Magyar Hírlap, 2000. szeptember (33. évfolyam, 205-230. szám)

2000-09-19 / 220. szám

4 Magyar Hírlap MAGYAR HÍRADÓ Jövőre 30 településnek jut címzett támogatás (MTI) Keddi ülésén a kormány várhatóan tárgyal a köztisztviselői életpálya bevezetéséről szóló törvényjavaslatról, és második olvasatban foglalkozik az önkormányzatok 2001. évi új címzett támogatásaival. A tervek szerint jövőre 30 önkormányzat kaphat címzett támogatást induló beruházásokhoz, összesen 2 milliárd forint értékben. A kabinet tárgyal a kötelező gépjármű-biztosításra vonatkozó kormányrendeletről is, amelynek célja egyfelől az európai uniós jogharmonizációs követelmények végrehajtása, másfelől pedig valódi verseny kialakítása a biztosítók között ezen a területen. Palotás kontra Postabank: új eljárás (MTI) A Legfelsőbb Bíróság tegnap hatályon kívül helyezte a Palotás János kontra Postabank és Takarékpénztár Rt. perben hozott első fokú ítéletet, és a Fővárosi Bíróságot új eljárás lefolytatására utasította. Palotás János vállalkozó és társa üzletrész adásvételi szerződés érvénytelenségének megállapítása miatt indított pert a Postabank ellen. A vállalkozók 1998. április 20-án eladták az rt.-nek a bükfürdői Hungária Golf Kft.-ben lévő üzletrészeiket, összesen 920 millió forintért. Palotásék utóbb arra hivatkozva kérték a szerződés érvénytelenségének megállapítását, hogy az üzletrészek értéke a vételárhoz képest lényegesen magasabb - legalább 3 milliárd forint -, ezért a szolgáltatás és az ellenszolgáltatás között feltűnő az értékaránytalanság. Az első fokon eljáró Fővárosi Bíróság a felperesek követelését elutasította. Szociáldemokrata feljelentés a Ries-ügyben (MTI) A „történelmi” Szociáldemokrata Párt hamarosan jogi vizsgálatot kezdeményez az 1950 szeptemberében az ÁVH kínzókamráiban meggyilkolt Ries István, az akkori magyar kormány szociáldemokrata igazságügy-minisztere halála körülményeinek kivizsgálására. A párt hétfői tájékoztatóján közölték, hogy ez ügyben ismeretlen tettes ellen tesznek majd feljelentést az emberiség ellen elkövetett bűntett alapos gyanúja miatt. Gábor Róbert Az igazi szociáldemokrácia. Küzdelem a fasizmus és a kommunizmus ellen, 1944-1948 című könyve pedig szavahihetően állítja, hogy a Ries István elleni bűntettet Bauer Miklós egykori ÁVH-s alezredes követte el, aki a közelmúltig egy neves budapesti iroda munkatársa volt. Árvízpénzek: nem volt visszaélés (MH) Nem történtek visszaélések a közpénzek felhasználásával az idei ár- és belvíz okozta károk helyreállítási munkálatai során - közölte Bakondi György, a Helyreállítási és Újjáépítési Tárcaközi Bizottság elnöke. A Belügyminisztérium a kötelező önkormányzati feladatokat ellátó intézmények helyreállítására szánt több mint hárommilliárd forint, és a személyi tulajdonban lévő lakóépületek újjáépítésének támogatására fordított hatmilliárd forint utolsó részletét is átutalta az önkormányzatok számlájára. Az ország 412 településén 1250 önkormányzati feladatot ellátó épület károsult, melyből szeptember elejére 220-at már helyreállítottak. Az 503 kárt szenvedett településen összesen 31 ezer magánház rongálódott meg, közülük eddig 4821-et hoztak helyre. Több megyében a helyreállítási és újjáépítési munkákat közmunkaprogram keretén belül végezték el, mely gyakorlat bebizonyította, hogy hasonló programokkal enyhíteni lehet az egyes térségek munkanélküliségét. Újra árverezik a tárgyalóbuszt (MTI) Az Első Budai Árverezőház és Bírósági Árverési Csarnok a korábbi sikertelen értékesítés után szerdán ismét árverezésre bocsátja a Környezetvédelmi Minisztérium (KÖM) tulajdonában lévő tárgyalóbuszt - tájékoztatott a KÖM sajtóosztálya hétfőn. A tárca korábbi tájékoztatása szerint a Mercedes Vito 114 típusú kombi tárgyalóbuszt mobiltelefonnal, négy fotellel, kis asztallal és elöl három üléssel szerelték fel. A gépjáratelvet Pepó Pál volt miniszter vásároltatta 12,697 millió forintért. A Környezetvédelmi Minisztérium először augusztus 18-án próbálta árverésen értékesíteni a járművet Ligetvári Ferenc környezetvédelmi miniszter javaslatára. Az értékesítésből befolyó összeget a minisztérium környezetvédelmi táborok szervezésére kívánja felhasználni. Ellenzéki képviselők szerint Tóth Béla révén a legnagyobb kormányzó párt is érintett A Fidesz lezárná az olajaktát Az olajügyekért a politikai felelősség a Németh- és a Horn-kormányt terheli - áll három fideszes képviselő kapcsolódó módosítóindítványában, amelyet tegnap kaptak kézhez a bizottság tagjai. Kóródi Mária (SZDSZ) durva választási kampányfogásnak nevezte az eljárást. Juhász Ferenc (MSZP) alelnök szerint a Fidesz olajos érintettsége miatt folyamodott a sportszerűtlen megoldáshoz. A testület tegnap meghallgatta Nagypál István, az APEH Fővárosi Igazgatósága volt ellenőrzési igazgatóhelyettesét és Bártfai Béla egykori pénzügyminiszteri államtitkárt. Ferenczi Krisztina Az Áder János házelnökhöz szeptember 8-án elküldött javaslatot a Fidesz három olajbizottsági tagja írta alá. Dorkota Lajos (Fidesz), a testület tagja a Magyar Hírlapnak arra a kérdésére, miként maradt ki az 1990-94-es olajozási időszak „politikai felelőse”, az Antall és Boross-kormány az Országgyűlésnek elfogadásra szánt politikai megállapítások közül, úgy fogalmazott: jogunk, hogy megítéljük, miként értékeljük az elmúlt tíz évet. A meghallgatásokból az derült ki, hogy az MDF-kormány idején megpróbáltak mindent megtenni a kiskapuk bezárására, azok azonban mégis kinyíltak - szögezte le Dorkota. A fideszes honatya kijelentette: javaslatuk nem érinti a bizottság további munkáját. Ezt képmutató érvelésnek ítélte Juhász, aki szerint, ha a parlamenti többség egy hét múlva határozati erőre emeli az indítványt, okafogyottá válik a bizottság munkája. Az alkotmányügyi bizottság a kisgazdák nélkül is többséggel dönthet szerdán a javaslatról, amelybe becsempésztek egy értékelésre vonatkozó részt - állapította meg Juhász Ferenc (MSZP) lapunknak. A bizottsági alelnök szerint a Fideszt a gyors lezárásban az vezeti, hogy saját érintettségét és felelősségét leplezze. Hiszen ha komolyan gondolták volna a tisztázást, kormányzati szervek bevonásával vizsgálhatták volna meg a párt egykori pénzügyi embere, Tóth Béla és kapcsolódó vállalkozásai ügyeit. Juhász kijelentette: a helyzet kísértetiesen emlékezteti a Kosztolányiféle javaslatra, amellyel lezárták a megfigyelési ügyet. Kóródi Mária (SZDSZ) szerint a vizsgálat kényes területre érkezett, eljutottak oda, hogy Tóth Béla vállalkozó egymilliárdos olajügye kapcsán a Fidesz érintettsége mára nem tagadható, ezért szeretné a sürgős lezárást a legnagyobb kormányzó párt - mondta a szabaddemokrata politikus. Tóth Károly szocialista képviselő lapunknak elmondta: a Fidesz beadványa olyan, mintha először hozna döntést a Legfelsőbb Bíróság, és utána kezdődne az első tárgyalás egy ügyben. Tóth szerint is most ért a bizottság az érdemi munkához, amit folytatni kell. Erről biztosította Pallag Lászlót, aki 16 pontos további munkatervet dolgozott ki. A bizottság elnöke egyébként tegnap ismerte meg a Fidesz által beterjesztett indítványt. Vígh Ilona fideszes képviselő szerint a közvélemény elvárása, hogy mielőbb lezáródjon az olajbizottsági munka - hangsúlyozta a testületi ülésen a képviselő. Pallag László, a bizottság kisgazdaelnöke épp az ellenkezőjét tapasztalja, vagyis azt, hogy a közvélemény eredményt vár, nem gyorsjelentést. A testület tegnap a vita után napirend szerint meghallgatta Nagypál Istvánt, az APEH Fővárosi Igazgatósága volt ellenőrzési igazgatóhelyettesét. Nagypál beszámolt arról, hogy jogosulatlan áfavisszaéléseket leplezett le. 1993 június-júliusában több mint 10 milliárd forint áfát utaltak át az APEH-től előzetes ellenőrzés nélkül. A MEH jelenlegi közigazgatási államtitkára, Bártfai Béla, aki szintén a bizottság elé állt, egykori pénzügyminiszteri államtitkárként aláírta a halasztott vámfizetést saját hatáskörben megszüntető VPOP-intézkedés megszüntetésére vonatkozó határozatot. Emlékezetes, Dunai Imre egykori szocialista ipari minisztert ezért marasztalták el korábban. Bártfai Béla (balra), a Pénzügyminisztérium egykori államtitkára egyeztet Pallag László bizottsági elnökkel és Nagypál Istvánnal, aki az APEH-ben nyolcvan, olajügyeket vizsgáló embert irányított fotó Kabik csaba Még kevesebbet költenének gyógyításra Az idei ígéreteket is számon kérik az érdekvédők Tovább csökken a betegellátás színvonala, ha az elkövetkező két évben egyáltalán nem nő az egészségügyi intézmények működtetésére szánt pénz reálértéke - állítják az ágazati érdekképviseletek. A beígért, összességében 20 százalékos egészségügyi béremelést fontos és előremutató lépésnek tartják, a legnagyobb ágazati szakszervezet elnöke szerint azonban ez is csak szánalmas politikai lózung. Haiman Éva Az ideihez képest legalább 10 százalékkal csökken jövőre az egészségügyi intézmények működtetésére fordítható keret, ha az Országgyűlés a beterjesztett tb-költségvetést fogadja el - nyilatkozta lapunknak a Magyar Orvosi Kamara (MOK) elnöke. Kupcsulik Péter emlékeztetett rá, hogy az egészségügy számára reálértékben már most is feleannyi pénz áll rendelkezésre, mint tíz évvel ezelőtt. A tervek szerint pedig a források egyáltalán nem emelkednének, nemcsak jövőre, de 2001- ben sem. Vagyis a gyógyítás feltételei tovább romlanának, ami azt jelenti, hogy végképp nem lehet majd szakmailag megfelelő egészségügyi ellátást nyújtani - vélekedik a MOK elnöke. Elégtelennek tartja az egészségügyi intézmények működtetésére szánt keret nagyságrendjét a Magyar Kórházszövetség elnöke is. Ajkai Zoltán szerint elképzelhetetlen, hogy a jelenleg is szűkösnek számító forrásokból jövőre, illetve azután működőképesek maradjanak a kórházak, miközben az energia-, gyógyszer- és élelmiszerárak folyamatosan és jelentősen emelkednek. Ari Lajos, az Egészségügyi Gazdasági Vezetők Egyesületének elnöke szerint intő jelnek kellene tekinteniük a képviselőknek az Állami Számvevőszék nemrégiben nyilvánosságra hozott jelentését, amelyből egyértelműen kiderül, hogy a kórházak tartalékai kimerültek, adósságaik pedig drasztikusan nőnek. Az összességében 20 százalékos béremelés terve ennél pozitívabb fogadtatásra talált ugyan az érdekképviseleteknél, a kamara elnöke azonban arra figyelmeztetett, hogy még ezzel együtt sem javul az elvárható mértékben az egészségügyiek bérhelyzete. Az Egészségügyben Dolgozók Demokratikus Szakszervezetének (EDDSZ) elnöke pedig egyenesen úgy fogalmazott: a béremelési ígéret nem több szánalmas politikai lózungnál. Cser Ágnes elmondta: számításaik szerint az idén 1,8 százalékos reálkereset-csökkenést szenvedtek el az egészségügyiek, a kormánynak tehát még az idei évre is vannak tartozásai. A jelenlegi nyilatkozatok tehát erkölcstelenek, a kormány magatartása pedig törvénysértő, az EDDSZ ugyanis hivatalosan még mindig nem kapta meg a költségvetés tervezetét -közölte. Szakszervezeti össztűz a költségvetésre Tudatos átverésnek nevezte az idei évre alultervezett inflációt Sándor László, a Magyar Szakszervezetek Országos Szövetségének elnöke. A legnagyobb szakszervezeti tömörülés vezetője közölte: a munkavállalóknak az év végi bértárgyalásokon megalapozatlan számok alapján kell tárgyalniuk, de követeléseiket mindenképpen a valós inflációhoz és az adórendszer negatív hatásaihoz mérik. A januárban kifizetett villanyszámlát nem lehet az év végi bér- és nyugdíjkorrekcióval kiegyenlíteni - tette hozzá. A közszféra, az állami tulajdonú cégek alkalmazottai, valamint a nyugdíjasok tulajdonképpen kilenc hónapja hiteleznek a költségvetésnek - vélekedett az MSZOSZ elnöke. A szakszervezet támogatja a minimálbér negyvenezer forintra emelését, de Sándor László már korábban is hangot adott annak, hogy a program gyakorlati megvalósítása súlyos foglalkoztatási gondokhoz vezethet az eddig is alacsony kereseteket nyújtó ágazatokban, valamint a közszférában, ahol a béremelésekkel együtt burkoltan kétszázalékos létszámcsökkentést ajánl a kormány. Az adórendszer változásait, a minimálbér-emelés részleteit és a költségvetés államháztartásra vonatkozó elemeit a kormány időben eltolva ismerteti meg a közvéleménnyel, s az MSZOSZ elnöke szerint ezzel kívánják elfedni az egész rendszer káros hatásait. Sándor László szerint a kormány hiába beszél általános életszínvonalemelésről, ha a Munka törvénykönyvének tervezett módosítása kiszolgáltatott helyzetet teremt a munkahelyeken. A szakszervezeti tömörülés ezért a jövőben a sajtón és a munkahelyi szervezetekben folytatott gyűléseken igyekszik felhívni mindenki figyelmét arra, hogy a kormányzat a munkájukból élő embereket nem tekinti polgárnak - fogalmazott Sándor László. JÓS BELFÖLD Megoldás a sárbogárdi foglalkoztatási válságra? Befektetők után kutat a gazdasági tárca - Nyolcpontos terv a 25 százalékos munkanélküliség letörésére A Sárbogárd térségében kialakult válságos helyzettel is foglalkozott a parlament területfejlesztési bizottsága, amely tegnap a közép-dunántúli régió helyzetével ismerkedett a Székesfehérváron tartott kihelyezett ülésén. Az egyik legszerencsésebb adottságú térségnek nevezte a közép-dunántúlit a regionális tanács elnöke, Lázár Mózes, amikor ismertette a három megyét átfogó terület jellegzetességeit a parlament területfejlesztési bizottságának székesfehérvári kihelyezett ülésén. Kiválóak a természeti adottságai - mondta, s olyan turisztikailag kiemelt tájegységek tartoznak ide, mint a Balaton északi része, a Velencei-tó, vagy olyan történelmi városok, mint Veszprém, Esztergom és Székesfehérvár. Az M7-es és az M1-es jó megközelíthetőséget biztosít. Talán ennek is köszönhető, hogy Budapest után ebbe a térségbe áramlik a legtöbb működő tőke, s itt a legnagyobb a háztartások jövedelme. Lázár bejelentette, hogy éppen tegnap választották meg a Velencei-tó-Vértes kiemelt fejlesztési régió tisztségviselőit. Bár az innováció régiójának nevezik magukat és a fejlődés üteme továbbra is imponáló, a régió déli területei elmaradtak a fejlődésben és komoly feszültségek halmozódtak fel. Ide sorolta Enying, Kisbér, Sümeg és Sárbogárd térségét. A legsúlyosabb a helyzet ez utóbbi városban, amit a település polgármestere is megerősített. Az elmúlt időszakok hatalmas esőzései következtében keletkezett vízkárok másfél milliárdra rúgnak. Alig számolták fel a víz okozta pusztítást, máris újabb csapás érte a várost. A négyszáz család megélhetését biztosító laktanya felszámolásáról döntöttek a Honvédelmi Minisztériumban, majd az 1100 főt foglalkoztató autórádiókat és CD- lejátszókat gyártó Mannesman VDO sárbogárdi üzemének tulajdonosai jelentették be, hogy az év végén bezárnak és a gyáregységet Kínába telepítik. Mindez a jövő év elejére akár 25 százalékra is növelheti a térségben a munkanélküliséget. Balsay István, a bizottság elnöke beszámolt arról, hogy 8 pontos válságtervet dolgoztak ki és a Gazdasági Minisztérium, valamint az ITD Hungary segítségével igyekeznek befektetőket felkutatni. Négy ígéretes jelentkező van, s közülük egy szingapúri a napokban látogat Sárbogárdra. LLJ Ellenőrök Grespik hivatalában Revizorok jártak tegnap Grespik Lászlónál, a budapesti közigazgatási hivatalban. A hivatalvezető a vizsgálat után szűkszavú volt, mindössze annyit közölt, hogy az ellenőrzésnek semmi köze nincs alig féléves tevékenységéhez. A BM idén már a hetedik közigazgatási hivatalt kereste fel, s kétévente az összes törvényességet felügyelő intézmény átesik a revízión. Grespik titkárságán megtudtuk: az ellenőrök ilyenkor azt nézik, minden úgy megy-e, ahogy kell. Ha hibát találnak, arra a tárca felhívja a figyelmet. A hivatalvezető nem árul el részleteket a tegnap történtekről, a háromhetes ellenőrzés végén beszámol a sajtónak. Addig is a revizorok naponta jönnek, s vizsgálódnak. VZ 2000. szeptember 19., kedd Hibázott a Honvédelmi Minisztérium Megszüntették a tisztek listájáról szóló sajtópert ítélethozatal helyett megszüntette az elmúlt hónapokban nagy vihart kavart Honvédelmi Minisztérium kontra Népszava sajtópert a Fővárosi Bíróság. A tárca ugyanis eljárásjogi hibát vétett, amikor helyreigazításra próbálta kötelezni a volt politikai tisztekről készült listáról beszámoló napilapot. Haszán Zoltán A honvédelmi tárca eljárásjogi hibája miatt érdemi tárgyalás nélkül megszüntette a HM-Népszava-sajtópert a másodfokon eljáró Fővárosi Bíróság. A honvédelmi tárca azért nyújtott be keresetet a napilap ellen, mert az újság még márciusban arról számolt be, hogy a létszámleépítések előtt névsorba szedték a volt politikai tiszteket. A júniusi elsőfokú ítélet megerősítette az adatgyűjtés tényét. A tárca fellebbezett, a tegnapi tárgyaláson azonban kiderült, hogy a keresetet eleve el kellett volna utasítani. Az indoklás szerint a polgári perrendtartásról szóló törvénybe ütközik, hogy a helyreigazítási kérelmet a minisztérium volt szóvivője írta alá, a bírósági keresetet viszont a miniszter. A tárcától származó értesülésünk szerint ez évek óta bevett gyakorlat. Hasonlóan jártak el szintén a politikai listaügyben a Népszabadság esetében, ahol a bíróság tegnap szintén megszüntette a pert. Sándor Bernadett, a Népszava ügyvédje a Magyar Hírlapnak elmondta: roppant elégedettek voltak az elsőfokú döntéssel is, amely megerősítette az adatgyűjtés tényét, de a súlyos eljárási hibára már ott felhívta a figyelmet, kérve az eljárás megszüntetését. Ezt akkor még elutasították. A perben a Honvédelmi Minisztérium hivatalos álláspontjával szemben a lista létezését bizonyította három ezredes vallomása is. A tanúskodókkal szemben fegyelmit is indított a honvédségi vezetés. A két ezredes jogi védelmét ellátó Fapál László a bírósági döntésre reagálva közölte: ez is azt bizonyítja, hogy a minisztériumban milyen szakmai munka folyik, még egy keresetlevelet sem tudnak megírni. Reményei szerint a miniszter a határozat ismeretében felülbírálja a Sásik Lászlóra kirótt vezérkari főnöki fegyelmit. (A másik ezredes ellen megszüntették a fegyelmi eljárást.) Az elmarasztaló határozatot megpanaszoló beadványra Szabó Jánosnak még ezen a héten válaszolnia kell. Fapál szerint a haderőreform kellős közepén nem Sásik Lászlóval, hanem sokkal súlyosabb problémákkal kellene foglalkoznia a honvédségi vezetésnek. Belső vizsgálat az 1-es villamos ügyében Belső vizsgálat indult a fővárosi önkormányzatnál, hogy kiderüljön, valóban megalapozottak-e a korrupciós vádak az 1-es villamos építésével kapcsolatban. Az ellenzék egy szlovák és egy magyar szakértőt bízna meg a revízióval, kéthárom millió forintért. Vajta Zoltán Vajda Pál főpolgármester-helyettes levelet írt Tiba Zsolt főjegyzőnek. Többek között arra vár választ, hogy szabályszerűen pályáztatták-e az 1-es villamos építését. A főjegyző Saly Ferenc vizsgálóbiztost kérte fel a vizsgálatra. Tiba Zsolt lapunknak elmondta, arra kérte a vizsgálóbiztost, hogy minden mást tegyen most félre és csak az 1-es villamos ügyével foglalkozzon. Határidőt azonban nem szabott, mivel nem lehet tudni, hogy a vaskos dokumentumban találnak-e hibákat. Perlaki Jenő, a Fidesz fővárosi frakciójának helyettes vezetője a közelmúltban milliárdos korrupciógyanúra hívta fel a figyelmet. Szerinte ugyanis legalább 900 millió forinttal drágábban épül az 1-es villamos az indokoltnál. A politikus azt mondta, korábban hiába kérte többször a beruházás dokumentumait, csak abban az esetben adták volna át neki, ha aláír egy titoktartási nyilatkozatot. Perlaki Jenő a belső vizsgálattal kapcsolatban megjegyezte, ezt még februárban kellett volna elkezdeni. A képviselő a napokban arra kérte a főpolgármestert, külső szakértők vizsgálhassák meg az 1-es villamos dokumentumait, s ennek költségeit pedig a hivatal fedezze. Perlaki kérdésünkre elmondta, ha jövő héten megkötik a szerződést az általa javasolt könyvvizsgálókkal, akkor már azon a héten elkezdődhet a világbanki beruházások aktáinak átnézése. Perlaki egy szlovák és egy hazai, MÁV-os szakértővel nézetné át a dokumentumokat. A munka akár hónapokig is eltarthat, költségei pedig elérhetik a 2-3 millió forintot. A fideszes politikus „kíváncsian” várja Demszky Gábor válaszát. Nyolcmilliárd hídfelújításra Közel nyolcmilliárd forint elköltését tervezi hidak és felüljárók felújítására a fővárosi önkormányzat. A városatyák a szeptember végi közgyűlésen szavaznak arról, hogy jövőre renoválják az Erzsébet híd budai lehajtóját, az Árpád úti, a Hungária körúti és a Leányka utcai felüljárókat. 2002-ben az Árpád híd déli gyalogjárdáját újítják fel. Korrózióvédelemmel látják el a Lánchidat, illetve az Erzsébet hidat, és folytatódik a Hungária körúti felüljáró felújítása is. 2003- ban sorra kerül a Kerepesi úti híd, az Árpád híd északi gyalogjárdája, a Márvány utcai, a Hűvösvölgyi úti és a Nagyszőlősi úti felüljáró. Nem lesz romaügyi albizottság Nem hoz létre a parlament kisebbségi bizottsága önálló albizottságot a romák helyzetének megvitatására, s egyelőre arra sem tett javaslatot, hogy parlamenti vitanap foglalkozzon a kérdéssel. A romák ügyében összehívott tegnapi rendkívüli bizottsági ülésen kiderült: a cigány tanulók ösztöndíj-támogatására az idei 100 millióval szemben jövőre 200, azt követően 250 millió forintot fordítanak. A közhasznú programokban mindössze tíz százalékra tehető a romák részvétele - tájékoztatta Hende Csaba, az Igazságügy-minisztérium politikai államtitkára a kisebbségi bizottságot. Az arányt maga is rendkívül alacsonynak találta. Arra a felvetésre, hogy külföldi szervezetek visszatérően és egyre erősebben marasztalják el Magyarországot a romák helyzete miatt, Hende több magas rangú nyugati látogató, köztük Koffi Annan pozitív szavaira emlékeztetett. A zámolyiak kivándorlása kapcsán aláhúzta: Magyarországon nem szenved a cigányság üldöztetést, ugyanakkor Krasznai József strasbourgi beadványa „igen nagyszámú valótlanságot tartalmaz”. Kósáné Kovács Magda, a bizottság MSZP-s elnöke a bizottsági ülésen elhangzottak összefoglalásaként kijelentette: a bizottság szeretne részt venni az antidiszkriminációs törvénykezés előkészítésében. A bizottság fontosnak tartja, hogy a cigány középtávú cselekvési tervre szánt pénzek külön címszó alatt szerepeljenek a költségvetésben. Hangsúlyozta, a romák helyzetét Magyarországon kell megoldani, s a bizottság nem támogathatja a roma exodust, de azt sem, hogy megbélyegzés érje az elmenekülőket. Az elnök asszony által elmondottak nagyrészt egybecsengtek azzal a javaslatcsomaggal, amelyet Láyer Zsolt alelnök kérésére Farkas Flórián, az Országos Cigány Önkormányzat elnöke állított össze, de a bizottság nem tárgyalt róla. ME Kósáné Kovács Magda Böjtölés a diszkrimináció ellen Gandhi 68 évvel ezelőtti böjtjének példájára az Amrita Egyesület böjtöt hirdet az etnikai megkülönböztetés szégyenétől való megtisztulásért. A holnapi megmozdulást az eredeti tervekkel szemben nem az Oktatási Minisztérium épülete előtt, hanem a Krisztusszöge-kápolnában (Dankó utca 11.) tartják holnap 10 órától - közölte Derdák Tibor, az egyesület alapítója, akit tegnap hivatalában fogadott Pokorni Zoltán miniszter. Sió László OM-kabinetfőnöktől megtudtuk: a minisztérium tavaly beszámolót készített a cigányügyi tárcaközi bizottság részére, amelyet az elfogadott.