Magyar Hírlap, 1999. augusztus (32. évfolyam, 178-202. szám)

1999-08-24 / 196. szám

4 Százezer sorkötelest nem tud behívni a hadsereg Önkéntessé válhat a bevonulás A ténylegesen hadra fogható fiataloknak csak töredékét tudja behívni a Magyar Honvédség, ezért a kormány által elrendelt stratégiai felülvizsgálatnak arra is választ kell adnia, hogy ön­kéntessé válik-e a bevonulás. Több megoldás lehetséges, el­képzelhető a pénzzel való megváltás és a sorsolás bevezetése is. Ma és holnap a tavalyihoz hasonlóan mintegy 7 ezer 500 fia­tal vonul be a hadsereg kiképzőközpontjaiba. Egy tegnapi egyeztetésen kiderült, hogy nem élvez hatpárti támogatást az a kormányötlet, miszerint a polgári szolgálatosokat kötelezően beoszthassák a tűzoltósághoz vagy a polgári védelemhez. A jelenlegi létszám és a ki­lenc hónapos sorkatonai szolgálati idő mellett a Ma­gyar Honvédség nem képes behívni valamennyi hadra fogható fiatalt. Mintegy száz­ezer alkalmasnak minősített sorkötelezett vár a behívójá­ra, a számuk pedig folyama­tosan nő, a hadsereg ugyanis a sorozáson évente megje­lenő kilencvenezer fiatalnak csupán harmadára tart igényt. Hiába minősítenek minden harmadik fiatalt ideiglenesen vagy véglegesen alkalmatlannak, a be nem hí­vottak száma valószínűleg tovább nő majd. Ennek oka, hogy a kilenc hónapos kiképzés bevezetése miatt - amely nem elegendő a komolyabb feladatokra va­ló felkészítésre - a fontosabb szolgálatokban fokozatosan szerződésesekkel váltják fel a sorkatonákat, és a kormány­­határozat alapján megkez­dett stratégiai felülvizsgálat is csökkenteni kívánja a had­sereg létszámát. Fodor Lajos vezérkari fő­nök lapunk kérdésére meg­erősítette, a probléma megol­dására megkezdődött az alter­natívák kidolgozása. Végleges választ azonban csak azután tudnak adni, ha befejeződik a kormány által elrendelt stra­tégiai felülvizsgálat, és kide­rül, milyen létszámú hadse­regre lesz szükség a jövőben. Ettől függ, mennyi sorkatoná­ra tart igényt a hadsereg a kö­vetkező években, illetve azt is vizsgálja, csökken-e a sorka­tonai szolgálati idő. Felgyorsítaná a behíváso­kat, ha a kormányprogram­ban foglaltaknak megfele­lően az újoncok csak hat hó­napra öltöznének egyenruhá­ba, így a jelenleginél több sorkatonára lenne szükség. Úgy tudjuk, a honvédségi szakértők körében lehetsé­ges megoldásként felmerült az is, önkéntessé váljon a be­vonulás, amely pénzzel lenne kiváltható, vagy - mint Dá­niában - jelentős kedvezmé­nyeket kapnának, akik mégis letöltenék szolgálati idejüket. A hadkötelezettséget érintő változtatások alkotmánymó­dosítást igényelnek. Az SZDSZ szerint alkot­mányos aggályokat vet fel, ha a hadsereg létszámát olyan mértékben csökkentik, hogy a sorozásra alkalmas fiatalok száma meghaladja a hadsereg felvevőképességét. Fodor Gábor úgy véli, jogosan me­rül fel a kérdés: mi alapján vá­lasztják ki azokat, akik végül ténylegesen elkezdik a köte­lező katonai szolgálatot. A szabad demokraták állás­pontja szerint adva van több tízezer kifogástalan egészségi állapotban levő fiatal, aki nem kívánja a maga számára a katonaságot, ám a törvé­nyes kötelességének engedel­meskedve, mégis megjelenik a sorozáson, illetve adva van­nak a sorozóbizottságok, ahol a tisztek valamilyen, eddig is­meretlen szempontok alapján döntik majd el, kik foglalhat­ják el a laktanyák férőhelyeit. Fodor hallott arról, hogy sor­solással döntenek majd, de ez szerinte nehezen elképzelhe­tő megoldás egy NATO-tag­­ország esetében. Fodor szerint ez alapjai­ban sértené az esélyegyenlő­ség elvét, s ez esetben az SZDSZ az Alkotmánybíró­sághoz fordul. A másik megoldás az ön­kényes válogatás, ez azonban szintén emberi jogokat sértő verzió. Fodor tehát azt java­solja, az illetékesek kezdjék meg végre az önkéntességen alapuló, professzionális had­sereg kialakítását. 7500 új katona A ma és holnap bevonuló 7500 katona alapkiképzése október 1-jéig tart, majd e hónap végén a hadsereg kü­lönböző alakulataihoz kerül­nek át. A bevonulók 82 szá­zaléka mindenféle korláto­zás nélkül alkalmas a sorka­tonai szolgálatra. A kiskato­­nák 75 százaléka szakmun­kás vagy középiskolai, 19 százalékuk általános iskolai, 6 százalékuk pedig felsőfokú végzettséggel rendelkezik. A honvédelmi miniszter hétvégi nyilatkozatában a következő évtized második felében nevezte megvalósít­hatónak a hivatásos hadsereg bevezetését. Juhász Ferenc szocialista képviselő véleménye szerint vagy valamiféle megváltást - akár adót - kellene bevezetni azoknál, akiket nem hívnak be, vagy csökkenteni kellene a sorkatonai szolgálati időt, amint az a kormányprogram­ban is benne van. Lányi Zsolt, a honvédelmi bizottság elnöke szerint az ellenzék „a levegőbe be­szél”, hiszen a honvédség re­formját előkészítő munka­­bizottságnak, amelyben hat tábornok és négy civil al­kalmazott dolgozik, szep­tember 30-ára kell elkészí­tenie tervezetét. Lányi azt mondta: a létszámcsökken­tés eldöntött tény. Halmai Gábor úgy látja, az esélyegyenlőséget min­denképpen meg kell őrizni. Ugyanakkor az alkotmány­­jogász elismeri a honvédség­nek azt a jogát, hogy annyi fiatalt hívjanak be katoná­nak, amennyire szükségük van. Azt az elképzelést, hogy a be nem vonulók „kivásá­rolják szabadságukat”, nem tartja szerencsésnek, mert a jómódúak ezáltal még jobb, a szegények pedig még rosz­­szabb helyzetbe kerülnének. Ugyanakkor a sorsolás elfo­gadható lenne, ha annak sza­bályait objektív szempontok szerint határoznák meg. • Haszán Zoltán - Gréczy Zsolt Sikertelen egyeztetés a polgári szolgálatról Eredménytelenül zárult a polgári szolgálatosok­ról szóló törvény tervezett módosításáról össze­hívott hatpárti találkozó tegnap, miután az MSZP nem fogadta el azt az elképzelést, hogy a lelkiismereti okok miatt a fegyveres szolgálatot megtagadókat beleegyezésük nélkül a tűzoltó­sághoz vagy a polgári védelemhez osszák be. A változtatás kétharmados többséget igényel. A Szociális és Családügyi Minisztériumban tartott egyeztetésen a honvédelmi tárca képvise­lője az elmúlt hónapok egymást érő természeti katasztrófáival indokolta a módosítást. A védel­mi minisztérium érvelése szerint mindenkire vonatkozik a polgári védelmi kötelezettség, en­nek pedig - a fegyveres szolgálattól eltérően - nincs alternatívája. Juhász Ferenc, a honvédelmi bizottság szo­cialista alelnöke ugyanakkor elfogadhatatlannak nevezte azt az elképzelést, amely lehetőséget te­remtene, hogy a katonasághoz hasonlóan szigo­rú hierarchiájú szervezetbe osszák be, akár aka­ratuk ellenére, a polgári szolgálatosokat. Komp­romisszumként azt javasolták, hogy mindenkép­pen hagyják meg az érintettek belegyezési jogát. Csapody Tamás, az Alba Kör szakértője sze­rint a tervezett módosítás a polgári szolgálat tíz­éves hagyományával és a nyugati szokásokkal is szöges ellentétben áll. Csapody szerint ehelyett a polgári szolgálat időtartamával kellene foglalkoz­ni, amelyet nem szabályoz pontosan a jelenlegi törvény. Mint mondta, a jelenlegi 15 hónap sok, nemzetközi összehasonlításban ugyanis a sorka­tonai szolgálatnál egyharmaddal hosszabb az ilyen jellegű kötelezettség. Nálunk ilyen számítá­sok szerint 12 hónap lehetne a maximum. A pol­gári szolgálat népszerűsége egyébként nő hazánk­ban, idén már 3700-an döntöttek úgy, hogy a lak­tanyán kívül teljesítik kötelezettségüket. BELFÖLD In the beauty salon. (It's 8 a.m.) Pat: Just: a short cut, Klára. I’m in a hurry. Idára: Arc you? What is it? A party? A reception? Pat: Of course a party. At my place. It’s Tbrn's birthday today. Some friends are coming round. Klára: But it’s only eight o'clock?! Pat: 5fes, but I must make the dinner. Klára: Good for you. I can't cocát. Pat: Can’t you? Can your husband cook? Kiára: Jim? ’’fe, he can, lie's a very good cook. And he can do everything. All the household chores. Pat: \&u're joking! A husband who can cook, tidy the rooms, wash and do the. washing up? Klára: Yes, And he can do the shopping or iron when I'm busy. Pat: I'm not so lucky with the housework. But Tom can play the piano beautifully. And he can also play golf very well. Klára: Oh! Then we can play together. I'm a violinist and I love golf. 1999. AUGUSZTUS 24., KEDD Vihart aratott Tonhauser A Fidesz nem kívánta kommentálni, az MSZP képviselői pe­dig cáfolták Tonhauser László kijelentését, miszerint infor­mációkat kapott arról, hogy az MSZP vezetői 50 millió forin­tot vettek át egy vállalkozótól, illetve hogy a Fidesz vezérka­rát is igyekeztek megóvni egy kétes hírű milliárdos vidéki vál­lalkozó összejövetelén való részvételtől. Orbán Péter orszá­gos rendőrfőkapitány úgy nyilatkozott, most már biztos ben­ne, hogy jól döntött, amikor elbocsátotta Tonhausert. Már korábban is szárnyra ka­pott híresztelések szerint a szóbanforgó, az MSZP-nek szánt pénz átadására 1994 ta­vaszán került sor Akasztón, a vállalkozó pedig Stadler Jó­zsef volt. A Magyar Hírlap több szocialista politikust is megkeresett, de valameny­­nyien cáfolták, hogy tudná­nak, illetve tudtak volna az 50 milliós „adományról”, s kérték, nevüket ne írják le az üggyel öszefüggésben, mert nem akarnak „kabátlopásba keveredni”. Lapunk úgy tudja: a párt jelenlegi vezetésében értetle­nül állnak Tonhauser László kijelentése előtt, ezért azt tervezik, hogy megkeresik a nyugdíjas rendőrtisztet, és megkérik, fejtse ki, pontosan mi áll szavai mögött. Lapunknak Stadler József azt mondta: az általalunk is­mert verzió „nem fedi a való­ságot”, azonban hogy mi a teljes igazság, az „egyelőre hadd legyen az ő titka”. Pintér Sándor belügymi­nisztert, aki külföldön nyaral, továbbra sem sikerült utol­érnünk. Kuncze Gábor, aki 1994 és 1998 között belügyminiszter volt, kijelentette: elvileg eljut­hatott volna hozzá egy ilyen tartalmú jelentés, csakhogy nem kapott ilyet. Valószínűleg nem is létezett ez az iromány, mert az országos rendőrfőka­pitány mindenképpen továb­bított volna neki egy parla­menti pártnak adott nagy összegű, kétes adományról szóló jelentést - mondta az SZDSZ-es politikus. Katona Béla, a Horn-kor­­mány első titkosszolgálato­kat felügyelő tárca nélküli minisztere hasonlóan nyilat­kozott. Sem szocialista politi­kusként, sem miniszterként nem volt tudomása arról, hogy a párt vezetői pénzt fo­gadtak volna el kétes hírű vállalkozóktól, erről csak az újságból értesült - mondta. Tonhauser Lászlóval nem ta­lálkozott, már csak azért sem, mert a hivatali út Pintér Sán­dorhoz vezetett, s a belügy­miniszter sem értesítette őt. Mindenesetre nehezen lehe­tett volna titkoban tartani egy 50 milliós adományt, an­nak a kampányban meg kel­lett volna látszania - véleke­dett az MSZP-s képviselő. Tonhauser László tegnapi nyilatkozatában azt is el­mondta: a Fidesz vezérkarát is igyekeztek megóvni egy kétes hírű milliárdos vidéki vállalkozó összejövetelén va­ló részvételtől. A Fidesz ré­széről nem kívánták kom­mentálni a kijelentést. Orbán Péter országos ren­dőrőkapitány Tonhauser László lapunkban megjelent interjújáról, illetve az ezredes készülő könyvéről szólva munkatársunknak kifejtette: korábban gondolkodott azon, hogy helyesen döntött­­e, mikor a szerevezett bű­nözés elleni szolgálat vezető­jét nyugdíjba küldte. Mint mondta, a nyilatkozat után már nincsenek kétségei. A főkapitány nem tartotta való­színűnek, hogy Tonhauser a könyvében leírtakkal való­ban tudna segíteni a rendőr­ségnek. A könyvben szemé­lyére, illetve intézkedéseire nézve esetlegesen kedvezőt­len megállapításokról szólva aláhúzta: nem tud olyat el­képzelni, ami miatt a bíróság­hoz kellene fordulnia jogor­voslatért. Véleménye szerint azonban nem lehet elvitatni egy vezetőtől azt a jogot, hogy az általa irányított szer­vezet élén saját elgondolásait érvényesítse. Főként, ha tőle kérik számon az eredménye­ket. Elismerte ugyankkor, hogy lehettek hibás döntései, de mint ironikusan hozzáfűz­te - ha ezért felmentik poszt­járól, legfeljebb ő is ír egy ta­­nuláságos kötetet. A rendőrség más vezetői egyébként úgy nyilatkozik, hogy várják a kötet megjele­nését. Volt olyan, magas be­osztású főtiszt, aki kijelentet­te, hogy pénzt nem áldoz ér­te, de mielőbb igyekszik elol­vasni a memoárt. Tonhauser László nyilat­kozata szerint Pintér Sándor attól tartott, hogy ő, Juszt László tévériporter, vala­mint az itthon keresztapának kikiáltott üzletember, Szem­­jon Mogiljevics (Szeva) me­rényletre készülnek ellene. Úgy értesült, hogy a biz­tonsági szolgálat komolyan foglalkozott az ügy felderí­tésével. A riporter lapunknak el­mondta, hogy annak idején ő is hallotta ezt, de nem akarta elhinni. Most, hogy úgy tud­ja, Tonhauser Lászlónak megvannak az ügyet bizonyí­tó dokumentumai, másként tekint visszamenőleg az eset­re, de úgy ítéli meg, hogy a feltételezést nem gondolhat­ta komolyan kiagyalója. A Tonhauser-kötet kiadó­ja egyébként Juszt László cé­ge lesz. Tonhauser László tegnapi interjúját felvezető első olda­las összefoglalónkban téve­sen írtuk, hogy az ezredes a meggyilkolt Boros Tamás be­szervezéséről beszélt volna. Mint ahogyan a cikkből is ki­derült, a néhai vállalkozó vi­deóvallomásának megszerve­zéséről volt szó. • F. K.-G. Z.-N.SZ. Katona Béla Stadler József Juszt László Éles vita Torgyán kazettaügyéről • Folytatás az 1. oldalról Az alelnök úgy vélekedett: Torgyánnak az adás előtti percekben is joga lett volna visszavonni az interjút, ám mostani eljárá­sa az egykori megyei párttitkárok mód­szereire emlékeztet. Garamvölgyi László, az országos rend­őrfőkapitány kommunikációs igazgatója a Magyar Hírlapnak kora délután elmond­ta: Orbán Péter főkapitány elrendelte az eset kivizsgálását. Orbán Péter késő délután már így nyi­latkozott az MTI-nek: „Az illetékes pa­rancsnok az esettel kapcsolatban annyit jelentett, hogy a védett vezetőnek „vala­­milyenfajta nyilatkozatbeli problémája” volt. Ezért elkérte a kazettát azzal, hogy a miniszter nem járul hozzá a nyilatkozat­hoz. Eközben Torgyán József már egy másik riporternek nyilatkozott, emiatt a Köztársasági Őrezred beosztottja vette át a kazettát, amelyet átadott a miniszter­nek. Semmiféle elkobzásról nem tudok - mondta Orbán Péter. Hozzátette: az el­kobzás bírói intézkedés, a rendőrség csak lefoglalhat. Amennyiben hivatalos beje­lentés érkezik az ügyről, azt kivizsgálják. A kísérő biztonsági tiszt átadta a kazettát a miniszternek.” Torgyán József érdeklődésünkre el­mondta: egy számára ismeretlen újságíró­nő a Duna TV-re hivatkozva másfél per­ces interjúra kérte. „Vártam a kérdéseket, s ehelyett az újságírónő minősíthetetlen hangon az én munkámról nyilvánított vé­leményt” - fogalmazott a miniszter. Ez­után Torgyán közölte vele, szégyellje ma­gát, s azt is, hogy nem engedi az anyag adásba kerülését. Később munkatársaival együtt megkérte a hölgyet a műszerszalag átadására. A miniszter elmondta: a Duna Televízió vezetőihez fordult, hogy legkö­zelebb ne egy provokatív, a témát nem is­merő újságírót küldjenek hozzá interjúra. Torgyán helyreigazítási közleményt is el­juttatott a tévétársasághoz. Ebben azt ál­lítja, nem utasította a kormányőröket a kazetta elvételére, a szalagot az operatőr a titkárnő kérésére önként adta át. A neki feltett kérdés pedig így hangzott: „Minisz­ter úr, az ön kísérletei az agrárium szerke­zeti átalakítására sorra széthúzást, szétvá­lást, ellenségeskedést és érdek-összefér­­hetetlenségeket okoznak az agrárium tár­sadalmában. Ezt hogyan kívánja letompí­tani, illetve megoldani vagy közös nevező­re hozni ezeket az összecsapó, egyre éle­sebb ellentéteket?” A Duna Tv hétfőn es­te eleget tett Torgyán József földművelés­­ügyi és vidékfejlesztési miniszter helyrei­gazítási kérelmének. Vancsik Zoltán, az MSZP frakcióigaz­gatója szerint az eset előrevetíti annak ár­nyékát, hogy az a politikus, aki miniszter­ként ilyen, nem európai megnyilvánulá­sokra képes, mit tesz, ha majd köztársasá­gi elnök lesz. Kuncze Gábor, az SZDSZ frakcióve­zetője kijelentette: elképesztő, hogy ilyen hatalmi túlkapás előfordulhat. Egy mi­niszter nem tehet ilyet csak azért, mert számára kellemetlen egy kérdés. Holott Torgyán József tevékenységével kapcso­latban csak ilyen kérdést lehet föltenni - tette hozzá. A politikus úgy vélte: a meg­felelő parlamenti bizottságnak minden­képpen foglalkoznia kell majd az üggyel, de nem biztos, hogy emiatt külön vizs­gálóbizottságot állítanak fel. Halmai Gábor alkotmányjogász jogel­lenesnek tartja a történteket. Egy köz­­tisztviselőtől különösen elfogadhatatlan ez a sajtószabadságot súlyosan sértő ma­gatartás - fogalmazott Halmai, aki úgy vé­li, Torgyán ezzel potenciálisan megfenye­getett minden újságírót, aki a későbbiek­ben interjút akarna kérni tőle. Ha provo­katív volt a riporter fellépése, vissza lehe­tett volna utasítani az interjút, de teljes­séggel jogszerűtlen, a szabálysértési kó­dexbe ütköző ez a fellépés. Torgyán Jó­zsefnek ez a fajta magatartása sajnos kezd rendszeressé válni, mivel már nem csak a futballbírókat fenyegeti, de az újságírókat is - tette hozzá az alkotmányjogász. A törvény szerint a védett személy - esetünkben a miniszter - semmire sem utasíthatja a védelmét ellátó kormányőrt - nyilatkozott lapunknak Szikinger Ist­ván. Utasítást csakis a köztársasági őrez­red vezetői adhatnak. Feladatuk a védett személy biztonságáról gondoskodni, ebbe viszont a védelem alatt álló egyáltalán nem szólhat bele. A kazettaincidens esetében nagy való­színűséggel jogsértés történt - vélekedett az alkotmányjogász, hozzátéve: ameny­­nyiben a kazetta elvétele a védett sze­mély biztonsága érdekében történt, úgy jogszerű, amennyiben nem. Szikinger szerint szabálysértésen kívül - a sajtó munkájának akadályozása - felvetődhet a bűncselekmény gyanúja is: kényszerí­tés, erőszakkal való fenyegetés, lopás, sőt rablás is megvalósulhatott. Az sem vál­toztat ezen, ha egy felfegyverzett kor­mányőr úgymond csak „felszólította” a stábot a kazetta átadására, nem pedig el­vette azt. Az, hogy a kormányőr igazol­tatta a riportert és felírta adatait, önma­gában nem helytelen, már ha erre volt olyan oka, amely összefüggött szolgálati tevékenységével. Az eset kapcsán Torgyán József fele­lősségéről szólva az alkotmányjogász le­szögezte: ha bűncselekmény történt, úgy a miniszter volt a felbujtó. Ha a kazettát Torgyánék tették el, akkor ő is elkövető volt, mert „akarategységben” cselekedett­­ társtettesként a kormányőrrel. • B. F. - N. Sz. - V. G. - Sz. P. Fizessen elő a Magyar Hírlapra, és egy nyelvvel is gazdagabb lehet! A NYELVTANFOLYAM MENETE! Hétköznap a nyelvleckéket, szombaton pedig mindig a tananyaghoz tarto­zó gyakorlótesztsort is közli a Magyar Hírlap. A gyakorlótesztsorokat a megjelenést követő csütörtök éjfélig küldheti vissza az alábbi címre: 1087 Budapest, Kerepesi út 27/A, játékiroda, „Nyelvtanfolyam” jeligére. A nyelvtanfolyammal kapcsolatos információ: 455-5460. ANGLIAI ÉS AMERIKAI NYELVTANFOLYAMOKAT NYERHET! A teszteket visszaküldők között hetente értékes nyelvkönyveket, ingyenes részvételi lehetőségeket a London Stúdió magyarországi angolnyelv-tan­­folyamaira (a tanfolyam szintjét a nyertes választhatja ki), illetve szinten­ként, majd a tanfolyam végén 10-10 fő részére ingyenes vizsgalehetőséget sorsolunk ki. A szinteket lezáró tesztek beküldői, vagyis a szorgalmas tanulók szin­tenként egy-egy 200 000 forint értékű 2 hetes angliai nyelvtanfolyamot nyerhetnek. A nyelvtanfolyam végén a kitartó tanulók számára fődíjként két, egyenként 250 000 forint értékű 2 hetes amerikai nyelvtanfolyam vár gaz­dára! Szíves tájékoztatásul közöljük, hogy a tárgynyeremények teljes összege után a nyertes adózik. Az szja bevallása és megfizetése a nyertes kötelessége. A nyeremény készpénzre nem váltható. Információ: 455-5424 A London Stúdió 6 db távoktató hangkazettáját 3900 Ft-os egységáron utánvéttel megrendelheti! A megrendelést szíveskedjék az Útkereső Kft. 1518 Budapest, Pf. 167 címére küldeni, vagy a 209-1244-es számra faxolni! A hangkazetták darabonként megvásárolhatók: XI., Villányi út 27. (Szent Imre Gimnázium), London Stúdió ügyfélszolgálat, hétköznap 8-20 óráig.

Next