Magyar Hírlap, 1999. június (32. évfolyam, 125-150. szám)
1999-06-30 / 150. szám
4 Magyar Hírlap Kisebbségben maradt az elnök Az Alkotmánybíróság a média működőképességét tartotta elsődleges szempontnak A közszolgálati média működőképességének megőrzése megelőzi a kiegyensúlyozott tájékoztatás követelményét - olvasható ki az Alkotmánybíróság tegnap kihirdetett határozatából. A bírói testületet erősen megosztotta az ügy: hat-öt arányban sikerült csak elfogadni a sokak által várt döntést. Az Alkotmánybíróság hat szavazattal, öt különvélemény mellett hozta meg határozatát a médiakuratóriumok ügyében. Ilyen legutóbb 1994 novemberében történt, amikor arról döntött az akkor kilenctagú testület: lehet-e valaki egyszerre polgármester és parlamenti képviselő. A szavazati arány 5:4 volt, maga Sólyom László elnök is kisebbségben maradt. A testület most úgy foglalt állást, hogy a rádiózásról és a televíziózásról, valamint a távirati iroda működéséről szóló 1996. évi törvények alapvetően megfelelnek az alaptörvény kívánalmainak. Kisebb hibái jogértelmezéssel pótolhatók. A bíróság mindenekelőtt azt szögezte le, hogy a média közalapítvány elnökségébe a korábbi országgyűlési ciklus idején megválasztott elnökségi tagok sem az ellenzéki, sem pedig a kormánypárti oldalon nem vehetők figyelembe, ha olyan képviselőcsoport jelölte őket, amely azóta megszűnt. Ugyanez a helyzet akkor is, ha a jelölő párt be sem került a parlamentbe. A médiatörvény szerint a legalább nyolctagú kuratóriumi elnökséget lehetőleg egyszerre, egyidejűleg kell megválasztani - rögzítette a határozat. Kivételesen előfordulhat azonban - tette hozzá -, hogy erre nincs mód, mert a kormánypárti vagy az ellenzéki oldal nem állít jelöltet. Ilyenkor jogszerű az elnökség egy részének megválasztása. Ennek indoka pedig az állásfoglalás értelmében az, hogy a közmédiumoknak gondoskodniuk kell a tájékoztatásról a közönségnek alkotmányos alapjoga, hogy hozzájusson a közérdekű információkhoz. A rádió és a televízió részvénytársaságot pedig az Országgyűlés által megválasztott kuratóriumi elnökség működteti. A bírói testület úgy vélte: a jelöltállítás elmulasztásával nem lehet megakadályozni a tájékoztatási kötelezettség teljesítését, még akkor sem, ha a „csonka” elnökség megválasztásával átmenetileg sérelmet szenved a véleménynyilvánítás szabadsága, a kommunikáció arányossága, kiegyensúlyozottsága. A képviselőcsoportokat együttműködési kötelezettség terheli - szögezték le. Ha ezt nem teljesítik, nem tudnak jelöltet állítani, az az ő politikai felelősségük. A többségi állásponttal csak részben értett egyet Németh János elnök, Holló And- - az elnökség részbeni megvá- jelölt és korábban megválasztás elnökhelyettes, Czúcz választásának szabályát - megtett elnökségi tagok sehová tó, Kiss László és Vörös Imre kellett volna semmisíteni. ki sem sorolhatók: alkotmánybíró. Szerintük a kitathatónak tartották azt is, -------------------------------------vételként említett lehetőséget hogy a megszűnt frakciók által • Kulcsár Anna Vastagh Pál és Mécs Imre a bíróságon fotó: szigetvári zsolt Szabad az út a bejegyzés előtt A médiahatározat kihúzhatja a talajt mindazon ügyek alól, amelyeket az elmúlt hónapokban a négytagú csonka kuratórium bejegyzése és a Magyar Televízió Rt. ügyvezető igazgatójának megválasztása miatt indítottak. A panaszok nyomán keletkezett bírósági határozatok érdekessége, hogy tökéletesen ellentmondanak egymásnak. A Fővárosi Bíróság polgári kollégiumának az alapítványok nyilvántartásával foglalkozó bírája érvényesnek ismerte el az alapítványi választást, s a kuratórium képviselőjét bejegyezte. A végzést megfellebbezték. A Fővárosi Bíróság cégbírósága nem sokkal később megsemmisítette a csonka elnökség által a tévé elnöki posztjára kiírt pályázatot azzal az indokkal, hogy az Országgyűlés a médiatörvény megsértésével hozta létre a négytagú elnökségetemiatt ennek minden döntése érvénytelen. Ez ellen a televízió fellebbezést jelentett be. Megfigyelők szerint a cégbíróság eleve túllépte hatáskörét, mert olyan kérdésben döntött, amelyről ugyanannak a bíróságnak az alapítványok felügyeletére hivatott tanácsa korábban már eljárt és elismerő határozatot hozott. A cégbíró csak a gazdasági társaságok törvényességi felügyeletét láthatja el. Megszüntetik a volt besúgók kiváltságos helyzetét Az Alkotmánybíróság lényegében jóváhagyta az ügynöktörvény számos ponton megtámadott rendelkezéseit. A tegnap kihirdetett határozat a besúgók személyiségi jogainak mindenki másénál erősebb védelmét találta elfogadhatatlannak. Az alaptörvény nem teszi szükségessé az ellenőrzött személyek, csoportok körének bővítését, állapította meg tegnap kihirdetett határozatában az Alkotmánybíróság. Sem a III-as főcsoportfőnökség teljes átvilágítása, sem a polgármesterek, bírák, ügyészek, tábornokok múltjának elemzése nem alkotmányos követelmény. A bírák megítélése szerint az Országgyűlés 198 júliusában beiktatta az 1994-ben megalkotott átvilágítási törvénybe azt az egységes szempontrendszert, amelyet az Alkotmánybíróság egy korábbi határozatában, 1994 decemberében még hiányolt a törvényből. A bíróság hangsúlyozta: politikai állásfoglalás kérdése, és nem alkotmányossági követelmény, hogy szűkebben vagy tágabban vonják-e meg azoknak a körét, akiket a múltjuk miatt kizárnak bizonyos tisztségekből. Nem találták viszont elfogadhatónak, hogy a volt ügynökök mindenki másnál hoszszabb ideig megőrizhessék inkognitójukat, s aktájuk még a tudományos kutatók előtt is zárva legyen: nem indokolt a megkülönböztetés fenntartása a volt ügynökök javára - szögezte le a bíróság. Az átvilágítási törvény 1996-os módosítása körülbelül ötszázra csökkentette azok számát, akik a jogállamiság eszméjével ellentétes korábbi magatartásuk miatt nem tölthetnek be egyes fontos tisztségeket. Jelenleg - a demokratikus államélet tisztaságának előmozdításáért - ellenőrizni kell az országgyűlési képviselőket, a kormány tagjait, az állampolgári jogok országgyűlési biztosát és helyettesét, az Alkotmánybíróság, az Állami Számvevőszék, a Legfelsőbb Bíróság, a Legfőbb Ügyészség, a Nemzeti Bank, a Gazdasági Versenyhivatal, a Magyar Rádió, a Magyar Televízió és a Távirati iroda vezetőit. Az erre hivatott bizottságok megvizsgálják, hogy az előbbi tisztségekre jelölt emberek nem voltak-e tagjai a nyilas pártnak, nem tevékenykedtek-e a Belügyminisztérium III/III-as csoportfőnökségénél vagy elődeinél, így az AVH-nál. Kizáró ok a karhatalmista múlt, és az is, ha valaki a korábbi munkájának ellátásához felhasználta a kifogásolt szervezetek jelentéseit. • J.K.A. BELFÖLD Pártkommentárok Sasvári Szilárd szerint az Alkotmánybíróság döntése bebizonyította, hogy parlament jogszerűen járt el, amikor megválasztotta a tévékuratórium elnökségét. A parlament kulturális bizottságának elnöke aláhúzta, akkor is nekik volt igazuk, amikor az MDNP-t és a KDNP-t nem tekintették koalíciós, „kormánypárti pártoknak”. Lendvai Ildikó, az MSZP frakcióvezető-helyettese elmondta: felül kell vizsgálni, hogy a testületek hoztak-e olyan döntéseket, amelyeket az alkotmánybírósági határozat nyomán semmissé kell tenni. A szocialisták javasolják: a kormánypártok hívják vissza a felduzzasztott kuratóriumi elnökségek törvénytelenül ott ülő tagjait, vagy a testületek ellenzéki oldalát egészítsék ki. Pető Iván szabad demokrata képviselő szerint a döntésből egyértelműen kiolvasható: nem működhet az MTV négytagú, kormánypárti kuratóriumi elnöksége. Az MDF örül a döntésnek -nyilatkozta lapunknak Balsai István frakcióvezető. Először a Magyar Demokrata Fórum vetette föl, hogy a parlamenten kívüli pártokat ki kell vonni a médiakuratóriumokból. Az mindegy, hogy a kurátorok benn maradnak-e vagy sem, a lényeg az, hogy miként kell őket tekinteni. A Független Kisgazdapárt mindig is azt mondta, hogy a független magyar bíróság döntését sohasem szabad kommentálni; egy a teendő: végre kell hajtani a bíróság ítéletét - nyilatkozta Bánk Attila frakcióvezető. A MIÉP az Alkotmánybíróság döntése után igazolva látja eddigi médiapolitikáját. Fenyvessy Zoltán szerint az MTV kuratóriuma törvényes, és csupán az ellenzéknek kell megállapodnia a kurátorai összetételében. Az MDNP nem vonja vissza jelenleg is dolgozó kurátorait. Raskó György, a Néppárt alelnöke szerint ilyen határozatot nem hozott az Alkotmánybíróság. Giczy György, a KDNP elnöke véleménye szerint ma csak olyan képviselőik vannak jelen a testületekben, akik már nem tagjai a pártnak és szembefordultak vele. Agárdi Péter, a Magyar Rádió kuratóriumának elnöke lapunknak elmondta: a testület első embereként nem illetékes minősíteni és értelmezni a tegnapi határozatot. A Duna Tévé tulajdonosi testületében nem kívánták kommentálni a döntést addig, amíg azt írásban meg nem kapják. A Magyar Televízió kuratóriumának elnöke, Bakó Lajos viszont úgy látja, az Alkotmánybíróság döntése után semmiféle kétely vagy aggály nem merülhet fel a testület tevékenységével kapcsolatban. Ladvánszky György, az MTV Rt. felügyelőbizottságának elnöke szerint az Alkotmánybíróság döntésével nem foglalt állást, hanem azt szögezte le, hogy a politika felelőssége a kuratórium felállítása a médiatörvénynek megfelelően. 1999. JÚNIUS 30., SZERDA HÁTTÉR Tagok, elnökségek Az MSZP, az SZDSZ, a legfőbb ügyész és az ombudsman azt követően fordult az Alkotmánybírósághoz, hogy tavaly decemberben a kormánypártok és a MIÉP saját kurátoraikkal 10-ről 16 főre bővítették a Magyar Rádió, a Duna Tévé és az MTI tulajdonosi testületét, majd kizárólag kormánypárti delegáltakból felállították az MTV kuratóriumának elnökségét. A paritásos alapon működő testületekben az előző ciklus idején három MSZP-s és a két SZDSZ-es taggal szemben egy-egy fideszes, kisgazda, MDF-es, valamint KDNP-s és MDNP-s jelentette az ellensúlyt. A médiatárgyalásokon éles ellentét alakult ki arról, hogy az 1998-ban parlamenti frakciójukat elvesztő KDNP-s és MDNP-s tagokat melyik oldalra sorolják, azaz velük szemben a kormánypártok, vagy az ellenzék delegálhat. Az egyeztetések megszakadtak, decemberben pedig a kormánypártok a KDNP-s és MDNP-s, illetve az új MIÉP- es taggal szemben is delegáltak kurátorokat. Az MSZP és az SZDSZ szerint ezzel 11:5 arányban jobboldali többség alakult ki a testületekben. Külön döntöttek a közszolgálati televízió tulajdonosi testületétől, itt ugyanis nem bővíteni kellett, hanem az önmagát feloszlató elnökség helyett újat kellett választani. A nyolcfős testületbe végül csak kormánypártiakat választottak, mivel a MIÉP a négy ellenzéki hely felére tartott igényt. A tulajdonosi testületek fogadják el a részvénytársaságok üzleti terveit, a mérleget, az elnökség jelöl a részvénytársaság vezetői posztjára, és kezdeményezheti az elnök visszahívását, valamint megvétózhatja az alelnöki kinevezéseket és leváltásokat. A törvény szerint azonban a műsorkészítésbe közvetlenül nem szólhat bele. • Haszán Zoltán EURÓPA FESZTIVÁL 1999. július 14. • KESZTHELY Csütörtök, július 1. 19.00 óra: A Kérdőjel zenekar élő koncertje a Music Beach nagyszínpadon. Péntek, július 2. Music Beach nagyszínpad 14.00-17.00 óra: Folklórprogramok 18.00 óra: Az Angelit finn zenekar élő koncertje. 19.00 óra: A Negus reaggie-zenekar élő koncertje 21.00 óra: Az Irigy Hónaljmirigy élő koncertje A programok között Magyar Hírlap- és Mai Nap-játékokon vehetsz részt. Szombat, július 3. 17.00 órától éjfélig a Music Beach nagyszínpadán fellépnek: Splash, Remix, Hoffer Dani, Deasperado, Kerozin, Fresh, G-Play, Kozmix, Sipos F. Tamás, V.S.O.P., Pain, Trans-X. A programok között Magyar Hírlap- és Mai Nap-játékokon vehetsz részt. Vasárnap, július 4. 10.00-18.00 óra: Légi parádé (Air Show), Balaton Airport - Sármellék. Európai repülőklubok találkozója. Repülőgépes ballonvadászat. Ejtőernyős bemutató, tandemugrás. Helikopteres bemutató. Sárkányrepülés kötélrepüléssel, folyamatos sétarepülés, igény szerint. Egész héten európai uniós programok. Műsorvezető: Szabó Pali. A fesztiválról élőben jelentkezik a DANUBIUS RÁDIÓ. eurofest.matavnat.hu Magyar Hírlap Gyertek érezzétek jól magatokat programjainkon. FELHÍVÁS Értesítjük Hévíz város lakosságát és az ingatlantulajdonosokat, hogy Hévíz új felmért, digitális földmérési alaptérképe és területi adatai 1999. július 5-től augusztus 6-ig közszemlére kerülnek. A közszemle helye: Hévíz Polgármesteri Hivatal. A közszemlére kitett térképekkel kapcsolatban felvilágosítást ügyfélfogadási időben, a polgármesteri hivatalnál lehet kérni, illetve a Keszthelyi Körzeti Földhivatal a helyszínen, a közszemle időtartama alatt, minden csütörtökön 9-15.30 óráig ügyfélszolgálatot tart. Kérjük a tisztelt ingatlantulajdonosokat, hogy észrevételeikkel segítsék a térkép esetleges hibáinak kijavítását. Zala Megyei Földhivatal HIRDETMÉNY A Magyar Lapterjesztő Rt. (1122 Budapest, Maros u. 12.) (a „társaság”) ezúton értesíti tsztelt részvényeseit, hogy a közgyűlés döntése alapján részvényeit dematerializált részvénnyé alakítja át. A társaság felhívja a tisztelt részvényeseket, hogy részvényüket - átalakítás céljából - a társaság székhelyén nyújtsák be. A benyújtás határideje 2000. január 31. A társaság felhívja a figyelmet arra, hogy a benyújtásra fent megállapított határidő jogvesztő, és a társaság a határidőben be nem nyújtott részvényeket érvénytelenné nyilvánítja. A Lapker Rt. igazgatósága A Belügyminisztérium megbízásából a Belügyminisztérium Országos Közbeszerzési Főigazgatóság Budapesten ingatlanvásárlás céljából szálló jellegű ingatlant keres bruttó 246 MFt értékhatárig, az alábbi beköltözési lehetőségekkel: • azonnal • év végéig • 1 éven belül. A jelentkezésekben kérjük megjelölni: • az Ingatlan pontos címét • a tulajdonjog igazolását • a fizetési feltételeket • az ingatlan műszaki leírását, fényképét • hány fő elhelyezésére alkalmas • a beköltözhetőség időpontját. Az ajánlatokat legkésőbb 1999. július 14-ig beérkezőleg az alábbi címre várjuk: Belügyminisztérium Országos Közbeszerzési Főigazgatóság 1149 Budapest, Mogyoródi út 43., V. em. 534. szoba. További információ a BM Ingatlan és Lakásgazdálkodási Osztályon, a 317-3716-os telefonszámon kapható. A legkedvezőbb ajánlat kiválasztása a közbeszerzésekről szóló 1995. évi XL. tv. 70. § 1.) pontja alapján, tárgyalásos eljárás keretében történik. Az ajánlatkérő fenntartja a jogot, hogy megfelelő ajánlatok hiányában a vásárlástól elálljon.