Magyar Hírlap, 2000. július (33. évfolyam, 152-177. szám)

2000-07-24 / 171. szám

HÉTFŐ: PÉNZ PLUSZ PIAC ■ KEDD: INGATLANBÖRZE ■ SZERDA: KARRIER +MUNKAERŐPIAC ■ CSÜTÖRTÖK: AUTÓK ÉS PIACOK ■ PÉNTEK: TV-MAGAZIN ■ SZOMBAT: AHOGY TETSZIK BUDAPEST BANK PIANO: 0,48%a vállalati folyószámla átutalási jutalék min 220 Ft www.budapestbank.huMagyar Hírlap Щ BUDAPEST BANK FORTE: 5,25% vállalati folyószámla kamat www.budapestbank.hu 2000. július 24., hétfő 33. évfolyam, 171. szám POLITIKAI NAPILAP Fővárosi kiadás Ára: 76 forint E-mail cím: levelek@mhirlap.hu. Interneteim: www.magyarhirlap.hu/ MAI SZÁMUNK TARTALMÁBÓL Viharos Haider-vizit Velencében Tüntetők próbáltak bejutni a velencei Europa Regina Szállodába, ahol Jörg Haider, az osztrák Szabadságpárt volt elnöke tartott sajtótájékoztatót a hétvégén. Csónakkal és úszva próbálták elérni a hotelt, majd paradicsomot haji­­gáltak, mert a rendőrök lezárták a környéket. 2. oldal Gyilkos verseny az utasok kegyeiért Azzal, hogy egyik-másik taxistársaság a napokban jelentő­sen csökkentette a tarifákat, jogszabályba ütközően járt el - állítják egyes taxisképviselők. A fővárosi közgyűlés ide vonatkozó rendelete kimondja: a díjakat a gépkocsikat üze­meltető taxis vállalkozók határozhatják meg. 3. oldal FOTÓ: REUTERS - ANDREA MEROLAI A koalíció beszél, kérdez, válaszol A hagyományosan ellenzéki politizálási terepnek számító interpellációs időszak 36 százalékát a kormánypártok ural­ták a tavaszi ülésszakban - derül ki a parlamenti statiszti­kákból. Az MSZP-SZDSZ vezette kormány idején az el­lenzék ötször annyi kérdést tett fel és interpellált, mint a koalíciós pártok. 4. oldal Hogyan látja önkormányzatát? rossznak, idén pedig ez az arány ennél 7 százalékkal maga­sabb. Jónak az önkormányzat gazdasági helyzetét tavaly a válaszadók egytizede, idén 7 százaléka tartotta - derül ki a Tárki felméréséből. 5. oldal Vihar fenyeget Salzbugban és Bayreuthban Két viharosnak ígérkező fesztivál kezdődik a héten. Salz­burgban, ahol ma lesz az ünnepi játékok hivatalos megnyi­tója, az Osztrák Szabadságpártnak a kormányba való be­vonása ellen tiltakozásokat terveznek művészek és közem­berek, míg Bayreuthban az igazgatói poszt birtoklásáért folyik hatalmi harc. 8. oldal Szabadi Béla is félti a Fradit Az Üllői úti fociidénynyitón ott volt Szabadi Béla, a Ferenc­város elnökhelyettese is. Az államtitkár lapunknak nyilat­kozva kijelentette: „Nem szeretem, ha a sajtó útján üzenget­nek - utalt a Torgyán József klubelnök esetleges lemondásá­ra célozgató hírre. - Ezért - folytatta - én sem üzengetek a Fradit féltőknek. Akiknek ha van javaslatuk, gyakran durva és igaztalan nyilatkozataik ellenére megkereshetnek és meg­tudhatják a találkozóra vonatkozó álláspontomat. 16. oldal Ketten ezer évről Ezzel a címmel indított vetélkedőt a Nap-Tv. A Nap-kelte műsorában látható páros viadalra a Magyar Hírlapban je­lentkezhetnek, ha megfejtik a lapban közzétett kérdése­ket. Részletek a 8. oldalon. VÁRHATÓ IDŐJÁRÁS Alföld Többnyire napos 29 fok Balaton Záporok 31 fok Víz: 20 fok Budapest­­-Magyaro. Napsütés felhőkkel 30 fok Napsütés felhőkkel 27 fok A magyar betegek negyede nem képes kiváltani orvosságát, több mint 50 százalékuk pedig csak a patikában szembesül az orvos által rendelt gyógyszer árával - derül ki az egészségbiz­tosító most összegzett vizsgálatából. A felmérés tanúsága szerint a gyógyítók fele nem szeretné, ha a rendelt helyett a patikus más orvosságot adna betegének. Ebben egyébként je­lenleg nem is érdekeltek a gyógyszerészek. MH-információ/Haiman Éva Miközben a betegek 75 száza­léka akkor is kiváltja recept­jét, ha azon egy számára drá­ga gyógyszert rendelt az or­vos, az orvosságra szorulók negyede ritkán vagy sosem képes erre. Legalábbis ez a tapasztalata azoknak a pati­kusoknak, akik részt vettek az Országos Egészségbiztosí­tási Pénztár (OEP) közel­múltban készített felmérésé­ben. Az országos reprezenta­tív vizsgálatba 285 gyógyszer­­tárat, 722 orvost és 1017 gyógyszervásárlót vontak be. A felmérésből kiderül, hogy az orvosok a gyógysze­részeknél kedvezőbben ítélik meg a helyzetet. Szerintük a betegek 20 százaléka már a rendelőben olcsóbb orvossá­got kér, és csupán 9 százalék körülire becsülik azok ará­nyát, akik pénz híján terápia nélkül maradnak. Tény, hogy valószínűleg csak nagyon keveseknek kel­lene üres kézzel távozniuk a gyógyszertárakból, ha az or­vosok és a patikusok élnének a hatályos jogszabályok adta lehetőségekkel. Ezek szerint ugyanis a gyógyszerészeknek kötelességük olcsóbb orvossá­got felajánlaniuk, ha a recep­ten szereplőt a beteg nem ké­pes kiváltani, és a helyettesí­tést nem tiltja az orvos. Csak­hogy a felmérés azt mutatja: a doktorok negyede egyáltalán nem tartaná kívánatosnak, ha döntését felülbírálná a pati­kus. Húsz százalékuk pedig csak akkor tartaná ezt elfo­gadhatónak, ha a változtatás biztosan a beteg érdekét szol­gálja. A gyógyítók az antibio­tikumok és a vérnyomáscsök­kentők esetében szinte min­dig, a láz- és fájdalomcsillapí­tók kiválasztásában viszont már nem feltétlenül ragasz­kodnak saját döntésükhöz. A gyógyszerészek állítják, hogy szinte mindig felajánla­nak egy olcsóbb készítményt azoknak, akik egyébként nem tudnák kiváltani receptjüket, ha az orvos a helyettesítést ki­fejezetten nem tiltja. A meg­kérdezett több mint ezer be­teg 85 százaléka viszont nem emlékezett ilyesmire. A patikusok jelenleg nem is érdekeltek abban, hogy egy drága helyett olcsó orvosságot ajánljanak, mert minél többe kerül a gyógyszer, annál na­gyobb a patika bevétele. Ezen azonban több tárca, sőt a Gyógyszerész Kamara szerint is változtatni kell azért, hogy minél több olcsó orvossághoz juthassanak a betegek. Egy degresszív árrésrendszer be­vezetésével nem csökkenne a patikák bevétele, a drága or­vosságok viszont több száz fo­rinttal kevesebbe kerülnének. Az olcsó készítmények csak néhány forinttal drágulnának. Javíthatna a helyzeten az is, ha a betegek már akkor tud­nák, mennyibe is kerül majd orvosságuk, amikor azt felírja számukra az orvos. Csakhogy az OEP felmérésében meg­kérdezett gyógyszervásárlók 30 százaléka úgy emlékszik, soha, egynegyedük tapaszta­latai szerint pedig csak ritkán beszélik meg velük ezt a kér­dést orvosaik. A gyógyszerészek csaknem fele szintén azt válaszolta: ta­pasztalatai szerint az orvosok elvétve vagy egyáltalán nem adnak felvilágosítást betegeik­nek a gyógyszerek áráról. Leg­inkább az orvosok gondolják e tekintetben rendben lévőnek a helyzetet, megítélésük szerint a betegek mindössze 25 száza­léka nem tudja, mennyit kell majd fizetnie a patikában. Folytatás a 4. oldalon A gyógyszerre szorulók többségének az olcsó medicina is jótékony hatású lehetne Orvosság nélkül maradhatnak a betegek Zárónyilatkozat elfogadásával fejeződött be a G8 okinavai csúcstalálkozója Szép szavak, kevés eredmény A világgazdaság minden ko­rábbinál jobban teljesít, az ebből származó előnyöket azonban meg kell osztani a harmadik világgal, adóssága egy részének elengedésével, és iskolázottsági, egészség­­ügyi és számítógépes techno­lógiai színvonalának javításá­val. E gondolat jegyében zaj­lott le Okinaván a világ leg­fejlettebb ipari államai és Oroszország csúcstalálkozója. A MH-összeállítás Okinava szigetén vasárnap fejeződött be a világ hét ve­zető ipari államát és Orosz­országot tömörítő nyolcak csoportjának (G8) 26. csúcs­­találkozója. Az állam- és kormányfők háromnapos tanácskozásán először vett részt Putyin orosz elnök. A fő téma az internetkorszak kihívásai és a fejlődő orszá­gok helyzete volt. A csúcs annak a gondolat­nak a jegyében telt el, hogy a prosperáló világgazdaság előnyeit meg kell osztani a harmadik világgal - adóssága egy részének elengedésével, iskolázottsági, egészségügyi és számítógépes technológiai színvonalának javításával, emelte kijelentésében az AP. A Reuters értékelése sze­rint az okinavai csúcs nem lesz emlékezetes, hiszen egyetlen igazán fontos dön­tést sem hoztak - igaz, erre tulajdonképpen nem is volt szükség, hiszen nincs új és megoldásra váró dráma sem a nemzetközi életben. Ilyen körülmények között viszont volt arra idejük a nyolcak­nak, hogy olyan hosszú távú kérdésekre koncentráljanak, amelyek létfontosságúak a globális béke és fejlődés szempontjából, tette hozzá a brit hírügynökség. Folytatás a 2. oldalon Putyin nagy dobása a tatamin. Moszkva tetemes államadósságából nem sikerült lefaragni Másfél ezerrel kevesebb fiatal vonul majd be augusztusban Minimális az esély a rövidebb katonaidőre Már a következő, augusztusi bevonuláskor jóval kevesebb fia­talt hívnak be a seregbe, mint tavaly - értesült lapunk. A hon­védségnek rövid időn belül szinte megoldhatatlan problémát okoz majd, hogy valamennyi szolgálatra alkalmas sorkötelest bevonultassa. Megoldást jelentene a kormányprogramban is szereplő katonaidő-kurtítás, a megvalósításra azonban mini­mális az esély. MH-információ/Haszán Zoltán A haderő-átalakítás már a kö­vetkező, az augusztusi bevo­nulásnál éreztetni fogja hatá­sát. A jövő hónapban ugyanis­­az eddig szokásos létszámnál másfél ezerrel kevesebb sor­, kötelezett fiatal öltözik egyenruhába. Nagy Attila ezredes, a Ma­gyar Honvédség hadkiegészí­tési csoportfőnöke a Magyar Hírlap érdeklődésére el­mondta: augusztusban a tava­lyi 6800 helyett 5300-an köl­töznek be a kiképzőközpon­tokba, és a létszámot fokoza­tosan csökkentik majd a kö­vetkező időkben. Az Országgyűlés által elfo­gadott határozat ugyanis előírja: a jövő év végéig nyolcezerrel kevesebb hiva­tásos és sorállományú katona szolgáljon a seregben. Évente 64-65 ezer fiú­ lép be a sorkötelezettség alsó korhatárát jelentő 18. életév­be, miközben a hadsereg je­lenleg csak 28 ezer főre tart igényt. Már ez a keret is ke­vésnek bizonyult, annak elle­nére, hogy a sorozáson meg­jelenők 43-45 százalékát ideiglenesen vagy véglegesen alkalmatlannak minősítik, mind többen választják a pol­gári szolgálatot, és a demog­ráfiai hullámvölgy miatt egy­re kevesebb a fiatal. Értesülésünk szerint jelen­leg a tanulmányaik miatt ha­lasztókkal együtt több mint százezer olyan fiatal van, aki már túlesett a sorozáson, de még nem kapott behívót. A hadkiegészítők ezért inkább az idősebb korosztály tagjait rendelik be a laktanyába, ne­hogy valaki kicsússzon a har­mincéves felső korhatárból, és helyhiány miatt ne teljesítse kötelezettségét. A sorkatonák átlagéletkora emiatt a jelenle­gi 20-22 évről emelkedni fog. Nagy Attila ezredes sze­rint néhány éven belül min­denképpen kell valamilyen megoldást találni a problé­mára. Tervezőasztalon van több lehetőség, ezek egyike a sorkatonai szolgálati idő csökkentése. Az ezredes sze­rint a váltáshoz politikai dön­tés szükséges. Információnk szerint egyelőre elvetették azt az elképzelést is, hogy egy három hónapos alapkiképzés után pénzzel kiváltható le­gyen a további szolgálati idő. A szolgálati idő csökken­tésére - amely a Fidesz-MPP választási ígéretei között és a kormányprogramban is sze­repelt - névtelenséget kérő il­letékesek szerint minimális az esély a kisgazda-irányítású tárcánál. A laktanyákban töltendő idő háromnegyed évről hat hónapra történő rövidülését élesen ellenzi egyebek között Lányi Zsolt, a honvédelmi bi­zottság kisgazdaelnöke, aki szerint ilyen rövid idő kikép­zésre semmiképpen nem ele­gendő. A következő két évben 3-3 százalékkal csökkenne a munkál­tatók által fizetendő tb-járulék - derül ki a Pénzügyminiszté­rium terveiből. Az egyéni egészségbiztosítási járulék tovább­ra is 3 százalék marad, ám eltörlik a járulékplafont, így tehát a hozzájárulást a munkavállalónak a teljes fizetése után kell megfizetnie januártól. MH-információ/Papp Zsolt A kormány elé kerülő javaslat azzal számol, hogy jövőre a munkaadók által fizetett nyugdíj-biztosítási járulék 3 százalékponttal csökken a je­lenlegi 22 százalékról, így 105-115 milliárd forinttal mérséklődnek a munkaadók terhei, illetve a nyugdíjbiztosí­tás bevételei. A munkaadók tehercsökkenését viszont „ki­egyenlíti” a minimálbér terv­be vett 40 ezer forintra emelé­se. Az egészségügyi hozzájá­rulás mértéke 300 forinttal, 4100 forintra nő. 2002-ben a munkáltatók által fizetendő nyugdíj­járulék további 2 szá­zalékponttal, míg a 11 százalé­kos egészségbiztosítási járulék egy százalékponttal csökken­ne. Némileg nőnek ugyanak­kor a magas keresetű munka­­vállalók terhei: januártól ugyanis a 3 százalékos egész­ségbiztosítási járulékot a tényleges jövedelem után kell leróni. Jelenleg a napi 5520 forintos - vagyis a 165 600 fo­rint havi - jövedelemig kell fi­zetni a járulékot. Az intézke­déssel 1-2 milliárd forinttal nő az egészségbiztosítás éves bevétele, ám a változások kö­vetkeztében 2002-től a táp­pénzkiadások is emelkednek - derül ki a Pénzügyminiszté­rium előterjesztéséből. A magánnyugdíjpénztá­rakban csalódott pénztárta­gok az év végéig léphetnek vissza a társadalombiztosítási nyugdíjrendszerbe a jelenlegi szabályok szerint. A Pénz­ügyi Szervezetek Állami Fel­ügyeletének legfrissebb - el­ső negyedéves - adatai sze­rint a 2 millió 80 ezer tagból az elmúlt két és fél esztendő­ben csupán 21 ezren éltek ez­zel a lehetőséggel. A nyugdíj­­pénztári rendszer működésé­nek megítélésére az elmúlt időszak nem elegendő, ezért 2002 végéig meghosszabbít­ják az átlépési határidőt - legalábbis ez szerepel a pénz­ügyi tárcánál a napokban el­készült törvénytervezetben. A augusztus első heteiben a kormány elé kerülő tervezet módosítaná a pénztárak gaz­dálkodási szabályait. A jelen­legi negyedéves eszközértéke­léssel és nyilvántartással szem­ben bevezetnék a napi eszköz­­értékelést. Erre a pénztárta­gok vagyonbiztonsága, illetve az EU-jogharmonizáció miatt egyaránt szükség van. Mivel azonban e javaslat jelentősen növeli a pénztárak adminiszt­rációs terheit, ennek beveze­tésére 2002 januárjáig haladé­kot kapnak a pénztárak. A be­fektetési szabályok is változ­nak: a fő szabály továbbra is az marad, hogy a pénztárak egy kibocsátó papírjaiba - az ál­lampapírok kivételével - leg­feljebb az eszközeik 10 száza­lékát fektethetik. Most újabb kivétellel bő­vül a sor, egy befektetési alapba egyszerre maximum a pénztár vagyonának 20 száza­léka kerülhet. Hosszabb idő a nyugdíjpénztárak közötti választásra Jövőre 3 százalékkal csökken a munkáltatók tb-járuléka Az állami vagyonkezelőt is perli az energetikai cég­ ­z őszre választott bíróságnál lesz a kereset Sok milliárd forintos kártérí­tést követel az AES amerikai energetikai óriáscég a Ma­gyar Villamos Művektől (MVM) és a vagyonkezelő­től. A Tisza Erőmű Kft. tulaj­donosa levélben jelezte, hogy 60 nap múlva mindenképpen benyújtja keresetét a válasz­tott bírósághoz a tiszaújvá­­rosi erőmű kérdésessé vált fejlesztése ügyében. MH-információ/Kriván Bence Több tízmillió dollár értékű kártérítés ügyében kell majd ítélkeznie a Budapesti Keres­kedelmi és Iparkamara mel­lett működő választott bíró­ságnak. Az AES Tisza Erő­mű Kft. két ügyben is a há­rom bíróból álló testületre bízza a döntést - tudtuk meg az amerikai tulajdonú erő­műtársaságnál. Az egyik - a kazincbarcikai új szenes erő­mű megépítésének lemondá­sa miatti kártérítés - már a bíróság elé került, míg a ti­­szaújvárosi erőmű felújítása körül kibontakozott vita do­kumentumait két hónap múlva teszik le a bíróság asz­talára. Az amerikaiak - állításuk szerint - jelentős felárat fizet­tek az 1996-ban történt priva­tizációkor azért, hogy a két említett beruházást megvaló­síthassák. Ennek fejében az MVM ígéretet tett arra, hogy mind a kazincbarcikai új, mind a tiszaújvárosi felújítás­ra szoruló erőmű blokkjaira hosszú távú áramvásárlási szerződést köt, ami az ilyen beruházások banki finanszí­rozásához elengedhetetlen. A fölösleges áramtermelő ka­pacitások kiépítését elkerü­lendő az MVM 1998-ban le­mondta a barcikai erőműépí­tést, majd idén közölte: nem tudja garantálni a tiszaújvá­rosi, majdan felújított blok­kokban termelt áram átvéte­lét sem. Miután a létesítmé­nyekben az áramra nem lesz biztos vevő, a garantált ha­szon is elmarad, ami zsebbe­­vágón érintheti a projekt elő­készítésébe több millió dol­lárt feleslegesen beleölő ame­rikaiakat. Mint Stephen R. Meyer, az AES Tisza Erőmű Kft. ügyvezetője lapunknak el­mondta (MH, 2000.17., 1-9. oldal), ezt a pénzt minden­képpen szeretnék viszont látni. Az erőműtársaságnál egyértelműen cáfolták azt a lapértesülést, miszerint visz­­szavonták volna az MVM el­len beadott keresetüket. Sőt: a tiszaújvárosi felújítás ügyé­ben levélben tájékoztatták az MVM illetékeseit, hogy - a szerződésben foglaltak sze­rint - 60 nap múlva beadják a dokumentumokat a válasz­tott bírósághoz. Hiába kész a tárgyalásokra az MVM, ha meg van kötve a keze, nem képes a kár mérséklésére el­fogadható ajánlatot tenni - érvel az AES. Az amerikai befektető nemcsak az MVM, hanem az Állami Privatizációs és Va­gyonkezelő Rt. ellen is pert indított. Mint arról Kerényi Éva igazgatóhelyettes tájé­koztatta lapunkat, az AES a kártérítési igényét mind az MVM-el, mind az ÁPV-el szemben fenntartotta. A tár­gyalások az AES és az MVM között zajlanak, ám azok állá­sáról, eredményéről az állami vagyonkezelő nem rendelke­zik konkrét információval - tudhattuk meg. A választott bíróság dön­tését egyébként a felek köte­lezőnek ismerik el magukra nézve. Az AES ragaszkodott ahhoz, hogy a három bíróból álló testület egyik tagja an­golszász területről érkezzen.

Next