Magyar Hírlap, 1999. július (32. évfolyam, 151-177. szám)
1999-07-26 / 172. szám
1999. JÚLIUS 26., HÉTFŐ GAZDASÁG Gátolja a nedvesség az aratást - Ismét támogatást vár a terméktanács Kevés a jó minőségű búza Gabonapiaci szakemberek becslése szerint tízmilliárd forintra lenne szükség a learatott búza tárolási költségeinek támogatásához és a garantált áras felvásárláshoz, ha az agrártárca bevezeti ezeket a támogatásokat. A kasszában azonban jelenleg nincs ennyi pénz. A gazdák 2,5, az FVM 3 milló tonnás termésre számít. Az aratás döcögve halad, a földeken még mindig a sár az úr, ezért sok gazdaságban lánctalppal felszerelten küldik ki a határba a kombájnokat. Országszerte a felázott talaj, a sár nehezíti az aratást, amely most a felénél tarthat. A korábbi kiadós esőzések jelentős többletköltséget rónak a termelőkre, akik emellett a búza minősége miatt is aggódnak. A termés minőségi mutatói romlanak: Alföldről származó példa, hogy az esők előtt aratott búza sikértartalma 32- ről mára 28, a fehérjetartalom 13,5-ről 12 százalékra csökkent, míg a sütőipari értéket meghatározó úgynevezett esésszám a korábbi kiváló 330-ról 260-ra mérséklődött. Ezek a paraméterek azonban még mindig jobbak a vártnál, a búza megint „csodát művelt” - vélekedett Guba Mihály, az Országos Gabona Terméktanács (OGT) elnöke. Hozzátette: a Szolnok és Csongrád megyei tapasztalatok szerint az előjelzettnél 15 százalékkal kisebb a termés. Az agrártárca 3 millió tonnás becslésével szemben Guba szerint legfeljebb 2,5 millió tonna búza kerülhet a magtárakba. A terméktanács 670 ezer hektáros vetésterülettel és 3,5-3,7 tonnás átlagterméssel számol. Tamás Károly mindezt másként látja: az FVM közigazgatási államtitkára a búza 30 százalékának learatása után hektáronként 4 tonna átlagról adott hírt, s felmérésük szerint 730 ezer hektáron vetettek búzát. Idén a szakemberek szerint a gabona fele lesz étkezési minőségű, fele pedig takarmánynak való, ez a korábbi évtizedek 70-30 százalékos megoszlásánál lényegesen rosszabb. Az ország kenyere ennek ellenére sincs veszélyben, a lisztnek való néhány tízezer tonnás mennyiséget importból fedezni lehet - mondta lapunknak Kováts Béla, a terméktanács titkára. Valószínű, hogy az FVM a tavalyihoz hasonló rendeleteket alkot és a készletgazdálkodás támogatását, a közraktárakban elhelyezhető termékkör bővítését és az azokra felvehető hitelek támogatását fogja szorgalmazni. E célok alapvetően megegyeznek a terméktanács elképzeléseivel. Az OGT szerint a közraktározást ki kellene terjeszteni az euro- és a takarmány minőségű búzára is. A közraktárakban elhelyezett gabona fejében felvett hitelekhez pedig a mostani 40 százalék helyett 70 százalékos kamattámogatást kér a kormánytól a szervezet. Az FVM a terméktanács szerint támogathatná azokat a molnárokat és takarmánykeverőket, akik egyszerre 6-12 havi búzakészletet vásárolnak fel, hasonlóan a tavalyi akciókhoz. Mindez számítások szerint legalább 10 milliárd forintot emésztene fel. Ráadásul a tárcának pénzt kell elkülönítenie a garantált áras állami felvásárlásra is. A termelők elméletileg 730 ezer tonna búzát adhatnának el az államnak, de a szakértők 150 ezer tonnánál nagyobb mennyiség értékesítését nem tartják valószínűnek. A 18 ezer forintos garantált árból az FVM csak 4,5 ezer forintot fizetne saját forrásból, a többire hitelt venne fel. A 150 ezer tonnányi garantált áras búza felvásárlása így 675 millió forintba kerülne. Mivel a tárca piacra jutási támogatási kerete kimerülőben van, kérdéses, honnan „varázsol elő” az FVM több mint 10 milliárd forintot. Elképzelhető, hogy idén a tárca nem tudja támogatni a közraktározást, a készletgazdálkodást. Az is lehet, hogy erre nem lesz szükség, mivel a kevesebb búzára hamar vevőre talál. A pékek szerint az utóbbi napokban egyértelműen romlott a liszt minősége, miután a tavalyi búza fogytával a molnárok már a gyengébb, eurominőségű magból őrölnek lisztet. Mindennek ismeretében nem véletlen, hogy ezen a héten az árutőzsdén tonnánként 1000-1500 forinttal drágult a búza ára. Szeptemberre 24 ezer, augusztusra több mint 23 ezer forintos árak mellett az alkuszok 60 ezer tonna termésre kötöttek üzletet. Ezeket az árakat még nem tükrözi a fizikai piac, mivel például Hajdú-Bihar megyében a legjobb minőségű búzáért tonnánként 20, a malmi minőségért 18, az eurominőségért 14 ezer forintot kínálnak a felvásárlók. •D. H.Gy. Sáskajárás Közép-Ázsiában Sáskajárás pusztít több mint 8 millió hektáron Kazahsztánban, komolyan veszélyeztetve a közelgő aratást. A hatóságok védőintézkedéseket tesznek, de a kár máris igen jelentős. A szaktárcák szerint a védekezés legalább 300 millió rubelbe - közel 12 millió dollárba kerülne, de erre kevés a pénz. A sáskák a kazah fővárosban, Asztanában is megjelentek, elborítják sok épület homlokzatát, és tönkreteszik a járművek motorját. Kazahsztánban minden évben jó előre rovarirtószerrel igyekeznek megelőzni a sáskák támadását, de az idén túl kevés pénz jutott a védekezésre - jegyezte meg a hírügynökség. A sáskajárás már terjed Kazahsztánból Dél- Oroszországra, továbbá dél felé Üzbegisztánra is. Csak fegyvert szállítanának Zsákutcába jutott az orosz államadósság lebontása • Folytatás az 1. oldalról Annak ellenére, hogy a döntés gyakorlatilag az oroszok kezében van, a hazai kormányszervek sem értenek mindig egyet az adósság lebontásának mikéntjéről. Ezt ugyanis kétféleképpen lehet megvalósítani: katonai, illetve polgári célú áruszállítással. A katonai célú szállításoknál Magyarország a követelése fejében fegyvereket kap, pénzt nem. Polgári adósságlebontás esetén az ügyet intéző cég 58 százalékos diszkontárfolyamon megveszi a tartozás bizonyos részét a Magyar Államkincstártól. Ezután a vásárló megszervezi, hogy az orosz pénzügyminisztérium rábólintson az üzletre, vagyis a szállítandó árucikkeket eladó orosz cégnek kifizesse azok árát. Az áru ezután megérkezik Magyarországra, azt eladják, az államkincstár pedig a befolyt bevételből megkapja a fent említett 58 százalékot. A polgári célú adósságlebontás tehát bevételhez juttatja az államkasszát. Az orosz gazdasági miniszter egyik helyettese lapunk értesülése szerint nemrégiben kijelentette, hogy országa ezentúl csak katonai szállításokra hajlandó. A magyar pénzügyi vezetés egyik tagja erre reagálva jegyezte meg, hogy a dolog rákfenéje, hogy ebből nem származna költségvetési bevétel. A idei büdzsében a pénzügyminiszter 25,5 milliárd forintos bevételre számított az orosz adósság lebontásából. Ez azt jelenti, hogy a kormány polgári célú szállításokkal kalkulált. A költségvetés véglegesítése előtt nem sokkal - tavaly október végén - azonban Szabó János honvédelmi miniszter úgy nyilatkozott, hogy tárgyalásokat kezdenek az oroszokkal 109 millió dollár értékű fegyveralkatrész behozataláról az államadósság fejében. (Ez a korábban említett, 240 millió dolláros hadi célú kereten felül értendő.) Lapunk értesülése szerint ez ügyben azóta sem történt semmi. Egy pénzügyminisztériumi forrás kérdésünkre ráadásul azt állította, hogy a hadiipari keret emelése komolyan szóba sem került. Szabó idén tavasszal már úgy nyilatkozott, hogy Oroszország nem megbízható partner, ezért nem is kívánunk üzletet kötni velük. Orbán Viktor miniszterelnök az idei év elején részletes tájékoztatást kért az orosz államadósság helyzetéről. A gazdasági miniszter később referált, az ügyben értesülésünk szerint kormány-előterjesztés is készült, döntést viszont azóta sem hozott a kabinet. Kormánytisztviselők lapunknak többször úgy nyilatkoztak, hogy az idén egyetlen fillér bevételre sem számítanak az adósság lebontásából. • Haszán Zoltán - Szily László A Ticker a Fornax Rt. legújabb, a tőzsdei árfolyamokat futófényes kijelzőn megjelenítő szolgáltatása. Ajánljuk mindazoknak, akik bemutatóteremben, klubhelyiségben vagy akár étteremben partnereiknek, vendégeiknek azonnali tőzsdei információval kívánnak szolgálni. A Ticker használata egyszerű, mert csak egy fali konnektorra van szükség és a beépített rádióvevő azonnal közvetíti a legfrissebb tőzsdei adatokat A Ticker gazdaságos, mert más reklámot, tájékoztatást is megjeleníthet, és nem kell megvásárolnia a készüléket További információ a 457 3017-es telefonszámon. 1123 Budapest, Táltos u. 1. www.fornax.hu Borsodi üveggyárak eladólistán Üveggyártáson kívül bármire hasznosíthatja új tulajdonosa az amerikai befektető által az év elején bezárt egykori sajószentpéteri öblösüveggyárat. A szomszédvár, a csődbe jutott miskolci üveggyár felszámolója viszont azt szeretné, ha az üzem eredeti profilját megtartva működne tovább, amire meg is van az esélye. Nem okozott meglepetést, amikor az Egyesült Magyar Csomagolóüveg Kft. bejelentette a sajószentpéteri gyár bezárását, hiszen az üzem konkurenciája a cég birtokában lévő orosházi öblösüveggyárnak, amely az orosz piac összeomlását nehezen tudta átvészelni. Az Egyesült Magyar Csomagolóüveg (EMCS) Kft. az orosz gazdasági válságra hivatkozva döntötte el a sajószentpéteri üveggyár kényszerleállítását. A cég vezetésének nem maradt más választása, mint megmaradó erőforrásainak összpontosítása. Az ugyancsak a társasághoz tartozó orosházi üzemet az elmúlt három évben számos beruházással segítették. A sajószentpéteri gyár most új gazdát keres, aki bármit kezdhet az ingatlannal, csak egyre nem használhatja, üveggyártásra. Természetesen nem akar konkurenciát saját még meglévő gyárának az EMCS. Egy székesfehérvári cég jóvoltából viszont ma is működik a sajószentpéteri szomszédságában lévő, felszámolás alatt álló miskolci építészeti üveggyár, amelynek 1996-os újraindulását az állam a gazdaságfejlesztési célelőirányzatból 52,8 millió forint kamatmentes kölcsönnel, a területfejlesztési alapból 51,2 millió vissza nem térítendő támogatással segítette. Ma már 300-400 millió forintot követelnek a cég hitelezői. A felszámolást irányító ÁFI Rt. - miközben szakmai befektetőt keres a vagyonra - bérbe adná a gyárat, amelyet a mai napig üzemeltet a székesfehérvári Magyar Plast Kft. •Sz. B. Magyar Hírlap . HÍRSOROK Nőtt az élelmiszer-fogyasztás (MTI) Az átlagos élelmiszer-fogyasztás 4 százalékkal emelkedett az 1970 és 1997 között eltelt 27 év alatt, miközben az egy főre jutó napi kalóriafogyasztás 52 kilokalóriával, 3046-ra csökkent - derül ki a KSH által kiadott Élelmiszermérlegek időszaki tájékoztatójából. Az élelmiszer-fogyasztásban látványos visszaesés következett be 1990 és 1995 között. Négy évvel ezelőtt a fogyasztás az 1989. évinek csupán 84,7 százalékát tette ki. Ezt követően a fogyasztás újra nőni kezdett, s 1997-ben már 6,4 százalékkal meghaladta az 1995. évit. Az élelmiszer-fogyasztáson belül 27 év alatt a legnagyobb változást a tejfogyasztás arányának 18-ról 25 százalékra való növekedése jelentette. A KSH elemzése szerint a húsfogyasztás aránya csupán 0,2 százalékkal csökkent a szóban forgó időszakban, ám jelentősen változott a fogyasztás belső szerkezete: szembetűnően, 53,5 százalékról 45,1-re mérséklődött például 1990 és 1997 között a sertéshús fogyasztása. . EU-hitelből fejleszt Hollóháza (MTI) Több külföldi cég is jelentkezett a Hollóházi Porcelángyár Rt. megvásárlására, de az egyelőre nem kerül be a privatizációs körbe - jelentette be pénteken Hollóházán Bártfai Béla, a Miniszterelnöki Hivatal közigazgatási államtitkára. Bártfai elmondta, a hollóházi társaság eladására két-három év múlva kerülhet sor. Addig feljavítják a gyárat, korszerűsítik a műszakitechnológiai berendezéseket, nemzetközi marketingmunkával új piacokat keresnek a jó minőségű termékeknek. A program végrehajtásához megerősítik a menedzsmentet. Mahalek István, az eddigi kereskedelmi igazgató kapott megbízást a vezérigazgatói teendők ellátására. Az összesen 192 millió forintra tervezett felújító program hitelkonstrukciójának 60 százalékát az EU Hyfert-hitelkeretéből teremtik elő, 20 százalékát a többségi tulajdonos, a Magyar Fejlesztési Bank Rt. adja, a fennmaradó 20 százalékot pedig a gyár biztosítja saját forrásból. VILÁGPIAC Az EIB a szerb ellenzéket segítené (MTI) Az Európai Beruházási Bank alelnöke szerint a nyugat meggyorsíthatná Szlobodan Milosevics jugoszláv államfő távozását, ha anyagilag támogatná a demokratikus önkormányzatú szerb városokat, községeket. „A demokratikus pártoknak sok szerb városban többségük van, és ők adják a polgármestert. Szerintem gyorsabban lehetne megszabadulni Milosevicstől, ha a segélyezést ezekben a városokban kezdenénk” - mondta Wolfgang Roth, az EU fejlesztési bankjának alelnöke a Deutschlandradiónak nyilatkozva. Roth azt mondta, hogy tapasztalata szerint a károk nagyobbak Szerbia egészében, mint Koszovóban, és előbb-utóbb segélyeket kell adni, nehogy - mint mondta - Szerbia kiessen a civilizációból. Új lakás az árvízkárosultaknak . (MTI) A tavaly novemberi Tisza-árvíz miatt otthonukat vesztett kárpátaljai károsultaknak október 1-jéig új lakást kell biztosítani - erre utasította Leonyid Kucsma ukrán elnök a katasztrófaelhárítási minisztert pénteken, bő két hónappal az elnökválasztás előtt. Az Interfax Ukraina hírügynökség jelentése szerint Kucsma azután bízta meg a feladattal Vaszil Durdinecet, a tárca vezetőjét, hogy meghallgatta a természeti katasztrófa utáni helyreállítási munkálatokról szóló beszámolót. Grúzia: bővített keret az IMF-től (MTI) A Nemzetközi Valutaalap (IMF) a hét végén növelte hitelkeretét Grúzia számára - közölték az IMF-nél Washingtonban. A Grúziának érvényben lévő hároméves, kiterjesztett szerkezetváltási hitelkeretet az IMF 75 millió dollárral több mint 172 millió dollárra növelte, és augusztus 6-ai hatállyal felszabadított 45 millió dollárt a keretből Grúzia számára. Az IMF azzal indokolta a bővítést, hogy Grúzia váratlan nehézségek elé került a tavaly augusztusi orosz válság miatt. Egyes boltokban már hiánycikk volt a hűtőgép Rekordértékesítés fehéráruból Rekordmennyiségű mosógép, mikrohullámú sütő és hűtőgép fogyott az év első felében. Az úgynevezett fehérárupiac bővülése már eddig is meghaladja a 10 százalékot, ami ugyan elmarad a tavalyi 20 százalékos expanziótól, de jóval felülmúlja a korábbi várakozásokat. A piacvezető Electrolux nem kívánta közölni eladási adatait, a második Whirlpool viszont 32 százalékos forgalomnövekedést jelentett. Árvíz, rendkívüli hóhelyzet és koszovói háború ellenére is sikerévnek ígérkezik az idei esztendő a fehéráru- piacon. A hűtő-, mosó- és mosogatógépek, tűzhelyek és mikrohullámú sütők piaca a tavalyi 20 százalékos növekedés után idén is dinamikusan nő. A teljes fehérárupiac 45 százalékát birtokló Electrolux konkrét adatokat ugyan nem közölt, annyi azonban kiderült, hogy 10 százalék feletti növekedést értek el az év első felében. (A cég sem a forgalom nagyságát, sem az eladott berendezések számát nem kívánta közreadni.) A második helyezett - és 25 százalékos piaci részesedéssel rendelkező - Whirlpool Magyarország forgalma idén 32 százalékkal bővült, és a forgalom meghaladta a 3,3 milliárd forintot. Az amerikai cég magyarországi leányvállalata egyharmaddal több készüléket értékesített, mint egy évvel korábban. A kereslet növekedésére jellemző, hogy a nyár első heteiben néhol előfordult az, hogy egyes hűtőszekrényekből időleges hiány keletkezett - erre évek óta nem volt példa. A hűtőgépek piacán a hazai gyártás előnyeit élvező Electrolux, a mosógépekén pedig a Whirlpool számít piacvezetőnek, a tűzhelyek esetében pedig az erre „szakosodott” Pelgrim viszi el a prímet. A mikrohullámú sütők esetében az ázsiai gyártók előretörése volt megfigyelhető. A zömmel olcsó árfekvésű és szerényebb szolgáltatást nyújtó készülékek az év első felében fogytak, míg az év vége előtt hagyományosan a drágább és sokoldalúbb mikrókat veszik a vásárlók. Gerő László, a Whirlpool magyarországi igazgatója kérdésünkre elmondta, hogy immár egy éve megfigyelhető az, hogy a vásárlók a drágább és nívósabb szolgáltatást nyújtó berendezések felé fordulnak. Az amerikai gyár az európai piac immár tartós fellendülése miatt nem egy, hanem több gyár felépítését is tervezi. Bengt Engström, a Whirlpool Europe közelmúltban kinevezett igazgatója júniusban a Magyar Hírlap kérdésére elmondta, hogy a jövendő gyártókapacitás kiépítésére Közép-Európában kerül sor. Az esélyes országok köre már leszűkült Csehországra, Lengyelországra és Magyarországra. A legfrissebb hírek szerint a Whirlpool egy tűzhelygyárat és egy hűtőgépgyárat épít fel a térségben - a döntés várhatóan hamarosan megszületik. • Sza. P. Tűzhelyek összeszerelése egy tiszántúli üzemben FOTÓ: SZIGETVÁRY ZSOLT