Magyar Hírlap, 2000. augusztus (33. évfolyam, 178-204. szám)

2000-08-07 / 183. szám

HÉTFŐ: PÉNZ PLUSZ PIAC ■ KEDD: INGATLANBÖRZE ■ SZERDA: KARRIER + MUNKAERŐPIAC ■ CSÜTÖRTÖK: AUTÓK ÉS PIACOK ■ PÉNTEK: TV-MAGAZIN ■ SZOMBAT: AHOGY TETSZIK BUDAPEST BANK Technológia-fejlesztés, kapacitásbővítés, új piacképes termék gyártásba vétele 06-40-477-777Magyar Hírlap BUDAPEST BANK Gazdasági Minisztérium által támogatott beruházási hitelek www.budapestbank.hu 2000. augusztus 7., hétfő 23. évfolyam, 183. szám POLITIKAI NAPILAP Fővárosi kiadás Ára: 76 forint E-mail cím: levelek@mhirlap.hu; Interneteim: www.magyarhirlap.hu/ MAI SZÁMUNK TARTALMÁBÓL Elmaradhat az olajbizottság soros ülése Nógrádi Zsolt eddig nem válaszolt a nemzetbiztonsági bi­zottság meghívására - értesült a Magyar Hírlap Keleti Györgytől, a bizottság elnökétől. Az olajbizottság titkársá­gán viszont ígéretet kaptak: segítik őket, hogy a „korona­tanú” felvegye velük is a kapcsolatot. Keleti azt mondta: ne csináljon Nógrádi bohócot egy parlamenti bizottságból. Pallag László nem tartja valószínűnek, hogy mához egy hétre a szokott időben összeül az olajbizottság. 3. oldal Magyar mentőöv Kohlnak A német politika egyre heve­sebben vitatja, vajon a német egység atyjának, az időköz­ben korrupcióval vádolt Hel­mut Kohlnak szabad-e be­szélnie október 3-án, a német egység napján. Magyarország a jelek szerint mentőövet kí­nál egykori nagy mentorá­nak. Martonyi János külügy­miniszter egy német lapnak elmondta, Magyarország októberben meghívja Budapestre Helmut Kohlt. 3. oldal Később döntenek a zámolyiakról Elhúzódik a zámolyi romák menedékének elbírálása, a hé­ten újabb személyes meghallgatásra kerül sor. A további kivándorolni akaró cigány családok útiköltségét külföldi magánszemélyek, üzletemberek állnák - tudtuk meg Krasznai Józseftől, a Párizstól menedékjogot kért csoport Szóvivőjétől. 4. OLDAL A Seuso-kincsek nyomában A régészek rémálma az amatőr kincskereső, aki sokszor már a szakemberek előtt a helyszínre érkezik könnyen be­szerezhető detektoraival. Ennek a félelemnek is betudha­tó, hogy a Seuso-kincsek utáni legújabb kutatást az érintet­tek titokban akarták tartani. De a Magyar Televízió stábja már a titkos ásatások első napján forgathatott a helyszínen - tudtuk meg Dézsy Zoltántól, a Seuso-kincsekről szóló dokumentumfilm rendezőjétől. 5. oldal Demokráciaszonda: elégedetlen kétharmad • ! Topis ! Kisebbségben vannak a demokrácia műkö­­d­ő­désével elégedett polgárok Cseh- és Len­gyelországban, valamint hazánkban. A szólásszabadságot látják a legkevésbé veszélyeztetettnek az emberek: mind­három országban a megkérdezettek több mint fele véleke­dik így - ez derül ki a Közép-európai Közvélemény-kutató Társulás (CEORG - magyar résztvevő a Tárki) áprilisi vizsgálatából. 6. oldal Nagyon figyel a Rosenborg Holnap érkezik Budapestre a Rosenborg Trondheim, de tegnap lapzártánk után még bajnoki meccset játszott a Vi­kinggel. Rune Bratseth klubigazgatóval még a találkozó előtt beszélgettünk, s a nyolcvanas évek végének brémai norvég futballvilágsztárja azt mondta: „Azt ugyan még ma sem tudjuk, hol van Dunaújváros, a Dunaferr­ ről sem hal­lottunk korábban, ám a Split elleni két meccsük alapján azt mondom, jobb, mint a három évvel ezelőtti ellenfe­lünk, az MTK volt.” 16. oldal Ketten ezer évről Ezzel a címmel indított vetélkedőt a Nap Tv. A Nap-kel­te műsorában látható páros viadalra a Magyar Hírlapban jelentkezhetnek, ha megfejtik a lapban közzétett kérdése­ket. Részletek a 8. oldalon VÁRHATÓ IDŐJÁRÁS Alföld Balaton Záporok 25 fok Víz: 22 fok Budapest Napsütés felhőkkel 27 fok É-Magyaro. Napi záporokkal 28 fok Már elígérték a plusz százmilliárdot Járai Zsigmond pénzügyminiszter a költségvetési többletbevételről, a jövő évi adózásról, a sztrádafinanszírozásról Járai Zsigmond pénzügyminiszter lapunknak nyilatkozva úgy becsüli: az idén mintegy 100 milliárd forinttal több folyik be a büdzsébe, mint tervezték. Ezt azonban teljes egészében el is viszik a már elhangzott ígérvények. A javasolt legújabb adó­tábla-változat szerint jövőre a kétgyerekes adózók jövedelme csaknem 650 ezer, a háromgyerekeseké 1 millió 350 ezer fo­rintig adómentes lesz. MH-összefoglaló A kétéves költségvetés kere­tében külön törvényt készíte­nek a 2001., illetve a 2002. évi büdzséről, ám ezeket egy­szerre terjesztik be a T. Ház­nak - közölte a Magyar Hír­lapnak adott interjúban Járai Zsigmond. A személyi jövedelemadó­zásban a sávhatárokat 2001- ben, majd 2002-ben is kitágít­ják -javasolja a tárca adótör­vény-tervezetében. Az alsó, 20 százalékkal adózó jövedel­mi sáv határát az idei 400 ezer forintról jövőre 480, két év múlva pedig 600 ezer forintra emelik, a 30 százalékos sáv­határt pedig a mostani 1 mil­lióról 1 millió 50, majd 1 mil­lió 200 ezer forintra - javasol­ja a pénzügyminiszter a kor­mányzati tárgyalások máso­dik fordulója előtt. Az idei költségvetésben a főbb adóbevételek 150 mil­liárd forint terven felüli több­letet hoznak, ezt azonban a várhatóan nem teljesülő téte­lek nettó 100 milliárd forintra mérséklik. A többlet elkölté­séről máris „gondoskodnak” a nyugdíjtörvény előírásai és a - többek között - bérjutta­tási, gátépítési, gyógyszer-tá­mogatási többletmilliárdok­­ról tett ígérvények. Ezek fe­dezetéről az 1999-es év zár­számadásáról szóló törvény­ben rendelkeznek majd, mint ahogy itt szorítanak helyet a kétéves költségvetés-készí­téssel kapcsolatos államház­tartási törvénymódosításra is. Az M3-as autópálya építé­sére idén még elégséges a Magyar Fejlesztési Bank 32 milliárdos tőkejuttatása - kö­zölte Járai. A hitelfelvételről jövőre döntenek, amikor a kölcsönből egyszerre finan­szírozhatják az M3-as és az M7-es projektet. A nemzeti bank felügyelő­bizottságának, mint jelentésé­ben olvasható, nincs olyan in­formációja, hogy szakszerűtlen lett volna tavaly a gazdálkodás a felszámolás alatt álló bécsi leánybanknál, a CW AG-nél. A pénzügyminiszter azonban kitart álláspontja mellett: mint fogalmaz, a 7,4 milliárd forin­tos tavalyi veszteség a szaksze­rűtlenségre utal. Ha az MNB átadná a CW AG végelszámo­lását egy állami szervezetnek, akkor a pénzügyminiszter sze­rint gyorsan megoldható lenne a jegybank alelnökei kinevezé­sének hosszú hónapok óta hú­zódó problémája. Interjú a 10. oldalon Járai Zsigmond: kedvezőbb adózás a többgyermekeseknek FOTÓ: PÉLYI NÓRA A főváros környékén is szabad lesz a sárkányrepülők terepe Feloldhatják a légtérzárat A héten feloldhatják a másfél hónapja tartó légtérzárat. A sárkányrepülők és siklóer­nyők rajongói úgy vélik: a Légügyi Igazgatóság (LÜI) indokolatlanul vonta meg tő­lük a repülés jogát éppen az erre legalkalmasabb nyári hónapokban. MH-információ/Rubik Pál A repülők szakmai szerveze­teivel a héten sikerrel befeje­ződhetnek a tárgyalások - mondta lapunknak Pető György, a LÜI kommuniká­ciós igazgatója. Az elmúlt he­tekben folyamatosan egyez­tettek, az igazgatóság leg­főbb szempontja a biztonság megteremtése volt. Az LÜI nem akar újabb repülőgép­­siklóernyő-„találkozót”. En­nek elkerülésére egyesületi keretek közt megvalósuló, ellenőrizhető és számon kér­hető körülményeket kér. A zárlat előtti állapotok visszaállítása tehát nem jár­ható út, ám hogy pontosan mi változik, arról az igazgató még korainak tartotta nyilat­kozni. Az előzményekhez tarto­zik, hogy június 13-án a Feri­hegyre érkező Lufthansa Pilis­­vörösvár térségében vele azo­nos magasságon repülő sikló­­ernyőssel találkozott. A Lég­ügyi Igazgatóság ekkor gyor­san döntött: a főváros és lénye­gében Pest megye területe fö­lött mindennemű siklást és függővitorlázást azonnali ha­tállyal megtiltott. Indoklás­ként a Lufthansa-siklóernyős­­találkozóra hivatkozott, vala­mint arra, hogy megszaporod­tak a forgalmi légi járműveket veszélyeztető repülések. A légtérzárat az érintettek felháborodással fogadták. A főváros környékén élő sár­­kányrepülőzőknek és siklóer­­nyőzőknek így távolabbi tele­pülésekre kell utazniuk, ha hódolni akarnak szenvedé­lyüknek. A döntés óta az érintett szakmai szervezetek felvették a kapcsolatot az LÜI-vel. Bár a „pilóták” jó része úgy tudja, messze még a megegyezés, Szabó Péter, a Magyar Repü­lőszövetség siklóernyős veze­tőhelyettese, a tárgyalások résztvevője optimista. Úgy véli, első lépésben felszaba­dulhat a hármashatár-hegyi, a gödöllői és a dunakeszi repü­lőtér, majd az oktató- és gya­korlóhelyek. Valószínűleg sokkal több időt vesz majd igénybe a távrepülések ismé­telt engedélyezése. A letiltottak egy része - nem bízva a békés megegye­zésben - augusztus 12-én dél­után demonstrációt tart a Hármashatár-hegyi reptér közelében, ahol légi „jármű­veik” felvonultatásával tün­tetnek jogaikért. A jómódú középosztályból kerül ki a látogatók többsége Fergeteges koncertek a Szigeten Az idei Pepsi Sziget látogatóinak többsége 20-25 év közötti városi fiatal, aki mobiltelefonnal és számítógéppel is rendel­kezik - derül ki az Oktatáskutató Intézet felméréséből. A szi­getlakók - akiknek többsége az átlagosnál jobb körülmények között él - az információs társadalom gyermekei, 64 százalé­kuk rendszeresen internetezik. MH-összefoglaló „Nem a jómódú középosztály­beli fiatalokat, hanem általá­nosságban a fiatalokat céloz­zuk meg” - mondta kérdé­sünkre Gerendai Károly, a Szi­get Kft. ügyvezetője. Szerinte a fesztivál egyfajta multikulturá­lis expó, amelyen az átlagos ti­zen- és huszonévesek, illetve a speciális érdeklődésűek is megtalálhatják a számukra megfelelő programokat. A látogatók több mint fele húszas évei elején jár, harma­duk ennél is fiatalabb, így az­tán az „átlagos szigetlakó” 21,5 éves - tudtuk meg Gábor Kálmántól, a vizsgálat vezető­jétől, aki tegnap délután ösz­­szesítette az első adatokat. Nőtt a sziget vonzereje a fővá­rosi és a határon túli magya­rok körében, utóbbiak már a közönség hét százalékát te­szik ki. A lányok azonban idén kisebb arányban voltak kíváncsiak a fesztiválra, így 59 százalékra nőtt a fiúk aránya. A szigetlakók kétharmada tanul, s az átlagosnál jobb kö­rülmények között él. Ezt jelzi például, hogy túlnyomó részük volt már külföldön, közülük minden ötödik egy évben több mint kilencszer lépi át a határt. A „szigetelők” több mint fe­lének a zenei kínálat a legfon­tosabb, de minden harmadik megkérdezett a kulturális programokat is megemlítette. A legnépszerűbb helyszín egyébként a világsztároknak is otthont adó Nagyszínpad. A fiatalokat leginkább a jó han­gulat vonzza a szigetre, amihez azonban komfortigény is tár­sul. Nem hiába költenek egy nap átlagosan 2500 forintot. A sziget társadalmi megíté­lése javult, a szülőknek már csak 17 százaléka ellenzi, hogy csemetéje is a „szigetelők” tá­borát szaporítsa. A megkérde­zettek 75 százaléka nem elő­ször van jelen, s 95 százalék ez után is szeretne részt venni a fesztiválon. Összeállítás a 8. oldalon Látványos sikert aratott a Szigeten Uhrin Benedek „mester”. Szociológusokra vár a feladat, hogy kiderítsék, mitől e nagy népszerűség FOTÓ: SZIGETVÁRY ZSOLT MH-információ Jelenleg minden Magyaror­szágon értékesített új sze­mélygépkocsi bruttó árának 28,5-46,5 százaléka gyarapítja a központi költségvetést, ami óvatos becslés szerint is legalább 100 milliárd forint évente. Múlt évben 130 ezer új autót adtak el nálunk, melyből durván 97 ezer volt az import, amit az itthon gyártott 32 ezer Suzuki egészített ki. A jármű­vek úgynevezett határparitá­sos árára - ami a gyári ár plusz a határig számított szállítási és biztosítási költség - jön a vám, a fogyasztási adó, s mindezek­re a 25 százalékos általános forgalmi adó - mondta la­punknak Győző Gábor, a Ma­gyar Gépjárműimportőrök Egyesületének (MGE) elnö­ke. A vámtételek az Európai Unióban és a CEFTA-orszá­­gokban gyártott autók esetén 1600 köbcentiig 1,95, 2000-ig 3,45,2001 köbcenti fölött 6,45 százalék. Az összes többi im­portnál ugyanezek a tételek 13,23 és 43 százalék. (Jövő év elejétől az európai személy­gépkocsiknál teljesen eltörlik a vámot. Az amerikai gyártók, elsősorban a Chrysler erősen bírálják a tervezett intézke­dést, ha esetükben szintén nem mérsékelnék ezt a terhet - Magyar Hírlap, 2000. au­gusztus 3.) A fogyasztási adó a katali­zátoros új autóknál (ma már csak ilyeneket lehet üzembe helyezni - a szerk.) 1600 köb­centiig 10, afölött 20 százalék. A felsorolt tételek összeadód­nak, s végül erre jön a 25 szá­zalékos áfa, így amikor a márkakeres­kedőnél valaki kifizeti új autó­ja árát, a határparitásos érték­re 40-87 százalékos teher ra­kódik, ami a bruttó összegből visszafelé számolva a fogyasz­tói ár 28,5-16,5 százaléka. Ha valaki ez idő szerint vesz egy új, 3 millió forintos autót, akkor vám és adó gya­nánt mintegy 1 millió forintot fizet ki legalább. Amennyiben a vásárló az autójával az idén megtesz 20 ezer kilométert, és kocsija 7 liter benzint fogyaszt 100 kilométerenként, akkor az elfogyasztott 1400 liter ben­zinben - a jelenlegi üzem­­anyagárakkal számolva - to­vábbi mintegy 200 ezer forin­tot „fizet be a büdzsébe”. Az országban megközelítő­leg 3 millió személyautó köz­lekedik. Ha ezek átlagos fo­gyasztása 8 ezer száz kilométe­renként, és mindössze havi ezer kilométert futnak, akkor évente 2,9 milliárd liter üzem­anyagot fogyasztanak el (ez mintegy 80 százaléka a hivata­losan kimutatott üzemanyag­fogyasztásnak). Ha a múlt évi átlagos benzinárakat vesszük, és 120 forintos közteherrel szo­rozzuk be az előbbi mennyisé­get, akkor 350 milliárd forintot kapunk. Ha ehhez hozzá­tesszük az új autók eladásakor beszedett 90-100 milliárdos közterhet, eljutunk a 450 mil­liárd körüli összeghez. A nagyságrend érzékelte­téséhez összehasonlításul: a múlt évben 578 milliárd forint személyi jövedelemadót fizet­tek a magyar polgárok, a cé­gek - társasági adó gyanánt - 249 milliárdot pengettek ki, és mi mindannyian, tehát a cé­gek és a magánszemélyek 942 milliárd általános forgalmi adóval gazdagították a bü­dzsét. HL­NG Az idén is busás hasznot húz az állam az új személygépkocsik eladásából Legalább 450 milliárdot kasszíroz a büdzsé a nulla kilométeres autók piacán Legalább évi 450 milliárd forintot kasszíroz az állam az autó­soktól az új személyautók eladása és az értékesített üzem­anyag után - legalábbis számításaink szerint. Ez az összeg csaknem duplája a cégek társaságiadó-befizetésének, és fele a legtöbbet hozó adónemnek, az áfának. Javításra sincs pénz a honvédségnél Elérte a kritikus szintet a Ma­gyar Honvédség járműpark­jának állapota. Egy állami megrendelésre készült tanul­mány szerint nemcsak új gép­kocsik beszerzésére, hanem a meglévők javítására sincs elegendő pénz. A 16 ezer jár­műnek csak kevesebb mint harmada hadra fogható. MH-információ/Haszán Zoltán A kimerült raktárak, a javító­anyagok hiánya miatt a hon­védség nem tudja a kívánt szinten biztosítani gépjármű­veinek üzemképességét - de­rül ki egy állami megrende­lésre nemrégiben elkészült s a lapunk birtokába jutott tanul­mányból. A hadsereg a meg­lévő kapacitását a napi fel­adatokra használt autókra és a békefenntartásban részt ve­vő magyar alakulatok jármű­veinek szinten tartására kon­centrálja. Előfordul, hogy a honvédségi feladatok végre­hajtása is gondot okoz, mivel ezekhez nem tudnak elegen­dő üzemképes autóbuszt vagy nagyobb csoportokat szállító járművet biztosítani. Hiány van tehergépkocsik­ból, személyautókból, kisbu­szokból, autómentőkből. A 16 ezer járműnek keve­sebb mint harmada a hadra fogható. Annak ellenére hogy az eszközpark kilenc­ven százaléka elöregedett szovjet típus (mindössze min­den tizedik készült a kilenc­venes években), ipari nagyja­vításokra is egyre kevesebb pénz jut. Míg 1997-ben egy­­milliárd forintot fordítottak erre a célra, tavaly már csak 210 milliót. Alapeszközökből is óriási hiány van, leginkább akkumulátorokra és gumiab­roncsokra lenne szüksége a hadseregnek. Folytatás a 3. oldalon

Next