Magyar Hírlap, 1999. június (32. évfolyam, 125-150. szám)
1999-06-22 / 143. szám
1999. JÚNIUS 22., KEDD Orbán Viktor szerint a Vajdaságban romlik az etnikai arány Még sok a nyitott kérdés A koszovói válság tapasztalata megerősíti, hogy Európa részeinek biztonsága szorosan összefügg a kontinens egészének biztonságával. Ha egy ország vezetése céljai elérése érdekében a konfrontációt választja, és a környezete biztonságát veszélyezteti, akkor vállalnia kell a felelősséget is a következményekért. Ezt Göncz Árpád köztársasági elnök mondta azon a fogadáson, amelyet a NATO Workshop rendezvény résztvevőinek adott a Parlamentben. Az államfő szerint a koszovói megoldást a régió problémáinak átfogó rendezésébe kell illeszteni. Göncz Árpád délután különmegbeszélést folytatott Javier Solana NATO-főtitkárral. Az államfő az MH kérdésére elmondta: a koszovói rendezésnek azokról a pontjairól tanácskoztak, amelyeket a maga részéről nehéznek vél, és úgy érzi, hogy emberi-politikai tapintat kell hozzá. Ilyen például az UCK lefegyverzése, de ilyen az az esetleges hatalmi vákuum, amely Milosevics után és még az új hatalom felállása között keletkezhet. Egyetértettek abban, hogy a vajdasági kérdést az érintettek bevonása nélkül nem lehet megoldani, az ő elképzeléseiket nem lehet felülről dirigálni, hanem meg kell hallgatni a véleményüket. A köztársasági elnök kiemelte a magyarszerb együttélés jövőjének fontosságát, amely, mint mondta, „eleve magával vonja azt, hogy kezet tudjunk nyújtani a szerb népnek ebben a rettenetesen nehéz helyzetben”. Solana köszönetet mondott Magyarországnak és személy szerint az elnöknek a NATO-val való együttműködésért és szolidaritásért. Az államfőtől kilépő NATO-főtitkárt Kovács László volt külügyminiszter, az MSZP elnöke várta a folyosón. Előzőleg Kovácstól az MH megtudta, hogy a délben tartott fogadásra öt perccel háromnegyed egy előtt kapta meg (tehát negyvenperces késéssel) a meghívót, ám mindenképpen szót akart váltani Solanával. Ez ha röviden is, de megtörtént, és mint Kovács László lapunknak elmondta, megállapodtak, hogy a jövő hónapban Brüsszelbe utazik, és kötetlen eszmecserét folytat a főtitkárral. Javier Solana pontosan fél háromkor érkezett a Gobelin terembe, ám kár volt sietnie, Orbán Viktor miniszterelnök ugyanis öt percet várakoztatta, mert késve érkezett. A találkozóról sajtóértekezleten számoltak be, amelyen a miniszterelnök arról beszélt, hogy elsősorban a koszovói helyzettel foglalkoztak. Orbán úgy vélte, a Vajdaságban tovább romlik a magyarok etnikai aránya, a vajdasági magyarság nehezebb időszak elé néz, mint a légi csapások idején. Solana azt fejtegette, hogy a KFOR képes garantálni a menekültek biztonságos hazatérését, az albánok és szerbek együttélését. A szerbektől azt várja, hogy adjanak esélyt a békének, maradjanak Koszovóban és teremtődjön meg egy olyan multikulturális együttélés, amely példaértékű lehet. A Magyar Hírlap kérdésére a NATO főtitkára jó elképzelésnek, földrajzi szempontból megfelelőnek nevezte, hogy Magyarországon legyen a majdani újjáépítési központ. Megjegyezte, hogy a döntést nem ő hozza, de szimpátiával viseltetik iránta. Orbán Viktor lapunknak arra a felvetésére, hogy mire alapozzuk aktív bekapcsolódásunkat a jugoszláviai újjáépítésbe, hiszen általában ezt azok szokták végezni, akik a finanszírozókat hozzák, azt válaszolta, hogy a nagy nemzetközi cégek adják a fővállalkozókat. Ez bizonyára most is így lesz, Magyarországnak pedig az a feladata, hogy a magyar cégek beszállítóként vegyenek részt a fővállalkozók mellett. A kormányfő elmondta, hogy a kabinet mai ülésén tárgyal az újjáépítéssel foglalkozó tárcaközi bizottság felállításáról. Fodor Lajos, a Honvédelmi Minisztérium helyettes államtitkára lapunknak azt mondta, direkt módon nem lobbyzunk az újjáépítésben való részvételünkért, de miután több mint tíz hadiipari cég vezetője jött el Budapestre, szó esik arról is, milyen legyen a jövő fegyverzete és milyen lesz az újjáépítés. Szeretnénk, ha Budapesten lenne az ezt koordináló központ, de ebben a pillanatban ez még csak körvonalazódik - hangsúlyozta Fodor. Olyan időszakban kerül sor a konferenciára, amikor sok friss, megválaszolásra váró kérdés van napirenden - nyilatkozta az MH-nak Somogyi Ferenc, a Magyar Atlanti Tanács elnöke. Ezen a fórumon szenzációs bejelentések, megoldások nem hangzanak el, de mégis élnek a résztvevők azzal a lehetőséggel, hogy informális keretek között tárgyaljanak. Koszovóval kapcsolatban Somogyi hangsúlyozta, szembesülni kell azzal, hogy ami most történik, az a háború végét jelenti, de semmiképpen nem jelent megoldást, mert az még számos olyan kérdést vet fel, amelyet részben a NATO-n belül, részben gazdasági területeken kell kezelni. • Forró Evelyn Solana: Milosevics a múltat jelképezi, nincs helye a jövő Európájában - hangoztatta a Parlamentben elmondott beszédében Javier Solana. A NATO főtitkára szerint a válság átfogó és tartós megoldása érdekében a béke és biztonság megteremtése után helyre kell állítani Jugoszlávia gazdaságát is. Az ehhez szükséges nemzetközi segélyek feltétele viszont az, hogy a szerb nép elfogadja a demokráciát és a toleranciát. Miloseviccsel ez nem képzelhető el - tette hozzá Solana. Ugyanakkor közölte, hogy a KFOR nemzetiségi hovatartozástól függetlenül megvédi a koszovói lakosokat. A főtitkár a válságot két értékrend közötti konfliktusként jellemezte. A Milosevics által képviselt nacionalizmus, az idegengyűlölet és a tiszta etnikumú államokról szóló elképzelés állt szemben a NATO alapelveivel, a demokráciával, a szabadsággal, a stabilitással és a nemzetiségi sokszínűséggel. A háború megmutatta, hogy a szövetség kész kiállni az alapokmányában foglalt értékekért. Milosevics meghátrálása közös siker volt, amelyben a NATOtagországok és a három új tagállam mellett a békepartnerségben részt vevő országok is bebizonyították, hogy elkötelezettek a NATO értékei és elvei iránt - hangsúlyozta a szövetség főtitkára. Solana abban az ülésteremben mondott külön köszönetet a magyar országgyűlésnek a magyar zászlóalj KFOR- ban történő felajánlásáért, ahol a képviselők megszavazták katonák kiküldését. A főtitkár kitért Oroszországnak a válságmegoldásban játszott szerepére, és személy szerint méltatta Csernomirgyin tevékenységét. Solana reményei szerint új fejezet kezdődik a NATO és Oroszország kapcsolatában. • Haszán Zoltán Milosevics már a múlté Kwasniewski lengyel államfő és Solana NATO-főtitkár fotó: isza ferenc Wesley Clark a nemzeti szuverenitás új értelméről Egy újabb etnikai tisztogatásnak súlyos következményei lennének Jugoszláviában - mondta tegnap Budapesten Wesley Clark, a NATO európai erőinek főparancsnoka. Clark szerint a koszovói beavatkozás legfőbb hozadéka, hogy a nemzeti szuverenitásról korábban alkotott eszme meghaladottá vált. Clark sajtótájékoztatóján elmondta: Milosevics jugoszláv elnök saját erejét és hatalmát etnikai konfliktusok gerjesztésével tartja fent. Ezért természetes, hogy most sokan Jugoszlávia kisebbségek által lakott részére tekintenek, Montenegróra, a Szandzsákra vagy a Vajdaságra, és azt kérdezik, mi lehet a következő célpontja, hol van meg a gyúanyag a következő etnikai tisztogatásra. „Én nem kívánok találgatni, csak azt mondom, a nemzetközi közösségnek figyelnie kell arra, hogy a Balkán stabilitása nagymértékben attól függ, sikerül-e szakítani az etnikai tisztogatások ördögi körével” - mondta a főparancsnok. Clark megelégedéssel nyugtázta, hogy az UCK beleegyezett lefegyverzésébe. Mint mondta, az UCK emberei a jövőben új karriert kezdhetnek a politikában vagy a rendőrségi munkában, de katonai szervezetként az UCK-nak nincs jövője. Az Oroszországgal kapcsolatos problémákról szólva elmondta: az orosz csapatokat a koszovói erők részeként fogják bevonni a béketeremtésbe, ahol az egységes NATO-parancsnokság alatt állnak majd. Ha nem követik a NATO utasításait, akkor valaki mást kell találni erre a feladatra. „Ami a repülőtéri incidenst illeti - fogalmazott tudtunk róla, hogy elhagyták Boszniát, ezzel megsértették a boszniai békefenntartásról szóló egyezményt. A repülőtéren azonban elszigetelődtek. Nem hiszem, hogy ez katonai kérdés volt, sokkal inkább politikai probléma.” Wesley Clark szerint a koszovói akció tanulsága, hogy a diplomáciát néha katonai erővel kell támogatni, és ha kell, a NATO sikeresen segítheti a diplomáciát. „A XX. század végén olyan problémák keletkeztek, amelyek nem államhatárokon keresztül, hanem egy államon belül jöttek létre, és ezek hatással vannak egy régió stabilitására. Nemzetközi normákat, szabályokat és jogi eljárásokat kell kidolgoznunk, hogy képesek legyünk szabályozni egy állam belső magatartását, ha saját polgárai ellen cselekszik. Az a gondolat, hogy az államok szuverének és azt csinálnak saját polgáraikkal, amit akarnak, egyszerűen a múlté” - mondta a NATO európai főparancsnoka. Clark egy kérdésre válaszolva azt mondta, a békefenntartásban részt vevő magyar kontingens ugyanolyan veszélyeknek néz elébe, mint a többi katona. A szövetséges országoknak meg kell osztozni az akció veszélyein. Lapunk kérdésére megerősítette, hogy az ENSZ nyomozni kezdett a Koszovóból Szerbiába hurcolt több száz bebörtönzött albán értelmiségi holléte ügyében, és mint mondta, a NATO minden segítséget megad a világszervezetnek ehhez a munkához. Milosevics padlón van, de még nem ütötték ki - közölte a Parlamentben még délelőtt elmondott beszédében Clark. A főparancsnok ugyanakkor teljes sikerként értékelte a légi csapásokat, mivel a NATO valamennyi célkitűzése teljesült. Milosevics tavaly nyár óta folyamatosan megszegte a nemzetközi szervezeteknek tett ígéreteit, miközben az általa irányított fegyveres erők fokozatosan üldözték és a legbrutálisabb eszközökkel terrorizálták a koszovói albánokat. Márciusra egyedül a NATO maradt akcióképes, és bebizonyosodott, hogy a diplomáciát erővel kell alátámasztani - vélekedett Clark. A főparancsnok bejelentette, hogy a szerbek kivonultak Koszovóból és a több mint húszezres KFOR-egységek vették át az irányítást. •Ú. M. KÜLFÖLD - BELFÖLD Magyar Hírlap 3 Kitüntetések MTI_____________________ Az American Academy of Achievement hétfőn Budapesten kitüntette Göncz Árpád köztársasági elnököt. A magyar államfő a szervezet Golden Plate elnevezésű díját kapta meg. Ugyanebben a kitüntetésben részesült Orbán Viktor miniszterelnök is. Az 1961-ben alapított amerikai szervezet diákjai ezekben a napokban tartják Budapesten éves tanácskozásukat. A mintegy 400 diák minden évben megszavazza, kik legyenek a díjnyertesek. Ebben a díjban részesültek korábban Ronald Reagan, George Bush, Jimmy Carter volt elnökök, Bill Gates, a Microsoft első embere. Újra teljes a MEH vezérkara Mikes Éva kinevezése biztos, Mojzes Imre kommunikációs államtitkár lehet Július 1-jével Mikes Éva fdeszes képviselőt, a nemzetbiztonsági bizottság alelnökét kinevezik a közigazgatásért felelős politikai államtitkárrá - jelentette be Stumpf István miniszter. Forrásaink a felállítandó kommunikációs-informatikai államtitkárság leendő vezetőjeként Mojzes Imrét, a 2000. évvel kapcsolatos feladatok kormánybiztosát említették. Mindinkább valószínű, hogy a kormányban ebben az évben nem történik számottevő változás. Ezt jelzi, hogy továbbra sincs időpontja az Orbán-Torgyán-találkozónak, amely az esetleges kormányátalakítás érdekében szerveződne. Elképzelhető, hogy idén egyetlen minisztert sem váltanak le. A kormányfő ugyan elégedetlen néhány tárca vezetőjével, döntéseit azonban várhatóan későbbre halasztja. Információink szerint ennek oka, hogy mindeddig nem találták meg a megfelelő utódokat. Amennyiben mégis változás történik, az legkorábban ősszel következik be. Torgyán József lapunknak elmondta, a miniszterelnökkel külön megbeszélést ő nem tervez, s eddig a miniszterelnök sem javasolt erre időpontot. A kisgazdapárt elnöke emlékeztetett, hogy korábban kijelentette: nem tartja szükségesnek a kabinet átalakítását, hiszen a kormány sikeres évet tudhat maga mögött, az FKGP miniszterei jól dolgoznak, elmozdításukra semmi szükség. Arra a kérdésünkre, hogy ez azt is jelentheti-e, hogy a kormány változatlan összetételben dolgozik-e ősztől, az FVM vezetője azt mondta, nem bocsátkozik jóslatokba. Orbán Viktor miniszterelnök és Stumpf István kancelláriaminiszter szombati megbeszélésén eldőlt: július 1-jétől Mikes Éva, a Fidesz képviselője, a parlament nemzetbiztonsági bizottságának alelnöke lesz a MEH közigazgatási-területfejlesztési politikai államtitkára. Erről Balsai István (MDF) frakcióvezető számolt be a koalíciós képviselőcsoportok szokásos egyeztetését követően. Mikes kérdésünkre annyit mondott: „Végül is ez a szakmám” - fogalmazott a politikus. Szájer József Fidesz frakcióvezető az egyeztetést követően elmondta: a kormány júniusi informális megbeszélését követően már csak júliusban találkozik. Stumpf István kancelláriaminiszter elmondta: tervezik a kommunikációs-informatikai államtitkárság felállítását, az előkészítő munka folyik, ám azt egyelőre nem tudta megmondani, hogy ez szeptemberig befejeződik-e. Lapunk más forrásból megtudta: a politikai államtitkári poszt esélyese Mojzes Imre, a 2000. évvel kapcsolatos feladatok kormánybiztosa. Gyuricza Béla politikai államtitkár, nemzetbiztonsági főtanácsadó megüresedett helyét Rockenbauer Zoltán országgyűlési képviselő, a kormányfő külpolitikai kabinetjének vezetője foglalhatja el a MEH-ben. Rockenbauer korábban lapunknak nem kívánt erről nyilatkozni, mondván nem kapott felkérést. Úgy tudjuk, az államtitkárság funkciója és feladatköre jelentősen megváltozna, s Rockenbauer jelenlegi funkcióját is megtarthatná. A Magyar Hírlap információi szerint augusztus 1-jével változás lesz Stumpf István kabinetjében. Kerék-Bárczy Szabolcs helyettes államtitkár kabinetfőnök a Külügyminisztériumba távozik, helyére Tóth Zsolt, a kabinet munkatársa kerül. • Gazda Albert - Gréczy Zsolt Frajna Imre még nem döntött Mikó Tivadar OEP-főigazgatóról A miniszterelnök javaslatára Göncz Árpád köztársasági elnök kinevezte Frajna Imrét a társadalombiztosítási alapokat felügyelő pénzügyminisztériumi politikai államtitkárrá hétfőn a Parlamentben. A június 21-én hivatalba lépett fideszes államtitkár eskütétele után az MTI-nek elmondta: a tb 80 milliárd forintot meghaladó hiányát a vagyonértékesítésből, a központi költségvetésből kívánják pótolni. A tb-vagyon értékesítéséből eddig csaknem nyolcmilliárd forint folyt be. Ősszel várható a jelentősebb vagyonelemek, például az OTP-részvények eladása. Az OEP jelenlegi vezetésének tevékenységével kapcsolatban Frajna Imre közölte: a szervezet irányításában több hiányosságot is tapasztalt. Véleménye szerint ezzel magyarázható az is, hogy a pénztár az elmúlt időszakban nem tudta kellő hatékonysággal ellátni feladatát. A pénztárat vezető Mikó Tivadar sorsáról az államtitkár néhány napon belül dönt. A korábban Selmeczi Gabriella által vezetett kilencfős államtitkári kabinet a Pénzügyminisztériumhoz kerül át. Ezen a területen Frajna Imre nem tervez változtatásokat. Az MSZP először Bihariról szavaztatna Egyetértés az alkotmánybíró-jelöltekről Bihari Mihály, Kukorelli István és Vasadi Éva alkotmánybíróvá választását a Fidesz, az MSZP és az MDF képviselőcsoportja is támogatja. A szocialisták ugyanakkor szeretnék, ha először az általuk javasolt Bihari megválasztásáról döntene a Ház, s csak azután szavaznának a koalíció jelöltjéről. Az alkotmánybírókat jelölő parlamenti bizottság tegnapi ülésén több mint kétharmados konszenzus alakult ki a jelöltek személyéről, így a Fidesz, az MSZP és az MDF képviselőcsoportja is támogatja Bihari Mihály, Kukorelli István és Vasadi Éva alkotmánybíróvá választását. Áder János házelnök és Vastagh Pál MSZP-s bizottsági elnök tájékoztatása szerint csupán az SZDSZ nem alakította ki még végső álláspontját. Bihari és Vasadi Éva jelöléséről a MIÉP pedig úgy nyilatkozott: egységes frakcióvélemény híján feltehetően csak képviselőik egy része támogatja majd Bihari Mihály volt szocialista képviselő jelölését. Kiderült, az eljárásjogi kérdésekben még várakozó álláspontra helyezkedik az MSZP, mivel szeretnék, hogy a mai szavazáson előbb Bihari megválasztásáról döntsön a T. Ház, s csak ezután tegyék fel szavazásra a kormánykoalíció jelöltjének, Vasadi Évának a megválasztását. Áder János szerint az a tény, hogy az MSZP hozzájárult a három jelölt ma délelőtti alkotmányügyi bizottsági meghallgatásához, jelzi: feltehetően eredményes lesz a délutáni szavazás. Az Országgyűlés elnöke szerint meg kellene tartani azt a hagyományt, hogy a három jelöltről együtt szavazzon a parlament. Úgy látja, ha a frakciók biztosítják a kellő részvételt és mindenki tartja magát adott szavához, mindenképpen eredményes lesz a délutáni szavazás, s a három új alkotmánybíró leteheti az esküt is. Vastagh Pál volt igazságügyminisztertől a Magyar Hírlap megkérdezte: függetlenül Bihari Mihály tudományos elismertségétől, szakmai tekintélyétől, nem lehet-e veszélyeket rejtő precedens, hogy egy volt országgyűlési képviselő, párttisztségviselő kerüljön a taláros testületbe? Vastagh leszögezte: nem volt vita a bizottságban sem Bihari jelöléséről, így ez jelzi tudományos reputációját is. Utalt arra - Sólyom Lászlóra gondolva hogy az Alkotmánybíróság történetében előfordult már, hogy egy politikai szervezet vezetője lett alkotmánybíró, aki közmegelégedésre töltötte be pozícióját. Az MSZP-s politikus biztos abban, hogy Bihari professzor függetleníteni tudja magát azoktól a politikai hatásoktól, amelyeket az előző négy év képviselősége jelentett számára. Áder mindezzel kapcsolatban kiemelte: ha minden 19. alkalommal kerül sor arra, hogy egy korábban párttisztséget vállaló személy kapjon jelölést az alkotmánybíróságba, úgy komoly gond nem támadhat a jövőben sem. A jelölt személye körüli támogatás azt mutatja, hogy a frakciók feltételezik Bihari teljes szakmai korrektségét, tudása legjavát latba vetve vesz majd részt a taláros testület munkájában. Miután a választási procedúra konkrét módjáról nem született egyetértés a grémiumban, az MSZP elnöksége a mai nap folyamán ad végleges választ levélben a többi képviselőcsoportnak. • Megyeri Dávid Az EIU elemzi a kockázatot Magyarországra, az egyedüli frontállamra valószínűleg káros politikai és gazdasági hatással lesz a Jugoszlávia elleni háború, bár az ország nem akkora mértékben fog kárt szenvedni, mint a balkáni államok - állapítja meg Magyarország gazdasági, politikai helyzetéről, valamint 1999-2000-re szóló gazdasági kilátásairól Londonban kiadott legújabb jelentésében az Economist Intelligence Unit (EIU). MH-összefoglaló___________ A háború következményei számos súlyos kockázatot jelentenek Magyarország számára. „Újabb potenciális megosztó tényezőt jelent a már polarizálódott belpolitikai színtéren, és alááshatja a politikai egyensúlyt. Kedvezőtlen hatással lesz a kereskedelemre, a tranzitszállításokra, a hajózásra, a turizmusra, az általános bizalomra, káros következményekkel a külföldi befektetésekre. Fokozhatja a térségbeli feszültséget azáltal, hogy a magyarkérdés nagyobb hangsúllyal merül fel, különösen ha a Vajdaság státusa nemzetközileg napirendre kerül, ahogyan vezető politikusok Budapesten szorgalmazzák. Megmérgezheti az ország Jugoszláviához fűződő kapcsolatát annak ellenére, hogy a kormány megpróbálja kisebbíteni az ország háborúban való részvételét” - tartalmazza a jelentés. Az ország elmúlt negyedévi politikai folyamatait elemezve a jelentés felidézte a MIÉP és Lányi Zsolt Vajdaság függetlenségére vonatkozó javaslatát. „Egyetlen fontos politikus sem támogatja nyilvánosan a határrevízió kérdését, a kormány elutasító volt Csurka követelését illetően, s gyors ütemben cáfolta, hogy Lányi Zsolt a kormány nevében beszélt volna. Kétségtelen azonban, hogy a kormányzó párt arra használja fel a háborút, hogy nyomást gyakoroljon a Vajdaság státusának Szerbián belüli megváltoztatása ügyében” - mutat rá az elemzés. A magyar külpolitika másik nagy területe, az európai uniós csatlakozási tárgyalások kapcsán az EIU megállapítja: bár a magyar kormány továbbra is a 2002-es csatlakozással számol, az unióban igen kevesen veszik komolyan ezt a dátumot. A londoni elemző csoport szerint nem valószínű, hogy a csatlakozásra 2005 előtt sor kerül. Hatszáz tanú a Globex-ügyben Külföldi ingatlanokban a kisbefektetők pénze A rendőrség jogsegély keretén belül kérvényezte a Globex németországi anyacégének iratait, amelyek megismerését követően még az sem kizárt, hogy a cég anyaországbeli illetékes vezetőit is kihallgatják tanúként. A Szervezett Bűnözés Elleni Igazgatóság nyomozói eddig mintegy 300 megkárosított kisbefektetőt hallgattak ki, de még legalább ennyinek kell tanúvallomást tennie. A szakértők által hiányként megállapított több mint négymilliárd forint egy részéből a nyomozás adatai szerint a két gyanúsított cégvezető Európa különböző országaiban értékes ingatlanokat vásárolt fel. A rendőrség Szervezett Bűnözés Elleni Igazgatóságán (SZBEI) eddig több mint háromszáz tanút hallgattak ki a Globex cégcsoport vezetői ellen indított nyomozás során. Nagy részük az Állami Pénz- és Tőkepiaci Felügyelet listáján szereplő kisbefektetők közül került ki, akik néhány tízezer és egymillió forint közötti összeget veszítettek a Globex jóvoltából. Emlékezetes, hogy Vajda László és Vellai Györgyi, a Globex Holding elnöke és vezérigazgatója ellen csalás és sikkasztás alapos gyanúja miatt indított eljárást a rendőrség. A Globex tucatnyi jogi személy - köztük a Soproni Önkormányzat és a Honvédelmi Minisztérium valamint több száz kisbefektető pénzével nem tudott elszámolni. Az eddig feltárt kár meghaladja a 4 milliárd forintot. A két gyanúsítottat németországi kiadatási őrizetből április 15-én szállították Budapestre, s azóta is előzetes letartóztatásban vannak. Németh László ezredes, a SZBEI nyomozó főosztályának vezetője lapunk érdeklődésére elmondta: az eddig meghallgatott háromszáz tanú mellett még legalább háromszáz kisbefektető tanúkénti kihallgatása van hátra, ami késő őszig is elhúzódhat. Rajtuk kívül tanúként hallgatták meg a Globex cégcsoport cégeinek felső és középszintű vezetőit csakúgy, mint az egyes kifizetésekben közreműködő pénztárosokat vagy a székház portásait. Ezzel párhuzamosan több könyvszakértő dolgozik az eddig begyűjtött iratoknak az elemzésén. A főosztályvezető lapunk kérdésére hozzáfűzte: a közelmúltban a magyar hatóságok jogsegély keretén belül bekérték a Globex németországi anyacégének üzleti dokumentációját, amely lehetővé tenné a magyar cégcsoport ide irányuló befektetéseinek értékelését. A két gyanúsított korábban hangoztatott állítása, amely szerint a hiányzó milliárdok a német cégnél a mai napig is megvannak - mégpedig megfelelő kötvények formájában -, kétségbe vonható. Nem kizárt, hogy ezen dokumentumok megismerését követően tanúként hallgatnák meg a Globex német anyavállalatának illetékes vezetőit is. A nyomozás legfrissebb adatai szerint valószínűsíthető, hogy Vajdáék a hiányzó pénz egy részét külföldi ingatlanok vásárlására fordították - mondta a főosztályvezető. Ezeket azonban - a magyar területen felkutatott mintegy fél tucat ingatlannal szemben - nem lehet zár alá venni, így nem sok esély van a kár megtérülésére. Vélhetően nemzetközi jogászokra hárul az alkudozás. Az ezredes nem titkolta: az áprilisban kezdődött kihallgatások alapján már bizonyosnak látszik, hogy Vajda és Vellai mellett más vezető beosztású alkalmazottak is követtek el bűncselekményt, még ha csak bűnsegédként is. A jogszabályba ütköző pénzügyi tranzakciók végrehajtását ugyanis meg kellett volna tagadniuk még abban az esetben is, ha ezekre vezetőik utasították is őket. Ugyancsak kérdéses lehet az egyes károsult intézményeket képviselő személyek szerepének megítélése. Ugyanis néhány károsult cég képviselője bizonyosan nem járt el kellő gondossággal, s emiatt nem kizárt belső fegyelmi felelőssége vonás - mondta Németh László. A Globex-vezetők védőit lapzártánkig nem tudtuk elérni. • G. Z. Rögös úton a kártérítési perek Ha a külföldön felderített ingatlanok Vajdáék magántulajdonában vannak, akkor a magyar hatóságok elviekben élhetnek a zár alá vétel intézményével - mondta lapunk kérdésére Zámbó Gyula, a nemzetközi jogsegélyügyekben jártas ügyvéd. Bár az egyes országokkal megkötött és hatályban lévő jogsegély egyezmények szövege némi eltérést mutathat, az ilyen ingatlanok sorsa többnyire az értékesítés. Merőben más megítélés alá esik, ha a felkutatott ingatlan nem magántulajdonban, hanem egy jogi személy, nevezetesen a Globex vállalkozás birtokában van. Ez esetben az érvényes jogszabályok nem teszik lehetővé a hatóságok számára a zár alá vételt. Legfeljebb egy esetleges hivatalos felszámolási eljárás, vagy valamelyik károsult által indított polgári peres eljárás során próbálhatnak meg érvényt szerezni a jogos kártérítési követelésnek.