Magyar Hírlap, 2000. augusztus (33. évfolyam, 178-204. szám)
2000-08-01 / 178. szám
2000. augusztus 1kedd Megalakult a Magyarok Székelyföldi Szövetsége Mától érvényes a Magyarok Székelyföldi Szövetségének bejegyzése. Elnöke, a Csíkszeredai Beder Tibor az MH-nak nyilatkozva elmondta, eredetileg arra gondolt, hogy a Magyarok Világszövetségének Székelyföldi Társaságát hozza létre, ez a gondolata azonban nagy vihart kavart, főleg az erdélyi társaság ellenezte a gondolatot. MH-Bukarest Beder szerint szövetség teljesen önálló, nem zárkózik el azonban attól, hogy a Magyarok Világszövetségének tagszervezetévé váljék, ám közvetlenül kíván hozzá csatlakozni, nem a világszövetség erdélyi társaságán keresztül. Az új szövetség jellegéről elmondta, az értékeket kíván megfogalmazni, nem pedig fentről kapott utasításokat akar végrehajtani. A Székelyföldön élő 430 ezer magyar, tehát országnyi népességet szeretne képviselni. Nem kíván senki ellen sem szerveződni. Beder cáfolta a korábbi vádakat, miszerint az új szövetség megosztaná a romániai magyarságot, hozzátette, minél több a gyökér, annál nagyobb a sokszínűség. Sajnálkozva állapította meg, hogy a magyarság egymás keze helyett egymás nyakát fogja. „Cselekvő magyarokat szeretnénk tömöríteni a megmaradásért. A Székelyföld sajnos olyan terület, amely ötven év múlva a Mezőség sorsára juthat. Ennek jelei már megmutatkoznak.” Értékelése szerint a világszövetség erdélyi társasága megnevezésében is Erdélyt képviseli, de Erdély több területből áll, ide tartozik Belső- Erdély, a Partium, a Bánság. Maga Belső-Erdély is megoszlik területileg, részét képezi a Székelyföld, amely maga is régiókra tagolódik. A Magyarok Székelyföldi Szövetsége éppen a székely identitást akarja megerősíteni. A szervezetnek 15 alapító tagja van, a konkrét szervező munkát már ezen a héten megkezdik. Beder Tibor végül lapunknak nyilatkozva határozottan kijelentette: a Magyarok Székelyföldi Szövetsége következetesen és töretlenül képviseli a székelyföldi autonómia gondolatát. BT Nem lesznek összevont választási körzetek Belharcok a Vajdaságban A Vajdasági Magyar Szövetség (VMSZ) szakított a kebelében megalakult Európaplatformmal, amelynek vezetőit a párt lejáratásával vádolja. A szerb hatalmi párt alkotmánysértőnek tartja a szabadkai választási körzetekről szóló határozatot. MH-Újvidék Megtörténhet, hogy újabb magyar párt alakul a Délvidéken, miután a VMSZ Tanácsa legutóbbi ülésén hatályon kívül helyezte azt a határozatát, amellyel korábban jóváhagyta az Európa-platform nevű tömörülés működését, és egyben felfüggesztette a VMSZ vezetőségében betöltött tisztségéből Varga Tibort, a platform vezetőjét és annak választmányi tagjait. Az indoklás szerint a platformosok alapszabályt sértő magatartásukkal bomlasztották az egységet, kifelé pedig megpróbálták lejáratni a pártot. A tanács az MH-hoz eljuttatott közleményben leszögezi, hogy két hónappal a választások előtt a szervezet minden mozgósítható erőforrását a sikeres választási szereplésnek kell alárendelni, s aki ezt akadályozza, az „vét a vajdasági magyarság politikai érdekképviseletének ügye ellen”. A VMSZ a minap cáfolta Varga Tibornak azt az állítását, hogy a párt vezetőségében feszültség keletkezett a platform tevékenysége miatt. Varga a Magyar Szó vasárnapi számában Kasza Józsefet és a VMSZ csúcsvezetőségét türelmetlenséggel vádolta a keresztény és nemzeti értékeket felvállaló Európa-platformmal szemben, és azt állította, azért igyekeznek megszabadulni tőlük a választások előtt, hogy a platformosok ne is indulhassanak. Csoportjuk azonban meg fogja találni a módját, hogy „a keresztény és nemzeti alternatíva felelősségteljesen megjelenhessen a vajdasági magyar politikai életben”. Jelenleg hat magyar párt működik Szerbiában. A szabadkai képviselőtestület tegnap úgy döntött, hogy visszavonja a választási körzetekről hozott korábbi határozatát, amellyel a szerbiai választási törvénnyel összhangban összevont bizonyos körzeteket a célból, hogy arányossá tegye a képviselői mandátumok elosztását. Az előzmény az volt, hogy az észak-bácskai körzet (szocialista párti) kormánymegbízottja sérelmezte az alkotmánybíróságnál, hogy két kisebb, szerbek lakta települést nagyobb lélekszámú magyar községekhez csatoltak. Ezzel, úgymond, komolyan sérültek volna az említett települések lakóinak „emberi és polgári jogai” - vagyis a szerb jelöltek nyilvánvalóan alulmaradtak volna a többségi magyarokkal szemben. Az alkotmánybíróság nem is késlekedett, ideiglenesen felfüggesztette a kérdéses határozatot, ám ennek az lett volna a következménye, hogy Szabadkán nem tarthatták volna meg a tanácsi választásokat. A magyar többségű város képviselő-testülete kénytelen volt visszaállítani a régi határozatot, amellyel a háromszázas lélekszámú szerb kistelepülésnek is egy képviselője lesz a városi tanácsban, akárcsak a háromezer lakosú Kertváros negyednek. JGB Montenegróiak saját zászló alatt A montenegrói sportolók az ausztráliai olimpiától kezdve már nem kívánnak jugoszláv színekben versenyezni - jelentette az MTI. A kisebbik jugoszláv szövetségi köztársaság olimpiai bizottságának elnöke, Rade Djurdjic vasárnap Podgoricában bejelentette, hogy sportolóik a soron következő olimpiai játékok után kiválnak a jugoszláv csapatból. Szándékuk szerint a Nemzetközi Olimpiai Bizottsághoz fordulnak majd, hogy a montenegrói sportolók szuverén államegyütteseként saját zászló alatt versenyezhessenek. Szlovénia állítólag már támogatásáról biztosította ez ügyben Montenegrót. A jugoszláv hatóságok négy holland állampolgárt őrizetbe vettek (fotónkon egyikük), mert „merényletet terveztek Slobodan Milosevic jugoszláv elnök ellen” - közölte hétfőn Belgrádban Goran Matic jugoszláv tájékoztatási miniszter fotó: reuters Több százmillió forint uniós filmsorozatokra Gyengék voltak a pályázatok Az Európai Unióról szóló filmsorozatok elkészítésére több százmillió forintot adnak ebben az évben a PHARE-keretből. Lapunk úgy tudja, hogy a pályázati feltételek szinte teljesíthetetlenek voltak a kis cégek számára, ezért több kisebb produkciós iroda nem is vállalkozott a jelentős anyagi kockázattal járó pályázat beadására. Bukel-Gorzó Borbála Összesen 340 ezer euróra, filmenként 20-50 ezer euróra lehetett pályázni a PHARE- keretből finanszírozott filmsorozatokra - tudtuk meg a Külügyminisztérium szóvivőjétől, Horváth Gábortól. Horváth Gábor elmondta: várhatóan augusztus 20-a körül lesz az eredményhirdetés, amelyből kiderülhet, hogy kik nyertek az Európai Unió és a Külügyminisztérium PHARE unióról szóló ismeretterjesztő filmsorozat pályázatán. Az előzetes értékelés már befejeződött, már csak az Európai Unió budapesti nagykövetségének kell véglegesíteni az eredményt. A kisebb cégeknek a pályázat beadási feltételeinek teljesítése nagy anyagi kockázatot jelentett. Számos produceriroda azért nem pályázott, mert attól tartott, hogy nem érdemes az előkészületekre egymillió forint körüli összeget áldozni; véleményük szerint a kiírás egyértelműen a nagy műsorkészítő vállatoknak, televíziós társaságoknak kedvezett. Harmath Pál, az egyik pályázó cég vezetője úgy véli, hogy a pályázatban kiírt feltételek a megszokottnál is szigorúbbak voltak. A filmötletek leadásán túl el kellett készíteni egy előzetes, összefoglaló filmet, amely a minőségtől függően akár egy-két millió forintba is kerülhetett. Mindenképpen előnybe kerültek a pályázaton azok a nagy produkciós cégek, műsorkészítő műhelyek, amelyek eddig is foglalkoztak EU- témákkal. Nekik ugyanis már volt felvett filmanyaguk, minőségi grafikájuk, amelyekkel könnyebben meg tudtak felelni a szigorú előírásoknak - állítja a producer. A másik probléma az volt, hogy a pályázati feltételeknek az egyik követelménye az volt, hogy a cégek a különböző televíziós társaságoktól, regionális csatornáktól sugárzási szándéknyilatkozatot szerezzenek. Információink szerint 20-25 pályázat érkezett, amelynek jelentős része már a témaválasztásnál kiesett: sem az ismertető leírásban, sem az előzetes filmen nem volt meghatározó szerepe a fő témának, az unió ismertetésének. KÜLFÖLD - BELFÖLD Göncz Árpádtól búcsúztak a követek Az amerikai és az indonéz nagykövettel is koccintott tegnap Göncz Árpád azon a fogadáson, amelyen a Budapesten akkreditált diplomáciai vezetők munkáját köszönte meg a búcsúzó államfő. Göncz Árpád az ünnepi eseményen bejelentette, hogy az elmúlt évtized történéseiről könyvet készül írni. A műben minden bizonnyal sok szó esik majd arról, hogy az elnök 110 utazása során hetven országot keresett fel fotó: Kabik csaba Százmilliárdos ingatlanvagyon A kisgazdáké lehet a Nemzeti Földalap A kormány a koalíciós béke érdekében várhatóan jóváhagyja, hogy a földművelésügyi tárca felügyelje a jövő év január 1-jén létrejövő Nemzeti Földalap (NF) felügyeletét. Szakértők szerint az új intézmény akár 100 milliárd forint értéket képviselő ingatlanvagyonra is szert tehet, attól függően, hogy a termőföld mellett megkapja-e az állami tulajdonú erdőket, és a természetvédelmi területek feletti rendelkezés jogát is. Szilágyi Béla Hosszas kötélhúzás után eldőlni látszik, ki felügyeli majd a valószínűleg 2001. január 1-jén felálló Nemzeti Földalapot. A Földművelésügyi és Vidékfejlesztési Minisztérium által kidolgozott, immár végleges törvényjavaslatot első olvasatban heteken belül tárgyalja a kormány. Ebben a Torgyán József vezette minisztérium szerepel az akár 100 milliárd forintra is felduzzasztható állami ingatlanvagyon felett rendelkező alap kezelőjeként. A kabinet a Fidesz képviselői ellenében valószínűleg támogatja majd az FVM javaslatát, hiszen előbbiek a Kincstári Vagyoni Igazgatóságnak, még inkább az ÁPV Rt.-nek adnák a földalaphoz kapcsolódó jogosítványokat. Hogy ez mégsem lesz így, annak a koalíciós béke megtartása az oka. Az FVM törvényjavaslata mellett létezik egy másik elképzelés is, mégpedig Medgyasszay László MDF-es képviselőé, aki viszont a parlamentet ruházná fel az új intézményhez kapcsolódó jogokkal. Alvincz József, az Agrárgazdasági Kutató és Informatikai Intézet tudományos osztályvezetője szerint mindhárom változat mellett szólnak érvek. Az ÁPV Rt. azért lenne jó megoldás, mert most is ellátja a mintegy 400 ezer hektárra tehető állami földvagyon, illetve az állami agrártársaságok feletti tulajdoni képviseletet. Ráadásul kellő tapasztalata van a különböző vásárlásokat, eladásokat tekintve, ezáltal az elaprózott magyarországi birtokrendszert vélhetően hatásosan tudná tömöríteni annak érdekében, hogy egy versenyképes birtokszerkezet alakuljon ki. A földalap működtetésére tehát nem kellene új szervezetet létrehozni. A szaktárca viszont azért lenne jó választás, mert ellátja az ágazat, s benne a birtokpolitika irányítását. Ha pedig a parlament látná el a Nemzeti Földalap felügyeletét, akkor pártok és kormányok felett álló birtokpolitika valósulna meg, amely minden körülmények között a nemzetgazdaság érdekeit szolgálná. Egyelőre nem tisztázott, mennyibe kerülne a Nemzeti Földalap felállítása és működtetése. Szakértői becslések szerint előbbi 2-3, míg utóbbi évente 4-5 milliárdot emésztene fel. Horváth Gábor, az FVM főosztályvezető-helyettese sem egyik, sem másik öszszeget nem tudta megerősíteni, igaz, nem is cáfolta azokat. Nem tudta azt sem megmondani, milyen, illetve mennyi földterület felett gazdálkodik majd az új intézmény. Egyelőre csak azt biztos, fogalmazott Horváth, hogy a kormányprogram részeként megvalósuló Nemzeti Földalap az állam tulajdonában lévő, folyamatosan változó mennyiségű, illetve elhelyezkedésű terület lesz, amelyet az állam mezőgazdasági céllal hasznosít. A főosztályvezető-helyettes úgy látja: a Nemzeti Földalap révén, a versenyképes árutermelés érdekében felgyorsulhatna a birtokkoncentráció, új működőképes családi gazdaságok alakulhatnának ki, és az uniós átlag közelébe emelkedhetnének a hazai termőföld árak. Magyar Hírlap . Elmarad Orbán és Torgyán négyszemközti találkozója Mégsem találkozik ma Orbán Viktor és Torgyán József. Az utolsó pillanatban időpontegyeztetési problémák miatt elmarad a négyszemközti megbeszélés a kormányfő és a földművelésügyi miniszter között. Elmarad a mára tervezett négyszemközti Orbán-Torgyán-találkozó - értesült lapunk. Információink szerint az utolsó pillanatban időpontegyeztetési problémára hivatkozva a földművelésügyi miniszter lemondta a közös reggelit a miniszterelnökkel, s valószínűleg a kormányülésen sem lesz ott. A megbeszélésre később kerül sor. Turi-Kovács Béla kisgazda frakcióvezető-helyettes nem kívánt információval szolgálni arról, miről lesz szó majd a négyszemközti megbeszélésen pártelnöke és a miniszterelnök között. A kisgazda-politikus szerint a Nemzeti Földalap ügye jelenleg a kormánykoalíció egyik legfontosabb megvitatásra váró kérdése. A politikus hangsúlyozta: az intézmény létrehozásának fontosságában a kormánykoalíciót alkotó mindhárom párt egyetért. Véleménye szerint minden logikus érv amellett szól, hogy a közhasznú társaságként létrehozandó intézmény a Földművelési és Vidékfejlesztési Minisztérium irányítása alatt működjön. Miután a létrehozandó intézmény kht. formában működne, a pártok szakembereik révén külön-külön is befolyást nyerhetnének a magyarországi birtokviszonyok átalakításának folyamatában - állítja Turi-Kovács Béla. VÍG Kormány előtt az adótörvények A jövő évi adótörvényekről tárgyal a kormány az egy hónapos ülésezési szünetet követő első ülésén. A miniszterek első olvasatban tárgyalják a módosításokat, ezért nem biztos, hogy ma, a hónapos szünet után döntés is születik a pénzügyi tárca javaslatairól. Véget ért a kormány egy hónapos pihenője, ma ismét üléseznek a miniszterek. A kabinet tárgyal a jövő évi adótörvényekről - tájékoztatta lapunkat Navracsics Tibor. A Miniszterelnöki Hivatal információs főosztályának vezetője elmondta: azt még nem tudni, hogy a miniszterek döntenek-e az adótörvényekről, vagy még viszszaadják átdolgozásra. Az általános elvekről szólva a főosztályvezető kifejtette: kevés változás várható, a személyi jövedelemadó-terhelés kismértékben csökkenni fog, az általános forgalmi adó és a helyi adók pedig változatlanok maradnak. A jövedéki adó emelkedése várhatóan az infláció mértékével lesz egyenlő. A Gazdasági Minisztérium előterjesztésében tárgyal a kormány a szenes erőművek visszaszorulása miatt felszabaduló munkaerő további foglalkoztatásáról. A beszámolóban ismertetik a bányabezárási folyamatot, a létszámalakulást, az újrakezdési támogatásban részesültek ellátásának problémáját, az egyéni és csoportos képzési-átképzési támogatások rendszerét. Pozitív példa az ózdi, a putnoki és a kazincbarcikai kistérségek komplex gazdaságfejlesztési programja - mondta Navracsics Tibor. A szerkezetátalakítással és a munkahelyteremtéssel kapcsolatos pályázatoknál idén 50 millióról 100 millió forintra emelkedett a felosztható összeg, és egyegy munkahely is a korábbi pénz duplájához, maximum másfél millió forinthoz juthat - tette hozzá a főosztályvezető. A szociális tárca egy kormányrendelet-tervezetet terjeszt elő a súlyos fogyatékosság minősítésének és felülvizsgálatának, valamint a fogyatékossági támogatás folyósításának szabályairól. Az új rendelet pontosabbá teszi a jogosultság kritériumait és célja, hogy a valóban rászorulók kapják meg a támogatást, azaz az esetleges visszaélések számát a lehető legkisebbre szorítsák vissza. A miniszterek döntenek a személyes gondoskodást nyújtó szociális intézmények és a falugondnoki szolgálat működési engedélyezéséről, továbbá a szociális vállalkozás engedélyezéséről szóló kormányrendelet technikai jellegű módosításáról is. A változtatást az ez évi költségvetési törvény teszi szükségessé, ugyanis a nem állami és egyházi fenntartású bentlakásos szociális intézmények számára a jogszabály, kötelezővé teszi tartalékalap képzését, hogy a gazdasági stabilitás biztosított legyen az érintett intézményeknek. Kérdésünkre Navracsics Tibor közölte: a nemzeti földalapról ma még nem tárgyal a kormány. Mivel a parlament nem ülésezik, nem sürget az idő, de még ebben a hónapban foglalkozhatnak a kérdéssel. A főosztályvezető ugyancsak kérdésünkre válaszolva elképzelhetőnek tartotta, hogy a mai ülésen szóba kerülnek az olajügyek, de csak informálisan, mert a hivatalos előterjesztésben ez a téma nem szerepel. NSZ Ideiglenes vezetők a Magyar Rádió élén A távozó elnök maradásra bírta helyetteseit Hajdú István vitája Kondor Katalinnal az utolsó napon Megismétlődhet a rivalizálás a Magyar Rádió elnöki posztjáért az intézmény éléről tegnap négy év után távozó Hajdú István és a kuratórium elnökségének jelöltje, Kondor Katalin között. Egyikük sem zárta ki az indulást egy újabb pályázaton. Mától az eddigi két alelnök irányítja a Magyar Rádiót, megosztva az elnöki posztról négy év után tegnap távozó Hajdú István jogkörének többségét. Értesülésünk szerint a műsorokért és a külső kapcsolatokért felelős Juhász Judit, illetve a gazdasági, műszaki területet irányító Papp Miklós is távozni akartak posztjukról, a hosszabbítást csak Hajdú kérésére vállalták. Megbízatásuk az új elnök hivatalba lépésétől számított egy hónapig tart. Ennek időpontja bizonytalan, a múlt heti sikertelen választási procedúra után a kuratórium 30 napon belül ígéri új pályázat kiírását. A búcsúzó Hajdú István az elmúlt négy év legnagyobb eredményének azt tartja, hogy a Magyar Rádiót az időközben több mint két és félszeresére növekedő médiapiac sem kényszerítette térdre. A kezdetben veszteséges intézmény tavaly már kétszázmilliós nyereséget termelt, a regionális adások ideje három-öt óráról tizenhat órára növekedett, mint ahogyan tízre bővült a stúdiók száma is, ahonnan tizenhárom nyelven sugároznak műsorokat. Az ötszáz fős létszámleépítést is nagyobb megrázkódtatás nélkül végezték el. A volt elnök az elkerülhetetlen, hosszú távú feladatok között említette a rádió jelenlegi épületének átalakítását vagy egy új központ kialakítását, digitális archívum létrehozását, valamint új műsorkészítő szervezet, műsorszerkesztési módszer, valamint bér- és jövedelemrendszer megvalósítását. A megjelölt feladatok végrehajtása azonban az átmeneti irányítás miatt bizonytalanná vált, a két alelnök várhatóan nem vállal fel ilyen súlyú döntéseket. Juhász Judit lapunknak megerősítette, hogy a rádió napi munkája és a nyugalom biztosítása mellett az alapvető döntéseknek csak az előkészítését tervezik, a kidolgozott alternatívák közül a remélhetően minél hamarabb hivatalba lépő új elnöknek kell döntenie. Értesülésünk szerint szintén csúszhat a Kossuth adó nyugati URH-s sugárázása is, amit Hajdú régóta tervezett. Hajdú tegnap nem zárta ki annak a lehetőségét, hogy részt vesz az újabb pályázaton, bár még nem döntött véglegesen. Hasonlóan válaszolt lapunk megkeresésére Kondor Katalin, a Kossuth adó főszerkesztője is, aki a kormánypártiakból álló kuratóriumi elnökség jelöltje volt a pályázaton, a társadalmi szervezetek delegáltjainak kétharmados támogatását azonban már nem kapta meg. Kondor szerint pályázata vállalható volt, „azon nem szabad megsértődni, hogy végül nem nyertem.” Hajdú és Kondor tegnap még vitába bonyolódott, a távozó elnök ugyanis tájékoztatóján kérdésre közölte: nem értett egyet a Kossuth adó főszerkesztőjével a rendszeres szerdai miniszterelnöki interjúk megformálásában, azaz nem azonos időpontban, nem azonos kérdezővel képzelte el a rádió elnöke a műsort, hanem a közvéleményt foglalkoztató kérdések felvetődésekor, valamint a témában járatos szakújságíróval. Mint mondta, azért nem avatkozott be a kivitelezésbe, mert egy folyamatot indított volna el. Kondor ugyanakkor közölte: neki az elnök soha nem jelezte, hogy bármiféle problémája lenne a szerdai interjúkkal, amelyek ráadásul még elődje idején indultak el. Az adófőszerkesztő leszögezte, fontosnak tartja, hogy a mindenkori miniszterelnök kifejthesse véleményét az aktuális kérdésekről. HZ