Magyar Hírlap, 2000. október (33. évfolyam, 231-255. szám)

2000-10-05 / 234. szám

2000. október 5., csütörtök Körvonalazódik az új unió Az Európa Parlament jelentését pozitívan értékeli a magyar diplomácia Az Európa Parlament (EP) módosítás nélkül fogadta el Ma­gyarországról készült országjelentését, amely hazánkat az el­ső körben felveendő országok közé sorolja. Az EP szeretné, ha az első új tagok már a 2004-es európai uniós választásokon is részt vehetnének. Rockenbauer Nóra Az Európa Parlament az el­múlt két napban a bővítéshez szükséges szervezeti reformról és az EP által a csatlakozásra váró országokról készült jelen­tésekkel foglalkozott. A Ma­gyarországról készült beszá­moló hangsúlyozza, hogy szükség van egy belátható időn belüli csatlakozási idő­pont kijelölésére annak meg­akadályozására, hogy a lakos­ság körében csökkenjen a csatlakozás támogatottsága. A gazdasági és politikai ered­mények méltatása mellett a je­lentés dicséretként említi a Magyarország és a szomszédai által kötött környezetvédelmi megállapodást. A jelentés rá­mutat, hogy előrelépésre van szükség a romák elleni diszk­rimináció megakadályozásá­ban, ugyanakkor üdvözli azo­kat a lépéseket, amelyeket az ország már tett ez ügyben. Az első körben felveendő orszá­gok közé a parlament Észtor­szágot, Lettországot, Litvá­niát, Ciprust, a Cseh Köztár­saságot, Lengyelországot és Magyarországot említi. Budapest számára nagyon fontos, hogy az EP pozitívan értékelte felkészülésünket a csatlakozásra, különösen ki­emelve a politikai és a gazda­sági eredményeinket - nyilat­kozta lapunknak Horváth Gá­bor külügyi szóvivő. A jelen­tésben említett további fel­készülési feladatokkal kapcso­latos észrevételek nagyrészt megegyeznek a magyar kor­mány prioritásaival - tette hozzá. A jelentés bíráló meg­jegyzéseivel kapcsolatban a szóvivő hangsúlyozta, hogy azokat szakértők fogják tanul­mányozni. Horváth különösen örven­detesnek nevezte, hogy az EP elfogadott egy olyan csatlako­zással kapcsolatos dokumen­tumot, amely jelzi: a testület egyértelműen a bővítés mel­lett áll. A dokumentum azt is leszögezi, hogy az első új tagok csatlakozását úgy kell megva­lósítani, hogy azok már a 2004- es Európa parlamenti válasz­tásokon is részt vehessenek. Az EP ülésén kiderült, hogy a politikusok bíznak benne: még a decemberi niz­zai kormányközi konferen­cián lezárulhatnak a keleti bő­vítéshez szükséges szervezeti reformok az EU-ban. A fran­cia Európa-ügyi miniszter, Pierre Moscovici elmondta, 2003. január 1-jére az uniónak készen kell állnia a bővítésre. Biztató, hogy már az olyan bo­nyolult kérdések ügyében is, mint a minősített többséggel hozandó döntések és a bizott­ság tagjainak száma, alakuló­ban van a konszenzus - tette hozzá. Moscovici kijelentette, hogy bár egyes tagállamok fenntartással tekintenek a Bi­zottság létszámának növelésé­re, ez megkerülhetetlen lesz. Jelezte ugyanakkor azt is, konszenzus körvonalazódik a minősített többség helyett az úgynevezett kettős többség bevezetéséről. Ebben a sza­vazási formában képviselve lenne az „egy ország, egy sza­vazat” elve ugyanúgy, mint a népesség száma szerinti ér­dekérvényesítés. Egyben je­lezte, mind nagyobb a támo­gatottsága annak a javaslat­nak, hogy növekedjék az ál­lampolgárok által közvetlenül választott EP szerepe. A fel­szólaló képviselők nagy több­ségben támogatták, hogy a fel­vételnél a felkészültség sze­rinti egyéni elbírálás, a diffe­renciálás elve legyen döntő. Ezt támogatta a bővítési biz­tos, Günter Verheugen is. Martonyi offenzívája a gyorsításért A magyar külügyminiszter a közeljövőben minden elkövet, hogy a csatlakozási tárgyalások felgyorsuljanak az Európai Unióval. A magyar diplomácia vezetője tegnap az EU-tag Lu­xemburg miniszterelnök-helyettesével tárgyalt Budapesten, ma pedig Orbán Viktorral együtt Párizsba utazik. Ugyanezen a napon Brüsszelben újabb úgynevezett főtárgyalói találkozó­ra kerül sor a magyar tárgyalódelegáció és az unió képviselői között a magyar csatlakozás részleteiről. Eddig a két fél hét fe­jezetet zárt le, és ma újabb négyet nyitnak meg, az energetika, a külkapcsolatok, a vállalati jog és az adózás témaköreit. Mar­tonyi a tegnapi találkozó után azt remélte, hogy az EU az év végi nizzai csúcstalálkozón jelentős lépést tesz afelé, hogy 2002 végére lezárja belső reformjait, és készen álljon az új tagok felvételére. Ezt a Magyar Hírlap kérdésére megerősítette Lydie Polfer luxemburgi miniszterelnök-helyettes is. Martonyi a csatlakozás gyorsítása érdekében idén Bécsbe, Berlinbe, Ró­mába és Londonba is ellátogat. ÚM KÜLFÖLD - BELFÖLD Margareta Winberg: a militáns feminizmust nálunk sem szeretik a férfiak rrr* ' 'n •• 1 • /zi «• i»i Törvény nélkül is működik a svédországi kvótarendszer Természetesen a férfiakat is bevonjuk az egyenjogúságért folytatott mun­kánkba, hogy saját maguk fogalmaz­hassák meg, ők mit nyernek az ügyön - nyilatkozott a Magyar Hírlapnak Mar­garéta Winberg. A svéd kormány női egyenjogúságért és mezőgazdaságért felelős minisztere kedden érkezett kétnapos látogatásra Budapestre, ahol megbeszélést folytatott többek között Harrach Péter szociális és családügyi miniszterrel.­ ­ Sajtótájékoztatóján elmondta, a kvótarendszert nem törvénnyel vezet­ték be Svédországban, hanem a pártok szabad választása, hogy milyen ará­nyú a női képviselőik jelenléte. Ennek dacára a parlamenti képviselők 43, a helyi és regionális közéletben részt­vevőknek pedig negyven-ötven száza­léka nő. A kormányban a női és férfi miniszterek száma megegyezik. Mégis milyen eszközökkel sikerült mindezt elérni?­­ Noha a svéd Szociáldemokrata Párt nőtagozatának már régóta célkitű­zése a közéleti egyenjogúság, az első konkrét lépéseket a kilencvenes évek elején, a nőtagozat elnökeként tettem meg. Kedvezett az akkori politikai helyzet és segítségünkre volt a közvéle­mény is, amely egyértelműen az ügy mellé állt. Mindezek ellenére nem ment könnyen. Először azt kérdezték: mit akarunk, nincsenek is nők. Erre azt vá­laszoltuk, hogy Svédország lakosságá­nak ötvenegy százaléka nő, mire azt mondták: jó, de nincsenek kompetens­nők. Mi viszont feltettük a kérdést: ki mondja meg, hogy mi a kompetencia? A férfiak határozzák meg, férfias mér­cével, válaszolták. Ám amikor más mércével kezdtünk mérni, kiderült, hogy rengeteg kompetens nő létezik. A legközelebbi szociáldemokrata párt­kongresszuson döntöttünk: a választási listát úgy állítottuk össze, hogy min­den második helyen női név szerepel­jen. És ez már csak úgy van, hogy ha az egyik párt elkezdi, a többi is követi a példáját. Ugyanis senki sem akarta azt, hogy a választási listájuk alapján azt a látszatot keltsék, hogy náluk nincs egyenjogúság. - A svéd családoknak jelenleg 12 hónapnyi gyermeknevelési szabadság jár, ebből egy hónapot az apának kell kivennie. Ön szerint a nőknek milyen magatartást kell tanúsítani ahhoz, hogy az egyenjogúság kérdése ne csak nőügy legyen? - Tudni kell, a férfiak Svédországban is negatívan reagálnak a militáns femi­nizmusra. Ezért fontos, hogy a férfiakat is bevonjuk a nemek közti egyenjogú­ság megteremtése érdekében folytatott munkánkba, és adjuk meg nekik a lehe­tőséget, hogy saját maguk fogalmazhas­sák meg: ők mit nyerhetek az ügyön. Ennek érdekében kétéves projektet in­dítottunk, amely ezzel a kérdéssel fog­lalkozik, és amelynek a vezetője termé­szetesen férfi.­­ Svédországban nem az utcalányt, hanem azt büntetik, aki a szexuális szolgáltatást igénybe veszi. Nálunk épp fordított a helyzet. Újszerű az önök megközelítése, de hogyan fogadta azt a svéd társadalom? - Nem ütközött különösebb ellenál­lásba. A vita inkább csak arról folyt, hogy ez büntetőjogi vagy társadalmi kérdés. Az előbbiben maradtunk: Dusza Erika Stolojan nem akar önálló magyar egyetemet MH-Bukarest/Bogdán Tibor A román Nemzeti Liberális Párt államfőjelöltje nem ért egyet az állami egyetemek szá­mának növelésével. Theodor Stolojan a kolozsvári Króniká­nak elmondta, Marosvásárhe­lyen tett ugyan olyan kijelen­tést, hogy semmi kifogása nincs a magyar egyetem ellen, de úgy véli, erre az igényre a je­lenleg létező egyetemi oktatás lehetőségei válaszolnak. Mint mondotta, ő nem hallott romá­niai magyarokat panaszkodni amiatt, hogy nem létezik az a bizonyos állami magyar egye­tem. Erről szerinte csak egyes politikai vezetők beszélnek. Stolojan szükségesnek tart­ja az RMDSZ kormányzási szerepvállalását, bármilyen koalícióban. A volt kormányfő úgy vélte, Budapest és Buka­rest viszonyában nem jelen­tene törést, ha Magyarország előbb csatlakozna az EU-hoz. Az RMDSZ vitája Németh Zsolttal Az RMDSZ a romániai magyar közösség sorsát érintő kérdé­sekben mindig is olyan álláspontot képviselt, amely meggyő­ződése szerint az itt élő magyar közösség érdekeit szolgálta - jelentette ki szerdán a szövetség ügyvezető elnöke. Takács Csaba ezzel arra reagált, hogy Németh Zsolt külügyi állam­titkár egy interjúban úgy fogalmazott: az RMDSZ az Orbán­­kormányra kíván nyomást gyakorolni azzal, hogy aláírások gyűjtését kezdte meg a külhoni magyar állampolgárság támo­gatására. Az ügyvezető elnök szerint nem akarnak senkire sem nyomást gyakorolni. Mint mondta, „az RMDSZ az aláírás-gyűjtési akcióval egyfajta erdélyi referendum tárgyá­vá tette a külhoni állampolgárság kérdését”. MTI Magyar Hírlap . Október végéig kell a honvédelmi tárcának elkészülnie a légierő­ modernizációs javaslatával Elküldte levelét a miniszter A honvédelmi miniszter 14, illetve 24 repülőgép beszer­zésének költségeiről kért in­formációt abban a levélben, amelyet a NATO-tagorszá­­gok budapesti nagykövetei­nek és a harci gépek gyártói­nak küldött el. Haszán Zoltán Értékelni kívánunk minden, a kor műszaki színvonalának megfelelő, többfunkciós, hangsebesség feletti repülés­re alkalmas harcászati repü­lőgépet - írta Szabó János honvédelmi miniszter levelé­ben, amelyet a NATO-nagy­­követeknek és a repülőgép­gyártó cégeknek címzett. A minisztérium vizsgálato­kat folytat és előkészíti a kor­mány döntését a magyar lé­gierő hosszú távú fejlesztésé­ről. Ezért információkat kér 12 plusz 2, illetve 20 plusz 4 gép beszerzésének feltételei­ről. Ismert, hogy a honvédel­mi miniszter már aláírt egy szándéknyilatkozatot egy né­met-orosz konzorciummal a meglévő MiG-29-esek kor­szerűsítéséről, amikor az amerikaiak jelezték, hogy használt F-16-osokat ajánla­nak fel Magyarországnak és a Gripeneket gyártó svéd cég is jelezte, hogy nem állt el a gép­eladástól. A nemzetbiztonsági kabi­net döntése szerint a HM-nek október végéig kell letennie javaslatát a légierő moderni­zálásáról. Értesülésünk sze­rint a honvédségi elképzelé­sekben az szerepel, hogy a MiG-eken minimális munká­latokat hajtsanak végre, amely biztosítja a legalapve­tőbb együttműködést a NA­­TO-val, de ezzel párhuzamo­san használt nyugati gépek lí­zingelését vagy bérlését kez­deményezik. Az új típusok öt éven belül állnának rendszer­be, ám ezt követően is meg­őriznék a MiG-29-eseket. A honvédségre kitért szo­kásos rádióinterjújában Or­bán Viktor is. A kormányfő a jugoszláviai helyzet kapcsán cáfolta, hogy Magyarországot bármiféle veszély fenyegetné. Közölte: nincs szükség sem a honvédség magasabb készült­ségére, sem a NATO erőtelje­sebb jelenlétére. A miniszter­elnök megerősítette, hogy összkormányzati jóváhagyás, tehát az ő egyetértése is szük­séges a honvédség tábornoki karában tervezett személyi változásokhoz. Orbán Viktor közölte: mi­nél több fiatal, idegen nyelve­ket beszélő tábornokot sze­retne, és álláspontja szerint sokkal szigorúbb biztonsági ellenőrzésre is szükség van. A tábornoki kar fiatalítá­sával kapcsolatban lapunk ér­deklődésére a tárcánál közöl­ték: jelenleg nem új vezetők kinevezése, hanem éppen a meglévő keret szűkítése van napirenden. Mintegy har­minc tábornokot küldenek el, a megmaradó 45 főtisztnek pedig 1-1,5 évre előre megter­vezték a beosztását. A sza­márlétra végigjárásával 46-47 éves korban léphet elő egy katona tábornokká, jelenleg ennél mindössze 2-3 fiatalabb főtiszt van. A katonai vezetők többségének ugyan van vala­milyen nyelvvizsgapapírja, ám többségük tudása a tár­gyalási szintet nem éri el. A Honvédelmi Miniszté­rium a maga részéről lezárt­nak tekinti a Dunai Flottilla megszüntetéséről szóló vitát azzal, hogy az Országgyűlés honvédelmi bizottságának, a testület kérésére, eljuttatta a felszámolás részletes indok­lását. Két hete a testület ülé­sén éles vita alakult ki arról, hogy politikai vagy szakmai vita volt-e az alakulat meg­szüntetése. A speciális egység felszá­molása október elsejével megkezdődött. Október elsejével kezdődött meg a flottilla felszámolása FOTÓ: HABIK CSABA Háromoldalú tiszai egyeztetés A Tisza teljes szakaszára védelmi terv készül, amelyre uniós forrásból remélnek pénzt - erről folynak a szlovák fél váratlanul bejelentett tá­volmaradása miatt háromol­dalúvá szűkült környezetvé­delmi tárgyalások Ungváron. A Tisza vízgyűjtőmedencé­jében található, fokozottan ve­szélyes ipari létesítmények biz­tonságossá tételéről tárgyaltak a kárpátaljai Ungváron az uk­rán, román és magyar határvízi bizottság szakemberei. A teg­nap kezdődött, kétnapos hiva­talos ülésszakon - amelyről a szlovák fél az utolsó pillanat­ban jelentette be távolmaradá­sát - a bécsi székhelyű Duna Védelmi Bizottság és a Nagy­bánya-munkacsoport által szeptemberben közzétett listá­járól folynak az egyeztetések. Az EU-szakértők jegyzéke azokat a potenciális környezeti gócpontokat tartalmazza, amelyek Magyarország, Ro­mánia, Szlovákia és Ukrajna területén veszélyeztetik a Ti­sza vízgyűjtőmedencéjét. A magyar delegációt Gön­­czy János tiszai kom­ánybiztos vezeti. Montskó Éva, a kor­mánybiztosi iroda szóvivője la­punknak elmondta: az eszme­cserén egyetértettek abban, hogy meg kell erősíteni a Tisza teljes vízgyűjtőszakaszát, egy­séges projektet kell kidolgozni a védelemre. A románok is tisztában vannak azzal, hogy az ő területükön vannak a legna­gyobb veszélyforrások - közöl­te a szóvivő. FK A Fővárosi Bíróság mint Cégbíróság által 01-10-041901 cégjegyzék­­szám alatt bejegyzett Magyar Építő Rt. (1149 Budapest, Pillangó út 28.) igazgatósága a Gt. 254. § (2) bekezdésében foglaltak szerint ér­tesíti a társaság tisztelt részvényeseit, hogy az 1/2000. (09.20.) szá­mú igazgatósági határozatával érvénytelenné nyilvánította azokat az alább felsorolt sorozatszámú részvényeket, amelyeket a rész­vényesek a részvénytársaság alaptőkén felüli vagyona terhére 2000. május 30-án elhatározott alaptőke-emelés kapcsán határidőben nem adtak le a részvénytársaságnak. Törzsrészvények: 46455-46465, 50787-50793, 46884, 46836, 46612, 50949-50957, 49286, 50772, 50914-50917, 449283, 53081-54248, 56286-56326, 56792-56832. Dolgozói részvények: 00841-00880, 04187-04196, 02861-02870, 05586-05595, 02871-02880, 05596-05600, 05175-05179, 03491- 03500, 06012-06016, 02691-02700, 05430-05434, 05004-05013. Az érvénytelenné nyilvánítással a részvényes jogai megszűntek. Az érvénytelenné nyilvánított részvények helyett az rt. igazgatósága új részvényeket bocsát ki és azokat értékesíti. A befolyt vételár az ér­vénytelenített részvények tulajdonosait illeti. Demszky hamisan tanúskodott a Fidesz politikusa szerint A metróépítés irányítója hiányosnak tartja Juharos Róbert ismereteit Hamis tanúzással vádolja Demszky Gábor főpolgármestert Juharos Róbert fideszes képviselő. A politikus kijelentette: a főpolgármesternek nem volt közgyűlési felhatalmazása egy olyan beruházási szerződés aláírására, amely csődbe viszi a fő­várost. Gulyás László, a metróépítést irányító intézmény ve­zetője szerint Juharos Róbertnek hiányosak az ismeretei. Juharos Róbert fideszes képvi­selő szerint Demszky Gábor „hazudott”, amikor a 4-es met­ró perében tanúként hallgatta meg a Fővárosi Bíróság. A főpolgármester a bíró kérdésére eskü alatt állította, hogy megvan a 4-es metró be­ruházási alapokmánya. Ám semmiféle ilyen dokumentum nem létezett, így nem vállalha­tott kötelezettséget a metró­építésre a főpolgármester - ál­lítja Juharos Róbert. A képviselő szerint Demsz­ky csődbe viszi Budapestet a beruházással. A főpolgármes­ter ugyanis olyan garanciát vál­lalt, amely szerint ha a terve­zett 514 millió ECU-nél többe kerülne a metró, a különböze­tét a fővárosi önkormányzat állja. Juharos Róbert úgy tud­ja, a beruházás legalább 30-40 milliárd forinttal drágább az 1996-os tervezett árnál. Ez a pénz megfelel négy-öt kerület egész éves költségvetésének, és a főváros működését is elle­hetetleníti. Juharos Róbert azt is furcsállja, hogy a beruházás­ra hitelt nyújtó bank, az EIB is benne volt abban a bizottság­ban, amelyik elfogadta a metró hatástanulmányát. A politikus szerint ez megengedhetetlen,, hiszen a banknak üzleti érdeke fűződött a hitelezéshez. Gulyás László, a beruházást irányító DBR Metró Projekt­igazgatóság vezetője szerint Juharos Róbert valószínűleg rosszul tájékozott az ügyben. A fővárosi önkormányzat ugyanis egy 1998-as közgyűlési rendelet alapján nem ismer olyan fogalmat, hogy beruhá­zási alapokmány. Beruházási célokmány viszont létezik. Eb­ben vázolták a projekt előké­szítését. Az építkezés tényle­ges megkezdésére csak az en­gedélyokirat nyújt lehetőséget. Gulyás László cáfolta, hogy többe kerülne a 4-es metró az 1996-os áron számított 514 mil­lió ECU-s reálértékénél, így a fővárosi önkormányzat se ke­rül csődhelyzetbe. Az EIB üz­leti érdekeltségével kapcsolat­ban Gulyás László megjegyez­te: ez a bank egy nonprofit in­tézmény. Tagjai az Európai Unió tagállamai, feladata a tagországok és a társult orszá­gok infrastruktúrájának fej­lesztése. A 4-es metró hatásta­nulmányát jóváhagyó irányító bizottságban valóban benne volt az EIB, ahogy a kormány, a főváros és a PHARE is, de ennek semmi köze a beruhá­zásról szóló döntéshez - je­gyezte meg Gulyás László. VZ ­ Éles bírálatot kapott a bíróság is Juharos Róbert a bírói eljárást is kifogásolta. Szerinte a pén­teken hozott ítélet hemzseg az eljárási hibáktól, a tárgyalást vezető bíró pedig elfogult volt, és pontatlanul vezette a jegyzőkönyvet. A kormány is beadott egy viszontkeresetet a BKV Rt.-vel szemben. A bíró ezt egyesítette a fővárosi ön­­kormányzat keresetével, ám az ítéletben ennek nyoma sincs. Juharos szerint nem tudható, hogy az ítélet kit nevez alperes­nek és kit felperesnek. A Fővárosi Bíróság nem foglal állást az ügyben - közölte lapunkkal Sándor Zsuzsa szóvivő. A további vitás kérdéseket a másodfokú ítélet fogja eldönteni. KÖZZÉTÉTELI HIRDETMÉNY A Ferihegy Szolgáltató Részvénytársaság (2220 Vecsés, Fő u. 79.) igazgatósága felhívja a részvénytársaság törzsrészvényeinek és elsőbbségi részvényeinek tulajdonosait, (összevont címletű törzsrészvények tulajdonosait is), hogy bemutatóra szóló részvényeiket - figyelemmel arra, hogy a létesítő okirat módosításának be­jegyzésére 2000. augusztus 14-én sor került - a részvények névre szóló részvénnyé történő cseréje érdekében legkésőbb 2000. október 25-ig, a társaság székhelyén (2220 Vecsés, Fő u. 79., 11. szoba) munkanapokon 9-14 óra között átadni szívesked­jenek. Az átadásról, átadás-átvételi jegyzőkönyv készül. A névre szóló részvénnyé kicserélt részvényeket ugyancsak a részvénytársaság székhelyén lehet átvenni, a részvények elké­szülte után az arról szóló igazgatósági felhívástól számított 30 napon belül, munkaidőben 9-14 óra között. Vecsés, 2000. szeptember 20. dr. Tordai Terézia ügyvéd

Next