Magyar Hírlap, 2000. február (33. évfolyam, 26-50. szám)

2000-02-11 / 35. szám

4 Magyar Hírlap IM Perel az MTI exalelnöke (MH) A Fővárosi Munkaügyi Bírósághoz fordult a Magyar Táv­irati Iroda három hete leváltott szakmai alelnöke, ugyanis több szempontból is jogsértőnek tartja, hogy azonnali hatályú felmondással kellett elhagynia munkahelyét. A keresetében Stuber Sándor az elnöki döntés jogszerűtlenségének kimondását és visszahelyezését kéri, valamint igényt tart anyagi és a szakmai tekintélyének megsértése miatt nem anyagi kártérítésre is. Az azonnali hatályú rendkívül felmondással sem végkielégítés, sem felmondási idő nem jár. Stubernek 18 év után az elnökkel fennál­ló személyes ellentéte miatt kellett távoznia a távirati irodából. A szabolcsi Fidesz az összefogásról (MTI) A Fidesz szabolcsi szervezete szerint minél szélesebb jobboldali összefogásra van szükség a fehérgyarmati időközi választáson, annak érdekében, nehogy a baloldal közös jelölt­jének győzelmével „a MIÉP után egy újabb szélsőséges politi­kai szervezet, a Munkáspárt” is bekerüljön a parlamentbe - hangzott el a párt csütörtöki sajtótájékoztatóján, Nyíregyhá­zán.­­ Az összefogás fontosságát szem előtt tartva nem indí­tott önálló jelöltet a Fidesz a körzetben. A párt az FKGP je­löltjét támogatja - hangsúlyozta Seszták Oszkár, a párt nyír­ségi irodavezetője. A politikus emlékeztetett: az MSZP, az Agrárszövetség, az MSZDP és a Munkáspárt együtt indít je­löltet Fehérgyarmaton. Hivatalnok lesz a professzor (MH) Szabó Gábor fizikusprofesszor lesz március 1-jétől az Oktatási Minisztérium kutatási-fejlesztési államtitkár­helyettese. Szabó Gábor 1954-ben született, kinevezéséig a szegedi egyetemen dolgozott lézerfizikusként. Riportere támadja a Vasárnapi Újságot A Magyar Rádió (MR) elnöké­nek írt levélben elhatárolta ma­gát a Vasárnapi Újság nagy vi­hart kavart - a napokban pénz­­büntetéssel sújtott - riportjától annak szerzője. Erdélyi István szerint a felelős szerkesztő vág­ta össze úgy az anyagát, hogy az Pető Iván maffiakapcsolatait sugalmazza. Elhatárolta magát attól a Vasárnapi Újságban tavaly el­hangzott riporttól a készítő, amely azt sugallta: Pető Iván kapcsolatba került az olajmaf­fiával. Erdélyi István az MR elnökének írt levelében tilta­kozott amiatt, hogy Lakatos Pál felelős szerkesztő úgy megcsonkította riportját, hogy az megalapozott táma­dásra adott okot. Az összeállí­tást elfogulatlanság hiánya, egyoldalúsága miatt a napok­ban az Országos Rádió és Te­levízió Testület százezer fo­rintos bírsággal sújtotta. Er­délyi azzal indokolja, hogy csak most határolja el magát a riporttól, mert azt tavaly au­gusztusban nem hallotta, és a büntetés miatt figyelt fel rá. Az újságíró a levelében szá­mos kérdést tesz fel a műsorral kapcsolatban, amely szerinte „fröcsköl és megalapozatlanul gerjeszt politikai botrányo­kat”. A kérdések java azt fe­szegeti: milyen anyagi támoga­tást kap a műsor a MIÉP-től. Lakatos Pál megkeresé­sünkre nem kívánt a levélre reagálni. Hajdú István, az MR elnöke megerősítette, hogy megkapta Erdélyi levelét. Az abban felvetetteket belső szakmai ügynek tartja, ame­lyet az adó főszerkesztőjével és a műsor felelős szerkesztő­jével megvitatnak. * r * H. Z. BELFÖLD Orbán Viktor ma háziorvosok előtt beszél a kormány egészségügyi koncepciójáról Radikális változások várhatóak Elsősorban a kórházakkal kapcsolatban tervez átfogó változta­tásokat, ám a bérek emelése érdekében jelentős többletforráso­kat is igényel az egészségügyi rendszer átalakításának legújabb terve. A szaktárcánál készült reformkoncepcióra még sok egyez­tetés vár, az viszont, hogy Orbán Viktor kormányfő is részt vesz a háziorvosok mai kongresszusán, szakértők szerint azt jelzi, hogy a kormány valószínűleg nem halogatja tovább az egészség­ügy rendbetételét. A totális terv gazdasági irá­nyítású és a piaci hatásoknak teljességgel kitett rendszer között, úgynevezett „szabá­lyozott piacként” képzeli el a jövő egészségügyét az Egész­ségügyi Minisztérium nem­rég elkészült, lapunk birtoká­ba került munkaanyagában. A reformkoncepció jövője ennél egyelőre bizonytala­nabb, több szakértő is úgy vé­li azonban, a kormány immár nem halogathatja tovább az egészségügy átfogó átalakítá­sát. Véleményük szerint en­nek felismerését jelzi, hogy maga a kormányfő is részt vesz a vállalkozó háziorvo­sok mai kongresszusán, ahol - a szaktárca meghívója sze­rint - „megtudhatjuk, mi az, ami kimaradt Orbán Viktor Vigadóban elhangzott beszé­déből”. Nem tudni, a miniszterel­nök milyen mélységben érinti majd a tervezett változtatáso­kat, az Egészségügyi Minisz­térium tervei mindenesetre meglehetősen nagy átalakítá­sokat ígérnek. Egyebek mellett azt, hogy - a szabályozottság elve alap­ján - a későbbiekben csak bi­zonyos kiválasztott kórházak működését biztosítanák teljes egészében központi forrásból. A kiválasztás úgy történne, hogy a tárca meghatározott régiókra osztaná az országot, e területek fekvőbeteg-ellátá­sára nyilvános pályázatot írna ki, a pályázat nyerteseivel pe­dig kötelezően szerződne az egészségbiztosító. Az e körbe nem tartozó, tehát területi el­látási kötelezettséggel nem rendelkező kórházakkal a biztosító legfeljebb a krónikus betegek ellátására köthetne finanszírozási szerződést. Vé­gül lennének olyan intézmé­nyek, amelyeket a tb egyálta­lán nem támogathatna, ezek szolgáltatásaik árát szabadon határozhatnák meg. Az el­képzelés készítői nem titkol­ják, hogy a javasolt szisztéma miatt várható kórházbezárá­sok „nagyon komoly politikai feszültségeket eredményez­hetnek”. A szaktárca fontos célnak tekinti azt is, hogy a betegek lehetőleg azon a szinten kap­janak végleges ellátást, ahol erre lehetőség van. Tehát ne küldjék őket feleslegesen szakrendelőbe, vagy onnan kórházba. Ennek érdekében a háziorvosoknál a kártyapénz mellett szükségesnek tartja a teljesítményhez kötődő finan­szírozás bevezetését, a szak­rendelők és a kórházak eseté­ben pedig a jelenleg különálló tb-kasszák összevonását. A közkiadások féken tartá­sa mellett a tárca reformel­képzeléseiben komoly költ­ségvetési támogatási igény is megjelenik. A munkaanyag leszögezi: „Az egészségügyi rendszer továbbfejlesztése nem valósítható meg a legin­kább érintettek támogatása nélkül”. A béreket illetően itt ugyan már csak a nemzetgaz­dasági átlag elérése szerepel minimális igényként, ám szá­mításaik szerint évente ehhez is legalább 25 milliárd forintra lenne szükség. Központi for­rás, évi 20 milliárd forint be­vonását tartja szükségesnek a minisztérium az elöregedett gépek, műszerek pótlásához, hosszabb távon egy amortizá­ciós alap létrehozásához is. A reform költségvetési­­forrás-igényét a szaktárca az OECD 1997-es adataival is alátámasztja. Ezek szerint 1992-ben Magyarországon még az összes egészségügyi kiadás 91,9 százalékát köz­pénzekből fedezték. Öt évvel később a közfinanszírozás aránya már csak 69,1 száza­lék volt, vagyis az egészség­­ügyi kiadások több mint 30 százalékát közvetlenül a be­tegek állták. A közfinanszí­rozás aránya az elmúlt évek­ben egyetlen OECD-ország­­ban sem csökkent ilyen drasztikus mértékben. •H. É. Jogsértések a honvédségnél • Folytatás az 1. oldalról Alkotmányos szempontból visszásnak tekinthető - a pa­naszjoggal, a véleménynyilvá­nítási joggal és a legmagasabb lelki és testi egészség joggal összefüggésében - az is, hogy a meghallgatott sorkatonák, sőt a hivatásosok szerint is hátrány érheti őket, ha pa­naszt tesznek, kritikai véle­ményt nyilvánítanak vagy akár csak javaslattal élnek. A hátrány a honvédeknél az eltávozás korlátozása, a hiva­tásosoknál a nem alanyi jogon járó kedvezményekből és elő­nyökből, vagy a különböző előmeneteli lehetőségekből való kimaradás lehet. Tarta­nak attól is, hogy retorzióként őket érinti majd a haderő­átalakítás keretében a lét­számleépítés első köre. Általánosságban probléma a laktanyákban a fűtés- és a melegvíz-ellátás, valamint a tisztálkodási lehetőségek szű­kössége. Egy századra általá­ban 2-4 zuhanyzó jut, sok eset­ben pedig ezek többsége sem működik. A kecskeméti kato­nák a beszélgetésekben azt ál­lították, hogy hónapok óta nem kaptak tiszta ágyneműt. Ezt a parancsnokok vitatták. A bakák szerint az élelem ke­vés és rossz, friss gyümölcsöt és zöldséget elvétve, leginkább nyáron kapnak. Az ombuds­man ajánlásai közé bevette a napi C-vitamin-szükséglet biz­tosítását. Az ombudsmani hi­vatal munkatársai személye­sen tapasztalták azt is, hogy a gyengélkedőre felvett beteg katonákkal takaríttattak, vagy szemeteskukát és ételt cipel­­tettek velük. Az egyenruhák kopottak, és általában gondot okoz, hogy a katonák megfelelő méretű uniformishoz jussanak. A ru­házati ellátásra a hivatásosok is panaszkodtak. Szintén talált kifogásolniva­lót az ombudsman általános helyettese a tisztekre, tiszthe­lyettesekre vonatkozó fizikai követelményekkel kapcsolat­ban. Az 1996-ban felállított normák teljesítésére öt év fel­készülési időt ad a jogszabály. Az intézkedés szerint az alkal­masság elérésének és szinten tartásának feltételeit a fegyve­res szervnek kell biztosítania. Az utasítás kondicionálóter­mek létesítését, fizikai felké­szítők és testnevelők alkalma­zását írja elő. Ezeket a rendel­­kezéseiket nem tartják be, bár Polt szerint a feltételek meglé­te esetén sem várható el bizo­nyos koron felül, illetve éppen a túlterheltség miatt a folya­matos fizikai aktivitásra alapo­zó normák teljesítése. Az utóvizsgálat tapasztala­tairól Polt azt írja, tudomása van arról, hogy évtizedek óta elmaradt felújítások, a hon­védségi költségvetés reálérté­kének több mint tíz évig tartó csökkenése miatt jöhettek lét­re a jelenlegi elfogadhatatlan állapotok, azonban azok nem tarthatók fenn tovább. Polt ugyanakkor kedvező fejle­ménynek tartja, hogy a két év­vel ezelőttinél jóval kevesebb visszásságot tártak fel. A hivatalnak megküldött honvédségi válaszokból az de­rült ki, hogy a laktanyakörül­mények javítására már meg­kezdték az elképzelések kidol­gozását. A minisztérium tervei szerint márciustól 400 forintról 500-ra emelik a napi étkezési normát, napi egy pezsgőtablet­tát adnak a katonáknak és 20 ezren új egyenruhát kapnak. A laktanya-felújítási munkák jövőre kezdődnek, a program több tízmilliárd forintos. ill. ' :, ■''n. Haszán Zoltán 2000. FEBRUÁR 11., PÉNTEK Négypárti megegyezés a csapatmozgásokról Egy tegnapi bejelentés szerint megvan az esély arra, hogy négy­párti egyetértés alapján módosítsák az alkotmányt. Ezzel egy­szerűbbé válhat a NATO-tagságból eredő feladatok teljesítése. Mint Dávid Ibolya igazság­ügy-miniszter tegnapi tájé­koztatóján bejelentette: négypárti egyetértés alapján - Lányi Zsolt kisgazda-kép­viselő korábbi indítványá­hoz csatlakozva - már az el­következő hónapokban megtörténhet az alkotmány módosítása, ami megkönnyí­ti a NATO-tagságból adódó feladatok teljesítését. A Sza­bad Demokraták Szövetsége azonban a tegnapi, utolsó ta­nácskozáson módosította ál­láspontját. Az MSZP, a Fidesz, a Füg­getlen Kisgazdapárt és az MDF egyetért abban, hogy az Országgyűlés a külön ga­ranciákat igénylő, fontos ügyekben dönthessen a had­erő feladatairól. Minden más kérdésre a kormány adná meg a választ. Waschler Tamás, a HM közigazgatási államtitkára el­mondta: a parlament foglalna állást a­ békefenntartásban,­­a béketeremtésben, a béke ki­kényszerítésében való rész­vételről, a hadműveleti terü­leten végzett humanitárius segítségnyújtásról és a fegy­veres erők állomásoztatásá­­ról. A szövetséges katonák it­teni hadgyakorlatáról, a ki­képzésről, a katasztrófaelhá­rításban való részvételről a kormány is állást foglalhatna. Homoki János politikai ál­lamtitkár azt hangsúlyozta, hogy a honvédelem össznem­­zeti ügy, kompromisszumot szeretnének elérni a haderő­átalakítás, a vezérkarnak a Honvédelmi Minisztériumba történő integrációja kérdés­köreiben is. A négy párt álláspontja szerint az Országgyűlés a jelen lévő képviselők kéthar­madának szavazatával dönt­hetne a rá tartozó ügyekben. Az SZDSZ ezzel szemben az összes képviselő kéthar­madának szavazatát követel­­i vértiegíinítsl öflyslü szith. Mint kérdésünkre a tájé­koztatón részt vevő Mécs Im­re képviselő kifejtette: az ügy súlya indokolja állásfoglalá­sukat. S noha a tanácskozá­sokon résztvevők az SZDSZ összes többi javaslatát beépí­tették közös állásfoglalásuk­ba, a szavazataránnyal kap­csolatos záradékhoz a szabad demokraták ragaszkodtak. •J.K.A. ,bu­ Dávid Ibolya A BÁV Bizományi Kereskedőház és Záloghitel Rt (1092 Budapest, Kinizsi utca 12.) igazgatósága értesíti a társaság részvényeseit, hogy a társaság 2000. március 13-án (hétfő) 11 órakor tartja ÉVI RENDES KÖZGYŰLÉSÉT A közgyűlés helye: BÁV Bizományi Kereskedőház és Záloghitel Rt. (aukciós terem), 1092 Budapest IX., Kinizsi utca 12. A közgyűlés napirendi pontjai: 1. Az igazgatóság jelentése a társaság 1999. évi tevékenységéről. 2. A felügyelőbizottság jelentése a társaság 1999. évi működéséről. 3. A könyvvizsgáló jelentése a társaság 1999. évi mérlegéről és eredménykimutatásáról. 4. Az igazgatóság javaslata az 1999. évi eredmény felosztásáról. 5. A társaság 1999. évi mérlegbeszámolója (mérleg, eredménykimutatás, kiegészítő melléklet, üzleti jelentés). 6. A BÁV Rt.-törzsrészvények kivezetésének kérelmezése a Budapesti Értéktőzsdéről. (A határozathozatalhoz 3/4-es szavazattöbbség szükséges.) 7. Könyvvizsgáló választása és díjazásának megállapítása. 8. Igazgatósági tag(ok) visszahívása, választása, díjazásuk megállapítása. 9. Felügyelőbizottsági tag(ok) visszahívása, választása, díjazásuk megállapítása. 10. Egyebek. A közgyűlésen minden 1000 Ft névértékű törzsrészvény egy szavazatra jogosít. A névre szó­ló részvények tulajdonosai közül a közgyűlésen szavazati jogával az a részvényes élhet, aki a közgyűlés napján a részvénykönyvben szerepel, és részvényét vagy letéti igazolását a köz­gyűlés napján és helyén, 2000. március 13-án a regisztráció során bemutatja. (A részvény­­könyvben részvényátruházás bejegyzésére a társaság bármely közgyűlésének napját megelő­ző egy munkanapon belül nem kerülhet sor.) Az a részvényes, aki részvényeit fizikailag magánál tartja, és részt kíván venni a közgyűlé­sen, a társaság részvénykönyvvezetőjénél, a Keler Rt.-nél érdeklődhet nevének a részvény­­könyvben való meglétéről a 269-6550-es telefonszámon, a 251-es, 252-es melléken. Abban az esetben, ha nem szerepel a részvénykönyvben, a részvénykönyvi bejegyzést illetően sze­mélyesen kell eljárnia a Keler Rt. részvénykönyv-vezetési osztályán (1075 Budapest, Asbóth utca 9-11.), munkanapokon 9-15 óra között, de legkésőbb 2000. március 9-ig. Az a részvényes, aki részvényeit letétkezelő helyen tartja, és részt kíván venni a társaság köz­gyűlésén, legkésőbb 2000. március 6-ig jelezze a letétkezelő helyen a közgyűlésen való részvételi szándékát, és kérje részvényeinek a közgyűlés napját is magába foglaló zárolását. A részvényesek szavazati jogukat a közgyűlésen az alapszabályban meghatározottak szerint gyakorolhatják. Abban az esetben, ha a részvényes a közgyűlésen személyesen nem vesz részt, úgy maga helyett közokiratba vagy teljes bizonyító erejű magánokiratba foglalt meg­hatalmazással rendelkező meghatalmazottat küldhet. A közgyűlés napján 9.30-10.30 óráig történik a részvényesek regisztrálása, a pontos, doku­mentálható kezdés érdekében kérjük a fenti időpont betartását. A közgyűlés határozatképtelensége esetén a megismételt közgyűlés időpontja 2000. március 13-án 12 óra. A megismételt közgyűlés helye, napirendje, a szavazati jog gyakorlásához szükséges feltéte­lei megegyeznek a 2000. március 13-án 11 órára meghirdetett közgyűlésnél közöltekkel. A határozatképtelenség miatt megismételt közgyűlés a megjelentek számára tekintet nélkül határozatképes.

Next