-Iványi információi szerint a Magyarországra érkező repülőgépek nem vesznek részt harci cselekményekben, azok elsődleges feladata a magyar légtér védelme. Jelenleg hazánkban nincsenek NATO- gépek, és arról sincs információ, hogy mikor érkeznek meg - tette hozzá a politikus. A SZDSZ-es képviselő parlamenti felszólalásában hangsúlyozta: nem Jugoszlávia ellen visel hadat a NATO, a cél pusztán az, hogy elfogadtassák a béketervet. A parlamenti pártok szónokai a MIÉP kivételével szintén támogatásukról biztosították a határozati javaslatot. Juhász Ferenc (MSZP) felkérte a kormányt, gondoskodjon az esetleges migrációs hullám kezeléséről, s arról, ne alakulhasson ki pánikhangulat az országban. Simicskó István, a Fidesz képviseletében ehhez hozzáfűzte: a NATO vadászrepülői is garantálják az országunk biztonságát. Kelemen András, az MDF képviselője arra emlékeztetett: fel kell készülni az országnak a védelemre, már puszta elővigyázatosságból is, hiszen NATO-tagként is meg kell felelnünk az elvárásoknak. Csurka István, a MIÉP elnöke pártja lehangoltságáról számolt be, amiért ilyen hamar következtek be NATO-tagságunk hátrányos elemei. Kuncze Gábor, az SZDSZ frakcióvezetője arra utalt - részben az előbbi felszólalás kapcsán is -, hogy a huszadik század legvégén nem engedhető meg emberek százezrei életének veszélyeztetése. Nagy fölénnyel igennel szavaztak FOTÓ: MÜLLER JUDIT Itthon a magyarok Hazatértek Magyarországra a belgrádi magyar nagykövetség diplomatái. Két technikai munkatárs maradt a jugoszláv fővárosban, akik a külképviseleti épületek felügyeletével kapcsolatos feladatokat látják el. A Külügyminisztérium tegnaptól átmenetileg szünetelteti a belgrádi magyar nagykövetség tevékenységét. A Külügyminisztérium egyúttal ismételten és nyomatékosan felhívta a magyar állampolgárok figyelmét arra, hogy ne utazzanak Jugoszláviába. Megkérdeztük, a figyelmeztetés vonatkozik-e a Boszniai Szerb Köztársaságra is, Horváth Gábor azt válaszolta, hogy nem, mert ott nem volt tapasztalható olyan fejlemény, amely ezt indokolná. A külügyi szóvivő elmondta, hogy még a legutóbbi Holbrooke-látogatás kudarca előtt Magyarországon létrehozták a tárcaközi operatív bizottságot, amelyben a Külügyminisztérium, a Honvédelmi Minisztérium és más tárcák, valamint kormányzati szervek képviseltetik magukat. Feladatuk az, hogy a jugoszláviai eseményekkel kapcsolatos teendőket áttekintsék és összehangolják. A külügyi szóvivő tegnap este megerősítette az MH-nak azt az értesülését, hogy szerdán déltájban Magyarországra érkezett Richard Holbrooke, aki a koszovói válságban közvetít. Horváth úgy fogalmazott, hogy az amerikai diplomata magánlátogatáson van Budapesten és ma találkozik Martonyi külügyminiszterrel, valamint meghívták a parlament külügyi bizottságának ülésére. A Miniszterelnöki Hivatal sajtóirodájának nincs tudomása, hogy Orbán Viktor találkozna Holbrooke-kal. A Malév tíz éve - amikor elkezdődtek a háborús konfliktusok Jugoszláviában - nem közlekedtet járatokat Belgrádba és a jugoszláv JAT sem repül Budapestre - válaszolta érdeklődésünkre Bencze Miklós, a légitársaság szóvivője. A kilátásba helyezett NATO légi csapás miatt tegnaptól a Malév gépei elkerülik a jugoszláv légteret. A módosított útvonal az athéni, szaloniki, tiranai, szkopjei és tel-avivi járatokat érinti, a repülők a román és a bolgár légtéren keresztül érik el úticéljukat. A MÁV jugoszláviai járatai szerda délutáni információink szerint menetrendszerűen közlekednek. A vasúttársaság a NATO intézkedéseitől teszi függővé a további lépéseit. A Volánbusz Rt. egyetlen járattal rendelkezik, amely Jugoszláviát is érinti. A busztársaság tegnaptól leállította a Szabadkáig közlekedő járműveit, így azok jelenleg csak Szegedig jutnak el. Az intézkedés időtartamáról nem kaptunk részletes információt, hiszen a nemzetközi helyzet alakulásától függ a járat újraindítása. A Tisza Volán szintén leállította Szeged és Zenta, illetve Szeged és Szabadka között üzemeltetett buszait. Ugyanígy tett a Körös Volán is. A magyar-jugoszláv külkereskedelmi forgalom az utóbbi időben csökkent. Tavaly 11 százalékkal mérséklődött a Jugoszláviába irányuló magyar export az 1997. évihez képest, és 143 millió dollárt tett ki. Behozatalunk ugyanakkor mintegy 5 százalékkal, 58 millió dollárra nőtt. Az export fele fogyasztási cikk, másik fele pedig gép, vegyipari termék és energiahordozó. Az import legnagyobb része élelmiszeripari, illetve vegyipari termék. A Gazdasági Minisztériumban nem kívántak nyilatkozni a várható helyzetről, bár Závoczky Péter főosztályvezető-helyettes a Világgazdaság tegnapi számában elmondta, hogy komolyabb károkat nem okozna a magyarjugoszláv kereskedelmi kapcsolatokban egy esetleges katonai akció. Fogyasztási cikkekre, vegyipari termékekre ugyanis még háborúban is szükség lenne, embargó pedig mindeddig nem került szóba. Módosított útvonalat választott a Malév Leállították a zentai buszjáratot Az oldalt írta: Dusza Erika, Forró Evelyn, Hajnal László, Haszán Zoltán, Horváth B. Ádám, Horváth Margit, Medgyesi Csilla, Megyeri Dávid, Nagy Szilvia, Pásztor Zoltán, Szegő I. Miklós, Szerdahelyi Csaba AWACS-ok figyelnek Katonai szakértők szerint nem lehet számítani arra, hogy a jugoszláv hadsereg válaszcsapást kezdeményezzen Magyarország ellen. A katonai repülőterek közül négy alkalmas NATO-gépek fogadására, ezek közül várhatóan a taszárit használja a szövetség. NATO-tagként Magyaror szág azonnal értesítést kapna arról, ha a határ közelében bármilyen jugoszláv csapatösszevonások történnének - tudta meg lapunk honvédelmi minisztériumi forrásokból. Hazánk számíthat arra, hogy a járőröző AWACS-gépekről, műholdakról információt kap. Katonai szakértők kizártnak tartanak egy esetleges szerb válaszcsapást amiatt is, mert a szerbek jelenleg fegyvereik, eszközeik elrejtésével vannak elfoglalva, azokat a légi csapás elől kivonják a laktanyákból. Ennek ellenére felmérik, hogy a Magyarországot elérő hatótávolságú rakéták hol helyezkednek el. A HM szóvivője szerint nincs olyan jel, amely arra utalna, hogy a Magyar Köztársaságot katonai veszély fenyegetné. Erdélyi Lajos elmondta: a vezérkar folyamatosan értékeli a helyzetet, megfelelő tervekkel rendelkezik. Az Okucaniban szolgáló magyar katonák Erdélyi szerint teljes biztonságban vannak, az életbe léptetett intézkedésekről azonban nem kívánt nyilatkozni. A hazánk védelmére várhatóan az éjszaka megérkezett NATO-gépek a katonai repülőterek közül a szolnokin, a pápain, a kecskemétin, valamint a taszárin szállhatnak le. Taszáron várhatóan állandó készültséget tartanak a bevetések idején, hogy az esetleg megsérült gépek leszállhassanak a bázison. Elmarad a belgrádi focicsata Az Európai Labdarúgó Szövetség (UEFA) tegnap közleményben jelentette be: „a politikai helyzet bizonytalansága miatt” elhalasztják Jugoszlávia válogatottjának szombati, Horvátország és jövő szerdai, Macedónia elleni belgrádi Európa-bajnoki selejtezőjét - adta hírül a Reuters. Az UEFA ugyanakkor továbbra is függőben hagyta a szombati, Skopjéba tervezett Macedónia-Írország-találkozó sorsát. Vincze Balázs, a jugoszláv bajnok Becsej vízilabdacsapatának játékosa a zavaros politikai helyzet miatt hazajött Óbecséről és itthon készül régi csapatával, az ÚTE-val. Az MTI érdeklődésére a játékos elmondta, hogy a keddi edzés után jelezte a klub vezetőinek: mivel nem érzi magát biztonságban, itthon szeretne tovább készülni. Kérését a klub elnöke és vezetőedzője méltányolta - írta az MTI.