Magyar Hírlap, 2000. július (33. évfolyam, 152-177. szám)
2000-07-24 / 171. szám
HÉTFŐ: PÉNZ PLUSZ PIAC ■ KEDD: INGATLANBÖRZE ■ SZERDA: KARRIER +MUNKAERŐPIAC ■ CSÜTÖRTÖK: AUTÓK ÉS PIACOK ■ PÉNTEK: TV-MAGAZIN ■ SZOMBAT: AHOGY TETSZIK BUDAPEST BANK PIANO: 0,48%a vállalati folyószámla átutalási jutalék min 220 Ft www.budapestbank.huMagyar Hírlap Щ BUDAPEST BANK FORTE: 5,25% vállalati folyószámla kamat www.budapestbank.hu 2000. július 24., hétfő 33. évfolyam, 171. szám POLITIKAI NAPILAP Fővárosi kiadás Ára: 76 forint E-mail cím: levelek@mhirlap.hu. Interneteim: www.magyarhirlap.hu/ MAI SZÁMUNK TARTALMÁBÓL Viharos Haider-vizit Velencében Tüntetők próbáltak bejutni a velencei Europa Regina Szállodába, ahol Jörg Haider, az osztrák Szabadságpárt volt elnöke tartott sajtótájékoztatót a hétvégén. Csónakkal és úszva próbálták elérni a hotelt, majd paradicsomot hajigáltak, mert a rendőrök lezárták a környéket. 2. oldal Gyilkos verseny az utasok kegyeiért Azzal, hogy egyik-másik taxistársaság a napokban jelentősen csökkentette a tarifákat, jogszabályba ütközően járt el - állítják egyes taxisképviselők. A fővárosi közgyűlés ide vonatkozó rendelete kimondja: a díjakat a gépkocsikat üzemeltető taxis vállalkozók határozhatják meg. 3. oldal FOTÓ: REUTERS - ANDREA MEROLAI A koalíció beszél, kérdez, válaszol A hagyományosan ellenzéki politizálási terepnek számító interpellációs időszak 36 százalékát a kormánypártok uralták a tavaszi ülésszakban - derül ki a parlamenti statisztikákból. Az MSZP-SZDSZ vezette kormány idején az ellenzék ötször annyi kérdést tett fel és interpellált, mint a koalíciós pártok. 4. oldal Hogyan látja önkormányzatát? rossznak, idén pedig ez az arány ennél 7 százalékkal magasabb. Jónak az önkormányzat gazdasági helyzetét tavaly a válaszadók egytizede, idén 7 százaléka tartotta - derül ki a Tárki felméréséből. 5. oldal Vihar fenyeget Salzbugban és Bayreuthban Két viharosnak ígérkező fesztivál kezdődik a héten. Salzburgban, ahol ma lesz az ünnepi játékok hivatalos megnyitója, az Osztrák Szabadságpártnak a kormányba való bevonása ellen tiltakozásokat terveznek művészek és közemberek, míg Bayreuthban az igazgatói poszt birtoklásáért folyik hatalmi harc. 8. oldal Szabadi Béla is félti a Fradit Az Üllői úti fociidénynyitón ott volt Szabadi Béla, a Ferencváros elnökhelyettese is. Az államtitkár lapunknak nyilatkozva kijelentette: „Nem szeretem, ha a sajtó útján üzengetnek - utalt a Torgyán József klubelnök esetleges lemondására célozgató hírre. - Ezért - folytatta - én sem üzengetek a Fradit féltőknek. Akiknek ha van javaslatuk, gyakran durva és igaztalan nyilatkozataik ellenére megkereshetnek és megtudhatják a találkozóra vonatkozó álláspontomat. 16. oldal Ketten ezer évről Ezzel a címmel indított vetélkedőt a Nap-Tv. A Nap-kelte műsorában látható páros viadalra a Magyar Hírlapban jelentkezhetnek, ha megfejtik a lapban közzétett kérdéseket. Részletek a 8. oldalon. VÁRHATÓ IDŐJÁRÁS Alföld Többnyire napos 29 fok Balaton Záporok 31 fok Víz: 20 fok Budapest-Magyaro. Napsütés felhőkkel 30 fok Napsütés felhőkkel 27 fok A magyar betegek negyede nem képes kiváltani orvosságát, több mint 50 százalékuk pedig csak a patikában szembesül az orvos által rendelt gyógyszer árával - derül ki az egészségbiztosító most összegzett vizsgálatából. A felmérés tanúsága szerint a gyógyítók fele nem szeretné, ha a rendelt helyett a patikus más orvosságot adna betegének. Ebben egyébként jelenleg nem is érdekeltek a gyógyszerészek. MH-információ/Haiman Éva Miközben a betegek 75 százaléka akkor is kiváltja receptjét, ha azon egy számára drága gyógyszert rendelt az orvos, az orvosságra szorulók negyede ritkán vagy sosem képes erre. Legalábbis ez a tapasztalata azoknak a patikusoknak, akik részt vettek az Országos Egészségbiztosítási Pénztár (OEP) közelmúltban készített felmérésében. Az országos reprezentatív vizsgálatba 285 gyógyszertárat, 722 orvost és 1017 gyógyszervásárlót vontak be. A felmérésből kiderül, hogy az orvosok a gyógyszerészeknél kedvezőbben ítélik meg a helyzetet. Szerintük a betegek 20 százaléka már a rendelőben olcsóbb orvosságot kér, és csupán 9 százalék körülire becsülik azok arányát, akik pénz híján terápia nélkül maradnak. Tény, hogy valószínűleg csak nagyon keveseknek kellene üres kézzel távozniuk a gyógyszertárakból, ha az orvosok és a patikusok élnének a hatályos jogszabályok adta lehetőségekkel. Ezek szerint ugyanis a gyógyszerészeknek kötelességük olcsóbb orvosságot felajánlaniuk, ha a recepten szereplőt a beteg nem képes kiváltani, és a helyettesítést nem tiltja az orvos. Csakhogy a felmérés azt mutatja: a doktorok negyede egyáltalán nem tartaná kívánatosnak, ha döntését felülbírálná a patikus. Húsz százalékuk pedig csak akkor tartaná ezt elfogadhatónak, ha a változtatás biztosan a beteg érdekét szolgálja. A gyógyítók az antibiotikumok és a vérnyomáscsökkentők esetében szinte mindig, a láz- és fájdalomcsillapítók kiválasztásában viszont már nem feltétlenül ragaszkodnak saját döntésükhöz. A gyógyszerészek állítják, hogy szinte mindig felajánlanak egy olcsóbb készítményt azoknak, akik egyébként nem tudnák kiváltani receptjüket, ha az orvos a helyettesítést kifejezetten nem tiltja. A megkérdezett több mint ezer beteg 85 százaléka viszont nem emlékezett ilyesmire. A patikusok jelenleg nem is érdekeltek abban, hogy egy drága helyett olcsó orvosságot ajánljanak, mert minél többe kerül a gyógyszer, annál nagyobb a patika bevétele. Ezen azonban több tárca, sőt a Gyógyszerész Kamara szerint is változtatni kell azért, hogy minél több olcsó orvossághoz juthassanak a betegek. Egy degresszív árrésrendszer bevezetésével nem csökkenne a patikák bevétele, a drága orvosságok viszont több száz forinttal kevesebbe kerülnének. Az olcsó készítmények csak néhány forinttal drágulnának. Javíthatna a helyzeten az is, ha a betegek már akkor tudnák, mennyibe is kerül majd orvosságuk, amikor azt felírja számukra az orvos. Csakhogy az OEP felmérésében megkérdezett gyógyszervásárlók 30 százaléka úgy emlékszik, soha, egynegyedük tapasztalatai szerint pedig csak ritkán beszélik meg velük ezt a kérdést orvosaik. A gyógyszerészek csaknem fele szintén azt válaszolta: tapasztalatai szerint az orvosok elvétve vagy egyáltalán nem adnak felvilágosítást betegeiknek a gyógyszerek áráról. Leginkább az orvosok gondolják e tekintetben rendben lévőnek a helyzetet, megítélésük szerint a betegek mindössze 25 százaléka nem tudja, mennyit kell majd fizetnie a patikában. Folytatás a 4. oldalon A gyógyszerre szorulók többségének az olcsó medicina is jótékony hatású lehetne Orvosság nélkül maradhatnak a betegek Zárónyilatkozat elfogadásával fejeződött be a G8 okinavai csúcstalálkozója Szép szavak, kevés eredmény A világgazdaság minden korábbinál jobban teljesít, az ebből származó előnyöket azonban meg kell osztani a harmadik világgal, adóssága egy részének elengedésével, és iskolázottsági, egészségügyi és számítógépes technológiai színvonalának javításával. E gondolat jegyében zajlott le Okinaván a világ legfejlettebb ipari államai és Oroszország csúcstalálkozója. A MH-összeállítás Okinava szigetén vasárnap fejeződött be a világ hét vezető ipari államát és Oroszországot tömörítő nyolcak csoportjának (G8) 26. csúcstalálkozója. Az állam- és kormányfők háromnapos tanácskozásán először vett részt Putyin orosz elnök. A fő téma az internetkorszak kihívásai és a fejlődő országok helyzete volt. A csúcs annak a gondolatnak a jegyében telt el, hogy a prosperáló világgazdaság előnyeit meg kell osztani a harmadik világgal - adóssága egy részének elengedésével, iskolázottsági, egészségügyi és számítógépes technológiai színvonalának javításával, emelte kijelentésében az AP. A Reuters értékelése szerint az okinavai csúcs nem lesz emlékezetes, hiszen egyetlen igazán fontos döntést sem hoztak - igaz, erre tulajdonképpen nem is volt szükség, hiszen nincs új és megoldásra váró dráma sem a nemzetközi életben. Ilyen körülmények között viszont volt arra idejük a nyolcaknak, hogy olyan hosszú távú kérdésekre koncentráljanak, amelyek létfontosságúak a globális béke és fejlődés szempontjából, tette hozzá a brit hírügynökség. Folytatás a 2. oldalon Putyin nagy dobása a tatamin. Moszkva tetemes államadósságából nem sikerült lefaragni Másfél ezerrel kevesebb fiatal vonul majd be augusztusban Minimális az esély a rövidebb katonaidőre Már a következő, augusztusi bevonuláskor jóval kevesebb fiatalt hívnak be a seregbe, mint tavaly - értesült lapunk. A honvédségnek rövid időn belül szinte megoldhatatlan problémát okoz majd, hogy valamennyi szolgálatra alkalmas sorkötelest bevonultassa. Megoldást jelentene a kormányprogramban is szereplő katonaidő-kurtítás, a megvalósításra azonban minimális az esély. MH-információ/Haszán Zoltán A haderő-átalakítás már a következő, az augusztusi bevonulásnál éreztetni fogja hatását. A jövő hónapban ugyanisaz eddig szokásos létszámnál másfél ezerrel kevesebb sor, kötelezett fiatal öltözik egyenruhába. Nagy Attila ezredes, a Magyar Honvédség hadkiegészítési csoportfőnöke a Magyar Hírlap érdeklődésére elmondta: augusztusban a tavalyi 6800 helyett 5300-an költöznek be a kiképzőközpontokba, és a létszámot fokozatosan csökkentik majd a következő időkben. Az Országgyűlés által elfogadott határozat ugyanis előírja: a jövő év végéig nyolcezerrel kevesebb hivatásos és sorállományú katona szolgáljon a seregben. Évente 64-65 ezer fiú lép be a sorkötelezettség alsó korhatárát jelentő 18. életévbe, miközben a hadsereg jelenleg csak 28 ezer főre tart igényt. Már ez a keret is kevésnek bizonyult, annak ellenére, hogy a sorozáson megjelenők 43-45 százalékát ideiglenesen vagy véglegesen alkalmatlannak minősítik, mind többen választják a polgári szolgálatot, és a demográfiai hullámvölgy miatt egyre kevesebb a fiatal. Értesülésünk szerint jelenleg a tanulmányaik miatt halasztókkal együtt több mint százezer olyan fiatal van, aki már túlesett a sorozáson, de még nem kapott behívót. A hadkiegészítők ezért inkább az idősebb korosztály tagjait rendelik be a laktanyába, nehogy valaki kicsússzon a harmincéves felső korhatárból, és helyhiány miatt ne teljesítse kötelezettségét. A sorkatonák átlagéletkora emiatt a jelenlegi 20-22 évről emelkedni fog. Nagy Attila ezredes szerint néhány éven belül mindenképpen kell valamilyen megoldást találni a problémára. Tervezőasztalon van több lehetőség, ezek egyike a sorkatonai szolgálati idő csökkentése. Az ezredes szerint a váltáshoz politikai döntés szükséges. Információnk szerint egyelőre elvetették azt az elképzelést is, hogy egy három hónapos alapkiképzés után pénzzel kiváltható legyen a további szolgálati idő. A szolgálati idő csökkentésére - amely a Fidesz-MPP választási ígéretei között és a kormányprogramban is szerepelt - névtelenséget kérő illetékesek szerint minimális az esély a kisgazda-irányítású tárcánál. A laktanyákban töltendő idő háromnegyed évről hat hónapra történő rövidülését élesen ellenzi egyebek között Lányi Zsolt, a honvédelmi bizottság kisgazdaelnöke, aki szerint ilyen rövid idő kiképzésre semmiképpen nem elegendő. A következő két évben 3-3 százalékkal csökkenne a munkáltatók által fizetendő tb-járulék - derül ki a Pénzügyminisztérium terveiből. Az egyéni egészségbiztosítási járulék továbbra is 3 százalék marad, ám eltörlik a járulékplafont, így tehát a hozzájárulást a munkavállalónak a teljes fizetése után kell megfizetnie januártól. MH-információ/Papp Zsolt A kormány elé kerülő javaslat azzal számol, hogy jövőre a munkaadók által fizetett nyugdíj-biztosítási járulék 3 százalékponttal csökken a jelenlegi 22 százalékról, így 105-115 milliárd forinttal mérséklődnek a munkaadók terhei, illetve a nyugdíjbiztosítás bevételei. A munkaadók tehercsökkenését viszont „kiegyenlíti” a minimálbér tervbe vett 40 ezer forintra emelése. Az egészségügyi hozzájárulás mértéke 300 forinttal, 4100 forintra nő. 2002-ben a munkáltatók által fizetendő nyugdíjjárulék további 2 százalékponttal, míg a 11 százalékos egészségbiztosítási járulék egy százalékponttal csökkenne. Némileg nőnek ugyanakkor a magas keresetű munkavállalók terhei: januártól ugyanis a 3 százalékos egészségbiztosítási járulékot a tényleges jövedelem után kell leróni. Jelenleg a napi 5520 forintos - vagyis a 165 600 forint havi - jövedelemig kell fizetni a járulékot. Az intézkedéssel 1-2 milliárd forinttal nő az egészségbiztosítás éves bevétele, ám a változások következtében 2002-től a táppénzkiadások is emelkednek - derül ki a Pénzügyminisztérium előterjesztéséből. A magánnyugdíjpénztárakban csalódott pénztártagok az év végéig léphetnek vissza a társadalombiztosítási nyugdíjrendszerbe a jelenlegi szabályok szerint. A Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyeletének legfrissebb - első negyedéves - adatai szerint a 2 millió 80 ezer tagból az elmúlt két és fél esztendőben csupán 21 ezren éltek ezzel a lehetőséggel. A nyugdíjpénztári rendszer működésének megítélésére az elmúlt időszak nem elegendő, ezért 2002 végéig meghosszabbítják az átlépési határidőt - legalábbis ez szerepel a pénzügyi tárcánál a napokban elkészült törvénytervezetben. A augusztus első heteiben a kormány elé kerülő tervezet módosítaná a pénztárak gazdálkodási szabályait. A jelenlegi negyedéves eszközértékeléssel és nyilvántartással szemben bevezetnék a napi eszközértékelést. Erre a pénztártagok vagyonbiztonsága, illetve az EU-jogharmonizáció miatt egyaránt szükség van. Mivel azonban e javaslat jelentősen növeli a pénztárak adminisztrációs terheit, ennek bevezetésére 2002 januárjáig haladékot kapnak a pénztárak. A befektetési szabályok is változnak: a fő szabály továbbra is az marad, hogy a pénztárak egy kibocsátó papírjaiba - az állampapírok kivételével - legfeljebb az eszközeik 10 százalékát fektethetik. Most újabb kivétellel bővül a sor, egy befektetési alapba egyszerre maximum a pénztár vagyonának 20 százaléka kerülhet. Hosszabb idő a nyugdíjpénztárak közötti választásra Jövőre 3 százalékkal csökken a munkáltatók tb-járuléka Az állami vagyonkezelőt is perli az energetikai cég z őszre választott bíróságnál lesz a kereset Sok milliárd forintos kártérítést követel az AES amerikai energetikai óriáscég a Magyar Villamos Művektől (MVM) és a vagyonkezelőtől. A Tisza Erőmű Kft. tulajdonosa levélben jelezte, hogy 60 nap múlva mindenképpen benyújtja keresetét a választott bírósághoz a tiszaújvárosi erőmű kérdésessé vált fejlesztése ügyében. MH-információ/Kriván Bence Több tízmillió dollár értékű kártérítés ügyében kell majd ítélkeznie a Budapesti Kereskedelmi és Iparkamara mellett működő választott bíróságnak. Az AES Tisza Erőmű Kft. két ügyben is a három bíróból álló testületre bízza a döntést - tudtuk meg az amerikai tulajdonú erőműtársaságnál. Az egyik - a kazincbarcikai új szenes erőmű megépítésének lemondása miatti kártérítés - már a bíróság elé került, míg a tiszaújvárosi erőmű felújítása körül kibontakozott vita dokumentumait két hónap múlva teszik le a bíróság asztalára. Az amerikaiak - állításuk szerint - jelentős felárat fizettek az 1996-ban történt privatizációkor azért, hogy a két említett beruházást megvalósíthassák. Ennek fejében az MVM ígéretet tett arra, hogy mind a kazincbarcikai új, mind a tiszaújvárosi felújításra szoruló erőmű blokkjaira hosszú távú áramvásárlási szerződést köt, ami az ilyen beruházások banki finanszírozásához elengedhetetlen. A fölösleges áramtermelő kapacitások kiépítését elkerülendő az MVM 1998-ban lemondta a barcikai erőműépítést, majd idén közölte: nem tudja garantálni a tiszaújvárosi, majdan felújított blokkokban termelt áram átvételét sem. Miután a létesítményekben az áramra nem lesz biztos vevő, a garantált haszon is elmarad, ami zsebbevágón érintheti a projekt előkészítésébe több millió dollárt feleslegesen beleölő amerikaiakat. Mint Stephen R. Meyer, az AES Tisza Erőmű Kft. ügyvezetője lapunknak elmondta (MH, 2000.17., 1-9. oldal), ezt a pénzt mindenképpen szeretnék viszont látni. Az erőműtársaságnál egyértelműen cáfolták azt a lapértesülést, miszerint viszszavonták volna az MVM ellen beadott keresetüket. Sőt: a tiszaújvárosi felújítás ügyében levélben tájékoztatták az MVM illetékeseit, hogy - a szerződésben foglaltak szerint - 60 nap múlva beadják a dokumentumokat a választott bírósághoz. Hiába kész a tárgyalásokra az MVM, ha meg van kötve a keze, nem képes a kár mérséklésére elfogadható ajánlatot tenni - érvel az AES. Az amerikai befektető nemcsak az MVM, hanem az Állami Privatizációs és Vagyonkezelő Rt. ellen is pert indított. Mint arról Kerényi Éva igazgatóhelyettes tájékoztatta lapunkat, az AES a kártérítési igényét mind az MVM-el, mind az ÁPV-el szemben fenntartotta. A tárgyalások az AES és az MVM között zajlanak, ám azok állásáról, eredményéről az állami vagyonkezelő nem rendelkezik konkrét információval - tudhattuk meg. A választott bíróság döntését egyébként a felek kötelezőnek ismerik el magukra nézve. Az AES ragaszkodott ahhoz, hogy a három bíróból álló testület egyik tagja angolszász területről érkezzen.