Magyar Hírlap, 2000. augusztus (33. évfolyam, 178-204. szám)
2000-08-07 / 183. szám
HÉTFŐ: PÉNZ PLUSZ PIAC ■ KEDD: INGATLANBÖRZE ■ SZERDA: KARRIER + MUNKAERŐPIAC ■ CSÜTÖRTÖK: AUTÓK ÉS PIACOK ■ PÉNTEK: TV-MAGAZIN ■ SZOMBAT: AHOGY TETSZIK BUDAPEST BANK Technológia-fejlesztés, kapacitásbővítés, új piacképes termék gyártásba vétele 06-40-477-777Magyar Hírlap BUDAPEST BANK Gazdasági Minisztérium által támogatott beruházási hitelek www.budapestbank.hu 2000. augusztus 7., hétfő 23. évfolyam, 183. szám POLITIKAI NAPILAP Fővárosi kiadás Ára: 76 forint E-mail cím: levelek@mhirlap.hu; Interneteim: www.magyarhirlap.hu/ MAI SZÁMUNK TARTALMÁBÓL Elmaradhat az olajbizottság soros ülése Nógrádi Zsolt eddig nem válaszolt a nemzetbiztonsági bizottság meghívására - értesült a Magyar Hírlap Keleti Györgytől, a bizottság elnökétől. Az olajbizottság titkárságán viszont ígéretet kaptak: segítik őket, hogy a „koronatanú” felvegye velük is a kapcsolatot. Keleti azt mondta: ne csináljon Nógrádi bohócot egy parlamenti bizottságból. Pallag László nem tartja valószínűnek, hogy mához egy hétre a szokott időben összeül az olajbizottság. 3. oldal Magyar mentőöv Kohlnak A német politika egyre hevesebben vitatja, vajon a német egység atyjának, az időközben korrupcióval vádolt Helmut Kohlnak szabad-e beszélnie október 3-án, a német egység napján. Magyarország a jelek szerint mentőövet kínál egykori nagy mentorának. Martonyi János külügyminiszter egy német lapnak elmondta, Magyarország októberben meghívja Budapestre Helmut Kohlt. 3. oldal Később döntenek a zámolyiakról Elhúzódik a zámolyi romák menedékének elbírálása, a héten újabb személyes meghallgatásra kerül sor. A további kivándorolni akaró cigány családok útiköltségét külföldi magánszemélyek, üzletemberek állnák - tudtuk meg Krasznai Józseftől, a Párizstól menedékjogot kért csoport Szóvivőjétől. 4. OLDAL A Seuso-kincsek nyomában A régészek rémálma az amatőr kincskereső, aki sokszor már a szakemberek előtt a helyszínre érkezik könnyen beszerezhető detektoraival. Ennek a félelemnek is betudható, hogy a Seuso-kincsek utáni legújabb kutatást az érintettek titokban akarták tartani. De a Magyar Televízió stábja már a titkos ásatások első napján forgathatott a helyszínen - tudtuk meg Dézsy Zoltántól, a Seuso-kincsekről szóló dokumentumfilm rendezőjétől. 5. oldal Demokráciaszonda: elégedetlen kétharmad • ! Topis ! Kisebbségben vannak a demokrácia működődésével elégedett polgárok Cseh- és Lengyelországban, valamint hazánkban. A szólásszabadságot látják a legkevésbé veszélyeztetettnek az emberek: mindhárom országban a megkérdezettek több mint fele vélekedik így - ez derül ki a Közép-európai Közvélemény-kutató Társulás (CEORG - magyar résztvevő a Tárki) áprilisi vizsgálatából. 6. oldal Nagyon figyel a Rosenborg Holnap érkezik Budapestre a Rosenborg Trondheim, de tegnap lapzártánk után még bajnoki meccset játszott a Vikinggel. Rune Bratseth klubigazgatóval még a találkozó előtt beszélgettünk, s a nyolcvanas évek végének brémai norvég futballvilágsztárja azt mondta: „Azt ugyan még ma sem tudjuk, hol van Dunaújváros, a Dunaferr ről sem hallottunk korábban, ám a Split elleni két meccsük alapján azt mondom, jobb, mint a három évvel ezelőtti ellenfelünk, az MTK volt.” 16. oldal Ketten ezer évről Ezzel a címmel indított vetélkedőt a Nap Tv. A Nap-kelte műsorában látható páros viadalra a Magyar Hírlapban jelentkezhetnek, ha megfejtik a lapban közzétett kérdéseket. Részletek a 8. oldalon VÁRHATÓ IDŐJÁRÁS Alföld Balaton Záporok 25 fok Víz: 22 fok Budapest Napsütés felhőkkel 27 fok É-Magyaro. Napi záporokkal 28 fok Már elígérték a plusz százmilliárdot Járai Zsigmond pénzügyminiszter a költségvetési többletbevételről, a jövő évi adózásról, a sztrádafinanszírozásról Járai Zsigmond pénzügyminiszter lapunknak nyilatkozva úgy becsüli: az idén mintegy 100 milliárd forinttal több folyik be a büdzsébe, mint tervezték. Ezt azonban teljes egészében el is viszik a már elhangzott ígérvények. A javasolt legújabb adótábla-változat szerint jövőre a kétgyerekes adózók jövedelme csaknem 650 ezer, a háromgyerekeseké 1 millió 350 ezer forintig adómentes lesz. MH-összefoglaló A kétéves költségvetés keretében külön törvényt készítenek a 2001., illetve a 2002. évi büdzséről, ám ezeket egyszerre terjesztik be a T. Háznak - közölte a Magyar Hírlapnak adott interjúban Járai Zsigmond. A személyi jövedelemadózásban a sávhatárokat 2001- ben, majd 2002-ben is kitágítják -javasolja a tárca adótörvény-tervezetében. Az alsó, 20 százalékkal adózó jövedelmi sáv határát az idei 400 ezer forintról jövőre 480, két év múlva pedig 600 ezer forintra emelik, a 30 százalékos sávhatárt pedig a mostani 1 millióról 1 millió 50, majd 1 millió 200 ezer forintra - javasolja a pénzügyminiszter a kormányzati tárgyalások második fordulója előtt. Az idei költségvetésben a főbb adóbevételek 150 milliárd forint terven felüli többletet hoznak, ezt azonban a várhatóan nem teljesülő tételek nettó 100 milliárd forintra mérséklik. A többlet elköltéséről máris „gondoskodnak” a nyugdíjtörvény előírásai és a - többek között - bérjuttatási, gátépítési, gyógyszer-támogatási többletmilliárdokról tett ígérvények. Ezek fedezetéről az 1999-es év zárszámadásáról szóló törvényben rendelkeznek majd, mint ahogy itt szorítanak helyet a kétéves költségvetés-készítéssel kapcsolatos államháztartási törvénymódosításra is. Az M3-as autópálya építésére idén még elégséges a Magyar Fejlesztési Bank 32 milliárdos tőkejuttatása - közölte Járai. A hitelfelvételről jövőre döntenek, amikor a kölcsönből egyszerre finanszírozhatják az M3-as és az M7-es projektet. A nemzeti bank felügyelőbizottságának, mint jelentésében olvasható, nincs olyan információja, hogy szakszerűtlen lett volna tavaly a gazdálkodás a felszámolás alatt álló bécsi leánybanknál, a CW AG-nél. A pénzügyminiszter azonban kitart álláspontja mellett: mint fogalmaz, a 7,4 milliárd forintos tavalyi veszteség a szakszerűtlenségre utal. Ha az MNB átadná a CW AG végelszámolását egy állami szervezetnek, akkor a pénzügyminiszter szerint gyorsan megoldható lenne a jegybank alelnökei kinevezésének hosszú hónapok óta húzódó problémája. Interjú a 10. oldalon Járai Zsigmond: kedvezőbb adózás a többgyermekeseknek FOTÓ: PÉLYI NÓRA A főváros környékén is szabad lesz a sárkányrepülők terepe Feloldhatják a légtérzárat A héten feloldhatják a másfél hónapja tartó légtérzárat. A sárkányrepülők és siklóernyők rajongói úgy vélik: a Légügyi Igazgatóság (LÜI) indokolatlanul vonta meg tőlük a repülés jogát éppen az erre legalkalmasabb nyári hónapokban. MH-információ/Rubik Pál A repülők szakmai szervezeteivel a héten sikerrel befejeződhetnek a tárgyalások - mondta lapunknak Pető György, a LÜI kommunikációs igazgatója. Az elmúlt hetekben folyamatosan egyeztettek, az igazgatóság legfőbb szempontja a biztonság megteremtése volt. Az LÜI nem akar újabb repülőgépsiklóernyő-„találkozót”. Ennek elkerülésére egyesületi keretek közt megvalósuló, ellenőrizhető és számon kérhető körülményeket kér. A zárlat előtti állapotok visszaállítása tehát nem járható út, ám hogy pontosan mi változik, arról az igazgató még korainak tartotta nyilatkozni. Az előzményekhez tartozik, hogy június 13-án a Ferihegyre érkező Lufthansa Pilisvörösvár térségében vele azonos magasságon repülő siklóernyőssel találkozott. A Légügyi Igazgatóság ekkor gyorsan döntött: a főváros és lényegében Pest megye területe fölött mindennemű siklást és függővitorlázást azonnali hatállyal megtiltott. Indoklásként a Lufthansa-siklóernyőstalálkozóra hivatkozott, valamint arra, hogy megszaporodtak a forgalmi légi járműveket veszélyeztető repülések. A légtérzárat az érintettek felháborodással fogadták. A főváros környékén élő sárkányrepülőzőknek és siklóernyőzőknek így távolabbi településekre kell utazniuk, ha hódolni akarnak szenvedélyüknek. A döntés óta az érintett szakmai szervezetek felvették a kapcsolatot az LÜI-vel. Bár a „pilóták” jó része úgy tudja, messze még a megegyezés, Szabó Péter, a Magyar Repülőszövetség siklóernyős vezetőhelyettese, a tárgyalások résztvevője optimista. Úgy véli, első lépésben felszabadulhat a hármashatár-hegyi, a gödöllői és a dunakeszi repülőtér, majd az oktató- és gyakorlóhelyek. Valószínűleg sokkal több időt vesz majd igénybe a távrepülések ismételt engedélyezése. A letiltottak egy része - nem bízva a békés megegyezésben - augusztus 12-én délután demonstrációt tart a Hármashatár-hegyi reptér közelében, ahol légi „járműveik” felvonultatásával tüntetnek jogaikért. A jómódú középosztályból kerül ki a látogatók többsége Fergeteges koncertek a Szigeten Az idei Pepsi Sziget látogatóinak többsége 20-25 év közötti városi fiatal, aki mobiltelefonnal és számítógéppel is rendelkezik - derül ki az Oktatáskutató Intézet felméréséből. A szigetlakók - akiknek többsége az átlagosnál jobb körülmények között él - az információs társadalom gyermekei, 64 százalékuk rendszeresen internetezik. MH-összefoglaló „Nem a jómódú középosztálybeli fiatalokat, hanem általánosságban a fiatalokat célozzuk meg” - mondta kérdésünkre Gerendai Károly, a Sziget Kft. ügyvezetője. Szerinte a fesztivál egyfajta multikulturális expó, amelyen az átlagos tizen- és huszonévesek, illetve a speciális érdeklődésűek is megtalálhatják a számukra megfelelő programokat. A látogatók több mint fele húszas évei elején jár, harmaduk ennél is fiatalabb, így aztán az „átlagos szigetlakó” 21,5 éves - tudtuk meg Gábor Kálmántól, a vizsgálat vezetőjétől, aki tegnap délután öszszesítette az első adatokat. Nőtt a sziget vonzereje a fővárosi és a határon túli magyarok körében, utóbbiak már a közönség hét százalékát teszik ki. A lányok azonban idén kisebb arányban voltak kíváncsiak a fesztiválra, így 59 százalékra nőtt a fiúk aránya. A szigetlakók kétharmada tanul, s az átlagosnál jobb körülmények között él. Ezt jelzi például, hogy túlnyomó részük volt már külföldön, közülük minden ötödik egy évben több mint kilencszer lépi át a határt. A „szigetelők” több mint felének a zenei kínálat a legfontosabb, de minden harmadik megkérdezett a kulturális programokat is megemlítette. A legnépszerűbb helyszín egyébként a világsztároknak is otthont adó Nagyszínpad. A fiatalokat leginkább a jó hangulat vonzza a szigetre, amihez azonban komfortigény is társul. Nem hiába költenek egy nap átlagosan 2500 forintot. A sziget társadalmi megítélése javult, a szülőknek már csak 17 százaléka ellenzi, hogy csemetéje is a „szigetelők” táborát szaporítsa. A megkérdezettek 75 százaléka nem először van jelen, s 95 százalék ez után is szeretne részt venni a fesztiválon. Összeállítás a 8. oldalon Látványos sikert aratott a Szigeten Uhrin Benedek „mester”. Szociológusokra vár a feladat, hogy kiderítsék, mitől e nagy népszerűség FOTÓ: SZIGETVÁRY ZSOLT MH-információ Jelenleg minden Magyarországon értékesített új személygépkocsi bruttó árának 28,5-46,5 százaléka gyarapítja a központi költségvetést, ami óvatos becslés szerint is legalább 100 milliárd forint évente. Múlt évben 130 ezer új autót adtak el nálunk, melyből durván 97 ezer volt az import, amit az itthon gyártott 32 ezer Suzuki egészített ki. A járművek úgynevezett határparitásos árára - ami a gyári ár plusz a határig számított szállítási és biztosítási költség - jön a vám, a fogyasztási adó, s mindezekre a 25 százalékos általános forgalmi adó - mondta lapunknak Győző Gábor, a Magyar Gépjárműimportőrök Egyesületének (MGE) elnöke. A vámtételek az Európai Unióban és a CEFTA-országokban gyártott autók esetén 1600 köbcentiig 1,95, 2000-ig 3,45,2001 köbcenti fölött 6,45 százalék. Az összes többi importnál ugyanezek a tételek 13,23 és 43 százalék. (Jövő év elejétől az európai személygépkocsiknál teljesen eltörlik a vámot. Az amerikai gyártók, elsősorban a Chrysler erősen bírálják a tervezett intézkedést, ha esetükben szintén nem mérsékelnék ezt a terhet - Magyar Hírlap, 2000. augusztus 3.) A fogyasztási adó a katalizátoros új autóknál (ma már csak ilyeneket lehet üzembe helyezni - a szerk.) 1600 köbcentiig 10, afölött 20 százalék. A felsorolt tételek összeadódnak, s végül erre jön a 25 százalékos áfa, így amikor a márkakereskedőnél valaki kifizeti új autója árát, a határparitásos értékre 40-87 százalékos teher rakódik, ami a bruttó összegből visszafelé számolva a fogyasztói ár 28,5-16,5 százaléka. Ha valaki ez idő szerint vesz egy új, 3 millió forintos autót, akkor vám és adó gyanánt mintegy 1 millió forintot fizet ki legalább. Amennyiben a vásárló az autójával az idén megtesz 20 ezer kilométert, és kocsija 7 liter benzint fogyaszt 100 kilométerenként, akkor az elfogyasztott 1400 liter benzinben - a jelenlegi üzemanyagárakkal számolva - további mintegy 200 ezer forintot „fizet be a büdzsébe”. Az országban megközelítőleg 3 millió személyautó közlekedik. Ha ezek átlagos fogyasztása 8 ezer száz kilométerenként, és mindössze havi ezer kilométert futnak, akkor évente 2,9 milliárd liter üzemanyagot fogyasztanak el (ez mintegy 80 százaléka a hivatalosan kimutatott üzemanyagfogyasztásnak). Ha a múlt évi átlagos benzinárakat vesszük, és 120 forintos közteherrel szorozzuk be az előbbi mennyiséget, akkor 350 milliárd forintot kapunk. Ha ehhez hozzátesszük az új autók eladásakor beszedett 90-100 milliárdos közterhet, eljutunk a 450 milliárd körüli összeghez. A nagyságrend érzékeltetéséhez összehasonlításul: a múlt évben 578 milliárd forint személyi jövedelemadót fizettek a magyar polgárok, a cégek - társasági adó gyanánt - 249 milliárdot pengettek ki, és mi mindannyian, tehát a cégek és a magánszemélyek 942 milliárd általános forgalmi adóval gazdagították a büdzsét. HLNG Az idén is busás hasznot húz az állam az új személygépkocsik eladásából Legalább 450 milliárdot kasszíroz a büdzsé a nulla kilométeres autók piacán Legalább évi 450 milliárd forintot kasszíroz az állam az autósoktól az új személyautók eladása és az értékesített üzemanyag után - legalábbis számításaink szerint. Ez az összeg csaknem duplája a cégek társaságiadó-befizetésének, és fele a legtöbbet hozó adónemnek, az áfának. Javításra sincs pénz a honvédségnél Elérte a kritikus szintet a Magyar Honvédség járműparkjának állapota. Egy állami megrendelésre készült tanulmány szerint nemcsak új gépkocsik beszerzésére, hanem a meglévők javítására sincs elegendő pénz. A 16 ezer járműnek csak kevesebb mint harmada hadra fogható. MH-információ/Haszán Zoltán A kimerült raktárak, a javítóanyagok hiánya miatt a honvédség nem tudja a kívánt szinten biztosítani gépjárműveinek üzemképességét - derül ki egy állami megrendelésre nemrégiben elkészült s a lapunk birtokába jutott tanulmányból. A hadsereg a meglévő kapacitását a napi feladatokra használt autókra és a békefenntartásban részt vevő magyar alakulatok járműveinek szinten tartására koncentrálja. Előfordul, hogy a honvédségi feladatok végrehajtása is gondot okoz, mivel ezekhez nem tudnak elegendő üzemképes autóbuszt vagy nagyobb csoportokat szállító járművet biztosítani. Hiány van tehergépkocsikból, személyautókból, kisbuszokból, autómentőkből. A 16 ezer járműnek kevesebb mint harmada a hadra fogható. Annak ellenére hogy az eszközpark kilencven százaléka elöregedett szovjet típus (mindössze minden tizedik készült a kilencvenes években), ipari nagyjavításokra is egyre kevesebb pénz jut. Míg 1997-ben egymilliárd forintot fordítottak erre a célra, tavaly már csak 210 milliót. Alapeszközökből is óriási hiány van, leginkább akkumulátorokra és gumiabroncsokra lenne szüksége a hadseregnek. Folytatás a 3. oldalon