Magyar Hírlap, 2000. október (33. évfolyam, 231-255. szám)
2000-10-12 / 240. szám
2000. október 12., csütörtök Variációk az EU-bővítésre Brüsszel üzenget, a vezetők hallgatnak Két vagy három ország lehet alkalmas arra, hogy gyorsan csatlakozzék az Európai Unióhoz, de akár 2005-ig is eltarthat, amíg egy nagyobb országcsoport beléphet az unióba - mondta tegnap Brüsszelben Eneko Landaburu, az EU bővítési főigazgatója. A bejelentés rossz hír lehet Lengyelország számára, de Magyarország sem elégedett: ha a tagságra aspiráló országoknak csoportosan kell csatlakozniuk, akkor Budapest is várhat - legalább 2005-ig. Landaburu egy munkareggelin vett részt, amelyet a brüsszeli központú European Policy Center nevű kutatócsoport szervezett. A beszélgetésre az után került sor, hogy Günter Verheugen, az EU bővítési biztosa kedden közölte: reális az elképzelés, hogy az EU bővítésére 2003-ban sor kerülhet. „Ebben a szakaszban mindenféle forgatókönyv lehetséges - mondta Landaburu. Az egyik szerint két vagy három ország gyorsan csatlakozhat két-három év alatt. A másik legvalószínűbb forgatókönyv szerint 2005 végén sok olyan ország lesz, amely alkalmas az csatlakozásra”. Landaburu szavai „vegyes üzenetet” közvetítenek Varsó és Budapest számára - írta a Reuters. A tisztségviselő voltaképpen azért felelős, hogy összeállítsa a tagjelöltek haladásának éves jelentését az EU Bizottsága („kormánya”) számára. A jelentés november 8- án esedékes. Landaburu megjegyzése a „két vagy három” jelölt gyors csatlakozásáról rossz hír Lengyelországnak, amely - főleg mezőgazdasági ügyekben - egyelőre elmarad Brüsszel elvárásaitól. Ugyanakkor a 2005-ös csatlakozást Budapest nem igazán értékelheti, hiszen Magyarország „nem vár senkire sem”. Günter Verheugen kedden ugyan elismerte, hogy Lengyelország csodálatra méltó haladást ért el az EU-val folytatott tárgyalásokon, de azt is megjegyezte, hogy egy nagy országnak a problémái is nagyok. Szeptemberben viszont Verheugen „sikersztorinak” nevezte a magyarok EU-tárgyalásait, Szlovéniát az EU egyik legígéretesebb majdani tagjának minősítette és Csehországról is azt mondta, hogy nagyon közel van az EU-tagsághoz. A bővítési menetrendről azonban nem Verheugen és nem is a Bizottság, hanem a tagállamok döntenek. Eddig egyedül Tony Blair brit kormányfő mondta ki, hogy szerinte a bővítési folyamatnak 2004-ben meg kell kezdődnie. Vezető diplomaták úgy vélik, hogy három lehetséges variáció van az EU-bővítésre: - „minibővítés” 2003-ban, de ebből Lengyelország kimarad; - nagyobb arányú, de későbbi bővítés olyan felkészült országok számára, amelyek bevárják Lengyelországot, várni kell legalább 2005- ig, amikor minden csatlakozni szándékozó országot be lehet engedni az EU-ba Románia és Bulgária kivételével. Utóbbiak politikai és gazdasági „reformdeficitben” szenvednek. Reuters Vitapontok Biarritzban Az Európai Unió (EU) vezetői holnaptól a dél-franciaországi Biarritzban kétnapos tanácskozáson igyekeznek tető alá hozni a szervezet reformjait, hogy a decemberi csúcstalálkozón az egyetértés jegyében vizsgálhassák meg a bővítés ügyét. Megoldásra várnak a főbb kérdések. 1. Minősített többségi szavazás Az EU Bizottsága azt szeretné, hogy az egyhangú döntések helyett a tagállamok meghatározott ügyekben többségi szavazással döntsenek. Csakhogy a tagállamok számára a „meghatározott ügyek” mást és mást jelentenek. London szerint nem tartozhat ide az adózás, Franciaország szerint pedig a bevándorlás és kereskedelem - és így tovább... A Bizottság úgy véli, a Miniszteri Tanácsban is változtatni kell a szavazáson: ott a részvevők csak akkor dönthetnek minősített többségi szavazással, ha az adott ügyben a tagállamok egyszerű többsége már döntött - feltéve, hogy ez az „egyszerű többség” az EU lakosságának több mint a felét képviseli. 2. A szavazatok újrasúlyozása - A tagállamok ma is lakosságuk arányában szavaznak, de a kisebb államok túlreprezentáltak. Németország, Franciaország, Nagy-Britannia és Olaszország 10-10 szavazattal rendelkezik, Spanyolországnak 8, Portugáliának, Hollandiának, Belgiumnak, Görögországnak, Ausztriának, Svédországnak 5-5, Írországnak, Dániának, Finnországnak 4-4, Luxemburgnak két szavazata van. Az új elképzelések a nagyobb államoknak kedveznének: 33 szavazata lenne Németországnak, a legkisebb Luxemburgnak három. Csakhogy az 59 milliós Franciaország ugyanannyi szavazatot akar, mint a 82 milliós Németország, és Spanyolország is a „nagyok” között akar lenni... 3. Kibővített együttműködés - Az EU-zsargon ezt rugalmasságnak is nevezi, valójában a két- vagy többsebességű EU-ról van szó. Az egyes tagállamok fokozottabb ütemben hajtanák végre az integrációs lépéseket, míg a vonakodók, kételkedők kivárhatnának. Ilyen ügyekhez tartozik például a monetáris együttműködés - az euró bevezetése -, vagy a védelmi erőfeszítések összehangolása. Bár a fokozatosságot többen támogatják, az aggodalom nyilvánvaló: miközben az EU tovább integrálódik, ezzel egyidejűleg töredezik és szakad is. 4. Emberi jogok - Az EU jobban szeretné vizsgálni saját tagjainak emberi jogi helyzetét. Az igény akkor merült fel, amikor februárban az osztrák kormánykoalíció tagja lett a Szabadságpárt és az EU befagyasztotta (azóta feloldotta) a kétoldalú kapcsolatokat Ausztriával. Az új javaslat szerint a tagállamok minősített többsége bármikor elrendelheti egy másik tagállam fokozott megfigyelését. Reuters EU-CSATLAKOZÁS Érdektelenség romaügyben A magyar parlament és az Európai Parlament (EP) közös társulási bizottsági ülésén Brüsszelben elhangzottak alapján a Magyarországról készülő, egy hónap múlva nyilvánosságra kerülő éves országjelentés pozitív képet fog festeni csatlakozási felkészülésünkről - jelentette ki Szájer József. A romák helyzetéről szóló vitát ugyanott az európai képviselők szinte teljes érdektelensége kísérte. A parlament integrációs bizottságának elnöke lapunknak elmondta, hogy az európai képviselők sürgették: az unió konkrét időpontot jelöljön meg az első országok felvételére. Szájer úgy vélte, hogy ha első alkalommal csak 3-4 országot vennének fel, Magyarország akkor is bejutna. A bizottsági ülésen kritikák is elhangzottak, többek között a környezetvédelem, az igazságszolgáltatás lassúsága és a roma integráció kapcsán. Szájer javaslatára a cigányság helyzetével külön is foglalkozott a bizottság, ahova meghívták Farkas Flóriánt, az Országos Cigány Önkormányzat elnökét és Doncsev Tosót, a Nemzeti Kisebbségi Hivatal elnökét. Az integrációs bizottság elnöke csalódottságának adott hangot, amiért a vitán 3- 4 EP-képvislő jelent meg. Ugyanakkor örült, hogy a Strasbourgban menedéket kérő romák ügyét senki nem keverte össze a hazai romák általános helyzetével. Szájer szerint a roma integráció összeurópai kérdés. Strasbourgban tegnap megnyílt az ENSZ rasszizmus elleni világkonferenciáját előkészítő regionális tanácskozás. A világkonferenciát 2001-ben Dél-Afrikában rendezik meg. RN KÜLFÖLD - BELFÖLD Feltartóztathatatlan haderőreform A kormány átdolgoztatja a minisztérium tervezetét a katonai szolgálatról Perenyei Tamás az új honvédelmi közigazgatási államtitkár Orbán Viktor kormányfő aláírta a honvédelmi tárca új közigazgatási államtitkárának, Perenyei Tamásnak a kinevezését. Más személyi változásokat nem tervez a minisztériumban. Az Országgyűlés szakbizottsága általános vitára alkalmasnak találta a féléves katonaidőre és a nemzetőrségre vonatkozó fideszes képviselői indítványokat, pedig a minisztérium nem támogatta azokat. Haszán Zoltán Perenyei Tamás lesz a négy hete lemondott Wachsler Tamás utóda a honvédelmi tárca közigazgatási államtitkári posztján, miután befejeződött átvilágítása és a kormányfő is aláírta a kinevezési okmányt. Az apparátus új irányítója az infrastrukturális főosztályt vezette eddig. A Honvédelmi Minisztériumban (HM) más személyi változást sem Orbán Viktor, sem Torgyán József nem tervez, jelentették be a kormányfő és az FKGP elnöke tegnapi találkozója után. Lapunk hétfői számában megjelent az a kisgazda-politikusoktól származó értesülés, hogy a minisztérium két vezetője a költségvetés elfogadása után távozik. Orbán szerint erre semmilyen ok nincs, bár mint mondta, rendszeresen lesznek olyanok, akiket sért a haderőreform. Ők úgy próbálnak meg beállítani már megszületett döntéseket, mintha azok nem dőltek volna el, az átalakítás megakadt volna, „így kerülhetnek elő a honvédelmi tárcát érintő kérdések is, de a haderőreform halad, és azt azzal a honvédelmi vezetéssel szeretném befejezni, amelyikkel elkezdtem” - közölte Orbán. Ilyen döntés a flottilla ügye is, amelynek felszámolása már megkezdődött, de annak okairól tegnap adott tájékoztatást a HM a parlamenti szakbizottság előtt. Az indokokat a képviselők elfogadták, ám további felvilágosítást kértek arról, hogy mely szervezetek veszik át a hajóhad feladatait. A felszámolás ellen leginkább küzdő bizottsági elnök, Lányi Zsolt meglehetősen indulatosan leszögezte: tudomásul veszi az indoklást, bár nem ért vele egyet. A honvédelmi tárca másik két döntése is vitát váltott ki az ülésen. Amíg ugyanis a bizottság általános vitára alkalmasnak találta két fideszes politikus, Simicskó István és Mátrai Márta javaslatát a hat hónapos sorkatonai szolgálat bevezetéséről, a tárca azt nem támogatta. Homoki János államtitkár szerint azért, mert a kormány is készít egy hasonló javaslatot. Értesülésünk szerint a kabinet napirendjén már valóban szerepelt a kérdés, a kormány támogatásáról is biztosította a hat hónap bevezetését, ám a tervezet szövegét átdolgozásra visszaadta a honvédelmi tárcának. A HM nem támogatta Simicskó javaslatát a háromhónapos nyári kiképzésen alapuló, a sorkatonaságot kiváltó nemzetőrség létrehozásáról sem, mert annak ötletével egyetért ugyan, de nem 2001-től, hanem csak 2006-tól. A bizottság ennek ellenére ezt az indítványt is általános vitára alkalmasnak találta. A testület elnapolta annak a kérdésnek a megtárgyalását, hogy valóban a kisgazdapárt lapjának, a Kis Újságnak juttatta-e a HM a NATO- kommunikációs keret kilencven százalékát. Ezzel megvárják a honvédelmi miniszter által elrendelt vizsgálat végeredményét. Az Arculat Kft.-vel kapcsolatban indított minisztériumi vizsgálat lezárásáig nem tud a tárca beszámolni az ügy részleteiről - mondta tegnap Homoki János a honvédelmi bizottság ülésén fotó: szigetvári zsolt Rendőrségi vizsgálat a városházán A kábelbotrány a BRFK-n is véget ért, az 1-es villamosé most következik A Fidesz fővárosi frakcióvezető-helyettese elfogultsággal vádolja a Budapesti Rendőr-főkapitányságot, amiért megtagadták a nyomozást a kábelbotrány ügyében. A városházát hamarosan újból felkeresi a rendőrség, ezúttal is a Fidesz feljelentése alapján. Most az 1-es villamos aktáit fogják tanulmányozni. Vajta Zoltán Végleg pont került a kábelbotrányként elhíresült ügy végére azzal, hogy a rendőrség bűncselekmény alapos gyanúja hiányában megtagadta a nyomozást. A feljelentést még a fővárosi Fidesz-frakció tette hónapokkal ezelőtt ismeretlen tettes ellen. Az ügyből a fővárosi önkormányzat tízéves fennállásának legnagyobb politikai botránya lett, kis híján elmozdították posztjáról Vajda Pál szocialista főpolgármester-helyettest, akit súlyos vádakkal illettek az ellenzéki pártok, Demszky főpolgármester pedig nem hívta meg a városvezetői értekezletekre. A Fidesz frakcióvezető-helyettese szerint a nyomozás megszüntetése azt mutatja, hogy a BRFK elfogult, hiszen a fővárosi önkormányzat rendszeresen támogatja. Perlaki Jenő lapunknak elmondta: épp ezért fordult az 1-es villamos gyanús ügyével az Országos Rendőr-főkapitánysághoz. Információink szerint a rendőrség a napokban ellátogat a városházára, hogy betekintsen az 1-es villamos aktáiba. Ezek azok a dokumentumok, amelyeket Perlaki Jenő állítása szerint hónapokig nem adott át neki a hivatal, s amelyekben a politikus később gazdasági visszásságokat vélt felfedezni. Gy. Németh Erzsébet, a fővárosi MSZP-frakció vezetője örült a nyomozás megtagadásáról szóló hírnek. Mint mondta, ezek szerint bebizonyosodott, hogy nem történt bűncselekmény a kábelügyben. A szocialista politikus szerint itt az idő, hogy bocsánatot kérjenek azok, akik a közelmúltban igaztalanul vádolták meg Vajda Pált. Gy. Németh Erzsébet egyúttal visszautasította Perlaki Jenőnek a BRFK- ról tett állításait. Nincs megállapodás a minimálbérről Folytatás az 1. oldalról Az országgyűlési sajtóirodán kérdésünkre közölték, a Munka törvénykönyvében (Mtk.) szereplő passzus módosítására tegnapig nem jött képviselői javaslat. Ilyen indítvány szakértők szerint ütközne a házszabállyal, ugyanis az 1999-es zárszámadási törvény érintetlenül hagyná az Mtk.-t, így a módosítást sem lehet ebben a témában a zárszámadáshoz benyújtani. A szakszervezetek és munkaadók elutasítják az Mtk. módosítását. Előbbiek szerint szerencsétlen a jó kormányzati szándékot, a minimálbér emelését fenyegetéssel köríteni. Orbán Viktor a minimálbér 25 500 forintról 40 ezer forintra emelését történelmi lehetőségként értékelte. A minimálbér 2002-ben 50 ezer forintra emelésével elérné az átlagbér 40 százalékát, amely közelebb kerül az EU-ban elfogadott hatvan százalékhoz. A szakszervezetek támogatják a javaslatot, ám 2002-re már 55 ezer forintos minimálbért szeretnének - mondta Wittich Tamás szóvivő. A munkavállalók újbóli kísérletet tettek a bértarifarendszer bevezetésére: eszerint a 40 ezer forintos minimálbér csak a segédmunkásokra vonatkozna, a képzettebbek legkisebb bére a képzettség arányában nőne, így az egyetemi diplomához 116 ezer forint járna. Ezt sem a kormányfő, sem a munkaadók nem támogatják. A minimálbér nem szociális, hanem piaci kategória - szögezte le Dávid Ferenc. A munkaadók szerint sem az eredetileg tervezett 3, sem a most már csak 2 százalékra mérséklődött járulékcsökkentés nem a munkaadók terheit, arról sem megfeledkezve, hogy a kormányprogram minden árukapcsolástól mentesen hirdette meg 98-ban a tb-járulékok csökkentését. Szerintük a javaslat rontja a vállalkozások multikkal szembeni versenyképességét. Ráadásul a tömeges bérkiáramlás - mivel nem hatékonyságnövekedéshez kötött - inflációt gerjeszt. Orbán szerint a minimálbér-emelés 0-0,5 százalékponttal növeli a jövő évi inflációt. Ám ezt hatásszámításokkal a kormányzat nem tudta alátámasztani. Kiderült az is, hogy a várható foglalkoztatáspolitikai hatásokról sem készített elemzést a kormány. A tárgyalások a jövő héten szakértői szinten folytatódnak. Magyar Hírlap . Jövedéki adó a könnyűolajra is Becsukják a kiskaput Évi 2-2,5 milliárd forintnyi adóbevételtől foszthatják meg az államkasszát az extrakönynyű fűtőolajjal üzletelők. Legalábbis januárig, mert a kiskaput „bezárhatja” az Országgyűlés gazdasági bizottsága: a képviselők javasolták az extrakönnyű jövedékiadó-köteles termékké tételét. Gyanúsan olcsó gázolajat újságban is hirdetnek - adta hírül a Magyar Hírlap (szeptember 19., 1. oldal). Lapunk értesülései szerint az extrakönnyű olajat mintegy 130 forint adó „megtakarításával”, féláron adják el egyes vállalkozók. A gazdasági bizottság figyelmét kedden, a Mólnál tartott kihelyezett ülésen hívták fel a visszaélésekre. A bizottság elnöke ezért rendkívüli ülést hívott össze tegnapra. Az ott született módosítójavaslat lényege: a könnyű-, köztük az extrakönnyű fűtőolajat beemelnék a jövedéki adóval sújtott termékek közé, de egyelőre nullakulcsos adómértéket alkalmaznának. Az ülésen Görözdi Zsuzsanna, a Pénzügyminisztérium (PM) forgalmiadó- és vámfőosztályának helyettes vezetője, és Miklós László, a Mal vezető szakértője egybehangzóan állították, hogy a nullakulcsos körbe való besorolás nem jelent igazi megoldást, mivel pusztán annyi változást hoz, hogy valamivel szigorúbb bizonylatolási rendet kell alkalmazni. A tárca képviselője ehelyett azt javasolta, hogy a gázolaj esetében érvényes jövedéki adót vessék ki a könnyűolajokra is. A legális felhasználóknak, így a villamosipari és az élelmiszer-ipari cégeknek biztosítanák, hogy eleve adómentesen vásárolhassanak, a kommunális fűtési rendszerek működtetőinek és a mezőgazdasági szárítók üzemeltetőinek pedig lehetőséget adnának az adó visszaigénylésére. A képviselők egy része támogathatónak vélte ezt az elképzelést, csakhogy - mivel egy nappal korábban értesültek a problémáról -, nem volt idő a tanulmányozására és a várható hatások mérlegelésére. Ráadásul a jövő héten már a törvény végszavazása lesz napirenden a parlamentben, vagyis legkésőbb ma lehet benyújtani módosítójavaslatokat. Emiatt felkérték a kormányt, hogy vizsgálja meg a minisztérium javaslatát, s ha szükséges, akkor később nyújtsanak be módosítást. Addig is jelezték: a jelenlegi keretek között is van mód a szigorúbb ellenőrzésre, s javasolták, hogy a mostaninál kevesebb, azaz legfeljebb három szakosított vámhivatalnál lehessen vámkezeltetni az importált könnyűolajat. A PM adatai szerint szeptember végéig 42 kilotonnányi könnyű fűtőolajat importáltak, miközben tavaly egész évben is csupán 40 kilotonnát. A teljes honi könnyűolaj-felhasználás pedig évek óta 90 kilotonna körüli szinten van. Információnk szerint a visszaélést két dolog teszi lehetővé: nincs jövedéki adó ma a könynyűolajon, illetve, hogy a hazai igények - olcsóbb a gáz és a villany - jelentősen visszaestek. Mindenesetre Görözdi Zsuzsanna úgy látja, „a legroszszabb esetben” 2-2,5 milliárd forintnyi adóbevételtől foszthatják meg az államkasszát a visszaélők. Szakértők viszont úgy vélekedtek: a teljes összeg elérheti idén a 4 milliárd forintot is. DDPK A sikeres jogi munkához tiszta fejre, teljes és naprakész jogismeretre van szükség. A biztos szakmai háttér siker! Hatályos jogszabályok, közlönyök, állásfoglalások, indokolások, KSH jegyzékek, törvényjavaslatok... gyorsan és pontosan! Hívja zöld számunkat: / 1 06-80-201-777 ájL /1 Kérje ingyenes bemutató lemezünket! ? !■ .:x KJK KERSZÖV Jogi és Üzleti Kiadó Kft. 1518 Budapest, Pf. 101 Telefon: 464-5656 • fax: 464-5657 Internet: www.kjk-kerszov.hu • E-mail: CompLex@kjk-kerszov.hu compLex cd jogtár A magyar bíróságok hivatalos szállítója Több mint kiadó Szakmai partner