Magyar Hírlap, 2000. február (33. évfolyam, 26-50. szám)

2000-02-17 / 40. szám

4 Magyar Hírlap Orbán Viktor miniszterelnök álláspontja szerint jeleznünk kell Romániának, hogy a ti­szai ciánszennyezés miatt esetleg megindításra kerülő pert nem motiválja a kártérí­tési igényen túlmutató szán­dék. A román külügyminisz­ter tegnap értetlenségét fe­jezte ki a kilátásba helyezett per miatt. Ma az EU környe­zetvédelmi főbiztosa, Margot Wallström Szolnokon, majd Nagybányán tájékozódik a szennyezés körülményeiről. MH-összeállítás Ez az ügy nem függ össze a barátság kérdéseivel - fejtet­te ki a kormányfő a Magyar Rádiónak adott szokásos szerda reggeli interjújában. A miniszterelnök hozzátette: a nemzetközi közjogi per je­lenthet feszültséget a ma­gyar-román viszony terüle­tén. Szakértői véleményekre hivatkozva a miniszterelnök úgy vélte: a cián semlegesíté­sére alkalmazható vasszulfid használata csak a szennyezés kiindulópontján, Románia területén hozott volna ered­ményt. Még egy-két nap kell a szakemberek szerint, hogy Magyarország területéről tel­jesen eltűnjön a ciánszennye­ződés. Több nemzetközi szerve­zet is felajánlotta, hogy segít a tiszai ciánszennyezés kö­vetkezményeinek felmérésé­ben - közölte Borbély János helyettese államtitkár, a kör­nyezetvédelmi tárca tegnapi sajtótájékoztatóján. Bár a katasztrófa következményeit feltáró kutatócsoport csak most kezdi el a munkáját, a közvetlenül a szennyezés utáni vizsgálatok már bizo­nyítják, hogy a Tisza több szakaszán jóformán kipusz­tult az élet, míg máshol - a gyorsabb folyású részein, il­letve egyes holtágakban - szinte alig észlelhető a szeny­­nyezés. Szerencsére a Tisza­tó nem károsodott a várt mértékben: a 127 ezer kilo­méternyi vízfelületnek csu­pán a 7 százalékát érte el a cianid vegyület - jelentette ki Lasztovicza Jenő, az Orszá­gos Idegenforgalmi Bizottság (OIB) elnöke, az Országgyű­lés idegenforgalmi bizottsá­gának alelnöke szerdán, Kis­körén. Mivel a szakemberek még időben elzárták a haliva­dékoknak otthont adó oldal­medencéket, ezért a Tisza-tó a jövőben egyfajta génbank szerepét töltheti be. Jó hír, hogy a jelenleg levonuló ár­hullám átmosta a medret, és így a mostani vizsgálatok már nem jelzik a cián jelenlétét a vízben. A korai vizsgálatok­ból kiderült, hogy a Szamo­son lefolyt pusztítás kisebb volt, annak ellenére, hogy a folyót töményebb ciánszeny­­nyezés érte. Ennek oka, hogy a Szamos élővilága a kataszt­rófa előtt is összehasonlítha­tatlanul szegényebb volt a Ti­száénál. A korábbi kutatások szerint, a Szamosban már alig éltek halak, a mostani ka­tasztrófánál már csak ezek pusztultak ki - közölték a Debreceni Egyetem által a kutatócsoportba delegált szakértők. Tegnap ismét felvetődött, hogy különféle intézkedések­kel esetleg enyhíteni lehetett volna a károkat. A Szamos menti kényszertározókba el­vileg például elvezethették volna a szennyezett vizet, ha rendelkezésre álltak volna az ehhez szükséges feltételek. Illés Zoltán, a parlament kör­nyezetvédelmi bizottságának elnöke ezzel kapcsolatban lapunknak elmondta: a jövő­ben jobban figyelembe kell venni az ország természet­­földrajzi helyzetét. Most kel­lő előkészületek hiányában nem lehetett elkerülni a kör­nyezeti katasztrófát. A romániai Nagybányánál összesen, mintegy százezer köbméter szennyezett vízzel együtt nemcsak cianidok, ha­nem más mérgező nehézfém­­vegyületek is a Tiszába kerül­tek. Bár hivatalos informá­ciók nincsenek, mégis az ed­digi feltételezések szerint, körülbelül 10 tonna cianid özönlött végig a Tiszán. Ha csak arra gondolunk, hogy egy ember számára 0,5 gramm cianid már halálos dózisnak számít, elképzelhet­jük, hogy 10 tonna méreg és a becslések szerint a cianiddal együtt távozó 10 tonna más veszélyes nehézfém micsoda katasztrófát okozott - közöl­te Borbély János helyettes ál­lamtitkár. Huszonöt tonna cianid­­szennyeződésben elpusztult haltetemet vermeltek el ed­dig Debrecenben, az erre ki­jelölt Állatifehérje-takarmá­­nyokat Előállító Rt. telephe­lyén. Az Állat-egészségügyi Intézet szakemberei szigetelt tárolóban helyezik el a tete­meket, így a halakban levő méreg nem kerülhet már kapcsolatba a környezettel. A ciántól elpusztult állatokat azért sem semmisítik meg, hogy a későbbi kártérítési pe­reknél bizonyítékként szol­gáljanak. Azonban a Tisza szennye­zett területein kifogott hal­tetemek mennyisége - a szakértők szerint - koránt­sem jelzi a pusztulás mérté­két, mivel a halak többsége télen az iszapba húzódik, hogy átvészelje a hideget. Ezek a mederben elpusztult tetemek csak egy erős fel­­melegedés hatására jönnek majd víz felszínére. A folyó felső szakaszaiban feltételezhetően nem maradt méreganyag, előfordulhat azonban, hogy a szennyezés az iszapban megülepedik. Ha a vizsgálatok ezt bizonyítani fogják, akkor a kritikusabb pontokon iszapkotrókkal tisztítják meg a szennyező­déstől a Tiszát. A környező kutakban még nem mutattak ki cianid­­szennyezést, de előfordulhat, hogy a cianid bejut a kutak­­ba, ezért vizüket folyamato­san vizsgálni kell - hangzott el a tegnapi minisztériumi sajtótájékoztatón. A hírek szerint - bár erről a román hatóságoktól nem érkezett hivatalos értesítés - a szennyezést okozó vállalat egy időre leállította tevé­kenységét. A vas-szulfátos kezeléssel történő vegyi semlegesítésről is szó esett a sajtótájékozta­tón. A debreceni egyetem kémikusprofesszorai szerint még nagyobb kárt okoztak volna a természetnek, ha a ciánszennyezés mellett meg­terhelik vas­szulfáttal is a fo­lyót, ugyanis 10 tonna ciani­­dot - laboratóriumi adatok szerint - csak 15 tonna vas­szulfáttal lehetett volna „semlegesíteni”. Vélemé­nyük szerint felelőtlen meg­szellőztetni egy ilyen lehető­séget: a Tisza nem egy labor­folyadék és nincsenek is la­boratóriumi feltételek. Magyar-román polémia a kárfelelősségről Legalább tíz tonna cianid került a Tiszába Kárfelmérő próbahalászatot tartottak tegnap a folyón. A halakon jól látszott a mérgezés tünete fotó: mti- Németh györgy Újra Romániában a szennyeződés Romániát is elérte a jelenleg a Dunáit levonuló ciánszennyeződés, így az ország végül is vissza­kapta azt a mérget, ami a nagybányai Aurul vállalattól indult el. Eközben a román külügy­miniszter elismerte Románia felelősségét. Petre Roman külügyminiszter szerint Ro­mánia sohasem tagadta azt, hogy felelős a ciánszennyezésben. Más kérdésnek nevezte viszont a bűnösséget, mivel ez esetben nem volt szó hanyagságról, az eljárások megsérté­séről. Sajtóértekezletén hangsúlyozta, nem kívánja csökkenteni országa felelősségét, aminthogy nem kíván választ adni az ügy bi­­zonyos politizálási kísérleteire sem. Bukarest ebben az ügyben nem fog politikai választ ad­ni, és arra kéri a magyar politikusokat is, hogy ők se tegyék ezt. A történtek politikai síkra terelése nem használna senkinek sem - tette hozzá. Ígéretet tett rá, hogy maradéktalanul feltárják a történteket és a következménye­ket, amiben az EU segíthet. A bukaresti dip­lomácia vezetője ugyanakkor nem értette, miért jelentette ki a magyar kormányfő, hogy Magyarország fontolóra veszi per indítását Románia ellen. Emlékeztetett rá, korábban már üdvözölte, hogy a magyar hatóságok mindeddig nem politizálták el a történteket. Ezt az új európai szellem megnyilvánulásá­nak értékelte. Szerinte azonban nincs logika abban, hogy pert indítsanak a vizsgálatok le­zárulta előtt. Perről beszélni politikai lépés, és ezért sajnálatos. „Nem tudom megmagya­rázni ezt az új álláspontot” - szögezte le Or­bán Viktor kijelentése kapcsán. A sajtóértekezleten jelen volt az EU romá­niai képviselője, Fokian Fotiadis, aki elmond­ta, az EU célja a leggyorsabban elemezni a történtek és a kár tényleges nagyságát. Mint hozzátette, az Európai Bizottság környezet­védelmi biztosa éppen azért keresi föl a két országot, hogy felmérje, mennyire zökkenő­­mentes az együttműködés a román és a ma­gyar fél között, másrészt természetesen tájé­kozódni akar a károk felől. Romica Tomescu román környezetvédelmi miniszter egyéb­ként találkozott az ENSZ környezetvédelmi programja munkacsoportját vezető Petka Haavistával, akit megkért, járjon közbe, hogy a világszervezet szakértőket küldjön Romá­niába a helyzet felmérésére. Ugyanakkor konkrét támogatást, vízminőségjelző beren­dezéseket kért az ENSZ-től.­ ­ Bogdán Tibor Nem biztos, hogy a per a legjobb eszköz Mint a Magyar Hírlap által megkérdezett jo­gászprofesszorok véleményéből kiderül: kü­lön perelhet az állam és külön pert kell indí­taniuk a károsult magánszemélyeknek, válla­latoknak, szervezeteknek. Ez utóbbiaknak azonban nem egyenként ajánlatos kezdemé­nyezniük az eljárást. Első a károsultak összefogása, a kár felmé­rése - jelentette ki kérdésünkre Bánrévy Gá­bor, a Pázmány Péter Katolikus Egyetem nem­zetközi jogi intézetének vezetője. A professzor úgy véli: mivel a két ország kö­zött nincs olyan kétoldalú nemzetközi egyez­mény, amely a hasonló katasztrófák következ­tében előállt károk megtérítését szabályozná, az érintetteknek el kell dönteniük, perelnek-e, s ha igen, hol, milyen jogszabályok alapján. A nemzetközi magánjog szerint - hangsúlyozta - a károkozó tevékenység helye szerinti bíróság, vagyis a román igazságszolgáltatás jöhet első­sorban számításba, már csak azért is, mert ott van az a vagyon, amely a kártérítés fedezete le­het. Bánrévy Gábor úgy véli, nem zárható ki a román állam felelőssége sem, hiszen a károkozó üzem Nagybányán tevékenykedett. Burján László, az ELTE nemzetközi magán­jogi tanszékének professzora úgy gondolja: nem biztos, hogy a perlés a legjobb eszköz. Az Aurul nevű cég, még ha elmarasztalják is, való­színűleg nem lesz képes kifizetni a kártérítés teljes összegét. A román állam felelősségének esetleges megállapításáért a magyar államnak sem magyar, sem román bírósághoz nem cél­szerű fordulnia. Ha igen igény felvetődik, nem­zetközi bírói fórum jöhet számításba. Burján László a két állam közvetlen tárgyalásait, meg­egyezését látná a legcélravezetőbbnek, a ma­gánszemélyek és szervezetek igényeivel kap­csolatban is. Hozzátette: a kár felmérése és a té­nyek tisztázása nélkül semmilyen hivatalos eljá­rást nem érdemes kezdeményezni. • Kulcsár Anna Az Európai Bizottság már többször értésre ad­ta, hogy hajlandó anyagi segítséget nyújtani a ciánkárok felszámolásához, de minderre csak a károk pontos felmérését követően kerülhet sor. A bizottság szóvivője közölte, hogy szerdáig a brüsszeli végrehajtó testülethez még mindig nem érkezett hivatalos segítségkérelem az érin­tett államokból. A szennyezésről kiadott hát­térdokumentumban a bizottság megerősíti: az anyagi támogatás kérdésénél az EU-tagjelölt államok csatlakozásának előkészítésében segí­tő programok jöhetnek szóba. A helyzetelem­zésnél azonban feltétlenül figyelembe veszik a „szennyező fizet” elvet. Előre kizárják azt is, hogy a segélyből a szennyező cég felelősségébe tartozó költségeket álljanak - közölte az MTI. Kisgazda-bírálat a TV2-nek Élesen bírálta a TV2-t a Füg­getlen Kisgazdapárt elnöke, aki szerint a televízió követke­zetesen meghamisítja a ténye­ket Torgyán „már-már göb­­belsi gyakorlat rémképét” em­­líti a TV2-vel kapcsolatban. Az FKGP megdöbbenéssel hívja fel a figyelmet a TV2 té­nyeket következetesen meg­hamisító magatartására - áll Torgyán Józsefnek az MTI- hez megküldött közleményé­ben. Az elnök szerint „már­­már a göbbelsi gyakorlat rém­képe elevenedik meg, amikor a TV2 olyan valótlanságokat állít, mintha a kisgazdapárt („egyetlen pártként”) elle­nezte volna a ciánkatasztrófa következményeinek elhárítá­sa érdekében a kormány­­biztos kinevezését”. A közle­mény szerint a valóság az, hogy az FKGP elnöke a kor­mányfővel egyetértésben ja­vasolta a kormánybiztos ki­nevezését. Bernáth György, a TV2 hír­igazgatója az MTI vasárnap kiadott hírét idézte a közle­ménnyel kapcsolatban. Ebben Turi-Kovács Béla, az FKGP frakcióhelyettese közölte, hogy „nem szükséges Tisza­­ügyi kormánybiztos kinevezé­se, mivel a probléma egyetlen szaktárcához kötődik, és így a Környezetvédelmi Miniszté­rium úrrá tud lenni rajta.” A TV2-nek volt már vitája Szabó Jánossal is. A honvédel­mi tárca vezetője kijelentette: az agyhártyagyulladásról szóló tudósítások miatt a TV2 stáb­ját kitiltja a minisztériumból, amíg nem kérnek bocsánatot. Szabó az eset után mégis nyi­latkozott a TV2-nek. •H.Z. BELFÖLD 2000. FEBRUÁR 17., CSÜTÖRTÖK Eddigi pártjelölések: Országos Rádió és Televízió Testület: Elnök Körmendy-Ékes Judit (Fidesz) MDF: Wéber János SZDSZ: Tímár János MIÉP: Bánlaki József FKGP: Nahlik Gábor MSZP: Ladvánszky György Fidesz: 1 fő (még nincs jelölt) Magyar Televízió Közalapítvány kuratóriumi elnöksége: Már tagok: MDF: Bakó Lajos (a csonka kuratórium elnöke) Fidesz: Tátrai Eszter, Csernus János FKGP: Bánó Attia Jelöltek: SZDSZ: Kozák Márton MIÉP: Gyökér András és Medveczky Ádám FKGP: + 1 fő (még nincs jelölt) MSZP: Halák László, Kósa Somogyi György vagy Gombár Csaba Magyar Rádió Közalapítvány kuratóriumi elnöksége: MSZP: Agárdi Péter, Gellért Kis Gábor SZDSZ: Haraszti Miklós MDF: Olajos Péter MIÉP: Szentmihályi Szabó Péter és Murányi László FKGP: Imrédy Szabolcs + 1 fő (még nincs jelölt) Fidesz: 2 fő (még nincs jelölt) Hungária (Duna) Televízió Közalapítvány kuratóriumi elnöksége: SZDSZ: Hamburger Mihály MDF: Pálfy G. István MIÉP: Hegedűs Zsuzsanna és Medveczky Attila MSZP: Bíró Sándor, Ördögh Szilveszter FKGP: Kisfalviné Ortutay Mária + 1 fő (még nincs jelölt) Fidesz: 2 fő (még nincs jelölt) Sérelmezik Gönczy János kormánybiztosi kinevezését A ciánszennyeződés által érintett hét megye vezetői nem ismerik a kinevezett kormánybiztost, és sérelme­zik, hogy velük a kinevezés előtt nem egyeztettek - ér­tesült lapunk. A Tisza menti megyék közgyűlési elnökei szerdai szegedi találkozójukon úgy vélték: alkalmas em­bert helyben is lehetett volna találni. Gönczy János kinevezését, annak módját az érintett hét megye vezetői kifejezetten furcsállják - tudtuk meg a tegnapi megbeszélés házigazdájától, a Csongrád me­gyei közgyűlést vezető Frank Józseftől, aki FKGP-Fi­­desz-támogatással áll a megye élén. Jó lett volna, ha minket is megkérdeznek, van-e jelöltünk a posztra. Hi­szen itt van a régióban például a szarvasi haltenyésztési kutatóintézet. A rehabilitáció elhúzódó feladat lesz, he­lyi ismeretekkel rendelkező helyi ember kellett volna rá - mondta el lapunknak Frank. Értesülésünk szerint a Fidesz elnöksége hétfőn este a Tisza ciánkatasztrófája kapcsán, csak a közvetlen teen­dőkre koncentrálva tartott ülést. A tanácskozáson szó­váltásra is sor került arról, hogy kellő időben és mély­ségben foglalkoztak-e a kormányzópárt vezető politiku­sai a ciánüggyel. A kinevezett biztos munkahelye, a Balatoni Halásza­ti Rt. az ÁPV Rt. irányítási körébe tartozik, ekként a pártkon­trollt tekintve Fidesz-MPP-felségterület”. Gön­czy volt egyébként az egyik felelős szakember annak idején, amikor a Balatont betelepítették angolnával és busával. Mint ismeretes, ez a két fajta nagymérték­ben hozzájárult a Balaton biológiai egyensúlyának fel­borulásához. SZ.S. Martonyi: első a kárfelmérés Martonyi János szerint elsősorban két­oldalú, magyar-román konzultáció­kon kellene a tiszai ciánszennyeződés kérdéseit megvitatni. A külügyminisz­ter tegnap tartott sajtótájékoztatóján az mondta, most az első feladat a ká­rok felmérése, a bizonyítékok rögzíté­se, amelyekből egyértelműen kiderül, hogy a kárt a ciánszennyeződés okoz­ta. Hozzátette, a kár pontos mértéke soha nem lesz ismert, csak becsülni le­het. Martonyi beszélt arról is, hogy a kártérítést a magyar állam fogja kérni, és ez ügyben létrehoznak egy jogi munkabizottságot. Lehetőségük van az egyéneknek is kártérítést kérni, en­nek érvényesítésére vagy pertársasá­got hoznak létre, vagy az államra bíz­zák a képviseletet. A külügyminiszter úgy fogalmazott, hogy egyértelműen fennáll a károkozó román vállalatok polgárjogi felelőssége, és „azok a nyi­latkozatok, amelyek igyekeznek elhá­rítani a felelősséget, komolytalanok, erkölcstelenek és tisztességtelenek”. Az MH-nak arra a kérdésére, hogy a múlt héten még nem szokványo­snak nevezte, és nem tartotta szükségesnek, hogy az igazságügy-miniszterek kon­zultáljanak, most mégis találkozik a két tárca vezetője, Martonyi azt mond­ta: a román és a magyar igazságügy­miniszter megbeszélésének időpontját már jóval korábban rögzítették, mint ahogy Németh Zsolt államtitkár is más ügyekben jár Romániában, bár az ő megbeszélésein is felvetődött a cián­­szennyezés. Martonyi egy kérdésre válaszolva elmondta, számítunk az Európai Unió (EU) segítségére a kárfelmérésben, a kárenyhítésben. Úgy vélte, rendkívüli támogatásra lenne szükség, tehát nem az EU bővítési alapjából számítunk anyagi segítségre. A kérdés az, hogy van-e ilye­ti akarat, tette hozzá. Gyürk István, Magyarország auszt­ráliai nagykövete holnap találkozik Robert Hill ausztrál környezetvédelmi miniszterrel. A találkozó célja, hogy a ciánszennyezésből adódó kétoldalú problémákat megtárgyalják. Gyürk István lapunknak elmondta: magyará­zatot fog kérni a minisztertől minapi nyilatkozatára, amelyben Hill igyeke­zett kisebbíteni a katasztrófa jelentő­ségét. „Véleménye meglepetést keltett Ausztráliában és diplomáciai körök­ben is” - mondta Gyürk István, F. E.­U.M. Nevek már vannak, megegyezés még nincs a médiatestületekről Egy-két kivételtől eltekintve gyakorlatilag véglegessé vált, hogy kiket jelölnek a parlamenti frakciók a médiakuratóriu­mokba. Azonban továbbra sincs megegyezés arról, hogy hány fős testületeket választ meg az Országgyűlés. Tegnap közjegyző előtt tette meg az SZDSZ jelöléseit a médiatestületekbe. Fodor Gábor lapunknak azzal indo­kolta a lépést, az MTV cson­ka kuratóriumának létreho­zásakor a kormánytöbbség arra hivatkozott, hogy az el­lenzéki oldalon nincs jelölés. A legfőbb ügyész a házelnök eljárását törvénysértőnek mi­nősítette - szögezte le a poli­tikus. Fodor elmondta: azért gon­dolkodnak 8 tagú kurató­riumban - amit a törvény mi­nimumként megjelöl -, mert ez a felállás alkalmas arra, hogy a parlamenti arányokat pontosan fedje. A Fidesz nem kívánta megnevezni, jelöltjeit. Isépy Tamás képviselő szerint a frakció erről még nem ta­nácskozott, és csak jövő szer­dán ül össze. Balogh László MDF-es honatya a Magyar Hírlapnak úgy nyilatkozott: pártja 8 fős testületekben gondolkodik, és szándékaik szerint a kor­mányoldal egységesen jelöl. A politikus sajnálatosnak ne­vezte, hogy az ellenzéki ol­dalon továbbra sincs közös jelölés. A MIÉP továbbra is 12 fős médiakuratóriumokban gon­dolkodik, mert 6 parlamenti párt jelenléte mellett a 8 főt nem tartják elegendőnek - nyilatkozott lapunknak Győ­ri Béla képviselő. A médiatörvény úgy ren­delkezik, hogy a legfőbb tes­tületbe, az ORTT-be minden párt­­­tagot delegál, ennek mintájára és az arányosságra hivatkozva a kuratóriumok­ban nem elegendő a nyolc fő - szögezte le Győri, aki sze­rint ezt szem előtt tartva dön­töttek 2 fő jelöléséről a kura­tóriumokba. A jelek szerint tehát ismét nem lesz az ellenzék soraiban konszenzus - az SZDSZ a közjegyzői dokumentum zá­radékában rögzítette: jelölé­sei csak akkor érvényesek, ha az Országgyűlés 8 tagú testü­leteket választ. A nyolc főhöz ragaszkodnak a szocialisták is, minden más felállásnál ugyanis - az esetleges 12 vagy 10­ fős változatoknál - a MIÉP és a kormánypártok kétharmados jobboldali többséghez jutnak a testüle­tekben. • Ferenczi Krisztina - Haszán Zoltán Fodor Gábor (SZDSZ) a közjegyzőnél FOTÓ: ISZA FERENC

Next