Magyar Hírlap, 2000. augusztus (33. évfolyam, 178-204. szám)
2000-08-05 / 182. szám
2000. augusztus 5., szombat MH-összeállítás Megszökött három szerb háborús bűnös Koszovóban tegnap kora hajnalban - jelentette a Reuters. Mindhármukat háborús bűnök elkövetésével vádolják, és Kosovska Mitrovicában egy kórházban voltak. Annak ellenére sikerült megszökniük, hogy több ENSZ-rendőr is őrizte őket. Éjszaka többször is ellenőrizték a kórtermet, minden jel arra mutatott, hogy mélyen alszanak, majd egyszer csak hűlt helyüket találták. Mindhárom szerbet tavaly nyáron tartóztatták le. Nagy-Britannia után Kanada is tiltakozott az ellen, hogy a jugoszláv hatóságok kémkedés vádjával csütörtökön őrizetbe vettek két brit és két kanadai személyt. Közben a szerb televízió bemutatta azt a két angol rendőrt és két kanadai építési szakembert, akiket a koszovóimontenegrói határ közelében fogtak el. A BBC megnyugvással állapította meg, hogy a négy letartóztatott férfin nem látszott nyoma rossz bánásmódnak. Az Európai Biztonsági és Együttműködési Szervezet (EBESZ) saját megbízottainak ismerte el az őrizetben lévő négy férfit - írja az MTI. A szerb tévé szerint a négy férfi kémkedett és szabotázsakciókat készített elő. A BBC belgrádi tudósítója úgy vélte, hogy az ottani kormány fel akarja korbácsolni a Nyugatellenes érzelmeket, hátha attól javulnak esélyei a szeptember 24-én esedékes választáson. Szökésben a szerb háborús bűnösök Koszovóba utazni továbbra is veszélyes A Külügyminisztérium (KÜM) konzuli főosztályának nincs tudomása olyan eseményekről Szerbiában, amelyek negatívan érintették volna az oda- vagy átutazó magyar turistákat - mondta a külügyi szóvivő az MH érdeklődésére, annak kapcsán, hogy két brit és két kanadai állampolgárt letartóztattak a jugoszláv hatóságok. „Tudjuk viszont, hogy a Jugoszlávián áthaladó úton rendszeres és szigorú a közúti ellenőrzés”-jegyezte meg. Horváth Gábor hozzátette, változatlanul érvényben van a Külügyminisztérium figyelmeztetése, eszerint továbbra sem javasolja, hogy magyarok be- vagy átutazzanak Koszovón. A KÜM internetes honlapja (www.mfa.gov.hu) részletesen ismerteti a tudnivalókat a Jugoszláviába utazók számára, és közli azokat az útvonalakat is, amelyeket a Görögországba menőknek javasol Jugoszlávián keresztül. Ez a Röszke-Újvidék- Belgrád-Nis-Presevó-útvonal. Külön kiemeli: „az általános jugoszláviai állapotok alapján azt javasoljuk, lehetőség szerint kisebb csoportokban (több autó együtt) utazzanak át Jugoszlávián.” FE Helyesbítés A külföldön lévő magyarok jogaival kapcsolatos tegnapi cikkünkben félreérthető volt az egyéb szabályozásra vonatkozó közlésünk. Horváth Gábor külügyi szóvivő valójában azt mondta: „ha az említetteken túl vannak olyan területek, amelyek törvényi szabályozást igényelnek, azokat a tárca megítélése szerint az előkészítés alatt lévő külkapcsolati törvényben kell szabályozni.” A hibáért elnézést kérünk. Megy a cigaretta vándorúton Magyarország lenne Milosevic fiának tranzitvonala? Zágrábi lapjelentés szerint Magyarországon és Szlovénián keresztül csempészi Milosevic fia a cigarettát Jugoszláviába. A magyar vámőrség az idén már több illegális cigarettaszállítmányt talált, de ilyen útvonalról nem tud. Forró Evelyn/ Szilágyi Béla A jugoszláv-montenegrói ellentétnek komoly kihatása van a cigaretta csempészésére, és nem kizárt, hogy Magyarország is érintett az ügyben. Legalábbis ez derül ki a Jutarnji List című zágrábi napilap terjedelmes cikkéből, amely nem kevesebbet állít, mint azt, hogy Slobodan Milosevic jugoszláv elnök fiának, Markónak a cége Szlovénián és Magyarországon keresztül csempészi a cigarettát Belgrádba. A rovinji (Horvátország) dohánygyár termékének egy részét annak leányvállalatához, a szlovéniai Koperbe viszik, és onnan egy Liechtensteinben bejegyzett off shore cég vásárolja meg. Az újság úgy tudja, hogy az off shore cég Marko Milosevic tulajdonában van. Eddig Koper vámmentes övezetéből tengeri úton a montenegrói Bar kikötőbe szállították a cigarettát, ám azóta, hogy megromlott a viszony Montenegró és Szerbia között, más utat kellett választani. Most állítólag Koperből Szlovénián és Magyarországon keresztül, tehát a szárazföldön viszik, egészen pontosan csempészik a cigarettát Belgrádba. Úgy hírlik, Magyarország felől Kelebiánál lépi át a határt a csempészáru. A Jutarnji List most megszólaltat egy eszéki kamionsofőrt, aki elmondja, hogy más szállítmány közé rejtve már ő is vitt át mintegy ezer karton cigarettát. A vámőrség több illegális cigarettaszállítmányt derített fel már az idén is, köztük azonban nem akadtak olyanra, amely Horvátországból indult volna, és a célállomás Szlovénián és Magyarországon keresztül, Belgrád lett volna. Sípos Jenő őrnagy, a vámhatóság szóvivője lapunknak elmondta: több ügyben folytatnak nyomozást, amelyek elsődleges célja, hogy feltérképezzék a jelentősebb csempészhálózatokat, kiderítsék, kik is szervezik meg a nagyobb szállítmányokat, illetve kik állhatnak a bűncselekmények hátterében. Az eddigi vizsgálatok során nem akadtak olyan szálra, amely Milosevic jugoszláv elnök fiához vezetne. A szóvivő ugyanakkor megerősítette információnkat, miszerint cigarettacsempészés gyanúja miatt ez idő tájt kilenc embert tartóztattak le. Tavaly különben a vám- és pénzügyőrség több mint egymilliárd forint értékű cigarettát foglalt le a határátkelőhelyeken és az országban végzett ellenőrzések során. (Idén is hasonló méretűre számítanak.) A vizsgálatok szerint a csempészáru nagy részét Nyugat-Európába szánták, míg egy kisebb hányadát itthon értékesítették volna - közölte Sípos Jenő. A portéka nagy része déli és keleti szomszédainktól, elsősorban Ukrajnából érkezik hozzánk. A vámőrök tapasztalatai alapján feltételezhető, a becsempészett szállítmányokat az ország belsejében kialakított illegális raktárakban tárolják egy rövid ideig, majd az árut átcsomagolják és egy Nyugat-Európába igyekvő kamionban rejtik el ismételten. Leginkább olyan járműveket használnak fel, amelyek már átestek egy belterületi vámellenőrzésen. A szóvivő nem tudta megbecsülni, hogy milyen értékű szállítmány megy át úgy az országon, amelyet nem fedeznek fel. A csempészett cigaretta feltételezett útja Szerbiába _________________. [HORVÁTORSZÁGI IjugoszláviaI | SZLOVÉNIAI, MAGYARORSZÁG A tengeri út most a montenegrói-jugoszláv ellentét miatt nem működik Forrás: Jutarnji list, zágrábi napilap ] Éhségsztrájk az Aurul működése miatt Éhségsztrájkba kezdett eg nagybányai lakos a Tisza ciánszennyezését előidéző Aurul román-ausztrál „aranygyár” leállításáért, illetve az ottani technológia megváltoztatásáért. Szerinte ugyanis a cég működésének engedélyezésével az élethez való jogot sértik meg. MH-összeállítás Az Opinia című nagybányai román lap értesülései szerint a magányos akciót kezdeményező férfi úgy véli, a tiszai ciánszennyezést előidéző ausztrál-román vegyesvállalat újbóli működésének engedélyezése valójában az élethez való jog megsértését jelenti. Az elszánt helyi lakos ezért sürgős döntést követel az Aurulnál folyó technológiai próbák azonnali leállításáról. Mint a lapnak adott nyilatkozatában kifejtette, az engedélyezett próbákat nemzetközi szervezetek képviselőinek jelenlétében kellene végezni. Követelései közé tartozik az is, hogy az ausztrál-román vállalatot kötelezzék a ciánra épülő technológia kicserélését egy másik eljárásra. A tiltakozó az éhségsztrájkját nappal az Aurul meddőhányóján, éjszaka pedig a saját lakásán folytatja, addig, míg a cég le nem állítja a próbákat. Egyben támogatást kért akciójához. Az MTI által idézett lap szerint Nagybánya Európában is a legszennyezettebb három város egyike. A környezetszennyezés miatt itt az országos átlagnál 10-15 évvel alacsonyabb az átlagos életkor, 60-100 százalékkal nagyobb a megbetegedések aránya, százszor több az ólommérgezés, és a város levegőjében és természeti környezetében a megengedettnél 800- szor több a cián. Az ércmosóból kikerülő meddő másodlagos hasznosításánál „a világon sehol sem engedélyezett eljárást alkalmaznak”, a műszaki berendezéseket az előírthoz képest többéves késedelemmel újítják fel. A környék lakóit amúgy igazából csak az idei téli gátszakadás és a ciánszennyezés feletti felháborodás ébresztette rá arra, hogy milyen veszélynek vannak kitéve. Pedig gondjaik már korábban is voltak: az Aurul derítője mellett lévő Zazar községben például előfordult, hogy egy tehéncsorda nagy része pusztult el, amikor az üzem egyik vezetéke eltört, s abból mérgező anyag ömlött ki. Ráadásul a lakosok állítják, a szennyezés tönkretette a termőföldet is. KÜLFÖLD - BELFÖLD Torgyán József határozottan cáfolta a honvédelmi miniszter menesztését Koalíciós csúcstalálkozót tartottak a Nemzeti Földalapról A részletek egyelőre titokban maradtak Nem árult el részleteket Torgyán József a miniszterelnökkel folytatott négyszemközti megbeszéléséről. Csupán annyit mondott: a Nemzeti Földalapról és a földművelésügyi minisztériumról is tárgyaltak. A kisgazdapárt elnöke „légből kapott, minden valóságalapot nélkülöző híresztelésnek” minősítette a honvédelmi miniszter és politikai államtitkára leváltásáról szóló híreket. Négyszemközt tárgyalt tegnap Orbán Viktor és Torgyán József a kormányfő parlamenti dolgozószobájában. A találkozót követően a földművelésügyi miniszter, az FKGP elnöke újságíróknak elmondta: a fontosnak ítélt témákról beszéltek, így mezőgazdasági és költségvetési kérdések, valamint a tárca aktuális ügyei is szóba kerültek. Többet Torgyán József nem kívánt elárulni, mindössze annyit mondott: rendkívül barátságos és konstruktív megbeszélést folytatott a kormányfővel, a részleteket pedig majd a szakértők dolgozzák ki. Az eszmecserén téma volt a Nemzeti Földalap, amelynek ügyében „egy jó megoldás kidolgozásának a közepén tartanak”, ezért erről többet Torgyán József nem mondott. Tárgyaltak a mezőgazdaság finanszírozásáról is. A miniszterelnök és a miniszter áttekintették, milyen irányban lehet tízéves projekteket vagy olyan programokat megvalósítani, amelyek biztosítják a szerkezetátalakítást - mondta Torgyán József. A találkozón nem esett szó az olajügyekről és a honvédelmi tárcáról, így Wachsler Tamás közigazgatási államtitkár esetleges távozásáról sem. A pártelnök „légből kapott, minden valóságalapot nélkülöző híresztelésnek” minősítette a Szabó János honvédelmi miniszter és Homoki János politikai államtitkár leváltásáról szóló híreket. Kérdésre válaszolva Torgyán József kifejtette: mindig is elégedett volt a környezetvédelmi tárca irányításával, így Pepó Pállal is, s Ligetvári Ferenc minisztersége óta sem érzékelt semmi olyasmit, ami miatt változtatni kellene véleményén. Túri-Kovács Béla kisgazda frakcióvezető-helyettes lapunknak korábban elmondta: A kisgazdaálláspont szerint akár a Széchenyi terv részeként, akár önálló tervezetként, de mindenkképp szükséges egy a mezőgazdaság jövőjére vonatkozó hosszú távú program kialakítása. Meg kell találni a megfelelő birtokszerkezetet, ki kell alakítani a családi és a szövetkezeti birtokok egészséges arányát. Ide tartozik a vízgazdálkodás kérdése is, ami szorosan összefügg a mindenkori termés ár- és belvíz, illetve az aszály elleni biztosításával. Ennek az évtizedes munkát igénylő folyamatnak egyik fontos része a Nemzeti Földalap létrehozása. A kisgazdapolitikus szerint továbbra is az lenne a kézenfekvő megoldás, ha a Földművelésügyi és Vidékfejlesztési Minisztérium apparátusa kezelné az ország termőterületének Nemzeti Földalaphoz tartozó részét. Túri-Kovács Béla úgy véli, hogy a szakmai és gazdasági érvek mellett az is a kisgazdák által javasolt megoldás mellett szól, hogy ily módon indulhat meg leghamarabb a munka. Az MDF Medgyasszay László által készített javaslata szerint a parlamentnek kellene felügyelnie a létrehozandó Nemzeti Földalapot. A szervezetileg önálló intézmény saját költségvetéssel rendelkezne, vezetőjét a miniszterelnök javaslatára a köztársasági elnök nevezné ki. A Fidesz korábbi álláspontja szerint a földalap kezelésére leginkább az ÁPV Rt. hivatott. NSZ-ÜGY Az Orbán-Torgyán-találkozókat igyekeztek mindig titokban tartani. Nem volt ez másként tegnap sem, ezért csak korábbi felvételt tudunk közölni fotó: mh-archív - ista ferenc Jeruzsálemi tanár támogatta a zámolyiakat Továbbra sincs válasz a kivándorolt romák menedékkérelmére, sőt több hét is eltelhet a végső döntésig. A romák Strasbourgba utazását egy jeruzsálemi egyetemi tanár anyagilag is támogatta - tudtuk meg a zámolyi családok szóvivőjétől. Berkes Béla A francia menekültügyi hatóságok a várakozásokkal ellentétben még nem adtak választ a romák menedékkérelmeire - tudtuk meg Krasznai Józseftől. A Strasbourgba menekült romák szállása és étkezése eredetileg augusztus 16-áig volt biztosítva, ám ezt nyolc nappal meghosszabbította a helyi önkormányzat. A Zámolyban szociálpolitikai támogatásból épült lakásokat az építtető Országos Cigány Önkormányzat hivatalosan még nem árulja - nyilatkozott lapunknak Babai János, a kivitelező Kht. vezetője. Már csak azért sem, mert előfordulhat, hogy a családok hazatérnek - fűzte hozzá. Korábban Babai úgy fogalmazott, hogy mindenképpen el akarják adni azokat. Az önkormányzattal informális úton már tárgyaltak - mondta Babai. A testület közvetítőként jöhet szóba. Vevőként semmiképp sem - szögezte le még a polgármesterré választása előtt Újvári József akkori alpolgármester. Ezt Újvári azzal indokolta, hogy egyrészt nincs rá pénz, másrészt a lakások sincsenek teljesen készen. „Nagyon boldog lennék, ha el tudná adni az OCÖ a házakat, mivel az érte kapott összeg a családokat illeti meg. Amire természetesen továbbra is igényt tartanak” - reagált az eladás hírére a zámolyi családok szóvivője. A zámolyi romák strasbourgi útjához egy jeruzsálemi egyetemi történelemtanár, Katz Katalin 4000 dollárral járult hozzá - nyilatkozott lapunknak Krasznai. A szóvivő elmondta, hogy Katz Katalin neves roma holokausztkutató, aki vizsgálódásai során ismerkedett meg édesanyjával, Krasznai Rudolfnéval. Innen a kapcsolat - tette hozzá. Krasznai értetlenségének adott hangot, hogy miért probléma, ha valaki segített rajtuk. Magyar Hírlap . Lányi Zsolt ellenzi a sorkatonai idő csökkentését Fél év nem elegendő a katonai alapok elsajátítására, ezért nem értek egyet a szolgálati idő csökkentésével - nyilatkozott lapunknak Lányi Zsolt. A honvédelmi bizottság kisgazdaelnöke szerint a NATO- ban nincs példa ilyen rövid idejű sorkötelezettségre, a fideszes Simicskó István szerint azonban hat hónap alatt ki lehet képezni a fiatalokat. Haszán Zoltán Nem értek egyet a sorkatonai szolgálati idő csökkentésével -jelentette ki lapunknak Lányi Zsolt. A honvédelmi bizottság elnöke a Magyar Hírlapból értesült arról, hogy a kormányprogramban szereplő katonaidő kurtítására elkészült a tervezet a Honvédelmi Minisztériumban. Lányi szerint a sorkötelezettséget fenntartó NATO-országok között már jelenleg is Magyarországon és Lengyelországban vonulnak be a legrövidebb időre - kilenc hónapra - a fiatalok a laktanyákba. Lányi másik érve szerint magas rangú külföldi katonai vezetők, szakértők is úgy nyilatkoztak a megbeszéléseiken, hogy legalább egy év szükséges a megfelelő kiképzéshez. Nem látom a feltételeit a hat hónap bevezetésének, de lehet hogy ennek ellenére a választások előtt csökkentik a szolgálatot - közölte a bizottság elnöke. Simicskó István, a titokminisztérium politikai államtitkára, a Fidesz, nemzetbiztonsági szakértője úgy látja, hogy a fél év elegendő az alapismeretek elsajátításához. Emlékeztetett arra, hogy a NATO- tagország Dánia és Portugália egyes haderőnemeinél mindössze négy hónapra hívják be a fiatalokat. Simicskó szerint a szolgálat még tovább csökkenthető, ha a szerződéses rendszer megerősödik, és a tartalékos rendszer önkéntessé válik. A Honvédelmi Minisztériumban nem kívántak nyilatkozni a tervezetről, mivel az még döntés-előkészítő szakaszban van. Lányi szerint a hatpárti tárgyalásokon minden bizonnyal szóba kerül majd a hat hónap ügye, ám erről egyelőre nem kaptak semmilyen dokumentumot a honvédelmi tárcától. Ugyanakkor eljuttatták hozzájuk a minisztérium és a vezérkar integrációjának új koncepcióját, ami az eddigi elképzeléseknél nagyobb jogköröket biztosítana a katonai irányításnak. Ebben a tervezetben végre minősített helyzetben a Honvédelmi Tanács ülésén - legalább tanácskozási joggal - részt vehet a vezérkari főnök, nem csak civil - hangsúlyozta Lányi. Az integráció a hat hónaphoz hasonlóan szerepel a kormányprogramban, az erről szóló hatpárti tárgyalások azonban megakadtak. Az összevonás körüli vita több mint egy éve tart a minisztériumon belül, és emiatt romlott meg a viszony a honvédelmi bizottság elnöke és a védelmi tárca közigazgatási államtitkára között. A kormánymegbízott nem tudja, mire fordítottak harmincmilliárd forintot Lesújtó vélemények a kamarákról Kemény jelzőket használt a kamarák eddigi teljesítményét értékelve Sümeghy Csaba kormánymegbízott. Tegnapi tájékoztatóján bejelentette: az Állami Számvevőszék (ÁSZ) súlyos számviteli szabálytalanságokat talált néhány kamaránál. Lesújtó kritikaként értelmezte Sümeghy Csaba kormánymegbízott, hogy a kamarai tagok kevesebb mint öt százaléka jelezte június végéig, hogy a tagkötelezettség megszűnése, október vége után is erősíteni kívánja valamelyik kamarát. Mindezek alapján úgy vélekedett, hogy helyes volt a kormány álláspontja, amikor a kritika ellenére is a tagkötelezettség eltörlését javasolta a parlamentnek. Sümeghy Csaba szerint az adatok azt mutatják, hogy a kamarák annak ellenére sem tudtak kellő bizalmat ébreszteni a munkájuk iránt a vállalkozókban, hogy létrehozásuk óta összesen több mint 30 milliárd forintból gazdálkodtak. Hozzátette: nem tudni pontosan, mire fordították ezt a pénzt, hiszen felmérések szerint ingatlanokra például összesen is csupán mintegy ötmilliárd forintot költöttek. A pénz sorsát az ÁSZ vizsgálata tisztázhatja szerinte, amiről szólva elmondta: a számvevők befejezték már a helyszíni vizsgálataikat, de a végleges jelentésük valószínűleg csak októberben készül el. (Ezt az ÁSZ-nál is megerősítették érdeklődésünkre.) A kormánymegbízott annyit azonban elmondott, hogy a számvevőszék elnökétől kapott tájékoztatás szerint általában rendet találtak a vagyonleltárak ellenőrzésekor, de néhány kamara olyan súlyosan megsértette a számviteli szabályokat, ami megkérdőjelezi a vagyonleltár hitelességét. Hozzátette: a rendelkezésére álló információkból nem derül ki, melyek voltak ezek, s hogy a feltárt szabálytalanságok alapján indul-e büntetőjogi felelősségre vonás. (Az ÁSZ-nál sem akadt egyébként tegnap senki, aki erről nyilatkozhatott volna.) A kormánymegbízott különben úgy vélekedett: az agrárkamarák katasztrofális helyzetben vannak. A jelenleg országosan közel 187 ezer regisztrált tagot számláló kamaránál ugyanis kevesebb mint 6900-an jelezték június végéig, hogy megújítják a tagságukat. Mindezek alapján Sümeghy szerint az is kérdés, vajon valóban indokolt volt-e külön agrárkamarákat létrehozni, nem lett volna-e jobb, ha a kézművesekkel kereskedőkkel és iparosokkal közös szervezetbe tömörülnek. Ugyanakkor megjegyezte, miután a törvény önálló agrárkamarákról rendelkezik, ez a felvetés csak utólagos spekuláció. Nem tartja sokkal jobbnak a kereskedelmi és iparkamara helyzetét sem, hiszen a több mint 727 ezer tag közül csupán 29,5 ezer jelentkezett június végéig. Kedvező tendenciának nevezte viszont, hogy ebben a körben 600 nagy- és kétezer középvállalat szerepel, a többi mind kisvállalkozás - vagyis az utóbbiak aktivitása nagyobb, mint azt sokan várták előzetesen. DD Sümeghy Csaba keményen kritizált