Magyar Hírlap, 2000. július (33. évfolyam, 152-177. szám)

2000-07-01 / 152. szám

2000. július 1., szombat Megosztó terrorizmusvita Jugoszláviában Belgrád halogatja a törvény elfogadását A jugoszláv törvényhozásban váratlanul elhalasztották a terrorizmusról szóló, hetek óta népszerűsített törvény­­tervezet megvitatását, amely rendkívül heves bírálatokat váltott ki a közvéleményben. MH-Újvidék/J. Garai Béla A szövetségi parlament két házának pénteki együttes ülésén a kormány képviselője nem kis meglepetésre beje­lentette: visszavonják a terve­zetet, mert az utóbbi napok­ban igen sok hasznos kiegé­szítő javaslat érkezett hozzá, s ezekkel jelentősen javítható a szöveg. Az igazi ok azonban az, vé­lik belgrádi körökben, hogy ellentét támadt a hatalmi koalícióban. Vojislav Seselj közölte, a radikálisok a javas­lat ellen fognak szavazni, mi­vel sok hiányosságot fedeztek fel benne. Seseljnek, a Mir­­jana Markovic vezette Jugo­szláv Baloldallal (JUL) tá­madt vitája, amelyet az utób­bi időben többször is bírált, kifogásolva túl nagy befolyá­sukat. Emellett valószínűleg arra is rájött, hogy a törvényt pártja ellen is felhasznál­hatják. A terrorizmus elleni kímé­letlen harcot elsősorban a JUL vezetői szorgalmazzák. Az ő ötletük volt egy ilyen jogszabály meghozatala is. Az ominózus törvényterve­zetet nemcsak az ellenzék bí­rálta, hanem több nemzetkö­zi szervezet is levélben tilta­kozott meghozatala ellen Slobodan Milosevic el­nöknél. Jiri Dienstbier, az ENSZ emberi jogi különmegbízott­­ja az egyik belgrádi lapnak nyilatkozva egyenesen veszé­lyesnek minősítette a leendő jogi aktust, mert szerinte az nem a terrorizmus, hanem a másként gondolkodók ellen irányul. A montenegrói vezetőség­nek még az őszt megelőzően állást kell foglalnia a függet­lenségi népszavazás ügyében, idézi a podgoricai Vijesti „a köztársaság alkotmányjo­gászainak” véleményét. Mi­losevic ugyanis őszre minden bizonnyal kiírja a szövetségi választásokat, és Crna Go­rára óriási nyomás fog nehe­zedni a külföld részéről is, hogy vegyen részt rajtuk. A külföld ugyanis túl kocká­zatosnak tartja a népszava­zást, és ellenzi a kiválást. Montenegró előtt két lehető­ség áll, mutat rá az újság: vagy beleegyezik a választásokba - és akkor végleg lemond saját államiságáról és beletörődik az unitáris Jugoszláviába való beleolvadásba­­, vagy eluta­sítja Milosevic választási ma­nőverét és az önállóságot vá­lasztja. Az ENSZ figyel a kisebbségekre Kofi Annan magyar romákkal - Orbán: a kritika egy része jogos Az ENSZ főtitkára szerint igen biztató, hogy a magyarországi romák bekapcsolódnak problémáik megoldásába. Kofi Annan tegnap a roma kisebbség vezetőivel találkozott. A ro­makérdés Orbán Viktorral folytatott megbeszélésein is szóba került. Orbán a Magyar Hírlap kérdésére elmondta: egyetért a kritikákkal, amelyek a romák jelenlegi oktatási, szociális, kulturális helyzetét illetik. Úgy gondolja azonban, a kormány ezzel kapcsolatos munkáját jogtalanul bírálják. Újvári Miklós A magyarországi romaszer­vezetek különleges gesztus­ként értékelik, hogy az ENSZ főtitkára tegnap találkozott velük. Ez jelzi, hogy a világ­­szervezet figyel a kisebbség problémáira - derült ki a ta­lálkozó után. A főtitkár sajtótájékozta­tóján úgy fogalmazott: szá­mára nyilvánvaló, a magyar vezetők tisztában vannak a romakérdés fontosságával, és lépéseket tesznek a megoldás felé. Külön öröm neki, hogy a roma vezetők együtt kapcso­lódnak be ebbe a munkába. A találkozón Farkas Fló­rián, az Országos Roma Ki­sebbségi Önkormányzat el­nöke, Varga József, a Ma­gyarországi Cigányokért Közalapítvány elnöke és Horváth Aladár, a Gandhi Közalapítvány elnöke vett részt. A kormányt Dávid Ibo­lya igazságügy-miniszter kép­viselte. A magyarországi romák ügye szóba került Orbán Vik­tor és Kofi Annan tegnapi ta­lálkozóján is. A miniszterelnök lapunk kérdésére elmondta: egyetért azokkal a kritikákkal, ame­lyek a romák jelenlegi oktatá­si, szociális, kulturális helyze­tét illetik. Úgy gondolja azon­ban, a kormány ezzel kapcso­latos munkáját jogtalanul bí­rálják. „A kormánynak haté­kony programjai vannak, ren­geteg pénzt költ ezekre, a fel­nőtt romáknak munkalehető­séget kínál, a gyermekeknek pedig elérhető, minőségi és kötelező oktatást” - fogalma­zott Orbán Viktor, hozzáté­ve, hogy 100-150 év társadal­mi szegregációját nem lehet néhány év alatt eltüntetni. Orbán a megbeszélés utáni tájékoztatón arról is beszélt, hogy Magyarország a térség stabilizáló tényezőjének tartja magát, és feladatának tekinti, hogy azt a stabilitást az egész régióban, beleértve Délkelet-Európát is, kisugározza. A kormányfő nemzetközi környezetvédelmi szerződést is sürgetett. „Támogatni fo­gunk minden olyan nemzet­közi egyezményt, amely a kör­nyezet megóvását célozza, kö­telező szabályokat tartalmaz, és rögzíti az államok felelőssé­gét is” - utalt a ciánügyre. Annan keserűen megje­gyezte, a Jugoszlávia demok­ratizálását célzó ENSZ-kez­­deményezések „nagyon kor­látozott eredménnyel jártak”. „Most arra kell bátorítani a jugoszláv társadalmat, hogy hajtsa végre a demokratikus átalakulást” - mondta. Hozzátette: szomorú, ha a gazdasági szankciók a civil la­kosságot sújtják az antide­mokratikus rezsimek helyett, ezért az ENSZ Biztonsági Ta­nácsa keresi a hatékonyabb szankciópolitika formáit. Kofi Annan és felesége megkoszorúzta Wallenberg budai emlékművét. A főtit­kár a világ egyik legelső em­beri jogi védelmezőjének ne­vezte a svéd diplomatát, aki magyar zsidók ezreit mentet­te meg a világháborúban. An­nan feleségét szoros rokoni szálak fűzik a máig tisztázat­lan sorsú Wallenberghez. Kommentár a 7. oldalon Áthangolják a Széchenyi tervet Áthangolják a Széchenyi terv irányszámait, 2001-2002-ben évi 30 milliárd forinttal szűkí­tik a lakásprogramot, a pénzt a turizmus, a kis- és középvál­lalkozás-fejlesztés, valamint az informatika programjaiba csoportosítják át - tudta meg a Magyar Hírlap. Matolcsy György gazdasági miniszter a Magyar Iparszövetség (OKISZ) közgyűlésén kije­lentette: szeptember 1-jéig véglegesítik a Széchenyi prog­ramot. Az OKISZ sokallja a 40 ezer forintos minimálbért. A beérkezett javaslatokat is figyelembe véve, szeptem­ber 1-jéig véglegesítik a Szé­chenyi programot - ígérte Matolcsy György az 1131 kis- és középvállalkozást tömörí­tő OKISZ közgyűlésén. A kis- és középvállalkozás­fejlesztési program a Széche­nyi terv eddigi gyengéje volt - ismerte el. A programegyüt­tes kiegészül az informati­kával, a közlekedésen belül pedig a vasút-, a csatorna- és a regionális fejlesztéssel. Az M3-as autópálya építé­sébe 300 hazai kis- és középvál­lalkozást vonnak be - ígérte. A tavalyi 19300-zal szemben idén 25-26 000 új lakás épül. A turizmusfejlesztésen belül beindítják a gyógyvíz-, a konfe­renciaközpont-, a szórakozta­tópark- és a várrekonstrukció­­programot - hallhattuk. A kis- és középvállalkozá­soknak lehetőséget ígért a korábban elhalasztott felhal­mozás pótlására. A ’90-es év­tizedben a fejlődés elkerülhe­tetlenül féloldalas volt - fejte­gette -, a multinacionális cé­gek tevékenysége bontako­zott ki. Elindítanak viszont „egy új tíz évet”, amikor a fej­lődés kiegészül a hazai vállal­kozások kibontakozásával, az infrastruktúra, az oktatás fej­lesztésével - sorolta. A felvetésre: a Széchenyi terv irányszámai között a la­kásépítés túl nagy súllyal szerepel (2001-2002-re 200 milliárd forint), a kis- és kö­zépvállalkozás-fejlesztés (25 milliárd), a beszállítói program (18 milliárd) vi­szont túl kicsivel. Matolcsy úgy felelt: a költségvetés szeptemberi beterjesztése előtt még átrendezik ezeket a számokat. A Magyar Hírlapnak a mi­niszter elmondta: évi 70 mil­­liárdra mérséklik a lakás­­programot, hogy átcsoporto­sítsanak a turizmus, a kis- és középvállalkozások, az infor­matika javára. Hörömpöly László, az OKISZ elnöke kifejtette: szervezeteik körében az át­lagbér 47 ezer forint, így a tb­­járulék 3 százalékpontos mérséklése ellenére is meg­oldhatatlan a jövőre terve­zett 40 ezer forintos minimál­bér kifizetése. A Munkaügyi Tanácsban kisebb mértékű minimálbér-emelést java­solnak majd - jelentette ki. Felmerült, hogy egyes, szociális jellegű költségeket inkább a büdzsé állja: például a gyesről visszatérő anyák há­roméves szabadságát - java­solják az OKISZ-ban. EJ Napokon belül kiderül, ki marad a Filharmóniánál Véget ért tegnap a Nemzeti Filharmonikus Zenekar tag­jainak egyénenkénti meg­hallgatása. A zsűritagok ígé­rete szerint július 5-ére kide­rül, kik maradhatnak az együttes tagjai, s kik azok, akiknek munkaviszonya szakmai alkalmatlanság miatt megszűnik. Az egyénenkénti meghall­gatást a kultusztárca rendelte el, s egyidejűleg ígéretet tett arra, hogy két részletben mintegy 800 millió forint tá­mogatásban részesíti a Nem­zeti Filharmonikus Zenekart és a Nemzeti Énekkart. A tá­mogatásból a muzsikusok bé­rét várhatóan megháromszo­rozzák, és arra is lehetőség nyílik, hogy világsztárokat - szólistákat és karmestereket - hívjanak meg Budapestre. Május végén Kocsis Zol­tán zeneigazgató értékelte a művészeknek az elmúlt évek próbáin, hangversenyein nyújtott teljesítményét - az általa adott pontszámokat egyelőre titkosan kezelik -, majd június elején megkez­dődtek a meghallgatások, amelyeken Kocsis mellett hattagú nemzetközi zsűri mi­nősítette a zenekari tagok produkcióit. Aki nem éri el a miniszteri rendeletben mini­málisan előírt 300 pontot, an­nak közalkalmazotti munka­­viszonya akár azonnali ha­tállyal megszüntethető, de Kovács Géza ügyvezető igaz­gató szerint a felmondás nem lesz automatikus: minden ze­nésznél mérlegelnek, és a ze­nekar érdekvédelmi testüle­teivel is egyeztetnek. A meghallgatások vég­eredményét Edvi Péter mi­niszteri biztos július 5-én, szerdán jelenti be. Az elbo­csátott muzsikusok helyére augusztusban próbajátékot vrhetnek. Re A Vég Olga Noémi Több ezer ember részvételé­vel a ferencvárosi stadionban nyitották meg a világtalálko­zó rendezvénysorozatát. Az ünnepségen Orbán Viktor is megjelent. Beszédében a kor­mányfő nemzeti összefogásra szólított fel, a mostoha hely­zetbe került nemzetrészek­kel és a szegényekkel is. El­mondta: a reformátusok ha­gyománya nélkül talán meg sem maradt volna a nemzet, de erre a hagyományra lehet jövőt építeni. A hazatérés esztendeje és a magyar mil­lennium szellemiségében a két héten át tartó ünnepség­­sorozat hivatalos nyitányát megelőzően a vendéglátó Duna Melléki Református Egyházkerület püspöke, Hegedűs Lóránt istentisz­teletet celebrált Budapesten, a Kálvin téri templomban. Az eseményen Göncz Árpád köztársasági elnök is részt vett. Tőkés László református püspök figyelmeztetett: az in­formációs társadalom szám­talan előnye dacára korunk­ban a szellemi hulladék is megjelent a fizikai szemét mellett, és ez ellen csak Isten tiszta igéjének hirdetésével vehetjük fel a harcot. Az ünnepséget követően a templom előtti téren leleplez­ték Kálvin János 2,5 méteres, bal kezében a Bibliát tartó bronzszobrát, melyet a ki­lencvenéves Búza Barna szobrászművész készített. Felavatták Kálvin János szobrát a róla elnevezett téren Két hétig Budapest a világ magyar reformátusainak fővárosa A magyar reformátusok világtalálkozója keretében több mint kéthetes rendezvénysorozat vette kezdetét tegnap. Az ország több városában zajló eseményekre a világ negyven or­szágából érkeztek haza a magyar reformátusok. Több tízezer kálvinista gyűlt össze szerte a világból a Ferencváros Üllői úti stadionjában FOTÓ: SZIGETVÁRY ZSOLT KÜLFÖLD - BELFÖLD Polt Péter elutasította az SZDSZ javaslatát Ferenczi Krisztina A legfőbb ügyész nem állít fel önálló ügyészi vizsgáló cso­portot a Legfőbb Ügyészség keretében az olajügyekkel kapcsolatban - áll Polt Péter válaszában, amelyet tegnap kapott kézhez Kóródi Mária SZDSZ-es képviselő. Polt az olajbizottság június 8-ai zárt üléséről készült jegyzőköny­vet átadta elbírálásra a Fővá­rosi Főügyészségnek. Kóródi pártja nevében for­dult a legfőbb vádhatóság el­ső emberéhez azt követően, hogy Pallag László, az olajbi­zottság kisgazda elnöke jú­nius 9-ei tájékoztatóján meg­nevezte a Nógrádi Zsolt által gyanúsítottakat. A szakmai értékelő és elemző tevékenység elvégzé­sére Polt Péter kijelölte Láng Lászlót, a Legfőbb Ügyészség főosztályvezető ügyészét - tá­jékoztatta az SZDSZ-es poli­tikust Polt Péter. Kóródi Mária a Magyar Hírlapnak kifejtette: egyelőre tanulmányozza a legfőbb ügyész levelét, majd a hét ele­jén foglalkozik vele pártja vezető testülete. Annyit azon­ban a politikusnő megjegy­­zett: változatlanul célszerű­nek tartaná egy külön ügyészi csoport felállítását az ügy horderejére való tekintettel. Polt Péter legfőbb ügyész a parlament olajbizottságának június 8-ai zárt üléséről szóló jegyzőkönyvét átadta elbírá­lásra a Fővárosi Főügyészség­nek - tájékoztatta a legfőbb ügyész Kóródi Mária SZDSZ-es politikust. A nagy vihart kiváltott anyagot Pal­lag László kisgazda bizottsági elnök bocsátotta a legfőbb ügyész rendelkezésére azt követően, hogy a bizottság el­rendelte azt. Mint ismert, Nógrádi Zsolt tanú politiku­sokat és ismert közéleti sze­mélyiségeket hozott kapcso­latba az olajügyekkel. Harc a honvédelmi tárca és a szakszervezet között A haderő-átalakítás közepén külön háborúskodásba kezd a védelmi tárca és a Honvédszakszervezet. A minisztérium vár­hatóan felülvizsgálja azokat a jogokat, amelyek a törvényi mi­nimum felett jelenleg megilletik az érdekvédőket, így a tervek szerint megszűnik az a gyakorlat, hogy a szakszervezeti tagdí­jat a fizetésből vonják le. A haderőreform közepén ez várhatóan eláll attól a megál­­egy igencsak barátságtalan le­­lapodástól, amely alapján a pés - nyilatkozott lapunknak katonák fizetéséből közvetle­­n Honvédszakszervezet­nél vonják le a szakszervezeti (Hosz) elnöke azzal kapcsol tatdíjakat (a bruttó alapfize­­tatban, hogy a védelmi tárca fés 0,6 százaléka). A Honvédelmi Miniszté­riumnak nem kell indokolnia a lépést - közölte a tárca egyik illetékese, aki szerint a szakszervezet a közelmúlt­ban számos alkalommal alap­talanul támadta a HM-et. Példaként említette, hogy a Hosz is aláírta azt a kor­mányfőnek címzett nyílt leve­let, amelyben a belügyiek fel­hívják a figyelmet a szolgálati törvény tervezett módosítása esetén szükséges, ám mégis elmaradt egyeztetésre. Már­pedig a Honvédszakszerve­zettel kétszer is tárgyalóasz­talhoz ültünk - tette hozzá a minisztériumi tisztségviselő. Mint mondta, felülvizsgál­nak minden olyan jogosít­ványt vagy kedvezményt, amely a törvényen felül megilleti a szakszervezetet. A Hosz e­nnöke, Farkas László szerint amennyiben a minisztérium valóban fel­mondja a megállapodást, az­zal azt akarja elérni, hogy a szakszervezet magával foglal­kozzon, szervezze meg a tag­díjak beszedését, hogy végül a haderő-átalakításra és az integráció ellenőrzésére ne jusson ideje. HZ Sásik-ügy: jövő héten nyomozás? A Budapesti Katonai Ügyészség a jövő hét végéig dönt Sá­­sik László és Péter László ezredesek ügyében arról, hogy megtagadja vagy lefolytatja az ellenük kezdeményezett nyomozati eljárást. Székely György dandártábornok, a Budapesti Katonai Ügyészség vezetője az MTI érdeklődé­sére pénteken elmondta, hogy Fodor Lajos vezérkari fő­nök a feljelentéskiegészítés keretében az ügyészséghez újabb okmányokat juttatott el, amelyeket tanulmányozni kezdtek. Sásik László ezredes, a Honvéd Vezérkar hu­mánszolgálati csoportfőnöke és Péter László ezredes, a Magyar Honvédség Kulturális és Média Igazgatóságának főigazgatója májusban tett tanúvallomást a Pesti Közpon­ti Kerületi Bíróságon (PKKB) a minisztérium kontra Nép­szava sajtó-helyreigazítási perben. Ezután Szabó János miniszter írásos felkérésére Fodor Lajos fegyelmi eljárást indított Sásik László ezredes ellen szolgálati titok megsér­tése és jelentési kötelezettség megszegése miatt. Gönczy János az Aurulhoz készül Levélben fordult Gönczy Já­nos Rodica Tomescu román környezetvédelmi miniszter­hez, kérve, adjon számára le­hetőséget, hogy a helyszínen tájékozódjon a nagybányai Aurul vállalat működéséről. A tiszai kormánybiztostól megtudtuk: azért kezdemé­nyezte a szemlét, mert az utóbbi időben több jelzést ka­pott arról, hogy a februári ciánszennyezést okozó cég a román ígéretek ellenére újra a balesetet előidéző módon üzemel. Bukarestben eddig cáfol­ták az aranymosó cég újrain­dulását. Tájékoztatásuk sze­rint csupán próbaüzemről van szó. Ismeretes, tavasszal a két fél megegyezett, hogy a magyar illetékesek jóváha­gyása nélkül nem kap műkö­dési engedélyt az Aurul. Gönczy információival egybecseng a Greenpeace na­pokban kiadott közleménye is. A nemzetközi környezet­­védő szervezet aggodalmát fejezte ki a veszélyes üzem új­raindítása miatt. A zöldmoz­galom hangsúlyozta: a nagy­bányai Aurulnál használatos nyitott ciánüledék-kezelési eljárást soha nem lehet biz­tonságossá tenni. A tiszai kormánybiztosnak az Aurulról érkező hírek mel­lett egyre komolyabb gondot okoz az aszály is. A tavaszi nagy áradást követően egyes, a Tisza főmedrétől elzárt, las­sanként kiszáradó holtágak­ban, kubikgödrökben renge­teg ivadékot fenyeget pusztu­lás. Gönczy és munkatársai sürgetése ellenére több hal­gazdaság késlekedik az iva­dékok mentésével. SzAJ Magyar Hírlap . Ma dönt az MSZP az őszi kongresszusról Ma vitatja meg az MSZP or­szágos választmánya azt a munkaanyagot, amely a párt programtervezetéhez ké­szült. Lapunk úgy tudja, a tes­tület több tagja is elégedetlen a Vitányi Iván elnökségi tag által összeállított dokumen­tummal. Az MSZP választmánya - Kovács László pártelnök elő­terjesztésére - ma dönt a párt novemberre tervezett tiszt­újító kongresszusának össze­hívásáról is. Földes György, az orszá­gos választmány elnöke úgy tájékoztatta az MTI-t, hogy a tanácskozáson elfogadják a testület és az országos elnök­ség közös állásfoglalását a kongresszus politikai előké­szítéséről. Ebben rögzítik: az elkövetkező fél évben ho­gyan kellene kommunikálni a párt belső ügyeit. A programtervezethez ké­szült munkaanyag tizennyolc fejezetben többek között fog­lalkozik a nemzetpolitikával, a mezőgazdasággal, az infor­matikával, az infrastruktúrá­val, az oktatással, a kultúrá­val és az egészségpolitikával. A Magyar Hírlapnak több szocialista képviselő is úgy nyilatkozott: a vezető politi­kusok és szakértők által, a munkacsoportok javaslatai alapján elkészített munka­anyag csak a gerincét képez­heti a program végső formá­jának, mivel szinte mind­egyik fejezetben jelentős változtatások várhatók. Éppen ezért ma a dokumen­tumban szereplő témák fe­lelősei parázs vitára számí­tanak. A választmány ülésén megjelenik Németh Miklós egykori kormányfő is. VG Baloldali zöldtanácskozás Budapesten találkozott az Európai Egyesült Baloldal Északi Zöld Csoportjának vezetése az unióhoz csatlakoz­ni kívánó országok baloldali pártjainak képviselőivel. Wiener György MSZP-s képviselő, aki tanácskozási jog­gal képviselte pártját a rendezvényen, lapunknak el­mondta: az Európai Parlament frakciójának vezetése fo­gékonynak bizonyult a térség problémáira, s a politikus abban is biztos, hogy az európai képviselőcsoport kifeje­zetten támogatja majd a bővítést. Francis Wurtz, az Egye­sült Baloldal Északi Zöld Csoportjának vezetője a tanács­kozást követően hangsúlyozta: olyan párbeszédre van szükség a jelenlegi és a leendő EU-tagok között, amely­ben nemcsak az unió képviselői közölnek információkat az aspiránsokkal, de ők is képet kapnak arról, melyek a je­lentkezők elvárásai. A megbeszélésen az MSZP mellett a Munkáspárt képviselte hazánkat, de részt vett a lengyel Demokratikus Baloldali Szövetség és a Lengyel Szocialis­ta Párt, a szlovák Demokratikus Baloldal Pártja is.

Next