Magyar Hírlap, 2000. október (33. évfolyam, 231-255. szám)

2000-10-12 / 240. szám

2000. október 12., csütörtök Variációk az EU-bővítésre Brüsszel üzenget, a vezetők hallgatnak Két vagy három ország lehet alkalmas arra, hogy gyorsan csatlakozzék az Európai Unió­hoz, de akár 2005-ig is eltart­hat, amíg egy nagyobb ország­csoport beléphet az unióba - mondta tegnap Brüsszelben Eneko Landaburu, az EU bő­vítési főigazgatója. A bejelen­tés rossz hír lehet Lengyelor­szág számára, de Magyaror­szág sem elégedett: ha a tag­ságra aspiráló országoknak csoportosan kell csatlakoz­niuk, akkor Budapest is várhat - legalább 2005-ig. Landaburu egy munkareg­gelin vett részt, amelyet a brüsszeli központú European Policy Center nevű kutatócso­port szervezett. A beszélgetés­re az után került sor, hogy Günter Verheugen, az EU bő­vítési biztosa kedden közölte: reális az elképzelés, hogy az EU bővítésére 2003-ban sor kerülhet. „Ebben a szakaszban min­denféle forgatókönyv lehetsé­ges - mondta Landaburu. Az egyik szerint két vagy három ország gyorsan csatlakozhat két-három év alatt. A másik­­ legvalószínűbb­­ forgató­­könyv szerint 2005 végén sok olyan ország lesz, amely alkal­mas az csatlakozásra”. Landaburu szavai „vegyes üzenetet” közvetítenek Varsó és Budapest számára - írta a Reuters. A tisztségviselő vol­taképpen azért felelős, hogy összeállítsa a tagjelöltek hala­dásának éves jelentését az EU Bizottsága („kormánya”) szá­mára. A jelentés november 8- án esedékes. Landaburu meg­jegyzése a „két vagy három” jelölt gyors csatlakozásáról rossz hír Lengyelországnak, amely - főleg mezőgazdasági ügyekben - egyelőre elmarad Brüsszel elvárásaitól. Ugyanakkor a 2005-ös csat­lakozást Budapest nem igazán értékelheti, hiszen Magyaror­szág „nem vár senkire sem”. Günter Verheugen kedden ugyan elismerte, hogy Len­gyelország csodálatra méltó haladást ért el az EU-val foly­tatott tárgyalásokon, de azt is megjegyezte, hogy egy nagy országnak a problémái is na­gyok. Szeptemberben viszont Verheugen „sikersztorinak” nevezte a magyarok EU-tár­­gyalásait, Szlovéniát az EU egyik legígéretesebb majdani tagjának minősítette és Cseh­országról is azt mondta, hogy nagyon közel van az EU-tag­­sághoz. A bővítési menetrend­ről azonban nem Verheugen és nem is a Bizottság, hanem a tagállamok döntenek. Eddig egyedül Tony Blair brit kor­mányfő mondta ki, hogy sze­rinte a bővítési folyamatnak 2004-ben meg kell kezdődnie. Vezető diplomaták úgy vé­lik, hogy három lehetséges va­riáció van az EU-bővítésre: - „minibővítés” 2003-ban, de ebből Lengyelország ki­marad; - nagyobb arányú, de ké­sőbbi bővítés olyan felkészült országok számára, amelyek bevárják Lengyelországot,­­ várni kell legalább 2005- ig, amikor minden csatlakoz­ni szándékozó országot be lehet engedni az EU-ba­­ Románia és Bulgária kivé­telével. Utóbbiak politikai és gazdasági „reformdeficit­ben” szenvednek. Reuters Vitapontok Biarritzban Az Európai Unió (EU) veze­tői holnaptól a dél-francia­országi Biarritzban kétnapos tanácskozáson igyekeznek tető alá hozni a szervezet re­formjait, hogy a decemberi csúcstalálkozón az egyetértés jegyében vizsgálhassák meg a bővítés ügyét. Megoldásra várnak a főbb kérdések. 1. Minősített többségi sza­vazás­­ Az EU Bizottsága azt szeretné, hogy az egyhangú döntések helyett a tagálla­mok meghatározott ügyekben többségi szavazással döntse­nek. Csakhogy a tagállamok számára a „meghatá­rozott ügyek” mást és mást jelentenek. London szerint nem tartozhat ide az adó­zás, Franciaország szerint pedig a beván­dorlás és kereskede­lem - és így tovább... A Bizottság úgy véli, a Miniszteri Tanácsban is vál­toztatni kell a szavazáson: ott a részvevők csak akkor dönt­hetnek minősített többségi szavazással, ha az adott ügy­ben a tagállamok egyszerű többsége már döntött - felté­ve, hogy ez az „egyszerű több­ség” az EU lakosságának több mint a felét képviseli. 2. A szavazatok újrasúlyo­­zása - A tagállamok ma is la­kosságuk arányában szavaz­nak, de a kisebb államok túl­reprezentáltak. Németország, Franciaország, Nagy-Britan­­nia és Olaszország 10-10 sza­vazattal rendelkezik, Spa­nyolországnak 8, Portugáliá­nak, Hollandiának, Belgium­nak, Görögországnak, Auszt­riának, Svédországnak 5-5, Írországnak, Dániának, Finn­országnak 4-4, Luxemburgnak két szavazata van. Az új elkép­zelések a nagyobb államok­nak kedveznének: 33 szava­zata lenne Németországnak, a legkisebb Luxemburgnak három. Csakhogy az 59 milliós Franciaország ugyanannyi sza­vazatot akar, mint a 82 milliós Németország, és Spanyolor­szág is a „nagyok” között akar lenni... 3. Kibővített együttműkö­dés - Az EU-zsargon ezt ru­galmasságnak is nevezi, való­jában a két- vagy többsebessé­gű EU-ról van szó. Az egyes tagállamok fo­kozottabb ütemben hajtanák végre az in­tegrációs lépéseket, míg a vonakodók, ké­telkedők kivárhatná­nak. Ilyen ügyekhez tartozik például a mo­netáris együttműkö­dés - az euró bevezetése -, vagy a védelmi erőfeszítések összehangolása. Bár a fokoza­tosságot többen támogatják, az aggodalom nyilvánvaló: mi­közben az EU tovább integ­rálódik, ezzel egyidejűleg töre­dezik és szakad is. 4. Emberi jogok - Az EU jobban szeretné vizsgálni saját tagjainak emberi jogi helyze­tét. Az igény akkor merült fel, amikor februárban az osztrák kormánykoalíció tagja lett a Szabadságpárt és az EU befa­gyasztotta (azóta feloldotta) a kétoldalú kapcsolatokat Ausztriával. Az új javaslat sze­rint a tagállamok minősített többsége bármikor elrendel­heti egy másik tagállam foko­zott megfigyelését. Reuters EU-CSATLAKOZÁS ­ Érdektelenség romaügyben A magyar parlament és az Európai Parlament (EP) kö­zös társulási bizottsági ülé­sén Brüsszelben elhangzottak alapján a Magyarországról ké­szülő, egy hónap múlva nyilvá­nosságra kerülő éves országje­lentés pozitív képet fog festeni csatlakozási felkészülésünkről - jelentette ki Szájer József. A romák helyzetéről szóló vi­tát ugyanott az európai képvi­selők szinte teljes érdektelen­sége kísérte. A parlament integrációs bi­zottságának elnöke lapunk­nak elmondta, hogy az európai képviselők sürgették: az unió konkrét időpontot jelöljön meg az első országok felvéte­lére. Szájer úgy vélte, hogy ha első alkalommal csak 3-4 or­szágot vennének fel, Magyar­­ország akkor is bejutna. A bizottsági ülésen kritikák is elhangzottak, többek között a környezetvédelem, az igaz­ságszolgáltatás lassúsága és a roma integráció kapcsán. Szájer javaslatára a cigány­ság helyzetével külön is foglal­kozott a bizottság, ahova meg­hívták Farkas Flóriánt, az Or­szágos Cigány Önkormányzat elnökét és Doncsev Tosót, a Nemzeti Kisebbségi Hivatal elnökét. Az integrációs bizott­ság elnöke csalódottságának adott hangot, amiért a vitán 3- 4 EP-képvislő jelent meg. Ugyanakkor örült, hogy a Strasbourgban menedéket ké­rő romák ügyét senki nem ke­verte össze a hazai romák álta­lános helyzetével. Szájer sze­rint a roma integráció össz­európai kérdés. Strasbourg­­ban tegnap megnyílt az ENSZ rasszizmus elleni világkonfe­renciáját előkészítő regionális tanácskozás. A világkonferen­ciát 2001-ben Dél-Afrikában rendezik meg. RN KÜLFÖLD - BELFÖLD Feltartóztathatatlan haderőreform A kormány átdolgoztatja a minisztérium tervezetét a katonai szolgálatról­­ Perenyei Tamás az új honvédelmi közigazgatási államtitkár Orbán Viktor kormányfő aláírta a honvédelmi tárca új közigazgatási államtitkárá­nak, Perenyei Tamásnak a ki­nevezését. Más személyi vál­tozásokat nem tervez a mi­nisztériumban. Az Ország­­gyűlés szakbizottsága általá­nos vitára alkalmasnak talál­ta a féléves katonaidőre és a nemzetőrségre vonatkozó fi­­deszes képviselői indítványo­kat, pedig a minisztérium nem támogatta azokat. Haszán Zoltán Perenyei Tamás lesz a négy hete lemondott Wachsler Tamás utóda a honvédelmi tárca közigazgatási államtit­kári posztján, miután befeje­ződött átvilágítása és a kor­mányfő is aláírta a kinevezé­si okmányt. Az apparátus új irányítója az infrastrukturá­lis főosztályt vezette eddig. A Honvédelmi Miniszté­riumban (HM) más személyi változást sem Orbán Viktor, sem Torgyán József nem ter­vez, jelentették be a kor­mányfő és az FKGP elnöke tegnapi találkozója után. La­punk hétfői számában meg­jelent az a kisgazda-politiku­soktól származó értesülés, hogy a minisztérium két ve­zetője a költségvetés elfoga­dása után távozik. Orbán szerint erre semmilyen ok nincs, bár mint mondta, rendszeresen lesznek olya­nok, akiket sért a haderőre­form. Ők úgy próbálnak meg beállítani már megszületett döntéseket, mintha azok nem dőltek volna el, az át­alakítás megakadt volna, „így kerülhetnek elő a hon­védelmi tárcát érintő kérdé­sek is, de a haderőreform ha­lad, és azt azzal a honvédel­mi vezetéssel szeretném be­fejezni, amelyikkel elkezd­tem” - közölte Orbán. Ilyen döntés a flottilla ügye is, amelynek felszámolása már megkezdődött, de annak okairól tegnap adott tájékoz­tatást a HM a parlamenti szakbizottság előtt. Az indo­kokat a képviselők elfogad­ták, ám további felvilágosítást kértek arról, hogy mely szer­vezetek veszik át a hajóhad feladatait. A felszámolás el­len leginkább küzdő bizottsá­gi elnök, Lányi Zsolt megle­hetősen indulatosan leszögez­te: tudomásul veszi az indok­lást, bár nem ért vele egyet. A honvédelmi tárca másik két döntése is vitát váltott ki az ülésen. Amíg ugyanis a bizott­ság általános vitára alkalmas­nak találta két fideszes politi­kus, Simicskó István és Mátrai Márta javaslatát a hat hónapos sorkatonai szolgálat bevezeté­séről, a tárca azt nem támogat­ta. Homoki János államtitkár szerint azért, mert a kormány is készít egy hasonló javasla­tot. Értesülésünk szerint a ka­binet napirendjén már való­ban szerepelt a kérdés, a kor­mány támogatásáról is biztosí­totta a hat hónap bevezetését, ám a tervezet szövegét átdol­gozásra visszaadta a honvédel­mi tárcának. A HM nem támo­gatta Simicskó javaslatát a há­romhónapos nyári kiképzésen alapuló, a sorkatonaságot ki­váltó nemzetőrség létrehozá­sáról sem, mert annak ötleté­vel egyetért ugyan, de nem 2001-től, hanem csak 2006-tól. A bizottság ennek ellenére ezt az indítványt is általános vitára alkalmasnak találta. A testület elnapolta annak a kérdésnek a megtárgyalá­sát, hogy valóban a kisgazda­­párt lapjának, a Kis Újságnak juttatta-e a HM a NATO- kommunikációs keret kilenc­ven százalékát. Ezzel meg­várják a honvédelmi minisz­ter által elrendelt vizsgálat végeredményét. Az Arculat Kft.-vel kapcsolatban indított minisztériumi vizsgálat lezárásáig nem tud a tárca beszámolni az ügy részleteiről - mond­ta tegnap Homoki János a honvédelmi bizottság ülésén fotó: szigetvári zsolt Rendőrségi vizsgálat a városházán A kábelbotrány a BRFK-n is véget ért, az 1-es villamosé most következik A Fidesz fővárosi frakcióvezető-helyettese elfogultsággal vádol­ja a Budapesti Rendőr-főkapitányságot, amiért megtagadták a nyomozást a kábelbotrány ügyében. A városházát hamarosan új­ból felkeresi a rendőrség, ezúttal is a Fidesz feljelentése alapján. Most az 1-es villamos aktáit fogják tanulmányozni. Vajta Zoltán Végleg pont került a kábelbot­rányként elhíresült ügy végére azzal, hogy a rendőrség bűn­­cselekmény alapos gyanúja hiányában megtagadta a nyo­mozást. A feljelentést még a fővárosi Fidesz-frakció tette hónapokkal ezelőtt ismeretlen tettes ellen. Az ügyből a fővá­rosi önkormányzat tízéves fennállásának legnagyobb po­litikai botránya lett, kis híján elmozdították posztjáról Vaj­da Pál szocialista főpolgármes­ter-helyettest, akit súlyos vá­dakkal illettek az ellenzéki pár­tok, Demszky főpolgármester pedig nem hívta meg a város­vezetői értekezletekre. A Fidesz frakcióvezető-he­lyettese szerint a nyomozás megszüntetése azt mutatja, hogy a BRFK elfogult, hi­szen a fővárosi önkormányzat rendszeresen támogatja. Per­laki Jenő lapunknak elmond­ta: épp ezért fordult az 1-es vil­lamos gyanús ügyével az Or­szágos Rendőr-főkapitányság­hoz. Információink szerint a rendőrség a napokban elláto­gat a városházára, hogy bete­kintsen az 1-es villamos aktái­ba. Ezek azok a dokumentu­mok, amelyeket Perlaki Jenő állítása szerint hónapokig nem adott át neki a hivatal, s ame­lyekben a politikus később gazdasági visszásságokat vélt felfedezni. Gy. Németh Erzsébet, a fő­városi MSZP-frakció vezetője örült a nyomozás megtagadá­sáról szóló hírnek. Mint mond­ta, ezek szerint bebizonyoso­dott, hogy nem történt bűn­­cselekmény a kábelügyben. A szocialista politikus szerint itt az idő, hogy bocsánatot kér­jenek azok, akik a közelmúlt­ban igaztalanul vádolták meg Vajda Pált. Gy. Németh Er­zsébet egyúttal visszautasítot­ta Perlaki Jenőnek a BRFK- ról tett állításait. Nincs megállapodás a minimálbérről Folytatás az 1. oldalról Az országgyűlési sajtóirodán kérdésünkre közölték, a Mun­ka törvénykönyvében (Mtk.) szereplő passzus módosítására tegnapig nem jött képviselői javaslat. Ilyen indítvány szak­értők szerint ütközne a házsza­bállyal, ugyanis az 1999-es zár­­számadási törvény érintetlenül hagyná az Mtk.-t, így a módosí­tást sem lehet ebben a témában a zárszámadáshoz benyújtani. A szakszervezetek és mun­kaadók elutasítják az Mtk. mó­dosítását. Előbbiek szerint sze­rencsétlen a jó kormányzati szándékot, a minimálbér eme­lését fenyegetéssel köríteni. Orbán Viktor a minimálbér 25 500 forintról 40 ezer forintra emelését történelmi lehetőség­ként értékelte. A minimálbér 2002-ben 50 ezer forintra eme­lésével elérné az átlagbér 40 százalékát, amely közelebb ke­rül az EU-ban elfogadott hat­van százalékhoz. A szakszervezetek támo­gatják a javaslatot, ám 2002-re már 55 ezer forintos minimál­bért szeretnének - mondta Wittich Tamás szóvivő. A munkavállalók újbóli kísérle­tet tettek a bértarifarendszer bevezetésére: eszerint a 40 ezer forintos minimálbér csak a se­gédmunkásokra vonatkozna, a képzettebbek legkisebb bére a képzettség arányában nőne, így az egyetemi diplomához 116 ezer forint járna. Ezt sem a kormányfő, sem a munkaadók nem támogatják. A minimálbér nem szociá­lis, hanem piaci kategória - szögezte le Dávid Ferenc. A munkaadók szerint sem az ere­detileg tervezett 3, sem a most már csak 2 százalékra mérsék­lődött járulékcsökkentés nem a munkaadók terheit, arról sem megfeledkezve, hogy a kormányprogram minden áru­­kapcsolástól mentesen hirdet­te meg 98-ban a tb-járulékok csökkentését. Szerintük a ja­vaslat rontja a vállalkozások multikkal szembeni verseny­­képességét. Ráadásul a töme­ges bérkiáramlás - mivel nem hatékonyságnövekedéshez kö­tött - inflációt gerjeszt. Orbán szerint a minimál­bér-emelés 0-0,5 százalékpont­tal növeli a jövő évi inflációt. Ám ezt hatásszámításokkal a kormányzat nem tudta alátá­masztani. Kiderült az is, hogy a várható foglalkoztatáspolitikai hatásokról sem készített elem­zést a kormány. A tárgyalások a jövő héten szakértői szinten folytatódnak. Magyar Hírlap . Jövedéki adó a könnyűolajra is Becsukják a kiskaput Évi 2-2,5 milliárd forintnyi adóbevételtől foszthatják meg az államkasszát az extraköny­­nyű fűtőolajjal üzletelők. Leg­alábbis januárig, mert a kiska­put „bezárhatja” az Ország­­gyűlés gazdasági bizottsága: a képviselők javasolták az ext­rakönnyű jövedékiadó-köte­­les termékké tételét. Gyanúsan olcsó gázolajat újságban is hirdetnek - adta hí­rül a Magyar Hírlap (szeptem­ber 19., 1. oldal). Lapunk érte­sülései szerint az extrakönnyű olajat mintegy 130 forint adó „megtakarításával”, féláron adják el egyes vállalkozók. A gazdasági bizottság figyelmét kedden, a Mólnál tartott ki­helyezett ülésen hívták fel a visszaélésekre. A bizottság el­nöke ezért rendkívüli ülést hí­vott össze tegnapra. Az ott született módosítójavaslat lé­nyege: a könnyű-, köztük az extrakönnyű fűtőolajat be­emelnék a jövedéki adóval súj­tott termékek közé, de egyelő­re nullakulcsos adómértéket alkalmaznának. Az ülésen Görözdi Zsu­zsanna, a Pénzügyminiszté­rium (PM) forgalmiadó- és vámfőosztályának helyettes vezetője, és Miklós László, a Mal vezető szakértője egybe­hangzóan állították, hogy a nullakulcsos körbe való beso­rolás nem jelent igazi megol­dást, mivel pusztán annyi vál­tozást hoz, hogy valamivel szi­gorúbb bizonylatolási rendet kell alkalmazni. A tárca képvi­selője ehelyett azt javasolta, hogy a gázolaj esetében érvé­nyes jövedéki adót vessék ki a könnyűolajokra is. A legális felhasználóknak, így a villa­mosipari és az élelmiszer-ipari cégeknek biztosítanák, hogy eleve adómentesen vásárol­hassanak, a kommunális fűtési rendszerek működtetőinek és a mezőgazdasági szárítók üze­meltetőinek pedig lehetősé­get adnának az adó vissza­igénylésére. A képviselők egy része tá­mogathatónak vélte ezt az el­képzelést, csakhogy - mivel egy nappal korábban­ értesül­tek a problémáról -, nem volt idő a tanulmányozására és a várható hatások mérlegelésé­re. Ráadásul a jövő héten már a törvény végszavazása lesz napirenden a parlamentben, vagyis legkésőbb ma lehet be­nyújtani módosítójavaslato­kat. Emiatt felkérték a kor­mányt, hogy vizsgálja meg a minisztérium javaslatát, s ha szükséges, akkor később nyújtsanak be módosítást. Ad­dig is jelezték: a jelenlegi ke­retek között is van mód a szi­gorúbb ellenőrzésre, s javasol­ták, hogy a mostaninál keve­sebb, azaz legfeljebb három szakosított vámhivatalnál le­hessen vámkezeltetni az im­portált könnyűolajat. A PM adatai szerint szep­tember végéig 42 kilotonnányi könnyű fűtőolajat importál­tak, miközben tavaly egész évben is csupán 40 kilotonnát. A teljes honi könnyűolaj-fel­­használás pedig évek óta 90 ki­­lotonna körüli szinten van. In­formációnk szerint a vissza­élést két dolog teszi lehetővé: nincs jövedéki adó ma a köny­­nyűolajon, illetve, hogy a hazai igények - olcsóbb a gáz és a vil­lany - jelentősen visszaestek. Mindenesetre Görözdi Zsu­zsanna úgy látja, „a legrosz­­szabb esetben” 2-2,5 milliárd forintnyi adóbevételtől foszt­hatják meg az államkasszát a visszaélők. Szakértők viszont úgy vélekedtek: a teljes összeg elérheti idén a 4 milliárd fo­rintot is. DD­PK A sikeres jogi munkához tiszta fejre, teljes és naprakész jogismeretre van szükség. A biztos szakmai háttér siker! Hatályos jogszabályok, közlönyök, állásfoglalások, indokolások, KSH jegyzékek, törvényjavaslatok... gyorsan és pontosan! Hívja zöld számunkat: / 1 06-80-201-777 ájL /1 Kérje ingyenes bemutató lemezünket! ? !■ .:x KJK KERSZÖV Jogi és Üzleti Kiadó Kft. 1518 Budapest, Pf. 101 Telefon: 464-5656 • fax: 464-5657 Internet: www.kjk-kerszov.hu • E-mail: CompLex@kjk-kerszov.hu compLex cd jogtár A magyar bíróságok hivatalos szállítója Több mint kiadó Szakmai partner

Next