Magyar Hírlap, 1999. március (32. évfolyam, 50-75. szám)

1999-03-26 / 71. szám

1999. MÁRCIUS 26., PÉNTEK NATO-LÉGICSAPÁSMagyar Hírlap 3 Brüsszel elégedett az akció eredményeivel A NATO politikai és katonai vezetője tegnap sikeresnek ítél­te az első légi csapásokat, amelyek során Jugoszlávia-szerte több mint negyven célpontot vett tűz alá a szövetség légiere­je. Ha Belgrád nem hátrál meg, a NATO a Koszovóba vezé­nyelt szerb katonai és biztonsági erők teljes felmorzsolásáig folytatja a légitámadásokat - jelentette be az akciót irányító Wesley Clark tábornok. MH-Brüsszel Javier Solana NATO-főtitkár és Wesley Clark tábornok, az európai szövetséges erők főpa­rancsnoka tegnap az első hely­zetértékelés alapján sikeres­nek ítélte a Jugoszlávia ellen előző este indított légi csapá­sokat, amelynek során vala­mennyi, a bevetésben részt ve­vő szövetséges harci gép biz­tonságban visszatért támasz­pontjára. Wesley Clark sza­vai­ból kiderült, hogy a NATO lé­giereje első hullámban több mint 40 katonai célpontot bombázott Jugoszlávia teljes területén. Hangsúlyozta, hogy a szövetség tagjai először vet­tek részt ilyen nagy számban (a tizenkilenc tag közül köz­vetlenül 13-an) támadó had­műveletben. A főparancsnok azonban a nagyfokú kockázatra hivat­kozva egyelőre nem kívánta részletezni, hogy konkrétan milyen katonai létesítménye­ket vett tűz alá a szövetség lé­giflottája és milyen károk ke­letkeztek a támadás nyomán. A titkolózás megfigyelők sze­rint részben arra utalhat, hogy a harci gépek az elkövetkező napokban még több célpont­hoz is visszatérnek, hogy maradéktalanul végrehajtsák küldetésüket. Clark tábornok közölte: a légi csapások az el­következő napokban mind­addig folytatódnak, amíg a NATO teljesen fel nem mor­zsolja a Koszovóba küldött szerb katonai egységeket és különleges rendőri erőket. A szövetség akciójának egye­dül Szlobodan Milosevics vet­het véget azzal, hogy megha­jol a nemzetközi közösség akarata előtt - tette hozzá. A NATO légiereje „sziszte­matikusan és egyre nagyobb intenzitással” bombázza majd a légvédelmet, a szerb vezeté­si és irányítási pontokat s vé­gül a térségben összevont ne­hézfegyverzetet. Wesley Clark bejelentette: a szövetséges gépek a bevetés első napján nem sok jelét lát­ták a szerb légelhárításnak. A négycsillagos amerikai tá­bornok megerősítette, hogy két amerikai F-15-ös vadász­gép előző éjszaka lelőtt két szerb MiG-29-est, míg egy harmadikat egy holland F-16-os tett ártalmatlanná. A NATO-nak a földi jelenlét hiányában nincsenek megbíz­ható információi arról, hogy emberéleteket követelt-e a tá­madás, miként azt a szerb mé­dia állítja. A főparancsnok mindenesetre kételyének adott hangot a tévécsatorná­kon is bemutatott kórházi ké­pek hitelességével kapcsolat­ban. Hangsúlyozta, hogy a NATO a rendkívül aprólékos katonai tervezés során min­dent megtett a kockázatok ki­szűrése érdekében. Clark sze­rint Belgrád végzetes hibát követne el, ha a térségben ál­lomásozó szövetséges erőkön akarná megtorolni a sérelmet. Újra bombázták Belgrádot semmi jel sem utal arra, hogy a jugoszláv elnök változtatott volna álláspontján, és kész lenne tárgyalni a külföldi bé­kefenntartók koszovói befo­gadásáról. Egyértelműen ki­derül ez abból a közlemény­ből is, amelyet az ország leg­rangosabb vezetőinek tegna­pi tanácskozásáról adtak ki, és amelyben továbbra is „a NATO brutális agressziójá­val szembeni határozott el­lenállásra” buzdítanak. Milo­sevics pedig a hadsereg­ főpa­­rancsnoki minőségében di­cséretben részesítette a légi­erőt, a légvédelmet és a pris­­tinai harmadik hadtestet az agresszorok elleni hatékony fellépésért. • Folytatás az 1. oldalról A belgrádi rádió azt jelentet­te, hogy a NATO légi csapá­saival egyidejűleg Koszovó­ban „az albán terroristák” ál­talános támadást indítottak a szerb rendőri és katonai erők ellen. A tartomány szinte minden részén voltak lövöl­dözések. Albán források azt jelentették, hogy a Pristinától északra fekvő Podujevóban a szerb rendőrök felgyújtják az elmenekült albánok házait. A légi csapások ellenére Félnek a Vajdaságban A NATO-bombázásoknak a Vajdaságban nem volt halálos áldozatuk, a lakosság azonban féle­lemmel gondol a következményekre. Nemcsak fizikai értelemben, hanem az ott élő nemzetek közötti feszültség fokozódása miatt is. „Attól tartok, hogy hamarosan megkezdődik az egymásra mutogatás” - mondta az MH-nak telefonon Szabadkáról Józsa László, a Vajdasági Magyar Szövetség (VMSZ) alelnöke. Józsa szerint a vajdasági magyarok helyzetére rossz hatással van, hogy Magyarország - a NATO tagjaként - felhatalmazást adott a kato­nai szervezetnek a légtér és a repülőterek hasz­nálatához. Ez megrengeti a bizalmat a többségi nemzet és a magyar kisebbség között - mondta a VMSZ alelnöke. A szervezet mindenesetre igyekszik úgy politizálni, hogy mérsékelje a fe­szültséget és a bizalmatlanságot. A VMSZ szerint nem kell számítani nagy me­nekültáradatra, amennyiben a pánikkeltő hír­adásokat sikerül ellensúlyozni. Az tény, hogy az állandó légiriadók és a bizonytalanságot keltő hírek miatt az emberek félnek, de életveszély nincs - nyilatkoztott az MH-nak Józsa László. A szerbek az ENSZ elleni támadással vádolják Washingtont Most Milosevicsen a sor A NATO Jugoszlávia elleni támadása közben is a békés megoldást sürgették a politi­kusok, a jugoszláv elnök fi­gyelmébe ajánlva, hogy rajta a sor. Az akció megosztotta az olasz kormánykoalíciót. MH-összefoglaló _____ Még most is meggondolhatja magát Milosevics, és leállíthat­ja támadó műveleteit a koszo­vói albán lakosság ellen. Ha nem teszi, a NATO addig foly­tatja támadását, amíg a szerb katonai és rendőri erők nem vetnek véget erőszakcselek­ményeiknek Koszovóban - közölte George Robertson brit védelmi miniszter londoni sajtóértekezletén, amelyről a Sky News televíziós csatorna számolt be. Párizsban tegnap azt hang­súlyozták, hogy a légi csapások elegendőek, s nagy bizonyos­sággal nem lesz majd szükség szárazföldi csapatok helyszín­re vezénylésére. Minderről Alain Richard védelmi minisz­ter számolt be televíziós nyilat­kozatában. A miniszter előző éjszaka a francia vezérkar had­műveleti központjában Jean- Pierre Kelche tábornok, ve­zérkari főnök társaságában követte végig a támadást, melyben francia vadászbom­bázók is részt vettek. A felvetés érdekes, hiszen korábban csak Moszkva vetet­te fel annak lehetőségét, hogy a NATO szárazföldi erőket vet következő lépésként. Ezt Brüsszelben cáfolták, ám az orosz védelmi miniszter teg­nap is kitartott álláspontja mellett. Sőt, Igor Szergejev azt is tudni vélte, hogy 22 ezer NATO-katona masírozik be Jugoszláviába, ám ott heves el­lenállásba ütköznek majd. Mihail Gorbacsovot faggat­ta tegnap a Szabadság rádió­adó. Az exelnök és volt első titkár, aki többnyire igen kriti­­tikusan szokta kezelni Jelcin megnyilatkozásait, most szoli­dáris volt a Kreml jelenlegi urával. Gorbacsov úgy vélte, hogy a NATO-nak két eset­­ ben lenne joga harmadik or­ szág megtámadására: ha erre az ENSZ BT felhatalmazná, vagy bármely NATO-ország biztonságát külső fenyegetés érné, így a bombázások csakis a nemzetközi jogi normák sé­relmének minősülhetnek, vél­te a Nyugaton még most is mérvadó politikus. A koszovói válság Jugoszlávia belpolitikai problémája, s ezzel az erővel ^53 3 km 2x30 mm 100/perc itpfvcs// 2 km 3 x 20 mm 700/perc 8,8 km 2 x 57 mm 70/perc Forrás: IISS, Jane's, Bright Star World Aircraft Information Files & __________________________________________________________________________REUTERS 1WJ Clinton akár Moszkva bombá­ zását is elrendelhette volna, amikor katonai megoldással próbáltak az oroszok úrrá len­ni a csecsen helyzeten. Szakítópróba elé állíthatja az olasz kormányt a NATO Jugoszlávia elleni légi csapása. A koalíció részét alkotó Olasz Kommunisták Pártja (PdCI) azzal fenyegetőzik, hogy a marxista miniszterek kiválnak a kormányból, ha a harci cse­lekményekben olasz hadiesz­közök vagy katonák is részt vesznek. Az olasz kormány­­többségen belül lázas egyezte­tés folyik annak érdekében, hogy sikerüljön minden koali­súlyos tévedésnek minősí­tette a NATO akcióját Willy Wimmer, az Európai Bizton­sági és Együttműködési Szer­vezet (EBESZ) parlamenti közgyűlésének elnökhelyette­se. A német CDU politikusa csütörtökön a Deutschland­ funk rádióban nyilatkozva a légitámadások azonnali be­szüntetését szorgalmazta. A koszovói EBESZ-misszióról szólva úgy vélekedett: míg a jugoszláv fél tiszteletben tar­­totta az októberi megállapo­d­ás partnernak kielégítő kor­mányzati állásfoglalást kidol­gozni a NATO légi csapás ügyében. Most, az UCK igyekezett meg­kerülni azt. Az amerikai közvéleményt megosztotta a NATO támadá­sa Jugoszlávia ellen - jelentet­te munkatársunk Miamiból. A Gallup közvélemény-kutatása szerint az Egyesült Államok­ban 46 százalékos a légi csapá­sok támogatottsága, 43 száza­lék pedig ellenzi a támadást. Ugyanez a megosztottság érezhető a tegnapi mértékadó újságok cikkeiben is, a politi­kusok azonban egyértelműen kiállnak Bill Clinton mellett. Amerika az utolsó pillanat­ban ébredt rá, hogy katonái háborút folytatnak Európá­ban. Szerdáig a sajtó és az elektronikus média alig foglal­kozott a konfliktussal, azóta azonban a helyi rádióállomá­sok telefonos műsoraiban Ko­szovó a téma. Balsa Spadijer, Belgrád bu­dapesti nagykövete nem volt hajlandó válaszolni a kérdésre, hogy agresszornak tekinti-e Jugoszlávia Magyarországot. Ezt azonban alighanem csu­pán az udvariasság miatt tette. Tájékoztatóján megismételte a jugoszláv álláspontot, misze­rint a NATO - történetében először - semmivel sem igazol­ható agressziót hajtott végre egy szuverén ország ellen, át­vette az ENSZ BT szerepét és lefokozta a világszervezetet. A további vajdasági mozgó­sításról a magyar kormánnyal is tárgyalnak, válaszolta la­punk kérdésére. A mozgósítás a helyzet miatt folytatódik, ám szó sincs arról, hogy hátrányo­sabban érintené a magyarokat a többi nemzetiségnél. „Jugo­szlávia minden polgára egyen­lő és hadköteles. Hogy a moz­gósítás nem a magyarok ellen irányul, azt az is bizonyítja, hogy míg az ország lakosságá­nak 3-3,5 százaléka magyar nemzetiségű, részarányuk a hadseregben csupán 1 száza­lék” - húzta alá Balsa Spadijer. A jugoszláv légvédelem jól felszerelt, és kitűnően képzett szakemberek irányítják, ezért az amerikai védelmi minisztérium szerint komoly veszélyt jelent a NATO harci gépeire, manőverezni a vadászgépek Vadászgép Fegyverzet Magasság Sebesség MiG-29 MiG-21 4 rakéta, 1 gépfegyv. 17,5 km Mach 2,05 M MiG-29 6 rakéta, 1 gépfegyv. 17 km Mach 2,3 SA-6 Nagyon hatékony volt az 1973-as közel-keleti háborúban, mindhárom rakétát egyetlen célpontra lehet Rakétarendszer Hatótávolság Mozgástér Sebesség SA-6 24 km 11 km Mach 2,8 SA-9 11 km 6,1 km Mach 1,5 SA-13 5 km 3,5 km Mach 1,8 SA 14 SA-14 Infravörös sugarakkal vezérelt légvédelmi fegyverek Rakétarendszer Hatótávolság Mozgástér Sebesség SA-7 4,2 km 2,3 km 580 m/s SA-14 6 km 5,5 km 600 m/s W­K-y km 5 km 3,5 km 570 m/s­­Br Az M55 és M53 típust emelővel kell tüzelőállásba tenni, M5S a ZSU viszont önmeghatóval működik \&v\ \i Rendszer Hatótávolság Átmérő Golyószám Magyarország nincs hadiállapotban Magyarország megszavazta és támogatja ugyan a NATO katonai akcióját jugoszláv célpontok ellen, de ez nem jelenti azt, hogy „hadiállapot­ban” lennénk Szerbiával, mivel a két ország kö­zött nem alakult ki fegyveres összeütközés - nyilatkozott az MH-nak Valki László nemzet­közi jogász. Mint kifejtette: a hadüzenet, sőt tu­lajdonképpen maga a hadiállapot is történeti kategória, jogi következményei inkább a fegy­veres összeütközésnek vannak. Valki László felhívta a figyelmet arra, hogy Jugoszlávia csak azokkal a NATO-tagállamok­­kal került „hadiállapotba”, amelyek részt vesz­nek a támadásban. Ez egyúttal azt is jelenti, hogy az érintett feleknek be kell tartaniuk a ha­dijog szabályait. A nemzetközi jogász példaként említette, hogy a harcoló feleknek tiszteletben kell tartaniuk a genfi megállapodásnak azokat a részeit, amelyek a hadifoglyokra, a háború áldo­zataira, a sebesültekre vonatkoznak. Ha például elfogják egy lelőtt gép pilótáját, akkor nem állít­hatják bíróság elé, hanem hadifogolyként kell kezelni. Valki hozzátette: a szabályok a NATO- tagállamok erőire is vonatkoznak, például csak katonai célpontokat támadhatnak, polgári tele­püléseket, kórházakat nem szabad megtámadni. Megjegyezte: tudomása szerint eddig egyik fél sem vétett a hadijog szabályai ellen. Orbán Viktor: nem szűnt meg a békés rendezés lehetősége Harctérről a tárgyalásra A nemzetközi politikai közös­ség célja, hogy tárgyalásos úton rendezze a konfliktuso­kat, ez Koszovó esetében nem sikerült, ezért került sor a NATO-akcióra - jelentette ki tegnap Orbán Viktor minisz­terelnök. Ennek célja, hogy a harcmezőről ismét a tárgyaló­­­ asztal mellé ültesse a feleket - tette hozzá. A támadás nem Jugoszlá­via polgárai ellen irányul - hangsúlyozta Orbán Viktor -, annak célja, hogy megsem­misítse az albán kisebbség el­len felhasználható jugoszláv fegyverzetet. Kiemelte: a konfliktus még nem ért vé­get, ám attól, hogy a fegyve­rek eldördültek, nem szűnt meg a tárgyalásos rendezés lehetősége - fogalmazott Or­bán Viktor. A NATO eddig sem és ez­után sem kéri Magyarorszá­got, hogy fegyveresen vegyen részt az akcióban, ennek az el­várásnak nem is tennénk ele­get, a technikai közreműkö­dést azonban biztosítjuk - szögezte le a kormányfő. Orbán hangsúlyozta, hogy Magyarország a szövetségi rendszer tagjaként a NATO teljes körű védelmét élvezi, hazánk felett jelenleg is jár­­őröznek azok az eszközök, amelyek biztonságot garan­tálnak mindenfajta támadás­sal szemben. Hozzátette, min­den lehetséges helyzetre van kidolgozott forgatókönyv. Kérdésre elmondta, Jugo­szlávia részéről semmilyen provokáció nem történt. Az erőszakos jugoszláviai soro­zásokról a miniszterelnök le­szögezte: elfogadhatatlan a magyar katonák besorozása és a harci helyszínére telepí­tése. A vajdasági magyaro­kat érő esetleges atrocitá­sokról elmondta, a mostani csapás figyelmeztetés, hogy milyen következménye lehet annak, ha egy kisebbséget tá­madás ér. Magyarország és a NATO között folyamatos a kapcso­lattartás, a katonai lépésekről a magyar hadvezetést mindig tájékoztatják - jelentette ki a miniszterelnök. Holbrooke várakozik M­ár az amerikaiak is ügyelnek a magyar légtérre Az amerikai elnök különmeg­­bízottja nem tervezi, hogy újabb tárgyalásokat folytat Belgrádban. Richard Holb­rooke azután nyilatkozott, hogy megbeszélést folytatott Martonyi János külügyminisz­terrel. A buldózerdiplomatá­nak nevezett Holbrooke - az utolsó külföldi politikus, aki Milosevics elnökkel találko­zott a támadás előtt - tegnap úgy fogalmazott: a jugoszláv államfő nem volt ideges, és tel­jes mértékben tudatában volt cselekedetei következményei­nek, tudta, hogy a békemegál­lapodás elutasítását katonai akció követi. Arra a kérdésre, hogy le­zártnak tekinti-e közvetítői te­vékenységét, azt mondta, meg­tette, amivel az amerikai elnök megbízta. Holbrooke arról is beszélt, hogy Budapesten nem tárgyal az orosz nagykövettel, Brüsszelben viszont előző éjjel már találkozott Oroszország képviselőjével. Martonyi János külügymi­niszter a találkozó után újság­íróknak megismételte, hogy Magyarország teljes biztonság­ban van. Az MH kérdésére, hogy tervezik-e a határok lezá­rását, ha súlyosbodik a helyzet, a külügyminiszter azt felelte: nincsenek ilyen tervek. A légi csapások idején a magyar légtérben olyan NA­­TO-gépek is tartózkodtak, amelyek nem a bombázások­ban vesznek részt, hanem ha­zánk felett járőröznek - érte­sült lapunk. Ezek a gépek bár­mikor igénybe vehetik a ma­gyar katonai repülőtereket. A Magyar Honvédség egységei­nél nem rendeltek el készültsé­get, azonban úgy tudjuk: már megtörténtek azok az előké­születek, amelyek bármilyen katonai veszély esetén rövid időn belül lehetővé teszik a ka­tonák átcsoportosítását. Póda Jenő, a Miniszterelnö­ki Hivatal védelmi kérdések­kel foglalkozó államtitkárának a tanácsadója lapunknak el­mondta: a Magyar Honvédség a többi NATO-tagállammal egy időben kapja meg a szük­séges adatokat, amelyek alkal­masak bármely esetleges tá­madás felderítésére. Póda azonban nem lát semmi esélyt ara, hogy Szerbia akciót indít­son Magyarország ellen. Richard Holbrooke Martonyi külügyminiszterrel tárgyalt FOTÓ: SZIGETVÁRY ZSOLT Macedónia következhet Milosevicsnek gyakorlatilag nincs esélye Koszovó vissza­szerzésére. Az EBESZ megfi­gyelői szerint lehetséges, hogy Macedóniában alakul ki a Balkán következő válsággóca. Nézőpont kérdése, hogy Szlobodan Milosevicset mi­nek tituláljuk: tűnhet a legdi­csőbb nemzeti program vég­­hezvivőjének, és tűnhet a leg­­ aljasabb játszmát folytatónak egyaránt, mindenesetre a ha­talom mesterségét nagyon megtanulta - nyilatkozott az MH-nak a Stratégiai és Védel­mi Kutató Intézet vezetője. Gazdag Ferenc kifejtette, hogy Milosevics az elszenve­dett veszteségek ellenére ha­talmon tudott maradni, bár Szlovénia és Horvátország nem volt igazán nagy veszte­ség a kulturális különbözősé­gek miatt. Lényegesen vére­sebb volt a kimenetele a bosz­niai fejleményeknek. A szakértő szerint Koszovó „visszaszerzésére” gyakorlati­lag nincs esélye, a demográfia ugyanis azt jelzi, hogy három generáció után az albán popu­láció többségben lenne Szer­biában. Annak a politikusnak nincs ma jövője Szerbiában, aki kiáll és elmondja az igazsá­got, hogy Koszovó elveszett, ezért teremtett Milosevics olyan kényszerhelyzetet, ami­ből nincs más kiút, mint a há­ború. Gazdag Ferenc úgy vél­te, a szerb katonasággal, rend­őrséggel el lehet foglalni egy országot, de igazgatni képte­lenség. Előrejelzése szerint folytatódnak a légi csapások, s bizonyos veszteség után - amelynek mértékét egyelőre nem lehet tudni - Milosevics azt mondja majd, hogy meg kell hajolnia a túlerő előtt. Most már az a kérdés, hogy a következő állomás vajon való­ban Montenegró lesz-e, mint ahogy sok szakértő gondolja - nyilatkozott lapunknak Gaz­dag Ferenc. A macedónok mintha nem érzékelnék, nem vennék ko­molyan, ami a szomszédságuk­ban történik. Erre a következ­tetésre jutott az MH-nak név nélkül nyilatkozó EBESZ- megfigyelő Skopjéból. Elmondta, hogy a macedón fővárosban teljes a nyugalom, az embereken nem látszik az aggódás jele. Az ott élő albá­nok nagyon örülnek a Jugo­szlávia elleni NATO-csapá­­soknak. Külföldi megfigyelők azonban attól tartanak, hogy a délszláv válság következő állo­mása Macedóniában lesz. Az egykori jugoszláv tagköztársa­ság lakosságának hivatalosan 30, a valóságban azonban mintegy 50 százaléka albán nemzetiségű. „Annak ellené­re, hogy a macedóniai albánok legnagyobb politikai pártja is tagja a mostani kormánykoalí­ciónak, a hétköznapi életben érezni a két nép egymás iránti ellenszenvét” - mondta az MH-nak az Európai Biztonsá­gi és Együttműködési Szerve­zet megfigyelője. Ezt valószí­nűleg csak fokozhatja a Ko­­szovóból érkezett nagyszámú menekült. Legtöbbjük Skopjé­ban és Tetovóban tartózkodik, de menekülttáborokra egy­előre nincs szükség, mert a többség rokonoknál, ismerő­söknél lakik. Hírforrásunk úgy véli, a Macedóniában állomásozó NATO- és EBESZ-megbí­­zottak nem tudják megaka­dályozni egy újabb válsággóc kialakulását. Ráadásul az EBESZ valószínűleg hama­rosan kivonja missziójának nagy részét, mivel mandátu­ma lejárt. A Mól nem zárja el a gázcsapot A Mól Rt. továbbra is szállít földgázt Jugoszláviába, mivel déli szomszédunk nem esik embargó alá - tájékoztatta la­punkat Mándoki Zoltán ve­zérigazgató. A vállalat múlt szerdától ismét a szerződésben foglalt teljes gázmennyiséget szállítja azután, hogy a partne­re, a Naftna Industrija Srbije (NIS) kiegyenlítette elmaradt egymillió dolláros tartozását. Magyarország és Jugoszlá­via között jelenleg menet­rendszerűen közlekednek a személyszállító vonatok - je­lentette ki Kukely Márton, a MÁV Rt. megbízott vezér­­igazgatója, aki kérte, hogy senki ne utazzon a térségbe. A vasúti teherforgalom szü­netel. Jelenleg nem tanácsos jugoszláv felségvizeken hajóz­nunk - mondta Koszonics László, a Mahart folyamhajó­zási főosztályvezetője. A tár­saság Mohácsnál nem lépteti ki hajóit. A Jugoszláviába irányuló villamosenergia-exportot nem befolyásolja a NATO légi csa­pás, miután február vége óta nem üzemel a Magyarországot Jugoszláviával összekötő villa­mos vezeték - mondta Tom­­bor Antal, az Országos Villa­mos Teherelosztó vezetője. A BorsodChem Rt. vezér­­igazgatója, Kovács F. László az MH-nak elmondta: jugoszlá­viai exportjuk nem tesz ki je­lentősebb mennyiséget, legfel­jebb az alapanyag-beszerzést érintené a krízis. A Hungaro­­camion szóvivője, Rózsa B. György közölte, hogy a cég le­állította jugoszláviai szállítá­sait. A tranzitszállítmányokat más országokon keresztül jut­tatják el a célállomásokra. Csendes a déli határ Négy pótszálláson 600 mene­kültet tud fogadni a Menekült­ügyi és Migrációs Hivatal. A menekültek számáról szólva Erdélyi István, a Me­nekültügyi és Migrációs Hi­vatal főigazgató-helyettese elmondta: számuk egyelőre nem növekedett. Erdélyi kö­zölte: a hivatal a határőrség­gel együtt elkészítette a szük­séges válságterveket, és felké­szültek a Jugoszláviából érke­zők fogadására. A határőrség illetékese lapunknak elmond­ta: alig néhány százan lépték át a nap folyamán a magyar­­jugoszláv határt. A zöldhatá­ron semmilyen mozgást nem észleltek a kivezényelt határ­vadász századok. Megerősí­tett rendőri ellenőrzést ren­deltek el tegnaptól a két ha­tárhoz közel fekvő Baja és Kiskunhalas városokban - mondta a Bács-Kiskun Me­gyei Rendőr-főkapitányság sajtószóvivője. A Menekültügyi és Migrá­ciós Hivatal felkérte a Magyar Vöröskeresztet, hogy a mene­kültek befogadására a déli ha­tár menti négy településen, Hercegszántón, Bácsbokodon, Tompán és Mórahalmon a he­lyi művelődési házakban felál­lítandó ideiglenes szálláshelye­ken, valamint két, erre a célra létesítendő menekülttábor­ban, Orosházán és Baján segít­sen önkénteseivel a szálláshe­lyek működtetésében. Az oldalt írta: Dusza Erika, Forró Evelyn, Gaál Zoltán, Gyévai Zoltán, Haszán Zoltán, Horváth Margit, Kriván Bence, Medgyesi Csilla, Nagy Mélykúti Edit, N. Sándor László, Pásztor Zoltán, Szegő Iván Miklós, Szerdahelyi Csaba, G. Tóth Dda Törő Valéria, Újvári Miklós Hírügynökségek, MTI, Reuters

Next