Magyar Hírlap, 2000. október (33. évfolyam, 231-255. szám)
2000-10-20 / 247. szám
2000. október 20., péntek KÜLFÖLD - BELFÖLD Áll az első híd Újvidéken Hétvégére megalakulhat a szerbiai és a jugoszláv kabinet A hét végéig összeállhat a szerbiai átmeneti kormány és eldőlhet a szövetségi kabinet sorsa is. Újvidéken átadták a forgalomnak az első állandó Duna-hidat. MH-Újvidék/1. Garai Béla A decemberi rendkívüli választásokig terjedő időszakra felállítandó szerbiai ügyintéző kormány élére a szocialista Milomir Minjc, az SPS mérsékeltnek tartott alelnöke kerül, szivárgott ki a párt vezérkarából, így teljesülni látszik az egyesült ellenzék azon kikötése, hogy a leginkább kompromittált szocialista káderek - például Mirko Marjanovic eddigi kormányfő, Gorica Gajevic menesztett SPS-főtitkár - nem kaphat helyet a kormányban. A DOS tegnapi tanácskozásán Nebojsa Covic korábbi belgrádi polgármestert jelölték miniszterelnök-helyettesnek. Az egyesült ellenzék részéről a belügyi tárcát felügyelő trió egyik tagja Dusan Mihajlovic, az Új Demokrácia (ND) vezetője lesz. A Szerb Megújhodási Mozgalom Spasoje Krunicot jelölte a másik kormányalelnöki tisztségre. A 24 tagú kabinetben 12 minisztérium az SPS ellenőrzése alatt marad, hatothatot pedig a DOS, illetve az SPO irányít majd. A jelek szerint a hét végéig sikerül összeállítani a kormánylistát, ezt követően összehívják a köztársasági parlamentet, amely elfogadja a Marjanovic-kormány lemondását, és kiírja a rendkívüli választásokat. A hét vége fordulatot hozhat a szövetségi kabinet körüli huzavonában is: a kormányalakítással megbízott montenegrói Szocialista Néppárt (SNP) egyik vezetője, Predrag Bulatovic úgy nyilatkozott, hogy a vezetőség szombati ülésén valószínűleg elállnak attól a követelésüktől, hogy az SPS is kapjon minisztériumot, és megállapodnak a DOS-szal. Bulatovic a fordulatot azzal indokolta, hogy ellenkező esetben elkerülhetetlennek látszik az ország széthullása. A vesztes pártokban közben folytatódnak a leváltások és a számonkérések. Zoran Lilic volt szövetségi elnök egy tévéinterjúban követelte az egész szocialista pártvezetőség lemondását, beleértve Slobodan Milosevic pártelnököt is. Lilie a Jugoszláv Baloldallal (JUL) is szakítana. A JUL egyik vezetője, Milan Rodic tegnap azt hangoztatta, hogy pártjuknak nem is lenne szabad elindulnia a választáson, mert nincs semmi esélyük. A NIN hetilap körkérdéséből kiderül, hogy még a legodaadóbb hívek is elfordulnak a bukott vezértől. A résztvevők 75 százaléka szerint Milosevic rossz elnök volt, 67 százalék bűnözőnek tartja őt, 81 százalék szerint többé nincs helye a politikai életben, és csak 6 százalék helyeselné visszatérését. Újvidéken tegnap különösebb ceremónia és politikai beszédek nélkül adták át a forgalomnak a rekordidő alatt (hat és fél hónap alatt) megépített első állandó újvidéki hidat, a tavaly lebombázott régi vashíd helyén. Az új polgármester, Borislav Jovanovic az építőkkel és az újvidékiekkel együtt sétált át a belvárost Péterváraddal összekötő új átkelőn, amelynek a szocialisták a választási kampányban a hangzatos Péterváradi szivárvány nevet adták. Úgy tervezték, hogy a kampány zárószakaszában maga Milosevic fogja felavatni, a munkálatok késése miatt azonban erre nem került sor. Szabadlábon a prágai hetek MH-összefoglaló A cseh hatóságok szabadlábra helyezték a Prágában szeptember végén letartóztatott hét magyar állampolgárt. Feiler József, aki egy nemzetközi bankfigyelő hálózat politikai koordinátora, s a tüntetéskor Prágában volt, lapunk kérdésére elmondta, hogy folyamatos email-kapcsolatban áll a független cseh jogászokkal. Az ő segítségével jutottunk hozzá a Prague Legal Support Team jelentéséhez, amelyben arról számolnak be, hogy a hosszú ideig fogva tartott hét magyart Prága negyedik kerületében, a Pankrac börtönben őrizték (más források szerint két börtönben voltak). Ketten saját ügyvédet fogadtak, ötöt a kirendelt ügyvédek képviseltek. A jelentés említést tesz arról, hogy börtönben van még egy német, egy dán, két lengyel, két román, egy-egy osztrák és amerikai, valamint egy vagy két cseh állampolgár. A jelentése kitér arra is, hogy bántalmazták a fogvatartottakat, nagyon rosszul bántak velük, nem volt ritka a túlkapás. Még a fiatalok szabadon engedése előtt juttatta el tegnap szerkesztőségünkbe magyar értelmiségiek egy csoportja azt a nyilatkozatot, amelyben az eljárás ellen tiltakoztak. Mint leszögezték: a magyar baloldali fiatalokat méltatlan körülmények között tartották fogva, magyarországi híveik és barátaik nem léphettek velük kapcsolatba. A harminc aláíró között találjuk többek között Andor László közgazdászt, Bródy Ferenc matematikust, Ferge Zsuzsa szociológust, Galló Béla politológust, P. Szűcs Julianna műkritikust, Tamás Gáspár Miklós filozófust és Vadász János szakszervezeti vezetőt is. Miniszterelnöki csúcs a határon Orbán: a kormány és az RMDSZ között nincs szó nyomásgyakorlásról Tegnap véglegessé vált, hogy Orbán Viktor és Mugur Isarescu ma a romániai Nagycsanádon találkozik. A magyar kormányfő ezt megelőzően eszmecserét folytatott Markó Béla RMDSZ-elnökkel. Nagy Iván Zsolt Orbán Viktor szerint tegnapi megbeszélése az RMDSZ első emberével annak a gyakorlatnak a folytatása, hogy a legmagasabb szintű magyar-román találkozók előtt a budapesti vezetők eszmét cserélnek az erdélyi magyar közösség képviselőivel. Bizonyossá vált ugyanis, hogy a két ország kormányfői ma közösen keresik fel a magyarországi Kiszombor és a romániai Nagycsanád között megnyíló határátkelőhelyet. Lapunk értesülései szerint a találkozó technikai részleteiről tegnap késő estig folyt az egyeztetés. Orbán és Markó kitért a választások előtti, illetve az azok utánra várható romániai helyzetre, nem vitatták meg azonban érdemben a státustörvény, a kettős állampolgárság, illetve a külhoni állampolgárság kérdéskörét. Mint a magyar kormányfő megjegyezte, e téren a döntésre hivatott szervezet a Magyar Állandó Értekezlet (Máért), amelynek ülése december elejére várható. Utalt azonban arra, hogy magyarok lakta területeken különböző aláírásgyűjtések folynak - így az RMDSZ is támogat, illetve szervez ilyet, mégpedig a külhoni állampolgárság gondolatának támogatására. A miniszterelnök szerint a találkozón ezeket az akciókat igény- és véleményfelméréseknek értékelték, amelyek nyomán szervezőik a decemberi Máért-ülésre úgy érkeznek majd, hogy jobban ismerik az általuk képviselt emberek nézeteit e kérdésekről. A Magyar Hírlap felvetésére, mely szerint a kormány tehát nem tekinti nyomásgyakorlásnak az RMDSZ aláírásgyűjtő kezdeményezését, Orbán Viktor elmondta: „Az RMDSZ, a határon túli magyar szervezetek és a polgári kormány viszonylatában nyomásgyakorlásról beszélni fogalmi képtelenség. Nem emlékszem olyan nagy jelentőségű, stratégiai, a Kárpát-medencei magyarság életét hosszabb távon meghatározó kérdésre, amelyről ne ugyanúgy gondolkodtunk volna.” (Mint ismeretes, a közelmúltban Németh Zsolt, a külügyi tárca politikai államtitkára egy interjúban úgy fogalmazott, az Orbán-kormány nem szolgáltatott alapot arra, hogy az RMDSZ nyomásgyakorlásként aláírás-gyűjtési akcióba kezdjen a külhoni magyar állampolgárság támogatására vonatkozóan.) Ugyancsak lapunk érdeklődésére a kormányfő úgy vélte, a Mugur Isarescuval folytatandó megbeszélésén az aktuális kérdések megvitatásának határt szab az, hogy a román kormányfő elnökjelöltként indul a romániai választásokon. Markó Béla PÁLYÁZATI HIRDETÉS Velence Nagyközség Önkormányzat Képviselő-testülete nyílt pályázatot ír ki a velencei Öregstrand 2001. április 1 -jétől 2005. március 31 -ig tartó bérletére és üzemeltetésére. A bérleti ajánlat leadásának határnapja: 2000. november 27. A pályázati anyag megvásárolható. Velence Nagyközség Önkormányzat Polgármesteri Hivatal, 2481 Velence, Tópart 26., pénzügyi, osztályán 40 000 Ft + áfa összegért. Pályázati bírálat és döntés: 2001. január 30-ig. MH 6703 PÁLYÁZATI HIRDETÉS Velence Nagyközség Önkormányzat Képviselő-testülete nyílt pályázatot ír ki a velencei Tóbíró-szabadstrand 2001. április 1-jétől 2005. március 31-ig tartó bérletére és üzemeltetésére. A bérleti ajánlat leadásának határnapja: 2000. november 27. A pályázati anyag megvásárolható: Velence Nagyközség Önkormányzat Polgármesteri Hivatal, 2481 Velence, Tópart 26., pénzügyi osztályán 40 000 Ft + áfa összegért. Pályázati bírálat és döntés: 2001. január 30-ig. MH 6704 Haderőreform: immár a maradó állomány megtartása a legfontosabb probléma Elvándorlástól tart a szakszervezet A mostani haderőreformban minden eddigi átszervezésnél nagyobb személyi kiáramlásra kell számítani. A tervezettnél várhatóan jóval több távozó tiszt, tiszthelyettese miatt a megmaradó alakulatok működőképessége csak nagy nehézségek árán őrizhető majd meg - összegezhető a honvédségi érdekvédelmi szervezetek véleménye a haderő átalakításról. Haszán Zoltán Az eredetileg 15 ezres karcsúsítási szándékkal megindított haderő-átalakítás legnagyobb problémája mára nem a feleslegessé válók kiválasztása, hanem a maradó állomány megtartása. Az ezeket szolgáló lépések ugyanakkor a honvédségi érdekvédelmi szervezetek szerint már elkéstek. A hadsereg személyi állományával megkezdődtek azok az egyenként lezajló beszélgetések, amelyeken az átszervezés utáni új beosztásokat ajánlják fel a katonáknak. Borka István, a Honvédszakszervezet főtitkára szerint azonban a parancsnokok semmilyen konkrétumot nem tudnak ígérni az állománynak, amellyel maradási szándékukat erősítenék. A szakszervezet álláspontjában példaként említi, hogy a honvédség parancsnokát egy miniszteri rendelet arra kötelezi, hogy október 31-ig dolgozza ki a munka- és életkörülmények javítására vonatkozó javaslatait, ekkora azonban a személyi beszélgetések döntő többsége már lezárul, a döntéseket már nem befolyásolja. Lapunk tegnapi számában megírtuk, hogy az elképzelések ellenére nemhogy nőne a tiszthelyettesek és szerződésesek száma, ebben a két kategóriában az eddigi tapasztalatok szerint tömegesen hagyják majd el a hadsereget. Borka szerint ez nem meglepő, hiszen a tiszthelyettesek 25 év szolgálat után nyugállományba vonulhatnak, a jelenlegi illetményüknél nem alacsonyabb nyugdíjért. Nagy számban várható a szaktudásukat a civil életben is hasznosítani tudó fiatalok távozása. A Honvédségi Érdekegyeztető Fórum ülésén Holló József humán főcsoportfőnök is meglehetősen borús képet festett az elvándorlási szándékokról. Miközben a hadseregtől távoznak a katonák, a büntetés-végrehajtás kétszázötven leszerelt hivatásosra vár. A belügyi tárca irányítása alá tartozó határőrségnél pedig háromszázötven státuszt kínál, mindkét szervezet, főleg tiszthelyetteseknek. Tiszthelyettesek díszmenet előtt. Megkezdődtek az egyenkénti beszélgetések fotó: mh-archív Minisztercserék legkésőbb jövő tavasszal Folytatás az 1. oldalról Kormánypárti politikusok szerint kellemetlen percekre számíthat Szabó János védelmi miniszter az október végén, amikor találkozik a Magyarországra látogató NATO-főtitkárral, George Robertsonnal. Kormánypárti forrásból származó információk szerint elképzelhető, hogy Deutsch Tamás lesz a Fidesz kampányfőnöke 2002-ben, ez esetben valószínű, hogy rövid időn belül távozik az ISM éléről. Az utóbbi időben a legtöbbet bírált minisztériumok közé került a földművelésügyi tárca is, azonban Orbán Viktor miniszterelnök kedden a parlamentben kijelentette: elégedett az FVM szakmai munkájával. Egy, a Fidesz vezetőihez közel álló tanácsadó szerint a váltásokat legkésőbb egy-másfél évvel a választások előtt lehet megtenni. Szerinte két indítéka lehet az esetleges cseréknek: az egyik, hogy a tárca bajait új embernek kell orvosolni, illetve ha a kormányfő néhány végrehajtó minisztere helyett jöhetnek tiszta lappal induló, szakmailag hiteles személyek. Kényszer szülte minisztercsere esetén akár fél évvel a választások előtt is elképzelhető változtatás egy kormányban - nyilatkozta lapunknak Simon János politológus. A hatékonyság szempontjából azonban legalább egymásfél év kell egy miniszternek, hogy érvényesíthesse koncepcióját és nemzetközi kapcsolatait tárcája élén - jelentette ki. A politológus kiemelte: praktikus okokból legkésőbb tavaszig történhetnek változások a jelenlegi kormányban. A tárcák vezetőinek értékelésről a MEH illetékese úgy nyilatkozott: a miniszterek munkáját, teljesítményét nyáron, a választási ciklus félidejében értékelte a kormányfő, így korai lenne arról beszélni, hogy az őszi parlamenti ülésszak végén is történik-e hasonló vizsgálat. Lapértesülések szerint a tőkepiaci felügyelet vizsgálatot indít, mert gyanítható, hogy kiszivárgott a jegybankból a október 11-ei kamatemelés híre. A felügyelet nem nyilatkozik erről. Pénzpiaci üzletkötők szerint azonban inkább az okozott gondot, hogy nem jó az információáramlás: az egyik hírügynökség a többieknél sokkal előbb közölte a hírt. Vizsgálatot indít a Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyelete (PSZÁF) a jegybank október 11-ei kamatemelése kapcsán. Felvetődött ugyanis, hogy a száz bázispontos emelés híre előre kiszivárgott - adta hírül tegnap a Magyar Nemzet. Laptársunk úgy tudja, hogy néhány kereskedelmi bank a hír ismeretében vett fel olcsóbb hiteleket a bankközi forintpiacon, majd a hivatalos bejelentés után magasabb kamatra adta ki a pénzt, így gyakorlatilag kockázatmentesen tehetett szert haszonra. A hírt nem kommentálta érdeklődésünkkor a PSZÁF, mondván, ebben az ügyben nem nyilatkoznak. Blahó Miklós, a Magyar Nemzeti Bank (MNB) sajtótanácsadója azt mondta: nem érkezett hozzá jelzés arról, hogy a piacon azelőtt tudta volna valaki a kamatemelés hírét, hogy a jegybank kiadta az erről szóló közleményét. A Magyar Hírlap által megkérdezett kereskedelmi banki üzletkötők annyit megerősítettek, hogy valóban zavar volt aznap a piacon. Ennek az oka azonban az volt szerintük, hogy az egyik hírügynökség, nevezetesen a Dow Jones előbb közölte a kamatemelés hírét, mint a többiek. A legtöbben ugyanis a Reuters oldalait, közöttük a jegybank külön oldalát figyelik, amelyen azonban csak mintegy hat perccel később jelent meg a hír. A zavart fokozta, hogy amikor a Dow Jones jelentése láttán felhívták az MNB-t, akkor ott többen is azt a választ kapták, hogy nem tudnak a kamatemelésről. Maga a kamatemelés különben nem lepte meg a piacot, hiszen előzetesen 70 százalékos esélyt adtak rá az elemzők. A mértéke viszont igen, mivel korábban csak az orosz pénzügyi válság idején, 1998-ban volt példa ilyen drasztikus lépésre. Az üzletkötők úgy vélekedtek: nem zárható ki, hogy valaki valóban előbb tudta a piacon, hogy mekkora mértékű emelés várható. De ha ez így is volt, annak nem tapasztalták semmi jelét: a pénzpiacon nem volt különlegesen nagy hitelfelvevő, az állampapírpiacon pedig - ahol valószínűleg sokkal nagyobb felbolydulást okozott volna a bennfentes információ kiszivárgása - nem volt megmagyarázhatatlanul nagy tételű eladás. Az történt - mondták -, hogy amikor a Dow Jones kiadta a hírt, egyszerre több cég is komoly eladásokba kezdett, amit persze nem értettek azok, akik más hírügynökséget figyelnek. Blahó Miklós ennek kapcsán azt mondta: a jegybank 15 óra 39 perckor adta ki a közleményét, amit minden hírügynökségnek elküldtek. A hír ettől kezdve számít hivatalosnak. Úgy tudjuk azonban, hogy a konkurens hírügynökségek munkatársai felháborodtak amiatt, hogy a Dow Jones már azelőtt közölte a hírt, hogy ők egyáltalán megkapták volna az MNB közleményét. A Reutersen pedig az is olvasható volt, hogy a központi bank elismerte: „belső kommunikációs hiba történt”. Ennek mibenlétéről azonban nem adtak bővebb felvilágosítást. DD Kiszivárogtatás vagy rossz tájékoztatás? Vihar a kamatemelés körül Magyar Hírlap . Távközlési cégek az AB-hez fordulnak Az Alkotmánybírósághoz fordulnak az alternatív távközlési szolgáltatók a fővárosi önkormányzat egyik rendelete miatt. Október 1-jétől ugyanis kártalanítást kell fizetniük a fővárosnak, ha drótokat, kábeleket húznak be a föld alá - tudta meg lapunk. Vajta Zoltán A GTS Hungaryt, a UPC Magyarországot, a Novacomot és a Pantért tömörítő szövetség szerint a fővárosi önkormányzat „fejőstehénnek” nézi a telekommunikációs piac szereplőit. A rendelet ugyanis előírja, hogy a kiemelt övezetekben közel 10 ezer forint kártalanítást kell fizetni minden egyes folyóméter drót vagy kábel után. Ez egy kerület bekábelezése esetén elérheti az egymilliárd forintot, s akár megduplázhatja a költségeket. A társaságok ezt már aligha tudják kigazdálkodni. Elhatározásuk, hogy Alkotmánybírósághoz fordulnak. Véges a bekábelezhető föld alatti területek nagysága, ezért egyetlen vezeték behúzása is befolyásolja a közterület tulajdonjogát - indokolták a rendeletet a vállalkozási ügyosztályon. Ráadásul törvény teszi lehetővé, hogy ilyen formán pénzt szedjen a főváros. További érvágás a cégeknek, hogy a kerületi önkormányzatok is feltételeket írnak elő. Három hónap alatt ötszáz panasz Magyar tapasztalatokat gyűjt Ermir Dobjani, az albán ombudsman Mindenekelőtt a demokratikus intézmények megerősítésében kell szerepet vállalnunk - vallja Ermir Dobjani. Az albán ombudsman a héten Magyarországon járt, hogy itteni kollégáitól szerezzen tapasztalatokat alig egy éve működő hivatala számára. Albániában legtöbben a rendőrség és a közigazgatási hivatalok eljárását kifogásolják, de sok az ingatlanokkal, ingatlan-nyilvántartással kapcsolatos panasz is - nyilatkozott lapunknak Ermir Dobjani. Az albán ombudsmani hivatal létrehozásáról az 1998- ban kihirdetett új alkotmány rendelkezett. Mint Ermir Dobjani elmondta, öt jelölt közül, az albán parlament kétharmados támogatottságát élvezve választották meg a hivatal élére. Az új jogintézményben idén júliusban kezdődhetett meg az érdemi munka. Az albán állampolgári jogok biztosa tájékoztatása szerint az eltelt három hónap alatt közel ötszáz panasz érkezett a hivatalhoz, amelyeknek eddig mintegy felét sikerült kivizsgálniuk. Az ombudsman komoly eredménynek tartja, hogy minden ötödik elbírált beadvány esetében egyértelműen bebizonyosodott a panaszos igaza. Az állampolgárok még nem ismerik kellőképp az ombudsman tevékenységét, így sokan a végre nem hajtott bírósági ítéletek miatt keresik meg a hivatalt. A bíróságok munkáját azonban - akárcsak Magyarországon - Albániában sem vizsgálhatják. Az elmúlt tíz évben kétszer történt hatalomváltás Albániában, és ez az állami intézményekben mindkétszer - közhivatalnoki szinten - jelentős személycserékkel járt. A közalkalmazottak létbizonytalansága az egyik legnagyobb problémává nőtte ki magát, ami most a róluk szóló törvény megalkotásával megoldódni látszik - mondta Ermir Dobjani, aki szerint legfontosabb feladatuk a demokratikus intézmények, így a közigazgatási hivatalok megerősítése. Az ombudsman úgy látja, az állami intézmények hajlandóak az együttműködésre, eddig tett ajánlásaikat szinte kivétel nélkül figyelembe vették. Az albán ombudsmani hivatal alapvetően a dán mintára épült, ám Ermir Dobjani jó pár posztszocialista országba is ellátogat tapasztalatokat gyűjteni. DE