Magyar Hírlap, 2000. február (33. évfolyam, 26-50. szám)
2000-02-17 / 40. szám
4 Magyar Hírlap Orbán Viktor miniszterelnök álláspontja szerint jeleznünk kell Romániának, hogy a tiszai ciánszennyezés miatt esetleg megindításra kerülő pert nem motiválja a kártérítési igényen túlmutató szándék. A román külügyminiszter tegnap értetlenségét fejezte ki a kilátásba helyezett per miatt. Ma az EU környezetvédelmi főbiztosa, Margot Wallström Szolnokon, majd Nagybányán tájékozódik a szennyezés körülményeiről. MH-összeállítás Ez az ügy nem függ össze a barátság kérdéseivel - fejtette ki a kormányfő a Magyar Rádiónak adott szokásos szerda reggeli interjújában. A miniszterelnök hozzátette: a nemzetközi közjogi per jelenthet feszültséget a magyar-román viszony területén. Szakértői véleményekre hivatkozva a miniszterelnök úgy vélte: a cián semlegesítésére alkalmazható vasszulfid használata csak a szennyezés kiindulópontján, Románia területén hozott volna eredményt. Még egy-két nap kell a szakemberek szerint, hogy Magyarország területéről teljesen eltűnjön a ciánszennyeződés. Több nemzetközi szervezet is felajánlotta, hogy segít a tiszai ciánszennyezés következményeinek felmérésében - közölte Borbély János helyettese államtitkár, a környezetvédelmi tárca tegnapi sajtótájékoztatóján. Bár a katasztrófa következményeit feltáró kutatócsoport csak most kezdi el a munkáját, a közvetlenül a szennyezés utáni vizsgálatok már bizonyítják, hogy a Tisza több szakaszán jóformán kipusztult az élet, míg máshol - a gyorsabb folyású részein, illetve egyes holtágakban - szinte alig észlelhető a szenynyezés. Szerencsére a Tiszató nem károsodott a várt mértékben: a 127 ezer kilométernyi vízfelületnek csupán a 7 százalékát érte el a cianid vegyület - jelentette ki Lasztovicza Jenő, az Országos Idegenforgalmi Bizottság (OIB) elnöke, az Országgyűlés idegenforgalmi bizottságának alelnöke szerdán, Kiskörén. Mivel a szakemberek még időben elzárták a halivadékoknak otthont adó oldalmedencéket, ezért a Tisza-tó a jövőben egyfajta génbank szerepét töltheti be. Jó hír, hogy a jelenleg levonuló árhullám átmosta a medret, és így a mostani vizsgálatok már nem jelzik a cián jelenlétét a vízben. A korai vizsgálatokból kiderült, hogy a Szamoson lefolyt pusztítás kisebb volt, annak ellenére, hogy a folyót töményebb ciánszenynyezés érte. Ennek oka, hogy a Szamos élővilága a katasztrófa előtt is összehasonlíthatatlanul szegényebb volt a Tiszáénál. A korábbi kutatások szerint, a Szamosban már alig éltek halak, a mostani katasztrófánál már csak ezek pusztultak ki - közölték a Debreceni Egyetem által a kutatócsoportba delegált szakértők. Tegnap ismét felvetődött, hogy különféle intézkedésekkel esetleg enyhíteni lehetett volna a károkat. A Szamos menti kényszertározókba elvileg például elvezethették volna a szennyezett vizet, ha rendelkezésre álltak volna az ehhez szükséges feltételek. Illés Zoltán, a parlament környezetvédelmi bizottságának elnöke ezzel kapcsolatban lapunknak elmondta: a jövőben jobban figyelembe kell venni az ország természetföldrajzi helyzetét. Most kellő előkészületek hiányában nem lehetett elkerülni a környezeti katasztrófát. A romániai Nagybányánál összesen, mintegy százezer köbméter szennyezett vízzel együtt nemcsak cianidok, hanem más mérgező nehézfémvegyületek is a Tiszába kerültek. Bár hivatalos információk nincsenek, mégis az eddigi feltételezések szerint, körülbelül 10 tonna cianid özönlött végig a Tiszán. Ha csak arra gondolunk, hogy egy ember számára 0,5 gramm cianid már halálos dózisnak számít, elképzelhetjük, hogy 10 tonna méreg és a becslések szerint a cianiddal együtt távozó 10 tonna más veszélyes nehézfém micsoda katasztrófát okozott - közölte Borbély János helyettes államtitkár. Huszonöt tonna cianidszennyeződésben elpusztult haltetemet vermeltek el eddig Debrecenben, az erre kijelölt Állatifehérje-takarmányokat Előállító Rt. telephelyén. Az Állat-egészségügyi Intézet szakemberei szigetelt tárolóban helyezik el a tetemeket, így a halakban levő méreg nem kerülhet már kapcsolatba a környezettel. A ciántól elpusztult állatokat azért sem semmisítik meg, hogy a későbbi kártérítési pereknél bizonyítékként szolgáljanak. Azonban a Tisza szennyezett területein kifogott haltetemek mennyisége - a szakértők szerint - korántsem jelzi a pusztulás mértékét, mivel a halak többsége télen az iszapba húzódik, hogy átvészelje a hideget. Ezek a mederben elpusztult tetemek csak egy erős felmelegedés hatására jönnek majd víz felszínére. A folyó felső szakaszaiban feltételezhetően nem maradt méreganyag, előfordulhat azonban, hogy a szennyezés az iszapban megülepedik. Ha a vizsgálatok ezt bizonyítani fogják, akkor a kritikusabb pontokon iszapkotrókkal tisztítják meg a szennyeződéstől a Tiszát. A környező kutakban még nem mutattak ki cianidszennyezést, de előfordulhat, hogy a cianid bejut a kutakba, ezért vizüket folyamatosan vizsgálni kell - hangzott el a tegnapi minisztériumi sajtótájékoztatón. A hírek szerint - bár erről a román hatóságoktól nem érkezett hivatalos értesítés - a szennyezést okozó vállalat egy időre leállította tevékenységét. A vas-szulfátos kezeléssel történő vegyi semlegesítésről is szó esett a sajtótájékoztatón. A debreceni egyetem kémikusprofesszorai szerint még nagyobb kárt okoztak volna a természetnek, ha a ciánszennyezés mellett megterhelik vasszulfáttal is a folyót, ugyanis 10 tonna cianidot - laboratóriumi adatok szerint - csak 15 tonna vasszulfáttal lehetett volna „semlegesíteni”. Véleményük szerint felelőtlen megszellőztetni egy ilyen lehetőséget: a Tisza nem egy laborfolyadék és nincsenek is laboratóriumi feltételek. Magyar-román polémia a kárfelelősségről Legalább tíz tonna cianid került a Tiszába Kárfelmérő próbahalászatot tartottak tegnap a folyón. A halakon jól látszott a mérgezés tünete fotó: mti- Németh györgy Újra Romániában a szennyeződés Romániát is elérte a jelenleg a Dunáit levonuló ciánszennyeződés, így az ország végül is visszakapta azt a mérget, ami a nagybányai Aurul vállalattól indult el. Eközben a román külügyminiszter elismerte Románia felelősségét. Petre Roman külügyminiszter szerint Románia sohasem tagadta azt, hogy felelős a ciánszennyezésben. Más kérdésnek nevezte viszont a bűnösséget, mivel ez esetben nem volt szó hanyagságról, az eljárások megsértéséről. Sajtóértekezletén hangsúlyozta, nem kívánja csökkenteni országa felelősségét, aminthogy nem kíván választ adni az ügy bizonyos politizálási kísérleteire sem. Bukarest ebben az ügyben nem fog politikai választ adni, és arra kéri a magyar politikusokat is, hogy ők se tegyék ezt. A történtek politikai síkra terelése nem használna senkinek sem - tette hozzá. Ígéretet tett rá, hogy maradéktalanul feltárják a történteket és a következményeket, amiben az EU segíthet. A bukaresti diplomácia vezetője ugyanakkor nem értette, miért jelentette ki a magyar kormányfő, hogy Magyarország fontolóra veszi per indítását Románia ellen. Emlékeztetett rá, korábban már üdvözölte, hogy a magyar hatóságok mindeddig nem politizálták el a történteket. Ezt az új európai szellem megnyilvánulásának értékelte. Szerinte azonban nincs logika abban, hogy pert indítsanak a vizsgálatok lezárulta előtt. Perről beszélni politikai lépés, és ezért sajnálatos. „Nem tudom megmagyarázni ezt az új álláspontot” - szögezte le Orbán Viktor kijelentése kapcsán. A sajtóértekezleten jelen volt az EU romániai képviselője, Fokian Fotiadis, aki elmondta, az EU célja a leggyorsabban elemezni a történtek és a kár tényleges nagyságát. Mint hozzátette, az Európai Bizottság környezetvédelmi biztosa éppen azért keresi föl a két országot, hogy felmérje, mennyire zökkenőmentes az együttműködés a román és a magyar fél között, másrészt természetesen tájékozódni akar a károk felől. Romica Tomescu román környezetvédelmi miniszter egyébként találkozott az ENSZ környezetvédelmi programja munkacsoportját vezető Petka Haavistával, akit megkért, járjon közbe, hogy a világszervezet szakértőket küldjön Romániába a helyzet felmérésére. Ugyanakkor konkrét támogatást, vízminőségjelző berendezéseket kért az ENSZ-től. Bogdán Tibor Nem biztos, hogy a per a legjobb eszköz Mint a Magyar Hírlap által megkérdezett jogászprofesszorok véleményéből kiderül: külön perelhet az állam és külön pert kell indítaniuk a károsult magánszemélyeknek, vállalatoknak, szervezeteknek. Ez utóbbiaknak azonban nem egyenként ajánlatos kezdeményezniük az eljárást. Első a károsultak összefogása, a kár felmérése - jelentette ki kérdésünkre Bánrévy Gábor, a Pázmány Péter Katolikus Egyetem nemzetközi jogi intézetének vezetője. A professzor úgy véli: mivel a két ország között nincs olyan kétoldalú nemzetközi egyezmény, amely a hasonló katasztrófák következtében előállt károk megtérítését szabályozná, az érintetteknek el kell dönteniük, perelnek-e, s ha igen, hol, milyen jogszabályok alapján. A nemzetközi magánjog szerint - hangsúlyozta - a károkozó tevékenység helye szerinti bíróság, vagyis a román igazságszolgáltatás jöhet elsősorban számításba, már csak azért is, mert ott van az a vagyon, amely a kártérítés fedezete lehet. Bánrévy Gábor úgy véli, nem zárható ki a román állam felelőssége sem, hiszen a károkozó üzem Nagybányán tevékenykedett. Burján László, az ELTE nemzetközi magánjogi tanszékének professzora úgy gondolja: nem biztos, hogy a perlés a legjobb eszköz. Az Aurul nevű cég, még ha elmarasztalják is, valószínűleg nem lesz képes kifizetni a kártérítés teljes összegét. A román állam felelősségének esetleges megállapításáért a magyar államnak sem magyar, sem román bírósághoz nem célszerű fordulnia. Ha igen igény felvetődik, nemzetközi bírói fórum jöhet számításba. Burján László a két állam közvetlen tárgyalásait, megegyezését látná a legcélravezetőbbnek, a magánszemélyek és szervezetek igényeivel kapcsolatban is. Hozzátette: a kár felmérése és a tények tisztázása nélkül semmilyen hivatalos eljárást nem érdemes kezdeményezni. • Kulcsár Anna Az Európai Bizottság már többször értésre adta, hogy hajlandó anyagi segítséget nyújtani a ciánkárok felszámolásához, de minderre csak a károk pontos felmérését követően kerülhet sor. A bizottság szóvivője közölte, hogy szerdáig a brüsszeli végrehajtó testülethez még mindig nem érkezett hivatalos segítségkérelem az érintett államokból. A szennyezésről kiadott háttérdokumentumban a bizottság megerősíti: az anyagi támogatás kérdésénél az EU-tagjelölt államok csatlakozásának előkészítésében segítő programok jöhetnek szóba. A helyzetelemzésnél azonban feltétlenül figyelembe veszik a „szennyező fizet” elvet. Előre kizárják azt is, hogy a segélyből a szennyező cég felelősségébe tartozó költségeket álljanak - közölte az MTI. Kisgazda-bírálat a TV2-nek Élesen bírálta a TV2-t a Független Kisgazdapárt elnöke, aki szerint a televízió következetesen meghamisítja a tényeket Torgyán „már-már göbbelsi gyakorlat rémképét” említi a TV2-vel kapcsolatban. Az FKGP megdöbbenéssel hívja fel a figyelmet a TV2 tényeket következetesen meghamisító magatartására - áll Torgyán Józsefnek az MTI- hez megküldött közleményében. Az elnök szerint „mármár a göbbelsi gyakorlat rémképe elevenedik meg, amikor a TV2 olyan valótlanságokat állít, mintha a kisgazdapárt („egyetlen pártként”) ellenezte volna a ciánkatasztrófa következményeinek elhárítása érdekében a kormánybiztos kinevezését”. A közlemény szerint a valóság az, hogy az FKGP elnöke a kormányfővel egyetértésben javasolta a kormánybiztos kinevezését. Bernáth György, a TV2 hírigazgatója az MTI vasárnap kiadott hírét idézte a közleménnyel kapcsolatban. Ebben Turi-Kovács Béla, az FKGP frakcióhelyettese közölte, hogy „nem szükséges Tiszaügyi kormánybiztos kinevezése, mivel a probléma egyetlen szaktárcához kötődik, és így a Környezetvédelmi Minisztérium úrrá tud lenni rajta.” A TV2-nek volt már vitája Szabó Jánossal is. A honvédelmi tárca vezetője kijelentette: az agyhártyagyulladásról szóló tudósítások miatt a TV2 stábját kitiltja a minisztériumból, amíg nem kérnek bocsánatot. Szabó az eset után mégis nyilatkozott a TV2-nek. •H.Z. BELFÖLD 2000. FEBRUÁR 17., CSÜTÖRTÖK Eddigi pártjelölések: Országos Rádió és Televízió Testület: Elnök Körmendy-Ékes Judit (Fidesz) MDF: Wéber János SZDSZ: Tímár János MIÉP: Bánlaki József FKGP: Nahlik Gábor MSZP: Ladvánszky György Fidesz: 1 fő (még nincs jelölt) Magyar Televízió Közalapítvány kuratóriumi elnöksége: Már tagok: MDF: Bakó Lajos (a csonka kuratórium elnöke) Fidesz: Tátrai Eszter, Csernus János FKGP: Bánó Attia Jelöltek: SZDSZ: Kozák Márton MIÉP: Gyökér András és Medveczky Ádám FKGP: + 1 fő (még nincs jelölt) MSZP: Halák László, Kósa Somogyi György vagy Gombár Csaba Magyar Rádió Közalapítvány kuratóriumi elnöksége: MSZP: Agárdi Péter, Gellért Kis Gábor SZDSZ: Haraszti Miklós MDF: Olajos Péter MIÉP: Szentmihályi Szabó Péter és Murányi László FKGP: Imrédy Szabolcs + 1 fő (még nincs jelölt) Fidesz: 2 fő (még nincs jelölt) Hungária (Duna) Televízió Közalapítvány kuratóriumi elnöksége: SZDSZ: Hamburger Mihály MDF: Pálfy G. István MIÉP: Hegedűs Zsuzsanna és Medveczky Attila MSZP: Bíró Sándor, Ördögh Szilveszter FKGP: Kisfalviné Ortutay Mária + 1 fő (még nincs jelölt) Fidesz: 2 fő (még nincs jelölt) Sérelmezik Gönczy János kormánybiztosi kinevezését A ciánszennyeződés által érintett hét megye vezetői nem ismerik a kinevezett kormánybiztost, és sérelmezik, hogy velük a kinevezés előtt nem egyeztettek - értesült lapunk. A Tisza menti megyék közgyűlési elnökei szerdai szegedi találkozójukon úgy vélték: alkalmas embert helyben is lehetett volna találni. Gönczy János kinevezését, annak módját az érintett hét megye vezetői kifejezetten furcsállják - tudtuk meg a tegnapi megbeszélés házigazdájától, a Csongrád megyei közgyűlést vezető Frank Józseftől, aki FKGP-Fidesz-támogatással áll a megye élén. Jó lett volna, ha minket is megkérdeznek, van-e jelöltünk a posztra. Hiszen itt van a régióban például a szarvasi haltenyésztési kutatóintézet. A rehabilitáció elhúzódó feladat lesz, helyi ismeretekkel rendelkező helyi ember kellett volna rá - mondta el lapunknak Frank. Értesülésünk szerint a Fidesz elnöksége hétfőn este a Tisza ciánkatasztrófája kapcsán, csak a közvetlen teendőkre koncentrálva tartott ülést. A tanácskozáson szóváltásra is sor került arról, hogy kellő időben és mélységben foglalkoztak-e a kormányzópárt vezető politikusai a ciánüggyel. A kinevezett biztos munkahelye, a Balatoni Halászati Rt. az ÁPV Rt. irányítási körébe tartozik, ekként a pártkontrollt tekintve Fidesz-MPP-felségterület”. Gönczy volt egyébként az egyik felelős szakember annak idején, amikor a Balatont betelepítették angolnával és busával. Mint ismeretes, ez a két fajta nagymértékben hozzájárult a Balaton biológiai egyensúlyának felborulásához. SZ.S. Martonyi: első a kárfelmérés Martonyi János szerint elsősorban kétoldalú, magyar-román konzultációkon kellene a tiszai ciánszennyeződés kérdéseit megvitatni. A külügyminiszter tegnap tartott sajtótájékoztatóján az mondta, most az első feladat a károk felmérése, a bizonyítékok rögzítése, amelyekből egyértelműen kiderül, hogy a kárt a ciánszennyeződés okozta. Hozzátette, a kár pontos mértéke soha nem lesz ismert, csak becsülni lehet. Martonyi beszélt arról is, hogy a kártérítést a magyar állam fogja kérni, és ez ügyben létrehoznak egy jogi munkabizottságot. Lehetőségük van az egyéneknek is kártérítést kérni, ennek érvényesítésére vagy pertársaságot hoznak létre, vagy az államra bízzák a képviseletet. A külügyminiszter úgy fogalmazott, hogy egyértelműen fennáll a károkozó román vállalatok polgárjogi felelőssége, és „azok a nyilatkozatok, amelyek igyekeznek elhárítani a felelősséget, komolytalanok, erkölcstelenek és tisztességtelenek”. Az MH-nak arra a kérdésére, hogy a múlt héten még nem szokványosnak nevezte, és nem tartotta szükségesnek, hogy az igazságügy-miniszterek konzultáljanak, most mégis találkozik a két tárca vezetője, Martonyi azt mondta: a román és a magyar igazságügyminiszter megbeszélésének időpontját már jóval korábban rögzítették, mint ahogy Németh Zsolt államtitkár is más ügyekben jár Romániában, bár az ő megbeszélésein is felvetődött a ciánszennyezés. Martonyi egy kérdésre válaszolva elmondta, számítunk az Európai Unió (EU) segítségére a kárfelmérésben, a kárenyhítésben. Úgy vélte, rendkívüli támogatásra lenne szükség, tehát nem az EU bővítési alapjából számítunk anyagi segítségre. A kérdés az, hogy van-e ilyeti akarat, tette hozzá. Gyürk István, Magyarország ausztráliai nagykövete holnap találkozik Robert Hill ausztrál környezetvédelmi miniszterrel. A találkozó célja, hogy a ciánszennyezésből adódó kétoldalú problémákat megtárgyalják. Gyürk István lapunknak elmondta: magyarázatot fog kérni a minisztertől minapi nyilatkozatára, amelyben Hill igyekezett kisebbíteni a katasztrófa jelentőségét. „Véleménye meglepetést keltett Ausztráliában és diplomáciai körökben is” - mondta Gyürk István, F. E.U.M. Nevek már vannak, megegyezés még nincs a médiatestületekről Egy-két kivételtől eltekintve gyakorlatilag véglegessé vált, hogy kiket jelölnek a parlamenti frakciók a médiakuratóriumokba. Azonban továbbra sincs megegyezés arról, hogy hány fős testületeket választ meg az Országgyűlés. Tegnap közjegyző előtt tette meg az SZDSZ jelöléseit a médiatestületekbe. Fodor Gábor lapunknak azzal indokolta a lépést, az MTV csonka kuratóriumának létrehozásakor a kormánytöbbség arra hivatkozott, hogy az ellenzéki oldalon nincs jelölés. A legfőbb ügyész a házelnök eljárását törvénysértőnek minősítette - szögezte le a politikus. Fodor elmondta: azért gondolkodnak 8 tagú kuratóriumban - amit a törvény minimumként megjelöl -, mert ez a felállás alkalmas arra, hogy a parlamenti arányokat pontosan fedje. A Fidesz nem kívánta megnevezni, jelöltjeit. Isépy Tamás képviselő szerint a frakció erről még nem tanácskozott, és csak jövő szerdán ül össze. Balogh László MDF-es honatya a Magyar Hírlapnak úgy nyilatkozott: pártja 8 fős testületekben gondolkodik, és szándékaik szerint a kormányoldal egységesen jelöl. A politikus sajnálatosnak nevezte, hogy az ellenzéki oldalon továbbra sincs közös jelölés. A MIÉP továbbra is 12 fős médiakuratóriumokban gondolkodik, mert 6 parlamenti párt jelenléte mellett a 8 főt nem tartják elegendőnek - nyilatkozott lapunknak Győri Béla képviselő. A médiatörvény úgy rendelkezik, hogy a legfőbb testületbe, az ORTT-be minden párttagot delegál, ennek mintájára és az arányosságra hivatkozva a kuratóriumokban nem elegendő a nyolc fő - szögezte le Győri, aki szerint ezt szem előtt tartva döntöttek 2 fő jelöléséről a kuratóriumokba. A jelek szerint tehát ismét nem lesz az ellenzék soraiban konszenzus - az SZDSZ a közjegyzői dokumentum záradékában rögzítette: jelölései csak akkor érvényesek, ha az Országgyűlés 8 tagú testületeket választ. A nyolc főhöz ragaszkodnak a szocialisták is, minden más felállásnál ugyanis - az esetleges 12 vagy 10 fős változatoknál - a MIÉP és a kormánypártok kétharmados jobboldali többséghez jutnak a testületekben. • Ferenczi Krisztina - Haszán Zoltán Fodor Gábor (SZDSZ) a közjegyzőnél FOTÓ: ISZA FERENC