Magyar Hírlap, 2000. május (33. évfolyam, 101-126. szám)
2000-05-12 / 110. szám
2000. MÁJUS 12., PÉNTEK Felhívás magyar élelmiszer-előállítóknak Ingyenes nemzetközi kiállítási lehetőség Párizsban! Az FVM Agrármarketing Centrum Kht. 2000. október 22. és 26. között részt vesz a Párizsban megrendezésre kerülő SIAL Nemzetközi Élelmiszer-ipari Szakkiállításon. Az AMC a kiváló minőségű magyar élelmiszerek piacra jutását kívánja segíteni azzal, hogy a kiállításon 10 m2-en ingyenes részvételi lehetőséget biztosít egy gyártónak. A magyar élelmiszer-előállítóknak a 200 m2- es közösségi standon lehetőségük nyílik élelmiszer-ipari termékeik kiállítására, kapcsolatfelvételre, üzletkötésre. Pályázati feltételek: • A győztes azon gyártók között kerül kisorsolásra, akik 2000. augusztus 30-ig megpályázzák és elnyerik a Kiváló Magyar Élelmiszer védjegyet. • A társaság Magyarországon bejegyzett, és a késztermék több mint 50% magyarországi hozzáadott értéket tartalmaz. A Kiváló Magyar Élelmiszer védjegy pályázati dokumentációja beszerezhető az FVM Agrármarketing Centrum védjegyirodáján. 1055 Budapest, Kossuth L. tér 11. V. em. 578. Tel.: 301-4037; fax: 301-4820 Interneten: www.amc.hu; e-mail: amckht@elender.hu Adjon esélyt termékének! SZERKESZTI: D. HORVÁTH GYÖRGY Élelmiszerpiac Irány- és intervenciós ár Ez évben új elemmel bővült a tejpiacot szabályozó eszköztár. Az agrártárca bevezette az intervenciós árat az extra minőségű tejre. Igaz, ez az összes felvásárolt tej 80 százaléka. Az intervenciós ár alsó határa ez évben 56 forint + áfa, felső határa 70 forint + áfa. Amennyiben a fizikai piaci árak az alsó határt érik el, akkor a termelőket, ha a felső határt, akkor a feldolgozókat támogató piacbefolyásoló eszközöket vethet be az FVM. Ez évben várhatóan az irányáraknak lesz nagyobb befolyása az árakra: az FVM az idén csak az extra minőségű tejre határozta meg, literenként 65 forintban az irányárat - plusz áfa -, s ebből 4,5 forint literenként a minőségjavítási támogatás. A terméktanács azonban az I. osztályú tejre is megállapított irányárat, ami 59 forint literenként áfa nélkül. Magyar HírlapMELLÉKLETE A hazai tejágazatot jelenleg a tehenészetek nagyobb termelési kedve és az ennél kisebb belső és külső értékesítési lehetőségek jellemzik. Ennek megfelelően a várható feszültségek kialakulását megelőzendő a Tej Terméktanács úgy döntött, hogy megreformálja az évek óta működő kvótarendszert. Tavaly 1,58 százalékkal több tejet, tejterméket ivott, evett a honi lakosság, mint egy évvel korábban. Ez az örvendetes tény hosszú évek tendenciáját látszik megtörni: az 1989-es csúcsfogyasztás óta, mikor is fejenként még 200 liter körüli tej, tejtermék fogyott, a kilencvenes évek első felében azonban 134 literre csökkent, s csak 1996-tól kezdve bővült évi 1-2 százalékkal, de volt év, hogy stagnált a fogyasztás. Az utóbbi két év növekedésében a Tej Terméktanács szerint nagy szerepet játszott a szervezet által az AMC Kht. támogatásával évről évre elindított fogyasztásra buzdító marketingkampány. Ennek fényében érdemes megnézni, hogy a tavalyi 1,58 százalékos növekedés mögött az egyes tejtermékeknél idén is iskolatej Ebben az évben is hat megyében, illetve Székesfehérvárott jutnak ingyen naponta két deciliternyi tejhez az iskolások. Ennek finanszírozásában a Földművelésügyi és Vidékfejlesztési Minisztérium 1,5 milliárd forinttal, a Tej Terméktanács 200 millió forinttal vesz részt. Az összköltségek 30 százalékát az iskolatejprogramhoz csatlakozó önkormányzatok vállalják, így összesen 450 ezer bölcsődés, óvodás, illetve általános iskolás gyermek jut mindennap tejhez vagy kakaóhoz, milyen eredményt tapasztaltak a szakemberek. Berki Viktortól, a terméktanács igazgatójától megtudtuk, hogy az általános tendenciával szemben csökkent a kisebb feldolgozást igénylő pasztőrözött tej fogyasztása, kismértékben növekedett viszont a sajt és a különböző túrók és nagyobb arányban a savanyított termékek vásárlása. A tavalyi folyótejre átszámított összes belső értékesítés 1,462 milliárd litert tett ki. Emellett azonban 261 millió litert külföldön kellett értékesíteni, máskülönben ismét a csatornába került volna az éltető ital. Az exportot még veszteségek árán is fenntartotta az ágazat a piaci stabilitás fenntartása érdekében. Ebben az FVM által biztosított 650 millió forint is segítette a tejipart és a termelőket. Az idei eddig eltelt és a várható időszakról Berki elmondta, hogy maradtak a feszültségek: a termelők több tejet akarnak előállítani, mint amennyit a belpiacra s támogatással a külpiacra juttathatnak a cégek. A tehenészetek 2,03 milliárd literre kértek kvótát, ugyanakkor a feldolgozók csak 1,95 milliárdra (+/-5 százalék) kötöttek felvásárlási szerződést. Az agrárminiszter által kiadott kvótában viszont csak 1,9 milliárd liter szerepel, amely magába foglalja a tejüzemek által felvásárolt, illetve a közvetlen, házi fogyasztásra kerülő tejmennyiséget is. A terméktanács úgy véli, hogy a kvótán felül megtermelt mennyiség értékesítése piaci zavarokat okozhat már akár nyáron is. Már csak azért is, mert a hazai fogyasztás maximum 1,5 milliárd literre nőhet, az ágazat pénze pedig 210 millió liter tej piacra jutásának támogatásához elég, így a termelői szándékok - 2,03 milliárd -, valamint az elhelyezhető tej mennyisége - 1,71 milliárd - közötti különbséggel számolni kell. Azaz 320 millió liter tejjel nem tudni, mi lesz. A terméktanács vezetője szerint azonban nem is rossz a helyzet, mert becslése szerint legalább 200-250 millió - ennyi volt a bajba került Mi- Zo Rt. termelése évente - liter tej féllegálisan az utcán, a piacokon kannában, műanyag palackban talál gazdára. Ennek a mennyiségnek egy része azonban szinte teljesen ellenőrizetlenül kerül a vásárlókhoz: a terméktanács ugyanis ad ki közvetlen fogyasztói értékesítésre viszszaigazolt kvótát, de ez kevesebb a becsült mennyiségnél. A kvóta ügyét általában is rendezni kellett - meséli Berki Viktor -, ugyanis jó magyar szokás szerint az igénylők még akár 30 százalékkal is nagyobb igényt adtak be a ténylegeshez viszonyítva. Ezért a terméktanács küldöttközgyűlése az FVM egyetértésével ez év április 25-én úgy döntött, hogy változtat a kvótarendszeren. Ennek lényege, hogy a kvótáért ezentúl fizetni kell, s így a komolytalan igények kiszűrhetők. A közgyűlési határozat értelmében új plusz kvótát vásárolhatnak az érintettek, ha a literenként 10 forintos egyszeri kvótajuttatási díjat befizetik. Azok viszont, akik valami ok miatt nem tudják kihasználni keretüket, az általuk igénybe nem vett kvótát eladhatják. Ekkor azonban kvótaátvezetési díj címen literenként 3 forintot kell a terméktanács intervenciós kasszájába befizetniük. Súlyosabb árat fizetnek azok, akik a kvótájuknál 5 százalékkal több tejet állítanak elő. Ők már 30 forintot utalnak át literenként az intervenciós alapba. A Tej Terméktanács közös kasszájának felhasználását is szabályozták: kimondták, hogy a fenti befizetéseket el kell különíteni a kasszán belül, de ezt az összeget 210 millió litert meg nem haladó tejmennyiség belföldi piacról történő kivonásáig nem lehet felhasználni. Amennyiben a 210 millió liternyi exportra sor kerül, úgy a terméktanács határoz az összeg felhasználásáról. •D. H. Gy. A tehenek biológiai sajátosságai miatt ez évben is lesz túltermelés Kvótarendszer szabályoz a tejpiacon Belföldi értékesítés Folyadék egyenérték Termékcsoportok aránya (%) (ezer liter) tej sajt túró savanyított term.* 1995 1490547 43 39 8 10 1996 1450077 42 39 8 11 1997 1387304 41 41 9 9 1998 1439200 41 43 8 8 1999 1461962 40 43 9 8 ‘Tartalmazza: ízesített tejitalok, tejszín, vaj, tejpor Forrás: Tej Terméktanács Mostantól kvótánként tejelnek FOTÓ: HALIK CSABA Az élelmiszeriparra káros lehet egy vontatott EU-csatlakozás Bővülni fog az agrárimport Az élelmiszeriparra számos kedvező és kedvezőtlen hatás vár az EU-csatlakozás után. Egyrészt a világ legnagyobb élelmiszerpiaca előtt omlanak le a vámkorlátok, másrészt szabadon áramolhat az országba a konkurencia terméke is. Ugyanakkor a csatlakozás után a közösségi agrárpolitika szabályozása miatt drágulni fognak az élelmiszeripar által felhasznált mezőgazdasági alapanyagok. A felvázolt eseményekhez alkalmazkodási időre van szükség, amelyet a kormány megfelelő agrárpolitikával segíthet elő - mondta el lapunknak Halmai Péter egyetemi tanár. Az EU-csatlakozás kapcsán elsősorban a versenyképességgel kapcsolatban lehetnek problémák. A mezőgazdasági árak emelkedni fognak, míg az élelmiszerárak kisebb mértékben. Emiatt az élelmiszeripar által érvényesíthető árrés csökken. Az élelmiszeripar ma is kapacitásfelesleggel küzd, az EU-csatlakozások eddigi tapasztalata szerint viszont az új tagok piacain nő az import élelmiszerek aránya. Ma 7 százalékra tehető az import Magyarországon, az EU- átlag 20 százalékos, és ennyi lesz majd nálunk is az arány. A csatlakozás után leomlanak a vámkorlátok, ami előnyt és kihívást is jelent. Halmai úgy véli, hogy a legnagyobb kihívást az élelmiszeripar számára éppen a magyar mezőgazdaság jelenthet. Mégpedig leginkább a sertés- és baromfitenyésztés területén. E két ágazat már évek óta drágábban állítja elő a vágócsirkét, vágósertést, mint például Franciaország. Ráadásul ha Magyarország teljes jogú tagja lesz az EU-nak, vagyis minden támogatás jár a magyar parasztoknak is, akkor az intervenciós rendszerből adódóan erőteljesen növekedni fog a magyar gabona belföldi ára, ami takarmánydráguláshoz és az abrakfogyasztó állatok - sertés, baromfi - előállítási költségének emelkedéséhez vezethet. Mindez kedvezőtlenül hat a magyar élelmiszer-feldolgozás versenyképességére. Ezen az egyetemi tanár szerint csak úgy lehet segíteni, hogy a mezőgazdaság műszaki színvonalán néhány év alatt változtatnak, azaz lecserélik az ólakban alkalmazott berendezéseket, javítanak a takarmányok minőségén. Ehhez azonban előbb egy megfelelő stratégia szükséges, amelynek része egy ágazati szintű mélyelemzés, hogy kiderüljön: a csatlakozás után melyik ágazat, melyik feldolgozó szakág mire számíthat. Az alkalmazkodást egyébként a fokozatos versenyhez szoktatás segíti, ezért sem érti Halmai, hogy sokan miért félnek attól az EU-magyar megállapodástól, amely rövidesen újraszabályozza a két fél agrárkereskedelmét. Ebben egyes termékeknél teljes vámlebontásról, támogatásmegvonásról, kontingensek, kvóták megnyitásáról, bővítéséről egyeztek meg a felek. Kérdésünkre, hogy mi lesz akkor, ha csak évek múlva és akkor is csak sokévi átmenet után válhat a magyar élelmiszer-gazdaság az EU teljes jogú tagjává, Halmai azt felelte, hogy nem megalapozatlan ez a feltételezés sem. Nagyon sok veszélyt rejteget ez a bővítési forgatókönyv, éppen azért, mert a magyar élelmiszer-gazdaságot az évekkel ezelőtt elhibázott számításokra alapozott exporttámogatási vállalás a WTO-nál már 2002. január 1-jétől veszélyezteti. Tudniillik csupán alig több mint tucat termék kaphat igen korlátozott mértékű direkt exporttámogatást, a többi termék nem. Ezen termékek azonban többnyire marginális szerepet játszanak a magyar agrárexporton belül. Ugyanakkor az is szinte biztosra vehető, hogy a magyar gabonaárak mindig az EU-átlag alatt maradnak a jövőben is. A még évekig olcsóbb munkaerő, illetve a több évtizednyi tapasztalat és szaktudás viszont mind előnyt jelentenek Magyarország számára. Nagy kérdés, hogy mi történik majdan az exporttal. Jelenleg az agrárexportunk 45- 60 százaléka az EU 15 piacán talál vevőre. A csatlakozás után az export ezen része viszont belső piacnak tekinthető. Mi lesz a harmadik országokba szállított élelmiszerek sorsa? Várhatóan a magyar szállítási lehetőségeket nagyban befolyásolja a már említett WTO-korlát, illetve a WTO új fordulóján a következő években kialakítandó kereskedelem-liberalizáció mértéke. Általánosságban azonban az is elmondható, hogy ha az alapanyag drágul, akkor az EU-n kívüli országokban is veszít versenyképességéből a magyar exporttermék. A versenyképességet vizsgálva lényegesek az egyes élelmiszer-ipari vállalatok méretével kapcsolatos összefüggések is. A globalizáció, a tőke- és kapacitáskoncentráció idejét éljük, általánosságban elmondható, hogy a gazdaságosság miatt fontos a méret. Innen nézve kicsik a magyar vállalatok - állítja Halmai. Azok a cégek, amelyek már egy multinacionális cég tagjaként üzemelnek Magyarországon, általában magyar vezetés alatt működnek. Ezek a szakemberek felkészültek, s tőlük várják az ötleteket a világközpontban: dolgozzák ki a cég EU-csatlakozási stratégiáját. Halmai Péter a kicsi élelmiszerüzemeket sem félti a csatlakozástól: az EU-ban is vannak kisebb vállalkozások, a német húsiparban például jelentős a falusi hentesek aránya, s az erős német húsipar mellett sem mennek tönkre. A magyar kis- és középüzemekkel az a baj, hogy nincsenek felkészülve és nem felelnek meg az EU előírásainak. Az élelmiszeripar versenyképessége tehát egyrészt a mezőgazdasági fázisban, illetve az ország csatlakozási dátuma során dől el, ezek kedvezőtlen hatásán úgy lehet tompítani, hogy a kormány koncepciózus támogatáspolitikát alakít ki, ágazatokra lebontott hatástanulmányokat, modelleket készít, és bizonyítható érvekkel sikeres pozíciókat alkuszik ki a csatlakozási tárgyalások során - összegezte véleményét Halmai. • D. Horváth György AGRÁRHÍREK Pick Szeged Rt. (MTI) A Pick Szeged Rt. az első negyedévben 728,89 millió forint adózott eredményt ért el, 28,4 százalékkal többet, mint tavaly ilyenkor - derül ki a cég gyorsjelentéséből. Az elemzők az adózott eredményt valamivel magasabb szintre, 738 millió forintra várták. A Pick konszolidált mérleg szerinti eredménye 26 százalékot meghaladó mértékben, 709 millió forintra nőtt. A cég nettó árbevétele 12,397 milliárd forint lett, ami 15 százalékos emelkedés az előző év hasonló időszakához viszonyítva. A bázisnegyedévben a csoport exportját - elsősorban a Ringa Rt.-t - jelentősen érintette a keleti piacok gyengélkedése, amit tavaly sikerült pótolni. A belga csoki visszavág (MTI) A belga kormány tagja, Charles Picqué gazdasági miniszter bejelentette, hogy létrehoztak egy nonprofit társaságot Hagyományos és Minőségi Csokoládé Társulás néven, amely megkülönböztető Traditional and Quality Chocolate márkajelzéssel fogja ellátni a belga hagyományoknak megfelelő, összetételében és minőségében az európai uniós követelményeknél magasabb mérce szerint csak kakaóból, kakaóvajból és cukorból készült csokoládékészítményeket. Ezeken az alapanyagokon kívül semmilyen más növényi zsiradék nincs e termékekben, míg az Európai Unió nemrég elfogadott szabályozása a csokoládétermékek összetételében legfeljebb 5 százalékig megengedi más növényi zsiradékok alkalmazását. Tejes gyümölcslevek a Parmalattól (MH) A Parmalat Rt. Magyarországon is beszállt a gyümölcslépiacba. Nemrégiben mutatta be a világ 29 országában már ismert termékeket. A Sántai nevű termékcsaládban találni vitaminokkal dúsított alma-, ananász-, mangólevet, amelynek különlegessége, hogy tejből készül. A termékcsalád másik ágát a sárgarépával kombinált narancs-, trópusi gyümölcs-, grapefruititalok, valamint őszibarack-citrom és narancs-mangó gyümölcslevek teszik ki. A termékbemutatón jelentette be a cég, hogy szerződést kötött az ÚTE vízilabdacsapatával, amely ezentúl ÚTE-Santál néven szerepel a bajnokságban. Gombamód nő a gombatermesztés (MTI) A legdinamikusabban fejlődő ágazat a gombatermesztés, hiszen az utóbbi évtizedben 34 ezerről 35 ezer tonnára nőtt a termelés. Tavaly az ágazat 16 milliárd forint árbevételt ért el, amely az idén várhatóan 15 százalékkal növekszik. A termékek 65 százaléka exportra kerül, amelyből 1999-ben 30 millió dollár folyt be. A kivitel döntő hányada Ausztriában, Németországban és Olaszországban értékesül. Az idén várhatóan 40 ezer tonnára nő a termelés. Az EU-ban nem korlátozza kvóta a gombatermesztést. Jelenleg Magyarországon 25-30 nagy-, 300 közepes s mintegy 600-700 kistermelő foglalkozik gombával. Az egy főre jutó fogyasztás 1,7-2,1 kilogramm évente. Itthon is reklámozni kell a magyar termékeket Az agrártárca Agrármarketing Centrum Kht. nevű közösségi marketinggel foglalkozó szervezete a célból, hogy a magyar élelmiszerek mind bel- mind külföldön egyre kedveltebbek legyenek, támogatja mezőgazdasági és élelmiszer-ipari cégek vásárokon, kiállításokon való részvételét. Az alábbiakban ezek feltételeit foglaljuk össze. Az FVM AMC Kht. célja a magyar mezőgazdasági és élelmiszer-ipari termelők és termékeik bemutatása külföldön. A kiállítások mellett megrendezett szakmai konferenciákon és bemutatókon a magyar vállalatok megismerhetik a többi ország újdonságait, fejlesztéseit. A külföldi kiállításokat az AMC négy, A, B, C, D csoportba sorolta. Ennek megfelelően az A csoport kiállításaihoz az AMC Kht. közösségi standján megjelenő vállalatoknak csak a rendezvénnyel kapcsolatban felmerülő szállás-, utazási és áruszállítási költségeket kell finanszírozniuk. Ez a fajta megjelenés elsősorban a kis és közepes élelmiszer-ipari vállalkozások támogatására szolgál. Egyéni részvétel esetén a szervezési költségek max. 50 százalékát az AMC Kht. visszatéríti. Az egyéni megjelenés a nagyobb, piacvezető vállalatok részére javasolt. A B csoportos kiállításokon a magyar kiállítók egyéni standdal jelennek meg, az AMC Kht. információs pultot működtet. Az egyéni részvételkor felmerülő szervezési költségek max. 50 százalékát az AMC Kht. visszatéríti. A C csoportos bemutatókon az AMC Kht. nem jelenik meg. Az egyéni résztvevők teljes szervezési költségeinek max. 50 százalékát az AMC Kht. visszatéríti. A D csoportra az jellemző, hogy magas részvételi költségű kiállítások, illetve új, bevezetés alatt álló piacok kiállításai. Az AMC Kht. csak közösségi standot üzemeltet. A résztvevőknek csak a rendezvénnyel kapcsolatban felmerülő szállás-, utazás- és áruszállítási költségeket kell finanszírozniuk. A hazai mezőgazdaság és élelmiszeripar bemutatkozásának leghatékonyabb és leglátványosabb színterei a belföldi kiállítások. A millennium évében különös jelentőséggel bír a 73. alkalommal megrendezésre kerülő Országos Mezőgazdasági, Élelmiszer-ipari Kiállítás és Vásár (OMÉK), valamint az 5. Foodapest kiállítás. A további vásárok közül az állattenyésztés kapja a legnagyobb hangsúlyt (Farmerexpó, Szent György-napi agrárexpó). Az idén különösen érdekesnek ígérkezik a makói nemzetközi hagymafesztivál és a szigetszentmiklósi Hortus Hungaricus kertészeti kiállítás. Az agrárium több ágazatának bemutatására ad lehetőséget a kaposvári Alpoktól az Adriáig, a pécsi Expo-Winfood és a győri Agroraab. Az AMC Kht. a hazai kiállításokat A, B, C csoportba sorolta. Az A kategória kiemelt fontosságú eseményeket takar, ez az OMÉK és a Foodapest. A B csoportos kiállításokon az AMC Kht. saját standdal jelenik meg, közösségi standon a kis és közepes cégek részvételével. A C-csoportra az jellemző, hogy az AMC Kht. - költségeik egy részének megtérítésével - támogatja az önállóan résztvevő, magyar termékeket előállító mezőgazdasági és élelmiszer-ipari cégek megjelenését. A vásárokkal kapcsolatos információk megtalálhatók a www.amc.hu honlapon vagy az AMC Kht. telefonszámain. Belföldi kiállítások és vásárok: (06-1) 301-4711 Külföldi kiállítások és vásárok: (06-1) 301-4801 2000. évi külföldi kiállítások A típusú kiállítások World Food, Moszkva 2000. szeptember 18-22. SIAL, Párizs 2000. október 22-26. Eurotier, Hannover 2000. november 28-december 1. B típusú kiállítások Polagra, Poznan . ■ , * V £ 2000. október 5-10.'8 VA'é C típusú kiállítások Agrokomplex, Nyitra 2000. augusztus 17-23. D típusú kiállítások Alimentaria, Mexikó 2000. november 14-27.'áJ-S MeLa, Mühlengeer 2000. szeptember 14-17. ___________A 2000. évi belföldi kiállítások___________ A típusú kiállítások OMÉK, Budapest 2000. szeptember 2-7. Foodapest, Budapest 2000. nov. 28-dec. 1. B típusú kiállítások Agroraab, Győr 2000. júnus 7-13. Pécs Expo-VInfood 2000. júnus 28-július 2. Farmerexpó, Debrecen 2000. augusztus 17-20. Alpoktól az Adriáig, Kaposvár 2000. aug. 30-szept. 3. Nemzetközi Makói Hagymafesztivál 2000. szeptember 8-10. Hortus Hungaricus, Szigetszentmiklós 2000. szeptember 22-24. Agrofood, Nyíregyháza 2000. szeptember 20-23. Öiíílusú kiállítások Mezőhegyes! Növénytermesztés! Napok 2000. június 2-4. Barcsi Nemzetközi Vásár 2000. június 2-4. Agriexpó és Kisállattenyésztési Kiállítás, 2000. június 22-25. Gödöllő Szentlőrinci Gazdanapok 2000. augusztus 17-20. Vásár Agriában, Eger 2000. augusztus 22-27. Beregexpó, Vásárosnamény 2000. szeptember 23-24. Hoventa, Budapest 2000. október 17-21. Lenti Nemzetközi Kiállítás 2000. október 19-22. Agromix, Zalaegerszeg 2000. október 19-22.