Magyar Hírlap, 1999. június (32. évfolyam, 125-150. szám)
1999-06-01 / 125. szám
FOTÓ: MÜLLER JUDIT Orbán Viktor a volt Kohl-kormányhoz hasonlította kabinetjét Bővül a konzulok köre Orbán Viktor szerint a NATO-csapások növelésével belátható időn belül tárgyalóasztalhoz lehet kényszeríteni a jugoszláv vezetést, és létrejöhet az átfogó rendezés. A miniszterelnök a magyar tiszteletbeli konzulok második budapesti találkozóján beszélt. MH-információ A kormányfő úgy vélte, a Jugoszlávia elleni légi csapások célja nem csak a népirtás megállítása. A konfliktus lezárása után átfogó rendezésre van szükség. Sürgette, hogy az újjáépítésre nemzetközi alapot hozzanak létre, és ismét felajánlotta, hogy az alap székhelye Budapest legyen. Némi bírálattal beszélt a NATO-ról, megjegyezve: korábban kellett volna kemény magatartást tanúsítania. A kormányfő külön kiemelte, hogy hosszú távon nehezen képzelhető el a balkáni térség stabilitása anélkül, hogy Horvátországot integrálnák az európai együttműködésbe. Orbán szerint az őszi választások eloszlathatják a Nyugat fenntartásait, amelyeket a horvát demokrácia iránt táplál. A miniszterelnök gazdasági és belpolitikai kérdésekről is szót ejtett, és úgy fogalmazott, hogy Magyarországon „értékelvű kormányzat működik". Azt mondta, ha röviden kellene jellemeznie kabinetjét, akkor úgy lehetne, hogy „jobbközép kormány, olyan, mint a német kormány volt a választásokig, és összetételében is hasonlít a Kohl-kormányra”. Ezután a külügyminiszter adott áttekintést a magyar külpolitika alapelveiről. Martonyi János a koszovói helyzettel kapcsolatban kifejtette: a krízis nem két hónapja kezdődött, hanem nyolc éve. A beavatkozást nem lehet vitatni. Legyen béke már, de ne olyan, amely utat nyit újabb etnikai tisztogatáshoz - mondta a magyar diplomácia vezetője. Martonyi János lapunknak elmondta: a tiszteletbeli konzulok száma tovább növekszik, „ez állandóan bővülő kör, 28 tiszteletbeli konzuli kinevezés van folyamatban”. Számunkra az volt a miniszterelnök beszédének üzenete, hogy Horvátország fontos a régió stabilitása szempontjából, és meg kell teremteni a demokráciát - nyilatkozott az MH-nak Marijan Klucaricek, rijekai magyar tiszteletbeli konzul. Klucaricek, aki a Transadria szállítmányozási nagyvállalat vezérigazgatója reményét fejezte ki, hogy Magyarországgal közösen munkálkodnak a régió stabilitásának megteremtésében. „Szeretném, ha a kapcsolatok minden téren tovább fejlődnének a két ország között, és az áruforgalom nagyobb lenne.” Hozzátette: sok még a tennivaló, például az autópálya kiépítése a magyar-horvát határig, a vasúthálózat felújítása, a rijekai kikötő korszerűsítése, az infrastruktúra fejlesztése. „Ezek olyan feladatok, melyek mindkét országot érintik, és egyben közös érdek is” - mondta Klucarnek. „A miniszterelnök felvázolta a kormány irányvonalát, rendkívül gyakorlatias beszéd volt” - mondta Jürg Marquard svájci üzletember. Magyarország svájci tiszteletbeli konzulja elsőrendű feladatának tartja, hogy elősegítse Magyarország és Svájc gazdasági kapcsolatainak fejlesztését. Jürg Marquard, aki többek között a Magyar Hírlap és a Mai Nap tulajdonosa, kérdésünkre elmondta: örömét leli mindkét lapban, de változást is tervez a Magyar Hírlapnál. Ez őszre várható, korai lenne még beszélni róla, mert meg akarja lepni az olvasókat. • Forró Evelyn Jürg Marquard tiszteletbeli konzul szerint a találkozó jó alkalom volt arra, hogy megismerjék a kormány terveit 1999. JÚNIUS 1.. KEDD Milosevics már tárgyalna Jugoszlávia egyre súlyosabb csapásokat kénytelen elviselni az ismétlődő légitámadások során: két nap alatt harminc civil halálos áldozat, lerombolt kórház, iskola, hidak, trafóállomások szerepelnek a veszteséglistán. Nincs villanyáram, akadozik az ivóvízellátás, elnémultak a telefonok. Az országos vezetőség is elfogadta a G8-as csoport rendezési elveit. MH-Újvidék/Reuters________ Brüsszelben bejelentették, hogy szerdán Belgrádba utazik - Csernomirgyin orosz közvetítővel együtt - Martti Ahtisaari finn elnök. Útjának célja, hogy az Európai Unió meggyőződjék róla: vajon Belgrád jelzései igazi békeajánlatot takarnak, vagy csupán ködösítés az egész. Bár a hivatalos jugoszláv hírügynökség tegnap megerősítette, hogy Jugoszlávia elfogadná a G8-ak (hét fejlett ország és Oroszország) laza béketervét, az EU „egy közeli és tisztelt kollégától szeretné egyértelműen megtudni, hogy mit ajánl valójában Belgrád” - mondta Brüsszelben Robin Cook brit külügyminiszter. A finn elnök ma Bonnban „összefut” Csemormigyinnel és Strobe Talbott amerikai külügyminiszter-helyettessel és a tervek szerint mindhármukat együtt fogadja Gerhard Schröder német kancellár. Ahtisaari csütörtökön Kölnben tájékoztatja az EU vezetőit útjának tapasztalatairól. A NATO nem fogja megengedni Szlobodan Milosevicsnek, hogy ő határozza meg, mely országok katonáiból álljon majd a koszovói békefenntartó erő - mondta hétfőn Brüsszelben Jamie Shea, az észak-atlanti szövetség szóvivője. A békefenntartó erő magját a NATO képezi majd, „élcsapatát” pedig a már Macedóniában állomásozó egységek fogják alkotni - mondta a szóvivő. Bill Clinton amerikai elnök hétfőn, a különböző háborúkban elesett amerikai katonák emléknapján az arlingtoni temetőben mondott beszédében kijelentette: „Koszovó egy kis ország kicsiny tartománya, de igazi próbaköve mindannak, amiben hiszünk”. Belgrádban tegnap este fél tíz után ismét megszólaltak a légi veszélyt jelző szirénák. A NATO légitámadása legalább tíz embert megölt és húszat megsebesített hétfőn az ország déli részén, Novi Pazar városban, ahol az egyik rakéta egy lakóépületbe csapódott - írta a Tanjug jugoszláv hírügynökség. Este ismét megszakadt az áramszolgáltatás, miután 21.30-kor három erős robbanás rázta meg a jugoszláv fővárost. A belgrádi központi rádióadók elhallgattak. Szlobodan Milosevics elnök tegnapra összehívta „az ország legfelelősebb vezetőit" (Milo Djukanovics montenegrói elnök kivételével), és megvitatták a Viktor Csernomirgyin orosz elnöki különmegbízottal folytatott pénteki tárgyalások eredményeit. A közlemény szerint a testület támogatta a G8-as csoport koszovói rendezési elveit , hogy ezek alapján a Biztonsági Tanács hozzon határozatot a koszovói válság megoldásáról. Újvidéken az elmúlt huszonnégy órában sajátos rekord született: vasárnap este óta ötször volt légiriadó, közben pedig néhány ablakrázkódtató hangrobbanással rémisztgették a lakosságot. Publicisztika a 7. oldalon Belgrád A Zvezdara kerület, Ripanj külterülete. Olajfinomító a pancsovai úton Obrenovac Elektromos erőmű Surdulica A szerb tájékoztatás szerint legutóbb 10 ember halt meg a szanatóriumban Varvarin Legkevesebb 9 ember meghalt, 17-en pedig megsebesültek, amikor egy hidat négy percen belül hét támadás ért Újvidék, Smederevo, Kursumlija Napközbeni támadások Presevo, Vranje Legalább hat tv-átjátszót támadtak Prizren, Djakovica és Urosevac körüli célpontok Vladicin Han Hidat romboltak szét Nis Erőművet romboltak szét REUTERS MAGYARO. Újvidék BOSZNIA X. Obrenovac I Vladicin Han MONTENEGRÓ' Pristina ROMÁNIA' Smederevo SZERBIA Varvarina Kursumllija KOSZOVÓ ALBÁNIA MACEDÓNIA 100 km Egymillió Az ENSZ Menekültügyi Főbiztosságának (UNHCR) hétfőn nyilvánosságra hozott újabb becslése szerint eddig összesen 976 ezer ember menekült el Koszovóból a főként albánok lakta szerbiai tartományban tavaly márciusban kitört fegyveres konfliktus kezdete óta. Az AFP hírügynökség által ismertetett, hétfő reggeli állapotot tükröző adatok szerint Albániában, Macedóniában, Montenegróban és Bosznia- Hercegovinában összesen mintegy 780 ezer menekült tartózkodik. Közülük a legtöbben Albániában vannak (mintegy 442 ezren), Macedóniában pedig 250 ezer menekültet tartanak nyilván (közülük 111,5 ezer táborokban lakik). Boszniában 21,7 ezer koszovói menekültről is és további 510 ezer jugoszláviai menekültről, köztük 22 ezer szandzsák muzulmánról tudnak. Az UNHCR nem rendel földönfutó kezik adatokkal a Koszovón belül, illetve Szerbiában tartózkodó menekültek számáról. Belgrádban ez utóbbival kapcsolatban általában 60 ezer főt emlegetnek. A menekültek április 5-én kezdődött elszállítása harmadik országokba eddig összesen közel 71,8 ezer személyt ölelt fel. Közülük a legtöbben (13 122 fő) Németországba távoztak, míg Törökországba 7475, Olaszországba 5810, Kanadába 5154, az Egyesült Államokba 4984, Franciaországba 4338, Olaszországba pedig 4215 menekültet vittek. Lengyelországba 1049, Csehországba 824, Szlovákiába 90, Romániába 41 koszovói menekültet szállítottak. A többieket tizenhat egyéb - elsősorban európai - országba telepítették át, telepítettek át. Az UKszt'OR aHatáí■ szerint a NATO-csapások kezdete, március 24. előtt 124 ezer koszovói albán talált ideiglenes otthonra külföldön. KÜLFÖLD - BELFÖLD Magyar Hírap 3 A levélügy a kormány előtt MH/MTI__________________ A kormány mai ülésén foglalkozik a levélüggyel kapcsolatban a Miniszterelnöki Hivatalban lefolytatott vizsgálattal - értesült a Magyar Hírlap. Bánfai Béla, a kancellária államtitkára ezzel kapcsolatos jelentése - mint azt korábban megírtuk - már eljutott Stumpf István miniszterhez. A MEH vezetője ma ismerteti az ebben foglaltakat a kormány tagjaival. Bogár László, a MEH politikai államtitkára kérdésünkre nem kívánta ismertetni a jelentés részleteit. Lapunk megtudta, a Fidesz képviselőcsoportjában várhatóan ezen a héten fejeződik be az ugyanebben a témában megkezdett vizsgálat. Az ennek lefolytatásával megbízott Surján László a levelet aláíró képviselők többségével - így a nyaralásáról hazatért Bánki Erikkel is - beszélt már. A Fidesz várhatólag a jövő héten sajtótájékoztatón ismerteti a fejleményeket. A kormányszóvivő az MTI- nek nyilatkozva elmondta, hogy a kormány megvitatja a tavaszi ár- és belvízhelyzet miatt a személyi tulajdonú házakban, lakásokban keletkezett károk helyreállításáról és az újjáépítéssel kapcsolatos teendőkről szóló előterjesztéseket. Meghallgatják a Gazdasági Minisztérium tájékoztatóját az európai felzárkózás stratégiájáról, amely meghatározza a kabinet gazdasági döntéseit az elkövetkezendő három évben. A kormány megvitatja a Magyar Köztársaság területén élő nemzeti és etnikai kisebbségek helyzetéről szóló országgyűlési beszámolót. Törvény írja elő, hogy kétévente kell áttekinteni a helyzetet. Az előterjesztő igazságügy-miniszter átfogó elemzést készített a már teljesített feladatokról és a még megoldatlan kérdésekről. Borókai elmondta azt is: a kabinet határoz arról, hogy 4 milliárd forinttal megnöveli a mezőgazdasági termékek piacra jutási támogatásának előirányzatát. Az átcsoportosítás a Földművelésügyi és Vidékfejlesztési Minisztérium költségvetési fejezetén belül történik, az agrártermelési és a beruházási támogatás terhére. Rakéta a kertek alatt • Folytatás az 1. oldalról A tábornok leszögezte: minden egyes bomba - vagy mint ez esetben - műszer elhagyásának körülményeit az amerikai fél is kivizsgálja. A szóvivő megerősítette: semmiképp sem jelent robbanásveszélyt még egy robbanótöltet földbe csapódása sem. A jugoszláv bevetéseknél használt bombákat ugyanis többszörös elektronikai védelemmel látták el. A pilótának komplett műveletsort kell elvégeznie, hogy a töltetek beélesedjenek. Lapunk kérdésére válaszolva, miszerint vannak-e olyan községek, amelyek esetleg éppen egy, az amerikai vadászgépek által használt légifolyosóba esnek, s 'emiatt föltokottabb 'veszélynek vannak kitéve, a‘szóvivő elmondta: minden ’BéVé’tés útvonalát előre megtervezik. Ezek az útvonalak azonban még utólag is titkos minősítésűek, még ha tudottak is, hogy elsősorban a déli megyéket érintik. De az bizonyos, hogy nincs olyan települése az országnak, amely emiatt nagyobb veszélynek lenne kitéve. Deák Péter katonapolitikai szakértő lapunk érdeklődésére kifejtette: a magyar légtérben nem jöhet számításba az Adrián gyakorta szükséges szándékos bombaoldás. Az anyahajókra visszatérő gép ugyanis néha kénytelen a tengerbe ejteni a bevetésből bármilyen okból visszamaradt tölteteit, mivel ezekkel túl kockázatos volna a leszállás. Megítélése szerint már a légi bevetések óriási száma is szinte törvényszerűvé teszi a bombák, töltetek vagy eszközök véletlenszerű elvesztését, így azt sem tartja kizártnak, hogy a megtalált két szerkezetnél lényegesen több hullott már le az ország lakatlan területeire. Döglött bombák A NATO az Adrián külön övezeteket jelölt ki a pilótáknak, ahol vészhelyzetben megszabadulhatnak bombáiktól. Magyarországon az eredetileg iyen célra kijelölt területek szolgálhatnak „lerakodóhelyül” - valószínűsítették tegnap brüsszeli tudósítónknak nyilatkozó NATO-források. Katonai források egybehangzó véleménye szerint a vadászgépek akkor kényszerülnek megszabadulni a terhüktől, ha előzőleg már sikertelen kísérletet tettek a bomba kioldására. Egy egykori pilóta szerint ilyenkor az a legfontosabb szabály, hogy a ledobás előtt nem szabad élesíteni a bombát. Ennek a műveletnek az elvégzése biztosítja azt, hogy a fegyver „ártalmatlan” vasdarabként hulljon a földre. A volt pilóta a repülések 1-2 százalékánál tartotta normálisnak a fegyverek kényszerlandolását. Nemrég Olaszország és a szövetség között kisebb feszültséget szült, hogy az itáliai támaszpontokra leszálló vadászgépek meglehetősen sűrűn ejtették le felesleges lövedékeiket. Az olasz hatóságoknak 143 „katapultált” bombáról van tudomásuk. Az olaszok figyelmét egy tragikus esemény hívta fel a bombákra. Egy adriai-tengeri halász három lövedéket emelt ki a vízből hálójával. Az egyiket piszkálni kezdte, amely végül a kezében felrobbant. Gy.Z. Németh János nemet mond az ítélőtáblákra A bírói táblák létrehozása helyett az elsőfokú bíróságokat kellene megerősíteni -jelentette ki tegnap jogászok előtt Németh János egyetemi tanár, az Alkotmánybíróság elnöke. A Polgári perrendtartás magyarázata című kötet bemutatóján a Pallas Páholyban megjelent Göncz Árpád köztársasági elnök is. Németh János szerint az ítélőtáblák létrehozására rendszerint ott kerül sor, ahol sok a fellebbezés, nem kellő színvonalú az elsőfokú bíróságok munkája. A professzor kérdésünkre hozzáfűzte: a korábbi években több szakmai összejövetelen kifejtette ezt a nézetét, így tudott róla Solt Pál, a Legfelsőbb Bíróság elnöke és Vastagh Pál korábbi igazságügyminiszter is. T. Nagy Erzsébet, az igazságügyi tárca főosztályvezető-helyettese a tegnapi könyvbemutatón kérdésükre úgy nyilatkozott: a kormány várhatóan még az idén dönt a tárca által június végéig előterjesztendő javaslatról, mely szerint az ítélőtáblák intézményét 2002-ben vezetnék be. A jelenlegi elképzelés szerint vagy egyetlen országos tábla kezdené meg működését, vagy pedig öt. • J. K. A. Egyensúlytalan rádiókuratórium Vezetőre vár a Híradó Szabó László Zsolt, a Magyar Televízió ügyvezető elnöke tegnap nem tudott megállapodni Bocskay Zsolttal - az MTV Híradó főszerkesztőjével - további sorsáról. MH/MTI__________________ Mint azt korábban megírtuk, a poszt eddigi várományosával, az RTL Híradó vezetőjével, Tarr Péterrel sem egyezett meg Szabó. Úgy értesültünk, hogy ma reggel jelenti be az ügyvezető a személyi döntést a Híradó élén. A Magyar Rádió kuratóriumi elnöksége tegnapi tanácskozásán hosszas vita folyt arról a faxról, amelyet a kuratórium fideszes elnökhelyettese továbbított a testület valamennyi kormánypárti, továbbá az ellenzékhez sorolt KDNP-s, MDNP-s és MIÉP- es tagjának. A faxban - amelyet a Népszabadság tegnapi száma ismertetett - Németh Erzsébet elnökhelyettes közös, korábbi megbeszéléseikre hivatkozik, és arra hívja fel a képviselők figyelmét, hogy e szerint szavazzanak a testületben a döntéshozatalnál. Az ellenzéki kuratóriumi tagok rámutattak, hogy tavaly éppen a KDNP, az MDNP és a MIÉP delegáltjainak „ellensúlyozására” bővítették további öt kormánypárti taggal a testület létszámát. A kormányzati oldalt képviselők szerint a testület jogilag tökéletesen működhet, noha a valóságos kormányzati-ellenzéki arányok az ellenzék szerint nem felelnek meg a médiatörvényben előírt paritásos elvnek. A Petőfi rádió jövőjéről, valamint a Magyar Rádió Rt. Felügyelőbizottságának javadalmazásáról is hosszas eszmecserét folytatott hétfői, estébe nyúló ülésén az MR Közalapítvány kuratóriumának elnöksége - tájékoztatták a testület vezetői az MTI-t. Agárdi Péter (MSZP) elnök ismertetése szerint az elnökség meghallgatta Hajdú István beszámolóját a Petőfi rádió továbbfejlesztéséről, s az ismertetés kapcsán számos észrevétel hangzott el. A kuratórium elnöke elmondta: megítélése szerint a testület tagjai nagyjából egységes álláspontra helyezkedtek a tekintetben, hogy a Petőfi rádiónak nem a kereskedelmi rádiók utánzását és nem a mindenároni hallgatottságnövelést, hanem a közszolgálati feladatok frissebb, dinamikusabb, vonzóbb képviseletét kell célul kitűznie. Az elnökhelyettes közölte: a bizottságban a személyi kérdések megoldásához körülbelül egy hónapra lesz szükség. Az ülésen - igen nagy többséggel - határozatot hoztak arról, hogy nem emelik a bizottság tagjainak díjazását. A volt Postabank-vezér levelezne, ám Sepsey hazavárja Nincs eljárás Princz Gábor ellen A Kormányzati Ellenőrzési Hivatal (Kehi) továbbra is meg akarja hallgatni a Bécsben tartózkodó Princz Gábort, aki kétségbe vonja a szervezet illetékességét Postabank-ügyben. Princz, az egykori Postabank-vezér vagy írásban, vagy személyesen Bécsben válaszolna Sepseyék kérdéseire, ám a Kehinek egyik megoldás sem felel meg. MH-összefoglaló_________ Princz Gábor a Kormányzati Ellenőrzési Hivatal rendelkezésére áll, amennyiben a hivatal megkeresi őt írásban vagy Bécsben személyesen - közölte Nehéz-Posony István a távirati irodával. „Semmilyen eljárás nem folyik Princz Gábor ellen, amelynek alapján bárki intézkedhetne vele szemben” jelentette ki az ügyvéd. Princz fenntartja álláspontját, miszerint a hivatalnak nincs hatásköre tevékenységének vizsgálatára, ám ennek ellenére hajlandó válaszolni a Kehi kérdéseire. Nehéz-Posony elmondta azt is, hogy a Kehi a múlt héten állt el a május 31-ére tervezett Princzcel való találkozótól, amelyet korábban Végh Lajos, a hivatal munkatársa ajánlott fel Princznek. Ezzel szemben Sepsey Tamás, a Kehi elnöke - az MTI- n keresztül közzétett nyilatkozata szerint - fenntartja korábbi álláspontját, miszerint a Kormányzati Ellenőrzési Hivatal csak Magyarországon folytathat beszélgetést Princz Gáborral, ugyanis csak Magyarországon járhat el. Sepsey jelezte azt is, hogy a Kehi nem kezdeményezheti Princz kiadatását. A hivatal nem fogja kérdéseit levélben továbbítani Bécsbe, mert az államtitkot, illetve banktitkot is érintő kérdések külföldre juttatása esetén nem garantálható a titokvédelem. Ha Princz hű akar lenni korábbi nyilatkozataihoz, miszerint kívánatosnak tartja, hogy az igazság napvilágra kerüljön, akkor a Kehi rendelkezésére áll Magyarországon - fogalmazott Sepsey. Cáfolta Princz ügyvédjének nyilatkozatait, amelyek szerint a hivatal állt el a május 31-ei találkozótól, erről ugyanis - szögezte le a Kehi elnöke - nem jött létre megállapodás. A Kehi írásos megkeresésére Princz telefonon ajánlotta az ausztriai találkozót Végh Lajosnak, a Postabank-vizsgálatot irányító főosztályvezetőnek, ő azonban jelezte, hogy nem dönthet az ügyben. Sepsey kijelentette: ő döntött úgy, hogy a Kehi Ausztriában nem járhat el. A Kormányzati Ellenőrzési Hivatalnál folyó Postabank-vizsgálat során többek között azt ellenőrzik, hogy az Állami Pénz- és Tőkepiaci Felügyelet ellátta-e felügyeleti jogkörét, illetve egyenértékű volt-e az ÁPV Rt.-Postabank portfóliócsere. A vizsgálat várhatóan június végén zárul le. Princz Gábor Felháborodott érdekvédők • Folytatás az 1. oldalról Ferge Zsuzsa szociálpolitikus szerint a közmunka jelenleg nem alkalmas arra, hogy abból bárki megéljen. Ráadásul az érte kapott bér már adóztatott, ezért a valóságos értéke nem több, mint a minimálbér fele - tette hozzá Ferge. A kormány ezzel a szándékával újra bebizonyította, hogy csak a középréteget kívánja támogatni, pedig őket nem lehet „pénzért megvenni”. Felháborítónak tartjuk az ötletet, főleg úgy, hogy a kormány eddig semmit sem tett a munkahelyteremtés érdekében - nyilatkozott Bálint Attila, a Magyar Szakszervezetek Országos Szövetségének ügyvivője. Az ilyen ötleteket nem a magyar tiszteletbeli konzulok világtalálkozóján, hanem az arra alkalmas fórumokon, mint például az Országos Munkaügyi Tanácsban vagy a Gazdasági Tanács legutóbbi ülésén kellett volna nyilvánosságra hozni - jelentette ki. Jó lenne, ha a kormány nem csak beszélne a szociális párbeszéd megújításáról és nem bojkottálná az Országos Munkaügyi Tanács összehívását - fejtette ki Bálint Attila, majd hozzátette: a tb-alapok beolvasztásánál is láttuk, hogy a kormány szeret dönteni azokról a pénzekről, amelyeket a munkáltatók és a munkavállalók fizetnek. A miniszterelnök nem kellő időben és helyen tett nyilatkozata nem csak a szociális partnereknek, de valószínűleg a kormánytagok számára is meglepetést okozott - véli Borsik János, az Autonóm Szakszervezetek Szövetségének társelnöke. Borsik szerint a közmunka növeléséről szóló ígéret nem alkalmas a jelenlegi helyzet kezelésére, a közmunka ugyanis csak ideglenes vagy idényjellegű foglalkoztatást tesz lehetővé, és nem oldja meg a munkanélküli családok helyzetét. Temesfalvi Miklós, a Szabolcs Szatmár Bereg Megyei Munkaügyi Központ helyettes vezetője szerint a közmunkával jobban járnak a munkanélküliek, mint a járadékkal, ám ha nem módosítják mellé a szociális ellátásokról szóló jogszabályokat is, akkor félő, hogy több ezren maradhatnak teljes ellátás nélkül. • Horváth Margit - Joób Sándor Vezércikk a 7. oldalon Harrach három változata A Szociális és Családügyi Minisztériumban már dolgoznak azokon a javaslatokon, hogy miként lehetne a munkanélküli-járadékot bizonyos folyósítási idő eltelte után kiváltani közmunkával, közhasznú programokkal vagy átképzéssel - közölte Harrach Péter miniszter az MTI-vel hétfőn. A miniszterelnök azon kijelentésével kapcsolatban, miszerint a kormány tervei alapján jövőre a jelenlegi egy évről fél évre csökkentik a munkanélkülijáradék folyósításának időtartamát, Harrach Péter elmondta: a tárca két-három javaslatot készít elő. Ezek között szerepel, hogy kilenc hónapig járadékot folyósítanának a munkanélkülieknek, utána pedig közmunka-lehetőséget biztosítanának számukra. Egy másik változat szerint hat hónapig járna a járadék teljes összege - jelenleg átlagosan havi 20 ezer forint -, utána pedig csökkentenék az ellátást. A miniszter jelezte: a javaslatok várhatóan ősszel kerülhetnek az Országgyűlés elé, a végső megoldás pedig a jövő évi költségvetési törvénnyel születik meg.