Magyar Hírlap, 1999. március (32. évfolyam, 50-75. szám)
1999-03-05 / 54. szám
1999. MÁRCIUS 5., PÉNTEK KÜLFÖLD - BELFÖLD Magyar Hírlap 3 Orbán Viktor a belga kormányfővel találkozott Brüsszelben Nem beszéltek az uniós csatlakozás időpontjáról A belga és a magyar kormányfő tegnapi brüsszeli megbeszélésén az EU-csatlakozás lehetséges időpontját ugyan nem feszegették, de abban egyetértettek, hogy „nem irreálisak” a 2002. január 1-jei belépéssel kapcsolatos magyar remények. MH-Brüsszel______________ Jean-Luc Dehaene belga miniszterelnök az Orbán Viktorral tartott kétoldalú találkozót követően újságírók előtt reményének adott hangot, hogy az Európai Unió a március végi határidőre boldogulni fog a bővítési folyamat feltételéül szabott belső reformokkal. A belga vendéglátó emlékeztetett arra, hogy a tizenötök állam- és kormányfőinek múlt heti petersbergi (németországi) csúcstalálkozóján kivétel nélkül kifejezték szándékukat a megegyezésre. A magyar vendég szerint ugyanakkor Dehaene szavaiból jól kiérezhető volt az Agenda 2000 névre keresztelt reformcsomag sikeres befejezését körülvevő bizonytalanság. Orbán Viktor úgy vélte, hogy a tagállamok a tárgyalásoknak az unió következő, 2000 és 2006 közötti költségvetéséről szóló részét a tervezett időre befejezik. A tagjelölt országok néhány fontos támpontot nyernének ezzel, hiszen hivatalossá válna, hogy a közösség mennyi pénzt kíván fordítani 2002-től a belépni szándékozó, illetve a taggá váló országokra. A magyar kormányfő szerint az igazi kérdés az, hogy „a dokumentum másik, belső reformokról szóló” fejezetéről mikor tudnak megállapodni a tizenötök. Vendéglátója véleményét idézve elmondta, jó esély van arra, hogy a megegyezés késlekedése miatt nem lassul le a bővítési folyamat. Feltehetően a sietségnek tudható be, hogy Orbán Viktor az Agenda 2000 című dokumentum kapcsán két külön álló részről beszélt. A dokumentum ugyanis egy és oszthatatlan, és az EU következő hétéves költségvetéséről történő megállapodás egyúttal a mezőgazdaság és a regionális politika reformjáról folyó tárgyalások (az úgynevezett belső reformok) sikeres lezárását is jelentené. Dehaene és Orbán a számháborút mellőzve nem beszélt a bővítés lehetséges időpontjáról. Abban azonban egyetértettek, hogy nem irreálisak a 2002. januári belépéssel kapcsolatos magyar remények. •Gy.Z. Magyar tv-adások kizárólag fordítással Markó Béla szerint veszedelmes döntés született MH-Bukarest______________ Romániában megjelent a hivatalos közlönyben, és ezzel törvényerőre emelkedett az Országos Audiovizuális Tanács rendelkezése, amelynek értelmében minden Romániában készült, nem román nyelvű televíziós vagy rádióadásnak valamilyen módon - feliratozással, élő szóban történő fordítással - románul is el kell hangzania. Ez hatalmas anyagi terheket ró a magyar nyelvű szerkesztőségekre, emellett szinte megoldhatatlan problémák elé állítja őket, hiszen egyik napról a másikra tökéletes szinkrontolmácsokat, fordítókat kell szerezniük és természetesen fizetniük. Az RMDSZ tegnapi, bukaresti sajtóértekezletén természetszerűen szóba került ez a kérdés. Markó Béla, az RMDSZ szövetségi elnöke ennek kapcsán az MH-nak a tanács rendelkezését ostobának és ugyanakkor veszedelmesnek nevezte. Mint kifejtette, ez a rendelet nem tartozik a tanács hatáskörébe, hiszen a szóban forgó kérdést legfeljebb törvény útján szabályozhatná a parlament. A mostantól kötelező döntés emellett a kisebbségi nyelven készülő rádióadásokat - ahol a fordítás csakis élőben lehetséges - gyakorlatilag felére csökkenti, így ezzel a rendelkezéssel jelentősen megnyirbálják a magyar nyelvű műsorok adásidejét is. Markó lapunknak elmondta, fellebbeztek a határozat ellen mind a képviselőház, mind a szenátus művelődési szakbizottságánál, és valószínűleg bírósághoz is fordulnak majd az ügyben. •B.T. A román és a lengyel államfő Közép-Európáról Újabb békefenntartó zászlóaljat terveznek MH-Bukarest Románia nagyobb biztonságban érzi majd magát, ha Lengyelország a NATO tagja lesz -jelentette ki Emil Constantinescu államfő lengyel kollégá jával, Aleksandr Kwasniews kivel találkozva. A kijelentést a lengyel elnök a maga részéről megelégedéssel fogadta, leszögezve, hasonlóképpen örvend, hogy Románia úgy érzi, Lengyelország, Magyarország és Csehország NATO- tagságával megnő biztonsága. Közös sajtóértekezletükön Constantinescu elmondta, nagymértékben fejlődtek a kétoldalú gazdasági kapcsolatok, amelyek 19 százalékkal nőttek egy év alatt, ez azonban még mindig elmarad a lehetőségektől. A két államfő elhatározta, hogy román-lengyel vegyes bankot létesít a kereskedelmi kapcsolatok fellendítésére. Constantinescu méltányolta a román-lengyel katonai együttműködés terén elért haladást is, és kijelentette, elemezni fogják annak lehetőségét, hogy román-lengyel-ukrán vegyes békefenntartó zászlóaljat hozzanak létre. Emellett együtt kívánnak működni a korrupció és a szervezett bűnözés leküzdésében, mindenekelőtt az illegális bevándorlás megakadályozásában. Hozzátette: az 1997 januárjában megalakult románlengyel-ukrán háromoldalú együttműködési kezdeményezést szeretnék a jövőben négyoldalúra bővíteni, bevonva a Moldovai Köztársaságot is. Végül leszögezte: elhatározták, hogy román-lengyel államfői tanácsot hoznak létre, s ez nyomon követi majd a megállapodás gyakorlatba ültetését. Kwasniewski hangsúlyoz ta: azt szeretné, ha olyan Közép-Európát hoznának létre, amely pozitív jelzést küld a világ felé, s ahol tiszteletben tartják a nemzeti kisebbségek jogait. • Bogdán Tibor Ismét sztrájkra készül a Magyar Szó MTI Jövő szerdától meghatározatlan időre várhatóan sztrájkba lép az egyetlen vajdasági magyar nyelvű napilap, a Magyar Szó, mert az újságot kiadó újvidéki Forum kiadóház a lap februári figyelmeztető sztrájkja után sem tett kellő lépéseket az alkalmazottak követeléseinek teljesítésére - közölte csütörtökön az MTI érdeklődésére Németh Zoltán, a sztrájkbizottság tagja. A Magyar Szó munkatársai február 23-án és 24-én tartották sztrájkjukat, főként a lap önállósulását (a gazdasági önállóságot lehetővé tevő saját folyószámlát), valamint a csaknem öthavi fizetésnek megfelelő bérhátralék törlesztését, a kollektív szerződés módosítását és Bordás Győző Forum-vezérigazgató távozását követelve. Németh Zoltán elmondása szerint a szerkesztőség szakszervezeti alapszervezete szerdai ülésén megállapította, hogy sem a Forum kiadó, sem a lapalapító tartományi képviselőház nem tett kielégítő intézkedéseket a követelések teljesítésére. A lap ezért március 10-én sztrájkba lép, bár a szerdai lapszám várhatóan még megjelenik. Az ülésen egy újabb követelés is megfogalmazódott: az alapító okiratba szeretnék belevenni, hogy a kiadó vállaljon kötelezettséget a Magyar Szó megjelentetésére. Mint Németh Zoltán megjegyezte, a pristinai Panorama kiadóház alapító okiratában szerepel e kitétel, így például nem fordulhat elő, hogy a koszovói szerbek napilapja, a Jedinstvo esetleges anyagi nehézségek miatt ne jelenjen meg. Drágulás helyett olcsóbb lesz a hús Az agrártárca beavatkozik az élelmiszerárakba? Húsipari cégek szerint a nagyobb kereskedelmi láncok a napokban újabb 10 százalékos, három hónapra vonatkozó árcsökkentésre szólították fel a beszállítókat. Ezt a feldolgozók nem viselik el, az agrártárca jövő héten tárgyal az ügyről, sőt a terméktanácsok kérésére megbeszélésekbe kezd a nagy élelmiszerláncokkal. MH-információ Az ország különböző pontjain működő húsipari vállalkozások vezetői arról tájékoztatták lapunkat, hogy egyes kereskedelmi láncok az utóbbi napokban három hónapig tartó 10 százalékos árengedményes akcióra szólították fel a beszállítókat. A húsipari szakemberek nem járultak hozzá nevük közzétételéhez, mert félnek attól, hogy a láncok a jövőben nem kötnek velük szerződést. Elmondták, hogy az utóbbi napokban megjelent hírekkel ellentétben nem emelkednek a húsárak a következő hetekben. Sőt, a fogyasztók kedvező áresésre számíthatnak. Az érdekes az, hogy a felmérések szerint az 550 forintos karajból sem fogy több, mint az egy évvel ezelőtti 850 forintosból. Az ármérséklés ráadásul az exporttámogatások és az árkiegészítő, minőséghez kötött támogatás mérséklésével párosul. A tervek szerint a márciustól kilónként 30 forintra csökkentett árkiegészítő támogatás április 1-jétől 12 forintra csökken, míg az 55-60 forintnyi exporttámogatás 25 forintra. Emiatt minimális mértékre csökkenhet a kivitel, a vágóhidak kevesebbet vágnak, túltermelés alakul ki, a belpiaci árak tovább mérséklődnek. Az egyik meghatározó húsipari vállalkozás vezetője szerint ma 175 forintnál többet nem tudnak fizetni az élő sertés kilójáért. Márpedig ez még a mostani 30 forintos állami árkiegészítő támogatással együtt sem fedezi az állattartók költségeit. Az utóbbi napokban megjelent hírekkel szemben a húsos szakértők szerint az árak emelkedése a külpiacon sem várható. Az ügy komolyságára utal, hogy az agrártárca is foglalkozik már a sertéstámogatással: a jövő hétfőn a helyettes államtitkári értekezlet, majd a csütörtöki Agrárrendtartási Tárcaközi Bizottság (ARTB) is napirendjére tűzi a kérdést. A tervezett intézkedésekről az FVM még nem árult el részleteket. Kósa Ferenc, a tárca helyettes államtitkára elmondta, hogy tárgyalt a terméktanácsok szövetségével. Arra kérték az FVM-t, hogy a Gazdasági Versenyhivatallal közösen hasson a kereskedőkre. Elfogadhatlan, hogy a költségek uniós szintűek, a bolti árak viszont a balkánt idézik - vélekedik Kósa, aki szerint „az FVM finoman jelezni fogja a nagyláncokkal, hogy a kulturált kereskedelem elvárásait Magyarországon is érvényesíteni illik”. A szakmai képviseletek - terméktanács, húsipari szövetség - javaslataikban felvetették, hogy az FVM által meghirdetett minimálár minden felvásárlóra kötelező érvényű legyen. Ezáltal a kialakult kettős felvásárlási árrendszer megszüntethető az országban. A szakma másik javaslata, hogy árkiegészítő támogatást csak az a termelő vehessen igénybe, aki legalább a minimáláron értékesíti hízóját. •D. H. Gy. Közeledő álláspontok az egyetemi integrációról Még bizonytalan a felső szintű koalíciós egyeztetés Jelentős mértékben közeledett az Oktatási Minisztérium (OM), valamint a Földművelésügyi és Vidékfejlesztési Minisztérium (FVM) álláspontja az egyetemi integráció kérdésében - közölte Torgyán József, miután megbeszélést folytatott Pokorni Zoltán oktatási miniszterrel. Borókai Gábor kormányszóvivő lapunknak elmondta: bizonytalan, hogy ma megtartják-e Orbán Viktor miniszterelnök és Torgyán József találkozóját. MH-összeállítás Torgyán József földművelésügyi miniszter elmondta: ha a további miniszteri és államtitkári szintű megbeszélések eredményesek lesznek, március 21-én írásban is együttműködési szerződést köt az FVM és az OM. A megbeszélésen nem esett szó az egyetemek és a főiskolák jövőbeni helyzetéről, de az elkövetkező napokban erről a kérdésről is egyeztetnek miniszteri, illetve államtitkári szinten. Pokorni Zoltán közölte: a két tárca közötti megállapodásnak tartalmaznia kell majd a tangazdaságok és agrárkutatási intézetek közös finanszírozási formáját is. Arra a kérdésre, véglegesnek tekinthető-e a sajtóban napvilágot látott elképzelés az új egyetemi központokról, az oktatási miniszter kijelentette: „A kormány javaslatát alapos mérlegelés után készítette el, amelyben jelentős szerepet játszottak a szakmai, az intézményi és a koalíciós szempontok.” A kormány ezek figyelembevételével tette meg javaslatát, de a végeredmény a parlamenti vita során alakul ki. A tárca annak érdekében kötötte meg kompromisszumait, hogy a javaslat elfogadható legyen mind az egyetemi intézmények, mind pedig a koalíciós partnerek számára - közölte Pokorni Zoltán. Torgyán József megnyugtatónak nevezte az oktatási tárcának azt az elképzelését, mely szerint javaslattervezetet mutatnak be az FVM-nek arról, hogyan erősíthető a vidéki szellemi központokban zajló tevékenység. Mindkét miniszter hangsúlyozta, hogy erősíteni kívánják a vidéki szellemi bázisokat. Az FKGP elnöke elmondta: a koalíción belül vannak megvitatásra váró kérdések, de nincs szó koalíciós feszültségről. Torgyán József közölte: egy későbbi időpontban egyeztetni szeretne Orbán Viktor miniszterelnökkel, de nem csupán az egyetemi integráció vagy a sportlétesítmények hovatartozásának kérdésében, hanem más témákban is. A politikus emlékeztetett arra, hogy a kisgazdafrakció egyetlen munkacsoportja sem jogosult semmilyen megállapodást kötni. Borókai Gábor kormányszóvivő lapunknak tegnap este elmondta: egyelőre bizonytalan, hogy megtartják-e ma a miniszterelnök és Torgyán József találkozóját. Hozzátette: döntés csak Orbán hazaérkezése után születhet. A kormányfő késő éjjel, lapzártánk után tért haza Brüsszelből, a Liberális Internacionálé kongreszszusáról. Házelnöki intő a kormánynak Kedden újra a kabinet előtt a jogalkotási program Áder János, az Országgyűlés elnöke a házbizottság keddi rendkívüli ülésén bírálta a kormány törvény-előkészítési gyakorlatát - jelentette ki Juhász Ferenc szocialista képviselő egy keddi parlamenti vitában. Borókai Gábor kormányszóvivő lapunknak elmondta: a kormány jövő keddi ülésén foglalkozhat ezzel a témával. Becsey Tibor kormány-főtanácsadó szerint a kormány jogalkotási programja teljesíthető. Juhász Ferenc szocialista képviselő az ez évi csapatmozgásokról szóló országgyűlési határozati javaslat keddi parlamenti vitájában tette szóvá. Áder János házelnök a házbizottság rendkívüli ülésén bírálta a kormány törvény-előkészítési gyakorlatát. Juhász az ülés jegyzőkönyvére hivatkozva azt mondta: Áder nyomatékosan figyelmeztette a kormány jelen lévő képviselőjét a pontos előkészítésre. A Népszava tegnapi számában ellenzéki képviselők a parlament új munkarendjének tudták be a munka egyenetlenségét. Felvetették: a háromheti ülésezésre való áttérés azt eredményezi, hogy az Országgyűlés nem tudja elfogadni azt a 38 javaslatot, amelyet a kormány beterjesztett. A plenáris ülések száma 35 körülire csökkent az egyheti ülésezéssel járó negyven-negyvenöttel szemben, így szerintük a parlamentet teljesíthetetlen feladatok elé állítja az Orbánkormány. Borókai Gábor kormányszóvivő a Magyar Hírlapnak ezzel kapcsolatban elmondta: ezzel a témával a kormány legközelebb jövő keddi ülésén tud foglalkozni. A kormány jogalkotási programja az új munkarend keretein belül is teljesíthető, mondta lapunknak Becsey Tibor kormány-főtanácsadó, a Miniszterelnöki Hivatal parlamenti titkárságának vezetője. Az Országgyűlés számára 1991 óta nyújt be törvényalkotási programot a kormány. Akkor az ellenzék kényszerítette ki azért, hogy a tervezhetőség elősegítésére pontos képet kapjon, milyen törvényeket akar beterjeszteni a kormány, mikor kerül a javaslat a parlament asztalára, s mikor kell elfogadnia azt a törvényhozásnak. Az előző két ciklus alatt a rendszerváltást követően nagy tömegű előterjesztés került a parlament elé. Becsey Tibor lapunknak úgy nyilatkozott: bár szakmai jóslásokba nem bocsátkozik szívesen, keresztülvihető a jogalkotási terv. A kormány ugyanis éppen azért határozott meg viszonylag kevés javaslatot, hogy ne ütközzön nehézségekbe azok elfogadása. A kormány-főtanácsos úgy látja, alapjaiban teljesülhet a tervezet, nem kell tartani komolyabb eltérésektől. Hozzátette: az 1990 óta eltelt időszakban sohasem valósult meg 100 százalékosan a kormány tervezete, de ez nem is természetellenes. Az Országgyűlés ugyanis főként a tervezhetőség miatt kéri a konkrét javaslatokat. A jogalkotási tervből egyébként máris kiesett egy javaslat, a kormány hivatalosan is értesítette a házelnököt, hogy a társadalmi párbeszédről szóló előterjesztés a hatpárti tárgyalásoknak megfelelően egyelőre lekerült a napirendről. Feltehetően folytatódik az előző évek gyakorlata, s legfeljebb a kevésbé sürgős javaslatok nem emelkedhetnek törvényerőre a tavasszal. Becsey úgy vélekedik, az az aggály, hogy a törvény-előkészítés be tudná tartani a tempót, alaptalan, mivel eddig a tárcáknál folyó törvény-előkészítési munkálatok többségükben időre befejeződtek. Wekler Ferenc, az Országgyűlés SZDSZ-es alelnöke szerint pártja szeretné visszaállítani az Országgyűlés korábbi működési rendjét - adta hírül az MTI. A heti ülésezés ugyanis több időt biztosít a törvények elfogadására és több lehetőséget ad az ellenzék számára véleményének kifejtésére. A mostani menetrend hosszú távon a parlament súlyának, politikai presztízsének aláásásához vezet, munkája teljes érdektelenségbe fullad, és így értelemszerűen a mindenkori kormány erősödik a törvényhozó hatalommal szemben. • G. A. - M. D. Soltnál a bankárok kiállnak Kunosért A Magyar Bankszövetség Solt Pálhoz fordult a Kunos-ügy kapcsán: a Legfelsőbb Bíróság elnökétől a szakma prominensei konzultációt kérnek bankszakmai kérdésekről - tudta meg lapunk Pulai Miklós főtitkártól. A szövetség bankszakértők és jogászok bevonásával tanulmányt készíttetett az Agrobank egykori elnöke ellen hozott büntetőítélet nyomán, és azt tíz napja megküldte a Legfelsőbb Bíróság elnökének. Mint ismeretes, ez a szakmai kör már korábban is jelezte, hogy azok a banki technikák, amelyeket Kunosék az E-hiteleknél alkalmaztak és amelyeket bűncselekménynek ítélt a bíróság, a világon mindenütt elterjedtek, és a bank és betéteseinek biztonságát szolgálják. Mint ismeretes, az első fokon 1997. június 10-én fölmentett Kunost másodfokon 1998. április 30-án két év letöltendő szabadságvesztésre ítélték. Kunos jelenleg Baracskán tölti börtönbüntetését. A köztársasági elnöktől ősszel kapott kegyelmet Dávid Ibolya igazságügy-miniszter nem ellenjegyezte. Ezután a volt bankár védője, Orosz Balázs felülvizsgálati kérelmet terjesztett be, amelyet a Legfőbb Ügyészség nem támogatott. A védő nemsokára megteszi észrevételeit a kérelmet elbíráló Legfelsőbb Bíróságnak. • Ferenczi Krisztina Egyetért a tárca és a kamara A Magyar Építész Kamara tegnap este az új Nemzeti ügyében nyilatkozatot juttatott el lapunkhoz, melyben felhívja a döntéshozók figyelmét a törvényesség szigorú betartására. A kamara hangot adott elhatározásának, mely szerint: „az építészszakma csupán olyan pályázatot pártol és ad meg hozzá minden elvárható szakmai segítséget, amely pályázat egyértelműen körülhatárolt helyszínt és hozzá tartozó urbanisztikai igényt, pénzügyi kereteket fogalmaz meg valamennyi pályázó számára.” Értesülésünk szerint Callmeyer Ferenc, a Magyar Építész Kamara elnöke a jövő héten tárgyal Schwajda György miniszteri biztossal. Hámori József kulturális miniszter egy tegnapi sajtóbeszélgetésen megerősítette: a minisztérium az új Nemzeti Színház építésére tervpályázat kiírását javasolja Schwajda György miniszteri biztosnak. Hámori elmondta: ki kell vizsgálni, hogy törvényesen járt-e el Schwajda akkor, amikor megbízta Siklós Mária építészt a tervezéssel. Várhegyi kérdésünkre elmondta: napokon belül rendezik az Erzsébet téri Nemzeti tervezőjének, Bán Ferencnek a kártérítési igényét. • B. Gy. Callmeyer Ferenc (középen) ismertette a kamara állásfoglalását Győrben FOTÓ: MTI - MATUSZ KÁROLY