Magyar Hírlap, 1999. április (32. évfolyam, 76-100. szám)

1999-04-27 / 97. szám

8 Magyar Hírlap VILLANÓFÉNYBEN Prózamondók Erdőkertesen (MH) Április 30-a és május 2-a között rendezik meg az Anyám fekete rózsa című IX. Magyar Nyelvű Nemzetközi Vers- és Prózamondó Találkozót, melynek helyszínei az er­­dőkertesi Ady Endre Művelődési Ház, valamint a veres­­egyházi Kölcsey Ferenc Könyvtár. A találkozó alkalmából április 30-án, pénteken nyílik az erdőkertesi Ady Endre Mű­velődési Házban Heda Vidmar-Salamon és Salamon Árpád kiállítása is, melynek ünnepélyes megnyitóján Hann Ferenc művészettörténész, akadémikus mond beszédet. Nemzeti színházak találkozója (MH) A Miskolci Nemzeti Színház az évad vége felé több rendhagyó programot kínál a nézőknek. Május 11-én, a város ünnepén nagyszabású gálaesttel köszöntik a várost, a hónap második felében pedig a Magyar Nemzeti Színházak Találko­zójának ad otthont az intézmény, melynek keretében a szege­di, a győri, a pécsi és a budapesti színház mutatkozik be a mis­kolci nézőknek. Június elején a clevelandi színház vendégjá­tékára kerül sor. Az előző évben a miskolci színház a Szomo­rú vasárnap című zenés játékkal vendégszerepelt nagy siker­rel Clevelandben. Talkshow a Vianban (MH) A Café Vianban (Budapest, Liszt Ferenc tér 9.) április 30-án, pénteken a Napszínház társulata műsorral egybekö­tött Talkshow-t rendez a Venyigeszú és a plankton című produkció alkotóival. Az est házigazdája Galla Miklós, aki Csontos Róberttel Tímár Péter Mielőtt befejezi röptét a denevér című filmjéből tíz év elteltével előadja közös jele­netüket. Róma gasztronómiája (MH) A Budapesti Történeti Múzeum Aquincumi Múzeu­mában (Budapest, III. kerület, Szentendrei út 139.) április 29- én nyitja meg kapuit Az antik Róma gasztronómiája Aquin­cumban című kiállítás.­ ­ Ázsiai táncosok Magyarországon (MH) Dél-Korea első számú klasszikusbalett-együttese, az Universal Balett első ízben látogat Magyarországra. Július 2- án, 3-án és 7-én, a turisztikai főidény kezdetén - A hattyúk ta­va című Csajkovszkij-Petipa-Vinogradov-előadást, 4-én és 6- án pedig Giselle című Adam-Petipa-Vinogradov-produkciót láthatja a közönség az Operaházban. Július 5-én a balett­rajongók nagy tábora Győrben köszöntheti a dél-koreai egy­üttest, ott A hattyúk tavát adják elő. Az Universal Balettet már a világ minden részén ismerik, eddig hatvan országban léptek föl, tagjaikat hat nemzet legkiválóbb táncművészei kö­zül válogatták ki. A Párizsban élő, nemzetközi hírű szaxofonos, Szelevényi Ákos - aki kompozícióiban a kelet-európai és az ázsiai népzene örökségét tenge­rentúli és nyugat-európai dzsessz­­motívumokkal ötvözi - ma este Győrött, a Mediawave fesztivál keretében ad koncertet, Akosh S. Unit elnevezésű együttesével. Élet­tér című, a közelmúltban megjelent lemezét világszerte komoly elisme­réssel fogadta a szakma és a kö­zönség. Az idén harminchárom eszten­dős Szelevényi Ákos pályafutása leginkább romantikus regénybe vagy hollywoodi sikerfilmbe illő karriertörténet, pedig a művész egyéniségétől távol áll a show-biz­­nisz kommersz világa. Húszévesen, 1986-ban hagyta el Magyarorszá­got, s most, tizenhárom év múltán nemzetközi sztárként, saját zene­karával tért vissza Budapestre, hogy bemutassa az Imafa, Omeko és Élettér című lemezeken hallható szerzeményeit. A debreceni születésű muzsikus itthon énekelni, furulyázni, fagot­­tozni, később a konzervatórium dzsessztanszakán szaxofonozni ta­nult, de a nyolcvanas évek közepén - jó néhány kor- és pályatársához hasonlóan - túlságosan szűknek érezte a hazai lehetőségeket és mozgásteret. A világhírű bostoni Berklee School of Musicon szerette volna folytatni tanulmányait, de végül „csak” Párizsig jutott el. Egy szál bőrönddel és hangszerével, nyelvtudás nélkül érkezett meg a francia fővárosba, ahol hosszú évek munkájával első osztályú klubze­nésszé küzdötte fel magát. Amikor ’87 nyarán ellopták a hangszerét, naponta tizenhat-tizennyolc órát dolgozott, jórészt kemény fizikai munkát végzett, hogy újat tudjon vásárolni. Tanult, gyakorolt, kon­certre járt, megismerkedett a pári­zsi alternatív zenei élet mértékadó személyiségeivel, miközben kis klu­bokban örökzöldeket, amerikai sztenderdeket játszott. 1991-ben alapította meg saját, Akosh S. Unit elnevezésű együtte­sét, amelyben kezdettől Bernard Maladain bőgőzött és Philippe Foch ütőhangszereken játszott. (Két hűséges muzsikustársa mosta­ni magyarországi turnéjára is elkí­sérte.) Az első időben egy fiatal hegedűs lány, Michelle Véronique is rendszeresen fellépett velük, az­tán évekig trióban zenéltek, majd 1996-ban csatlakozott hozzájuk a Sons of the Desert (A sivatag fiai) nevű ír zenekar hegedűs-szaxofo­nosa, Joe Doherty. A kilencvenes évek első felében Szelevényinek - magánkiadásban, Pannónia és Asi­­le címmel - két lemeze jelent meg, de a nemzetközi siker egészen Do­herty csatlakozásáig váratott ma­gára. A St. Martin-csatorna partján működő Atmosphére bárban adott péntek esti koncertekkel az Akosh S. Unit Párizs-szerte ismertté vált, s amikor Bertrand Cantat, a fran­cia alternatív rockzene talán leg­népszerűbb együttese, a Noir Désir énekese is ellátogatott az Atmos­­phére-be, azonnal meghívta Szele­­vényit­­ a „csodahegedűs” Lajkó Félix társaságában - a zenekar kö­vetkező lemezén való szereplésre. Szelevényiék közreműködtek a Noir Désire CD-jén, illetve az azt követő országos turnén, de folytat­ták jórészt ingyenes fellépéseiket is, kis klubokban, fesztiválokon és börtönökben. Ez idő tájt figyelt fel az Akosh S. Unitra a PolyGram hanglemezkiadó francia leányvál­lalata, amely szerződést ajánlott az együttesnek. 1998 elején Szelevényi - Imafa, illetve Omeko címmel - egyszerre két lemezt jelentetett meg. „Négy év gondolatai halmozódtak fel ben­nem - mondta egy korábbi interjú­ban és azt szerettem volna, hogy ezek most egyszerre eltűnjenek a fejemből.” A két CD - a PolyGram hálózatának köszönhetően - világ­szerte terjesztésre került, és a kriti­kusok - Franciaországban éppúgy, mint más nyugat-európai országok­ban vagy a tengerentúlon­­ kirob­banó lelkesedéssel fogadták Szele­vényi kompozícióit. Néhányan úgy vélték, az Ákosh S. Uhut produkció­ja „a free jazz és a magyar, illetve az ázsiai népzenei elemek ötvözete”, míg a tekintélyes Libération meg­fogalmazása szerint „Szelevényi nemzedéke kétségkívül legnagyobb európai szaxofonos tehetsége, és az Akosh S. Unit a lehető legjobb, ami történhetett a francia dzsesszel.” Az Imafa jelentőségét egy hazai szaklap kritikusa így foglalta össze: „Szelevényi Párizsban nem zárkó­zott el attól, amit maga körül hal­lott, de úgy volt befogadó, hogy közben magyar gyökereitől sem szakadt el. Arab és közép-ázsiai fel­hangok tarkítják a magyar zene bú­­songó szilajságát, de sokszor, kivált­képp Bertrand Cantat torokban re­­zegtetett énektechnikájának beve­tésekor, a magyar jelleg válik peri­ferikussá. Ugyanakkor - tekintet nélkül a rögtönzések alapjául szol­gáló eltérő népi elemekre - maga az improvizáció a dzsessz szellemében fogant.” Az év elején Szelevényi Ákos új lemezzel jelentkezett: az ugyancsak a PolyGram gondozásában megje­lent Élettér felvételeire az állandó társak - Maladain, Foch, Doherty és Cantat mellett - a Noir Désir hangmérnöke és táblása, Bob Coke, valamint két magyar muzsikus - Éri Péter, a Muzsikás együttes kontrása és Benkő Róbert, a Dresch Quartet korábbi nagybőgőse - is meghívást kapott. A lemez promóciós turné­ja márciusban Franciaországban (Párizs, Toulouse, St. Denis, St. Germain-en-Laye, Grenoble, Mar­seille) kezdődött, Németországban, Ausztriában, Erdélyben és a buda­pesti Trafóban folytatódott. Ma es­te a Mediawave közönsége is ízelí­tőt kaphat Szelevényi összetéveszt­hetetlenül egyéni stílusából, az üz­­bég, mongol és tibeti tradíciótól a Szajna-partig ívelő világzenéből. • Re. A. / / Imafa, Omeko, Élettér - Szelevényi Ákos világzenéje Kelet és Nyugat határán Magyar gyökereitől Párizsban sem szakadt el fotó Ista ferenc Amiről az angyalok álmodnak Cannes új felfedezettje, Natasha Régnier Budapesten A Francia Filmnapok immár hagyománynak számítanak a főváros kulturális életében. A hét végén nyolc játékfilmet láthatott a közönség a Corvin Budapest Filmpalotában. A fesztivál egyik fő attrakciója Eric Zonka Az élet, amiről az angyalok álmodnak című filmje volt, ami a Cannes-i Film­­fesztiválon a legjobb női főszereplőnek járó díj mellett el­nyerte a nemzetközi kritikusok díját is. Natasha Régnier, a film egyik főszereplője a filmnapok ideje alatt Budapestre látogatott. Az élet, amiről az angyalok ál­modnak Eric Zonka első já­­tékfimje, korábban két rövid­filmet rendezett. Ennek el­lenére nagy sikert aratott, hi­szen 1999-ben számos Césars­­díjjal jutalmazták. 1998-ban, a Cannes-i Filmfesztiválon el­nyerte a nemzetközi kritiku­sok díját, valamint a két fősze­replő, Natasha Régnier és Elodie Bouches megosztva vi­hette haza a legjobb női fősze­replőnek járó kitüntetést is. A húszéves Natasha Rég­nier második játékfilmjében a sérült, elveszett és kimerült Mariét alakítja, aki meghal a vágytól, hogy úgy éljen, ahogy megálmodta. A való életben azonban egészen más, felsza­badultan vidám. „Mindig az volt a vágyam, hogy színésznő legyek, de azt is tudtam, hogy ez nem egy könnyen megvaló­suló álom, nekem mégis sze­rencsém volt. Tizenhat évesen lettem tagja amatőr színtársu­latoknak, később játszottam több tévéfimben, majd rövid­filmekben, míg végül találkoz­tam Pascal Bonitzerrel, aki a Még (Encore) című játékfilm­jében szerepet kínált nekem.” A tanárába reménytelenül sze­relmes, filozófia szakos hallga­tó lány szerepe, melyet Bonit­­zer filmjében alakított, több szempontból is fordulópont volt az életében. A Belgium­ban született színésznő Párizs­ba költözött, hogy színészi pá­lyáját megalapozza. Bonitzer filmjének bemutatása után nem kellett sokáig várnia a kö­vetkező szerepre, hiszen Eric Zonca rábízta filmjében Marie szerepét. „Mikor elolvastam a forgatókönyvet, borzasztóan felkavart Marie alakja, rögtön őrült vágyat éreztem arra, hogy eljátsszam, és igyekez­tem elhitetni magammal, hogy erre képes vagyok” - vallja a színésznő. „Nem tudom, Éric Zonca végül miért engem vá­lasztott, hiszen amikor látott Bonitzer filmjében, már kész volt a forgatókönyv, és a sze­rep akkor még nem nagyon il­lett rám. A forgatások során nagyon sokat vitatkoztunk, de végül hozzám alakította a sze­repet. Megpróbáltam követni azt, amit ő akar, és ugyanak­kor beletenni, ami én vagyok.” A film arról a kapcsolatról szól, amelyet Isa és Marie a tart fenn a világgal, és az élet szálairól, amiket reményked­ve szőnek tovább. Isa húsz­éves, cselleng az úton, és ta­lálkozik Marie-val, aki ugyan­olyan sérült és elveszett mint ő. De míg Isa hisz abban, hogy az élet maga a boldog­ság, addig Marie teljesen re­ményvesztett. Beleszeret egy közömbös, gazdag fiúba, mi­alatt Isa minden nap megláto­gat egy kómában fekvő ide­gen lányt, akinek megtalálta a naplóját. Az életért való harcból végül Isa kerül ki győztesen, hiszen derűs, szent, nem érzi saját nyomorúságát. Marie pedig feladja. „Marie alakjá­ban személyiségének össze­tettsége fogott meg igazán. Életének vannak sötét olda­lai, ennek ellenére tud ön­feledten nevetni is. Magányá­ba hirtelen beköszönt a ba­rátság és a szerelem, majd egyszerre veszti el mind­kettőt.” Eric Zonca váratlan meg­lepetést okozott a francia filmszakmának, hiszen kezdő rendezőként olyan filmet al­kotott, mely jogosan teheti zsebre a neki járó kitünteté­seket. „Óriási boldogságot jelentenek számomra azok az elismerések, amiket a film kapott. Nem is gondoltam rá, hiszen nekem az egész más­hogy indult, ez volt a máso­dik komoly szerepem. Arra koncentráltam, hogy magam előtt bebizonyítsam: meg tu­dom csinálni. Nincs még mögöttem szakmai múlt, így minden nagyon váratlanul ért.” Az Elodie Bouchessel me­gosztott kitüntetés mellett Natasha Régnier megkapta a legígéretesebb színésznőnek járó Césars-díjat is, legköze­lebb pedig Francois Ozon Bűnös szerelmesek című filmjében láthatjuk. Ozon filmje mellett, a színésznő a közelmúltban fejezte be Gia­como Compti olasz rendező három kisfilmből álló kompo­zícióját, melynek egyik epi­zódjában egy virágáruslányt játszik a negyvenes évek Pári­zsában. A jövőre nézve nin­csenek konkrét tervei, de a filmezés mellett már csak az az álma, hogy egyszer szín­padra léphet. • Dudás Éva A FERIHEGY SZOLGÁLTATÓ RÉSZVÉNYTÁRSASÁG (2220 Vecsés, Fő u. 79.) értesíti tisztelt részvényeseit, hogy a társaság éves rendes közgyűlését 1999. május 27-én (csütörtökön) 13 órai kezdettel tartja a Gazdakör (2220 Vecsés, Fő u. 74.) helyiségében A közgyűlés napirendi pontja: 1. Az igazgatóság jelentése a társaság 1998. évi üzleti tevékenységéről, a nyereség felosztásáról. 2. A felügyelőbizottság jelentése a társaság 1998. évi gazdálkodásáról és az igazgatóság nyereségfelosztási indítványáról. 3. A könyvvizsgáló jelentése az 1998. évi mérleg felülvizsgálatáról. 4. Igazgatósági tagok választása. 5. A felügyelőbizottság választása. 6. Javaslat az 1999. évi üzleti terv megállapítására. 7. Indítvány, javaslat, egyebek.­­ Az előző ülésen hozott határozatok végrehajtása. - Állóeszköz (épület, föld) értékesítés szabályozása oly módon, hogy annak értékesítése a könyv szerinti érték alatt nem történhet. - Összeférhetetlenség alóli felmentés. A részvényesek szavazati jogukat személyesen, vagy közokiratban, illetve teljes bizonyító erejű magánokiratban folytat meghatalmazással ellátott meghatalmazott útján gyakorolhatják. A bemutatóra szóló részvények tulajdonosai, iletve meghatalmazottjaik közgyűlésen való részvételének feltétele, hogy a részvényes, illetve meghatalmazottja részvényeit és osztalék­­szelvényeit a közgyűlést megelőző 3 nappal az igazgatóságnál letétbe helyezze. A részvények letétbe helyezése esetén a részvényes, illetve meghatalmazottja elismervényt és szavazólapot kap, amelyen szerepel a részvényes által gyakorolható szavazati jog mértéke, a részvény fajtája, sorszáma és névértéke. A közgyűlés határozatképtelensége esetén a társaság változatlan napirenddel ugyanazon a napon és helyen délután 15 órai kezdettel - minden egyéb értesítés mellőzésével - megtartja a közgyűlését, tekintet nélkül arra, hogy azon a részvényesek milyen arányban vesznek részt. Ferihegy Rt. igazgatósága nevében Hermann Gundendorfer elnök-vezérigazgató A Ferihegy Szolgáltató Részvénytársaság (Vecsés) 1998. évi mérlegének lényeges adatai E Ft-ban Befektetett eszközök 649 892 Saját tőke 690 291 Immateriális javak - Jegyzett tőke 440 000 Tárgyi eszközök 649 681 Tőketartalék 207 Befektete­tt pénzügyi eszközök 211 Eredménytartalék -34 441 Forgóeszközök 124 544 Értékelési tartalék 326 207 Készletek 3 492 Mérleg szerinti eredmény -41 682 Céltartalékok 1510 , °Vete­lSC 21 5 2 Kötelezettségek 78 956 Értékpapírok 97 290 prussz­ lejáratú kötelezettségek Pénzeszközök 2190 Rövid lejáratú kötelezettségek 78 956 Aktív időbei elhatárolások­­ passzív időbeli elhatárolások 3 679 Eszközök összesen 744 436 Források összesen 744 436 A társaság igazgatósága az 1998. évi mérleget az előterjesztéssel egyezően javasolja a közgyűlésnek elfogadni. A társaság 1998. évi mérlegét a könyvvizsgáló, valamint a felügyelő bizottság előzetesen jóváhagyta és elfogadta. A Ferihegy Rt. igazgatósága nevében Hermann Gundendorfer elnök-vezérigazgató KULTÚRA Muzsika Orosz évszázadok Az európai zenetörténet fe­hér foltjait szisztematikusan feltérképező Budapesti Fesz­tiválzenekar újabb, Magyar­­országon teljesen ismeretlen zeneszerző alkotását mutatta be. Az együttes legutóbbi bérleti hangversenyén­­ Mu­szorgszkij Egy éj a kopár he­gyen című, „vadromantikus”, Rimszkij-Korszakov által át­hangszerelt programzenéje és a modern szovjet-orosz ze­ne egyik büszkesége, Soszta­­kovics XI. (az 1905-ös forra­dalom előtt tisztelgő) szimfó­niája mellett­­ Ivan Jevsztaf­­jevics Handoskin C-dúr brá­csaversenye hangzott el, a nemzetközi hírű francia szó­lista, Gérard Caussé tolmá­csolásában. A XVIII. század második felében élt Handoskin - akit a mindmáig világszerte elis­mert orosz hegedűiskola „ős­atyjának” tartanak - kompo­zícióiban az itáliai érett ba­rokk és a korai bécsi klasszi­ka stílusjegyeit ötvözte, a brácsaverseny tanúsága sze­rint - ha nem is különöseb­­ben eredeti formában, de - magabiztosan, elegánsan, vi­tathatatlan mesterségbeli tu­dással. Caussé előadása is ilyen volt: technikailag kifo­gástalan, érzelmi-dinamikai szempontból változatos, ár­nyalt, kifinomult. Kiemelke­dett a mindhárom tételben felbukkanó szóló cadenza invenciózus, helyenként ki-Budapesti Fesztiválzenekar Km: Gérard Caussé (brácsa), karmester: Rudolf Barsaj Muszorgszkij, Handoskin és Sosztakovics művei Zeneakadémia, április 24. fejezetten virtuóz megszólal­tatása. Az est fő attrakciójának mégsem a Handoskin-con­­certo, hanem Sosztakovics grandiózus szimfóniája bizo­nyult, s ez mindenekelőtt a fesztiválzenekarnál immár rendszeres vendégnek számí­tó karmester, a veterán Ru­dolf Barsaj érdeme. Az ötve­nes-hatvanas években a Moszkvai Kamarazenekar vezetőjeként világhírűvé vált, később Izraelbe kivándorolt Barsaj a moszkvai konzerva­tóriumban egykor Sosztako­vics zeneszerzés-növendéke volt, s így ezúttal is a mester „személyes” üzenetét hozta magával Budapestre. A XI. szimfónia bonyolult struktú­rája, kompozíciós eszköztára és formavilága - amely az ős­bemutató óta eltelt négy év­tizedben még a legnagyobb nyugati karmester-egyénisé­geket is nehéz próbatétel elé állította - Balsai számára magától értetődő és termé­szetes, sőt ez a dirigens igazi zenei anyanyelve. A Palota tér című nyitóté­telben a halk, visszafogott, szinte síron túli vonósakkor­dok és a fájdalmas trombita­kürt motívumok döbbenetes kontrasztot alkottak; a kife­jezetten lassú, gyászmenetre emlékeztető tempóvétel el­lenére is feszült koncentrá­cióra késztetve a hallgatót. A Január 9. címet viselő - egy vérbe fojtott tömegtüntetés­re emlékező - második tétel dramaturgiáját Balsai szinte ütemről ütemre, apró motí­vumtöredékekből építette fel, nagyszerűen kihasználva a hangszercsoportok közötti dialógusok nyújtotta lehető­ségeket. Újabb megrázó gyá­szinduló (Örök emlékezet) után az interpretáció a finá­léban (Riadó) érte el igazi te­tőpontját - csatazajjal, dob­pergéssel, megkonduló vész­harangokkal bizonyítva, hogy Sosztakovics muzsikája vitatható eszmei-ideológiai tartalma ellenére is maradan­dó érték. A fesztiválzenekar való­színűleg komoly erőfeszítés árán tanulta meg a szimfónia különösen nehéz, olykor a játszhatóság határát súroló szólamait, a végeredmény azonban imponáló: az együt­tes mindvégig méltó partnere volt a mestere előtt tisztelgő, szinte extázisban vezénylő Balsainak. • Retkes Attila 1999. ÁPRILIS 27., KEDD Hét szaxofonos a döntőben Május 14-én rendezik meg a Bartók Rádió dzsessz-szaxo­­fon tehetségkutató versenyé­nek döntőjét, amelyre a zsűri és a rádió képviselője hét ver­senyzőt (köztük külhoni ma­gyarokat) pontozott be. A ver­seny az 54 évesen elhunyt le­gendás altszaxofonos, Ablakos Lakatos Dezsőnek kíván em­léket állítani. Előző évben a dzsessz-zongoristák vetélked­tek, s több kitűnő pianista tűnt fel. A fiatal szaxisok döntőjét a Bartók Rádió élőben közvetí­ti: Bacsó Kristóf, Bunford Gábor, Hangya Nagy József, Klemm Árpád, Kollmann Gá­bor, Zana Zoltán és Weisz Gá­bor két darabot játszik majd, a kötelező szám Ramirez Lover Man című balladája lesz. A fi­náléban a korábbi zongoraver­seny egyik győztese, Oláh Cu­­mó Árpád triója kísér. A leg­jobb versenyzőkkel CD-felvé­­tel készül, s a pénzdíjak mellett ami a legfontosabb: rádiós­koncerten mutatkozhatnak be a fiatal zenészek, felléphetnek a Matáv Zeneház estjein, a neszmélyi dzsesszfesztiválon, a Budapesti Őszi Fesztiválon és a Diákszigeten. Az eddigi visszhangok alapján a szakma díjazza az utánpótlás felkaro­lását és külföldi társadók is fel­figyeltek rá, ahogy a Bartók megpróbál közreműködni a tehetséges fiatal dzsesszisták pályakezdésénél - jegyezte meg Alföldy Boruss István adófőszerkesztő és Maloschik Róbert szerkesztő tegnapi saj­tótájékoztatóján. •Sz.M. a Forma Rt. igazgatósága értesíti tisztelt részvényeseit, hogy a társaság évi rendes közgyűlését 1999. május 28-án 10 órakor tartja a Zalaegerszeg, Köztársaság út 17. alatti központi irodában. A közgyűlés napirendje: 1. Az igazgatóság éves beszámolója. 2. A felügyelőbizottság jelentése. 3. A könyvvizsgáló jelentése. 4. A társaság 1998. évi beszámolójának elfogadása, az ered­mény felosztása. 5. Az alapító okirat (alapszabály) módosítása, aktualizálása az 1997. évi CXLVI. törvénynek megfelelően, tisztelet­beli elnöki funkció alapítása és működési körének meg-­ határozása. 6. Igazgatósági tag visszahívása. 7. Tiszteletbeli elnök megválasztása, díjazásának megál­lapítása. 8. Igazgatósági tag választása. 9. Az igazgatóság, a felügyelőbizottság és a könyvvizsgáló díjazásának megállapítása. 10. Az 1999. évi üzleti terv jóváhagyása. 11. Egyéb kérdések. A közgyűlésen minden részvényes személyesen vagy képvi­seleti joggal írásban felruházott felhatalmazottja által vehet részt. Határozatképtelenség esetén a megismételt közgyűlésre ugyanazon napirendi pontokkal 1999. május 28-án 11 órakor kerül sor. Forma Rt. igazgatósága MH 3142

Next