Magyar Hírlap, 1999. július (32. évfolyam, 151-177. szám)
1999-07-09 / 158. szám
2 Magyar Hírlap VILÁGHÍRADÓ Pekingben a japán miniszterelnök (MTI) Csütörtökön másfél napos hivatalos látogatásra Pekingbe érkezett Obucsi Keidzo japán miniszterelnök. Kínai és japán illetékesek a közelmúltban több tárgyaláson is igyekeztek kétoldalú megegyezésre jutni Kínának a Kereskedelmi Világszervezethez (WTO) történő csatlakozásáról. Az egyezmény megkötését várhatóan ma, Obucsi és a kínai kormányfő, Csu Zsung-csi találkozóján jelentik be. Obucsit fogadja Csiang Cö-min kínai államfő és Li Peng, a kínai Országos Népi Gyűlés (parlament) elnöke is, továbbá Csien Csi-csen miniszterelnök-helyettes. A két ország vezetőinek legutóbbi csúcstalálkozója - 1998 novemberében, Tokióban - szerény eredményeket hozott, mivel Japán nem volt hajlandó írásban bocsánatot kérni Kínától a II. világháború során a kínai népnek okozott szenvedésekért. Tűzszerész sáskákkal (MTI) Tegnap reggel elhagyta Bagdadot Ian Broughton, az ENSZ tűzszerész szakértője, akit az iraki hatóságok szabotázzsal vádoltak. A 30 esztendős új-zélandi Broughton az iraki- iráni határ közelében lévő aknamezők felszedésének az ENSZ által irányított programjában vett részt. Az iraki hatóságok azzal vádolták, hogy - még áprilisban - sáskapetékkel próbálta megfertőzni az iraki termőföldeket. Broughton csütörtökön az ENSZ gépkocsiján Amman irányában elhagyta az iraki fővárost. Az ENSZ az „olajért élelmiszert” program keretén belül finanszírozza az iraki-iráni háború után maradt, a lakosságot veszélyeztető aknamezők felszedését. Az AP elemzője szerint Irak szeretné, ha továbbra is aknamező választaná el Irántól. Magyar kötelezettség (MTI) Őry Csaba, a szociális és családügyi minisztérium politikai államtitkára csütörtökön Strasbourgban, az Európa Tanács székhelyén átnyújtotta a páneurópai szervezet szociális chartájának ratifikációs okmányait Daniel Tarschysnak, az Európa Tanács főtitkárának. Az Országgyűlés által szerdán ratifikált charta az állampolgárok számára lehetővé teszi 19 alapvető társadalmi és gazdasági jog érvényesítését. Az Európa Tanács parlamenti közgyűlése által elfogadott szociális charta a polgárok munka- és létbiztonságának, jogérvényesítésének igen széles körét öleli fel, a munkához és a normális munkafeltételekhez való jogtól a társadalombiztosításon át egészen a család- és gyermeknevelési támogatásig. Magyarországon ez év augusztus 7-én lép érvénybe a charta. Ahern kérése az IRA-hoz (Reuters) Bertie Ahern, az Ír Köztársaság kormányfője tegnap arra kérte az IRA-t (Ír Köztársasági Hadsereg, a katolikusok illegális fegyveresei), hogy nyilatkozatban kötelezzék magukat fegyvereik beszolgáltatására, így végre július 15-én létrejöhet a Dublin és London által kidolgozott északír megállapodás és megkezdődhet a nagypénteki béketerv megvalósítása. Ahern és Tony Blair brit kormányfő a június 30-ai „végső határidő” lejárta után július közepéig adott időt a megállapodásra. Ahern IRA- hoz címzett kérése zavarba hozhatja Londont, mert Dublin elismeri, amit a Sinn Fein, az IRA politikai szárnya mindig állított: az IRA „független szervezet”, s a Sinn Fein helyette nem vállalhat kötelezettséget a fegyverek beszolgáltatására. Csernobilről tárgyal Schröder (Reuters) Kétnapos látogatásra tegnap Ukrajnába érkezett Gerhard Schröder német kancellár, hogy elsősorban a sok bajt okozó csernobili atomerőmű bezárásáról tárgyaljon a kijevi vezetőkkel. A kancellárt 65 fős delegáció kísérte el, a küldöttség tagja Scharping védelmi, Müller gazdasági és Trittin környezetvédelmi miniszter is. Schröder hangsúlyozta, hogy látogatásának elsődleges célja a gazdasági együttműködés fejlesztése, de koalíciós partnerei, a Zöldek nyomására kiemelt téma lesz a csernobili atomerőmű bezárása - mint a gazdasági együttműködés feltétele. A G7-ek néhány éve azt ígérték Ukrajnának, hogy két biztonságos erőművet finanszíroznak, ha Kijev bezárja Csernobilt. Kucsma ukrán elnök kijelentette: ha nem kapja meg az ígért 1,2 milliárd dollárt, akkor Csernobil még 2000 után is működni fog. Bajban van Bangemann (Reuters) Az Európai Unió tagországainak nagykövetei tegnap Brüsszelben úgy határoztak, hogy az Európai Bíróság elé viszik Martin Bangemann ügyét. A nagykövetek egyhangú határozatát a 15 tagállam kormányai valószínűleg még ma megerősítik. Bangemann az EU már lemondott, de még hivatalban lévő Bizottságának ipari biztosa és azzal váltotta ki a tagállamok haragját, hogy bejelentette: csatlakozik a spanyol Telefonica társaság igazgató tanácsához - vagyis „maszek” állást vállal egy olyan vezető telekommunikációs cégnél, amely szektort egyebek között ő felügyelte és közreműködött a szektor EU-s szabályozásában. Bangemann akár még a nyugdíjjogosultságát is elveszítheti. Internet Keresse az Interneten is a Magyar Hírlapot! MH Online: www.mhirlap.hu Lapunkat rendszeresen szemlézi Magyarország legnagyobb médiafigyelője, az »OBSERVER« OBSERVER BUDAPEST MÉDIAFIGYELŐ KFT. 1084 Budapest VIII., Auróra u. 11., telefon: 303-4738, fax: 303-4744. Internet: www.observer.hu Magyar Hírlap POLITIKAI NAPILAP Jk: MARQUARD MEDIEN FŐSZERKESZTŐ: KOCSI ILONA Főszerkesztő-helyettesek: FRANK RÓBERT, KIS ZOLTÁN Lapszerkesztők: GÖMÖRI JUDIT, POPOVICS GIZELLA, SZENTKIRÁLYI ANDRÁS, SZLUKA MÁRTON Rovatvezetők: KISS LÁSZLÓ (sport), L. LÁSZLÓ JÁNOS(belpolitika), MAKAI JÓZSEF (publicisztika), MÉSZÁROS TAMÁS (kultúra), SZERDAHELYI CSABA (külpolitika), SZIGETI TAMÁS (fotó), VITÉZ F. IBOLYA (gazdaság) KIADÓ: JÜRG MARQUARD Kiadja a Magyar Hírlap Könyv- és Lapkiadó Rt., Jürg Marquard svájci kiadóvállalat-csoportjának tagja VEZÉRiGAZGATó: L. KELEMEN GÁBOR Hirdetési igazgató: KOMJÁTHY KATALIN. Terjesztési igazgató: BOBÁK MÁRTA. Projektigazgató: CSIKESZ TAMÁS. Marketingigazgató: CZUCZOR MÓNIKA. PR- és reklámigazgató: SARUS ERIKA Számítógépes rendszergazda: KISS ÁRPÁD Szerkesztőség és kiadóhivatal: 1087 Budapest, Kerepesi út 29/B Telefon: 210-0050,210-2484, fax: 334-0712 Hirdetési igazgatóság: 1087 Budapest, Kerepesi út 29/B Telefon/fax: 303-0363, 210-3765 Hirdetésfelvétel: 333-4154,210-0050/163,189 Közlemény- és apróhirdetés-felvétel: telefon/fax: 303-0950, 303-0951 Ügynökségi referens: 333-4154 Magazincsoport: 210-3746 Terjeszti a HÍRKER Rt. és a Nemzeti Hírlapkereskedelmi Rt. Előfizetésben terjeszti a Magyar Posta Rt. Nyomja a Marquard Színes Nyomda Kft. Budapest. Felelős vezető: BARTHA TAMÁS Igazgató HU ISSN 0133-1906 HU ISSN 0237-3807 A hirdetések tartalmáért a lap nem vállal felelősséget! LAPUNK 1999-BEN ÉRVÉNYES ELŐFIZETÉSI DÍJAI Kiadónál történő előfizetés esetén T"l ! ... , , Postai előfizetés Magánszemélyeknek Közteteknek ----------------------------------------------------------------------------------esetén 1 hónapra 1200 Ft 1 200 Ft 1 200 Ft negyedévre 3290 Ft 3 600 Ft 3 600 Ft félévre 5990R 7200 R 7200R 1 évre 10 790 Ft 14400R 14400R Előfizethető a kiadónál: Magyar Hírlap terjesztési osztály, telefon és fax: 210-2473. Ezenkívül a hírlapkézbesítőknél és a Hírlap-előfizetési Irodánál (Budapest Vill., Orczy tér 1., levélcím: HELIR, Budapest 1900), Budapesten a Magyar Posta Rt. Hírlap-előfizetési és Elektronikus Posta Igazgatósága kerületi ügyfélszolgálati irodáin, vidéken a postahivatalokban. Előfizetés külföldre: Batthyány Kultur-Press Kft., 1014 Budapest, Szentháromság tér 6., telefon/fax: 00-36-1-201-8891, E-mail: batthyany@kultur-press.hu KÜLFÖLD Ehud Barak útra kel A bizalom építése a tárgyalások elsőrendű célja Elsősorban a bizalomépítés a célja Ehud Barak új izraeli kormányfőnek, aki mától kezdve egy sor találkozót bonyolít le külföldi államférfiakkal. De a közel-keleti béke is hamarosan - két éven belül - megszületik legalábbis ez a meggyőződése Joszi Beilin igazságügy-miniszternek. MH-összefoglaló Ehud Barak elsőként Jasszer Arafat palesztin elnökkel akart találkozni, ám mint a Jerusalem Post internetes kiadásából kiderült, technikai okokból erre a megbeszélésre csak vasárnap kerül sor Erezben. A héten hivatalba lépett izraeli miniszterelnök első külföldi tárgyalópartnere így Hoszni Mubarak egyiptomi elnök lesz pénteken Alexandriában, Arafattal pedig vasárnap ül tárgyalóasztalhoz. A jövő héten Barak az Egyesült Államokba utazik, ahol Bill Clinton elnökön kívül találkozik majd többek között Al Gore alelnökkel, Madeleine Albright külügy-és William Cohen védelmi miniszterrel. Barak hivatala még a washingtoni út előtt megpróbál összehozni egy találkozót a kormányfő számára Abdullah jordániai uralkodóval is, aki pillanatnyilag Európában tartózkodik, ezért csak telefonon tudott beszélni az izraeli vezetővel. A Reuters jelentése szerint egyébként Izraelben úgy vélik, Barak első megbeszéléseinek legfőbb célja nem is annyira a békefolyamat azonnali előmozdítása, mint inkább a bizalom megteremtése az új kormányfő, illetve az arab és a világ más vezetői között. - Ezeknek a találkozóknak elsősorban a jég megtörése, a kölcsönös bizalom megteremtése a célja. A béketárgyalások szempontjából én nem táplálnék velük kapcsolatban nagyobb illúziókat - mondta David Levi külügyminiszter. A politikus az izraeli rádiónak nyilatkozva kizárta, hogy Barak a palesztinok kihagyásával békét kötne Szíriával. Joszi Beilin, az új izraeli kormány igazságügy-minisztere szerint Izrael két éven belül tető alá hozhatja az átfogó közel-keleti békemegállapodást. Ő azt állítja, hogy Barak kész a wye-i megállapodás teljesítésére is, míg a kabinet másik tagja, Hajim Ramon Jeruzsálem-ügyi miniszter szerint nincs kizárva, hogy a tavaly ősszel az Egyesült Államokban megkötött egyezményt csak részben hajtják végre. A Jerusalem Post Ramonra hivatkozva azt írta, hogy Barak Mubaraknak, Arafatnak és Clintonnak is felveti majd: vágjanak bele inkább közvetlenül a végső megállapodás kidolgozásába. - Szó sem lehet egyoldalú lépésről... Ez ki van zárva. Bízom benne, hogy találunk megoldást a wye-i megállapodás egészének, vagy legalább egy részének a teljesítésére. De ez a megoldás mindenképpen tárgyalás eredménye lesz - idézte az angol nyelvű izraeli lap internetes kiadása Ramon szavait. Elemzők szerint az egyik lehetséges javaslat az lehet, hogy Izrael a wye-i egyezményben előírt további két ciszjordániai csapatkivonásból csak egyet hajt végre. Mint ismeretes, az egyezmény szerint a zsidó államnak három szakaszban kellett volna egységeket kivonni a területről. Az elsőt még Benjamin Netanjahu kormánya végrehajtotta, a másodikat azonban már nem, arra hivatkozva, hogy a palesztinok nem teljesítették vállalt kötelezettségeiket. Barak számára is hasznos lenne a megállapodás teljesítésének elhalasztása, mert ezzel sikerülne elkerülnie az első koalíciós feszültségeket a Nemzeti Vallásos Párttal és az orosz bevándorlók pártjával, a Jiszrael B’alijával. E két partner választóinak jelentős része ugyanis telepes, s az ő érdekeiket sérti a kivonulás. A megállapodás „elszabotálása” ráadásul erősítené Izrael pozícióit a végső megoldás kimunkálása szempontjából, emlékeztetett a lap. Ellene szól viszont, hogy nagyban csökkentené az új kormány hitelét külföldön, tette hozzá a két szerző. Ben Lynfield és Donna Harman. Felmérő körúton a First Lady Hillary Clinton a nevét viselő ütőkkel a baseballhírességek csarnokában Cooperstownban. Az elnök felesége most mérlegeli, milyen esélyei lennének, ha jövőre indulna New York állam szenátori helyéért fotó: reuters-mike segar Oroszország nem hízeleg a NATO-nak Moszkva figyel Az orosz államfő egy héten belül másodszor találkozott a hadsereg vezetőivel. Borisz Jelcin elégedetten szólt csapataik koszovói szerepvállalásáról, s a pristinai repülőtér „elfoglalásáról”. MH-összefoglaló________ Borisz Jelcin elnök csütörtökön bemutatkozó látogatáson fogadta az orosz fegyveres testületek és titkosszolgálatok 24 főtisztjét. Kifejtette: Oroszországnak a nyugati országokhoz és a NATO-hoz fűződő viszonya kínosan kimért: Moszkva nem fog elszántan veszekedni a NATO- val, de hízelegni sem kíván neki - jelentette az MTI. Figyelni fogja lépéseit, és azoknak megfelelően dolgozza majd ki taktikáját. A Kremlben tartott fogadáson - amelyen egy héten belül másodszor találkozott a hadsereg vezetőivel - Jelcin megállapította, hogy a fegyveres erők reformja végre megindult. Ennek jeleként értékelte a nemrég lezajlott „Zapad-99” hadászati törzsvezetési gyakorlat sikerét, és felhívta a hadsereg vezetőit arra, hogy az új politikai realitásoknak megfelelően foglalkozzanak a jövőben is a fegyveres erők alkalmazásának kérdéseivel. Mint emlékezetes, a hadgyakorlaton az orosz stratégiai bombázók állítólag megsértették nyugati országok légterét, az „incidensből” azonban Washington nem csinált ügyet. Jelcin megerősítette, hogy továbbra is különleges figyelemmel kísérik a hadsereg ellátását és hadrafoghatóságának erősítését, mindazonáltal leszögezte: a hadsereg a nehézségek ellenére képes szavatolni Oroszország biztonságát, „és nem árt, ha ezzel mindenki tisztában van a világon”. Az elnök a hatalom egyik legfontosabb feladatának mondta a katonák és családjuk szociális biztonságának megteremtését. Jelcin dicsérte a rendkívüli helyzetek minisztériumát, amiért „fényesen” oldotta meg a jugoszláv lakosságnak szánt segélyek célba juttatását. A Reuters jelentése szerint csupán félmondatban emlékeztetett arra, hogy a koszovói rendezést „parázs viták” előzték meg. A jelen lévő védelmi miniszterhez fordulva kitüntetni javasolta Viktor Zavarzin vezérezredest, Oroszország NATO mellé rendelt katonai képviselőjét, aki július 11-én éjjel kétszáz boszniai orosz békefenntartó katonával bevonult Pristinába, a NATO-alakulatokat megelőzve. (Jelcin nem tett említést arról, hogy Zavarzin akcióját a NATO-katonák megakadályozhatták volna, ám brüsszeli utasításra nem akadályozták meg az oroszok bevonulását.) Az államfő méltatta a rendfenntartó szervezetek munkáját, és elégedetten szólt arról, hogy az északkaukázusi térségben végre „méltó választ” adtak a lakosságot terrorizáló csecsen bandáknak. Phenjan rakétái MH-összefoglaló________ Észak-Korea feltehetőleg új, föld alatti rakétaindító állomást épít mintegy 19 kilométerre a kínai határtól - közölte a dél-koreai elnöki szóvivő a The Washington Post amerikai napilapban csütörtökön megjelent interjújában. A szóvivő szerint a jongjodongi építkezés nagyon aggasztja a dél-koreai, valamint az amerikai hadsereget. Csang Eun Szung a dél-koreai hírszerzés értesülésére alapozza állítását. Eszerint a Taepodong-1 és az ennél fejlettebb Taepodong-2 ballisztikus rakéták számára épül kilövőállomás. Éppen a közelmúltban merült fel az a gyanú, hogy Észak-Korea Taepodong-2 rakétával egy másik helyről próbaindítást akar végezni. A rakétával elméletileg el tudják érni Alaszkát vagy Hawaiit. A megkérdezett amerikai tisztségviselők nem voltak hajlandóak megjegyzést fűzni a jongjo-dongi építkezésről szóló jelentéshez. Arra hivatkoztak, hogy ez a hírszerzés ügye. A The Washington Post szerint a hír már hónapok óta kering a hírszerző szolgálatok között, de most volt az első alkalom, hogy Kim De Dzsung dél-koreai államfő szóvivője nyilvánosan beszélt róla. A szóvivő előző nap a Csoszun Ilbo dél-koreai lap kérdésére válaszolva már említette. A dél-koreai lap szerint a rakétaindító állomás 70 százalékig kész, és tíz indítóállása lesz - írta a Reuters. 1999. JÚLIUS 9., PÉNTEK Finnország nem jelöl ki dátumot A biztonság elring az MH-összefoglaló________ Ha a soros elnök Finnországon múlik, az Európai Unió decemberi csúcsértekezletén nem jelölik meg pontosan még az első bővítési kör jelöltjeinek várható felvételi időpontját sem - mondta el a Die Presse című bécsi lapnak Antti Satuli, Finnország EU- nagykövete. Mint a finn diplomata csütörtökön megjelent interjújában elmondta, a konkrét időpont megjelölése egyes jelölteket biztonságba ringathatna és oda vezethetne, hogy lelassuljanak a reformok. Satuli szerint az időpont kitűzésével addig kellene várni, amíg minden országgal legalább egyszer végigmentek mind a 31 tárgyalási fejezeten, azaz 2000 közepéig. Dilemmát okoz Finnországnak az is, hogy a helsinki csúcson el kellene dönteni, mely országok kerülhetnek be a második bővítési körbe. A jelöltek: Szlovákia, Lettország, Litvánia, Bulgária és Románia, továbbá a megkéső Málta, amely azonban fejlettsége folytán egyből az éllovasok közé kerülhet. Miután azonban Szlovákia már szinte benne van a körben, Litvániát és Lettországot pedig az északi államok közösen erősen támogatják, Bulgáriát és Romániát fenyegeti a kiesés veszélye. Ugyanakkor a legutóbbi balkáni fejlemények nyomán az EU tagállamaiban erősödik a politikai akarat, hogy e két országnak is konkrét jelzést adjanak. A német és osztrák soros elnökség idején megnyitott 15 fejezet mellett Finnország további nyolcnak a tárgyalását kívánja megkezdeni: a szociálpolitika, a gazdasági és pénzügyi unió, a tőke szabad áramlása, az energia, a közlekedés és az adózás, továbbá a szolgáltatások és a környezetvédelem szerepel a soros elnökség listáján. Kétséges, hogy ezeknek a fejezeteknek a tárgyalását sikerül-e hamarosan befejezni, annál is inkább, mivel itt már igen nehéz kérdésekről van szó, mint például a környezetvédelem - írta a Die Presse. Fischer Bukarest EU-s esélyeiről MH-összefoglaló________ Románia azt szeretné, ha az Európai Unió decemberi csúcsértekezletén valamenynyi tagjelöltet megkülönböztetés nélkül felkérné a csatlakozási tárgyalások megkezdésére - jelentette ki csütörtökön Andrei Plesu román külügyminiszter, miután Joschka Fischer német külügyminiszterrel tárgyalt. A német külügyminiszter csütörtökön néhány órás munkalátogatást tett Bukarestben, s ennek során Románia európai integrációinak kérdéseiről, a koszovói helyzetről és a Délkelet-európai Stabilitási Megállapodásról tárgyalt román partnerével és Radu Vasile miniszterelnökkel. Németország mélységesen érdekelt Románia EU-csatlakozásában, de az országnak komoly erőfeszítéseket kell tennie gazdasága fejlesztése érdekében - hangsúlyozta Joschka Fischer. A román külügyminiszter a maga részéről szintén elismerte, hogy országa számára nem a politikai támogatás hiányzik, és csatlakozási törekvését „meg kell erősítenie megfelelő gazdasági és jogi érvekkel is”. Az EU soros elnökeként Németország kezdeményezője volt a balkáni térség hosszú távú fejlődését és békéjét szolgáló Délkelet-európai Stabilitási Megállapodásnak. A német külügyminiszter leszögezte, hogy ez a terv nem kárpótlást kíván nyújtani a térség államainak a jugoszláviai háború miatt elszenvedett veszteségeikért, hanem a térségbeli együttműködés, a gazdaság fejlesztésével akarja megteremteni a stabilitás feltételeit. Radu Vasile miniszterelnök szintén ilyen értelemben méltatta a terv fontosságát, és kifejtette, hogy abban Románia fontos szerepet játszhat. Andrei Plesu ugyanakkor azt is felvetette: Romániának mindenképpen szüksége van arra, hogy akár közvetett formában, kárpótlást kapjon az elszenvedett veszteségeiért. A német külügyminiszter azt kérte, hogy Németország kapja vissza azt a bukaresti épületet, amelyben 1944-ig nagykövetsége működött. A román állam akkor kisajátította, s bár 1997-ben már határozatot hoztak arról, hogy Németország visszakapja, formai hiba miatt a határozat érvénytelenné vált. Az épületben jelenleg egy játékkaszinó működik. „Van egy kis probléma” Amerikai kormánybizottság az első számú veszélyről Az első számú fenyegetést az orosz polgári társadalom folytatódó széthullása jelenti. Moszkva még azt sem tudja, mennyi nukleáris hasadóanyaga van, az Egyesült Államok pedig teljesen felkészületlen az atom-, a vegyi és a biológiai fegyverek elterjedésének eshetőségére a Baltimore Sun tegnapi jelentése riasztó képet fest „az orosz problémáról”. Reuters______________ Az amerikai lap megszerezte egy magas szintű szövetségi amerikai kormánybizottság jelentését, amelyet a tervek szerint csak a jövő héten hoznának nyilvánosságra. A bizottságot John Deutch, a Központi Hírszerző Hivatal volt igazgatója vezeti. A testület egyik legfontosabb megállapítása az, hogy az Egyesült Államok felkészületlen a különféle tömegpusztító fegyverek elterjedésének megakadályozására. A testületet különösképpen aggasztja az orosz gazdaság fokozatos leépülése. A jelentés 1992 óta hét olyan esetet ismertet, amelynek során atomfegyver gyártásához is alkalmas hasadóanyagot loptak el. Oroszország azt sem tudja pontosan, hogy mennyi hasadóanyag van a birtokában, az objektumok őrzésével megbízott személyzet nem kap fizetést, a biztonságot veszélyezteti a szórványos erőszak is. De az egyes számú fenyegetést az orosz civiltársadalom fokozatos dezintegrálódása jelenti - mondta a bizottság egyik tagja a Baltimore Sunnak. Ez a személyiség úgy véli, Oroszország bomlása nagyobb veszélyt jelent az Egyesült Államokra, mint akár a ballisztikus rakéták. A jelentés a tömegpusztító fegyverek elterjedésének veszélyei között említi, hogy Kína exportálja rakétáit és a veszélyes technológiákat, több mint egy tucat szélsőséges csoport tett vagy tesz kísérletet tömegpusztító fegyverek beszerzésére, Észak-Korea és hozzá hasonló országok is képesek efféle fegyverek gyártására - mindemellett állandósult az instabilitás a Közel-Keleten, valamint Dél- és Kelet- Ázsiában. A több mint 140 oldalas jelentés intézkedéseket sürget az említett fegyverek elterjedésének megakadályozására és sürgeti az amerikai elnököt, hogy nevezze ki a tömegpusztító fegyverek elterjedésének megakadályozásáért felelős nemzeti igazgatót. Repülőgépek Helsinkibe? Újra a romákról tárgyalt a pozsonyi kabinet MTI__________________ Lehetséges, hogy a szlovák kormány különrepülőgépet küld Finnországba, mert segíteni szeretné az utóbbi két hétben oda vándorolt ezer szlovákiai roma hazatérését - jelentette be csütörtökön Pozsonyban Csáky Pál, a kormány kisebbségi kérdéseket felügyelő alelnöke. Pozsonyban tegnap másodszor ülésezett a romák tömeges kiutazása nyomán kialakult helyzet megoldására hivatott tárcaközi bizottság. Csáky elmondta: a kormány továbbra is törekszik a romakérdés megoldására, egyszersmind a preventív diplomácia eszközeivel szeretné megelőzni, hogy Nagy-Britannia, Belgium és Finnország után szlovákiai romák más országokba is tömegesen kivándoroljanak. A kormány szeretné meggyorsítani a szlovák állampolgárok hazautazását: a helsinki szlovák nagykövetség soron kívül kész új útlevél kiadásával előmozdítani azok hazatérését, akik menekültjogi kérelmük mellékleteként a finn hatóságok rendelkezésére bocsátották az útlevelüket. „Ha kell, különgépet tudunk küldeni a hazatérőkért.” Akik egyelőre nem akarnak hazamenni Szlovákiába, róluk a pozsonyi kormány, hazatérésüket felgyorsítandó, a finn hivatalokkal kíván tárgyalni, hogy azok mielőbb bírálják el a menekültjogi státuskérelmeket. Csáky közölte: a személye ellen nyilatkozó és a leváltását követelő Alexander Patkoló egy olyan szervezet - a Roma Értelmiség az Együttélésért (RIS) - vezetőjeként nyilatkozik, melynek vezetőjeként a szlovák belügyminisztériumban sem Patkoló, sem más nincs hivatalosan bejegyezve, mi több, a besztercebányai bíróságon most is folyik egy eljárás, mely arra keresi a választ, hogy ki a RIS legitim vezetője.