Magyar Hírlap, 1999. június (32. évfolyam, 125-150. szám)

1999-06-30 / 150. szám

4 Magyar Hírlap Kisebbségben maradt az elnök Az Alkotmánybíróság a média működőképességét tartotta elsődleges szempontnak A közszolgálati média működőképességének megőrzése megelőzi a kiegyensúlyozott tájékoztatás követelményét - ol­vasható ki az Alkotmánybíróság tegnap kihirdetett határoza­tából. A bírói testületet erősen megosztotta az ügy: hat-öt arányban sikerült csak elfogadni a sokak által várt döntést. Az Alkotmánybíróság hat sza­vazattal, öt különvélemény mellett hozta meg határozatát a médiakuratóriumok ügyé­ben. Ilyen legutóbb 1994 no­vemberében történt, amikor arról döntött az akkor kilenc­tagú testület: lehet-e valaki egyszerre polgármester és par­lamenti képviselő. A szavazati arány 5:4 volt, maga Sólyom László elnök is kisebbség­ben maradt. A testület most úgy foglalt állást, hogy a rádiózásról és a televíziózásról, valamint a táv­irati iroda működéséről szóló 1996. évi törvények alapvetően megfelelnek az alaptörvény kí­vánalmainak. Kisebb hibái jog­­értelmezéssel pótolhatók. A bíróság mindenekelőtt azt szögezte le, hogy a média közalapítvány elnökségébe a korábbi országgyűlési ciklus idején megválasztott elnökségi tagok sem az ellenzéki, sem pedig a kormánypárti oldalon nem vehetők figyelembe, ha olyan képviselőcsoport jelölte őket, amely azóta megszűnt. Ugyanez a helyzet akkor is, ha a jelölő párt be sem került a parlamentbe. A médiatörvény szerint a legalább nyolctagú kuratóriu­mi elnökséget lehetőleg egy­szerre, egyidejűleg kell megvá­lasztani - rögzítette a határo­zat. Kivételesen előfordulhat azonban - tette hozzá -, hogy erre nincs mód, mert a kor­mánypárti vagy az ellenzéki ol­dal nem állít jelöltet. Ilyenkor jogszerű az elnökség egy részé­nek megválasztása. Ennek in­doka pedig az állásfoglalás ér­telmében az, hogy a közmé­diumoknak gondoskodniuk kell a tájékoztatásról­­ a kö­zönségnek alkotmányos alap­joga, hogy hozzájusson a köz­érdekű információkhoz. A rá­dió és a televízió részvénytár­saságot pedig az Országgyűlés által megválasztott kuratóriu­mi elnökség működteti. A bírói testület úgy vélte: a jelöltállítás elmulasztásával nem lehet megakadályozni a tájékoztatási kötelezettség tel­jesítését, még akkor sem, ha a „csonka” elnökség megválasz­tásával átmenetileg sérelmet szenved a véleménynyilvánítás szabadsága, a kommunikáció arányossága, kiegyensúlyo­zottsága. A képviselőcsopor­tokat együttműködési kötele­zettség terheli - szögezték le. Ha ezt nem teljesítik, nem tud­nak jelöltet állítani, az az ő politikai felelősségük. A többségi állásponttal csak részben értett egyet Né­meth János elnök, Holló And- - az elnökség részbeni megvá- jelölt és korábban megválasz­tás elnökhelyettes, Czúcz vá­­lasztásának szabályát - meg­tett elnökségi tagok sehová tó, Kiss László és Vörös Imre kellett volna semmisíteni. ki­ sem sorolhatók: alkotmánybíró. Szerintük a ki­­tathatónak tartották azt is, -------------------------------------­vételként említett lehetőséget hogy a megszűnt frakciók által • Kulcsár Anna Vastagh Pál és Mécs Imre a bíróságon fotó: szigetvári zsolt Szabad az út a bejegyzés előtt A médiahatározat kihúzhatja a talajt mindazon ügyek alól, amelyeket az elmúlt hónapokban a négytagú csonka kuratórium bejegyzése és a Ma­gyar Televízió Rt. ügyvezető igazgatójának megvá­lasztása miatt indítottak. A panaszok nyomán ke­letkezett bírósági határozatok érdekessége, hogy tökéletesen ellentmondanak egymásnak. A Fővá­rosi Bíróság polgári kollégiumának az alapítvá­nyok nyilvántartásával foglalkozó bírája érvényes­nek ismerte el az alapítványi választást, s a kurató­rium képviselőjét bejegyezte. A végzést megfelleb­bezték. A Fővárosi Bíróság cégbírósága nem sok­kal később megsemmisítette a csonka elnökség ál­tal a tévé elnöki posztjára kiírt pályázatot azzal az indokkal, hogy az Országgyűlés a médiatörvény megsértésével hozta létre a négytagú elnökséget­­emiatt ennek minden döntése érvénytelen. Ez el­len a televízió fellebbezést jelentett be. Megfigye­lők szerint a cégbíróság eleve túllépte hatáskörét, mert olyan kérdésben döntött, amelyről ugyanan­nak a bíróságnak az alapítványok felügyeletére hi­vatott tanácsa korábban már eljárt és elismerő ha­tározatot hozott. A cégbíró csak a gazdasági társa­ságok törvényességi felügyeletét láthatja el. Megszüntetik a volt besúgók kiváltságos helyzetét Az Alkotmánybíróság lényegében jóváhagyta az ügynöktör­vény számos ponton megtámadott rendelkezéseit. A tegnap kihirdetett határozat a besúgók személyiségi jogainak min­denki másénál erősebb védelmét találta elfogadhatatlannak. Az alaptörvény nem teszi szükségessé az ellenőrzött sze­mélyek, csoportok körének bővítését, állapította meg teg­nap kihirdetett határozatában az Alkotmánybíróság. Sem a III-as főcsoportfőnökség teljes átvilágítása, sem a polgármes­terek, bírák, ügyészek, tábor­nokok múltjának elemzése nem alkotmányos követel­mény. A bírák megítélése sze­rint az Országgyűlés 198 jú­liusában beiktatta az 1994-ben megalkotott átvilágítási tör­vénybe azt az egységes szem­pontrendszert, amelyet az Al­kotmánybíróság egy korábbi határozatában, 1994 decembe­rében még hiányolt a törvény­ből. A bíróság hangsúlyozta: politikai állásfoglalás kérdése, és nem alkotmányossági köve­telmény, hogy szűkebben vagy tágabban vonják-e meg azok­nak a körét, akiket a múltjuk miatt kizárnak bizonyos tiszt­ségekből. Nem találták viszont elfo­gadhatónak, hogy a volt ügy­nökök mindenki másnál hosz­­szabb ideig megőrizhessék in­­kognitójukat, s aktájuk még a tudományos kutatók előtt is zárva legyen: nem indokolt a megkülönböztetés fenntartása a volt ügynökök javára - szö­gezte le a bíróság. Az átvilágítási törvény 1996-os módosítása körülbelül ötszázra csökkentette azok számát, akik a jogállamiság eszméjével ellentétes korábbi magatartásuk miatt nem tölt­hetnek be egyes fontos tisztsé­geket. Jelenleg - a demokra­tikus államélet tisztaságának előmozdításáért - ellenőrizni kell az országgyűlési képvise­lőket, a kormány tagjait, az ál­lampolgári jogok országgyűlé­si biztosát és helyettesét, az Al­kotmánybíróság, az Állami Számvevőszék, a Legfelsőbb Bíróság, a Legfőbb Ügyészség, a Nemzeti Bank, a Gazdasági Versenyhivatal, a Magyar Rá­dió, a Magyar Televízió és a Távirati iroda vezetőit. Az er­re hivatott bizottságok meg­vizsgálják, hogy az előbbi tiszt­ségekre jelölt emberek nem voltak-e tagjai a nyilas párt­nak, nem tevékenykedtek-e a Belügyminisztérium III/III-as csoportfőnökségénél vagy elő­deinél, így az AVH-nál. Kizá­ró ok a karhatalmista múlt, és az is, ha valaki a korábbi mun­kájának ellátásához felhasz­nálta a kifogásolt szervezetek jelentéseit. • J.K.A. BELFÖLD Pártkommentárok Sasvári Szilárd szerint az Al­kotmánybíróság döntése bebi­zonyította, hogy parlament jogszerűen járt el, amikor megválasztotta a tévékurató­rium elnökségét. A parlament kulturális bizottságának elnö­ke aláhúzta, akkor is nekik volt igazuk, amikor az MDNP-t és a KDNP-t nem tekintették koalíciós, „kormánypárti pár­toknak”. Lendvai Ildikó, az MSZP frakcióvezető-helyettese el­mondta: felül kell vizsgálni, hogy a testületek hoztak-e olyan döntéseket, amelyeket az alkotmánybírósági határo­zat nyomán semmissé kell ten­ni. A szocialisták javasolják: a kormánypártok hívják vissza a felduzzasztott kuratóriumi el­nökségek törvénytelenül ott ülő tagjait, vagy a testületek ellenzéki oldalát egészítsék ki. Pető Iván szabad demokra­ta képviselő szerint a döntés­ből egyértelműen kiolvasható: nem működhet az MTV négy­tagú, kormánypárti kuratóriu­mi elnöksége. Az MDF örül a döntésnek -nyilatkozta lapunknak Balsai István frakcióvezető. Először a Magyar Demokrata Fórum vetette föl, hogy a parlamen­ten kívüli pártokat ki kell von­ni a médiakuratóriumokból. Az mindegy, hogy a kurátorok benn maradnak-e vagy sem, a lényeg az, hogy miként kell őket tekinteni. A Független Kisgazdapárt mindig is azt mondta, hogy a független magyar bíróság dön­tését sohasem szabad kom­mentálni; egy a teendő: végre kell hajtani a bíróság ítéletét - nyilatkozta Bánk Attila frak­cióvezető. A MIÉP az Alkotmánybí­róság döntése után igazolva látja eddigi médiapolitikáját. Fenyvessy Zoltán szerint az MTV kuratóriuma törvényes, é­s csupán az ellenzéknek kell megállapodnia a kurátorai összetételében. Az MDNP nem vonja vissza jelenleg is dolgozó kurá­torait. Raskó György, a Nép­párt alelnöke szerint ilyen ha­tározatot nem hozott az Al­kotmánybíróság. Giczy György, a KDNP el­nöke véleménye szerint ma csak olyan képviselőik vannak jelen a testületekben, akik már nem tagjai a pártnak és szem­­befordultak vele. Agárdi Péter, a Magyar Rá­dió kuratóriumának elnöke la­punknak elmondta: a testület első embereként nem illetékes minősíteni és értelmezni a teg­napi határozatot. A Duna Tévé tulajdonosi testületében nem kívánták kommentálni a döntést addig, amíg azt írásban meg nem kapják. A Magyar Televízió kura­tóriumának elnöke, Bakó La­jos viszont úgy látja, az Alkot­mánybíróság döntése után semmiféle kétely vagy aggály nem merülhet fel a testület te­vékenységével kapcsolatban. Ladvánszky György, az MTV Rt. felügyelőbizottságának el­nöke szerint az Alkotmánybí­róság döntésével nem foglalt állást, hanem azt szögezte le, hogy a politika felelőssége a kuratórium felállítása a média­­törvénynek megfelelően. 1999. JÚNIUS 30., SZERDA HÁTTÉR Tagok, elnökségek Az MSZP, az SZDSZ, a leg­főbb ügyész és az ombudsman azt követően fordult az Alkot­mánybírósághoz, hogy tavaly decemberben a kormánypár­tok és a MIÉP saját kuráto­raikkal 10-ről 16 főre bővítet­ték a Magyar Rádió, a Duna Tévé és az MTI tulajdonosi testületét, majd kizárólag kor­mánypárti delegáltakból felál­lították az MTV kuratóriumá­nak elnökségét. A paritásos alapon működő testületekben az előző ciklus idején három MSZP-s és a két SZDSZ-es taggal szemben egy-egy fide­­szes, kisgazda, MDF-es, vala­mint KDNP-s és MDNP-s je­lentette az ellensúlyt. A médiatárgyalásokon éles ellentét alakult ki arról, hogy az 1998-ban parlamenti frak­ciójukat elvesztő KDNP-s és MDNP-s tagokat melyik ol­dalra sorolják, azaz velük szemben a kormánypártok, vagy az ellenzék delegálhat. Az egyeztetések megszakad­tak, decemberben pedig a kor­mánypártok a KDNP-s és MDNP-s, illetve az új MIÉP- es taggal szemben is delegáltak kurátorokat. Az MSZP és az SZDSZ szerint ezzel 11:5 arányban jobboldali többség alakult ki a testületekben. Kü­lön döntöttek a közszolgálati televízió tulajdonosi testületé­től, itt ugyanis nem bővíteni kellett, hanem az önmagát fel­oszlató elnökség helyett újat kellett választani. A nyolcfős testületbe végül csak kor­mánypártiakat választottak, mivel a MIÉP a négy ellenzéki hely felére tartott igényt. A tulajdonosi testületek fo­gadják el a részvénytársaságok üzleti terveit, a mérleget, az el­nökség jelöl a részvénytársa­ság vezetői posztjára, és kezde­ményezheti az elnök visszahí­vását, valamint megvétózhatja az alelnöki kinevezéseket és leváltásokat. A törvény szerint azonban a műsorkészítésbe közvetlenül nem szólhat bele. • Haszán Zoltán EURÓPA FESZTIVÁL 1999. július 1­4. • KESZTHELY Csütörtök, július 1. 19.00 óra: A Kérdőjel zenekar élő koncertje a Music Beach nagyszínpadon. Péntek, július 2. Music Beach nagyszínpad 14.00-17.00 óra: Folklórprogramok 18.00 óra: Az Angelit finn zenekar élő koncertje. 19.00 óra: A Negus reaggie-zenekar élő koncertje 21.00 óra: Az Irigy Hónaljmirigy élő koncertje A programok között Magyar Hírlap- és Mai Nap-játékokon vehetsz részt. Szombat, július 3. 17.00 órától éjfélig a Music Beach nagyszínpadán fellépnek: Splash, Remix, Hoffer Dani, Deasperado, Kerozin, Fresh, G-Play, Kozmix, Sipos F. Tam­ás, V.S.O.P., Pain, Trans-X. A programok között Magyar Hírlap- és Mai Nap-játékokon vehetsz részt. Vasárnap, július 4. 10.00-18.00 óra: Légi parádé (Air Show), Balaton Airport - Sármellék. Európai repülőklubok találkozója. Repülőgépes ballonvadászat. Ejtőernyős bemutató, tandemugrás. Helikopteres bemutató. Sárkányrepülés kötélrepüléssel, folyamatos sétarepülés, igény szerint. Egész héten európai uniós programok. Műsorvezető: Szabó Pali. A fesztiválról élőben jelentkezik a DANUBIUS RÁDIÓ. eurofest.matavnat.hu Magyar Hírlap Gyertek érezzétek jól magatokat programjainkon. FELHÍVÁS Értesítjük Hévíz város lakosságát és az ingatlantulajdonosokat, hogy Hévíz új felmért, digitális földmérési alaptérképe és területi adatai 1999. július 5-től augusztus 6-ig közszemlére kerülnek. A közszemle helye: Hévíz Polgármesteri Hivatal. A közszemlére kitett térképekkel kapcsolatban felvilágosítást ügyfél­­fogadási időben, a polgármesteri hi­vatalnál lehet kérni, illetve a Keszt­helyi Körzeti Földhivatal a helyszí­nen, a közszemle időtartama alatt, minden csütörtökön 9-15.30 óráig ügyfélszolgálatot tart. Kérjük a tisztelt ingatlantulajdono­sokat, hogy észrevételeikkel segít­sék a térkép esetleges hibáinak kija­vítását. Zala Megyei Földhivatal HIRDETMÉNY A Magyar Lapterjesztő Rt. (1122 Budapest, Maros u. 12.) (a „társa­ság”) ezúton értesíti tsztelt részvényeseit, hogy a közgyűlés dön­tése alapján részvénye­it dematerializált rész­vénnyé alakítja át. A társaság felhívja a tisztelt részvényeseket, hogy részvényüket - átalakítás céljából - a társaság székhelyén nyújtsák be. A benyúj­tás határideje 2000. ja­nuár 31. A társaság felhívja a fi­gyelmet arra, hogy a be­nyújtásra fent megál­lapított határidő jog­vesztő, és a társaság a határidőben be nem nyújtott részvényeket ér­vénytelenné nyilvánítja. A Lapker Rt. igazgatósága A Belügyminisztérium megbízásából a Belügyminisztérium Országos Közbeszerzési Főigazgatóság Budapesten ingatlanvásárlás céljából szálló jellegű ingatlant keres bruttó 246 MFt értékhatárig, az alábbi beköltözési lehetőségekkel: • azonnal • év végéig • 1 éven belül. A jelentkezésekben kérjük megjelölni: • az Ingatlan pontos címét • a tulajdonjog igazolását • a fizetési feltételeket • az ingatlan műszaki leírását, fényképét • hány fő elhelyezésére alkalmas • a beköltözhetőség időpontját. Az ajánlatokat legkésőbb 1999. július 14-ig beérkezőleg az alábbi címre várjuk: Belügyminisztérium Országos Közbeszerzési Főigazgatóság 1149 Budapest, Mogyoródi út 43., V. em. 534. szoba. További információ a BM Ingatlan és Lakásgazdálkodási Osztályon, a 317-3716-os telefonszámon kapható. A legkedvezőbb ajánlat kiválasztása a közbeszerzésekről szóló 1995. évi XL. tv. 70. § 1.) pontja alapján, tárgyalásos eljárás keretében történik. Az ajánlatkérő fenntartja a jogot, hogy megfelelő ajánlatok hiányában a vásárlástól elálljon.

Next