Magyar Hírlap, 1999. június (32. évfolyam, 125-150. szám)

1999-06-22 / 143. szám

1999. JÚNIUS 22., KEDD Orbán Viktor szerint a Vajdaságban romlik az etnikai arány Még sok a nyitott kérdés A koszovói válság tapasztalata megerősíti, hogy Európa részei­nek biztonsága szorosan összefügg a kontinens egészének biz­tonságával. Ha egy ország vezetése céljai elérése érdekében a konfrontációt választja, és a környezete biztonságát veszélyezte­ti, akkor vállalnia kell a felelősséget is a következményekért. Ezt Göncz Árpád köztársasági elnök mondta azon a fogadáson, amelyet a NATO Workshop rendezvény résztvevőinek adott a Parlamentben. Az államfő szerint a koszovói megoldást a régió problémáinak átfogó rendezésébe kell illeszteni. Göncz Árpád délután külön­­megbeszélést folytatott Javier Solana NATO-főtitkárral. Az államfő az MH kérdésére el­mondta: a koszovói rendezés­nek azokról a pontjairól ta­nácskoztak, amelyeket a maga részéről nehéznek vél, és úgy érzi, hogy emberi-politikai ta­pintat kell hozzá. Ilyen például az UCK lefegyverzése, de ilyen az az esetleges hatalmi vákuum, amely Milosevics után és még az új hatalom felállása között keletkezhet. Egyetértettek abban, hogy a vajdasági kérdést az érintettek bevonása nélkül nem lehet megoldani, az ő elképzelései­ket nem lehet felülről dirigálni, hanem meg kell hallgatni a vé­leményüket. A köztársasági elnök kiemelte a magyar­szerb együttélés jövőjének fon­tosságát, amely, mint mondta, „eleve magával vonja azt, hogy kezet tudjunk nyújtani a szerb népnek ebben a rettenetesen nehéz helyzetben”. Solana kö­szönetet mondott Magyaror­szágnak és személy szerint az elnöknek a NATO-val való együttműködésért és szolida­ritásért. Az államfőtől kilépő NA­­TO-főtitkárt Kovács László volt külügyminiszter, az MSZP elnöke várta a folyo­són. Előzőleg Kovácstól az MH megtudta, hogy a délben tartott fogadásra öt perccel há­romnegyed egy előtt kapta meg (tehát negyvenperces ké­séssel) a meghívót, ám min­denképpen szót akart váltani Solanával. Ez ha röviden is, de megtörtént, és mint Kovács László lapunknak elmondta, megállapodtak, hogy a jövő hónapban Brüsszelbe utazik, és kötetlen eszmecserét foly­tat a főtitkárral. Javier Solana pontosan fél háromkor érkezett a Gobelin terembe, ám kár volt sietnie, Orbán Viktor miniszterelnök ugyanis öt percet várakoztatta, mert késve érkezett. A talál­kozóról sajtóértekezleten szá­moltak be, amelyen a minisz­terelnök arról beszélt, hogy el­sősorban a koszovói helyzettel foglalkoztak. Orbán úgy vélte, a Vajdaságban tovább romlik a magyarok etnikai aránya, a vajdasági magyarság nehezebb időszak elé néz, mint a légi csa­pások idején. Solana azt fejte­gette, hogy a KFOR képes ga­rantálni a menekültek bizton­ságos hazatérését, az albánok és szerbek együttélését. A szerbektől azt várja, hogy adja­nak esélyt a békének, marad­janak Koszovóban és terem­tődjön meg egy olyan mul­tikulturális együttélés, amely példaértékű lehet. A Magyar Hírlap kérdésére a NATO főtitkára jó elképze­lésnek, földrajzi szempontból megfelelőnek nevezte, hogy Magyarországon legyen a maj­dani újjáépítési központ. Meg­jegyezte, hogy a döntést nem ő hozza, de szimpátiával visel­tetik iránta. Orbán Viktor la­punknak arra a felvetésére, hogy mire alapozzuk aktív be­kapcsolódásunkat a jugoszlá­viai újjáépítésbe, hiszen általá­ban ezt azok szokták végezni, akik a finanszírozókat hozzák, azt válaszolta, hogy a nagy nemzetközi cégek adják a fő­­vállalkozókat. Ez bizonyára most is így lesz, Magyarország­nak pedig az a feladata, hogy a magyar cégek beszállítóként vegyenek részt a fővállalkozók mellett. A kormányfő elmond­ta, hogy a kabinet mai ülésén tárgyal az újjáépítéssel foglal­kozó tárcaközi bizottság fel­állításáról. Fodor Lajos, a Honvédelmi Minisztérium helyettes állam­titkára lapunknak azt mondta, direkt módon nem lobbyzunk az újjáépítésben való részvéte­lünkért, de miután több mint tíz hadiipari cég vezetője jött el Budapestre, szó esik arról is, milyen legyen a jövő fegyver­zete és milyen lesz az újjáépí­tés. Szeretnénk, ha Budapes­ten lenne az ezt koordináló központ, de ebben a pillanat­ban ez még csak körvonalazó­dik - hangsúlyozta Fodor. Olyan időszakban kerül sor a konferenciára, amikor sok friss, megválaszolásra váró kérdés van napirenden - nyi­latkozta az MH-nak Somogyi Ferenc, a Magyar Atlanti Ta­nács elnöke. Ezen a fórumon szenzációs bejelentések, meg­oldások nem hangzanak el, de mégis élnek a résztvevők azzal a lehetőséggel, hogy informális keretek között tárgyaljanak. Koszovóval kapcsolatban So­mogyi hangsúlyozta, szembe­sülni kell azzal, hogy ami most történik, az a háború végét je­lenti, de semmiképpen nem je­lent megoldást, mert az még számos olyan kérdést vet fel, amelyet részben a NATO-n belül, részben gazdasági terü­leteken kell kezelni. • Forró Evelyn Solana: Milosevics a múltat jelképezi, nincs helye a jövő Európájá­ban - hangoztatta a Parla­mentben elmondott beszédé­ben Javier Solana. A NATO főtitkára szerint a válság átfo­gó és tartós megoldása érde­kében a béke és biztonság megteremtése után helyre kell állítani Jugoszlávia gaz­daságát is. Az ehhez szükséges nem­zetközi segélyek feltétele vi­szont az, hogy a szerb nép el­fogadja a demokráciát és a to­leranciát. Miloseviccsel ez nem képzelhető el - tette hoz­zá Solana. Ugyanakkor közöl­te, hogy a KFOR nemzetiségi hovatartozástól függetlenül megvédi a koszovói lakoso­kat. A főtitkár a válságot két értékrend közötti konfliktus­ként jellemezte. A Milosevics által képviselt nacionalizmus, az idegengyűlölet és a tiszta etnikumú államokról szóló el­képzelés állt szemben a NA­TO alapelveivel, a demokrá­ciával, a szabadsággal, a stabi­litással és a nemzetiségi sok­színűséggel. A háború meg­mutatta, hogy a szövetség kész kiállni az alapokmányá­ban foglalt értékekért. Milo­sevics meghátrálása közös si­ker volt, amelyben a NATO­tagországok és a három új tagállam mellett a békepart­nerségben részt vevő orszá­gok is bebizonyították, hogy elkötelezettek a NATO érté­kei és elvei iránt - hangsú­lyozta a szövetség főtitkára. Solana abban az ülésterem­ben mondott külön köszöne­tet a magyar országgyűlésnek a magyar zászlóalj KFOR- ban történő felajánlásáért, ahol a képviselők megszavaz­ták katonák kiküldését. A főtitkár kitért Oroszor­szágnak a válságmegoldásban játszott szerepére, és személy szerint méltatta Csernomir­­gyin tevékenységét. Solana reményei szerint új fejezet kezdődik a NATO és Orosz­ország kapcsolatában. • Haszán Zoltán Milosevics már a múlté Kwasniewski lengyel államfő és Solana NATO-főtitkár fotó: isza ferenc Wesley Clark a nemzeti szuverenitás új értelméről Egy újabb etnikai tisztogatásnak súlyos következményei lennének Jugoszláviában - mondta tegnap Budapesten Wesley Clark, a NATO európai erőinek főparancsnoka. Clark szerint a koszovói beavatkozás legfőbb hozadéka, hogy a nemzeti szuverenitásról korábban alkotott eszme meghaladottá vált. Clark sajtótájékoztatóján el­mondta: Milosevics jugo­szláv elnök saját erejét és ha­talmát etnikai konfliktusok gerjesztésével tartja fent. Ezért természetes, hogy most sokan Jugoszlávia ki­sebbségek által lakott részé­re tekintenek, Montenegró­ra, a Szandzsákra vagy a Vaj­daságra, és azt kérdezik, mi lehet a következő célpontja, hol van meg a gyúanyag a következő etnikai tisztoga­tásra. „Én nem kívánok ta­lálgatni, csak azt mondom, a nemzetközi közösségnek fi­gyelnie kell arra, hogy a Bal­kán stabilitása nagymérték­ben attól függ, sikerül-e sza­kítani az etnikai tisztogatá­sok ördögi körével” - mond­ta a főparancsnok. Clark megelégedéssel nyugtázta, hogy az UCK be­leegyezett lefegyverzésébe. Mint mondta, az UCK embe­rei a jövőben új karriert kezdhetnek a politikában vagy a rendőrségi munkában, de katonai szervezetként az UCK-nak nincs jövője. Az Oroszországgal kap­csolatos problémákról szól­va elmondta: az orosz csapa­tokat a koszovói erők része­ként fogják bevonni a béke­teremtésbe, ahol az egységes NATO-parancsnokság alatt állnak majd. Ha nem követik a NATO utasításait, akkor valaki mást kell találni erre a feladatra. „Ami a repülőtéri incidenst illeti - fogalmazott tudtunk róla, hogy elhagy­ták Boszniát, ezzel megsér­tették a boszniai békefenn­tartásról szóló egyezményt. A repülőtéren azonban el­szigetelődtek. Nem hiszem, hogy ez katonai kérdés volt, sokkal inkább politikai probléma.” Wesley Clark szerint a­ koszovói akció ta­nulsága, hogy a diplomáciát néha katonai erővel kell tá­mogatni, és ha kell, a NATO sikeresen segítheti a dip­lomáciát. „A XX. század végén olyan problémák keletkez­tek, amelyek nem államhatá­rokon keresztül, hanem egy államon belül jöttek létre, és ezek hatással vannak egy ré­gió stabilitására. Nemzetközi normákat, szabályokat és jo­gi eljárásokat kell kidolgoz­nunk, hogy képesek legyünk szabályozni egy állam belső magatartását, ha saját polgá­rai ellen cselekszik. Az a gon­dolat, hogy az államok szuve­rének és azt csinálnak saját polgáraikkal, amit akarnak, egyszerűen a múlté” - mond­ta a NATO európai főpa­rancsnoka. Clark egy kérdésre vála­szolva azt mondta, a béke­­fenntartásban részt vevő ma­gyar kontingens ugyanolyan veszélyeknek néz elébe, mint a többi katona. A szö­vetséges országoknak meg kell osztozni az akció ve­szélyein. Lapunk kérdésére megerősítette, hogy az ENSZ nyomozni kezdett a Koszovóból Szerbiába hur­colt több száz bebörtönzött albán értelmiségi holléte ügyében, és mint mondta, a NATO minden segítséget megad a világszervezetnek ehhez a munkához. Milosevics padlón van, de még nem ütötték ki - közölte a Parlamentben még délelőtt elmondott beszédében Clark. A főparancsnok ugyanakkor teljes sikerként értékelte a lé­gi csapásokat, mivel a NATO valamennyi célkitűzése telje­sült. Milosevics tavaly nyár óta folyamatosan megszegte a nemzetközi szervezeteknek tett ígéreteit, miközben az ál­tala irányított fegyveres erők fokozatosan üldözték és a legbrutálisabb eszközökkel terrorizálták a koszovói albá­nokat. Márciusra egyedül a NATO maradt akcióképes, és bebizonyosodott, hogy a diplomáciát erővel kell alátá­masztani - vélekedett Clark. A főparancsnok bejelentette, hogy a szerbek kivonultak Koszovóból és a több mint húszezres KFOR-egységek vették át az irányítást. •Ú. M. KÜLFÖLD - BELFÖLD Magyar Hírlap 3 Kitüntetések MTI_____________________ Az American Academy of Achievement hétfőn Buda­pesten kitüntette Göncz Ár­pád köztársasági elnököt. A magyar államfő a szervezet Golden Plate elnevezésű díját kapta meg. Ugyanebben a ki­tüntetésben részesült Orbán Viktor miniszterelnök is. Az 1961-ben alapított amerikai szervezet diákjai ezekben a na­pokban tartják Budapesten éves tanácskozásukat. A mint­egy 400 diák minden évben megszavazza, kik legyenek a díjnyertesek. Ebben a díjban részesültek korábban Ronald Reagan, George Bush, Jimmy Carter volt elnökök, Bill Ga­tes, a Microsoft első embere. ­ Újra teljes a MEH vezérkara Mikes Éva kinevezése biztos, Mojzes Imre kommunikációs államtitkár lehet Július 1-jével Mikes Éva fdeszes képviselőt, a nemzetbizton­sági bizottság alelnökét kinevezik a közigazgatásért felelős politikai államtitkárrá - jelentette be Stumpf István minisz­ter. Forrásaink a felállítandó kommunikációs-informatikai ál­lamtitkárság leendő vezetőjeként Mojzes Imrét, a 2000. évvel kapcsolatos feladatok kormánybiztosát említették. Mindin­kább valószínű, hogy a kormányban ebben az évben nem tör­ténik számottevő változás. Ezt jelzi, hogy továbbra sincs idő­pontja az Orbán-Torgyán-találkozónak, amely az esetleges kormányátalakítás érdekében szerveződne. Elképzelhető, hogy idén egyetlen minisztert sem válta­nak le. A kormányfő ugyan elégedetlen néhány tárca ve­zetőjével, döntéseit azonban várhatóan későbbre halasztja. Információink szerint ennek oka, hogy mindeddig nem ta­lálták meg a megfelelő utódo­kat. Amennyiben mégis válto­zás történik, az legkorábban ősszel következik be. Torgyán József lapunknak elmondta, a miniszterelnökkel külön meg­beszélést ő nem tervez, s ed­dig a miniszterelnök sem java­solt erre időpontot. A kisgazdapárt elnöke emlékeztetett, hogy koráb­ban kijelentette: nem tartja szükségesnek a kabinet át­alakítását, hiszen a kormány sikeres évet tudhat maga mö­gött, az FKGP miniszterei jól dolgoznak, elmozdításukra semmi szükség. Arra a kér­désünkre, hogy ez azt is je­­lentheti-e, hogy a kormány változatlan összetételben dolgozik-e ősztől, az FVM vezetője azt mondta, nem bo­csátkozik jóslatokba. Orbán Viktor miniszter­­elnök és Stumpf István kan­celláriaminiszter szombati megbeszélésén eldőlt: július 1-jétől Mikes Éva, a Fidesz képviselője, a parlament nemzetbiztonsági bizottsá­gának alelnöke lesz a MEH közigazgatási-területfejlesz­tési politikai államtitkára. Erről Balsai István (MDF) frakcióvezető számolt be a koalíciós képviselőcsopor­tok szokásos egyeztetését követően. Mikes kérdésünk­re annyit mondott: „Végül is ez a szakmám” - fogalma­zott a politikus. Szájer József Fidesz frak­cióvezető az egyeztetést kö­vetően elmondta: a kormány júniusi informális megbeszé­lését követően már csak jú­liusban találkozik. Stumpf István kancellária­­miniszter elmondta: tervezik a kommunikációs-informati­kai államtitkárság felállítását, az előkészítő munka folyik, ám azt egyelőre nem tudta megmondani, hogy ez szep­temberig befejeződik-e. La­punk más forrásból megtud­ta: a politikai államtitkári poszt esélyese Mojzes Imre, a 2000. évvel kapcsolatos fela­datok kormánybiztosa. Gyuricza Béla politikai ál­lamtitkár, nemzetbiztonsági főtanácsadó megüresedett helyét Rockenbauer Zoltán országgyűlési képviselő, a kormányfő külpolitikai kabi­netjének vezetője foglalhatja el a MEH-ben. Rockenbauer korábban lapunknak nem kí­vánt erről nyilatkozni, mond­ván nem kapott felkérést. Úgy tudjuk, az államtitkárság funkciója és feladatköre je­lentősen megváltozna, s Rockenbauer jelenlegi funk­cióját is megtarthatná. A Magyar Hírlap informá­ciói szerint augusztus 1-jével változás lesz Stumpf István kabinetjében. Kerék-Bárczy Szabolcs helyettes államtit­kár kabinetfőnök a Külügy­minisztériumba távozik, he­lyére Tóth Zsolt, a kabinet munkatársa kerül. • Gazda Albert - Gréczy Zsolt Frajna Imre még nem döntött Mikó Tivadar OEP-főigazgatóról A miniszterelnök javaslatára Göncz Árpád köztár­sasági elnök kinevezte Frajna Imrét a társadalom­­biztosítási alapokat felügyelő pénzügyminiszté­riumi politikai államtitkárrá hétfőn a Parlament­ben. A június 21-én hivatalba lépett fideszes állam­titkár eskütétele után az MTI-nek elmondta: a tb 80 milliárd forintot meghaladó hiányát a vagyonér­tékesítésből, a központi költségvetésből kívánják pótolni. A tb-vagyon értékesítéséből eddig csak­nem nyolcmilliárd forint folyt be. Ősszel várható a­­ jelentősebb vagyonelemek, például az OTP-rész­vények eladása. Az OEP jelenlegi vezetésének te­vékenységével kapcsolatban Frajna Imre közölte: a szervezet irányításában több hiányosságot is ta­pasztalt. Véleménye szerint ezzel magyarázható az is, hogy a pénztár az elmúlt időszakban nem tudta kellő hatékonysággal ellátni feladatát. A pénztárat vezető Mikó Tivadar sorsáról az államtitkár né­hány napon belül dönt. A korábban Selmeczi Gab­riella által vezetett kilencfős államtitkári kabinet a Pénzügyminisztériumhoz kerül át. Ezen a terüle­ten Frajna Imre nem tervez változtatásokat. Az MSZP először Bihariról szavaztatna Egyetértés az alkotmánybíró-jelöltekről Bihari Mihály, Kukorelli Ist­ván és Vasadi Éva alkot­mánybíróvá választását a Fi­desz, az MSZP és az MDF képviselőcsoportja is támo­gatja. A szocialisták ugyan­akkor szeretnék, ha először az általuk javasolt Bihari megválasztásáról döntene a Ház, s csak azután szavazná­nak a koalíció jelöltjéről. Az alkotmánybírókat je­lölő parlamenti bizottság tegnapi ülésén több mint kétharmados konszenzus alakult ki a jelöltek szemé­lyéről, így a Fidesz, az MSZP és az MDF képviselőcsoport­ja is támogatja Bihari Mi­hály, Kukorelli István és Va­sadi Éva alkotmánybíróvá választását. Áder János házelnök és Vastagh Pál MSZP-s bizott­sági elnök tájékoztatása sze­rint csupán az SZDSZ nem alakította ki még végső állás­pontját. Bihari és Vasadi Éva jelöléséről a MIÉP pedig úgy nyilatkozott: egységes frak­cióvélemény híján feltehe­tően csak képviselőik egy ré­sze támogatja majd Bihari Mihály volt szocialista képvi­selő jelölését. Kiderült, az el­járásjogi kérdésekben még várakozó álláspontra helyez­kedik az MSZP, mivel szeret­nék, hogy a mai szavazáson előbb Bihari megválasztásá­ról döntsön a T. Ház, s csak ezután tegyék fel szavazásra a kormánykoalíció jelöltjé­nek, Vasadi Évának a meg­választását. Áder János szerint az a tény, hogy az MSZP hozzájá­rult a három jelölt ma dél­előtti alkotmányügyi bizott­sági meghallgatásához, jelzi: feltehetően eredményes lesz a délutáni szavazás. Az Or­szággyűlés elnöke szerint meg kellene tartani azt a ha­gyományt, hogy a három je­löltről együtt szavazzon a parlament. Úgy látja, ha a frakciók biztosítják a kellő részvételt és mindenki tartja magát adott szavához, min­denképpen eredményes lesz a délutáni szavazás, s a há­rom új alkotmánybíró lete­heti az esküt is. Vastagh Pál volt igazság­ügyminisztertől a Magyar Hírlap megkérdezte: függet­lenül Bihari Mihály tudomá­nyos elismertségétől, szak­mai tekintélyétől, nem le­­het-e veszélyeket rejtő prece­dens, hogy egy volt ország­­gyűlési képviselő, párttiszt­ségviselő kerüljön a taláros testületbe? Vastagh leszö­gezte: nem volt vita a bizott­ságban sem Bihari jelölésé­ről, így ez jelzi tudományos reputációját is. Utalt arra - Sólyom Lászlóra gondolva hogy az Alkotmánybíróság történetében előfordult már, hogy egy politikai szervezet vezetője lett alkotmánybíró, aki közmegelégedésre töltöt­te be pozícióját. Az MSZP-s politikus biztos abban, hogy Bihari professzor függetlení­teni tudja magát azoktól a politikai hatásoktól, amelye­ket az előző négy év képvise­lősége jelentett számára. Áder mindezzel kapcso­latban kiemelte: ha minden 19. alkalommal kerül sor ar­ra, hogy egy korábban párt­tisztséget vállaló személy kapjon jelölést az alkot­mánybíróságba, úgy komoly gond nem támadhat a jövő­ben sem. A jelölt személye körüli támogatás azt mutat­ja, hogy a frakciók feltétele­zik­ Bihari teljes szakmai korrektségét, tudása legjavát latba vetve vesz majd részt a taláros testület munkájában. Miután a választási proce­dúra konkrét módjáról nem született egyetértés a gré­miumban, az MSZP elnöksé­ge a mai nap folyamán ad végleges választ levélben a többi képviselőcsoportnak. • Megyeri Dávid Az EIU elemzi a kockázatot Magyarországra, az egyedüli frontállamra valószínűleg ká­ros politikai és gazdasági ha­tással lesz a Jugoszlávia elleni háború, bár az ország nem ak­kora mértékben fog kárt szen­vedni, mint a balkáni államok - állapítja meg Magyarország gazdasági, politikai helyzeté­ről, valamint 1999-2000-re szóló gazdasági kilátásairól Londonban kiadott legújabb jelentésében az Economist In­telligence Unit (EIU). MH-összefoglaló___________ A háború következményei számos súlyos kockázatot je­lentenek Magyarország szá­mára. „Újabb potenciális meg­osztó tényezőt jelent a már po­larizálódott belpolitikai színté­ren, és alááshatja a politikai egyensúlyt. Kedvezőtlen ha­tással lesz a kereskedelemre, a tranzitszállításokra, a hajózás­ra, a turizmusra, az általános bizalomra, káros következmé­nyekkel a külföldi befekteté­sekre. Fokozhatja a térségbeli feszültséget azáltal, hogy a ma­gyarkérdés nagyobb hang­súllyal merül fel, különösen ha a Vajdaság státusa nemzetkö­zileg napirendre kerül, aho­gyan vezető politikusok Buda­pesten szorgalmazzák. Meg­mérgezheti az ország Jugoszlá­viához fűződő kapcsolatát an­nak ellenére, hogy a kormány megpróbálja kisebbíteni az or­szág háborúban való részvéte­lét” - tartalmazza a jelentés. Az ország elmúlt negyedévi politikai folyamatait elemezve a jelentés felidézte a MIÉP és Lányi Zsolt Vajdaság függet­lenségére vonatkozó javasla­tát. „Egyetlen fontos politikus sem támogatja nyilvánosan a határrevízió kérdését, a kor­mány elutasító volt Csurka követelését illetően, s gyors ütemben cáfolta, hogy Lányi Zsolt a kormány nevében be­szélt volna. Kétségtelen azon­ban, hogy a kormányzó párt arra használja fel a háborút, hogy nyomást gyakoroljon a Vajdaság státusának Szerbián belüli megváltoztatása ügyé­ben” - mutat rá az elemzés. A magyar külpolitika másik nagy területe, az európai uniós csatlakozási tárgyalások kap­csán az EIU megállapítja: bár a magyar kormány továbbra is a 2002-es csatlakozással szá­mol, az unióban igen kevesen veszik komolyan ezt a dátu­mot. A londoni elemző cso­port szerint nem valószínű, hogy a csatlakozásra 2005 előtt sor kerül. Hatszáz tanú a Globex-ügyben Külföldi ingatlanokban a kisbefektetők pénze A rendőrség jogsegély kere­tén belül kérvényezte a Glo­­bex németországi anyacégé­nek iratait, amelyek megis­merését követően még az sem kizárt, hogy a cég anya­­országbeli illetékes vezetőit is kihallgatják tanúként. A Szervezett Bűnözés Elleni Igazgatóság nyomozói eddig mintegy 300 megkárosított kisbefektetőt hallgattak ki, de még legalább ennyinek kell tanúvallomást tennie. A szakértők által hiányként megállapított több mint négymilliárd forint egy részé­ből a nyomozás adatai szerint a két gyanúsított cégvezető Európa különböző országai­ban értékes ingatlanokat vá­sárolt fel. A rendőrség Szervezett Bűnözés Elleni Igazgatósá­gán (SZBEI) eddig több mint háromszáz tanút hallgattak ki a Globex cégcsoport veze­tői ellen indított nyomozás során. Nagy részük az Állami Pénz- és Tőkepiaci Felügye­let listáján szereplő kisbefek­tetők közül került ki, akik né­hány tízezer és egymillió fo­rint közötti összeget veszítet­tek a Globex jóvoltából. Emlékezetes, hogy Vajda László és Vellai Györgyi, a Globex Holding elnöke és vezérigazgatója ellen csalás és sikkasztás alapos gyanúja miatt indított eljárást a rend­őrség. A Globex tucatnyi jogi személy - köztük a Soproni Önkormányzat és a Honvé­delmi Minisztérium vala­mint több száz kisbefektető pénzével nem tudott elszá­molni. Az eddig feltárt kár meghaladja a 4 milliárd forin­tot. A két gyanúsítottat né­metországi kiadatási őrizet­ből április 15-én szállították Budapestre, s azóta is előze­tes letartóztatásban vannak. Németh László ezredes, a SZBEI nyomozó főosztályá­nak vezetője lapunk érdek­lődésére elmondta: az eddig meghallgatott háromszáz ta­nú mellett még legalább há­romszáz kisbefektető tanú­­kénti kihallgatása van hátra, ami késő őszig is elhúzódhat. Rajtuk kívül tanúként hall­gatták meg a Globex cégcso­port cégeinek felső és közép­szintű vezetőit csakúgy, mint az egyes kifizetésekben köz­reműködő pénztárosokat vagy a székház portásait. Ezzel párhuzamosan több könyvszakértő dolgozik az eddig begyűjtött iratoknak az elemzésén. A főosztályvezető lapunk kérdésére hozzáfűzte: a kö­zelmúltban a magyar hatósá­gok jogsegély keretén belül bekérték a Globex németor­szági anyacégének üzleti do­kumentációját, amely lehető­vé tenné a magyar cégcsoport ide irányuló befektetéseinek értékelését. A két gyanúsí­tott korábban hangoztatott állítása, amely szerint a hiányzó milliárdok a német cégnél a mai napig is meg­vannak - mégpedig megfele­lő kötvények formájában -, kétségbe vonható. Nem ki­zárt, hogy ezen dokumentu­mok megismerését követően tanúként hallgatnák meg a Globex német anyavállalatá­nak illetékes vezetőit is. A nyomozás legfrissebb adatai szerint valószínűsíthe­tő, hogy Vajdáék a hiányzó pénz egy részét külföldi in­gatlanok vásárlására fordí­tották - mondta a főosztály­­vezető. Ezeket azonban - a magyar területen felkutatott mintegy fél tucat ingatlannal szemben - nem lehet zár alá venni, így nem sok esély van a kár megtérülésére. Vélhe­tően nemzetközi jogászokra hárul az alkudozás. Az ezredes nem titkolta: az áprilisban kezdődött ki­hallgatások alapján már bizo­nyosnak látszik, hogy Vajda és Vellai mellett más vezető beosztású alkalmazottak is követtek el bűncselekményt, még ha csak bűnsegédként is. A jogszabályba ütköző pénz­ügyi tranzakciók végrehajtá­sát ugyanis meg kellett volna tagadniuk még abban az eset­ben is, ha ezekre vezetőik utasították is őket. Ugyancsak kérdéses lehet az egyes károsult intézménye­ket képviselő személyek sze­repének megítélése. Ugyanis néhány károsult cég képvise­lője bizonyosan nem járt el kellő gondossággal, s emiatt nem kizárt belső fegyelmi fe­lelőssége vonás - mondta Né­meth László. A Globex-vezetők védőit lapzártánkig nem tudtuk el­érni. • G. Z. Rögös úton a kártérítési perek Ha a külföldön felderített ingatlanok Vajdáék magántulajdoná­ban vannak, akkor a magyar hatóságok elviekben élhetnek a zár alá vétel intézményével - mondta lapunk kérdésére Zámbó Gyula, a nemzetközi jogsegélyügyekben jártas ügyvéd. Bár az egyes országokkal megkötött és hatályban lévő jogsegély egyez­mények szövege némi eltérést mutathat, az ilyen ingatlanok sor­sa többnyire az értékesítés. Merőben más megítélés alá esik, ha a felkutatott ingatlan nem magántulajdonban, hanem egy jogi személy, nevezetesen a Globex vállalkozás birtokában van. Ez esetben az érvényes jog­szabályok nem teszik lehetővé a hatóságok számára a zár alá vé­telt. Legfeljebb egy esetleges hivatalos felszámolási eljárás, vagy valamelyik károsult által indított polgári peres eljárás során pró­bálhatnak meg érvényt szerezni a jogos kártérítési követelésnek.

Next