Magyar Hírlap, 1999. augusztus (32. évfolyam, 178-202. szám)

1999-08-02 / 178. szám

1999. AUGUSZTUS 2. HÉTFŐ KÜLFÖLD - BELFÖLD Magyar Hírlap 3 Milliós támogatás erdélyi magyar műemlékekre • Folytatás az I. oldalról Markó Béla, az RMDSZ el­nöke Petőfit úgy említette, mint akinek neve hallatán „nem csapnak össze indula­tok, róla mindannyian egyet gondolunk, akár a nemzeti lo­bogóról vagy a nemzeti him­nuszról”. Feltette a kérdést: „Koszovó után, e véres 150 esztendő annyi meg annyi Ko­­szovója után Európa végre hajlandó-e felébredni a hol itt, hol ott fellobbanó gyűlölet rémálmából.” Véleménye szerint Petőfinek nem kellett volna feltétlenül úgy élnie, ahogyan beszélt, hiszen sokan voltak körülötte. „Én nem mondom azt, hogy Petőfi Sán­dor jól tette, amit tett, nem mondhatom, jó volt vállalnia a halált, nincs jogom ilyet mondani. Én csak azt mon­dom, hogy vigyázzatok, mi­ként beszéltek, mert előbb - utóbb élnetek is úgy kell” - fi­gyelmeztetett. Hámori József, a Magyar Nemzeti Kulturális Örökség minisztere, aki szintén részt vett a fehéregyházi ünnepsé­gen. Martonyi Jánossal együtt röviden méltatta Petőfi örök­ségét. Ezt követően leplezték le az egész alakos Petőfi-szob­­rot, Máté István csongrádi szobrászművész alkotását, amelyet Kiskunfélegyháza önkormányzata ajándékozott Fehéregyházának. Martonyi János erdélyi programja keretében szomba­ton este Marosvásárhelyen kötetlen beszélgetés kereté­ben találkozott a helyi magyar politikusokkal, értelmiségiek­kel. Mint hangsúlyozta, Ma­gyarország nemzetpolitikai stratégiájának alapvető célja az, hogy mindenki, aki ma­gyarnak érzi magát, megma­radhasson annak. Martonyi szerint a koszovói válság nyil­vánvalóvá tette, ha valaki el akar nyomni egy kisebbséget, most már a nemzetközi kö­zösséggel találja magát szem­be. Román kollégájával foly­tatott megbeszélését értékel­ve elmondta: Andrei Plesu a legnyitottabb románok közé tartozik, de mindent ő sem tud megoldani. Nem tagadta, a kétoldalú kapcsolatok igen bonyolultak. A beszélgetés során Há­mori József közölte, a magyar kormány nagyon fontosnak találja a határon túli magyar kultúra támogatását, azt az egyetemes magyar kultúra ré­szének tekinti. Rámutatott, idén 200 millió forintot fordí­tanak erre a célra, az erdélyi magyar műemlékek védelmé­re pedig 50 millió forintot köl­tenek. • Bogdán Tibor Petőfi-megemlékezések Magyarországon Az 1848-49-es események je­lenre gyakorolt hatását emel­ték ki a szónokok a forrada­lom és szabadságharc elbuká­sának és Petőfi Sándor halálá­nak 150. évfordulóján rende­zett megemlékezéseken. A Bartók rádió kétnapos műso­rában kilencszáz Petőfi-vers hangzott el. Torgyán József földműve­lésügyi és vidékfejlesztési mi­niszter tegnap Olcsván lelep­lezte gróf Károlyi Sándor, a Rákóczi-szabadságharc tábor­nokának mellszobrát. Avató­beszédében a miniszter a tá­bornok életéről szólva han­goztatta: Károlyi Sándor né­pét követte, amikor élére állt a szabadságért harcoló csapa­toknak. Torgyán József pár­huzamot vont a Rákóczi-sza­badságharc, illetve az 1848-as és az 1956-os szabadságharc között. Kifejtette: nem volt hiábavaló a véráldozat, hiszen ha később is, de a nép 1990- ben elérte célját. Az 1848-49-es forradalom és szabadságharc, ha elbukott is, hatással volt Magyarország és Európa további sorsára - mondta Szabó János szomba­ton Szegeden. A honvédelmi miniszter a szőregi csata 150. évfordulója alkalmából ren­dezett nemzetközi huszár- és katonai hagyományőrző talál­kozót megnyitó beszédében az MTI tudósítása szerint ki­jelentette: a vereség nem sem­misítette meg a célokat és tö­rekvéseket, amelyekért annyi ember áldozta életét. Debrecenben a Hősök te­metőjében a debreceni csata 150 évfordulóján a Magyar Honvédség és a Bundeswehr katonái közösen koszorúztak. Petőfi Sándor halálának százötvenedik évfordulója al­kalmából - szombaton és va­sárnap reggel héttől este ti­zenegyig - több mint kilenc­száz Petőfi-vers hangzott el a Bartók rádióban. Az irodalmi szerkesztőség munkatársai - Szebényi Cecília, Katona Im­re és Csizmadia Tibor - már 1997 őszén megkezdték a fel­vételeket. A tervek szerint a kilencszáz Petőfi-vers a közel­jövőben CD-ROM-on is meg­jelenik. Gyalogos Petőfi-emléktú­­rán vett részt három budapes­ti fiatal. Herczegfalvi Zoltán, Hartmann Mihály és Makictz László szerdán indult el Bu­dapestről, a Pilvax kávéház elől, és szombat délután érke­zett meg 312 kilométer meg­tétele után, Hévízgyörk, Tar­­naszentmiklós és Hortobágy érintésével Debrecenbe. Szombaton egynapos al­kalmi tárlattal tisztelgett Pe­tőfi emléke előtt a Magyar Nemzeti Múzeum. A Segesvár melletti Fehéregyházán leleplezték Máté István Petőfi-szobrát Az autonóm Vajdaság jobb közeg a magyarkérdés rendezésére Jugoszláviában hamarosan magyar ideiglenes nemzeti tanács alakulhat - mondja Kasza József Kasza József szabadkai polgármester, a Vajdasági Magyar Szövetség elnöke sze­rint Jugoszláviában a békés rendezéstől a polgárháborúig sokféle forgatókönyv elképzelhető a közeljövőben. Kasza sze­rint a magyar kormány jól képviselte a vajdasági magyarság problémáját a nem­zetközi fórumokon, és reméli, hogy ha­marosan megalakulhat Jugoszláviában a magyarok ideiglenes nemzeti tanácsa. • Hogyan értékeli, hogy a szarajevói Balkán-konferencia zárónyilatkozata nem említi név szerint a Vajdaságot? Nem lepődtünk meg ezen, bár jobb lett volna, ha belekerül a dokumentumba. Ennek ellenére úgy értékelem, hogy az anyaország diplomáciai körei és Orbán Viktor is minden tőlük telhetőt megtet­tek ebben az ügyben. A vajdasági ma­gyarság problémáját sikerült a kellő mér­tékben a közvélemény elé tárni, amit je­lez az amerikai szenátus külügyi bizottsá­gának reagálása is. Remélem, hogy a ké­sőbbiek folyamán, a kerekasztal-tárgya­lások során kellő hangsúlyt kap a vajda­sági magyarok autonómiatörekvése is. • Gondolja, hogy az autonómiakoncep­ció harmadik szintje, a Vajdaság tarto­mányi autonómiájának visszaállítása is nemzetközi támogatást kaphat? A Vajdaság önállóságát és önszervező­dését Orbán Viktor is felvetette sajtónyi­latkozatában, olyan értelemben, hogy a két tartomány, Koszovó és Vajdaság autonómiáját egyszerre szüntették meg 1989-ben, így normális, hogy ezt mind­kettő visszakapja. • Mit segítene a Vajdaságban 17 száza­lékos részarányt képviselő magyarsá­gon, ha a tartomány megkapná az auto­nóm tartomány státusát? Vajdaságban hosszú évtizedeken át pél­daértékűen alkalmazták az együttélés formáit. Az itt élő népek hagyományo­san sokkal közelebb állnak egymáshoz, és toleránsabbak, mint Szerbia területén. A magyarkérdés az önálló Vajdaságban könnyebben rendezhető lenne. • A személyi elvű autonómiakoncep­ciójukban szerepel egy regisztrációs el­képzelés. Hogyan és mikor valósítható meg a magyarok összeírása, hogy ennek alapján egy magyar vezető szerv össze­álljon? A mostani modellnek egyetlen olyan ré­sze van, amelyet még nem hangolt össze a Vajdasági Magyar Szövetség (VMSZ) és a Vajdasági Magyar Demokrata Párt (VMDP), a nemzeti tanács megválasztá­sának lehetősége és módja. Ahhoz, hogy a vajdasági magyarok önállóan válasszák meg a nemzeti tanácsot, létre kell hozni a vajdasági magyarok választói listáját vagy kataszterét. Nem fordulhat az elő, hogy ebben a szavazásban részt vegyenek a szerbek is. E pillanatban még nem adot­tak a feltételek ahhoz, hogy e lista létrejöj­jön. Az emberek meg vannak félemlítve, és nem vállalják, hogy feliratkozzanak er­re a listára. Ha belevágnánk ebbe a mun­kába, de nem tudnánk a listát úgy felállíta­ni, hogy a magyar választópolgárok több­sége rajta legyen, akkor az aktuális hata­lom könnyen a fejünkhöz vághatja, hogy lám, a magyarok nem akarnak autonó­miát, mert még a választási listára sem akarnak feliratkozni. Egy megfélemlített helyzetben irreális egy ilyen kataszterről gondolkodni. A nemzeti tanács megalakí­tásának hosszú távon ez a módja, de amíg ez nem jöhet létre, addig ideiglenes nem­zeti tanácsot kell felállítani, mégpedig a már megválasztott az önkormányzatok­ban, a vajdasági, a szerb és a szövetségi parlamentben dolgozó magyar képvise­lőkből. Megalakítása, úgy hiszem, nem várat sokáig magára. • Szerb oldalról nyilván lesznek, akik ezt szeparatista törekvésnek nevezik majd. Mi erre az ön válasza? Nem szeparatista szándékkal alakul meg a nemzeti tanács. Koszovóban az ott élő szerbek éppen ezekben a napokban hoz­zák létre a maguk nemzeti tanácsát. • Milyen jogokat gyakorolhatna ez a szerv? Lesz-e legitimációja, elismeri-e majd Belgrád? Legitimációját nem lehet majd megkér­dőjelezni, mert választott személyek al­kotják. Az a probléma, hogy ez a nemze­ti tanács jelenleg nem tud beépülni az or­szág jogrendjébe, az alkotmány és a tör­vények erre nincsenek felkészülve. De addig is a tanács véleményez, és a magya­rok számára olyan sorskérdésekben fog­lalhat állást, mint nyelvhasználat, isko­láztatás, sajtó. Mindabban tehát, ami az autonómia lényege. De előbb politikai szervezet lesz, és nem hatóság. • Érvényesek-e az önök követelései egy demokratikus fordulat esetére is? Természetesen a leendő kormánynak is meg kell oldania a kisebbségek problé­máját. Ez a modell, amelyet felállítot­tunk, az új kormánynak is tárgyalási ala­pot kell, hogy jelentsen. Remélem, hogy egy demokratikus kormány sokkal in­kább érzékeli ezt a problémát, és fogéko­nyabb lesz a kisebbségek ügyére. • Önök, ellenzéki polgármesterek most összefognak a hatalom ellen. Milyen esélyt lát a békés rendezésre és a demok­ratikus fordulatra? Sokféle forgatókönyv tűnik reálisnak, a békés rendezéstől a polgárháborúig, vagy a katonai diktatúráig. A jövő fogja megválaszolni ezt. Mindent meg kell ten­ni annak érdekében, hogy a jelenlegi hatalom távozzon, és egy újabb, demok­ratikusabb hatalom kerüljön az ország élére, amely kimozdítja ezt a térséget a kátyúból és posványból, amiben Szerbia és Jugoszlávia van. • Ki lehet az a személy, aki alkalmas az ország vezetésére? Háládatlan feladat nevekben gondolkod­ni. Itt szemléletváltásra van szükség. Ha Milosevics után jön egy újabb Milosevics, akkor nem értünk el semmit. Egy dikta­tórikus rendszerből egy demokratikus rendszerbe kell az országot kormányozni, és több emberben kell gondolkodni. • A magyar kormány mintha nem a VMSZ-t tartaná magához közel álló vajdasági magyar szervezetnek. Hogyan befolyásolja ez az önök viszonyát Buda­pesttel? Érzékeljük azt, hogy a magyar kormány­hoz, vagy egyes kormánytagokhoz köze­lebb áll a VMDP, de ez nem zavar, mert a VMSZ olyan erőt képez, amelyet nem lehet figyelmen kívül hagyni, megkerül­ni, ugyanis egyetlen legitim képviselője a vajdasági magyarságnak, mert csak ne­künk van választott képviselőnk minden szinten. Minden pillanatban készek va­gyunk tárgyalni a magyar kormánnyal. • Orbán Viktor a szarajevói csúcs után kifejtette, hogy a jugoszláviai Duna-hi­­dak roncsait még november előtt kieme­lik a Dunából. Tud-e erről részleteket? Pontos információkkal nem rendelke­zem, de az egész rendszer annyira be­görcsölt, hogy nem hiszem, hogy nem­zetközi erőket engedne területére akár romeltakarításra is. • Újvári Miklós Orbán Viktor nem költözik Megszűnt Horn Gyula személyi biztosítása Törvény által előírt kötelessége ellenére Orbán Viktor idén már biztosan nem költözik be a Művész utcai miniszterelnöki rezidenciára. A kormányfő három gyermekével lakna ott, amihez viszont jelentősen át kellene építeni az egykori Ka­­r­rády-villát. Orbán Viktor átmenetileg a kormány Béla király­i úton található vendégházának lakója. 1. Idén már biztosan nem kez­­­­dődik meg a miniszterelnöki­­ rezidencia felújítása - tájé­­é­koztatta lapunkat Borókai­­ Gábor. A kormányszóvivő el­­£ mondta: Orbán Viktor,legko­rábban jövőre költözhet a Művész utcai villába, de ez egyelőre nem áll szándéká­ban. Borókai szerint máshol is van helye a rezidencia felújí­tására elkülönített összegnek. A kormányfő ideiglenesen a Béla király úti kormányven­­dégház lakója, Göncz Árpád és Áder János szomszédságá­ban. Az államfő és a házelnök rezidenciájának felújítását a költségvetésben erre a célra elkülönített háromszázmilliós keretből finanszírozták. Az állami vezetőket meg­illető juttatásokról a kor­mánytagok jogállásáról szóló törvény rendelkezik, amely szerint a kormányfő minisz­terelnöki rezidencia haszná­latára jogosult, és ezt köteles is igénybe venni. Ennek elle­nére immár egy éve üresen áll a Művész utcai villa, ahol egykor Karády Katalin szí­nésznő élt. A miniszterelnök három gyermekével költözne a XII. kerületi rezidenciára, ezért ott jelentős átalakítá­sokra lenne szükség. A miniszterelnököt meg­bízatásának megszűnését kö­vetően - kérelmére - megfe­lelő lakáshasználati jog illeti meg. Horn Gyula exkor­­mányfő a választások után le­mondott a neki járó lakás­használati jogról, jelenleg III. kerületi családi házában él. A miniszterelnöki villa hasz­nálatára Boross Péter sem tartott igényt 1994-ben, így a következő választásokig An­tall József özvegye élt ott. A törvény kimondja, hogy a jogosultság a volt miniszter­­elnök özvegyét is megilleti. A kormányfő a megbízatá­sa megszűnésétől számított egy évig személyes­ gépkocsi­­használatra jogosult. Ezt kö­vetően évi 30 ezer kilométe­rig illeti meg személyes gép­kocsihasználat, feltéve hogy a megbízatásának megszűnését követő harmadik év végéig betölti a nyugdíjkorhatárt. Horn Gyula volt minisz­terelnök utóbiztosítása a na­pokban járt le. Miniszterel­nöki megbízatásának meg­szűnésétől egy évig hivatásos állományú gépjárművezető által vezetett hivatali sze­mélygépkocsi illeti meg. A gépkocsit a védelmi fel­adatokhoz igazodóan a bel­ügyminiszter az országos rendőrfőkapitány útján biz­tosította. • Nagy Szilvia - Varga Gergely Még tart a belső vizsgálat az ORTT-nél a TV3 ügyében Az MTV vezeti a panaszlistát Az ORTT vezetése tárgyalta azt az ügyet, amelyben a tes­tület monitorcsoportjának je­lentése alapján több mint két órára felfüggesztették volna a TV3 adását. Révész T. Mihály vizsgálatot rendelt el. A testü­let eddig tizenegy órára füg­gesztette fel a különböző adók sugárzási jogát. Az ORTT legutóbbi el­nökségi ülésén azzal az elnök által felfüggesztett döntéssel, mellyel július 26-án 125 perc­re felfüggesztették volna a Budapesti Kommunikációs Rt. (TV3) műsor-szolgáltatási jogosultságát. Mint ismert, az ORTT el­nöke vizsgálatot rendelt el a testület monitorcsoportjánál. Ennek eredményéig az illeté­kesek nem kívánnak nyilat­kozni. Kérdésünkre Bárdi Miklós, a csoport vezetője is csak annyit felelt, hogy a vizs­gálatot az ORTT végzi, ennek állásáról és eredményéről nincs információja. Turkovics Mónika szóvivő lapunknak azzal indokolta a felfüggesztő döntést, hogy annak követ­kezménye súlyos anyagiakban lett volna mérhető. A testület ugyanakkor má­tól három hétig szabadságon lesz, nem ülésezik és határoza­tot sem hoz. A vizsgálat így el­húzódhat. Danks Emese, a TV3 szó­vivője lapunknak úgy fogal­mazott, hogy a társaságukat ért erkölcsi kár a felfüggesz­tett határozat ellenére is ki­mutatható. A történtek elle­nére valószínűleg nem indíta­nak pert az ORTT ellen. Lapunk információja sze­rint az Országos Rádió és Te­levízió Testülethez az idei év első felében 144 panasz érke­zett. A nézők és hallgatók 84, civilszervezetek 24, pártok 14, egyéb gazdálkodó szervek 22 alkalommal fordultak a testü­let panaszbizottságához. A Magyar Hírlap értesülé­se szerint a pártok közül leg­inkább a Munkáspárt és az SZDSZ kifogásolta a látotta­kat és hallottakat, 3-3 alka­lommal. Az MSZP, az MDF és a MIÉP kétszer-kétszer, a kisgazdapárt és a KDNP egy­­szer-egyszer tett észrevételt, egyedül a Fidesz tartózkodott a véleménynyilvánítás efféle módjától. A panaszolt műsorszolgál­tatók sorrendjét az MTV és a Magyar Rádió vezeti 46, illet­ve 44 alkalommal. Az RTL Klub műsora ellen 12, a TV2 ellen 11, a TV3 ellen 10, a Du­na Tv ellen 4 beadvány érke­zett az ORTT-hez. A testület által kiszabott összbüntetés 69 905 731 fo­rint, a műsor-szolgáltatási jo­gosultságot összesen 661 perc­re függesztették fel. Ennek részletei, hogy mely tévécsa­tornák hogyan részesedtek a büntetésből, nem publikusak - mondta Turkovics Mónika. •G.Zs.

Next