Magyar Hírlap, 2000. augusztus (33. évfolyam, 178-204. szám)
2000-08-28 / 201. szám
Magyar Hírlap VILLANÓFÉNYBEN Emléktábla Petőfi édesanyjának (MTI) Petőfi Sándor édesanyjának, Hrúz Máriának szenteltek vasárnap emléktáblát a Túrócszentmártonhoz közeli Necpálon. A falu evangélikus templomában felavatott magyar és szlovák nyelvű táblát Hrúz Mária halálának 150. évfordulója alkalmából a Petőfi Irodalmi Múzeum, a necpáli községi hivatal és a helyi evangélikus egyházközség állította. A vasárnapi misét követő bensőséges ünnepségen Peter Majko polgármester és Jozef Havkia evangélikus lelkész köszöntötte a vendégeket, majd a költő Szüleim halálára című versét szavalták el szlovákul és magyarul. Az ünnepi beszédet Praznovszky Mihály, a Petőfi Irodalmi Múzeum igazgatója, a Magyar Írószövetség nevében pedig Kiss Gy. Csaba mondta. A necpáli emléktábla felavatásán jelen volt dr. Boros Miklós pozsonyi magyar nagykövet, ott voltak a Csemadok vezetői és több felvidéki magyar falu polgármestere. Necpálnak több híres magyar szülöttje van, köztük az egykori neves államférfi és ellenzéki politikus Justh Gyula és Petrőczy István, a Rákóczi-szabadságharc generálisa. Európa-de a népművészetért (MTI) Európa-díj a népművészetért kitüntetésben részesítette a kárpátaljai tiszapéterfalvai zeneiskola folklóregyüttesét a hamburgi Alfred Toepfer F. V. S. Alapítvány. A kitüntetést szombaton este adták át a magyar ajkú település sportcsarnokában. A díjat odaítélő kuratórium indoklásában szerepel, hogy a tiszapéterfalvai zeneiskola a folklór valós értékeit igyekszik feltárni. Bartók nyomán a tiszta forrást keresi, s a jelentős sikereket a rendkívül nehéz anyagi körülmények ellenére érte el. A zeneiskola 8-15 éves növendékekből álló, 40 tagú népzenei együttese 1986 óta működik. Repertoárja igen gazdag, a magyar zenei világon túlmenően szívesen játszik ruszin, ukrán, zsidó és cigány népzenét is. Bővül a Göcseji Falumúzeum (MTI) A zalaegerszegi Göcseji Falumúzeum egyedülálló vállalkozása a finnugor népek hagyományos építészetét bemutató szabadtéri kiállítás, melynek bővítésén jelenleg a Mari Köztársaság kilenc szakembere dolgozik, egy hagyományos paraszti portát építenek a zalai megyeszékhelyen. A szabadtéri kiállítás nyolc finnugor nép építészetének bemutatását tűzte ki célul. A hantik, a manysik és a finnek szálláshelyeinek elkészítése után most a Volga partján élő, mezőgazdasággal és erdőgazdálkodással foglalkozó marik, más néven cseremiszek egyik tradicionális lakóháza épül a skanzenban. A félmilliós népcsoport népi építészetét egy jómódú paraszti porta reprezentálja majd. A lakóházhoz nyári konyha, istálló és kocsiszín tartozik, és felépítik az úgynevezett fekete szaunát is. Az izzasztóház hagyományos változatát azért illetik a fekete jelzővel, mert a helyiségbe régen visszaáramlott a füst, és megszínezte a falakat. Az új épületegyüttes kilencmillió forintba kerül. A kiadásokat pályázati pénzekből, a Zala megyei önkormányzat támogatásából és saját bevételeiből fedezi a Zala Megyei Múzeumok Igazgatósága. A finnugor park első négy egységének átadását jövő év augusztus 20-ára tervezik. Nagyszabású őszi kiállítások Bécsben A bécsi múzeumok idén ősszel is gazdag programot, s ezen belül legalább két szenzációs kiállítást kínálnak az érdeklődőknek. A Klimt és a nők című bemutató 40 éve az első jelentős bécsi retrospektíva a nagy és népszerű szecessziós festő műveiből. A felső Belvedere-palotában szeptember 20-án nyíló kiállításon Gustav Klimt több mint száz alkotását más mesterek, köztük Manet és Munch képeivel állítják szembe a rendezők. A számítások szerint a tárlat megdöntheti a Belvedere eddigi rekordját, amelyet a francia impresszionisták kollekciója állított fel 1996-ban, 304 ezer látogatóval. A bécsi ősz másik „slágervárományos” tárlata a Bank Austria Kunstforumában látható szeptember 7-étől Pablo Picasso: alak és portré - Bernard Picasso gyűjteményének fő darabjai címmel. Itt Picasso unokájának gyűjteményéből mutatnak be mintegy száz, zömével kevésbé ismert művet. Ugyancsak nagy érdeklődésre tarthat számot a Hans Makart, a festőfejedelem című kiállítás. Makart Ferenc József császár kedvenc festője volt, s mind alkotásaival, mind történelmi kosztümökben rendezett ünnepségeivel jelentős befolyást gyakorolt kora ízlésére és divatjára. A stílszerűen az uralkodó család Hermes-villájában október 14-én nyíló kiállítás a művész azon képeit vonultatja fel, amelyeken a bécsi előkelő társaság hölgyeit örökítette meg. A Klimt-bemutatóval párhuzamosan a felső Belvedere-palotában október 5-étől Herbert Boeckl osztrák expresszionista festő művei is láthatók, míg az alsó Belvedere-ben november 21-étől tiroli gótikus falfestményeket mutatnak be. A Kunsthistorisches Museumban a nagy sikerre való tekintettel szeptember 17-éig meghosszabbították az V. Károly életét és korát bemutató, hatalmas anyagot felölelő kiállítást. December 4-én ugyanitt nyílik meg az a tárlat, amely az Iráni Nemzeti Múzeum gyűjteményével hétezer év perzsa művészetébe avatja be a látogatót. Végezetül még két csemege a gazdag kínálatból: szeptember 17-étől a Harrach-palotában a kortárs kínai keresztény művészet alkotásai tekinthetők meg, míg a bécsi Zsidó Múzeum Kelet és Nyugat között című kiállítása november 7-étől a Bécsbe költözött galíciai zsidók itteni századfordulós életébe enged bepillantást. RJ MILLENNIUMI JÁTÉK A NAP TV-BEN A múlt héten eljutottunk az újabb száz kérdés végére. Kérjük a helyes válaszokat a Magyar Hírlapból kivágva kedd estig adják postára a szerkesztőség címére. (1145 Bp. Szugló u. 14. A borítékra írják rá: Ketten ezer évről. Figyelem! Fénymásolatot nem fogadunk el!) Kérjük a címük mellé a telefonszámukat is írják oda. Nap-Tv • Magyar Hírlap A boldogtalan emberiség Manapság, amikor nem éppen az elvakult humanizmus irányítja a világot, vannak már, akik megtapasztalták Giacomo Leopardi gróf keserű igazságát: „Sokan egyidejűleg akarnak veled becstelenül viselkedni, s azt is elérni, hogy gyűlöletüktől való félelmedben egyfelől ne gördíts akadályokat becstelenségük elé, másfelől ne tartsd őket becstelennek.” Leopardi, ez a hallatlanul okos, tehetséges, széles körűen művelt, de súlyosan beteg, testi fogyatékosságával küszködő, XIX. század eleji olasz tudós, költő és filozófus azon bátrak egyike volt, aki ki merte mondani szellemi stúdiumai végeredményét, még akkor is, ha a konklúziók mélységesen és reménytelenül kiábrándítóak voltak az emberiségre nézve. Nem is citálják folyton, nálunk végképpen nem. Ha szóba kerül végre, akkor gondolkodóként legalábbis a pesszimista vagy a könyörtelen jelzőt kell viselnie. Nem lepődne meg rajta, nem is tiltakozna ellene, pedig cseppet sem érezte ő búskomornak vagy enerváltnak magát, csak a világot és benne az embereket vizsgálta meg elfogultságoktól mentesen. Aztán kialakította a dolgokról a véleményét. Utolsó műve, a Pensieri - Gondolatok, Ördögh Éva gondos fordításában és előszavával, az Eötvös József Kiadó „Eötvös Klasszikusok” sorozatában jelent meg kétnyelvű könyvként. Aktuálisabb mint valaha. Szó van benne - rövid, néha csak pár soros, ám esszencia sűrűségű tanulságok formájában - többek között a neveltetésről, a szülőkről, a tanítókról, az ifjúság őszinte bájáról és könyörtelen elmúlásáról, a hírnév talmi voltáról, a világ felszínesség iránti vonzalmáról, az igazság mindenkori durva elleplezéséről, az emberek egymás közötti viszonyának galádságairól, az erkölcsök erkölcstelenségéről és az önáltatásról. Az utóbbiról így ír: „Az emberek szükségszerűen nyomorultak, de elszántan hiszik, hogy véletlenül azok.” Alighanem akad olyan olvasója itt és most is, aki nem parttalan pesszimizmusnak, hanem a kérlelhetetlen tisztánlátásnak gondolja Leopardinak a becsületes emberről szóló megállapítását: „A világon azokat tartják talpig becsületes embereknek, akiktől, ha bizalmas viszonyba kerülsz velük, anélkül hogy bármilyen szívességet remélnél, legalább nem kell semmilyen aljasságtól tartanod.” És így tovább száztizenegy gondolaton át. Giacomo Leopardi könyvének főszereplője, ahogyan a tudósok állítják, a modern ember és kora. Másfélszáz év után szembenézhetnénk vele. SZK Vademberek a lakatlan szigeten Tekintélyes méretű uszály felé közeledünk a Szentendreisziget közelében, a nap égető, a szél pedig majdnem elröpít. Az uszály a Vademberek című film forgatásának egyik fő színhelye, ahol éppen Cserhalmi György és Schell Judit egyik romantikus búcsúját veszi föl Szalai András operatőr. Szurdi Miklós rendező következetesen már a tizedik újrafelvételt instruálja, ám a szél ismét közbeszól. A hajó oldalán csimpaszkodó vaslétrák zaja szakítja meg a feszített tempóban haladó munkát. „Már régen nem forgattam, úgy éreztem annyi filmvásznon töltött év után biztosan meguntak a nézők, de most örömmel vágtam bele ebbe a filmbe - mondja Cserhalmi György, a produkció egyik főszereplője -, hiszen most tudatosult bennem, hogy mindeközben felnőtt egy új generáció, ami tehetséges színészekből áll, és akik valóban mindent vagy még annál is többet tesznek azért, hogy szerepüket hitelesen formálják meg.” A négy a történet szerint szakmájában sikeres fiatalembert alakító színész - Kamarás Iván, Lippai László, Szabó Győző és Szakács Tibor - közül az utóbbinak ez az első komoly filmszerepe. Az első pár nap - elmondása szerint - nagyon nehéz volt, hiszen a filmezés alapvetően más mint a színpadi játék, de színésztársai sokat segítettek neki, és hamar felvette a filmes ritmust. A történetet rengeteg akciójelenet színesíti, melyeket mind maguk a színészek játsszák. A felvételek előtt kaszkadőr készítette fel őket, de még így is beszereztek néhány horzsolást a verekedések felvételénél. A mobildíszletet, amely pillanatok leforgása alatt tud átváltozni farakásból táborhellyé, Mátyássy Félix Péter látványtervező készítette. Bán Róbert és Békés Pál forgatókönyvírók először Emesének, a patikusnőnek - akit Schell Judit alakít -, csupán mellékszerepet szántak, de miután a várható nézőkön előre tesztelték a történetet, rájöttek, hogy a nő szerepének nem csupán a férfivágyak személytelen tárgyát kell jelentenie, hanem arra is kíváncsi a közönség, mi motiválja anyaként és önálló értelmiségi nőként a cselekedeteit. A színésznő fiát a filmben Dósa Mátyás alakítja. A kisfiúnak a lovaglós, evezős jelenetek nem okoztak gondot, hiszen több éven át sportolt. Szurdi Miklós úgy érzi, valóban időszerű az emberekben lappangó rejtett agresszivitás megjelenéséről filmet készíteni, hiszen ezzel a problémával szinte mindennap találkozhatunk. A rendező szerint a most készülő filmben talán kevesebb lesz a durvaság és a trágár beszéd, mint az életben lejátszódó emberi konfliktusokban. A film négy fiatalember története - akik szokásos nyári horgászprogramjukat töltik a lakatlan szigeten, és egy félreértésből adódóan azt hiszik, a Predragot, a szerb uszály gazdáját alakító Cserhalmi György ellopta a legjobb horgászbotjukat, és ezután bosszúszomjasan a matróz életére törnek. A Csák Gyula A tolvaj és a bírák című elbeszéléséből készült forgatókönyv még így a forgatás utolsó heteiben is nyitott, tehát mindenki számára meglepetést jelenthet majd a jövő év elejére tervezett bemutató a mozikban. Szepesi Krisztina Időszerű az emberekben lappangó rejtett agresszivitás megjelenéséről filmet készíteni, hiszen ezzel a problémával szinte mindennap találkozhatunk. Forgatás az uszályon: Schell Judit és Cserhalmi György FOTÓ: SZIGETVÁRY ZSOLT Szarka Klára Kétszáz éve született Henry Fox Talbot, a fényképezés egyik feltalálója. Ünnepelhetnénk őt az asszirológia tudományának egyik megalapozójaként, mert a fényképezéssel időnként felhagyva, komoly eredményeket ért el az akkor születő ókori nyelvészetben, de a matematika tudományában és a műszaki hőtanban is. A legenda szerint ügyetlen rajzkészsége inspirálta őt a fotográfiai kutatásokban. Amikor egyszer a Comói-tó festői szépségét akarta megörökíteni, és az akkoriban oly kedvelt rajzolást segítő berendezés segítségével is csak szánalmas ábrát tudott előállítani, akkor határozta el, hogy ki fog dolgozni egy olyan eljárást, amellyel azok is élethűen „rajzolhatnak”, akik egyébként ügyetlenek az ilyesmiben. Éveken keresztül kísérletezett különféle fényérzékeny anyagokkal, amelyeken maguk a tárgyak közvetlenül hagynak lenyomatot, aztán ezeket az anyagokat belehelyezte a camera obscurába (ennek az optikai elvét már az ókorban is ismerték), minden fényképezőgépek ősébe, és 1839-re A fényképezés egyik feltalálójának évfordulójára Kétszáz éve született Talbot a fény, az optika és a kémia segítségével „rajzolt le” a világból szinte bármit. Amikor hírét vette, hogy egy francia páros, Niépce és Daguerre más módszerrel, de hasonló eredményre jutott, és a francia kormány ráadásul gyorsan közhírré is tette a felfedezést, elkeseredett ugyan, de folytatta a munkát. Hamarosan kiderült, hogy a dagerrotípia (a franciák eljárása) nem sokszorosítható, szemben az övével, amelyik az első negatív-pozitív fényképező eljárás volt a világon. A világ első fotókönyvét viszont ő adta ki, ebben senki sem előzte meg. A természet ironja című többkötetes műben Talbot olyan profetikusan szól a fényképezés jövőjéről, hogy meghökkenti a mai olvasót is. Komoly eredményeket ért el még többek között a panorámafotózásban, a sztereófelvételek készítésében, a fényképek nyomdai sokszorosításának megoldásában, az elektromos villanófény használatában is. Eljárását ő eredetileg kalotípiának (szép rajzolatnak) hívta, ma már - tiszteletből - talbotípiának mondjuk. 1877-ben megbecsült tudósként hunyt el. Henry Fox Talbot KULTÚRA Egy szenzációs felfedezés bemutatója Izraeli filmnapok a Művész moziban A Zsidó Nyári Fesztivál keretében ma kezdődik az izraeli filmnapok a Művész moziban. A szeptember 3-áig tartó sorozat alatt hét izraeli produkciót láthatnak majd az érdeklődők, melyek között szerepel a tavalyi fesztiválon nagy sikerrel bemutatott Purim című táncjáték Izraelben forgatott filmváltozata is a Győri Balett és a Budapest Klezmer Band közreműködésével. A Zsidó Nyári Fesztivál változatos programjai között egy teljes hetet szentelnek a filmeknek, melyek mindegyike a zsidó nép problémáit járja körül, másmás aspektusból. A rendezvény nyitó előadása Amos Gitai 1998-ban készült produkciója lesz, de szerepel a programban Amos Gutman Csodálatos kegyelme, és a sorozat záróvetítése Eran Rikilis: Kupa döntő című alkotása is. Gitai: Nap nap után című helyzetkomédiája a negyvenéves Mosh életét mutatja be, aki egy arab férfi és egy zsidó nő egyetlen gyermeke, nincsenek céljai, sem eredményei, s életét kizárólag úgy éli, ahogy az elragadóan határozott édesanyjának tetszik. Az izraeli filmes seregszemle második napján, augusztus 29-én játsszák a Látogatóban Isten hegyén című dokumentumfilmet, mely talán a rendezvény egyik nagy szenzációjának ígérkezik. A szentföldi szent helyek üzenete című tévésorozat rendezője Erdei Grünwald Mihály ugyanis saját bevallása szerint forgatás közben egy világszenzációra bukkant. Emmanuel Anati olasz régész professzor több mint húszévnyi kutatás után az elmúlt év végén tárta a tudományos világ elé felfedezését a Kinyilatkoztatás hegyéről, mely a Sínai-hegytől, mintegy négyszáz kilométerre található északra. S míg a dél-sínai hegyen a mai napig semmiféle régészeti leletet nem találtak, addig Anati professzor - vallomása szerint - megtalálta a Bibliában leírt oltárt, a kőtábla sziklába vésett rajzát, és még számos tárgyi és földrajzi bizonyítékot. A leletek és a szakemberek tanúsága szerint a kivonulásnak az eddig elfogadott dátuma ezer évet csúszik visszafelé, így pontosan ezer év hiányzik a Bibliából és ezáltal a zsidó-keresztény kultúrából. A filmhéten szereplő ötvenperces dokumentumfilm azonban még csak mintegy előkészítése a valódi szenzációnak, melynek operatőre és vezető fotósa Kardos Sándor Európa-díjas, kiváló művész. A teljes film - mely jelenleg tízórás nyersanyagban létezik - bemutatásának időpontja még kérdéses. DK A szimbiózis páholya Szabad szellemi diskurzusok Néhány héttel ezelőtt Benedek István Gábor, a Remény című társadalmi folyóirat főszerkesztője a Magyar Zsidó Hitközségek Szövetsége (Mazsihisz) támogatásával megalakította a zsidó szellemi páholyt. Mátyás Mária Olyan szellemi páholyt akartunk alapítani, ahol a tolerancia és a szabad gondolkodás jegyében találkozhatnak és a világ dolgairól beszélgethetnek azok, akik felelősséggel akarnak tartozni az emberek közötti kapcsolatokért vagy egyszerűen jókat akarnak beszélgetni közös dolgainkról. Én ebben a szellemi páholyban szeretném feloldani a feszültségeket, amelyek napjainkban kétségtelenül léteznek - mondja az alapító Benedek István Gábor. Hiszen ma már jószerével nyíltan zsidóznak minden fórumon. Uszítás, népbutítás, lázítás folyik, amelyre nem tudni miért van szüksége a társadalomnak. A magyarságot állandóan szétszabdalják népiesekre és urbánusokra, ilyenekre, olyanokra, zsidókra és nem zsidókra. Nem lehet azt mondani, hogy zsidókra és keresztényekre, mert a zsidók között is van ateista és a nem zsidók között is. Nem lehet par excellence zsidót sem mondani, mert hát mi is a zsidóság? Vallás, nemzet, kulturális összetartó erő, vérségi kapcsolat? Olyan nagy a vegyes házasságok száma, hogy már negyednyolcad vérűeket is számon tartanak, ami Nürnberg iszonyatát juttatja az ember eszébe. Olyan embereket várunk - jelzi az alapító -, akik nem akarják elfogadni, hogy a társadalom ketté legyen osztva zsidókra és nem zsidókra. És ez az elképzelésünk találkozott az sokak szándékaival - mondja Benedek István Gábor, hiszen amikor bejelentettük megalakulásunkat, néhány nap alatt százak jelentkeztek - zsidók és nem zsidók -, hogy részt vennének a munkánkban. A zsidók azért ez jól érezhető, mert szoronganak, félnek, olyan helyeket keresnek, ahol öszszejöhetnek. A Goldmark-terem erre jónak ígérkezik, mert nagy múlttal rendelkezik, hiszen amikor a zsidótörvények következtében a zsidóságot kitiltották a magyar szellemi életből, akkor ide húzódtak. A nem zsidók pedig szeretnék demonstrálni azt, hogy nem akarják a magyar társadalmat szétzilálni, és ezt a véleményüket szeretnék felmutatni. A páholy szóba is belekötöttek néhányan, mondván, hogy ez valami szabadkőműves játszadozás. A mi páholyunk csak annyiban hasonlít a szabadkőművesekére, hogy mindenki szabadon elmondhatja a véleményét. Szeretnénk a kormányzat képviselőit is meghívni, hogy hallják ezeket az eszmecseréket, és ha akarják, használják fel a munkájukban a hallottakat. Hiszen évszázadok óta élünk egymás mellett, és mindegyikünknek szüksége van a másikra. Európába igyekszünk, Európa pedig a zsidósággal is az, ami. 2000. augusztus 28., hétfő