Magyar Hírlap, 2000. augusztus (33. évfolyam, 178-204. szám)
2000-08-03 / 180. szám
2000. augusztus 3., csütörtök Készül az adatbázis a jobb tájékoztatásért A PHARE-kerettámogatások megszűnésével a kormánynak saját forrásból kell tovább finanszíroznia az unió megismertetésére indult kommunikációs stratégiát. Az Európai Információs Központok hálózata már kialakult az országban, konkrét szakmai kérdésekben azonban még nem tudnak választ adni - ismerte el Szombati Béla integrációs helyettes államtitkár. Bilkei-Gorzó Borbála Az elmúlt években több megyében is megjelentek az Európai Információs Központok, sikerült kiépíteni a hálózatot - mondta a helyettes államtitkár. Már több mint tizenkét információs központ működik Magyarországon, amelyek fenntartási költségeit eddig a PHARE- keretből és a megyei önkormányzatok költségvetéséből finanszírozták. Annak érdekében, hogy az ország összes megyéjében legyen hasonló intézmény, a Külügyminisztérium célul tűzte ki, hogy az év végéig az összes megye kapcsolódjon be a hálózatba. Ehhez a kormány kezdeti segítségként az első évben 3 millió forintot ad. A következő években pedig a pályázható összeg maximum kétmillió forint lehet. Ez igen kevés pénz, a Külügyminisztérium kommunikációs stratégiára fordítható költségvetési juttatása azonban 214 millió forint - jegyezte meg Szombati. A helyzetet nehezítheti, hogy az idén megszűnik a kommunikációs stratégiánál felhasznált PHARE-keret. Jövő évtől a kormánynak kell előteremteni a stratégia folytatásához a pénzt. A helyettes államtitkár úgy véli, hogy a belső közvélemény felkészítése az egyik legfontosabb feladata a magyar kormánynak, ezért az általános tájékoztatáson túl egyre nagyobb szükség van a konkrét, használható információk megszerzésére. A hálózat már felállt, a tényleges munka azonban csak most kezdődik. Az államtitkár-helyettes elismerte, hogy az információs rendszerek még nem igazán képesek hasznos, a lakosságot, illetve a vállalkozókat közvetlenül érintő kérdésekben tájékoztatást adni. Ennek az a fő oka, hogy nem rendelkeznek megfelelő információs háttérrel. A PHARE idén indult, utolsó két nagy programja Szombati szerint gyökeresen megváltoztatja az információs központok munkáját. A támogatott stratégiai program egyik célja, hogy az unió intézményes bemutatásán túl hasznos és kézzelfogható információkat nyújtson az érdeklődőknek. Az információszolgáltatás háttérbázisára és a telefonos információs rendszer kiépítésére 370 ezer eurót kap Magyarország. A szükséges információkat a különböző minisztériumok bevonásával szedik össze és - elmondása szerint - így nagyobb esély lesz arra, hogy egy-egy konkrét kérdésben a központok precíz tájékoztatást adjanak. Kampány a bővítésért Az Európai Unió történetének egyik legnagyobb bővítése előtt áll, ezért meg kell ismertetni mind a tagállamok, mind a felvételre jelentkező országok lakosságát a bővítés pozitív és esetlegesen negatív oldalaival egyaránt - szól az új kommunikációs program legfontosabb célkitűzése. Ennek érdekében a bizottság elfogadta a bővítés új, átfogó kommunikációs stratégiáját. A hatéves kampány költsége összesen 150 millió euró, ebből a tagjelölt országok 60 millió eurót kapnak. A pénzre azért is nagy szükség van, mert a tagállamok lakosságának egy része érezhetően nem ért egyet a bővítéssel. Az Európai Unión belüli közvéleménykutatással foglalkozó Eurobarometer felmérései szerint tíz európaiból mindössze három gondolta úgy, hogy az EU kibővítése a szervezet prioritásai közé tartozik. Az EU állampolgárai Málta és Magyarország csatlakozását támogatják leginkább, azonban a támogatottság nagy szórást mutat: míg a svédek 62 százaléka ért egyet a bővítéssel, a franciáknak csak 34 százaléka áll az ügy mellé. BGB Kétséges a közös bojkott Élesen bírálják Vuk Draskovicot A szerb ellenzék nem tudta rávenni a montenegrói kormánypártokat, hogy álljanak el a szeptemberi szövetségi választások bojkottjától. Élesen bírálják Vuk Draskovicot, aki szintén a választások ellen ágál. MH-Újvidék/1. Garai Béla A montenegrói kormánykoalíció és az egyesült szerbiai ellenzék képviselői tegnap nem tudtak közös nevezőre jutni a részvételről a közelgő döntő fontosságú voksoláson. A podgoricai tanácskozás után megtartott sajtóértekezleten Zoran Djindjic, a Demokrata Párt (DS) elnöke azt mondta, hogy a Crna Gora-i kormánypártok végleges válaszát néhány nap múlva teszik közzé, addig időt hagynak az összes körülmény mérlegelésére. Vukovic, a montenegrói Demokratikus Szocialista Párt (DPS) egyik vezetője viszont kijelentette, hogy pártjuk álláspontja nem változott, kitartanak elutasító álláspontjuk mellett. A tárgyaláson részt vett másik montenegrói párt, a Néppárt képviselője éppenséggel a belgrádi vendégeket igyekezett rávenni, hogy ők se menjenek el „a Milosevic által végrehajtott alkotmányos puccs alapján kiírt választásokra”. A tanácskozást megelőzően a podgoricai kormánykoalíció harmadik tagjának, a Szociáldemokrata Pártnak a képviselője egyenesen azzal fenyegetőzött, hogy kilépnek a kormányból, ha a partnerek eleget tesznek a szerb ellenzék követelésének. Belgrádból és a Vajdaságból kilenc párt képviselője utazott nagy reményekkel a montenegrói fővárosba, ám erőfeszítéseik - ha csak a napokban tényleg nem történik csoda - minden jel szerint hiábavalóak voltak. A montenegrói pártok beleegyezése azért is rendkívül fontos lett volna, mert Vuk Draskovic Podgorica állásfoglalásától tette függővé a Szerb Megújhodási Mozgalom (SPO) részvételét. A legnagyobb ellenzéki párt vasárnap teszi közzé végleges döntését. A szerbiai ellenzék mindazonáltal tovább készül a megmérettetésre, bár a podgoricai kudarc nyilván érzékenyen érinti majd. Belgrádban ma ismét összeülnek az ellenzéki tábor képviselői, hogy a közös választási stratégiáról és az elnökjelölt személyéről tárgyaljanak. A Danas hasábjain Vesna Pesic, a Szerbiai Polgári Szövetség (GSS) volt elnöke azt fejtegette: téved a montenegrói vezetőség, ha azt gondolja, a választási bojkott mindent megold, és abban az illúzióban ringatja magát, hogy Milosevic esetleges újabb választási győzelme után békén hagyja őket. Pesic bírálta Vuk Draskovicot is, mondván, hogy a választásoktól való elzárkózással tálcán kínálja Milosevicnek az újabb mandátumot. Szerinte Draskovicot egyszerűen ignorálni kell, és nem kell többé ellenzéki politikusnak tekinteni. Montenegrói politikusok szerb ellenzékiekkel tanácskoznak fotó: reuters - stevo vasilevic Házasság jugoszláv útlevélért MH-Újvidék A „testvéri Kínából” az utóbbi időben egyre tömegesebben érkező alkalmi árusokat nem szeretik Szerbiában. A munkanélküliek azért zúgolódnak, mert kiszorítják őket a piacokról, és filléres bóvlijukkal leverik az árakat. A Nedeljni Telegraf című kragujevaci újság mégis arról számol be, hogy már több szerb-kínai vegyes házasság köttetett, Nisben például hét ilyen frigyről tudnak. Ám korántsem szerelmi, hanem kimondottan érdekházasságokról van szó: a kínaiak így kívánják elkerülni a tartózkodási engedély beszerzésével járó hercehurcát, és idővel hozzájutni a jugoszláv útlevélhez. A lap úgy tudja, hogy az ázsiai jövevények közvetítők útján készek akár 15 ezer márkát is fizetni a legalább két évre szóló fiktív házasságért. Az egyik nisi arajelölt, aki még nem is látta, a „jövendőbelit”, így indokolta döntését a riporternek: „Nálunk bizony nagy pénz a 15 ezer márka, és nekem égető szükségem van rá. Na és mi az a két év, ameddig ez a házasság tart?” JGB „Invázió” készül Nemzetközi bűnbandák azt tervezik, hogy Magyarországon, Szlovéniában és Horvátországban „dekkoló” kínaiak ezreit csempészik be illegálisan Olaszországba, illetve Nyugat-Európába - jelentette tegnap a La Stampa című olasz lap. Az újság szerint legalább 50 ezer kínai vár a „szabad jelzésre” és akkor Szlovénia határvidékén megindulnak. Olasz kormányforrások ugyan részleteiben nem erősítették meg a La Stampa jelentését, de közölték: tudatában vannak a fenyegetésnek. KÜLFÖLD - BELFÖLD Modernizálni kell a magyar MiG-29-eseket, hogy együtt tudjanak működni a NATO légvédelmi rendszerével - közölte lapunk kérdésére Guido Venturoni, a NATO katonai bizottságának elnöke. A felújítás szükségességét erősítette meg a magyar vezérkari főnök is, hozzátéve, hogy a katonák lesznek a legboldogabbak, ha új gépeket szerez be Magyarország. Haszán Zoltán Nem szállt be a magyar légierő MiG-29-esei körüli vitába a NATO katonai bizottságának tegnap Budapesten tartózkodó elnöke, aki lapunk kérdésére mindössze annyit jegyzett meg az orosz típusról, hogy azt mindenképpen fel kell újítani, hogy együtt tudjon működni a szövetség légvédelmi rendszerével. Guido Venturoni az amerikai véleményformálóktól eltérően nem tért ki a MiG- ek használhatóságára, illetve más típusok esetleges beszerzésének szükségességre. Fodor Lajos vezérkari főnök, aki vendégét tájékoztatta a haderőreform állásáról, a MiG-ek kapcsán megjegyezte: a NATO-nak felajánlott gépek csak a korszerűsítés után tudnak részt venni a közös védelmi rendszerben. Arra a kérdésre, hogy miért írtak ki pályázatot MiG-29-esszimulátor beszerzésére, amikor esetleg más típus rendszerbe állítása is szóba kerülhet. Fodor közölte: a nemzetbiztonsági kabinet döntött arról, hogy a belátható jövőben csak egy, MiG-29-esekből álló harcászati repülőezrede lesz a Magyar Honvédségnek, ezért erre a típusra kell kiképezni pilótákat. Új gépek beszerzése nincs napirenden - tette hozzá a vezérkari főnök, aki szerint a katonák lesznek a legboldogabbak, ha új repülőgépekkel váltják ki a mostaniakat. Azonban ez magas szintű politikai döntést igényel, amely nem a Magyar Honvédség kompetenciájába tartozó kérdés - hangsúlyozta. Fodor válasz helyett mindössze széttárta a karját arra a kérdésre, hogy a közelmúltban valóban érkezett-e másik típusra vonatkozó ajánlat. A katonai bizottság elnöke és a magyar vezérkari főnök is kitérő választ adott lapunknak arra a kérdésére, hogy a NATO beleegyezését adta-e a pápai repülőtér bezárására és helyette a taszári bázis felajánlására. Fodor megerősítette azt, hogy szeptembertől megszüntetik, a 47. Pápai Vadászrepülő-ezredet, és lakat kerül a repülőtérre. Értesülésünk szerint idén is több tízmillió forintot költöttek a bezárásra váró repülőtér felújítására. Ráadásul Pápa is bekerült abba a csomagba, amelynek korszerűsítésére jelentős összegeket adott volna a NATO. Értesülésünk szerint Pápa mellett felkerült a megszüntetendő helyőrségek listájára a kalocsai kiképzőközpont is. A laktanya akkor vált hírhedtté, amikor télen több katona betegedett meg agyhártyagyulladásban, emiatt karantént rendeltek el a helyőrségben. Az októberben kezdődő laktanyabezárások leginkább Bács-Kiskun és Pest megyét érintik. Egyetért a MiG-ek felújításával a NATO-vendég Bezárják a kalocsai kiképzőtábort Guido Venturoni admirális és Fodor Lajos vezérkari főnök. Modernizálni kell a légvédelmi rendszert fotó: isza ferenc Önkormányzati gázközmű-kompenzáció Meglepetést keltett az előlegjavaslat Meglepte a lapunk által megkérdezett önkormányzati szövetségek vezetőit a kormány azon döntése, miszerint előleget fizetnek a helyhatóságoknak a gázközmű-kompenzációból. Az érdekképviseleteknél ugyanis felmerült a gyanú, hogy a pénzszűkében lévő önkormányzatok végül az őket megilletőnél kevesebb pénzt kapnak majd. Összességében mintegy 4 milliárd forintot osztanak szét az önkormányzatok között az őket megillető gázközmű-kompenzáció előlegeként - adott hírt lapunk a kormány keddi döntéséről. A kormányszóvivői tájékoztatón elhangzott, hogy 30 napjuk van a helyhatóságoknak, hogy megegyezzenek a Belügyminisztériummal az előlegről, amely egy-egy önkormányzat esetében legfeljebb 20 millió forint lesz. Az előleg alapjául az az összeg szolgál, amely az Országgyűlés jóváhagyására váró, a kompenzációról szóló törvény tervezetének mellékletében szerepel. A kormány határozatának szövegét még nem írták alá, a terv részleteiről senki sem nyilatkozhat a Miniszterelnöki Hivatalban - közölte érdeklődésünkkor a kancellária sajtóosztálya. A határozat részleteiről, például az előleg folyósításának feltételeiről a lapunk által megkérdezett önkormányzati szövetségek vezetői sem tudnak. Ők úgy nyilatkoztak, hogy meglepődtek a hír hallatán, s a tervről nem egyeztetett velük a kormányzat. Magyar Levente, a Magyar Önkormányzati Szövetségek Társulásának társelnöke értetlenségének adott hangot a döntés kapcsán, mondván, a határozat nem illeszkedik a már kidolgozott törvényjavaslathoz. Zongor Gábor, a Települési Önkormányzatok Országos Szövetségének főtitkára hozzáfűzte: korábban fel sem vetődött, hogy az állam ilyen formában fizetne az önkormányzatoknak. Sőt éppen a kormány ragaszkodott ahhoz, hogy törvényben rendezzék a helyzetet, így érthetetlen számára a mostani döntés. Zongor Gábor azt is kiemelte, üdvözli a döntést amiatt, mert így a helyhatóságok előbb juthatnak hozzá járandóságuk egy részéhez. Ennek azonban nem lehet az az ára, hogy végül kevesebbet kapjanak, mint amennyi megilleti őket - fűzte hozzá. Attól tart ugyanis, hogy az előlegfizetés kapcsán különalkura kényszerülhetnek az önkormányzatok. Az pedig felettébb aggályos, hogy az előlegfizetés alapjául a törvényjavaslatban feltüntetett összegek szolgálnának. A kormányzat képviselői elismerték ugyanis, hogy azok esetenként pontatlanok, s hogy a parlamenti vita lezárásáig egyeztetik a tételes listát az érintett helyhatóságokkal - emlékeztetett a főtitkár. DD Szilágyi Béla Nógrádi Zsolt televíziós interjúja nyomán vizsgálatot rendeltek el a hajózási társaságnál, történt-e az elmúlt években visszaélés - nyilatkozta lapunknak a Mahart Rt. vezérigazgatója. Szalma Botond közölte: évente körülbelül 1 millió tonnányi gázolajat használtak fel, amelynek 80- 90 százalékát külföldön szerzik be. Ennek az az oka, hogy például Romániában és Bulgáriában sokkal olcsóbb az üzemanyag. Itthon már hosszú ideje a Maltól és az Avantitól vásárolják a gázolajat. Ezzel az üzemanyaggal közlekednek a balatoni hajók, illetve a folyami flotta egy része. Éves költségvetésük jelentős hányadát, több mint egymilliárd forintot fordítják üzemanyag-beszerzésekre. A vezérigazgató beszámolt egy 1994-es ügyről, amely során a cég balatoni társasága egy vállalkozótól vásárolt gázolajat, ami teljesen tönkretette egyik kompjuk motorját. Legalábbis ezt feltételezték, s emiatt bírósághoz is fordultak. A pert azonban elvesztették. A Malévnál használt üzemanyagok 98 százaléka Jet Al (kerozin), ami nem szőkíthető - közölte a légitársaság szóvivője. Kocsi Margit közölte: a maradék 2 százalékot kitevő benzin-, illetve gázolajmennyiséget a multinacionális cégektől szerzik be. A gázolajat például most a Shelltől vásárolják. A kerozint immáron hosszú évek óta a Maltól szerzik be. A céghez érkező üzemanyagot szigorú vizsgálat alá vetik, s ez nemcsak a jelenlegi, hanem a korábbi időszakra is igaz. Ez azt jelenti, csak olyan üzemanyagot vesznek át, amely úgynevezett szállító-műbizonylattal rendelkezik. Ez a dokumentum tartalmazza a szállítmányra vonatkozó valamennyi paramétert. De a cég szakemberei a biztonság érdekében még mintát is vesznek. Ennélfogva lehet, hogy korábban felajánlottak szőkített gázolajat a vállalatnak, de az biztos, hogy ilyen üzemanyag nem kerülhetett a céghez - fogalmazott Kocsi Margit. A fővárosi önkormányzat tulajdonában lévő, közpénzekből működő Budapesti Közlekedési Vállalatnál nem akadt senki, aki elmondta volna, honnan szerzik be a buszok üzemanyagát. A szabadságon lévő vezérigazgatót helyettesítő Szirmai Tamás forgalmi és kereskedelmi vezérigazgatóhelyettes csupán annyit üzent sajtos munkatársával, hogy most nem kíván nyilatkozni az ügyben. Olajgate: cáfol a Malév és a Mahart Ellenőrizhető beszerzési forrásokkal rendelkeznek a megvádolt cégek Az olajügyek koronatanújaként számon tartott Nógrádi Zsolt legutóbbi tévényilatkozatában azt állította, hogy a BKV, a Malév, valamint a Mahart is kapott a szőkített üzemanyagból a ’90-es évek első felében. Utóbbi két cég cáfolta a vádakat, a közlekedési vállalat illetékese nem kívánt nyilatkozni. Keleti György szerint tiszták a titkosszolgálatok A jövő héten csak akkor ül össze a nemzetbiztonsági bizottság, ha sikerül elérni Nógrádi Zsoltot - tudta meg lapunk. Keleti György, a testület szocialista elnöke lapunknak meglepő kijelentést tett: biztos abban, hogy alaptalan a titkosszolgálatokat ért vád. Ferenczi Krisztina Az olajügyek kivizsgálására létrehozott parlamenti bizottság szocialista tagja, Tóth Károly úgy véli, egy MDF nélküli koalíciós főpróba folyik az olajügyek kapcsán, amelyben a Fidesz és a Független Kisgazdapárt a MIÉP-re cseréli fel korábbi partnerét. Lentner Csaba, a MIÉP olajbizottsági tagja a Magyar Hírlapnak elmondta, a MIÉP elvi politikája nem azonos azzal, hogy mindenáron hatalomra kerüljenek. „Amit olajügyben elkezdtünk, mindenáron tovább fogjuk vinni, mivel rengeteg új adat érkezett” - jelentette ki a MIÉP-es honatya lapunknak. Lentner elmondta, volt olyan gyanúja, hogy az MDF körül nincs minden rendben. Lentner azt tanácsolná a volt kormányzó pártnak, hogy ne mundérmentésre rendezkedjen be az MSZP-vel, hanem gondolja át a tavasszal meghirdetett Békejobb 2000 programját. Pető Iván SZDSZ-es képviselő lapunknak kifejtette: „A dolgok jelenlegi állása szerint egy ilyen feltételezés megengedhető.” A politikus ezzel a koalíciós főpróbát felvető MSZP-s elméletre reagált lapunknak. Fazekas Sándor, a Fidesz olajbizottsági tagja a Magyar Hírlapnak kifejtette: véleménye szerint minden alapot nélkülöző politikai spekulációról van szó. A fideszes képviselő lapunknak elmondta, nem érti, hogyan vetődhetett fel a légből kapott gondolat. Keleti György, a nemzetbiztonsági bizottság elnöke lapunknak elmondta, csak akkor lesz bizonyos, hogy a jövő héten összeülhet a testület, ha sikerült Nógrádi Zsoltot elérniük. A politikus nem látja értelmét annak, hogy pusztán Demeter Ervin titokminisztert hívják meg, ugyanis véleménye szerint nem lehet úgy tisztázni a szolgálatokat ért gyanút, hogy a gyanúsító nem vesz részt a folyamatban. „Biztos vagyok abban, hogy alaptalan a titkosszolgálatokat ért vád, de ezt a lehető legrövidebb időn belül tisztázni kell” - szögezte le lapunknak Keleti György. A Fővárosi Ügyészségi Nyomozó Hivatal továbbra is ismeretlen tettes ellen nyomoz a Nógrádi Zsolttal felvett parlamenti jegyzőkönyv alapján. Mint azt lapunkban korábban megírtuk, ennek nyomán Pallag László bizottsági elnök tett feljelentést a hivatalnál. Orbán Viktor bízik Pintér Sándorban Nincs kétségem, hogy nem kerül elő terhelő bizonyíték Pintér Sándorról az olajügyek kapcsán - jelentette ki Orbán Viktor miniszterelnök a Magyar Rádiónak adott szokásos szerda reggeli interjújában. A kormányfő meglátása szerint a belügyminiszter ellen mindig akkor indul támadás, amikor sikerül eredményt elérni valamelyik szervezett bűnözői csoporttal szemben. Orbán Viktor most az alvilág bankárának nevezett személy egyesült államokbeli letartóztatását értékelte ilyen esetként. A miniszterelnök reményét fejezte ki, hogy Nógrádi Zsolt vallomásának igazságtartalmára mihamarabb fény derül a bírósági termekben, részben az olajügyekben folyó eljárások, részben a megnevezettek által indított perek folyamán. Hozzátette: a kormány nem ül ölbe tett kézzel, és amint megfelelő információkhoz jut, tájékoztatást ad arról, kik állhatnak a ügy hátterében. Becsülni sem lehet a kárt A háztartási tüzelőolaj (hto) rendszerváltás óta élvezett adókedvezménye 1995 közepén szűnt meg a Horn-kormány alatt, ezzel egy csapásra literenként 34 forintról 80 forintra emelkedett a hto ára. (Történt ez azt követően, hogy sikertelennek bizonyult az 1993. áprilisi utalványrendszer bevezetése). Hogy mekkora lehet a „szőkített” gázolaj mennyisége, arról nyilvánvalóan nem készült soha hivatalos összesítés, és nem látott napvilágot becslés sem. A teljes magyarországi eladások adatait nézve, 1990 és 1995 között 5,6 millió tonnányi hto és 7,1 millió tonnányi gázolaj fogyott az energetikai adatok összegzésével foglalkozó Energia Információs Ügynökség Kht. akkori hivatalos adatai alapján. A fordulat - az említett adóemelés következtében - 1996-ban következett be, amikor hto-ból már csupán 89 ezer (!) tonnányi kelt el, míg gázolajból 1 millió 456 ezer tonna fogyott. PR Magyar Hírlap .