Magyar Hírlap, 2000. augusztus (33. évfolyam, 178-204. szám)

2000-08-15 / 190. szám

2 Magyar Hírlap VILÁGHÍRADÓ Kohl nem vesz részt az újraegyesítés ünnepén (MTI) Helmut Kohl volt német kancellár lemondta részvéte­lét a német újraegyesítés tizedik évfordulójának október 3-ai drezdai ünnepségén. Az exkancellár hétfőn Berlinben közzé­tett nyilatkozatában jelentette be, hogy nem fogadja el Kurt Biedenkopf szászországi miniszterelnöknek, az ünnepség há­zigazdájának meghívását, hogy vendégként vegyen részt a ren­dezvényen. Az ünnepségen a hírek szerint Kurt Biedenkopf szászországi miniszterelnök, Johannes Rau német államfő és Jacques Chirac francia köztársasági elnök mond beszédet. Szentté avatták II. Miklóst (Reuters) Az orosz ortodox egyház tegnap szentté nyilvání­totta II. Miklós utolsó orosz cárt. A brit hírügynökség jelen­tése szerint a döntést - amelyet hosszas vita előzött meg - egy­­hangúlag hozta meg a püspöki szinódus. Számos nyugati tör­ténésznek egyébként távolról sem hízelgő a véleménye II. Miklósról, az oroszok többsége mégis ragaszkodott ehhez a lépéshez. Katasztrófa fenyeget Kongóban (Reuters) Zambia fővárosában tegnap tíz afrikai állam veze­tői kezdtek tárgyalásokat a kongói konfliktus lezárásának le­hetőségeiről. A megbeszélésre azonban Laurent Kabila kon­gói elnök utolsóként érkezett meg, de megfigyelők szerint ez már önmagában is eredmény. Egy múlt heti gazdasági témá­jú regionális csúcsra ugyanis el sem ment. Kongó keleti részén egyébként humanitárius katasztrófa fenyeget, miután a há­borúskodások miatt milliók váltak földönfutókká. Hidrogénbomba a dán partok közelében (MTI) A dán parlament többsége követelni fogja az Egyesült Államoktól, hogy tisztázzák annak a hidrogénbombának hol­létét, amely egy amerikai bombázó­ repülőgép lezuhanásakor valószínűleg a tengerbe esett és feltehetően mindmáig ott is van. Mint a Berlingske Tidende című koppenhágai újság teg­nap beszámolt róla, csaknem valamennyi parlamenti képvi­selőcsoport szóvivője ilyen értel­kű követelésekkel válaszolt arra az előző napi hírre, amely szerint eddig titokban tartott dokumentumok egyértelműen bizonyítják: a lezuhant repü­lőgép egyik bombája-Washington eddigi hivatalos közlései­vel ellentétben - a grönlandi, thulei amerikai légi támaszpont közelében a tenger fenekén maradt. A B-52-es bombázó 1968 januárjában négy hidrogénbombával a fedélzetén Thu­le közelében a parti jégpáncélra zuhant. Német turistákra lőttek Grúziában (MTI) Grúziában fegyveresek tüzet nyitottak három, német turistákat szállító kisbuszra. Tisztségviselők tegnapi közlése szerint a 30 fős turistacsoport Nyugat-Grúzia hegyeiben tett kirándulást. Az őket kísérő rendőrök viszonozták a tüzet, és visszaverték a támadókat - közölte a területi rendőrség szó­vivője. A vasárnapi támadásban senki sem sérült meg. A merénylők valószínűleg közönséges rablók voltak. Maszhadov nem emigrál (MTI) Aszlan Maszhadov csecsen elnök nem hagyja el or­szágát - közölte a csecsen elnök sajtószolgálata, elutasítva a Moszkva-párti csecsenföldi adminisztráció vezetőjének ja­vaslatát. Ahmed­ Hadzsi Kadirov mufti ugyanis, akit Vlagyi­mir Putyin orosz elnök nevezett ki a csecsenföldi ideiglenes igazgatás élére, korábban azt indítványozta Maszhadovnak, hogy szüntesse be a fegyveres ellenállást, s hagyja el a köztár­saságot, utazzon Malajziában élő fiához. Kadirov bűnbocsá­natot helyezett kilátásba azoknak a fegyvereseknek, akik nem követtek el súlyosabb bűncselekményeket. Gyerek­munkások a mexikói elnök földjein? (MTI) Több tucat 12-16 éves gyerek dolgozik a megválasz­tott mexikói elnök, Vicente Fox családjának tulajdonában lé­vő földbirtokokon, bár az ország törvényei tiltják a gyermek­­munkát - írta a mexikói Reforma napilap. A címoldalon kö­zölt riport szerint a gyerekek nyolcórás munkanapot dolgoz­nak a Fox család birtokain (egy óra pihenővel), hetenként hat napon át. A gyerekek alkalmazásának feltételei nem felelnek meg a társadalom- és egészségbiztosításra vonatkozó törvé­nyek előírásainak - idézte a lapot az AFP. Vicente Fox de­cember elsején lép hivatalba. Lapunkat rendszeresen szemlézi Magyarország legnagyobb médiafigyelője, az­­ »OBSERVER« OBSERVER BUDAPEST MÉDIAFIGYELŐ KFT. 1084 Budapest Vill., Auróra u. 11., telefon: 303-4738, fax: 303-4744, Internet: www.observer.hu Magyar Hírlap POLITIKAI NAPILAP JU MARQUARD MEDIEN FŐSZERKESZTŐ: KOCSI ILONA Főszerkesztő-helyettesek: Frank Róbert, Kis Zoltán Lapszerkesztők: Fopovics Gizella, Szerdahelyi Csaba, Szluka Márton Rovatvezetők: Gréczy Zsolt (kultúra), Kiss László (sport), Makai József (publicisztika), Szigeti Tamás (fotó), Szombathy Pál (belpolitika), Újvári Miklós (külpolitika), Vitéz F. Ibolya (gazdaság) KIADÓ: JÜRG MARQUARD Kiadja a Magyar Hírlap Könyv- és Lapkiadó Rt., Jürg Marquard svájci kiadóvállalat-csoportjának tagja VEZÉRIGAZGATÓ: L. KELEMEN GÁBOR Hirdetési igazgató: Komjáthy Katalin Terjesztési igazgató: Bobák Márta • Telefon: 470-1100 PR- és reklámigazgató: Sarus Erika • Telefon: 470-1105 Grafikai Stúdió-vezető: Sándor János Számítógépes rendszergazda: Kiss Árpád Szerkesztőség: 1145 Budapest, Szugló u. 14. • Telefon: 470-1233, fax: 470-1296 Kiadóhivatal: 1145 Budapest, Szugló u. 14. Hirdetési igazgatóság: 1145 Budapest, Szugló u. 14. Telefon: 470-1133, fax: 470-1136 Hirdetésfelvétel, telefonfax: 470-1166,470-1178 Ügynökségi referens telefon: 470-1138, fax: 470-1143 Magazincsoport telefon: 470-1137, fax: 470-1143 Terjeszti a HÍRKER Rt. és a Nemzeti Hírlapkereskedelmi Rt. Előfizetésben terjeszti a Magyar Posta Rt. Nyomtatás: Magyar Hírlap Rt./Marquard Színes Nyomda Nyomdaigazgató: Bertalan László HU ISSN 0133-1906 HU ISSN 0237-3807 A hirdetések tartalmáért a lap nem vállal felelősséget! LAPUNK 201XFRESSRVÉVES ELŐFIZETÉSI DÍJAI __________Kiadónál történő előfizetés esetén__________ Postai előfizetés Magánszemélyeknek közületeknek esetén 1 hónapra­­.........................................- 1400 Ft negyedévre 3800 Ft ............................4200 Ft 4200 R­ ­ fél évre....................................7 200 Ft ................. 8 400 Ft 8400 Ft "i évre.....................................14000 Ft 16800 Ft 16800R Előfizethető a kiadónál: Magyar Hírlap terjesztési osztály, telefon: 470-1202, fax: 470-1204. E-mail: elof@mhirlap.huEzenkívül a hírlapkézbesítőknél és a Hírlap-előfizetési Irodánál (Buda­pest Vill., Orczy tér 1., levélcím: HELIR, Budapest 1900), Budapesten a Magyar Posta Rt. Hírlapelőfizetési és Elektronikus Posta Igazgatósága kerületi ügyfélszolgálati irodáin, vidéken a postahivatalokban. Előfizetés külföldre: Batthyány Kultur-Press Kft., 1014 Budapest, Szentháromság tér 6., telefon/fax: 00-36-1-201-8891, E-mail: batthyany@kultur-press.hu Orosz tengeralattjáró vészhelyzetben Az atommeghajtású Kurszk 150 méter mélyen rekedt - Moszkva szerint kevés esély van a szerencsés kimenetelre Több mint száz tengerész re­kedt egy orosz atommeghaj­tású tengeralattjárón, amely műszaki okok miatt a tenger fenekére merült. Orosz hiva­talos források szerint az An­­tyej (NATO-kódnevén Os­­car-II) osztályú tengeralatt­járó reaktorát lezárták, ra­dioaktív sugárzásra nem kell számítani, a fedélzeten atom­fegyverek nincsenek. Erős és komoly ütközés nyomai látszanak a Kurszk orosz atom-tengeralattjárón, amely vasárnap süllyedt el a Barents-tengeren. Feltétele­zések szerint külföldi hajóval vagy tengeralattjáróval üt­közhetett. Az Itar-TASZSZ hírügynökség jelentése sze­rint Vlagyimir Kurojedov ten­gernagy, az orosz haditenge­részet főparancsnoka súlyos­nak nevezte a helyzetet, s kö­zölte, hogy az elérhető összes mentőegységet a helyszínre vezényelték. A tengernagy szerint a kialakult helyzetben kevés az esély a szerencsés ki­menetelre. Közben az Interfax úgy ér­tesült, hogy a Kurszk elneve­zésű tengeralattjárón máris lehetnek halottak, a személy­zet egy része pedig alighanem megsérült. Lapzártánkkor azt tervezték, hogy a mentés mi­kéntjéről kedd hajnalban döntenek. A hajót egyébként akusztikus módszerekkel ta­lálták meg, miután a teljes sötétségbe borult Kurszk le­génysége a burkolatot kon­gatva adott életjelt magáról. Norvégiában válságta­nácskozást hívtak össze a vé­delmi minisztériumban. Oslói adatok szerint a hajó nemzet­közi vizeken van, a tenger­fenéken, 150 méternyi mély­ségben. Moszkva nem kérte Norvégia segítségét. Az ille­tékes norvég hatóság nem mért abnormális sugárzásra utaló jeleket. Az NTV orosz független tévéadó szerint a bajt az okoz­ta, hogy a Kurszk nevű ten­geralattjáró torpedókilövő csöveit és az első részét elön­tötte a tengervíz. A tudósító közölte forrásmegjelölés nél­kül, hogy bajok lehetnek az oxigénellátással. Az orosz ha­ditengerészet szóvivője vi­szont cáfolta, hogy víz öntötte volna el a hajó elülső részét. Nem világos, hogy a leme­rült tengeralattjáró legénysé­ge megkísérli-e maga kija­vítani a hibákat. A Bellona norvég környezetvédő cso­port szerint a mentést alapo­san megnehezítheti, hogy a Kurszk ezek szerint nem ren­delkezik saját energiaforrás­sal. Levegőt búvárharanggal juttatnak a legénységnek. Alekszandr Nyikityin volt orosz tengerésztiszt - akit ko­rábban az oroszok perbe fog­tak kémkedés vádjával, mert az orosz atom-tengeralattjá­rókról közölt kétségbeejtő adatokat (időközben felmen­tették), most a Bellonának dolgozik. Szerinte ha a hajó több mint 100 méterre van a tenger alatt - márpedig ott van akkor energia nélkül lehe­tetlen kiüríteni a Kurszk bal­laszttartályait, hogy a hajó ismét a felszínre emelkedjék. Alekszandr Nyikityin szerint a Kurszk nem rendelkezik mentőkapszulákkal, amelyek­kel a legénység kimenthető lenne. CNN/BBC/Reuters MH-összeállítás Támogatjuk a palesztinok ügyét, javasoljuk azonban, hogy önálló államukat „meg­felelő időpontban” kiáltsák ki - intette finom diplomáciával türelemmel a Pekingbe láto­gató Jasszer Arafatot Csiang Cö-min. A kínai elnök szavai akkor hangzottak el, amikor a Közel-Keleten jóformán órá­ról óra újabb és újabb véle­mények fogalmazódnak meg a palesztin állam kikiáltásá­nak lehetséges időpontjáról. Zakaria al-Aga, a PFSZ vég­rehajtó bizottságának tagja például a Reuters szerint el­képzelhetőnek nevezte az ere­detileg szeptember 13-ára ter­vezett lépés elhalasztását, ám hozzátette, hogy idén minden­képpen sort kerítenek rá. Ne­ki ellentmondó véleményeket fogalmazott meg azonban Na­­bíl Saat palesztin tervezési és nemzetközi együttműködési miniszter Koppenhágában. Szerinte ugyanis szó sincs ha­lasztásról, szeptember 13-án mindenképpen kikiáltják a palesztin államot. Ő amúgy azt állítja, hogy az izraeliekkel folytatott tárgyalásokon közel állnak a megállapodáshoz. Körvonalazódni látszik a palesztin-izraeli alkudozás forgatókönyve is. Tegnap Ba­rak kormányfő politikai ta­nácsadója elképzelhetőnek nevezett egy újabb amerikai közvetítéssel zajló csúcstalál­kozót. Erről - mint mondotta - Clinton elnök csak azután dönt, hogy a közeljövőben a térségbe utazó megbízottja, Dennis Ross az izraeliekkel és a palesztinokkal folytatandó tárgyalásain felméri, mennyi esély van a haladásra. Mindeközben a Reuters szerint George W. Bush re­publikánus amerikai elnökje­lölt elismerően szólt Clinton közel-keleti erőfeszítéseiről, s bejelentette: amennyiben ő kerül a Fehér Házba, úgy ugyanezen a nyomvonalon halad majd tovább. Peking türelemre intette Arafatot Újabb közel-keleti csúcs közeleg? Flottagondok Az orosz és korábban a szovjet atom-tengeralattjárókat számos baleset érte az elmúlt négy évtizedben. Az 1991-es szovjet összeomlás óta a gazdasági zavarok csak súlyosbí­tották a gondot. Az alábbiakban az AP, illetve az MTI alapján ismertetünk néhányat ezek közül. 1998. január 26. - Lisztafjord északi-sarki támaszponton, a Kola-félszigeten egy atom-tengeralattjáró fedélzetén baleset történt, amelynek következtében mérgező gáz szabadult fel. A gáz megölt egy orosz tengerésztisztet és megsebesített négy tengerészt. Nem volt radioaktív szivárgás. 1996. október 17. - Egy csendes-óceáni őrjáratot végző ten­geralattjárón vízbeszivárgást észleltek azt követően, hogy az egyik hajócsavar eltörött. Senki sem sebesült meg a hivatalos jelentés szerint és a tengeralattjáró ép­ségben visszatért támaszpontjára. 1995. szeptember - Észak-Oroszország partjainál áram­szolgáltatási zavar volt, s az egyik atom-tengeralattjáró hűtőrendszere felmondta a szolgálatot. Rendkívüli in­tézkedésekre volt szükség annak érdekében, hogy meg­akadályozzák a hajó reaktorának túlhevülését. 1994. március 23. - Két orosz tengeralattjáró, fedélzetén atomfegyverekkel, súrolta egymást a Barents-tengeren egy hadgyakorlat során. 1993 nyara - Egy baleset következtében, amely az egyik atom-tengeralattjárón következett be, meghalt 21 ten­gerész és további kettő megsebesült. 1992. június - A Kola-félszigeten egy javítás alatt álló atom-tengeralattjárón robbanás történt, amely megölt egy tisztet és megsebesítette a legénység négy tagját. 1989. április - Elsüllyedt a Barents-tengeren a Komszomo­­lec atom-tengeralattjáró. 69 fős legénységének 42 tagja életét vesztette. Első hallásra Lolka és Bolka jutna az ember eszébe, de ez nem az a kedves rajzfilmso­rozat, hanem a lengyel poli­tika egyik, nem éppen szív­derítő fejezete. Az októberi elnökválasztás jelöltjeinek átvilágításáról van szó. Egy 1988-ban hozott törvény ér­telmében minden vezető köztisztviselőnek be kell val­lania, ha valamilyen kapcso­latban állt egykoron a titkos­­szolgálattal, majd a versen­géstől vissza kell lépnie, s tíz évig nem vállalhat szerepet az állam vezetésében. En­nek jegyében citálják sorra az átvilágítási bíróság elé a tizenöt indulni szándékozót. Ezzel nem is lenne baj, hi­szen csak a törvényeket tart­ják be, csakhogy az utóbbi időben felröppentettek két fedőnevet. Aleksander Kwasniewskiről, a jelenlegi államfőről azt híresztelték, hogy azonos Alekkel, aki a Zycie Warszawy című lap munkatársairól készített je­lentéseket, amikor újságíró volt. Lech Walesáról pedig az a hír járta, hogy Balék néven besúgó volt a nyolc­vanas években a hajógyári sztrájkok idején. Kwasniewski a meghall­gatásokon elmondta, amit amúgy is tudott mindenki: újságíró volt, de mindvégig kategorikusan cáfolta, hogy ügynök lett volna. Úgy vélte, egyértelműen a jobboldal akarja lejáratni, és érvelése igencsak logikus, hiszen alig két hónappal az elnökvá­lasztás előtt 54 százalékkal toronymagasan vezet, a köz­vélemény-kutatások alapján a második helyen lévő Ma­rian Krzaklewski és Andrzej Olechowski nem kevesebb, mint 46 százalékkal van le­maradva mögötte - azaz mindkettejüknek nyolcszá­zalékos a támogatottsága. Még az is elképzelhető, hogy Kwasniewskinek már az első fordulóban sikerül megsze­reznie a szavazatok több mint felét. Az ugyancsak hírbe hozott Lech Walesa mindössze a szavazatok há­rom százalékát kapná, ha most lenne a voksolás. Kwasniewskiről végül is a lengyel átvilágítási bíróság kimondta, gyanú felett áll, miután a tanúként beidézett volt titkosszolgálati vezetők is egyértelműen cáfolták, hogy az államfő besúgó lett volna. Kicsit komplikáltabb volt a helyzet Lech Walesával. Ő szintén tagadta, hogy dol­gozott volna a titkosszolgá­latnak, az egyik tanú azon­ban, aki történetesen az ál­lamvédelmi hivatal vezetője volt a kilencvenes évek ele­jén, azt mondta a bíróságon, látta azokat a papírokat, amelyek bizonyítják, Balek létezett és ez Walesa fedő­neve volt. A bíróság azon­ban végül is kiállította az „ártatlansági bizonyít­ványt”. Nem sokkal ezután az ítélkező testület ismer­tetett egy dokumentumot, amely szerint a nyolcvanas évek elején hamis aktákat állítottak össze Walesáról, és ezek azt „bizonyították”, hogy besúgott. Ráadásul a papírokat elküldték a No­­bel-bizottságnak, ezért nem kapta meg a békedíjat 1982- ben, csak egy évvel később. Walesát nem csak az ügy bosszantotta, hanem az is, hogy éppen ellenfele, Kwas­niewski is megvédte. A köz­­társasági elnök azt nyilat­kozta, ő személy szerint nem hiszi, hogy a vetélytárs ügy­nök lett volna, erre aztán Walesa köszönet helyett sza­bályosan szitkozódni kez­dett. Adam Michnik szintén képtelenségnek nevezte az állítást, és azt mondta, ez nem más, mint támadás a lengyel nemzeti hagyomá­nyok, a nemzeti identitás el­len. Különös volt a Szoli­daritás reagálása, amelynek vezetője, Marian Krzak­lewski szintén elnökjelölt. A szervezet fennállásának huszadik évfordulójára ké­szülődve először kihagyták a készülő kiadványból Wale­sát, később aztán belevették. A Szolidaritás jelöltjét, Ma­rian Krzaklewskit is átvilágí­tották már, ő is tisztának bi­zonyult. A független jelölt­ként induló Andrzej Ole­­chowskinek nem kellett je­lentéseket készítenie, mert ő pénzügy- és külügyminisz­terként, a Lengyel Nemzeti Bank egykori alelnökeként amúgy is benne volt a hata­lomban, ő „hivatalból” mű­ködött együtt. A választásig még van feladatuk az átvilágítóknak, a „zaftosabb” ügyeken már a jelek szerint túl vannak. És még csak ezután kezdődik az igazi kampány. Walesa nyi­tánya egy film lesz, amely­nek ő maga a főhőse, és egé­szen véletlenül két jelölt választási kampányáról szól. A Bailand című másfél órás szatirikus vígjátékot, ahogy a rendező nevezi, „politikai fikciót” tavaly kezdték for­gatni és szeptemberben mu­tatják be. Az igaz „premier” október 8-án lesz. Forró Evelyn HÁTTÉR A­lek és Balék KÜLFÖLD Az Antyej (NATO-kódnevén Oscar- II) osztályú tengeralattjáróból hét az orosz Északi flottában, négy pedig a csendes-óceáni flottában teljesít szolgá­latot. Hosszúságuk 155 méter, vízkiszo­rításuk 13 ezer-18 ezer tonna lehet. Ma­ximális merülési mélységük 500 méter, sebességük elérheti a 28 csomót (majd­nem 50 km/óra). Két nyomott vizes reaktoruk van, teljesítményük kétszer 190 MWt. A Kurszk a K-141-es kódje­let viseli, építeni 1992-ben kezdték és 1994 decemberében állították hadrend­be. 130 ember szállítására képes, a bal­eset időpontjában 107-en voltak a fedél­zeten, közöttük 52 tiszt. A tengeralattjá­ró a torpedóin kívül 24 Shipwreck típu­sú cirkálórakétát képes szállítani. Ezt a tengeralattjárót kifejezetten a repülőgép-hordozók - és ez­által a repü­lőgépek - megsemmisítésére építették. Akár egyszerre kilőheti a NATO-kód­­jelű Shipwreck (hajótörés) nevű raké­táit. Ezek egyenként héttonnásak, ható­sugaruk 500 kilométer. A hajó kiegészí­tő fegyverzetéhez tartoznak az 533 és 650 mm-es torpedók, amelyek szükség esetén végeznek a repülőgép-hordozó­val, illetve az ellenséges tengeralattjá­rókkal, kísérőhajókkal is. A Kurszk pa­rancsnoka a 45 éves Gen­nagyij Lijacsin, aki még 1978-ban, az immár elavult Die­sel-meghajtású tengeralattjárón kezdte pályafutását az Északi Flottánál. A tengeralattjáró balesetéről szóló Zavaros vizeken jelentésekkel kapcsolatban több kétely is felmerül. A torpedók kilövése előtt természetesen el kell árasztani a torpe­dóvető csöveket. Ez úgy történik, hogy kinyitják a csövek külső zárónyílásait. A baj akkor van, ha a csövek belső vé­gének zárónyílásai nyitottak vagy le­szakadnak: ilyenkor a víz elönti a hajó egy részét - csak az egyiket, mert a töb­bi résztől vízzáró ajtók választják el. Sokkal súlyosabb bajra utal az a je­lentés, amely szerint a tengeralattjáró atomreaktorát leállították. Ha egy ten­geralattjáró bajba kerül, akkor éppen­séggel csak saját energiaforrásaival ke­rülhet ki belőle. Ha a kapitány leállíttat­ta a reaktorokat, akkor megfosztotta a hajót mozgás- és merülési képességei­től: nemcsak a hajócsavarok állnak le, hanem a ballaszttartályok, amelyek a merülést-emelkedést szabályozzák, ugyancsak kezelhetetlenek lesznek. Súlyos aggodalmat kelt a hajó leme­rülése is: a kapitány a legénység és a ma­ga életét is kockáztatta, ha a merülés mellett döntött - miután leállíttatta a reaktorokat. A bajba került tengeralatt­járó a felszínre törekszik. A merülés és a valószínűleg kilátástalan mentés mel­lett csak akkor dönthet a kapitány, ha a reaktor súlyos bajban van - az úgyneve­zett leolvadás, robbanásveszély fenye­get, mert a reakció ellenőrizhetetlenné válik. Lelkiismereti kérdés, hogy ez esetben a hajó parancsnoka nem a fel­színen kockáztatja meg a nukleáris rob­banást, hanem minél mélyebbre merül, még ha ez a legénység és a saját életébe is kerülhet. Sárhidai Gyula haditech­nikai szakértő szerint viszont nem kell tartani nukleáris balesettől, ez a típus ugyanis nem hordoz atomtöltetet. A reaktor szivárgására is minimális az esély. A legutóbbi nagy balesetnél pél­dául akkor sem mértek kiugró sugár­zást, amikor kettétört egy tengeralattjá­ró, és megsérült a reaktor is. A szakértő lapunknak elmondta, ko­moly sérülés nélkül ez a típus 300 méte­rig képes elviselni a víz nyomását, a kor­látozott mennyiségű oxigén miatt azon­ban a lehető leghamarabb meg kell kez­deni a legénység kimentését. Általában egy mentőhajóról leeresztett búvárha­rangon keresztül hozzák felszínre a tengerészeket, fordulóként 10-15 em­bert. A műveletet lassítja, hogy a ke­szonbetegség elkerülése érdekében csak fokozatosan lehet kimenteni a le­génységet. Van lehetőség arra is, hogy kisebb búvárhajókon megközelítik a tengeralattjárót, és más nyíláson keresz­tül szabadítják ki a tengerészeket. Ha az ütközés ezeket a nyílásokat megsértet­te, akkor a legénység csak a csodában reménykedhet. Fodor György - Haszán Zoltán HÁTTÉR 2000. augusztus 15., kedd Ünnepelt-szidott demokraták Tiltakozók várták a jelöltállításra összegyűlt demokratákat Los Angelesben. A „show" első napjának fénypontja Clinton - lapzártánk utáni - felszólalása volt fotó: reuters - andy clark Kim Dzsong II tréfája MH-összeállítás Kim Dzsong II észak-koreai vezető csak tréfált, amikor azt mondta Vlagyimir Putyin orosz elnöknek, hogy Phenjan leállítja rakétaprogramját, ha az Egyesült Államok fölbo­­csátja az észak-koreai műhol­dakat -jelentették a szöuli la­pok hétfőn. Kim és Putyin jú­liusában találkozott Phenjan­­ban, s az orosz elnök a nyolcak okinavai csúcstalálkozójának küszöbén ismertette az észak­koreai vezető szavait. Kim Dzsong Il szombaton a dél-koreai sajtó 46 vezető képviselőjét fogadva kijelen­tette, hogy a Putyinnak mon­dottakat „odavetett, tréfás” megjegyzésnek szánta csupán. „Azt mondtam Putyinnak, hogy egy-egy rakéta felbocsá­tása 200-300 millió dollárba kerül, és ha az Egyesült Álla­mok pályára állítja helyettünk a műholdakat, akkor felha­gyunk a rakéták fejlesztésé­vel” - idézte Kimet a Csoszun Ilbo. Az észak-koreai vezető szerint Putyin nem reagált rögtön a megjegyzésre, de ké­sőbb belekapaszkodott. Kim az AP szerint elismer­te, hogy Észak-Korea rakétá­kat ad el Iránnak és Szíriának. Megismételte, hogy hazája nem mondhat le erről a ke­­ményvaluta-bevételi forrás­ról, hacsak nem kárpótolják a veszteségért. Kommentár a 7. oldalon

Next