Magyar Hírlap, 2000. október (33. évfolyam, 231-255. szám)

2000-10-20 / 247. szám

2000. október 20., péntek KÜLFÖLD - BELFÖLD Áll az első híd Újvidéken Hétvégére megalakulhat a szerbiai és a jugoszláv kabinet A hét végéig összeállhat a szerbiai átmeneti kormány és eldőlhet a szövetségi kabinet sorsa is. Újvidéken átadták a forgalomnak az első állandó Duna-hidat. MH-Újvidék/1. Garai Béla A decemberi rendkívüli vá­lasztásokig terjedő időszakra felállítandó szerbiai ügyintéző kormány élére a szocialista Mi­­lomir Minjc, az SPS mérsékelt­nek tartott alelnöke kerül, szi­várgott ki a párt vezérkarából, így teljesülni látszik az egyesült ellenzék azon kikötése, hogy a leginkább kompromittált szo­cialista káderek - például Mir­ko Marjanovic eddigi kor­mányfő, Gorica Gajevic me­nesztett SPS-főtitkár - nem kaphat helyet a kormányban. A DOS tegnapi tanácskozá­sán Nebojsa Covic korábbi belgrádi polgármestert jelölték miniszterelnök-helyettesnek. Az egyesült ellenzék részéről a belügyi tárcát felügyelő trió egyik tagja Dusan Mihajlovic, az Új Demokrácia (ND) veze­tője lesz. A Szerb Megújhodá­si Mozgalom Spasoje Krunicot jelölte a másik kormányalelnö­ki tisztségre. A 24 tagú kabi­netben 12 minisztérium az SPS ellenőrzése alatt marad, hatot­­hatot pedig a DOS, illetve az SPO irányít majd. A jelek sze­rint a hét végéig sikerül össze­állítani a kormánylistát, ezt kö­vetően összehívják a köztársa­sági parlamentet, amely elfo­gadja a Marjanovic-kormány lemondását, és kiírja a rendkí­vüli választásokat. A hét vége fordulatot hoz­hat a szövetségi kabinet körüli huzavonában is: a kormányala­kítással megbízott monteneg­rói Szocialista Néppárt (SNP) egyik vezetője, Predrag Bula­­tovic úgy nyilatkozott, hogy a vezetőség szombati ülésén va­lószínűleg elállnak attól a kö­vetelésüktől, hogy az SPS is kapjon minisztériumot, és megállapodnak a DOS-szal. Bulatovic a fordulatot azzal in­dokolta, hogy ellenkező eset­ben elkerülhetetlennek látszik az ország széthullása. A vesztes pártokban közben folytatód­nak a leváltások és a számon­kérések. Zoran Lilic volt szö­vetségi elnök egy tévéinterjú­ban követelte az egész szocia­lista pártvezetőség lemondá­sát, beleértve Slobodan Milo­sevic pártelnököt is. Lilie a Ju­goszláv Baloldallal (JUL) is szakítana. A JUL egyik veze­tője, Milan Rodic tegnap azt hangoztatta, hogy pártjuknak nem is lenne szabad elindulnia a választáson, mert nincs sem­mi esélyük. A NIN hetilap körkérdéséből kiderül, hogy még a legodaadóbb hívek is el­fordulnak a bukott vezértől. A résztvevők 75 százaléka sze­rint Milosevic rossz elnök volt, 67 százalék bűnözőnek tartja őt, 81 százalék szerint többé nincs helye a politikai életben, és csak 6 százalék helyeselné visszatérését. Újvidéken tegnap különö­sebb ceremónia és politikai be­szédek nélkül adták át a forga­lomnak a rekordidő alatt (hat és fél hónap alatt) megépített első állandó újvidéki hidat, a tavaly lebombázott régi vashíd helyén. Az új polgármester, Borislav Jovanovic az építők­kel és az újvidékiekkel együtt sétált át a belvárost Pétervá­­raddal összekötő új átkelőn, amelynek a szocialisták a vá­lasztási kampányban a hangza­tos Péterváradi szivárvány ne­vet adták. Úgy tervezték, hogy a kampány zárószakaszában maga Milosevic fogja felavatni, a munkálatok késése miatt azonban erre nem került sor. Szabadlábon a prágai hetek MH-összefoglaló A cseh hatóságok szabadlábra helyezték a Prágában szeptember végén letartóztatott hét magyar ál­lampolgárt. Feiler József, aki egy nemzetközi bankfigyelő hálózat politikai koordináto­ra, s a tüntetéskor Prágában volt, lapunk kérdésére el­mondta, hogy folyamatos e­­mail-kapcsolatban áll a füg­getlen cseh jogászokkal. Az ő segítségével jutottunk hozzá a Prague Legal Support Team jelentéséhez, amelyben arról számolnak be, hogy a hosszú ideig fogva tartott hét magyart Prága negyedik kerületében, a Pankrac börtönben őrizték (más források szerint két bör­tönben voltak). Ketten saját ügyvédet fogadtak, ötöt a ki­rendelt ügyvédek képviseltek. A jelentés említést tesz arról, hogy börtönben van még egy német, egy dán, két lengyel, két román, egy-egy osztrák és amerikai, valamint egy vagy két cseh állampolgár. A jelen­tése kitér arra is, hogy bántal­mazták a fogvatartottakat, na­gyon rosszul bántak velük, nem volt ritka a túlkapás. Még a fiatalok szabadon engedése előtt juttatta el teg­nap szerkesztőségünkbe ma­gyar értelmiségiek egy cso­portja azt a nyilatkozatot, amelyben az eljárás ellen tilta­koztak. Mint leszögezték: a magyar baloldali fiatalokat méltatlan körülmények között tartották fogva, magyarországi híveik és barátaik nem léphet­tek velük kapcsolatba. A harminc aláíró között ta­láljuk többek között Andor László közgazdászt, Bródy Ferenc matematikust, Ferge Zsuzsa szociológust, Galló Béla politológust, P. Szűcs Ju­lianna műkritikust, Tamás Gáspár Miklós filozófust és Vadász János szakszervezeti vezetőt is. Miniszterelnöki csúcs a határon Orbán: a kormány és az RMDSZ között nincs szó nyomásgyakorlásról Tegnap véglegessé vált, hogy Orbán Viktor és Mugur Isares­­cu ma a romániai Nagycsaná­­don találkozik. A magyar kor­mányfő ezt megelőzően eszme­cserét folytatott Markó Béla RMDSZ-elnökkel. Nagy Iván Zsolt Orbán Viktor szerint tegnapi megbeszélése az RMDSZ első emberével annak a gyakorlat­nak a folytatása, hogy a legma­gasabb szintű magyar-román találkozók előtt a budapesti vezetők eszmét cserélnek az erdélyi magyar közösség kép­viselőivel. Bizonyossá vált ugyanis, hogy a két ország kor­mányfői ma közösen keresik fel a magyarországi Kiszombor és a romániai Nagycsanád kö­zött megnyíló határátkelőhe­lyet. Lapunk értesülései szerint a találkozó technikai részletei­ről tegnap késő estig folyt az egyeztetés. Orbán és Markó kitért a vá­lasztások előtti, illetve az azok utánra várható romániai hely­zetre, nem vitatták meg azon­ban érdemben a státustör­vény, a kettős állampolgárság, illetve a külhoni állampolgár­ság kérdéskörét. Mint a ma­gyar kormányfő megjegyezte, e téren a döntésre hivatott szervezet a Magyar Állandó Értekezlet (Máért), amelynek ülése december elejére várha­tó. Utalt azonban arra, hogy magyarok lakta területeken különböző aláírásgyűjtések folynak - így az RMDSZ is tá­mogat, illetve szervez ilyet, mégpedig a külhoni állampol­gárság gondolatának támoga­tására. A miniszterelnök sze­rint a találkozón ezeket az ak­ciókat igény- és véleményfel­méréseknek értékelték, ame­lyek nyomán szervezőik a de­cemberi Máért-ülésre úgy ér­keznek majd, hogy jobban is­merik az általuk képviselt em­berek nézeteit e kérdésekről. A Magyar Hírlap felvetésére, mely szerint a kormány tehát nem tekinti nyomásgyakorlás­nak az RMDSZ aláírásgyűjtő kezdeményezését, Orbán Vik­tor elmondta: „Az RMDSZ, a határon túli magyar szerveze­tek és a polgári kormány vi­szonylatában nyomásgyakor­lásról beszélni fogalmi képte­lenség. Nem emlékszem olyan nagy jelentőségű, stratégiai, a Kárpát-medencei magyarság életét hosszabb távon megha­tározó kérdésre, amelyről ne ugyanúgy gondolkodtunk vol­na.” (Mint ismeretes, a közel­múltban Németh Zsolt, a külügyi tárca politikai állam­titkára egy interjúban úgy fo­galmazott, az Orbán-kormány nem szolgáltatott alapot arra, hogy az RMDSZ nyomásgya­korlásként aláírás-gyűjtési ak­cióba kezdjen a külhoni ma­gyar állampolgárság támoga­tására vonatkozóan.) Ugyancsak lapunk érdeklő­désére a kormányfő úgy vélte, a Mugur Isarescuval folytatan­dó megbeszélésén az aktuális kérdések megvitatásának ha­tárt szab az, hogy a román kor­mányfő elnökjelöltként indul a romániai választásokon. Markó Béla PÁLYÁZATI HIRDETÉS Velence Nagyközség Önkormányzat Képviselő-testülete nyílt pályázatot ír ki a velencei Öregstrand 2001. április 1 -jé­­től 2005. március 31 -ig tartó bérletére és üzemeltetésére. A bérleti ajánlat leadásának határ­napja: 2000. november 27. A pályázati anyag megvásárolható. Velence Nagyközség Önkormányzat Polgármesteri Hivatal, 2481 Velence, Tópart 26., pénzügyi, osztályán 40 000 Ft + áfa összegért. Pályázati bírálat és döntés: 2001. január 30-ig. MH 6703 PÁLYÁZATI HIRDETÉS Velence Nagyközség Önkormányzat Képviselő-testülete nyílt pályázatot ír ki a velencei Tóbíró-szabadstrand 2001. április 1-jétől 2005. március 31-ig tartó bérletére és üzemeltetésére. A bérleti ajánlat leadásának határnapja: 2000. november 27. A pályázati anyag megvásárolható: Velence Nagyközség Önkormányzat Polgármesteri Hivatal, 2481 Velence, Tópart 26., pénzügyi osztályán 40 000 Ft + áfa összegért. Pályázati bírálat és döntés: 2001. január 30-ig. MH 6704 Haderőreform: immár a maradó állomány megtartása a legfontosabb probléma Elvándorlástól tart a szakszervezet A mostani haderőreformban minden eddigi átszervezésnél nagyobb személyi kiáramlás­ra kell számítani. A terve­zettnél várhatóan jóval több távozó tiszt, tiszthelyettese miatt a megmaradó alakula­tok működőképessége csak nagy nehézségek árán őriz­hető majd meg - összegezhe­tő a honvédségi érdekvédel­mi szervezetek véleménye a haderő átalakításról. Haszán Zoltán Az eredetileg 15 ezres kar­­csúsítási szándékkal megin­dított haderő-átalakítás leg­nagyobb problémája mára nem a feleslegessé válók ki­választása, hanem a maradó állomány megtartása. Az ezeket szolgáló lépések ugyanakkor a honvédségi ér­dekvédelmi szervezetek sze­rint már elkéstek. A hadsereg személyi állo­mányával megkezdődtek a­­zok az egyenként lezajló be­szélgetések, amelyeken az átszervezés utáni új beosztá­sokat ajánlják fel a katonák­nak. Borka István, a Hon­védszakszervezet főtitkára szerint azonban a parancsno­kok semmilyen konkrétumot nem tudnak ígérni az állo­mánynak, amellyel maradá­si szándékukat erősítenék. A szakszervezet állás­pontjában példaként említi, hogy a honvédség parancs­nokát egy miniszteri rende­let arra kötelezi, hogy októ­ber 31-ig dolgozza ki a mun­ka- és életkörülmények javí­tására vonatkozó javaslatait, ekkora azonban a személyi beszélgetések döntő többsé­ge már lezárul, a döntéseket már nem befolyásolja. Lapunk tegnapi számában megírtuk, hogy az elképzelé­sek ellenére nemhogy nőne a tiszthelyettesek és szerződé­sesek száma, ebben a két ka­tegóriában az eddigi tapasz­talatok szerint tömegesen hagyják majd el a hadsere­get. Borka szerint ez nem meglepő, hiszen a tiszthe­lyettesek 25 év szolgálat után nyugállományba vonulhat­nak, a jelenlegi illetményük­nél nem alacsonyabb nyugdí­jért. Nagy számban várható a szaktudásukat a civil életben is hasznosítani tudó fiatalok távozása. A Honvédségi Érdek­egyeztető Fórum ülésén Hol­ló József humán főcsoportfő­nök is meglehetősen borús képet festett az elvándorlási szándékokról. Miközben a hadseregtől távoznak a kato­nák, a büntetés-végrehajtás kétszázötven leszerelt hiva­tásosra vár. A belügyi tárca irányítása alá tartozó határőrségnél pe­dig háromszázötven státuszt kínál, mindkét szervezet, fő­leg tiszthelyetteseknek. Tiszthelyettesek díszmenet előtt. Megkezdődtek az egyenkénti beszélgetések fotó: mh-archív Minisztercserék legkésőbb jövő tavasszal Folytatás az 1. oldalról Kormánypárti politikusok sze­rint kellemetlen percekre szá­míthat Szabó János védelmi miniszter az október végén, amikor találkozik a Magyaror­szágra látogató NATO-főtit­­kárral, George Robertsonnal. Kormánypárti forrásból származó információk szerint elképzelhető, hogy Deutsch Tamás lesz a Fidesz kampány­­főnöke 2002-ben, ez esetben valószínű, hogy rövid időn be­lül távozik az ISM éléről. Az utóbbi időben a legtöbbet bí­rált minisztériumok közé ke­rült a földművelésügyi tárca is, azonban Orbán Viktor minisz­terelnök kedden a parlament­ben kijelentette: elégedett az FVM szakmai munkájával. Egy, a Fidesz vezetőihez közel álló tanácsadó szerint a váltásokat legkésőbb egy-más­­fél évvel a választások előtt le­het megtenni. Szerinte két in­dítéka lehet az esetleges cse­réknek: az egyik, hogy a tárca bajait új embernek kell orvo­solni, illetve ha a kormányfő néhány végrehajtó minisztere helyett jöhetnek tiszta lappal induló, szakmailag hiteles személyek. Kényszer szülte miniszter­csere esetén akár fél évvel a választások előtt is elképzelhe­tő változtatás egy kormányban - nyilatkozta lapunknak Si­mon János politológus. A hatékonyság szempont­jából azonban legalább egy­másfél év kell egy miniszter­nek, hogy érvényesíthesse koncepcióját és nemzetközi kapcsolatait tárcája élén - je­lentette ki. A politológus kiemelte: praktikus okokból legkésőbb tavaszig történhet­nek változások a jelenlegi kor­mányban. A tárcák vezetőinek érté­kelésről a MEH illetékese úgy nyilatkozott: a miniszterek munkáját, teljesítményét nyá­ron, a választási ciklus félidejé­ben értékelte a kormányfő, így korai lenne arról beszélni, hogy az őszi parlamenti ülés­szak végén is történik-e hason­ló vizsgálat. Lapértesülések szerint a tő­kepiaci felügyelet vizsgálatot indít, mert gyanítható, hogy kiszivárgott a jegybankból a október 11-ei kamatemelés híre. A felügyelet nem nyilat­kozik erről. Pénzpiaci üzlet­kötők szerint azonban in­kább az okozott gondot, hogy nem jó az információ­­áramlás: az egyik hírügynök­ség a többieknél sokkal előbb közölte a hírt. Vizsgálatot indít a Pénz­ügyi Szervezetek Állami Felügyelete (PSZÁF) a jegy­bank október 11-ei kamat­emelése kapcsán. Felvetődött ugyanis, hogy a száz bázispon­tos emelés híre előre kiszivár­gott - adta hírül tegnap a Ma­gyar Nemzet. Laptársunk úgy tudja, hogy néhány kereskedelmi bank a hír ismeretében vett fel ol­csóbb hiteleket a bankközi fo­rintpiacon, majd a hivatalos bejelentés után magasabb ka­matra adta ki a pénzt, így gya­korlatilag kockázatmentesen tehetett szert haszonra. A hírt nem kommentálta érdeklődésünkkor a PSZÁF, mondván, ebben az ügyben nem nyilatkoznak. Blahó Miklós, a Magyar Nemzeti Bank (MNB) sajtó­tanácsadója azt mondta: nem érkezett hozzá jelzés arról, hogy a piacon azelőtt tudta volna valaki a kamatemelés hírét, hogy a jegybank kiadta az erről szóló közleményét. A Magyar Hírlap által meg­kérdezett kereskedelmi banki üzletkötők annyit megerősí­tettek, hogy valóban zavar volt aznap a piacon. Ennek az oka azonban az volt szerintük, hogy az egyik hírügynökség, nevezetesen a Dow Jones előbb közölte a kamatemelés hírét, mint a többiek. A leg­többen ugyanis a Reuters ol­dalait, közöttük a jegybank külön oldalát figyelik, ame­lyen azonban csak mintegy hat perccel később jelent meg a hír. A zavart fokozta, hogy amikor a Dow Jones jelentése láttán felhívták az MNB-t, ak­kor ott többen is azt a választ kapták, hogy nem tudnak a kamatemelésről. Maga a kamatemelés kü­lönben nem lepte meg a pia­cot, hiszen előzetesen 70 szá­zalékos esélyt adtak rá az elemzők. A mértéke viszont igen, mivel korábban csak az orosz pénzügyi válság idején, 1998-ban volt példa ilyen drasztikus lépésre. Az üzletkötők úgy véle­kedtek: nem zárható ki, hogy valaki valóban előbb tudta a piacon, hogy mekkora mérté­kű emelés várható. De ha ez így is volt, annak nem tapasz­talták semmi jelét: a pénzpia­con nem volt különlegesen nagy hitelfelvevő, az állampa­pírpiacon pedig - ahol való­színűleg sokkal nagyobb fel­bolydulást okozott volna a bennfentes információ kiszi­várgása - nem volt megma­gyarázhatatlanul nagy tételű eladás. Az történt - mondták -, hogy amikor a Dow Jones kiadta a hírt, egyszerre több cég is komoly eladásokba kezdett, amit persze nem ér­tettek azok, akik más hírügy­nökséget figyelnek. Blahó Miklós ennek kap­csán azt mondta: a jegybank 15 óra 39 perckor adta ki a közleményét, amit minden hírügynökségnek elküldtek. A hír ettől kezdve számít hi­vatalosnak. Úgy tudjuk azon­ban, hogy a konkurens hír­­ügynökségek munkatársai felháborodtak amiatt, hogy a Dow Jones már azelőtt közöl­te a hírt, hogy ők egyáltalán megkapták volna az MNB közleményét. A Reutersen pedig az is olvasható volt, hogy a központi bank elismer­te: „belső kommunikációs hi­ba történt”. Ennek mibenlé­téről azonban nem adtak bő­vebb felvilágosítást. DD Kiszivárogtatás vagy rossz tájékoztatás? Vihar a kamatemelés körül Magyar Hírlap . Távközlési cégek az AB-hez fordulnak Az Alkotmánybírósághoz fordulnak az alternatív táv­közlési szolgáltatók a főváro­si önkormányzat egyik rende­lete miatt. Október 1-jétől ugyanis kártalanítást kell fi­zetniük a fővárosnak, ha dró­tokat, kábeleket húznak be a föld alá - tudta meg lapunk. Vajta Zoltán A GTS Hungaryt, a UPC Ma­gyarországot, a Novacomot és a Pantért tömörítő szövet­ség szerint a fővárosi önkor­mányzat „fejőstehénnek” né­zi a telekommunikációs piac szereplőit. A rendelet ugyanis előírja, hogy a kiemelt övezetekben közel 10 ezer forint kártalaní­tást kell fizetni minden egyes folyóméter drót vagy kábel után. Ez egy kerület bekábe­lezése esetén elérheti az egy­­milliárd forintot, s akár meg­duplázhatja a költségeket. A társaságok ezt már aligha tudják kigazdálkodni. Elha­tározásuk, hogy Alkotmány­­bírósághoz fordulnak. Véges a bekábelezhető föld alatti területek nagysága, ezért egyetlen vezeték behú­zása is befolyásolja a közterü­let tulajdonjogát - indokolták a rendeletet a vállalkozási ügyosztályon. Ráadásul tör­vény teszi lehetővé, hogy ilyen formán pénzt szedjen a főváros. További érvágás a cégek­nek, hogy a kerületi önkor­mányzatok is feltételeket ír­nak elő. Három hónap alatt ötszáz panasz Magyar tapasztalatokat gyűjt Ermir Dobjani, az albán ombudsman Mindenekelőtt a demokrati­kus intézmények megerősíté­sében kell szerepet vállalnunk - vallja Ermir Dobjani. Az al­bán ombudsman a héten Ma­gyarországon járt, hogy itteni kollégáitól szerezzen tapasz­talatokat alig egy éve működő hivatala számára. Albániában legtöbben a rendőrség és a közigazgatási hivatalok eljárását kifogásol­ják, de sok az ingatlanokkal, ingatlan-nyilvántartással kap­csolatos panasz is - nyilatko­zott lapunknak Ermir Dob­jani. Az albán ombudsmani hivatal létrehozásáról az 1998- ban kihirdetett új alkotmány rendelkezett. Mint Ermir Dobjani elmondta, öt jelölt közül, az albán parlament két­harmados támogatottságát él­vezve választották meg a hiva­tal élére. Az új jogintézmény­ben idén júliusban kezdődhe­tett meg az érdemi munka. Az albán állampolgári jo­gok biztosa tájékoztatása sze­rint az eltelt három hónap alatt közel ötszáz panasz érke­zett a hivatalhoz, amelyeknek eddig mintegy felét sikerült ki­vizsgálniuk. Az ombudsman komoly eredménynek tartja, hogy minden ötödik elbírált beadvány esetében egyértel­műen bebizonyosodott a pa­naszos igaza. Az állampolgárok még nem ismerik kellőképp az om­budsman tevékenységét, így sokan a végre nem hajtott bí­rósági ítéletek miatt keresik meg a hivatalt. A bíróságok munkáját azonban - akárcsak Magyarországon - Albániá­ban sem vizsgálhatják. Az elmúlt tíz évben kétszer történt hatalomváltás Albá­niában, és ez az állami intéz­ményekben mindkétszer - közhivatalnoki szinten - jelen­tős személycserékkel járt. A közalkalmazottak létbi­zonytalansága az egyik legna­gyobb problémává nőtte ki magát, ami most a róluk szóló törvény megalkotásával meg­oldódni látszik - mondta Er­mir Dobjani, aki szerint leg­fontosabb feladatuk a demok­ratikus intézmények, így a közigazgatási hivatalok meg­erősítése. Az ombudsman úgy látja, az állami intézmények hajlandóak az együttműkö­désre, eddig tett ajánlásaikat szinte kivétel nélkül figyelem­be vették. Az albán ombudsmani hi­vatal alapvetően a dán mintá­ra épült, ám Ermir Dobjani jó pár posztszocialista országba is ellátogat tapasztalatokat gyűjteni. DE

Next