Magyar Hírlap, 1999. március (32. évfolyam, 50-75. szám)
1999-03-26 / 71. szám
1999. MÁRCIUS 26., PÉNTEK NATO-LÉGICSAPÁSMagyar Hírlap 3 Brüsszel elégedett az akció eredményeivel A NATO politikai és katonai vezetője tegnap sikeresnek ítélte az első légi csapásokat, amelyek során Jugoszlávia-szerte több mint negyven célpontot vett tűz alá a szövetség légiereje. Ha Belgrád nem hátrál meg, a NATO a Koszovóba vezényelt szerb katonai és biztonsági erők teljes felmorzsolásáig folytatja a légitámadásokat - jelentette be az akciót irányító Wesley Clark tábornok. MH-Brüsszel Javier Solana NATO-főtitkár és Wesley Clark tábornok, az európai szövetséges erők főparancsnoka tegnap az első helyzetértékelés alapján sikeresnek ítélte a Jugoszlávia ellen előző este indított légi csapásokat, amelynek során valamennyi, a bevetésben részt vevő szövetséges harci gép biztonságban visszatért támaszpontjára. Wesley Clark szavaiból kiderült, hogy a NATO légiereje első hullámban több mint 40 katonai célpontot bombázott Jugoszlávia teljes területén. Hangsúlyozta, hogy a szövetség tagjai először vettek részt ilyen nagy számban (a tizenkilenc tag közül közvetlenül 13-an) támadó hadműveletben. A főparancsnok azonban a nagyfokú kockázatra hivatkozva egyelőre nem kívánta részletezni, hogy konkrétan milyen katonai létesítményeket vett tűz alá a szövetség légiflottája és milyen károk keletkeztek a támadás nyomán. A titkolózás megfigyelők szerint részben arra utalhat, hogy a harci gépek az elkövetkező napokban még több célponthoz is visszatérnek, hogy maradéktalanul végrehajtsák küldetésüket. Clark tábornok közölte: a légi csapások az elkövetkező napokban mindaddig folytatódnak, amíg a NATO teljesen fel nem morzsolja a Koszovóba küldött szerb katonai egységeket és különleges rendőri erőket. A szövetség akciójának egyedül Szlobodan Milosevics vethet véget azzal, hogy meghajol a nemzetközi közösség akarata előtt - tette hozzá. A NATO légiereje „szisztematikusan és egyre nagyobb intenzitással” bombázza majd a légvédelmet, a szerb vezetési és irányítási pontokat s végül a térségben összevont nehézfegyverzetet. Wesley Clark bejelentette: a szövetséges gépek a bevetés első napján nem sok jelét látták a szerb légelhárításnak. A négycsillagos amerikai tábornok megerősítette, hogy két amerikai F-15-ös vadászgép előző éjszaka lelőtt két szerb MiG-29-est, míg egy harmadikat egy holland F-16-os tett ártalmatlanná. A NATO-nak a földi jelenlét hiányában nincsenek megbízható információi arról, hogy emberéleteket követelt-e a támadás, miként azt a szerb média állítja. A főparancsnok mindenesetre kételyének adott hangot a tévécsatornákon is bemutatott kórházi képek hitelességével kapcsolatban. Hangsúlyozta, hogy a NATO a rendkívül aprólékos katonai tervezés során mindent megtett a kockázatok kiszűrése érdekében. Clark szerint Belgrád végzetes hibát követne el, ha a térségben állomásozó szövetséges erőkön akarná megtorolni a sérelmet. Újra bombázták Belgrádot semmi jel sem utal arra, hogy a jugoszláv elnök változtatott volna álláspontján, és kész lenne tárgyalni a külföldi békefenntartók koszovói befogadásáról. Egyértelműen kiderül ez abból a közleményből is, amelyet az ország legrangosabb vezetőinek tegnapi tanácskozásáról adtak ki, és amelyben továbbra is „a NATO brutális agressziójával szembeni határozott ellenállásra” buzdítanak. Milosevics pedig a hadsereg főparancsnoki minőségében dicséretben részesítette a légierőt, a légvédelmet és a pristinai harmadik hadtestet az agresszorok elleni hatékony fellépésért. • Folytatás az 1. oldalról A belgrádi rádió azt jelentette, hogy a NATO légi csapásaival egyidejűleg Koszovóban „az albán terroristák” általános támadást indítottak a szerb rendőri és katonai erők ellen. A tartomány szinte minden részén voltak lövöldözések. Albán források azt jelentették, hogy a Pristinától északra fekvő Podujevóban a szerb rendőrök felgyújtják az elmenekült albánok házait. A légi csapások ellenére Félnek a Vajdaságban A NATO-bombázásoknak a Vajdaságban nem volt halálos áldozatuk, a lakosság azonban félelemmel gondol a következményekre. Nemcsak fizikai értelemben, hanem az ott élő nemzetek közötti feszültség fokozódása miatt is. „Attól tartok, hogy hamarosan megkezdődik az egymásra mutogatás” - mondta az MH-nak telefonon Szabadkáról Józsa László, a Vajdasági Magyar Szövetség (VMSZ) alelnöke. Józsa szerint a vajdasági magyarok helyzetére rossz hatással van, hogy Magyarország - a NATO tagjaként - felhatalmazást adott a katonai szervezetnek a légtér és a repülőterek használatához. Ez megrengeti a bizalmat a többségi nemzet és a magyar kisebbség között - mondta a VMSZ alelnöke. A szervezet mindenesetre igyekszik úgy politizálni, hogy mérsékelje a feszültséget és a bizalmatlanságot. A VMSZ szerint nem kell számítani nagy menekültáradatra, amennyiben a pánikkeltő híradásokat sikerül ellensúlyozni. Az tény, hogy az állandó légiriadók és a bizonytalanságot keltő hírek miatt az emberek félnek, de életveszély nincs - nyilatkoztott az MH-nak Józsa László. A szerbek az ENSZ elleni támadással vádolják Washingtont Most Milosevicsen a sor A NATO Jugoszlávia elleni támadása közben is a békés megoldást sürgették a politikusok, a jugoszláv elnök figyelmébe ajánlva, hogy rajta a sor. Az akció megosztotta az olasz kormánykoalíciót. MH-összefoglaló _____ Még most is meggondolhatja magát Milosevics, és leállíthatja támadó műveleteit a koszovói albán lakosság ellen. Ha nem teszi, a NATO addig folytatja támadását, amíg a szerb katonai és rendőri erők nem vetnek véget erőszakcselekményeiknek Koszovóban - közölte George Robertson brit védelmi miniszter londoni sajtóértekezletén, amelyről a Sky News televíziós csatorna számolt be. Párizsban tegnap azt hangsúlyozták, hogy a légi csapások elegendőek, s nagy bizonyossággal nem lesz majd szükség szárazföldi csapatok helyszínre vezénylésére. Minderről Alain Richard védelmi miniszter számolt be televíziós nyilatkozatában. A miniszter előző éjszaka a francia vezérkar hadműveleti központjában Jean- Pierre Kelche tábornok, vezérkari főnök társaságában követte végig a támadást, melyben francia vadászbombázók is részt vettek. A felvetés érdekes, hiszen korábban csak Moszkva vetette fel annak lehetőségét, hogy a NATO szárazföldi erőket vet következő lépésként. Ezt Brüsszelben cáfolták, ám az orosz védelmi miniszter tegnap is kitartott álláspontja mellett. Sőt, Igor Szergejev azt is tudni vélte, hogy 22 ezer NATO-katona masírozik be Jugoszláviába, ám ott heves ellenállásba ütköznek majd. Mihail Gorbacsovot faggatta tegnap a Szabadság rádióadó. Az exelnök és volt első titkár, aki többnyire igen krititikusan szokta kezelni Jelcin megnyilatkozásait, most szolidáris volt a Kreml jelenlegi urával. Gorbacsov úgy vélte, hogy a NATO-nak két eset ben lenne joga harmadik or szág megtámadására: ha erre az ENSZ BT felhatalmazná, vagy bármely NATO-ország biztonságát külső fenyegetés érné, így a bombázások csakis a nemzetközi jogi normák sérelmének minősülhetnek, vélte a Nyugaton még most is mérvadó politikus. A koszovói válság Jugoszlávia belpolitikai problémája, s ezzel az erővel ^53 3 km 2x30 mm 100/perc itpfvcs// 2 km 3 x 20 mm 700/perc 8,8 km 2 x 57 mm 70/perc Forrás: IISS, Jane's, Bright Star World Aircraft Information Files & __________________________________________________________________________REUTERS 1WJ Clinton akár Moszkva bombá zását is elrendelhette volna, amikor katonai megoldással próbáltak az oroszok úrrá lenni a csecsen helyzeten. Szakítópróba elé állíthatja az olasz kormányt a NATO Jugoszlávia elleni légi csapása. A koalíció részét alkotó Olasz Kommunisták Pártja (PdCI) azzal fenyegetőzik, hogy a marxista miniszterek kiválnak a kormányból, ha a harci cselekményekben olasz hadieszközök vagy katonák is részt vesznek. Az olasz kormánytöbbségen belül lázas egyeztetés folyik annak érdekében, hogy sikerüljön minden koalisúlyos tévedésnek minősítette a NATO akcióját Willy Wimmer, az Európai Biztonsági és Együttműködési Szervezet (EBESZ) parlamenti közgyűlésének elnökhelyettese. A német CDU politikusa csütörtökön a Deutschland funk rádióban nyilatkozva a légitámadások azonnali beszüntetését szorgalmazta. A koszovói EBESZ-misszióról szólva úgy vélekedett: míg a jugoszláv fél tiszteletben tartotta az októberi megállapodás partnernak kielégítő kormányzati állásfoglalást kidolgozni a NATO légi csapás ügyében. Most, az UCK igyekezett megkerülni azt. Az amerikai közvéleményt megosztotta a NATO támadása Jugoszlávia ellen - jelentette munkatársunk Miamiból. A Gallup közvélemény-kutatása szerint az Egyesült Államokban 46 százalékos a légi csapások támogatottsága, 43 százalék pedig ellenzi a támadást. Ugyanez a megosztottság érezhető a tegnapi mértékadó újságok cikkeiben is, a politikusok azonban egyértelműen kiállnak Bill Clinton mellett. Amerika az utolsó pillanatban ébredt rá, hogy katonái háborút folytatnak Európában. Szerdáig a sajtó és az elektronikus média alig foglalkozott a konfliktussal, azóta azonban a helyi rádióállomások telefonos műsoraiban Koszovó a téma. Balsa Spadijer, Belgrád budapesti nagykövete nem volt hajlandó válaszolni a kérdésre, hogy agresszornak tekinti-e Jugoszlávia Magyarországot. Ezt azonban alighanem csupán az udvariasság miatt tette. Tájékoztatóján megismételte a jugoszláv álláspontot, miszerint a NATO - történetében először - semmivel sem igazolható agressziót hajtott végre egy szuverén ország ellen, átvette az ENSZ BT szerepét és lefokozta a világszervezetet. A további vajdasági mozgósításról a magyar kormánnyal is tárgyalnak, válaszolta lapunk kérdésére. A mozgósítás a helyzet miatt folytatódik, ám szó sincs arról, hogy hátrányosabban érintené a magyarokat a többi nemzetiségnél. „Jugoszlávia minden polgára egyenlő és hadköteles. Hogy a mozgósítás nem a magyarok ellen irányul, azt az is bizonyítja, hogy míg az ország lakosságának 3-3,5 százaléka magyar nemzetiségű, részarányuk a hadseregben csupán 1 százalék” - húzta alá Balsa Spadijer. A jugoszláv légvédelem jól felszerelt, és kitűnően képzett szakemberek irányítják, ezért az amerikai védelmi minisztérium szerint komoly veszélyt jelent a NATO harci gépeire, manőverezni a vadászgépek Vadászgép Fegyverzet Magasság Sebesség MiG-29 MiG-21 4 rakéta, 1 gépfegyv. 17,5 km Mach 2,05 M MiG-29 6 rakéta, 1 gépfegyv. 17 km Mach 2,3 SA-6 Nagyon hatékony volt az 1973-as közel-keleti háborúban, mindhárom rakétát egyetlen célpontra lehet Rakétarendszer Hatótávolság Mozgástér Sebesség SA-6 24 km 11 km Mach 2,8 SA-9 11 km 6,1 km Mach 1,5 SA-13 5 km 3,5 km Mach 1,8 SA 14 SA-14 Infravörös sugarakkal vezérelt légvédelmi fegyverek Rakétarendszer Hatótávolság Mozgástér Sebesség SA-7 4,2 km 2,3 km 580 m/s SA-14 6 km 5,5 km 600 m/s WK-y km 5 km 3,5 km 570 m/sBr Az M55 és M53 típust emelővel kell tüzelőállásba tenni, M5S a ZSU viszont önmeghatóval működik \&v\ \i Rendszer Hatótávolság Átmérő Golyószám Magyarország nincs hadiállapotban Magyarország megszavazta és támogatja ugyan a NATO katonai akcióját jugoszláv célpontok ellen, de ez nem jelenti azt, hogy „hadiállapotban” lennénk Szerbiával, mivel a két ország között nem alakult ki fegyveres összeütközés - nyilatkozott az MH-nak Valki László nemzetközi jogász. Mint kifejtette: a hadüzenet, sőt tulajdonképpen maga a hadiállapot is történeti kategória, jogi következményei inkább a fegyveres összeütközésnek vannak. Valki László felhívta a figyelmet arra, hogy Jugoszlávia csak azokkal a NATO-tagállamokkal került „hadiállapotba”, amelyek részt vesznek a támadásban. Ez egyúttal azt is jelenti, hogy az érintett feleknek be kell tartaniuk a hadijog szabályait. A nemzetközi jogász példaként említette, hogy a harcoló feleknek tiszteletben kell tartaniuk a genfi megállapodásnak azokat a részeit, amelyek a hadifoglyokra, a háború áldozataira, a sebesültekre vonatkoznak. Ha például elfogják egy lelőtt gép pilótáját, akkor nem állíthatják bíróság elé, hanem hadifogolyként kell kezelni. Valki hozzátette: a szabályok a NATO- tagállamok erőire is vonatkoznak, például csak katonai célpontokat támadhatnak, polgári településeket, kórházakat nem szabad megtámadni. Megjegyezte: tudomása szerint eddig egyik fél sem vétett a hadijog szabályai ellen. Orbán Viktor: nem szűnt meg a békés rendezés lehetősége Harctérről a tárgyalásra A nemzetközi politikai közösség célja, hogy tárgyalásos úton rendezze a konfliktusokat, ez Koszovó esetében nem sikerült, ezért került sor a NATO-akcióra - jelentette ki tegnap Orbán Viktor miniszterelnök. Ennek célja, hogy a harcmezőről ismét a tárgyaló asztal mellé ültesse a feleket - tette hozzá. A támadás nem Jugoszlávia polgárai ellen irányul - hangsúlyozta Orbán Viktor -, annak célja, hogy megsemmisítse az albán kisebbség ellen felhasználható jugoszláv fegyverzetet. Kiemelte: a konfliktus még nem ért véget, ám attól, hogy a fegyverek eldördültek, nem szűnt meg a tárgyalásos rendezés lehetősége - fogalmazott Orbán Viktor. A NATO eddig sem és ezután sem kéri Magyarországot, hogy fegyveresen vegyen részt az akcióban, ennek az elvárásnak nem is tennénk eleget, a technikai közreműködést azonban biztosítjuk - szögezte le a kormányfő. Orbán hangsúlyozta, hogy Magyarország a szövetségi rendszer tagjaként a NATO teljes körű védelmét élvezi, hazánk felett jelenleg is járőröznek azok az eszközök, amelyek biztonságot garantálnak mindenfajta támadással szemben. Hozzátette, minden lehetséges helyzetre van kidolgozott forgatókönyv. Kérdésre elmondta, Jugoszlávia részéről semmilyen provokáció nem történt. Az erőszakos jugoszláviai sorozásokról a miniszterelnök leszögezte: elfogadhatatlan a magyar katonák besorozása és a harci helyszínére telepítése. A vajdasági magyarokat érő esetleges atrocitásokról elmondta, a mostani csapás figyelmeztetés, hogy milyen következménye lehet annak, ha egy kisebbséget támadás ér. Magyarország és a NATO között folyamatos a kapcsolattartás, a katonai lépésekről a magyar hadvezetést mindig tájékoztatják - jelentette ki a miniszterelnök. Holbrooke várakozik Már az amerikaiak is ügyelnek a magyar légtérre Az amerikai elnök különmegbízottja nem tervezi, hogy újabb tárgyalásokat folytat Belgrádban. Richard Holbrooke azután nyilatkozott, hogy megbeszélést folytatott Martonyi János külügyminiszterrel. A buldózerdiplomatának nevezett Holbrooke - az utolsó külföldi politikus, aki Milosevics elnökkel találkozott a támadás előtt - tegnap úgy fogalmazott: a jugoszláv államfő nem volt ideges, és teljes mértékben tudatában volt cselekedetei következményeinek, tudta, hogy a békemegállapodás elutasítását katonai akció követi. Arra a kérdésre, hogy lezártnak tekinti-e közvetítői tevékenységét, azt mondta, megtette, amivel az amerikai elnök megbízta. Holbrooke arról is beszélt, hogy Budapesten nem tárgyal az orosz nagykövettel, Brüsszelben viszont előző éjjel már találkozott Oroszország képviselőjével. Martonyi János külügyminiszter a találkozó után újságíróknak megismételte, hogy Magyarország teljes biztonságban van. Az MH kérdésére, hogy tervezik-e a határok lezárását, ha súlyosbodik a helyzet, a külügyminiszter azt felelte: nincsenek ilyen tervek. A légi csapások idején a magyar légtérben olyan NATO-gépek is tartózkodtak, amelyek nem a bombázásokban vesznek részt, hanem hazánk felett járőröznek - értesült lapunk. Ezek a gépek bármikor igénybe vehetik a magyar katonai repülőtereket. A Magyar Honvédség egységeinél nem rendeltek el készültséget, azonban úgy tudjuk: már megtörténtek azok az előkészületek, amelyek bármilyen katonai veszély esetén rövid időn belül lehetővé teszik a katonák átcsoportosítását. Póda Jenő, a Miniszterelnöki Hivatal védelmi kérdésekkel foglalkozó államtitkárának a tanácsadója lapunknak elmondta: a Magyar Honvédség a többi NATO-tagállammal egy időben kapja meg a szükséges adatokat, amelyek alkalmasak bármely esetleges támadás felderítésére. Póda azonban nem lát semmi esélyt ara, hogy Szerbia akciót indítson Magyarország ellen. Richard Holbrooke Martonyi külügyminiszterrel tárgyalt FOTÓ: SZIGETVÁRY ZSOLT Macedónia következhet Milosevicsnek gyakorlatilag nincs esélye Koszovó visszaszerzésére. Az EBESZ megfigyelői szerint lehetséges, hogy Macedóniában alakul ki a Balkán következő válsággóca. Nézőpont kérdése, hogy Szlobodan Milosevicset minek tituláljuk: tűnhet a legdicsőbb nemzeti program véghezvivőjének, és tűnhet a leg aljasabb játszmát folytatónak egyaránt, mindenesetre a hatalom mesterségét nagyon megtanulta - nyilatkozott az MH-nak a Stratégiai és Védelmi Kutató Intézet vezetője. Gazdag Ferenc kifejtette, hogy Milosevics az elszenvedett veszteségek ellenére hatalmon tudott maradni, bár Szlovénia és Horvátország nem volt igazán nagy veszteség a kulturális különbözőségek miatt. Lényegesen véresebb volt a kimenetele a boszniai fejleményeknek. A szakértő szerint Koszovó „visszaszerzésére” gyakorlatilag nincs esélye, a demográfia ugyanis azt jelzi, hogy három generáció után az albán populáció többségben lenne Szerbiában. Annak a politikusnak nincs ma jövője Szerbiában, aki kiáll és elmondja az igazságot, hogy Koszovó elveszett, ezért teremtett Milosevics olyan kényszerhelyzetet, amiből nincs más kiút, mint a háború. Gazdag Ferenc úgy vélte, a szerb katonasággal, rendőrséggel el lehet foglalni egy országot, de igazgatni képtelenség. Előrejelzése szerint folytatódnak a légi csapások, s bizonyos veszteség után - amelynek mértékét egyelőre nem lehet tudni - Milosevics azt mondja majd, hogy meg kell hajolnia a túlerő előtt. Most már az a kérdés, hogy a következő állomás vajon valóban Montenegró lesz-e, mint ahogy sok szakértő gondolja - nyilatkozott lapunknak Gazdag Ferenc. A macedónok mintha nem érzékelnék, nem vennék komolyan, ami a szomszédságukban történik. Erre a következtetésre jutott az MH-nak név nélkül nyilatkozó EBESZ- megfigyelő Skopjéból. Elmondta, hogy a macedón fővárosban teljes a nyugalom, az embereken nem látszik az aggódás jele. Az ott élő albánok nagyon örülnek a Jugoszlávia elleni NATO-csapásoknak. Külföldi megfigyelők azonban attól tartanak, hogy a délszláv válság következő állomása Macedóniában lesz. Az egykori jugoszláv tagköztársaság lakosságának hivatalosan 30, a valóságban azonban mintegy 50 százaléka albán nemzetiségű. „Annak ellenére, hogy a macedóniai albánok legnagyobb politikai pártja is tagja a mostani kormánykoalíciónak, a hétköznapi életben érezni a két nép egymás iránti ellenszenvét” - mondta az MH-nak az Európai Biztonsági és Együttműködési Szervezet megfigyelője. Ezt valószínűleg csak fokozhatja a Koszovóból érkezett nagyszámú menekült. Legtöbbjük Skopjéban és Tetovóban tartózkodik, de menekülttáborokra egyelőre nincs szükség, mert a többség rokonoknál, ismerősöknél lakik. Hírforrásunk úgy véli, a Macedóniában állomásozó NATO- és EBESZ-megbízottak nem tudják megakadályozni egy újabb válsággóc kialakulását. Ráadásul az EBESZ valószínűleg hamarosan kivonja missziójának nagy részét, mivel mandátuma lejárt. A Mól nem zárja el a gázcsapot A Mól Rt. továbbra is szállít földgázt Jugoszláviába, mivel déli szomszédunk nem esik embargó alá - tájékoztatta lapunkat Mándoki Zoltán vezérigazgató. A vállalat múlt szerdától ismét a szerződésben foglalt teljes gázmennyiséget szállítja azután, hogy a partnere, a Naftna Industrija Srbije (NIS) kiegyenlítette elmaradt egymillió dolláros tartozását. Magyarország és Jugoszlávia között jelenleg menetrendszerűen közlekednek a személyszállító vonatok - jelentette ki Kukely Márton, a MÁV Rt. megbízott vezérigazgatója, aki kérte, hogy senki ne utazzon a térségbe. A vasúti teherforgalom szünetel. Jelenleg nem tanácsos jugoszláv felségvizeken hajóznunk - mondta Koszonics László, a Mahart folyamhajózási főosztályvezetője. A társaság Mohácsnál nem lépteti ki hajóit. A Jugoszláviába irányuló villamosenergia-exportot nem befolyásolja a NATO légi csapás, miután február vége óta nem üzemel a Magyarországot Jugoszláviával összekötő villamos vezeték - mondta Tombor Antal, az Országos Villamos Teherelosztó vezetője. A BorsodChem Rt. vezérigazgatója, Kovács F. László az MH-nak elmondta: jugoszláviai exportjuk nem tesz ki jelentősebb mennyiséget, legfeljebb az alapanyag-beszerzést érintené a krízis. A Hungarocamion szóvivője, Rózsa B. György közölte, hogy a cég leállította jugoszláviai szállításait. A tranzitszállítmányokat más országokon keresztül juttatják el a célállomásokra. Csendes a déli határ Négy pótszálláson 600 menekültet tud fogadni a Menekültügyi és Migrációs Hivatal. A menekültek számáról szólva Erdélyi István, a Menekültügyi és Migrációs Hivatal főigazgató-helyettese elmondta: számuk egyelőre nem növekedett. Erdélyi közölte: a hivatal a határőrséggel együtt elkészítette a szükséges válságterveket, és felkészültek a Jugoszláviából érkezők fogadására. A határőrség illetékese lapunknak elmondta: alig néhány százan lépték át a nap folyamán a magyarjugoszláv határt. A zöldhatáron semmilyen mozgást nem észleltek a kivezényelt határvadász századok. Megerősített rendőri ellenőrzést rendeltek el tegnaptól a két határhoz közel fekvő Baja és Kiskunhalas városokban - mondta a Bács-Kiskun Megyei Rendőr-főkapitányság sajtószóvivője. A Menekültügyi és Migrációs Hivatal felkérte a Magyar Vöröskeresztet, hogy a menekültek befogadására a déli határ menti négy településen, Hercegszántón, Bácsbokodon, Tompán és Mórahalmon a helyi művelődési házakban felállítandó ideiglenes szálláshelyeken, valamint két, erre a célra létesítendő menekülttáborban, Orosházán és Baján segítsen önkénteseivel a szálláshelyek működtetésében. Az oldalt írta: Dusza Erika, Forró Evelyn, Gaál Zoltán, Gyévai Zoltán, Haszán Zoltán, Horváth Margit, Kriván Bence, Medgyesi Csilla, Nagy Mélykúti Edit, N. Sándor László, Pásztor Zoltán, Szegő Iván Miklós, Szerdahelyi Csaba, G. Tóth Dda Törő Valéria, Újvári Miklós Hírügynökségek, MTI, Reuters