Magyar Hírlap, 2000. szeptember (33. évfolyam, 205-230. szám)

2000-09-27 / 227. szám

2000. szeptember 27., szerda Tőkés László elhatárolódott az MVSZ „lázadóitól” Tőkés László levélben utasí­totta vissza részvételét azon a keddi régiótalálkozón, amelyre Szíjártó István anya­országi régióelnök, a Magya­rok Világszövetsége (MVSZ) elnökségének munkáját boj­­kottáló 12 elnökségi tag nevé­ben hívta meg. Az MVSZ tiszteletbeli elnöke közölte, hogy Pálfy G. István környe­zetében nincs mit keresnie. Szíjártó István elmondása szerint a tegnapra tervezett találkozóra „a kormányhiva­talok képviselői, egyházi ve­zetők, vezető magyar értelmi­ségiek” voltak hivatalosak. A Magyarok Világszövetsége (MVSZ) tagjai közül a saját szervezete által törölt Pálfy G. István környezetében nincs mit keresnem - tudatta Tőkés László, az MVSZ tisz­teletbeli elnöke levelében, amelynek tartalmáról az MVSZ sajtószolgálata tájé­koztatta lapunkat. A Király­­hágó-melléki Református Egyházkerület püspöke leve­lében leszögezte: „a Magya­rok Világszövetsége, bár több úton-módon megkérdőjele­zett, de törvényes vezető­ségének irányítását, intézke­déseit és határozatait foga­dom el - magamra nézve is - érvényesnek.” A Magyarok Világszövet­sége (MVSZ) hat tisztségvi­selőjének megszűnt a szerve­zettel való kapcsolata amiatt, hogy nem hajtották végre a májusi közgyűlés átvilágítási határozatát, további hét tiszt­ségviselő helyzete pedig még vitatható - közölte a minap Patrubány Miklós. Az érintettek mindegyike anyaországi tisztségviselő­ként, Pozsgay Imre, Pálfy G. István, Szakály Sándor az el­nökség­, Bors József, De­­mény Antal a stratégiai-, Szalay Endréné pedig a sza­bályzatfelügyelő bizottság tagjaként tevékenykedett a világszövetségben. Mint is­mert az MVSZ májusi kül­döttgyűlésén határozatot fo­gadott el, amely arra kötelez­te a világszövetség választott tisztségviselőit és hivatalá­nak vezető alkalmazottait, hogy 30 napon belül kérjék átvilágításukat, és ennek megtörténtét hitelt érdem­lően bizonyítsák a szövetség elnökségének. Aki ezt eluta­sítja, illetve eredménye el­marasztaló, az nem végezhet munkát az MVSZ-ben, és automatikusan megszűnik bárminemű kapcsolata a szö­vetséggel. A határozat 53 újonnan megválasztott tisztségviselőt és 5 hivatali alkalmazottat, összesen 58 embert érintett. Ebből 45-en eleget tettek kö­telezettségüknek, 13-an azon­ban nem tartották magukra nézve kötelezőnek a közgyű­lési határozatot. A hét tiszt­ségviselő esetében a héten dönt a szervezet szabály­zatfelügyelő bizottsága. LA Tő­kés László A honvédelmi tárca egyelőre értékeli a különböző ajánlatokat A MiG-29-esekért lobbiztak Kecskeméten A vadászrepülőgépek körüli lobbizás ismételt felerősödé­sének kezdetét jelzi, hogy tegnap Kecskeméten landolt a német légierő két, felújított MiG-29-ese. A korszerűsített gépeket még ezen a héten be­mutatják a politikai és a szak­mai vezetőknek. Haszán Zoltán Egyelőre nem jutott nyugvó­pontra a magyar légierő kor­szerűsítésének ügye. A meg­rendelés igen komoly üzletet jelent. Azt továbbra sem le­het tudni, hogy a nyugati har­ci gépek vagy a már jól ismert oroszok lesznek-e a befutók, ám tegnap Kecskeméten megjelentek a német légierő MiG-29-esei, mintegy jelez­ve, mire is számíthatnak a magyar pilóták, miután a NATO-elvárásoknak megfe­lelően átalakítják azokat. Az orosz típust moderni­záló német céggel korábban már egy szándéknyilatkoza­tot is aláírt Szabó János honvédelmi miniszter, ennek ellenére a nemzetbiztonsági kabinet legutóbb ülésén úgy döntött: a tárcának október végéig egy tanulmányban rangsorolnia kell szakmai­pénzügyi szempontból a nyu­gati típusokra vonatkozó ajánlatokat is. Ismert, hogy az amerikai kormány augusztus végén tájékoztatást adott ar­ról, hogy a Magyar Honvéd­ség milyen feltételekkel vásá­rolhat vagy bérelhet használt F-16-osokat. Ennek értéke­lése még tart, ráadásul Ho­moki János politikai államtit­kár nemrégiben lapunk kér­désére közölte, hogy vala­mennyi érdeklődő cégtől be­kérnek ajánlatokat. A miniszterek szűkebb testülete a kabinet legutóbbi ülésén arról is határozott, hogy a MiG-29-esek terve­zett felújítását olcsóbban kell megoldani. A jelenleg, már így is takarékosabb elképze­lés szerint a 27 MiG-ből 14-et korszerűsítenének, mintegy húszmilliárd forintért. Szak­értők szerint a költségek to­vábbi kurtítása azt jelenti, hogy átmenetileg felújítják az orosz típust, amíg nyugati gé­peket be nem szereznek. Ez a megállapodástól számított legkevesebb két év. Újabb fegyelmit ejtett a HM Megszüntette a fegyelmi eljárást a Honvédelmi Miniszté­rium Sipos Géza ezredes ellen, aki két másik társával az elhíresült listaperben a tárca álláspontját megcáfoló vallo­mást tett. Sipos ellen a közigazgatási államtitkár indított eljárást titoksértés és engedély nélkül tett sajtónyilatkoza­tokat miatt. (A másik két ezredes munkáltatója a vezérka­ri főnök. Egyikük ellen már ejtették a fegyelmit, Sásik Lászlóra feddést szabtak ki, ami ellen panaszt emelt az ez­redes.) Sipos lapunknak elmondta: a megszüntető határo­zatot nem juttatták el neki, azért úgy kellett utánajárni. A minisztérium jelenlegi állapotát ismerve n­em csodálko­zik azon, hogy az eljárás miatt senki nem kért tőle bocsá­natot. Ezt a közigazgatási államtitkár akkor sem tette meg, amikor a vizsgálat idejére „szobafogságra” ítélte, ar­ra utasítva, hogy munkaidőben nem hagyhatja el lakását. Szentmise az egy százalékért A katolikus egyház költségeinek harmincadát fedezik a felajánlások A katolikus egyház éves költségeinek mintegy harmincad ré­szét fedezi a személyi jövedelemadók egy százalékának felajánlása - bár messze ezt az egyházat nevezik meg legtöb­ben kedvezményezettként. A katolikus egyház a Szent István­­bazilikában szentmisén köszöni meg, és intézményei fejleszté­sére fordítja az idén felajánlott 995 millió forintot. MH-összeállítás Mintegy 7,7 százalékkal, 24 ezer fővel többen ajánlották fel személyi jövedelemadó­juk egy százalékát a katolikus egyháznak, mint tavaly - kö­zölte lapunkkal Veres And­rás püspök, a Magyar Katoli­kus Püspöki Konferencia tit­kára. Ez mintegy 161 millió forinttal jelent több ado­mányt, mint tavaly, így idén csaknem eléri az egymilliárd forintot a hívek felajánlása. A Pénzügyminisztérium Püs­pöki Karának küldött értesítő­jéből az is kiderül, hogy az összes felajánló 63,7 százalé­ka a Magyar Katolikus Egy­házat jelölte meg kedvezmé­nyezettként. A pénzt idén in­tézményei fejlesztésére for­dítja az egyház, míg tavaly fő­ként idős papok nyugdíját egészítették ki belőle. Az egyház tevékenységé­nek anyagi fedezete több for­rásból származik: a hívek ado­mányaiból, a személyi jövede­lemadó egy százalékából, il­letve állami támogatásokból. Az elmúlt évben az egyház bevételei meghaladták a har­­mincmilliárd forintot - tájé­koztatott Veres András. Az említett összegből több mint nyolcmilliárd forint volt nor­matív, csaknem 11 milliárd 700 millió pedig nem norma­tív állami hozzájárulás. Az előbbi kategóriába az intéz­ményekben ellátottak után kapott normatíva összege és a felsőoktatás állami támogatá­sa tartozik. Az utóbbi a köz­oktatási és a szociális kiegé­szítő támogatásokat, emellett a hitoktatásra, az ingatlan­felújításokra, közgyűjtemé­nyekre adott költségvetési összegeket, továbbá az egy­háznak kifizetett járadékot és a személyi jövedelemadó-be­vételt foglalja magában. A felsoroltak mellett az egyház úgynevezett saját bevétele elérte a 9,5 milliárd forintot, az önkormányzatok hozzájá­rulása pedig a 431 millió fo­rintot. Az egyház összes kiadása valamivel több mint 29 milliárd forint volt 1999- ben, hozzávetőlegesen 9,9 milliárd forintot a hitéletre, 16,5 milliárdot oktatásra, 2 milliárdot a szociális ellátás­ra, 404 milliót kultúrára, 215 millió forintot pedig az egész­ségügyre fordítottak. A kiadásokon, belül az egyház megközelítőleg 7 milliárd fo­rintot szánt ingatlan-beruhá­zásokra és -felújításokra - ad­ta hírül az MTI. A Magyar Katolikus Egy­ház szentmisén köszöni meg a jövedelemadóból felaján­lott összeget. Perújrafelvétel Hóman Bálint ügyében Lapunk értesülése szerint im­már hivatalosan is perújrafel­vételt kezdeményez Hóman Bálint ügyében 81 éves fia, aki a kanadai Ottawában él. A je­les történészt, a Magyar Nem­zeti Múzeum egykori igazga­tóját, aki a Horthy-korszak több kormányában is kultusz­­miniszter volt, a Népbírósá­­­gok Országos Tanácsa 1946. augusztus 17-én háborús bűn­tett miatt életfogytiglani fegy­házbüntetésre ítélte, az Aka­démia pedig kizárta soraiból. Hóman Bálint büntetését a Váci Országos Börtönben töl­tötte, ahol 1951. június 2-án, az adatok szerint szívbénulás következtében hunyt el. Halá­lát 1954-ben, utólagosan anya­könyvezték, ám semmiféle utalás sem maradt eltemetése helyére. Földi maradványait a váci rabtemető tavaszi feltárá­sakor az egyik jeltelen sírban lelték meg, s a csontok igaz­ságügyi orvosszakértői azono­sítását követően Tasson, a csa­ládi sírboltban szándékozzák a maradványokat végső nyu­galomra helyezni. A családot idehaza képvi­selő rokon, Harmath Kálmán gépészmérnök arról tájékoz­tatta a Magyar Hírlapot, hogy a jogi teendők ellátásá­val Bánáti Jánost, a Budapes­ti Ügyvédi Kamara elnökét bízzák meg, aki a Kanadából érkező meghatalmazás kéz­hezvétele után foghat a bíró­sági iratok tanulmányozásá­hoz, a védelmi stratégia ki­dolgozásához. Ehhez csupán alapot szolgáltathat az ifjabb Hóman Bálint által fogalma­zott s 1996-ban beterjesztett terjedelmes, inkább történel­mi okfejtésekre, mint jogi is­mérvekre alapozó rehabilitá­ciós kérelem. A perújrafelvé­telt a Fővárosi Bíróság tár­gyalja majd. KUB BELFÖLD Sokba kerülnek a kórházaknak az orvosságok A gyártók behajtják a profitot A patikai forgalomban kapható, támogatott orvosságoknál kétszer jobban, csaknem 60 százalékkal drágultak a kizárólag kórházakban használatos gyógyszerek az elmúlt három évben. Ez évente mintegy kétmilliárdos többletkiadást jelentett az in­tézményeknek. A tervek szerint a további árnövekedés kivé­dése érdekében a kórházi gyógyszerek áráról is a biztosítóval kellene megállapodniuk a gyártóknak. MH-információ/Haiman Éva A társadalombiztosítási támo­gatással megvásárolható or­vosságok 28, a kizárólag kór­házakban használatos gyógy­szerek ugyanakkor 59 száza­lékkal drágultak az elmúlt há­rom esztendőben. Legalábbis ezt mutatja az a 49 kórházra kiterjedő vizsgálat, amit az Egészségfejlesztési Kutatóin­tézettel közösen végzett a Ma­gyar Kórházszövetség. A szövetség elnöke, Ajkay Zoltán megítélése szerint a felmérés egyértelműen azt bi­zonyítja, hogy a gyógyszer­­gyárak a kórházi gyógyszerek árán igyekeznek behozni a patikai orvosságoknál kény­szerűen elvesztett profitot. Ezért drágultak több mint kétszer annyival az egészség­­ügyi intézményekben hasz­nált gyógyszerek, mint a pati­kákban kaphatóak. Míg ugyanis ez utóbbiakról, legalábbis azokról, amelyek­hez támogatást ad a biztosító, áralkut kell folytatniuk az egészségbiztosítóval, a kór­házi készítmények árát sza­badon, ők maguk határozhat­ják meg. Márpedig ez igen komoly tételt jelent, hiszen jelenleg a patikai forgalom­ban nem kapható szerek az egészségügyi intézmények gyógyszerfelhasználásának csaknem felét, 48 százalékát teszik ki. A kórházak ugyanakkor a többi orvosságot is tb-támo­­gatás nélkül, teljes áron szer­zik be, mégis a kizárólag kórházi körben használatos készítmények áremelkedése miatt kényszerültek becslé­sek szerint összességében évi 2 milliárdos többletkiadásra az elmúlt három esztendőben - mondta a Magyar Kórház­­szövetség elnöke. Ajkay Zoltán elmondta, hogy a további árnövekedés kivédése érdekében a Kór­házszövetség és a tb-alapo­­kért felelős politikai államtit­kár tervei szerint a jövőben a kórházi gyógyszereket is be­vonják az áralkuba. Ezt kö­vetően pedig ezeket a készít­ményeket is központilag, a biztosító szerezné be. Ajkay Zoltán szerint ezzel a mód­szerrel csupán néhány kór­ház járna a jelenleginél rosszabbul, ő ugyanis úgy tudja, hogy a gyógyszergyá­rak által jelenleg nyújtott ár­­kedvezményekkel csak az in­tézmények egy kis hányada tud élni. Ajkay Zoltán MAGYAR HÍRLAP .

Next