Magyar Hírlap, 2000. augusztus (33. évfolyam, 178-204. szám)
2000-08-15 / 190. szám
2 Magyar Hírlap VILÁGHÍRADÓ Kohl nem vesz részt az újraegyesítés ünnepén (MTI) Helmut Kohl volt német kancellár lemondta részvételét a német újraegyesítés tizedik évfordulójának október 3-ai drezdai ünnepségén. Az exkancellár hétfőn Berlinben közzétett nyilatkozatában jelentette be, hogy nem fogadja el Kurt Biedenkopf szászországi miniszterelnöknek, az ünnepség házigazdájának meghívását, hogy vendégként vegyen részt a rendezvényen. Az ünnepségen a hírek szerint Kurt Biedenkopf szászországi miniszterelnök, Johannes Rau német államfő és Jacques Chirac francia köztársasági elnök mond beszédet. Szentté avatták II. Miklóst (Reuters) Az orosz ortodox egyház tegnap szentté nyilvánította II. Miklós utolsó orosz cárt. A brit hírügynökség jelentése szerint a döntést - amelyet hosszas vita előzött meg - egyhangúlag hozta meg a püspöki szinódus. Számos nyugati történésznek egyébként távolról sem hízelgő a véleménye II. Miklósról, az oroszok többsége mégis ragaszkodott ehhez a lépéshez. Katasztrófa fenyeget Kongóban (Reuters) Zambia fővárosában tegnap tíz afrikai állam vezetői kezdtek tárgyalásokat a kongói konfliktus lezárásának lehetőségeiről. A megbeszélésre azonban Laurent Kabila kongói elnök utolsóként érkezett meg, de megfigyelők szerint ez már önmagában is eredmény. Egy múlt heti gazdasági témájú regionális csúcsra ugyanis el sem ment. Kongó keleti részén egyébként humanitárius katasztrófa fenyeget, miután a háborúskodások miatt milliók váltak földönfutókká. Hidrogénbomba a dán partok közelében (MTI) A dán parlament többsége követelni fogja az Egyesült Államoktól, hogy tisztázzák annak a hidrogénbombának hollétét, amely egy amerikai bombázó repülőgép lezuhanásakor valószínűleg a tengerbe esett és feltehetően mindmáig ott is van. Mint a Berlingske Tidende című koppenhágai újság tegnap beszámolt róla, csaknem valamennyi parlamenti képviselőcsoport szóvivője ilyen értelkű követelésekkel válaszolt arra az előző napi hírre, amely szerint eddig titokban tartott dokumentumok egyértelműen bizonyítják: a lezuhant repülőgép egyik bombája-Washington eddigi hivatalos közléseivel ellentétben - a grönlandi, thulei amerikai légi támaszpont közelében a tenger fenekén maradt. A B-52-es bombázó 1968 januárjában négy hidrogénbombával a fedélzetén Thule közelében a parti jégpáncélra zuhant. Német turistákra lőttek Grúziában (MTI) Grúziában fegyveresek tüzet nyitottak három, német turistákat szállító kisbuszra. Tisztségviselők tegnapi közlése szerint a 30 fős turistacsoport Nyugat-Grúzia hegyeiben tett kirándulást. Az őket kísérő rendőrök viszonozták a tüzet, és visszaverték a támadókat - közölte a területi rendőrség szóvivője. A vasárnapi támadásban senki sem sérült meg. A merénylők valószínűleg közönséges rablók voltak. Maszhadov nem emigrál (MTI) Aszlan Maszhadov csecsen elnök nem hagyja el országát - közölte a csecsen elnök sajtószolgálata, elutasítva a Moszkva-párti csecsenföldi adminisztráció vezetőjének javaslatát. Ahmed Hadzsi Kadirov mufti ugyanis, akit Vlagyimir Putyin orosz elnök nevezett ki a csecsenföldi ideiglenes igazgatás élére, korábban azt indítványozta Maszhadovnak, hogy szüntesse be a fegyveres ellenállást, s hagyja el a köztársaságot, utazzon Malajziában élő fiához. Kadirov bűnbocsánatot helyezett kilátásba azoknak a fegyvereseknek, akik nem követtek el súlyosabb bűncselekményeket. Gyerekmunkások a mexikói elnök földjein? (MTI) Több tucat 12-16 éves gyerek dolgozik a megválasztott mexikói elnök, Vicente Fox családjának tulajdonában lévő földbirtokokon, bár az ország törvényei tiltják a gyermekmunkát - írta a mexikói Reforma napilap. A címoldalon közölt riport szerint a gyerekek nyolcórás munkanapot dolgoznak a Fox család birtokain (egy óra pihenővel), hetenként hat napon át. A gyerekek alkalmazásának feltételei nem felelnek meg a társadalom- és egészségbiztosításra vonatkozó törvények előírásainak - idézte a lapot az AFP. Vicente Fox december elsején lép hivatalba. Lapunkat rendszeresen szemlézi Magyarország legnagyobb médiafigyelője, az »OBSERVER« OBSERVER BUDAPEST MÉDIAFIGYELŐ KFT. 1084 Budapest Vill., Auróra u. 11., telefon: 303-4738, fax: 303-4744, Internet: www.observer.hu Magyar Hírlap POLITIKAI NAPILAP JU MARQUARD MEDIEN FŐSZERKESZTŐ: KOCSI ILONA Főszerkesztő-helyettesek: Frank Róbert, Kis Zoltán Lapszerkesztők: Fopovics Gizella, Szerdahelyi Csaba, Szluka Márton Rovatvezetők: Gréczy Zsolt (kultúra), Kiss László (sport), Makai József (publicisztika), Szigeti Tamás (fotó), Szombathy Pál (belpolitika), Újvári Miklós (külpolitika), Vitéz F. Ibolya (gazdaság) KIADÓ: JÜRG MARQUARD Kiadja a Magyar Hírlap Könyv- és Lapkiadó Rt., Jürg Marquard svájci kiadóvállalat-csoportjának tagja VEZÉRIGAZGATÓ: L. KELEMEN GÁBOR Hirdetési igazgató: Komjáthy Katalin Terjesztési igazgató: Bobák Márta • Telefon: 470-1100 PR- és reklámigazgató: Sarus Erika • Telefon: 470-1105 Grafikai Stúdió-vezető: Sándor János Számítógépes rendszergazda: Kiss Árpád Szerkesztőség: 1145 Budapest, Szugló u. 14. • Telefon: 470-1233, fax: 470-1296 Kiadóhivatal: 1145 Budapest, Szugló u. 14. Hirdetési igazgatóság: 1145 Budapest, Szugló u. 14. Telefon: 470-1133, fax: 470-1136 Hirdetésfelvétel, telefonfax: 470-1166,470-1178 Ügynökségi referens telefon: 470-1138, fax: 470-1143 Magazincsoport telefon: 470-1137, fax: 470-1143 Terjeszti a HÍRKER Rt. és a Nemzeti Hírlapkereskedelmi Rt. Előfizetésben terjeszti a Magyar Posta Rt. Nyomtatás: Magyar Hírlap Rt./Marquard Színes Nyomda Nyomdaigazgató: Bertalan László HU ISSN 0133-1906 HU ISSN 0237-3807 A hirdetések tartalmáért a lap nem vállal felelősséget! LAPUNK 201XFRESSRVÉVES ELŐFIZETÉSI DÍJAI __________Kiadónál történő előfizetés esetén__________ Postai előfizetés Magánszemélyeknek közületeknek esetén 1 hónapra.........................................- 1400 Ft negyedévre 3800 Ft ............................4200 Ft 4200 R fél évre....................................7 200 Ft ................. 8 400 Ft 8400 Ft "i évre.....................................14000 Ft 16800 Ft 16800R Előfizethető a kiadónál: Magyar Hírlap terjesztési osztály, telefon: 470-1202, fax: 470-1204. E-mail: elof@mhirlap.huEzenkívül a hírlapkézbesítőknél és a Hírlap-előfizetési Irodánál (Budapest Vill., Orczy tér 1., levélcím: HELIR, Budapest 1900), Budapesten a Magyar Posta Rt. Hírlapelőfizetési és Elektronikus Posta Igazgatósága kerületi ügyfélszolgálati irodáin, vidéken a postahivatalokban. Előfizetés külföldre: Batthyány Kultur-Press Kft., 1014 Budapest, Szentháromság tér 6., telefon/fax: 00-36-1-201-8891, E-mail: batthyany@kultur-press.hu Orosz tengeralattjáró vészhelyzetben Az atommeghajtású Kurszk 150 méter mélyen rekedt - Moszkva szerint kevés esély van a szerencsés kimenetelre Több mint száz tengerész rekedt egy orosz atommeghajtású tengeralattjárón, amely műszaki okok miatt a tenger fenekére merült. Orosz hivatalos források szerint az Antyej (NATO-kódnevén Oscar-II) osztályú tengeralattjáró reaktorát lezárták, radioaktív sugárzásra nem kell számítani, a fedélzeten atomfegyverek nincsenek. Erős és komoly ütközés nyomai látszanak a Kurszk orosz atom-tengeralattjárón, amely vasárnap süllyedt el a Barents-tengeren. Feltételezések szerint külföldi hajóval vagy tengeralattjáróval ütközhetett. Az Itar-TASZSZ hírügynökség jelentése szerint Vlagyimir Kurojedov tengernagy, az orosz haditengerészet főparancsnoka súlyosnak nevezte a helyzetet, s közölte, hogy az elérhető összes mentőegységet a helyszínre vezényelték. A tengernagy szerint a kialakult helyzetben kevés az esély a szerencsés kimenetelre. Közben az Interfax úgy értesült, hogy a Kurszk elnevezésű tengeralattjárón máris lehetnek halottak, a személyzet egy része pedig alighanem megsérült. Lapzártánkkor azt tervezték, hogy a mentés mikéntjéről kedd hajnalban döntenek. A hajót egyébként akusztikus módszerekkel találták meg, miután a teljes sötétségbe borult Kurszk legénysége a burkolatot kongatva adott életjelt magáról. Norvégiában válságtanácskozást hívtak össze a védelmi minisztériumban. Oslói adatok szerint a hajó nemzetközi vizeken van, a tengerfenéken, 150 méternyi mélységben. Moszkva nem kérte Norvégia segítségét. Az illetékes norvég hatóság nem mért abnormális sugárzásra utaló jeleket. Az NTV orosz független tévéadó szerint a bajt az okozta, hogy a Kurszk nevű tengeralattjáró torpedókilövő csöveit és az első részét elöntötte a tengervíz. A tudósító közölte forrásmegjelölés nélkül, hogy bajok lehetnek az oxigénellátással. Az orosz haditengerészet szóvivője viszont cáfolta, hogy víz öntötte volna el a hajó elülső részét. Nem világos, hogy a lemerült tengeralattjáró legénysége megkísérli-e maga kijavítani a hibákat. A Bellona norvég környezetvédő csoport szerint a mentést alaposan megnehezítheti, hogy a Kurszk ezek szerint nem rendelkezik saját energiaforrással. Levegőt búvárharanggal juttatnak a legénységnek. Alekszandr Nyikityin volt orosz tengerésztiszt - akit korábban az oroszok perbe fogtak kémkedés vádjával, mert az orosz atom-tengeralattjárókról közölt kétségbeejtő adatokat (időközben felmentették), most a Bellonának dolgozik. Szerinte ha a hajó több mint 100 méterre van a tenger alatt - márpedig ott van akkor energia nélkül lehetetlen kiüríteni a Kurszk ballaszttartályait, hogy a hajó ismét a felszínre emelkedjék. Alekszandr Nyikityin szerint a Kurszk nem rendelkezik mentőkapszulákkal, amelyekkel a legénység kimenthető lenne. CNN/BBC/Reuters MH-összeállítás Támogatjuk a palesztinok ügyét, javasoljuk azonban, hogy önálló államukat „megfelelő időpontban” kiáltsák ki - intette finom diplomáciával türelemmel a Pekingbe látogató Jasszer Arafatot Csiang Cö-min. A kínai elnök szavai akkor hangzottak el, amikor a Közel-Keleten jóformán óráról óra újabb és újabb vélemények fogalmazódnak meg a palesztin állam kikiáltásának lehetséges időpontjáról. Zakaria al-Aga, a PFSZ végrehajtó bizottságának tagja például a Reuters szerint elképzelhetőnek nevezte az eredetileg szeptember 13-ára tervezett lépés elhalasztását, ám hozzátette, hogy idén mindenképpen sort kerítenek rá. Neki ellentmondó véleményeket fogalmazott meg azonban Nabíl Saat palesztin tervezési és nemzetközi együttműködési miniszter Koppenhágában. Szerinte ugyanis szó sincs halasztásról, szeptember 13-án mindenképpen kikiáltják a palesztin államot. Ő amúgy azt állítja, hogy az izraeliekkel folytatott tárgyalásokon közel állnak a megállapodáshoz. Körvonalazódni látszik a palesztin-izraeli alkudozás forgatókönyve is. Tegnap Barak kormányfő politikai tanácsadója elképzelhetőnek nevezett egy újabb amerikai közvetítéssel zajló csúcstalálkozót. Erről - mint mondotta - Clinton elnök csak azután dönt, hogy a közeljövőben a térségbe utazó megbízottja, Dennis Ross az izraeliekkel és a palesztinokkal folytatandó tárgyalásain felméri, mennyi esély van a haladásra. Mindeközben a Reuters szerint George W. Bush republikánus amerikai elnökjelölt elismerően szólt Clinton közel-keleti erőfeszítéseiről, s bejelentette: amennyiben ő kerül a Fehér Házba, úgy ugyanezen a nyomvonalon halad majd tovább. Peking türelemre intette Arafatot Újabb közel-keleti csúcs közeleg? Flottagondok Az orosz és korábban a szovjet atom-tengeralattjárókat számos baleset érte az elmúlt négy évtizedben. Az 1991-es szovjet összeomlás óta a gazdasági zavarok csak súlyosbították a gondot. Az alábbiakban az AP, illetve az MTI alapján ismertetünk néhányat ezek közül. 1998. január 26. - Lisztafjord északi-sarki támaszponton, a Kola-félszigeten egy atom-tengeralattjáró fedélzetén baleset történt, amelynek következtében mérgező gáz szabadult fel. A gáz megölt egy orosz tengerésztisztet és megsebesített négy tengerészt. Nem volt radioaktív szivárgás. 1996. október 17. - Egy csendes-óceáni őrjáratot végző tengeralattjárón vízbeszivárgást észleltek azt követően, hogy az egyik hajócsavar eltörött. Senki sem sebesült meg a hivatalos jelentés szerint és a tengeralattjáró épségben visszatért támaszpontjára. 1995. szeptember - Észak-Oroszország partjainál áramszolgáltatási zavar volt, s az egyik atom-tengeralattjáró hűtőrendszere felmondta a szolgálatot. Rendkívüli intézkedésekre volt szükség annak érdekében, hogy megakadályozzák a hajó reaktorának túlhevülését. 1994. március 23. - Két orosz tengeralattjáró, fedélzetén atomfegyverekkel, súrolta egymást a Barents-tengeren egy hadgyakorlat során. 1993 nyara - Egy baleset következtében, amely az egyik atom-tengeralattjárón következett be, meghalt 21 tengerész és további kettő megsebesült. 1992. június - A Kola-félszigeten egy javítás alatt álló atom-tengeralattjárón robbanás történt, amely megölt egy tisztet és megsebesítette a legénység négy tagját. 1989. április - Elsüllyedt a Barents-tengeren a Komszomolec atom-tengeralattjáró. 69 fős legénységének 42 tagja életét vesztette. Első hallásra Lolka és Bolka jutna az ember eszébe, de ez nem az a kedves rajzfilmsorozat, hanem a lengyel politika egyik, nem éppen szívderítő fejezete. Az októberi elnökválasztás jelöltjeinek átvilágításáról van szó. Egy 1988-ban hozott törvény értelmében minden vezető köztisztviselőnek be kell vallania, ha valamilyen kapcsolatban állt egykoron a titkosszolgálattal, majd a versengéstől vissza kell lépnie, s tíz évig nem vállalhat szerepet az állam vezetésében. Ennek jegyében citálják sorra az átvilágítási bíróság elé a tizenöt indulni szándékozót. Ezzel nem is lenne baj, hiszen csak a törvényeket tartják be, csakhogy az utóbbi időben felröppentettek két fedőnevet. Aleksander Kwasniewskiről, a jelenlegi államfőről azt híresztelték, hogy azonos Alekkel, aki a Zycie Warszawy című lap munkatársairól készített jelentéseket, amikor újságíró volt. Lech Walesáról pedig az a hír járta, hogy Balék néven besúgó volt a nyolcvanas években a hajógyári sztrájkok idején. Kwasniewski a meghallgatásokon elmondta, amit amúgy is tudott mindenki: újságíró volt, de mindvégig kategorikusan cáfolta, hogy ügynök lett volna. Úgy vélte, egyértelműen a jobboldal akarja lejáratni, és érvelése igencsak logikus, hiszen alig két hónappal az elnökválasztás előtt 54 százalékkal toronymagasan vezet, a közvélemény-kutatások alapján a második helyen lévő Marian Krzaklewski és Andrzej Olechowski nem kevesebb, mint 46 százalékkal van lemaradva mögötte - azaz mindkettejüknek nyolcszázalékos a támogatottsága. Még az is elképzelhető, hogy Kwasniewskinek már az első fordulóban sikerül megszereznie a szavazatok több mint felét. Az ugyancsak hírbe hozott Lech Walesa mindössze a szavazatok három százalékát kapná, ha most lenne a voksolás. Kwasniewskiről végül is a lengyel átvilágítási bíróság kimondta, gyanú felett áll, miután a tanúként beidézett volt titkosszolgálati vezetők is egyértelműen cáfolták, hogy az államfő besúgó lett volna. Kicsit komplikáltabb volt a helyzet Lech Walesával. Ő szintén tagadta, hogy dolgozott volna a titkosszolgálatnak, az egyik tanú azonban, aki történetesen az államvédelmi hivatal vezetője volt a kilencvenes évek elején, azt mondta a bíróságon, látta azokat a papírokat, amelyek bizonyítják, Balek létezett és ez Walesa fedőneve volt. A bíróság azonban végül is kiállította az „ártatlansági bizonyítványt”. Nem sokkal ezután az ítélkező testület ismertetett egy dokumentumot, amely szerint a nyolcvanas évek elején hamis aktákat állítottak össze Walesáról, és ezek azt „bizonyították”, hogy besúgott. Ráadásul a papírokat elküldték a Nobel-bizottságnak, ezért nem kapta meg a békedíjat 1982- ben, csak egy évvel később. Walesát nem csak az ügy bosszantotta, hanem az is, hogy éppen ellenfele, Kwasniewski is megvédte. A köztársasági elnök azt nyilatkozta, ő személy szerint nem hiszi, hogy a vetélytárs ügynök lett volna, erre aztán Walesa köszönet helyett szabályosan szitkozódni kezdett. Adam Michnik szintén képtelenségnek nevezte az állítást, és azt mondta, ez nem más, mint támadás a lengyel nemzeti hagyományok, a nemzeti identitás ellen. Különös volt a Szolidaritás reagálása, amelynek vezetője, Marian Krzaklewski szintén elnökjelölt. A szervezet fennállásának huszadik évfordulójára készülődve először kihagyták a készülő kiadványból Walesát, később aztán belevették. A Szolidaritás jelöltjét, Marian Krzaklewskit is átvilágították már, ő is tisztának bizonyult. A független jelöltként induló Andrzej Olechowskinek nem kellett jelentéseket készítenie, mert ő pénzügy- és külügyminiszterként, a Lengyel Nemzeti Bank egykori alelnökeként amúgy is benne volt a hatalomban, ő „hivatalból” működött együtt. A választásig még van feladatuk az átvilágítóknak, a „zaftosabb” ügyeken már a jelek szerint túl vannak. És még csak ezután kezdődik az igazi kampány. Walesa nyitánya egy film lesz, amelynek ő maga a főhőse, és egészen véletlenül két jelölt választási kampányáról szól. A Bailand című másfél órás szatirikus vígjátékot, ahogy a rendező nevezi, „politikai fikciót” tavaly kezdték forgatni és szeptemberben mutatják be. Az igaz „premier” október 8-án lesz. Forró Evelyn HÁTTÉR Alek és Balék KÜLFÖLD Az Antyej (NATO-kódnevén Oscar- II) osztályú tengeralattjáróból hét az orosz Északi flottában, négy pedig a csendes-óceáni flottában teljesít szolgálatot. Hosszúságuk 155 méter, vízkiszorításuk 13 ezer-18 ezer tonna lehet. Maximális merülési mélységük 500 méter, sebességük elérheti a 28 csomót (majdnem 50 km/óra). Két nyomott vizes reaktoruk van, teljesítményük kétszer 190 MWt. A Kurszk a K-141-es kódjelet viseli, építeni 1992-ben kezdték és 1994 decemberében állították hadrendbe. 130 ember szállítására képes, a baleset időpontjában 107-en voltak a fedélzeten, közöttük 52 tiszt. A tengeralattjáró a torpedóin kívül 24 Shipwreck típusú cirkálórakétát képes szállítani. Ezt a tengeralattjárót kifejezetten a repülőgép-hordozók - és ezáltal a repülőgépek - megsemmisítésére építették. Akár egyszerre kilőheti a NATO-kódjelű Shipwreck (hajótörés) nevű rakétáit. Ezek egyenként héttonnásak, hatósugaruk 500 kilométer. A hajó kiegészítő fegyverzetéhez tartoznak az 533 és 650 mm-es torpedók, amelyek szükség esetén végeznek a repülőgép-hordozóval, illetve az ellenséges tengeralattjárókkal, kísérőhajókkal is. A Kurszk parancsnoka a 45 éves Gennagyij Lijacsin, aki még 1978-ban, az immár elavult Diesel-meghajtású tengeralattjárón kezdte pályafutását az Északi Flottánál. A tengeralattjáró balesetéről szóló Zavaros vizeken jelentésekkel kapcsolatban több kétely is felmerül. A torpedók kilövése előtt természetesen el kell árasztani a torpedóvető csöveket. Ez úgy történik, hogy kinyitják a csövek külső zárónyílásait. A baj akkor van, ha a csövek belső végének zárónyílásai nyitottak vagy leszakadnak: ilyenkor a víz elönti a hajó egy részét - csak az egyiket, mert a többi résztől vízzáró ajtók választják el. Sokkal súlyosabb bajra utal az a jelentés, amely szerint a tengeralattjáró atomreaktorát leállították. Ha egy tengeralattjáró bajba kerül, akkor éppenséggel csak saját energiaforrásaival kerülhet ki belőle. Ha a kapitány leállíttatta a reaktorokat, akkor megfosztotta a hajót mozgás- és merülési képességeitől: nemcsak a hajócsavarok állnak le, hanem a ballaszttartályok, amelyek a merülést-emelkedést szabályozzák, ugyancsak kezelhetetlenek lesznek. Súlyos aggodalmat kelt a hajó lemerülése is: a kapitány a legénység és a maga életét is kockáztatta, ha a merülés mellett döntött - miután leállíttatta a reaktorokat. A bajba került tengeralattjáró a felszínre törekszik. A merülés és a valószínűleg kilátástalan mentés mellett csak akkor dönthet a kapitány, ha a reaktor súlyos bajban van - az úgynevezett leolvadás, robbanásveszély fenyeget, mert a reakció ellenőrizhetetlenné válik. Lelkiismereti kérdés, hogy ez esetben a hajó parancsnoka nem a felszínen kockáztatja meg a nukleáris robbanást, hanem minél mélyebbre merül, még ha ez a legénység és a saját életébe is kerülhet. Sárhidai Gyula haditechnikai szakértő szerint viszont nem kell tartani nukleáris balesettől, ez a típus ugyanis nem hordoz atomtöltetet. A reaktor szivárgására is minimális az esély. A legutóbbi nagy balesetnél például akkor sem mértek kiugró sugárzást, amikor kettétört egy tengeralattjáró, és megsérült a reaktor is. A szakértő lapunknak elmondta, komoly sérülés nélkül ez a típus 300 méterig képes elviselni a víz nyomását, a korlátozott mennyiségű oxigén miatt azonban a lehető leghamarabb meg kell kezdeni a legénység kimentését. Általában egy mentőhajóról leeresztett búvárharangon keresztül hozzák felszínre a tengerészeket, fordulóként 10-15 embert. A műveletet lassítja, hogy a keszonbetegség elkerülése érdekében csak fokozatosan lehet kimenteni a legénységet. Van lehetőség arra is, hogy kisebb búvárhajókon megközelítik a tengeralattjárót, és más nyíláson keresztül szabadítják ki a tengerészeket. Ha az ütközés ezeket a nyílásokat megsértette, akkor a legénység csak a csodában reménykedhet. Fodor György - Haszán Zoltán HÁTTÉR 2000. augusztus 15., kedd Ünnepelt-szidott demokraták Tiltakozók várták a jelöltállításra összegyűlt demokratákat Los Angelesben. A „show" első napjának fénypontja Clinton - lapzártánk utáni - felszólalása volt fotó: reuters - andy clark Kim Dzsong II tréfája MH-összeállítás Kim Dzsong II észak-koreai vezető csak tréfált, amikor azt mondta Vlagyimir Putyin orosz elnöknek, hogy Phenjan leállítja rakétaprogramját, ha az Egyesült Államok fölbocsátja az észak-koreai műholdakat -jelentették a szöuli lapok hétfőn. Kim és Putyin júliusában találkozott Phenjanban, s az orosz elnök a nyolcak okinavai csúcstalálkozójának küszöbén ismertette az északkoreai vezető szavait. Kim Dzsong Il szombaton a dél-koreai sajtó 46 vezető képviselőjét fogadva kijelentette, hogy a Putyinnak mondottakat „odavetett, tréfás” megjegyzésnek szánta csupán. „Azt mondtam Putyinnak, hogy egy-egy rakéta felbocsátása 200-300 millió dollárba kerül, és ha az Egyesült Államok pályára állítja helyettünk a műholdakat, akkor felhagyunk a rakéták fejlesztésével” - idézte Kimet a Csoszun Ilbo. Az észak-koreai vezető szerint Putyin nem reagált rögtön a megjegyzésre, de később belekapaszkodott. Kim az AP szerint elismerte, hogy Észak-Korea rakétákat ad el Iránnak és Szíriának. Megismételte, hogy hazája nem mondhat le erről a keményvaluta-bevételi forrásról, hacsak nem kárpótolják a veszteségért. Kommentár a 7. oldalon