Magyar Hírlap, 2000. augusztus (33. évfolyam, 178-204. szám)

2000-08-03 / 180. szám

2000. augusztus 3., csütörtök Készül az adatbázis a jobb tájékoztatásért A PHARE-kerettámogatások megszűnésével a kormánynak saját forrásból kell tovább finanszíroznia az unió megismerte­tésére indult kommunikációs stratégiát. Az Európai Informá­ciós Központok hálózata már kialakult az országban, konkrét szakmai kérdésekben azonban még nem tudnak választ adni - ismerte el Szombati Béla integrációs helyettes államtitkár. Bilkei-Gorzó Borbála Az elmúlt években több me­gyében is megjelentek az Európai Információs Köz­pontok, sikerült kiépíteni a hálózatot - mondta a helyet­tes államtitkár. Már több mint tizenkét információs központ működik Magyaror­szágon, amelyek fenntartási költségeit eddig a PHARE- keretből és a megyei önkor­mányzatok költségvetéséből finanszírozták. Annak érdekében, hogy az ország összes megyéjében le­gyen hasonló intézmény, a Külügyminisztérium célul tűzte ki, hogy az év végéig az összes megye kapcsolódjon be a hálózatba. Ehhez a kor­mány kezdeti segítségként az első évben 3 millió forintot ad. A következő években pe­dig a pályázható összeg maxi­mum kétmillió forint lehet. Ez igen kevés pénz, a Külügy­minisztérium kommuniká­ciós stratégiára fordítható költségvetési juttatása azon­ban 214 millió forint - jegyez­te meg Szombati. A helyzetet nehezítheti, hogy az idén megszűnik a kommunikációs stratégiánál felhasznált PHARE-keret. Jövő évtől a kormánynak kell előteremteni a stratégia foly­tatásához a pénzt. A helyettes államtitkár úgy véli, hogy­ a belső közvélemény felkészí­tése az egyik legfontosabb feladata a magyar kormány­nak, ezért az általános tájé­koztatáson túl egyre nagyobb szükség van a konkrét, hasz­nálható információk meg­szerzésére. A hálózat már felállt, a tényleges munka azonban csak most kezdődik. Az ál­lamtitkár-helyettes elismerte, hogy az információs rendsze­rek még nem igazán képesek hasznos, a lakosságot, illetve a vállalkozókat közvetlenül érintő kérdésekben tájékoz­tatást adni. Ennek az a fő oka, hogy nem rendelkeznek meg­felelő információs háttérrel. A PHARE idén indult, utolsó két nagy programja Szombati szerint gyökeresen megváltoztatja az informá­ciós központok munkáját. A támogatott stratégiai program egyik célja, hogy az unió intézményes bemutatá­sán túl hasznos és kézzelfog­ható információkat nyújtson az érdeklődőknek. Az infor­mációszolgáltatás háttérbázi­sára és a telefonos informá­ciós rendszer kiépítésére 370 ezer eurót kap Magyarország. A szükséges információkat a különböző minisztériumok bevonásával szedik össze és - elmondása szerint - így na­gyobb esély lesz arra, hogy egy-egy konkrét kérdésben a központok precíz tájékozta­tást adjanak. Kampány a bővítésért Az Európai Unió történetének egyik legnagyobb bővítése előtt áll, ezért meg kell ismertetni mind a tagállamok, mind a felvételre jelentkező országok lakosságát a bővítés pozi­tív és esetlegesen negatív oldalaival egyaránt - szól az új kommunikációs program legfontosabb célkitűzése. Ennek érdekében a bizottság elfogadta a bővítés új, átfogó kom­munikációs stratégiáját. A hatéves kampány költsége összesen 150 millió euró, ebből a tagjelölt országok 60 mil­lió eurót kapnak. A pénzre azért is nagy szükség van, mert a tagállamok lakosságának egy része érezhetően nem ért egyet a bővítéssel. Az Európai Unión belüli közvélemény­kutatással foglalkozó Eurobarometer felmérései szerint tíz európaiból mindössze három gondolta úgy, hogy az EU kibővítése a szervezet prioritásai közé tartozik. Az EU állampolgárai Málta és Magyarország csatlakozását támo­gatják leginkább, azonban a támogatottság nagy szórást mutat: míg a svédek 62 százaléka ért egyet a bővítéssel, a franciáknak csak 34 százaléka áll az ügy mellé. BGB Kétséges a közös bojkott Élesen bírálják Vuk Draskovicot A szerb ellenzék nem tudta rávenni a montenegrói kor­mánypártokat, hogy álljanak el a szeptemberi szövetségi választások bojkottjától. Éle­sen bírálják Vuk Draskovi­cot, aki szintén a választások ellen ágál. MH-Újvidék/1. Garai Béla A montenegrói kormánykoa­líció és az egyesült szerbiai el­lenzék képviselői tegnap nem tudtak közös nevezőre jutni a részvételről a közelgő döntő fontosságú voksoláson. A podgoricai tanácskozás után megtartott sajtóértekezleten Zoran Djindjic, a Demokrata Párt (DS) elnöke azt mondta, hogy a Crna Gora-i kormány­pártok végleges válaszát né­hány nap múlva teszik közzé, addig időt hagynak az összes körülmény mérlegelésére. Vukovic, a montenegrói De­mokratikus Szocialista Párt (DPS) egyik vezetője viszont kijelentette, hogy pártjuk ál­láspontja nem változott, ki­tartanak elutasító álláspont­juk mellett. A tárgyaláson részt vett másik montenegrói párt, a Néppárt képviselője éppenséggel a belgrádi ven­dégeket igyekezett rávenni, hogy ők se menjenek el „a Milosevic által végrehaj­tott alkotmányos puccs alap­ján kiírt választásokra”. A ta­nácskozást megelőzően a podgoricai kormánykoalíció harmadik tagjának, a Szociál­demokrata Pártnak a képvi­selője egyenesen azzal fenye­getőzött, hogy kilépnek a kormányból, ha a partnerek eleget tesznek a szerb ellen­zék követelésének. Belgrádból és a Vajdaság­ból kilenc párt képviselője utazott nagy reményekkel a montenegrói fővárosba, ám erőfeszítéseik - ha csak a na­pokban tényleg nem történik csoda - minden jel szerint hiábavalóak voltak. A mon­tenegrói pártok beleegyezése azért is rendkívül fontos lett volna, mert Vuk Draskovic Podgorica állásfoglalásától tette függővé a Szerb Megúj­hodási Mozgalom (SPO) részvételét. A legnagyobb el­lenzéki párt vasárnap teszi közzé végleges döntését. A szerbiai ellenzék mind­azonáltal tovább készül a megmérettetésre, bár a pod­goricai kudarc nyilván érzé­kenyen érinti majd. Belgrád­­ban ma ismét összeülnek az ellenzéki tábor képviselői, hogy a közös választási stra­tégiáról és az elnökjelölt sze­mélyéről tárgyaljanak. A Da­nas hasábjain Vesna Pesic, a Szerbiai Polgári Szövetség (GSS) volt elnöke azt fejte­gette: téved a montenegrói vezetőség, ha azt gondolja, a választási bojkott mindent megold, és abban az illúzió­ban ringatja magát, hogy Mi­losevic esetleges újabb vá­lasztási győzelme után békén hagyja őket. Pesic bírálta Vuk Draskovicot is, mondván, hogy a választásoktól való el­zárkózással tálcán kínálja Mi­­losevicnek az újabb mandátu­mot. Szerinte Draskovicot egyszerűen ignorálni kell, és nem kell többé ellenzéki poli­tikusnak tekinteni. Montenegrói politikusok szerb ellenzékiekkel tanácskoznak fotó: reuters - stevo vasilevic Házasság jugoszláv útlevélért MH-Újvidék A „testvéri Kínából” az utób­bi időben egyre tömegeseb­ben érkező alkalmi árusokat nem szeretik Szerbiában. A munkanélküliek azért zú­golódnak, mert kiszorítják őket a piacokról, és filléres bóvlijukkal leverik az árakat. A Nedeljni Telegraf című kragujevaci újság mégis arról számol be, hogy már több szerb-kínai vegyes házasság köttetett, Nisben például hét ilyen frigyről tudnak. Ám ko­rántsem szerelmi, hanem kimondottan érdekházassá­gokról van szó: a kínaiak így kívánják elkerülni a tartózko­dási engedély beszerzésével járó hercehurcát, és idővel hozzájutni a jugoszláv útle­vélhez. A lap úgy tudja, hogy az ázsiai jövevények közvetí­tők útján készek akár 15 ezer márkát is fizetni a legalább két évre szóló fiktív házassá­gért. Az egyik nisi arajelölt, aki még nem is látta, a „jöven­dőbelit”, így indokolta dönté­sét a riporternek: „Nálunk bizony nagy pénz a 15 ezer márka, és nekem égető szükségem van rá. Na és mi az a két év, ameddig ez a házas­ság tart?” JGB „Invázió” készül Nemzetközi bűnbandák azt tervezik, hogy Magyarországon, Szlovéniában és Horvátországban „dekkoló” kínaiak ezreit csempészik be illegálisan Olaszországba, illetve Nyugat-Euró­­pába - jelentette tegnap a La Stampa című olasz lap. Az újság szerint legalább 50 ezer kínai vár a „szabad jelzésre”­­ és ak­kor Szlovénia határvidékén megindulnak. Olasz kormányfor­rások ugyan részleteiben nem erősítették meg a La Stampa je­lentését, de közölték: tudatában vannak a fenyegetésnek. KÜLFÖLD - BELFÖLD Modernizálni kell a magyar MiG-29-eseket, hogy együtt tudjanak működni a NATO légvédelmi rendszerével - közölte lapunk kérdésére Guido Venturoni, a NATO katonai bizottságának elnö­ke. A felújítás szükségességét erősítette meg a magyar ve­zérkari főnök is, hozzátéve, hogy a katonák lesznek a leg­boldogabbak, ha új gépeket szerez be Magyarország. Haszán Zoltán Nem szállt be a magyar légi­erő MiG-29-esei körüli vitá­ba a NATO katonai bizottsá­gának tegnap Budapesten tartózkodó elnöke, aki la­punk kérdésére mindössze annyit jegyzett meg az orosz típusról, hogy azt minden­képpen fel kell újítani, hogy együtt tudjon működni a szö­vetség légvédelmi rendszeré­vel. Guido Venturoni az ame­rikai véleményformálóktól eltérően nem tért ki a MiG- ek használhatóságára, illetve más típusok esetleges beszer­zésének szükségességre. Fodor Lajos vezérkari fő­nök, aki vendégét tájékoztat­ta a haderőreform állásáról, a MiG-ek kapcsán megjegyez­te: a NATO-nak felajánlott gépek csak a korszerűsítés után tudnak részt venni a kö­zös védelmi rendszerben. Ar­ra a kérdésre, hogy miért ír­tak ki pályázatot MiG-29-es­­szimulátor beszerzésére, ami­kor esetleg más típus rend­szerbe állítása is szóba kerül­het. Fodor közölte: a nemzet­­biztonsági kabinet döntött ar­ról, hogy a belátható jövőben csak egy, MiG-29-esekből álló harcászati repülőezrede lesz a Magyar Honvédség­nek, ezért erre a típusra kell kiképezni pilótákat. Új gépek beszerzése nincs napirenden - tette hozzá a vezérkari fő­nök, aki szerint a katonák lesznek a legboldogabbak, ha új repülőgépekkel váltják ki a mostaniakat. Azonban ez magas szintű politikai döntést igényel, amely nem a Magyar Honvédség kompetenciájába tartozó kérdés - hangsúlyoz­ta. Fodor válasz helyett mindössze széttárta a karját arra a kérdésre, hogy a közel­múltban valóban érkezett-e másik típusra vonatkozó ajánlat. A katonai bizottság elnöke és a magyar vezérkari főnök is kitérő választ adott lapunk­nak arra a kérdésére, hogy a NATO beleegyezését adta-e a pápai repülőtér bezárására és helyette a taszári bázis felajánlására. Fodor megerő­sítette azt, hogy szeptember­től megszüntetik, a 47. Pápai Vadászrepülő-ezredet, és la­kat kerül a repülőtérre. Érte­sülésünk szerint idén is több tízmillió forintot költöttek a bezárásra váró repülőtér felújítására. Ráadásul Pápa is bekerült abba a csomagba, amelynek korszerűsítésére jelentős összegeket adott vol­na a NATO. Értesülésünk szerint Pápa mellett felkerült a megszün­tetendő helyőrségek listájára a kalocsai kiképzőközpont is. A laktanya akkor vált hír­hedtté, amikor télen több ka­tona betegedett meg agyhár­tyagyulladásban, emiatt ka­rantént rendeltek el a hely­őrségben. Az októberben kezdődő laktanyabezárások leginkább Bács-Kiskun és Pest megyét érintik. Egyetért a MiG-ek felújításával a NATO-vendég Bezárják a kalocsai kiképzőtábort Guido Venturoni admirális és Fodor Lajos vezérkari főnök. Modernizálni kell a légvédelmi rendszert fotó: isza ferenc Önkormányzati gázközmű-kompenzáció Meglepetést keltett az előlegjavaslat Meglepte a lapunk által megkérdezett önkormányza­ti szövetségek vezetőit a kor­mány azon döntése, miszerint előleget fizetnek a helyható­ságoknak a gázközmű-kom­penzációból. Az érdekképvi­seleteknél ugyanis felmerült a gyanú, hogy a pénzszűké­ben lévő önkormányzatok végül az őket megilletőnél kevesebb pénzt kapnak majd. Összességében mintegy 4 milliárd forintot osztanak szét az önkormányzatok kö­zött az őket megillető gázköz­mű-kompenzáció előlege­ként - adott hírt lapunk a kor­mány keddi döntéséről. A kormányszóvivői tájékoz­tatón elhangzott, hogy 30 napjuk van a helyhatóságok­nak, hogy megegyezzenek a Belügyminisztériummal az előlegről, amely egy-egy ön­­kormányzat esetében legfel­jebb 20 millió forint lesz. Az előleg alapjául az az összeg szolgál, amely az Országgyű­lés jóváhagyására váró, a kompenzációról szóló tör­vény tervezetének mellékle­tében szerepel. A kormány határozatának szövegét még nem írták alá, a terv részleteiről senki sem nyilatkozhat a Miniszterelnö­ki Hivatalban - közölte ér­deklődésünkkor a kancellá­ria sajtóosztálya. A határozat részleteiről, például az előleg folyósításá­nak feltételeiről a lapunk ál­tal megkérdezett önkor­mányzati szövetségek vezetői sem tudnak. Ők úgy nyilat­koztak, hogy meglepődtek a hír hallatán, s a tervről nem egyeztetett velük a kor­mányzat. Magyar Levente, a Magyar Önkormányzati Szövetségek Társulásának társelnöke ér­tetlenségének adott hangot a döntés kapcsán, mondván, a határozat nem illeszkedik a már kidolgozott törvényja­vaslathoz. Zongor Gábor, a Települési Önkormányzatok Országos Szövetségének fő­titkára hozzáfűzte: korábban fel sem vetődött, hogy az ál­lam ilyen formában fizetne az önkormányzatoknak. Sőt ép­pen a kormány ragaszkodott ahhoz, hogy törvényben ren­dezzék a helyzetet, így érthe­tetlen számára a mostani döntés. Zongor Gábor azt is kiemelte, üdvözli a döntést amiatt, mert így a helyhatósá­gok előbb juthatnak hozzá já­randóságuk egy részéhez. En­nek azonban nem lehet az az ára, hogy végül kevesebbet kapjanak, mint amennyi megilleti őket - fűzte hozzá. Attól tart ugyanis, hogy az előlegfizetés kapcsán külön­­alkura kényszerülhetnek az önkormányzatok. Az pedig felettébb aggá­lyos, hogy az előlegfizetés alapjául a törvényjavaslatban feltüntetett összegek szolgál­nának. A kormányzat képvi­selői elismerték ugyanis, hogy azok esetenként pontat­lanok, s hogy a parlamenti vi­ta lezárásáig egyeztetik a té­teles listát az érintett helyha­tóságokkal - emlékeztetett a főtitkár. DD Szilágyi Béla Nógrádi Zsolt televíziós inter­júja nyomán vizsgálatot ren­deltek el a hajózási társaság­nál, történt-e az elmúlt évek­ben visszaélés - nyilatkozta lapunknak a Mahart Rt. ve­zérigazgatója. Szalma Botond közölte: évente körülbelül 1 millió tonnányi gázolajat használtak fel, amelynek 80- 90 százalékát külföldön szer­zik be. Ennek az az oka, hogy például Romániában és Bul­gáriában sokkal olcsóbb az üzemanyag. Itthon már hosszú ideje a Maltól és az Avantitól vásá­rolják a gázolajat. Ezzel az üzemanyaggal közlekednek a balatoni hajók, illetve a folya­mi flotta egy része. Éves költ­ségvetésük jelentős hányadát, több mint egymilliárd forintot fordítják üzemanyag-beszer­zésekre. A vezérigazgató beszámolt egy 1994-es ügyről, amely so­rán a cég balatoni társasága egy vállalkozótól vásárolt gázolajat, ami teljesen tönk­retette egyik kompjuk motor­ját. Legalábbis ezt feltételez­ték, s emiatt bírósághoz is for­dultak. A pert azonban el­vesztették. A Malévnál használt üzemanyagok 98 százaléka Jet A­l (kerozin), ami nem szőkíthető - közölte a légitár­saság szóvivője. Kocsi Margit közölte: a maradék 2 százalé­kot kitevő benzin-, illetve gázolajmennyiséget a multi­nacionális cégektől szerzik be. A gázolajat például most a Shelltől vásárolják. A kero­zint immáron hosszú évek óta a Maltól szerzik be. A céghez érkező üzem­anyagot szigorú vizsgálat alá vetik, s ez nemcsak a jelenle­gi, hanem a korábbi időszak­ra is igaz. Ez azt jelenti, csak olyan üzemanyagot vesznek át, amely úgynevezett szállí­tó-műbizonylattal rendelke­zik. Ez a dokumentum tartal­mazza a szállítmányra vonat­kozó valamennyi paramétert. De a cég szakemberei a biz­tonság érdekében még mintát is vesznek. Ennélfogva lehet, hogy korábban felajánlottak szőkített gázolajat a vállalat­nak, de az biztos, hogy ilyen üzemanyag nem kerülhetett a céghez - fogalmazott Kocsi Margit. A fővárosi önkormányzat tulajdonában lévő, közpén­zekből működő Budapesti Közlekedési Vállalatnál nem akadt senki, aki elmondta volna, honnan szerzik be a buszok üzemanyagát. A szabadságon lévő ve­zérigazgatót helyettesítő Szirmai Tamás forgalmi és kereskedelmi vezérigazgató­helyettes csupán annyit üzent sajtos munkatársával, hogy most nem kíván nyilat­kozni az ügyben. Olaj­gate: cáfol a Malév és a Mahart Ellenőrizhető beszerzési forrásokkal rendelkeznek a megvádolt cégek Az olajügyek koronatanújaként számon tartott Nógrádi Zsolt legutóbbi tévényilatkozatában azt állította, hogy a BKV, a Malév, valamint a Mahart is kapott a szőkített üzemanyagból a ’90-es évek első felében. Utóbbi két cég cáfolta a vádakat, a közlekedési vállalat illetékese nem kívánt nyilatkozni. Keleti György szerint tiszták a titkosszolgálatok A jövő héten csak akkor ül össze a nemzetbiztonsági bi­zottság, ha sikerül elérni Nóg­rádi Zsoltot - tudta meg la­punk. Keleti György, a testü­let szocialista elnöke lapunk­nak meglepő kijelentést tett: biztos abban, hogy alaptalan a titkosszolgálatokat ért vád. Ferenczi Krisztina Az olajügyek kivizsgálására létrehozott parlamenti bi­zottság szocialista tagja, Tóth Károly úgy véli, egy MDF nélküli koalíciós fő­próba folyik az olajügyek kapcsán, amelyben a Fidesz és a Független Kisgazdapárt a MIÉP-re cseréli fel koráb­bi partnerét. Lentner Csaba, a MIÉP olajbizottsági tagja a Ma­gyar Hírlapnak elmondta, a MIÉP elvi politikája nem azonos azzal, hogy min­denáron hatalomra kerülje­nek. „Amit olajügyben el­kezdtünk, mindenáron to­vább fogjuk vinni, mivel ren­geteg új adat érkezett” - je­lentette ki a MIÉP-es hon­atya lapunknak. Lentner el­mondta, volt olyan gyanúja, hogy az MDF körül nincs minden rendben. Lentner azt tanácsolná a volt kor­mányzó pártnak, hogy ne mundérmentésre rendez­kedjen be az MSZP-vel, ha­nem gondolja át a tavasszal meghirdetett Békejobb 2000 programját. Pető Iván SZDSZ-es kép­viselő lapunknak kifejtette: „A dolgok jelenlegi állása szerint egy ilyen feltételezés megengedhető.” A politikus ezzel a koalíciós főpróbát fel­vető MSZP-s elméletre rea­gált lapunknak. Fazekas Sándor, a Fidesz olajbizottsági tagja a Magyar Hírlapnak kifejtette: vélemé­nye szerint minden alapot nélkülöző politikai spekulá­cióról van szó. A fideszes képviselő lapunknak el­mondta, nem érti, hogyan ve­tődhetett fel a légből kapott gondolat. Keleti György, a nemzet­­biztonsági bizottság elnöke lapunknak elmondta, csak akkor lesz bizonyos, hogy a jövő héten összeülhet a testü­let, ha sikerült Nógrádi Zsol­tot elérniük. A politikus nem látja értel­mét annak, hogy pusztán De­meter Ervin titokminisztert hívják meg, ugyanis vélemé­nye szerint nem lehet úgy tisztázni a szolgálatokat ért gyanút, hogy a gyanúsító nem vesz részt a folyamatban. „Biztos vagyok abban, hogy alaptalan a titkosszolgálato­kat ért vád, de ezt a lehető legrövidebb időn belül tisz­tázni kell” - szögezte le la­punknak Keleti György. A Fővárosi Ügyészségi Nyomozó Hivatal továbbra is ismeretlen tettes ellen nyo­moz a Nógrádi Zsolttal fel­vett parlamenti jegyzőkönyv alapján. Mint azt lapunkban korábban megírtuk, ennek nyomán Pallag László bizott­sági elnök tett feljelentést a hivatalnál. Orbán Viktor bízik Pintér Sándorban Nincs kétségem, hogy nem kerül elő terhe­lő bizonyíték Pintér Sándorról az olajügyek kapcsán - jelentette ki Orbán Viktor mi­niszterelnök a Magyar Rádiónak adott szo­kásos szerda reggeli interjújában. A kormányfő meglátása szerint a belügy­miniszter ellen mindig akkor indul támadás, amikor sikerül eredményt elérni valamelyik szervezett bűnözői csoporttal szemben. Or­bán Viktor most az alvilág bankárának ne­vezett személy egyesült államokbeli letar­tóztatását értékelte ilyen esetként. A mi­niszterelnök reményét fejezte ki, hogy Nóg­rádi Zsolt vallomásának igazságtartalmára mihamarabb fény derül a bírósági termek­ben, részben az olajügyekben folyó eljárá­sok, részben a megnevezettek által indított perek folyamán. Hozzátette: a kormány nem ül ölbe tett kézzel, és amint megfelelő információkhoz jut, tájékoztatást ad arról, kik állhatnak a ügy hátterében. Becsülni sem lehet a kárt A háztartási tüzelőolaj (hto) rendszerváltás óta élvezett adókedvezménye 1995 közepén szűnt meg a Horn-kormány alatt, ezzel egy csapásra literenként 34 forintról 80 forintra emelkedett a hto ára. (Történt ez azt köve­tően, hogy sikertelennek bizonyult az 1993. áprilisi utalványrendszer­ bevezetése). Hogy mekkora lehet a „szőkített” gázolaj mennyisége, arról nyilvánvalóan nem ké­szült soha hivatalos összesítés, és nem látott napvilágot becslés sem. A teljes magyarországi eladások adatait nézve, 1990 és 1995 között 5,6 millió tonná­nyi hto és 7,1 millió tonnányi gázolaj fogyott­­ az energetikai adatok összegzésével fog­lalkozó Energia Információs Ügynökség Kht. akkori hivatalos adatai alapján. A fordulat - az említett adóemelés kö­vetkeztében - 1996-ban következett be, amikor hto-ból már csupán 89 ezer (!) ton­nányi kelt el, míg gázolajból 1 millió 456 ezer tonna fogyott. PR Magyar Hírlap .

Next