Magyar Hírlap, 1999. november (32. évfolyam, 254-266. szám)

1999-11-01 / 254. szám

2 Magyar Hírlap Schröder Japánban (Reuters) Gerhard Schröder német kan­cellár szerint Kínát be kellene vonni a hét legfejlettebb ipari államot és Oroszorszá­got tömörítő Nyolcak (G8) konzultációi­ba. Schröder, aki tegnap óta Japánban tárgyal, azt mondta, középtávon fontoló­ra kell venni, hogy Kína is részese legyen a G8-struktúrának. A kancellár Oroszor­szágra hivatkozott, amely mint fontos or­szág, bekapcsolódott a csoport munkájába. Szerinte Kína egy­általán nem nevezhető jelentéktelen államnak, de a bekap­csolódás részleteit nem árulta el. Már csak az Európa Tanács segíthet (MH) Az Európa Tanácshoz fordultak a Jugoszláviában élő románok. A kelet-szerbiai Slatinán tartott kongresszusukon a blach-románok közössége az európai testület diplomáciai fel­lépését sürgette a belgrádi hatóságok mellett. A jugoszláviai románok mindenekelőtt saját önálló anyanyelvű oktatást kö­vetelnek és azt akarják, hogy román nyelven is misézhessenek mindenütt, ahol többségben élnek. Emil Constantinescu ál­lamfő és Radu Vasile miniszterelnök a kongresszus résztve­vőihez intézett üzenetében üdvözölte azt az elhatározottságot és kitartást, amellyel e közösség nemzeti identitását védi. Craxi újabb infarktusa (MTI) Újabb szívinfarktusa volt szom­batra virradóra Bettino Craxi volt olasz kormányfőnek. A politikus állapotáról felesége, Anna Craxi adott tájékoztatást a család otthonából, a tunéziai Hamma­­met üdülőhelyről. A 65 éves volt minisz­terelnök a múlt vasárnap került kórházba szívinfarktussal. A volt szocialista pártve­zért a kilencvenes évek elejére visszanyú­ló korrupciós ügyek miatt elítélték. Börtönbüntetése elől Tu­néziába menekült, és egészségügyi problémáira - köztük cu­korbetegségére - hivatkozva megtagadta a hazatérést. Elmehet Bin Laden (AFP) A tálib vezetés jelezte: kész bele­egyezni abba, hogy Oszama bin Laden, a terrorcselekmények pénzelésével vádolt szaúd-arábiai származású milliomos el­hagyja Afganisztánt. Mohammad Omar mollah, a tálibok legfőbb vezetője a fran­cia hírügynökség szerint kijelentette: Oszama bin Ladentől várja annak meg­­­­erősítését, hogy nem valamiféle nyomás­nak engedve akarja elhagyni Afganisztánt. Hozzátette: ha a tálibok megkapják a biztosítékot, nem gördítenek akadályt a milliomos távozása elé, sőt segítenek megszervezni elutazá­sát. Ugyanakkor hangsúlyozta, hogy a távozásra vonatkozó kérés kifejezetten Oszama bin Laden személyes kívánsága. Irán az ópiumtermelés tiltásáért (MTI) Irán felszólította a többi, Afganisztánnal szomszédos ál­lamot, hogy együtt indítsanak kampányt az ópium és heroin alapanyagát szolgáltató máktermelés afganisztáni visszaszorítá­sára. A polgárháború dúlta Afganisztán a világ legjelentősebb ópiumtermelő országa, innen származik a világszerte elterjedt kábítószer mintegy fele. Irán egyik tranzitországa az Afganisz­tánból és Pakisztánból Európába és az öböl menti arab álla­mokba irányuló kábítószer-kereskedelemnek. Vádeljárás a francia csúcsminiszter ellen MTI_________________________ Kérdéses, hogy hivatalában marad-e Dominique Strauss- Kahn francia gazdasági csúcs­miniszter, vagy le kell monda­nia, mivel az ügyészség vádel­járást kezdeményezett ellene hamisításért, fiktív állásért fel­vett közpénzek miatt. Lionel Jospinnek, a morális értékekre gyakran hivatkozó kormány­főnek kell döntenie a kérdés­ben, amely baloldali koalíciója eddigi legsúlyosabb dilemmá­jává vált. Strauss-Kahn a mi­niszterelnök egyik legközeleb­bi munkatársa, a kormány meghatározó, „nehézsúlyú tagja”, aki részben múltja, részben a liberális nézetei miatt fontos kapcsolódási pont Jospinnek a nagyvállalkozói szférához. Strauss-Kahn gaz­dasági csúcsminiszterként két és fél éve szinte teljhatalom­mal­­ és az európai fellendü­lésnek is köszönhetően, siker­rel­­ a legnagyobb hatalmú mi­nisztériumot irányítja. Javasla­tai, döntései meghatározóak, s a kormányon belül egyetlen igazi vetélytársa akad a fő irá­nyok meghatározásakor Mar­tine Aubry munkaügyi minisz­ter személyében, aki „szocia­listább politikát” szorgalmaz. A miniszter ellen a hétvégén azért indult ügyészségi nyomo­zás, mert az MNEF, a gazdasá­gi birodalommá vált országos egyetemi önsegélyező pénztár letartóztatott igazgatója közöl­te: Strauss-Kahn is „fiktív al­kalmazott” volt az MNEF-nél, s el nem végzett ügyvédi ta­nácsadásért, hamis számlák alapján vett fel 1997 elején 600 ezer frankot, mintegy 24 millió forintot. Az MNEF ellen, amely ingatlanoktól a kommu­nikáción át a könyvkiadásig számtalan területen érdekelt, egy éve indult átfogó nyomo­zás korrupciósorozat alapos gyanúja miatt. Eddig tucatnyi embert vettek őrizetbe nagy összegek eltulajdonítása miatt, s vizsgálat indult a Rhone-tor­­kolat fontos térségének szocia­lista pártvezetője, Bernardini ellen is. Ami a kormányzat számára különösen kínos: az aktákban a korrupciógyanús ingatlan- és egyéb ügyek kapcsán igen sok­szor felbukkant a Jospin mö­götti második ember, Jean- Christophe Cambadelis, a szo­cialista párt országos titkára, valamint Jean-Marie Le Guen párizsi első titkára neve is. Internet Keresse az Interneten is a Magyar Hírlapot! MH Online: www.mhirlap.hu Lapunkat rendszeresen szemlézi Magyarország legnagyobb médiafigyelője, az »OBSERVER« OBSERVER BUDAPEST MÉDIAFIGYELŐ KFT. 1084 Budapest Vill., Auróra u. 11., telefon: 303-4738, fax: 303-4744. Internet: www.observer.hu Magyar Hírlap POLITIKAI NAPILAP­JAA MARQUARD MEDIEN FŐSZERKESZTŐ: KOCSI ILONA Főszerkesztő-helyettesek: FRANK RÓBERT, KIS ZOLTÁN Lapszerkesztők: GÖMÖRI JUDIT, POPOVICS GIZELLA, SZLUKA MÁRTON Rovatvezetők: KISS LÁSZLÓ (sport), L. LÁSZLÓ JÁNOS (belpolitika), MAKAI JÓZSEF (publicisztika), MÉSZÁROS TAMÁS (kultúra), SZERDAHELYI CSABA (külpolitika), SZIGETI TAMÁS (fotó), VITÉZ F. IBOLYA (gazdaság) KIADÓ: JÜRG MARQUARD Kiadja a Magyar Hírlap Könyv- és Lapkiadó Rt., Jürg Marquard svájci kiadóvállalat-csoportjának tagja VEZÉRIGAZGATÓ:­­ KELEMEN GÁBOR Hirdetési igazgató: KOMJÁTHY KATALIN. Terjesztési igazgató: BOBÁK MÁRTA. Projektigazgató: CSIKESZ TAMÁS. Marketingigazgató: CZUCZOR MÓNIKA. PR- és reklámigazgató: SARUS ERIKA Számítógépes rendszergazda: KISS ÁRPÁD Szerkesztőség és kiadóhivatal: 1087 Budapest, Kerepesi út 29/B Telefon: 210-0050, 210-2484, fax: 334-0712 Hirdetési igazgatóság: 1087 Budapest, Kerepesi út 29/B Telefon/fax: 303-0363, 210-3765 Hirdetésfelvétel: 333-4154, 210-0050/163,189 Közlemény- és apróhirdetés-felvétel: telefon/fax: 303-0950, 303-0951 Ügynökségi referens: 333-4154 Magazincsoport: 210-3746 Terjeszti a HÍRKER Rt. és a Nemzeti Hírlapkereskedelmi Rt. Előfizetésben terjeszti a Magyar Posta Rt. Nyomja a Marquard Színes Nyomda Kft. Budapest. Felelős vezető: BARTHA TAMÁS igazgató HU ISSN 0133-1906 HU ISSN 0237-3807 A hirdetések tartalmáért a lap nem vállal felelősséget! LAPUNK 1999-BEN ÉRVÉNYES ELŐFIZETÉSI DÍJAI Postai előfizetés Magánszemélyeknek Közületeknek -----------------------------------------------------------------------------------------esetén 1 hónapra - - 1 400 Ft negyedévre 3 490 Ft 4 200 Ft 4 200 Ft félévre 6290 R 8 400R 8 400R 1 évre 12 000 Ft 16800R 16 800R Előfizethető a kiadónál: Magyar Hírlap terjesztési osztály, telefon és fax: 210-2473. Ezenkívül a hír­lapkézbesítőknél és a Hírlap-előfizetési Irodánál (Budapest Vill., Orczy tér 1., levélcím: HELIR, Bu­dapest 1900), Budapesten a Magyar Posta Rt. Hírlap-előfizetési és Elektronikus Posta Igazgatósá­ga kerületi ügyfélszolgálati irodáin, vidéken a postahivatalokban. Előfizetés külföldre: Batthyány Kultur-Press Kft., 1014 Budapest, Szentháromság tér 6., telefon/fax: 00-36-1-201-8891, E-mail: batthyany@kultur-press.hu KÜLFÖLD Elnökökre szavaztak MH-összefoglaló____________ Nyugodtan zajlott Ukrajná­ban tegnap az elnökvá­lasztás. A központi választási bizottság tájékoztatása sze­rint kora este a részvétel 56,60 százalékos volt, azaz 21 millió szavazó járult az ur­nákhoz. Mihajlo Rjabec, a közpon­ti választási bizottság elnöke esti sajtótájékoztatóján kije­lentette, hogy a szavazás ko­molyabb törvénysértések nélkül zajlott. Mint mondta, csak kisebb panaszok érkez­nek, amelyeket a bizottság megvizsgál. Vinnyicában egy órával ko­rábban nyitottak a szavazóhe­lyiségek, mivel elfeledkeztek arról, hogy vasárnap hajnal­ban életbe lépett a téli időszá­mítás. Leonyid Kucsma állam­fő újságírók kérdésére vála­szolta kijelentette: ha megnye­ri a választásokat, nem szán­dékozik felvételi kérelmet benyújtani a NATO-ba és az Európai Unióba. Natalja Vit­­renko, az egyetlen nő a tizen­három jelölt között, meggyő­ződését fejezte ki, hogy csakis női elnök vezetheti ki Ukraj­nát a jelenlegi válságból. A volt jugoszláv köztársaság 1,61 millió választásra jogosult állampolgára hat jelölt közül választhatta ki az ország új ál­lamfőjét. A jelöltek között volt Kiro Gligorov jelenlegi elnök is, aki 1994-ben a szavazatok 78 százalékát kapta. Rajta kí­vül indult Vaszil Tupurkovsz­­ki, a Demokratikus Alterna­tíva párt elnöke, Borisz Traj­­kovszki külügyminiszter-he­lyettes és Tito Petkovszki, a parlament korábbi elnöke. Két jelöltet indítottak az albá­nok: Muharem Nedzipit és Muhamed Halilit. Valószínű­nek látszik, hogy a jelöltek egyike sem éri el a győzelem­hez szükséges szavazatszámot. Az MTI jelentése szerint ezért két hét múlva második fordu­lót tartanak, amelyben a két legjobb jelölt indul. Felsorakoztak az ukrán haditengerészek is, hogy voksoljanak fotó: mti/ap-szergej szvelicku Kiro Gligorov tanulmányozza a listát FOTÓ: REUTERS 1999. NOVEMBER 1., HÉTFŐ Nemzetközi megfigyelők Grúziában MH-összefoglaló_______ Érvényes a Grúziában tegnap megtartott parlamenti válasz­tás. Előzetes adatok szerint a valamivel több mint 2,5 millió választópolgár jó 60 százaléka adta le voksát a 232 parlamen­ti helyért versengő 33 párt je­löltjeire. Grúziában a parla­ment egykamarás. A törvény­­hozás 150 tagját pártlistás sza­vazással, a többieket egyéni választókerületekben válasz­tották meg. Eduard Sevard­­nadze elnök vasárnap reggel nem sokkal szavazatának le­adása után a választáson való aktív részvételre szólította fel a szavazásra jogosultakat. A szavazás menetére 150 megfigyelő ügyelt a kaukázusi köztársaságban. Grúzián kívül összesen 17 állam területén - köztük Oroszországban - szavazhat­tak a választásra jogosultak. A képviselői helyekért 5200 jelölt indult harcba. Ez azt je­lenti, hogy egy mandátumért átlagosan huszonhárman ver­sengenek. A legnagyobb ellen­felek Eduard Sevardnadze pártja, az Állampolgári Szö­vetség, valamint az idén július­ban öt pártból alakult ellenzé­ki választási szövetség, a Grú­ziai Megújulás. A választás előzetes ered­ményét ma teszik közzé. Kétéves a Buzek-kormány Lövik a csecsen menekültoszlopokat Az orosz erők folyamatosan lövik Groznijt, és bekerítették Gudermeszt. A hét végén csecsen menekültoszlop ellen is tü­zérségi támadást intéztek, legalább húszan meghaltak. Az észak-kaukázusi orosz erők mozdoki parancsnoksága hatá­rozottan cáfolta, hogy rakétacsapást mértek volna a Vörös­­kereszthez tartozó autókonvojra Csecsenföldön. MH-összefoglaló_____________ Az orosz tüzérség szombat délután menekültek gépkocsi­oszlopát vette tűz alá a csecsen fővárostól északkeletre. A támadásnak húsz halottja van - közölte a csecsen elnöki hi­vatal vezetője. Független for­rásból a támadás hírét nem erősítették meg - írta az AFP. Pénteken a Nemzetközi Vöröskereszt két munkatársa életét vesztette, egy harmadik pedig súlyosan megsérült, ami­kor orosz légitámadás ért egy járműoszlopot, amelyen jól látható volt a vöröskereszt - tudatta Genfben a Vörös­­kereszt. A pénteki támadás­nak legalább 25 halottja és 70 sebesültje volt. Mozdokban azt elismerték, hogy több autóoszlopot is tá­madott szombaton az orosz légierő, s részlegesen megsem­misített három - hat-hat jár­műből álló - konvojt, továbbá egy tíz gépkocsiból álló menet­oszlopot. E konvojok egyikén sem volt vöröskeresztes jelzés - szögezték le az orosz pa­rancsnokságon. Csecsenföldön tegnap min­den irányban folytatódott az orosz előrenyomulás. Az NTV tévétársaság helyszíni jelenté­se szerint a szövetségi erők egyre közelebb kerülnek Groznij peremkerületeihez, ahol szórványos harcokat vív­nak a város védőivel. Az Inter­fax hírügynökség tudósítója arról számolt be, hogy rob­banások hallatszottak Masz­­hadov elnök rezidenciája és a grozniji pályaudvar környé­kéről. A Reuters szerint az orosz katonák vasárnap beke­rítették Csecsenföld második legnagyobb városát, Guder­meszt, ahonnan ellenőrizhető a keleti országrészből Groz­­nijba vezető országút. A ka­tonák északról és északnyu­gatról már megközelítették a csecsen fővárost, és táborno­kaik fogadkoznak, hogy be­veszik Groznijt. Az orosz had­vezetés ugyanakkor tagadja, hogy azonnali ostromra ké­szülne. Maszhadov csecsen el­nök nem zárta ki annak lehe­tőségét, hogy megtámadják az orosz katonákat. A csecsen erők bármely kaukázusi köz­társaságba behatolhatnak és háborút kezdhetnek az oro­szok ellen - figyelmeztetett Maszhadov. MTI_________________________ A Jerzy Buzek kabinetje által bevezetett reformok ennek a kormánynak a legfőbb vívmá­nyai, egyúttal ezek okozták rendkívüli népszerűségveszté­sét is - állítják politikusok és szociológusok a lengyel kor­mány kétéves működését ele­mezve. A­ Buzek-kormány 1997. október 31-én tette le az esküt. A rendszerváltozás óta ez a kabinet van a leghosszabb ideje hivatalban, az is igaz vi­szont, hogy egyik elődjének sem volt még ilyen alacsony a „jegyzése”. Megfigyelők mégis úgy látják: minden esélye meg­van arra, hogy további két évig kormányozzon és kitöltse hi­vatali idejét. A kormánykoalíció két pártja, a Szolidaritás Választá­si Akció (AWS) és a Szabad­ság Uniója (UW) politikusai szerint a reformok elkerülhe­tetlenek voltak, és bevezeté­sük meg fogja hozni a kedvező eredményeket. A két fő ellen­zéki erőnek, a Demokratikus Baloldali Szövetségnek (SLD) és a Lengyel Parasztpártnak (PSL) ezzel szemben az a véle­ménye, hogy semmiképpen se kellett volna egyszerre beve­zetni a négy - egészségügyi, nyugdíj-, oktatásügyi és köz­­igazgatási - reformot. Rá­adásul - állítják - bevezetésük közben a koalíció túl sok hibát követett el, és ezért az embe­­rek számára a reformok kelle­metlen dolgokhoz kötődnek. Lappangó feszültségek a Közel-Keleten Az izraeli telepesek tiltakozá­sától tartanak a palesztinok, miután a ciszjordániai Heb­­ronban megnyitottak egy utat a palesztinoknak. Előzőleg palesztinok megtámadtak egy izraeli buszt, öten megsebesül­tek. Ehud Barak kormányfő bizakodó az oslói közel-keleti csúcs előtt, Arafat viszont a zsidó telepek építésének leál­lítását követelte. MH-összefoglaló Izrael tegnap megnyitott egy utat a palesztinok számára a ciszjordániai Hebronban. Ezt Ehud Barak izraeli miniszter­­elnök rendelte el két nappal az izraeli-palesztin-amerikai csúcstalálkozó előtt. A Suhada úton 1994 óta először palesztin taxisok haladtak át. Az út megnyitásakor néhány telepes csendes imával tiltakozott, két asszony pedig a testével pró­bálta feltartóztatni a palesztin taxisokat. Egy palesztin rend­őr kijelentette: remélhetőleg nem fogja szélsőséges zsidó te­lepesakció követni az út meg­nyitását -jelentette az MTI. A térségben különben nem nyugszanak a kedélyek, a cisz­jordániai Tarkumija városnál öten megsebesültek, köztük egy hétéves kislány, amikor szombaton este ismeretlenek tüzet nyitottak egy izraeli autóbuszra. A támadók - akik az izraeli rendőrség feltétele­zése szerint palesztinok voltak - a sötétség leple alatt elmene­kültek a helyszínről. A lövések a Gáza-övezetet Ciszjordániá­­val összekötő, egy hete meg­nyitott autóút ciszjordániai bejáratától egy kilométerre keletre érték az autóbuszt. Hírügynökségek megjegyzik, hogy a merénylet két nappal az oslói izraeli-palesztin-ame­rikai csúcstalálkozó előtt tör­tént, amelyet éppen azért hív­tak össze, hogy határozott len­dületet adjon a palesztin terü­letek végső státusát rendezni hivatott tárgyalásoknak. Az izraeli kormányfő kö­zölte, hogy várakozással tekint a csúcs elé és reméli, hogy Bill Clinton amerikai elnökkel és Jasszer Arafat palesztin veze­tővel folytatandó megbeszélé­sei kijelölik majd a végső izrae­li-palesztin békemegállapodás felé vezető utat. Ami Szíriát illeti, úgy fogalmazott: Izrael számos nem hivatalos kapcso­latot tart fenn Damaszkusszal. Hozzáfűzte, hogy a „szíriai fronton” meglepetések is el­képzelhetők. A Reuters azt ír­ja, a kormányfő tévényilatko­zatában hangoztatta: az oslói megállapodásokat tető alá ho­zó Jichak Rabin néhai minisz­terelnök iránti nemzetközi tisztelet is jó alkalmat teremt arra, hogy a korábbi kezdemé­nyezéseket elővegyék. Biza­kodás helyett inkább figyel­meztetés jellemezte a csúcs másik résztvevőjének, Arafat­­nak a nyilatkozatát. A palesz­tin hatóság elnöke felszólította Izraelt, hogy a béketárgyalá­sok sikere érdekében állítsa le a zsidó telepek építését. Ön is szavazhat! Ki lesz az ÉV EMBERE? A MAGYAR Hírlap díját november 30-án ünnepélyes keretek között adja át a lap tulajdonosa, hazánk svájci tiszteletbeli főkonzulja, Jürg Marquard úr. Évente egyszer az ÉV EMBERE címet adományozzuk annak, aki valamilyen területen olyan kiemelkedőt alkotott, amellyel kiérdemelte a köz megbecsülését, illetve azon külföldi polgárnak, aki rendkívül sokat tett Magyarországért. Az idén is csak egy szerencsés kiválasztott lehet. Kérjük olvasóinkat, az alábbi telefonszámon diktálják be javaslataikat, hogy az ismert személyiségekből álló zsűri az újságírók elképzelései mellett az Olvasók ötleteit is figyelembe vehesse. Úgy gondoljuk, minél többen vesznek részt az előzetes jelöltállításban, annál nagyobb esélyünk van arra, hogy megtaláljuk az „igazit”, azt a személyt, akire olvasóink is, kollégáink is büszkén hivatkoznak majd: ő a mi kiválasztottunk, a Magyar Hírlapnál ő az ÉV EMBERE 1999-ben. Telefonáljon, keressük együtt az ÉV EMBERÉT! A telefonálók között - a díjátadással egybekötött gálaestre - belépőket sorsolunk ki, továbbá jegyeket a Földes Andor-koncertre, valamint Magyar Hírlap CD-t és értékes könyveket. ^­455-5466* * Alapdíjas telefon, hívható október 15-étől november 5-éig, munkanapokon 8-20, hétvégén 9-18 óráig. Magyar Hírlap Ez a lap jár Önnek!

Next