Magyar Hírlap, 2000. augusztus (33. évfolyam, 178-204. szám)

2000-08-21 / 195. szám

2 Magyar Hírlap VILÁGHÍRADÓ (MTI) Elindult haza az a három malajziai férfi, akit a hét vé­gén bocsátottak szabadon Jolo szigetén az Abu Szajjaf cso­porthoz tartozó iszlám szeparatisták. A három férfi és egy Fü­­löp-szigeteki asszony, akit az emberrablók még pénteken ad­tak át a manilai kormány küldöttének, csak vasárnap hajnal­ban indulhatott útnak Zamboanga városába, ahol a férfiakat Malajzia nagykövete várta. Hírügynökségi jelentések szerint a szabadon bocsátás hátterében az áll, hogy Líbia - amely je­lentős szerepet játszik a manilai kormány és a muzulmán lá­zadók közötti tárgyalásokon - megfenyegette a tárgyaló fele­ket: felhagy közvetítői szerepével, ha negyvennyolc órán be­lül nem sikerül kézzelfogható eredményt elérni. Spanyolországi terroristamerénylet (MTI) Vasárnap két újabb áldozatot szedett az ETA baszk­földi terroristaszervezet merényletsorozata: tagjai csend­őrök járművét robbantották fel. A merénylet az észak-spa­nyolországi Huesca tartományban, Salient de Gallegóban történt: a gépkocsi állítólag akkor robbant fel, amikor a két tiszt járőrözni indult. Egyikük, egy 20-as éveiben járó csend­őrnő a helyszínen meghalt, társa később halt bele sérülései­be a kórházban. Ezzel tizenegyre emelkedett az ETA által tavaly december óta meggyilkoltak száma. FOTÓ: REUTERS Csecsen választások rakétákkal A Csecsenföldön vasárnap megrendezett dumaválasztá­sokat csak szórványosan za­varták meg incidensek: kilenc választókörzetet ért aknave­­tős és gépfegyveres támadás az éjszaka folyamán, és több pokolgépet is hatástalanítot­tak az orosz utászok. Az orosz belügyi szervek a csecsen fegyveres akciókkal kapcsolatban felhívták a fi­gyelmet arra, hogy Hattab hírhedt osztagparancsnok félmillió dollárt kapott kül­földről a választás meghiúsí­tására. Ennek ellenére vasár­nap délig nem történt komo­lyabb incidens - igaz, rendkí­vül szigorúak a biztonsági in­tézkedések és a szavazás nyugodtan zajlik a köztársa­ság 385 választókörzetében. A választás napjára meg­erősítették az orosz ellenőrző pontokat, gyakorlatilag tilos minden járműközlekedés, és a polgárok sem hagyhatják el állandó lakhelyüket. A fonto­sabb orosz hadállások felett állandóan helikopterek kö­röznek, amelyek az erdősé­gekre is figyelmeztető csapá­sokat mérnek a szövetségi tü­zérséggel karöltve. Figyelemre méltó viszont a hankalai orosz parancsnok­ságnak az a vasárnapi beje­lentése, hogy Alleroj közelé­ben egy teljesen hadra fogható T-72-es páncélost fe­deztek fel, amelynek lövegét a szakadárok Centoroj falura irányozták. Orosz adatok sze­rint az éjszaka tíz esetben ér­te fegyveres támadás a groz­­niji szövetségi ellenőrző pon­tokat. Csecsenföld egyetlen dumaképviselőt küld az orosz alsóházba. Most pótolják az országosan tavaly december­ben megtartott parlamenti választást, amelyet akkor a harci cselekmények miatt el kellett halasztani a köztársa­ságban. Összesen 485 000 sza­vazópolgárt vettek fel a vá­lasztási névjegyzékbe, de sza­vazhat a köztársaságban ál­landó jelleggel állomásozó 23 000 orosz katona is. A mandátumért 13 jelölt ver­seng, de igazából csak két Moszkva-barát politikusnak van esélye a képviselőség el­nyerésére. Amin Oszmajev Vlagyimir Putyin orosz ál­lamfő csecsenföldi elnökvá­lasztási stábjának vezetője volt az év eleji kampány so­rán, és élvezi a Kreml feltét­len bizalmát. Lecsa Maho­­madov pedig a Kreml-párti Egység mozgalom helyi veze­tője. Bírja a vele rokonságban lévő Biszlan Gantamirovnak, a csecsen milícia parancsno­kának a támogatását. MTI A norvég búvárok levegőt sejtenek a Kurszk vészkijárata mögött Egész éjjel küzdöttek az atom-tengeralattjáró megnyitásáért - Putyin burkoltan elismerte a hibákat Folytatás az 1. oldalról Az orosz kommunikáció to­vábbra is zavaros. A Reuters hírügynökség tegnap 18 óra után azt jelentette, hogy nor­vég vélemények szerint le­hetséges kinyitni a csapóaj­tót, majd öt perc múlva orosz forrásokból már arról szá­molt be, hogy a baleset során az ajtó olyannyira megsérült, hogy felnyitására semmi esély nincs. Az már koráb­ban bizonyossá vált, hogy a helyszínre szállított különle­ges brit mini-tengeralattjáró, az LR5 nem képes csatlakoz­ni az összeroncsolódott Kurszkhoz. Lapunk kérdésére a nor­vég katonai szóvivő elmond­ta, hogy az a norvég hajó, amely szombaton regisztrálta a két robbanást, kifejezetten a bejelentett orosz hadgya­korlat megfigyelésére ment ki a Barents-tengerre­­ a szo­kásoknak megfelelően. Egy katonai parancsnokság alatt lévő kutatóhajóról van szó, amely csak a robbanás tényét észlelte, de mivel a katonai hadgyakorlaton meglehető­sen sok rakétát és torpedót kilőttek az orosz hajók és ten­geralattjárók, nem tűnt fel a Kurszk robbanása. A baleset okairól nyolc nap után is csak találgatások vannak. Oroszországban könnyes szemmel, összeszorult szívvel figyelik a Kurszk tragédiáját, de a tengerészek mindent megtesznek bajtársaik kisza­badításáért - jelentette ki va­sárnap Vlagyimir Putyin. Az orosz elnök a Kurszk balese­tének nyolcadik napján fo­galmazott először ilyen tragi­kus szavakkal. Gyakorlatilag elismerte az orosz mentőegy­ségek tehetetlenségét. „Saj­nos néha nem mi, hanem ma­guk az események diktálják a helyzet alakulásának logiká­ját. Azonban az utolsó pilla­natig mindent megteszünk azok megmentéséért, akiket meg lehet menteni, harcolni fogunk minden egyes tenge­rész életéért, és reményke­dünk a legjobbakban” - je­lentette ki. Az orosz elnök most elő­ször tett említést a legénység hozzátartozóiról, akiknek se­­gítséget és támogatást ígért. Az államfőt számtalan bírá­lat érte, hogy a Kurszk balesete ellenére Szocsiba vonult szabadságra, és nem is látogatott el a tragédia hely­színére. Nemcsak a sajtó, ha­nem politikusok - köztük Mi­hail Gorbacsov volt szovjet vezető, Jurij Luzskov moszk­vai polgármester és Borisz Nyemcov, a Jobboldali Erők Szövetségének vezetője - rótták fel Putyinnak, hogy súlyos politikai hibát köve­tett el, még akkor is, ha félre­tájékoztatták vagy alulérté­kelte a következményeket az első napokban. Paul Stefan Dinesse norvég mélyvíz­­búvár bevetés előtt a nagy nyomású kamrában fotó: reuters Lapunkat rendszeresen szemlézi Magyarország legnagyobb médiafigyelője, az »OBSERVER« OBSERVER BUDAPEST MÉDIAFIGYELŐ KFT. 1084 Budapest Vill., Auróra u. 11., telefon: 303-4738, fax: 303-4744, Internet: www.observer.hu Magyar Hírlap POLITIKAI NAPILAP JAA MARQUARD MEDIEN FŐSZERKESZTŐ: KOCSI ILONA Főszerkesztő-helyettesek: Frank Róbert, Kis Zoltán Lapszerkesztők: Popovics Gizella, Szerdahelyi Csaba, Szluka Márton Rovatvezetők: Gréczy Zsolt (kultúra), Kiss László (sport), Makai József (publicisztika), Szigeti Tamás (fotó), Szombathy Pál (belpolitika), Újvári Miklós (külpolitika), Vitéz F. Ibolya (gazdaság) KIADÓ: JÜRG MARQUARD Kiadja a Magyar Hírlap Könyv- és Lapkiadó Rt., Jürg Marquard svájci kiadóvállalat-csoportjának tagja VEZÉRIGAZGATÓ: L. KELEMEN GÁBOR Hirdetési igazgató: Komjáthy Katalin Terjesztési igazgató: Bobák Márta • Telefon: 470-1100 PR- és reklámigazgató: Saras Erika • Telefon: 470-1105 Grafikai Stúdió-vezető: Sándor János Számítógépes rendszergazda: Kiss Árpád Szerkesztőség: 1145 Budapest, Szugló u. 14. • Telefon: 470-1233, fax: 470-1296 Kiadóhivatal: 1145 Budapest, Szugló u. 14. Hirdetési igazgatóság: 1145 Budapest, Szugló u. 14. Telefon: 470-1133, fax: 470-1136 Hirdetésfelvétel, telefon­ fax: 470-1166,470-1178 Ügynökségi referens telefon: 470-1138, fax: 470-1143 Magazincsoport telefon: 470-1137, fax: 470-1143 Terjeszti a HÍRKER Rt. és a Nemzeti Hírlapkereskedelmi Rt. Előfizetésben terjeszti a Magyar Posta Rt. Nyomtatás: Magyar Hírlap Rt./Marquard Színes Nyomda Nyomdaigazgató: Bertalan László HU ISSN 0133-1906 HU ISSN 0237-3807 A hirdetések tartalmáért a lap nem vállal felelősséget! LAPUNK 2000-BEN ÉRVÉNYES ELŐFIZETÉSI DÍJAI Kiadónál történő előfizetés esetén Postai előfizetés Magánszemélyeknek közületeknek esetén 1 hónapra - - 1400 R negyedévre 3800 R 4200 Ft 4200iR félévre 7200 Ft 8400 Ft 8400 R lévre 14000 Ft 16800 R 16800 R Előfizethető a kiadónál: Magyar Hírlapterjesztési osztály, telefon: 470-1202, fax: 470-1204. E-mail: elof@mhirlap.huEzenkívül a hírlapkézbesítőknél és a Hírlap-előfizetési Irodánál (Buda­pest Vill., Orczy tér 1., levélcím: HELIR, Budapest 1900), Budapesten a Magyar Posta Rt. Hírlapelőfizetési és Elektronikus Posta Igazgatósága kerületi ügyfélszolgálati irodáin, vidéken a postahivatalokban. Előfizetés külföldre: Batthyány Kultur-Press Kft., 1014 Budapest, Szentháromság tér 6., telefon/fax: 00-36-1-201-8891, E-mail: batthyany@kultur-press.hu HATTER A trepcai ólombánya mindenkinek kell A belgrádi kormány nem ok nélkül tiltakozik a Biztonsá­gi Tanácsnál amiatt, hogy a KFOR a napokban, súlyos környezetszennyezés címén, ellenőrzése alá vonta a trep­cai ólom- és higanybánya zvecani feldolgozóját és leállít­tatta a termelést. Ennek következtében ugyanis Szerbia igen jelentős bevételtől esik el, lévén, hogy a zvecani üze­mekben évente 6500 tonna ólmot, ezenfelül három tonna aranyat és ezüstöt termelnek ki. A Kosovska Mitrovica közelében levő Trepca nem kö­zönséges bányakombinát, hanem stratégiai fontosságú lé­tesítmény, a déli tartomány legjelentősebb gazdasági szervezete, amely a háborút megelőzően tizenkétezer embert (zömében albánokat) foglalkoztatott. Nem csoda, hogy Belgrád mindenáron ragaszkodik Trepcához és ál­talában a tartomány északi, zömében szerbek lakta bá­nyavidékéhez. Kész lenne akár ketté is osztani Koszovót, csakhogy megtarthassa az itt levő rendkívül gazdag érc- és szénbányákat, a hozzájuk tartozó erőművekkel. Ter­mészetesen az albánok is tisztában vannak a vidék jelen­tőségével, ez magyarázza ismétlődő kísérleteiket, hogy visszatérjenek az Ibar folyótól északra fekvő területekre, amely a háború során szerb gettóvá alakult és Belgrád be­folyása alá került. Az albán vezetők hallani sem akarnak a többségében albánok lakta tartomány, Koszovó meg­osztásáról. A szerb propaganda azt állítja, hogy a pristinai ideig­lenes ENSZ-kormányzat számára „az állítólagos” kör­nyezetszennyezés csak ürügy volt a zvecani ólomfeldol­gozó lefoglalására, hiszen a háttérben a Trepca ügyében érdekelt nyugati tőke hódító törekvései húzódnak meg. A Politika tegnap azt írta, hogy Soros György, a Nemzet­közi Kríziscsoport tagjaként már tavaly sürgette a bánya­üzem ENSZ-ellenőrzés alá vonását. A Nyugat nem vélet­lenül választotta meg az időpontot sem, véli a belgrádi kormánylap: a jugoszláviai választások előtt igyekszik elégedetlenséget kelteni a szerbek körében vezetőik iránt. A trepcai gyárkémények mérgező füstje, a megen­gedettnél és a nemzetközi normáknál kétszázszor na­gyobb ólomkoncentráció a jelek szerint senkit sem izgat különösképpen. J. Garai Béla KÜLFÖLD ­ ígéretek és oldalvágások az elnökjelöltek beszédeiben Mindkét amerikai elnökjelölt élete legfontosabb beszédének nevezte az úgynevezett elfogadási beszédet, amelyben vál­lalta pártja jelölését az elnökségre. A témák a belpolitika szociális kérdéseit ölelik fel, a külpolitika csak a katonai kiadások kapcsán kerül szóba. Az ígéretek között sok az átfedés. Az alábbiakban szemelvényeket közlünk a beszé­dekből. AZ ORSZÁG JELENLEGI HELYZETÉRŐL Bush: Alig egy évtizede véget ért a hidegháború, Reagan és Bush elnökök vezetésével leomlott a fal. De ahelyett, hogy a Clin­ton—Gore-adminisztráció megra­gadta volna ezt a pillanatot, elfe­csérelte azt. Az amerikai hatalom állandó eróziójának és az ameri­kai befolyás elbizonytalanodásá­nak voltunk tanúi. Bush: Jó emberek vitatkozhatnak ebben az ügyben, de biztosan egyetérthetünk az élet igenlésé­nek lehetőségeiben, az örökbe­adás támogatásában... És ha a kongresszus törvényt fogad el a részleges abortusz ellen, azt alá fogom írni. Bush: Az azonos méret nem illik mindenkire, ha gyermekeink okta­tásáról van szó, ezért a helyi isko­lákat a helyi embereknek kell el­lenőrizniük. És azoknak, akik az önök adódollárjait elköltik, elszá­­moltathatónak kell maradniuk. Ha egy iskolakerület szövetségi támogatást kap a szegény gyer­mekek oktatására, akkor azt vár­juk tőlük, hogy tanuljanak. És ha ezt nem teszik, a szülőknek kell adni a pénzt, hogy mást válasszanak. Gore: A történelem legnagyobb deficitjével szemben ma a legna­gyobb nyereséget mondhatjuk magunkénak, soha nem volt ennyi ingatlantulajdonos, generá­ciók óta ma a legkisebb az inflá­ció, és a munkahelyek elveszté­se helyett ma 22 millió új munka­helyet teremtettünk, magasabb családi bevételeket. Gore: És hadd legyek egyértel­mű: védeni fogom az anyák vá­lasztási jogát. Gore: Bátor tettekre vállalko­zunk, hogy a világ legjobb iskoláit mondhassuk magunkénak... Harcolni fogok az iskolák forra­dalmi javulásáért, a magasabb követelményekért, azért, hogy minden osztályteremben telje­sen képzett tanár dolgozzon, hogy minden új tanárt értékelje­nek, és hogy a tanárok meg­kapják a továbbképzést. Bush: A fiatalabb dolgozóknak azt mondom: megadjuk a lehető­séget, az esélyt, hogy jövedelem­­adójuk egy részét megbízhatóan, felelősen befektessék... Csök­kenteni fogjuk a jövedelemadó al­só kulcsát 15 százalékról 10 szá­zalékra, és megduplázzuk a gyer­mekhitelt. Bush: A világnak szüksége van Amerikai erejére és vezető szere­pére. Az amerikai fegyveres erők­nek jobb felszerelésre, jobb ki­képzésre és jobb fizetésekre van szüksége. Meg fogjuk adni a ka­tonaságnak azokat az eszközö­ket, amelyekkel fenntarthatják a békét. Bush: Midlandben, ahol felnőt­tem, a város jelszava az volt: határ a csillagos ég.... Ez a háttér többet adott nekem egy mentalitásnál. Vi­lágnézetet adott: optimizmust, ön­bizalmat, hogy kemény munkával mindenki sikeres lehet. Bush: Ha ellenfelem ott lett volna a holdraszállásnál, akkor az egy „veszélyes rakétaterv” lett volna. „Ha ott lett volna, amikor Edison kipróbálta az izzólámpát, akkor az egy „veszélyes gyertyaellenes terv” lett volna... Most Franklin Delano Roosevelt pártját vezeti, de az egyetlen dolog, amit ajánl, az az aggodalom maga. Ez a né­zőpont sok washingtonira jellem­ző, akik mindig meglátják az alag­utat a fény végén. Gore: Az államháztartás nyeresé­ge lehetővé teszi számunkra, hogy több célzott adócsökkentést adjunk a dolgozó családoknak, nemcsak azért, hogy segítsünk nekik megtakarítani a főiskolára, hanem hogy kifizethessék egész­ségbiztosításukat és gyermek­­gondozásukat. Gore: Meg fogom őrizni Amerika védelmi erejét. Biztosítani fo­gom, hogy fegyveres erőink to­vábbra is a legjobban felszerel­tek, a legjobban képzettek és a legjobban vezetettek legyenek az egész világon. Gore: Tudom, néha azt mondják rólam, túl komoly vagyok, túl so­kat beszélek a politikáról... De az elnökség több, mint népszerűsé­gi verseny. Az elnökség minden­napos munka az emberekért. Gore: Harcolni fogok a vényköte­les gyógyszerek olcsóbbá téte­léért, és a másik oldal nem fog. Ők a nagy gyógyszergyáraknak fogják adni a kedvezményeket. Ez a különbség ezen a választá­son. Ők a hatalmasokért vannak. Mi a népért vagyunk... Nagy do­hánygyárak, nagy olajvállalatok, nagy szennyezők, gyógyszergyá­rak, néha fel kell állni, és nemet mondani, hogy a családok jobban éljenek. AZ ABORTUSZRÓL AZ ISKOLÁKRÓL AZ ADÓCSÖKKENTÉSRŐL A NEMZETVÉDELEMRŐL MAGÁRÓL AZ ELLENFÉLRŐL 2000. augusztus 21., hétfő Gore átvette a vezetést Al Gore amerikai alelnök, a Demokrata Párt elnökjelöltje a párt Los Angeles-i jelöltál­lító konvenciója után meg­előzni látszik vetélytársát, George Busht, a republiká­nusok jelöltjét a népszerűségi versenyben. A Newsweek hírmagazin hét végi közvéle­mény-kutatása szerint Gore­­ra ma a választók 48 százalé­ka szavazna, míg Bushra csak 42 százalék. Két héttel ezelőtt, a repub­likánusok országos gyűlése után Bush még 11 ponttal ve­zetett Gore előtt. Az AP érté­kelése szerint a következő hetekben eldőlhet, hogy Gore képes lesz-e megtartani előnyét, illetve előretör-e. Bush és Gore között a lehető legszorosabb lesz a verseny a novemberi választásokon. A Newsweek felmérése szerint a demokrata konven­ció után Gore „erősebbnek” látszik a gazdaság, az abor­tusz, a környezetvédelem, a társadalombiztosítás, az ok­tatás, sőt még az adózás kér­déseiben is. MTI Kommentár a 7. oldalon Az alelnök előretört Bush visszavágni készül 1992 Zempléni Művészeti Napok Fő­támogató: antenna hungária Találkozunk, mint minden évben, idén is augusztus 18-26. között Rendező: LISZT FERENC KAMARAZENEKAR ALAPÍTVÁNY_________|

Next