Magyar Hírlap, 2000. március (33. évfolyam, 51-76. szám)
2000-03-31 / 76. szám
8 Magyar Hírlap VILLANÓFÉNYBEN Jótékonysági koncert (MH) Április 18-án este a Vidám Színpadon jótékonysági koncertet szerveznek, amelynek teljes bevételét (a jegyár: háromezer forint) a szervezők és a művészek a Fogócska Sportegyesület értelmi fogyatékos úszói javára ajánlják, hogy részt vehessenek a sydneyi paraolimpián. A fellépők névsora: Bardóczi Attila, Détár Enikő, Homonyik Sándor, Kováts Kriszta, Makrai Pál, Varga Miklós és Vikidál Gyula. Rózsa Pál szerzői estje (MH) Április 7-én, pénteken este hét órakor, az Óbudai Társaskörben rendezik meg a középnemzedékhez tartozó komponista, Rózsa Pál szerzői estjét. A koncert valamennyi műsorszáma (Quartetto Sassofonissimo, Quintetto szoprán-szaxofonra és vonósnégyesre, II. vonósnégyes, Három darab szóló szaxofonra, Les Adieux a Ton de Leeuw, Kürtzene, Három meditáció közjátékokkal) ősbemutatóként hangzik el. Közreműködik Vajda Gergely (klarinét), Szepesi Bence (szaxofon), Soós Péter (kürt), valamint a Grassalkovich Vonósnégyes, a Budapest Szaxofon Kvartett és a Brass in the Five rézfúvós kvintett. Gábor Miklós-díj (MH) A Gábor Miklós emlékére alapított díjat első alkalommal április 5-én, szerdán adják át a művész születésének évfordulója alkalmából Budapesten, a Merlin Színházban. A díjat minden évben a legjobb Shakespeare-alakításért ítéli majd oda a szakmai kuratórium. Filmes toplista (MH) A hazai mozikban március 16. és március 22. között Stuart Little, a kisegér története hozta leginkább lázba a nézőket, amely filmes listánkon rögtön az első helyre ugrott. Az öt Oscart kapott Amerikai szépség őrzi harmadik helyét, a legjobb külföldi film Oscar-díjának birtokosa, a Mindent anyámról a lista nyolcadik helyére került fel. Az Oscar-díjról lemaradt John Malkovich menet a harmadik újonnan bemutatott alkotás a toplistán. Az elmúlt hét legnézettebb filmjei: 1. Stuart Little, a kisegér (rendezte: Rob Minkoff) 2. Kettős kockázat (rendezte: Bruce Beresford) 3. Amerikai szépség (rendezte: Sam Mendes) 4. Csontember (rendezte: Phillip Noyce) 5. John Malkovich menet (rendezte: Spike Jonze) 6. A bennfentes (rendezte: Michael Mann) 7. Sivatagi cápák (rendezte: David O. Russel) 8. Mindent anyámról (rendezte: Pedro Almodóvar) 9. A tehetséges Mr. Ripley (rendezte: Anthony Minghella) 10. Anna és a király (rendezte: Andy Tennaut) KULTÚRA Payer András eMeRTon-életműdíjas „Nem a múltban élek” Ma este, a Budafok-Tétény Művelődési Központban, gálaműsor keretében adják át a kimagasló könnyűzenei teljesítményeket elismerő eMeRTon-díjakat. A szakmai zsűri az életműdíjat Payer Andrásnak ítélte. „Csaknem negyven éve vagyok a pályán, és a mostani az első kitüntetésem” - meséli Payer András. „Eddig valószínűleg azért nem gondoltak rám, mert nekem mindig a dalaim voltak a legfontosabbak, és nem az, hogy jó kapcsolatot ápoljak a fontos emberekkel. Nagyon örülök ennek a díjnak, mert büszkén vállalom, hogy a Magyar Rádió gyermeke vagyok. Rövidnadrágos fiú voltam, amikor 1961-ben először bejöttem a házba, és az akkori zenei vezetés lehetőséget adott arra, hogy a szerzeményeimet - Bágya András, Gyulai Gaál János és mások hangszerelésében - a legnagyobb sztárok szólaltassák meg. Írtam dalokat többek között Aradszky Lászlónak, Koncz Zsuzsának, Koós Jánosnak, Magay Klementinának, Mikes Évának, Németh Lehelnek, Sárosi Katinak, Szécsi Pálnak, Toldy Máriának, Záray Mártának és Vámosi Jánosnak, később Katona Klárinak, Komár Lászlónak és persze Hofi Gézának. Volt olyan hét, amikor - édesapám pontos statisztikát vezetett - ötven-hatvan Payer-dal ment le a rádióban. Ma ez elképzelhetetlen, mert nagyon szűk a felvevőpiac, a fiatal zenekarok vagy saját dalokkal próbálkoznak, vagy a már meglévőkhöz nyúlnak. Arra is van példa, hogy mai zenekarok éneklik a dalaimat: legutóbb a Republic és a Cotton Club Singers dolgozott fel egy-egy Payer-slágert.” Payer előadóként is sikeressé vált, de különös módon nem elsősorban saját kompozícióival: a legendás Minden jót, Mónika! például Ullmann Ottó, a Szélmalom pedig Michel Legrand szerzeménye. Payer mostanában is koncertezik, 1999-ben például közel kétszáz fellépése volt a Pepsiszigettől lakodalmakon és vásárokon át vállalati rendezvényekig. Húsvétra új lemezzel jelentkezik, s az albumon Dean Martin, Joe Cocker, Rod Stewart, Leo Sayer világslágerei mellett saját régebbi és vadonatúj dalai is hallhatók, kiváló hangszeres muzsikusok - Fekete Kovács Kornél, Csejtey Ákos, Sipeki Zoltán és mások - közreműködésével. „Ez a lemez is mutatja - mondja Payer András -, hogy nem a múltban élek, hanem a mai fiatalabb generációknak is szeretnék örömet szerezni.” • Re. A. Payer András élete első díját veheti át fotó: isza ferenc A SZIMPATIKUS PARKETTA A barcsi Dráva Parkett Kft. 122 éves hagyománnyal rendelkezik. A hajdani fűrészüzemet francia tulajdonos alapította. A mára már Magyarország egyik legnagyobb szaktekintéllyel rendelkező üzeme csaphornyos és szalagparkettát gyárt, és amint az a jelenlegi német tulajdonossal, Franz-Josef Mauerrel folytatott beszélgetésből kiderül, a minőség hangsúlyozása mellett további bővítést terveznek, ezáltal 150 új munkahelyet teremtenének. Ezenkívül tárgyalások folynak a DÉDÁSZ anyacégével egy bioerőmű létesítéséről. Új terméket jelent a SYMPARKETT, ami az új prospektusban látható, vagy a régit új köntösben? - A természetes fa iránti szimpátiát szeretnénk felkelteni vásárlóink, illetve leendő ügyfeleink felé, ezért választottuk az új nevet. Ez minőségi gondolkodást jelent, ahogy ezt üzletpolitikánkban is megfogalmaztuk: „A Drávánál a minőség alapvető üzleti elv. A minőség azt jelenti, hogy külföldi és belföldi vevőinket folyamatosan jó minőségű termékekkel és szolgáltatásokkal látjuk el, amelyek teljes mértékben kielégítik igényeiket.” Vagy ahogy az elvi nyilatkozatunkban fogalmaztuk: „...gondolkodni és cselekedni minőségben”. Végül is a minőség, a minőségi munka egy szellemi adottság, aminek legelőször a fejekben kell lezajlani! Ezt nem lehet megparancsolni, előírni, ez egy hosszú folyamat. Nálunk ez három évet vett igénybe, de most már elmondhatom, hogy olyan munkatársakat sikerült találnunk, akik megfelelnek elvárásainknak. - Milyen hagyományokkal rendelkezik a Dráva Parkett? - Egyik legrégebbi üzemként működünk Somogy megyében, hiszen egy francia, vagyis külföldi tulajdonos alapította az akkori fűrészüzemet 1878-ban. 122 éve töretlen hagyományokkal dolgozzuk fel térségünkben levő tölgyféléket és más kemény lombos fafajokat. Elsősorban szlavón tölgyet a Dráva magyar és horvát oldaláról, amely mint faállomány, Európa legszebb és legnagyobb összefüggő tölgyesét képezi és egyben a legjobb parketta-alapanyag. Erre alapították az 1920-as évek közepén a parkettagyárat, majd a 70-es években a modern szalagparkettaüzemet. Már a szocialista időkben is nagyon komplexen gondolkodott a vezetés a fa felhasználásáról. A rendszerváltás után a cég privatizációra került. Engem 1996-ban kértek fel, hogy fektessek be a cégbe. Azt gondoltam, egyszerű lesz, de végül is nagyon nehéz feladatot vállaltam. - Mi jelentette a legnagyobb problémát? - A beruházások megvalósítása kisebb gondot okozott, mint az emberek gondolkodásmódjának megváltoztatása. Meg kellett tanulniuk a magas produktivitást, jó minőség mellett. Képletes példával: „Nem az a fontos, hogy a horgásznak ízlik-e csaki, hanem az, hogy a halnak ízlik-e”, vagyis a piac határozza meg, hogy nekünk mit kell termelnünk. A másik problémát a hierarchikus cégfelépítés miatt az információk elakadása jelentette. Fontos volt elérnünk, hogy a termelésben együttműködő kis csoportok létrejöjjenek, és ezek a saját munkahelyükért felelősséget is vállaljanak. A magyar munkaerő nagyon jó, képes gyors váltásra, kreatív, de a 40 év alatt nem ez jellemezte a gondolkodásmódot. Ezek a nehézségek adottak más magyar cégeknél is. Aki változtatni tud ezen és még a megfelelő mennyiségű pénze is megvan hozzá, az csodákra lehet képes itt Magyarországon! Milyen termékeket és kinek termelnek? - Termékeink 90%-a exportra kerül, Németországba, Ausztriába, Angliába, Spanyolországba és még a nagy parkettagyártó hagyományokkal rendelkező skandináv országokba is. Legfőbb termelési egységünk, a panelparketta-üzemünk 100%-os kihasználtságú. Sőt több tennivalónk lenne, mint amennyit tudunk termelni. Ezért tervezzük a további bővítést, ami 100 új dolgozónak adna munkalehetőséget. A legnagyobb problémát jelenleg az jelenti, hogy legalább 5 hónapos készlettel kell rendelkeznünk a folyamatos termeléshez, ami tőkeigényes, a hitelek viszont nagyon drágák. Ezt a nehézséget hamarosan megoldjuk, így a másik két nagy tradícióval rendelkező üzemrészünkben, a fűrészüzemben és a hagyományos parkettaüzemben is teljes foglalkoztatottságot tudunk megvalósítani, ami további 50-70 új munkaerőt jelentene. Saját tanműhelyben iparitanuló-képzéssel is foglalkozunk, jelenleg 16 tanulónk van. Egy új támogatási program is kezdődött 16 fő részvételével, az 5 hónapos átképzés után faipari munkásokként alkalmazzuk őket. Ezzel saját magunknak is jót teszünk, ugyanakkor társadalmi felelősséget is vállalunk, hiszen Barcs és környékének egyik kiemelkedő problémája a munkanélküliség. - Milyen új terveik vannak? - A jövőre vonatkozóan konkrét és kidolgozott terveink vannak. Korábbról ismeretes, hogy komolyan együtt gondolkodunk a DÉDÁSZ-szal, illetve annak anyavállalatával egy bioerőmű létrejöttéről, ami a keletkezett hulladékot dolgozná fel. Ezen kívül a már említett nagy volumenű beruházás keretében, egy külföldi befektetővel közösen, egy nagy parkettagyár kialakítására kerülne sor, és a 150 új dolgozó felvételére. Jól hangzik, mondhatni szimpatikus, mint a parketta! Költészetnap 2000 A MASZK Színészkamarai Egyesület, a Magyar Írószövetség, a Merlin Színház és a Parnasszus című irodalmi lap április 9-én a Tabánban szervez költészetnapi rendezvényt. Tavaly a rossz idő ellenére kétezer ember gyűlt össze a Tabánban, hogy verseket hallhasson. Több mint nyolcvan színész, negyven költő és harminc zenész lépett a nézők elé. Idén is közreműködésre kérték a művészi élvonalat a rendezők, akik ezúttal táncosokat is hívtak. A részletes program április 5-étől tekinthető meg a világhálón. Már elfogadta a meghívást Szirtes Ági, Molnár Piroska, Haumann Péter, Jordán Tamás, Für Anikó, Hűvösvölgyi Ildikó, Esztergályos Cecília és a Muzsikás Együttes. A rendezvényt a Merlin Kommandó koncertje zárja majd. •D. É. A Magyar Szalon, az M1 késő esti, hetente jelentkező kulturális magazinja nem jobb, nem rosszabb, mint elődei. Még azt sem mondhatjuk, hogy különösebben más lenne. Egy-két hosszabb interjú, és rövidebb, pörgőbb, ajánló jellegű riportok, tudósítások. A mai ínséges világban, ahol a csatornák nem dugulnak el a magas kultúrától, nagyon meg kell becsülni az ilyesmit. Most legutóbb Bessenyei Ferenc volt az egyik hoszszabbra szabott riportalany, akit Siklósi Beatrix kérdezett. Az interjúkészítő finoman háttérben maradt. A kiváló színész a tőle megszokott szenvedéllyel (s ezen a kora nem szoroz, nem oszt) ostorozta a világot. Felidézte több évtizeddel korábbi Othelloalakítását, ahol a közönség ujjongva ünnepelte őt és fújolta a cselszövő Jagót. Múlt az idő, meséli Bessenyei, újra színpadra került az Othello, immár érettebben, a sokat fa Magyar Szalon M1 március 29, 22,45 pasztáit, örömhöz, szenvedéshez egyaránt értő férfi kimunkált lelkével adta a figurát, és mégis Jagónak volt sikere. Hogy miért? Mert a nézőtéren is Jagók ülnek, állapította meg a művész, akit most Pósalaky bácsi szerepében láthat újra a nagyérdemű. A világról Molnár Tamás filozófusnak sincs jobb véleménye, aki a Magyar Szalon másik kitüntetett interjúalanya volt. Róla tudni kell, hogy több mint fél évszázada él az USA-ban, ott tanít, vendégtanár a világ számos egyetemén, több tucat könyvet publikált és 1995 óta tagja a Magyar Művészeti Akadémiának. A Ki Kicsoda szerint 1999-től a Kossuth- és Széchenyi-díj társadalomtudományi albizottságának elnöke. (Gondolom, vagy a Ki Kicsoda téved, vagy már idén erről lemondott, hiszen nehezen képzelhető el, hogy a neves tudós magának utalta volna ki a Széchenyi-díjat.) Már csak azért sem, mert Molnár igen komolyan veszi az értelmiség felelősségét, amely e század minden disznóságáért felel, hiszen értheti a folyamatokat. A neves tudós az elbutulás korszakáról beszél, amelynek egyik első számú felelőse a televízió. Osztom nézetét. Másnap reggel ugyanis a Napkeltében épp az Össztüzet néztem, amelynek vendége a MIÉP elnöke volt, lövöldözői pedig csupa szoclib újságíró. A párt- és a médiaegyensúly az Istennek sem valósult meg. Nem is ez volt a baj. A Tiszától indultak, ám ahogy végighallgattam a tüsihajú pártelnök szövegeit, nekem egy másik folyó jutott eszembe. A Zagyva. • V. B. É. Tévénapló Jágóktól a Zagyváig 2000. MÁRCIUS 31., PÉNTEK Slawomir Mrozek a könyvfesztivál díszvendége Százötven magyar és húsz külföldi író a rendezvényen Több mint húsz országból érkező írók és kiállítók vendégeskednek április 21-23-a között a kongresszusi központban. A Budapesti Nemzetközi Könyvfesztivál igazi szenzációkkal lepi meg a nagyérdeműt. Azt tartják, hogy a hetes a tökéletes szám. Reméljük. Mindenesetre idén hetedik alkalommal rendezik meg a Budapesti Nemzetközi Könyvfesztivált. Hogy az időpont mennyire szerencsés, azon lehet elmélkedni. Az viszont már tény, hogy e rendezvény az elmúlt hat évben komoly nemzetközi rangot vívott ki magának, és a könyvszakmában, tegyük hozzá, nemzetközi méretben, a huszonöt legismertebb összejövetel között tartják számon. A mi kis Frankfurtunknak, ahogy ezt korábban becéztük, már komoly tradíciói vannak. Ilyen például, hogy Budapest főpolgármestere adja át a Budapest Nagydíjat a díszvendégnek, s a kulturális tárca vezetése nyitja meg. Idén Várhegyi Attila politikai államtitkárt hallgathatja a közönség. A díszvendég pedig nem lesz más, mint a magyar olvasóközönség lengyel kedvence, Slawomir Mrozek. (Korábban úgy tudtuk, hogy a Nobel-díjas Günther Grasst üdvözölheti Budapest, de kiderült, hogy magánéleti problémái miatt nem tudja vállalni a vendégszereplést.) A Budapesti Könyvfesztivál szakmai programjainak középpontjában hagyományosan a köz- és felsőoktatás, a tudományos- és szakkönyvkiadás s - az olvasás éve megszervezése okán - a gyermek- és ifjúsági könyvkiadás áll. Helyzetével, perspektíváival számos tanácskozás foglalkozik. Megvitatják az olvasáskultúra helyzetét, a régió könyvkiadásának esélyeit, a könyvtárak fejlesztésének lehetőségét. A fesztivál három napját végigkísérik a több mint kétezer szakértőt megmozgató Könyvtárosklub rendezvényei, valamint az internetes online kereskedés bemutatói. A hazai és határon túli magyar irodalom több mint másfél száz ismert képviselője mellett húsz neves külföldi alkotóval találkozhatnak a könyvbarátok irodalmi esteken, dedikálásokon, felolvasások keretében. A VII. Budapesti Nemzetközi Könyvfesztivál napjai egybeesnek a magyar államiság, a kereszténység felvétele millenniumi megemlékezése eseményeivel, az egyik legjelentősebb vallási ünnep, a húsvét napjaival. Egyházi kiadók segítségével, kiemelkedő művészek közreműködésével méltó módon idézik meg az ünnep vallási és művelődéstörténeti jelentőségét. • V. B. É. Slawomir Mrozek: Önéletrajz Érdekelhet-e az önéletrajzom valakit, aki még sosem hallott arról, hogy létezem? Nem vadásztam elefántra, nem voltam sem titkos ügynök, sem John Kennedy szeretője. Nem követtem el semmit, a leghétköznapibb bűntényt sem, még átlagosnak mondható ferde hajlamaim sincsenek. Nincs semmi pikáns titkom, amit be kellene vallanom, mivel kelthetném hát fel a nagyközönség érdeklődését? Csak éltem és voltam. Átéltem a második világháborút, Lengyelország német megszállását, a sztálini és a későbbi kommunizmust, de ezzel sem dicsekedhetem, millióknak sikerült ugyanez. Immár huszonhét éve tartó emigrációmban sincs semmi különös. Mi érdekeset mondhatnék, hát? (részlet, fordította Pálfalvi Lajos) Költő a keresztúton Száz éve született Szabó Lőrinc költői és műfordítói életműve a magyar líra kivételes teljesítménye. A költő Tao te king című, 1931-ben írott versének szavaival: „igaz egész csak ellentéteiddel együtt lehetsz”. Szabó Lőrinc verseinek sokak által dicsért formai erőssége: ennek a sokféleségnek az összefogása a kompozícióban. Sokat emlegetett merész szabálytalanságai: a változtathatatlannak látszó rend szabályain ütött sebek; az üdvözülésért kiáltó szenvedés ziháló jajdulásai. 1932-ben Te meg a világ címmel megjelent kötetében a személyiség szabadságharcának kemény próbáját méri magára. A művön belül egyszerre szólal meg a változtatni akarás vággyal teli szólama és a változtathatatlanság tudomásulvételének „rettenetes” törvénymondása. Sokak megítélése szerint ez a kötet jelenti József Attila Eszmélet körüli verseivel egyetemben - a huszadik századi magyar líra csúcsteljesítményét. Ezt követően mintha mindennek ellentétét is végiggondolná: a Különbéke (1936), de még inkább a Harc az ünnepért (1938) és a személyes életrajzát követő, az emberi életről fogalmazott eszmélkedés, a Tücsökzene (1947) verseiben. Amikor pedig huszonöt éven át tartó szerelmének hősnője 1950-ben öngyilkos lesz, egy szonettciklusban (A huszonhatodik év, 1950-1956) néz szembe az elmúlás és maradandóság kérdéseivel. Olyan reménytelenül létrejött alkotások ez évtizedek versei, amelyek az egy Igazság széthullásának tudatában az Egyes igazságának védelmét mégis magukba foglalják, felmutatva „az Egy álmai”-t. Ezáltal a költői alkotást mint az önmegvalósítás még lehetséges esélyét jelenítik meg a világháborúk és személyes tragédiák hatására célját veszítő ember számára. Mindebből következően a hitetlenség rideg mélypontján mintha a költészet sajátos megváltást is sugallana: „két kezével egyszerre tart az isten / s ha azt hiszem, hogy roszszabb keze büntet, / jobbra emel, és fölragyog az ünnep.” A felnőtt költő mindkét korszaka el is különíthető egymástól, de mindegyikben érzékelhető is a másik jelenléte. Mintha századunk világirodalmának olyan nagy lírikusai vitatkoznának ezekben a költői szólamokban, mint Gottfried Benn és T. S. Eliot, akiket ő maga is fordított. Verseinek többféle olvasata érvényes lehet, mégis, azt hiszem, a többféle tendenciájú olvasatnak az egyszerre való megjelenítése adhatja a Szabó Lőrinc-i költészet világirodalmilag is érvényes jelentőségét. Ha költői alakját imigyen látom föltűnni, életműve a huszadik századot leginkább reprezentálók közé tartozhat. Azt a századot szólaltatja meg, amelyben minden következetes törekvés éppen önmaga ellentétére váltott át. Ahol a kimondott szó a megfogalmazás pillanatától máris mást fedez, a tett pedig oly sokszor élt ellenkezésben az erkölccsel, és az ember végső menedéke, a magány is újabb kiszolgáltatottság terepévé lényegül át: „Magányod barlangját kard kutatja át” - írja 1931-ben a Politika című versében. Verseiben minden látványosan önmaga ellentéteként is létezik. Egyidejűleg is, utólag szemlélve még inkább. A költő is az ellentétek keresztezési pontja: keresztúton áll, mint századának emberisége. • Kabdebó Lóránt