Magyar Hírlap, 2000. október (33. évfolyam, 231-255. szám)

2000-10-10 / 238. szám

2000. október 10., kedd KÜLFÖLD — BELFÖLD MAGYAR HÍRLAP 3 Az ellenzék megegyezett a kabinet és a parlament feloszlatásáról­­ Átmeneti kormány alakul Szerbiában Új, átmeneti kormány alakul ma Szerbiában, feloszlatják a parlamentet, decemberre pe­dig rendkívüli választásokat írnak ki. Erről állapodtak meg a legnagyobb pártok Mi­lan Milutinovic elnökkel. Madeleine Albright amerikai külügyminiszter elismerését fejezte ki a szerbiai demok­ratikus átalakulás érdekében tett magyar erőfeszítésekért. MH-Újvidék/MTI Egész nap tartott tegnap a színfalak mögötti egyezkedés a szerbiai kormány sorsáról, amelynek eredményeként Zoran Djindjic, a Szerbiai De­mokratikus Ellenzék (DOS) egyik vezetője kirukkolt a szenzációval: a négy legna­gyobb szerbiai párt (DOS, Szerbiai Szocialista Párt, Szerb Megújhodási Mozga­lom és Szerb Radikális Párt) képviselői megállapodtak Mi­lan Milutinovic köztársasági elnökkel a szerbiai kormány és parlament feloszlatásáról. Előzőleg azonban egy átme­neti kormányt állítanak fel, amely a december 19-én ese­dékes választásokig intézi az ország ügyeit. Tehát nem koa­lícióról, hanem átmeneti kabi­netről van szó, hangoztatta Djindjic. Az egyezkedésből kihagyták Mirjana Markovic újkommunistáit és Mirko Marjanovic kormányelnököt, aki csak a rádióból értesült ar­ról, hogy bizalmatlansági in­dítványt terveznek benyújtani ellene, jelentette tudósítónk Újvidékről. Djindjic szerint ezzel közelebb kerülnének a válság leküzdéséhez, mivel összhangba hoznák a szövet­ségi és a köztársasági kor­mány működését. A vajdasági törvényhozási választások vasárnap megtar­tott második fordulójában a DOS pártjai nem hivatalos eredmények szerint elsöprő győzelmet arattak: a 120 fős tartományi parlamentben 117 képviselői helyet szereztek. Két mandátum jutott a volt hatalmi pártnak, egy pedig egy független jelöltnek. A VMSZ jelöltjei győztek Szabadkán, Bácstopolyán, Zentán, Adán, Csókán, Kanizsán, Becsén és Kishegyesen is, vagyis a legna­gyobb magyar pártnak 17 képviselője lesz a tartományi törvényhozásban. Az újvidéki székhelyű parlament korábbi illetékességének csak töredé­kével rendelkezik, ám itt ne­vezik ki például a nemzetiségi tájékoztatási eszközök - köz­tük a Magyar Szó, az újvidéki rádió és televízió magyar mű­sorainak­­ főszerkesztőit. Madeleine Albright ame­rikai külügyminiszter és Bo­­do Hombach, a délkelet­európai stabilitási egyezmény főkoordinátora telefonon fe­jezte ki elismerését a hétvé­gén Martonyi János külügy­miniszternek a szerbiai de­mokratikus átalakulás érde­kében tett magyar erőfeszí­tésekért. A két telefonbe­szélgetésről Horváth Gábor külügyi szóvivő hétfőn tájé­koztatta az MTI-t, hangsú­lyozva, hogy az amerikai kül­ügyminiszter kiemelten mél­tatta a szegedi folyamat je­lentőségét. Fellendülést hozhat a változás Magyarország és Bosznia- Hercegovina abban bízik, hogy a jugoszláviai demok­ratikus változások lendületet kapnak, ez pedig elősegíti az egész régió felemelkedését - vélekedett tegnap Budapes­ten a két ország külügymi­nisztere. Elégedetten nyilatkozott tegnap a jugoszláviai belpoli­tikai változásokról Martonyi János és Jadranko Prlic. A magyar és a bosnyák külügy­miniszter tegnapi budapesti megbeszélésén elhangzott: a belgrádi demokrácia remélt megerősödése az egész térség fellendülését segítheti elő. Prlic szerint például a jugo­szláviai fejlemények nyomán Bosznia-Hercegovinába is visszatérhet a nyugalom, így azután érthető, hogy - mint je­lezte - országa feltételek nél­kül felajánlotta Jugoszláviá­nak a diplomáciai kapcsolatok létesítését, az új belgrádi kor­mány megalakulását köve­tően pedig annak külügymi­niszterét Szarajevóba várják. Martonyi János ugyanakkor bejelentette: a magyar és a ju­goszláv fél között folyamat­ban vannak az egyeztetések arról, hogy minél hamarabb - lehetőleg a közeli napokban - létrejöjjön a legmagasabb technikai szintű, azaz közigaz­gatási államtitkári találkozó. (Mádl Ferenc egyébként teg­nap hivatalosan is gratulált Vojislav Kostunicának, s táv­iratában ismét magyarországi látogatásra hívta a jugoszláv elnököt). A kétoldalú viszonyról szólva, Martonyi és Prlic egy­aránt a gazdasági együttmű­ködés fejlesztésének szüksé­gességét emelte ki. Ezért Ma­gyarország kész több árut vá­sárolni Bosznia-Hercegoviná­tól, sőt a kereskedelmi kap­csolatok kiegyensúlyozása ér­dekében, fontolóra veszi az általános vámkedvezmények egyoldalú bevezetésének le­hetőségét is. De számottevő szerepet játszhat e téren az is, hogy - mint a konkrét neve­ket nem említő Martonyi je­lezte - magyarországi nagy­­vállalatok komolyan érdek­lődnek a boszniai befektetési lehetősége iránt. Jadranko Prlic - aki tegnap találkozott Mádl Ferenc államfővel és Nógrádi László közlekedési miniszterrel is - Budapest se­gítségét kérte ahhoz, hogy az ötös számú európai közle­kedési folyosónak épüljön ki egy boszniai leágazása is. Ott ugyanis jelenleg egyetlen autópálya sincs. M­ZS Papp Emília A Postabank privatizációjá­val kapcsolatban számos le­hetőség felmerül, amelyek közül egyet sem zár ki a Cre­dit Suisse First Boston által átadott tanulmány - értesül­tünk kormányzathoz közel álló forrásból. Informátoruk megjegyzése szerint a lehető­ségek két véglete egy külföl­di, kevéssé ismert bank több­ségi tulajdonszerzése, illetve az OTP Bankkal való össze­olvasztás. Mint ismert, kormányzat­hoz közel álló körökben fel­merült, hogy a Postabankot állami alaptőke-emelés kere­tében apportálnák az OTP- be, amelyben így ismét meg­nőne a menedzsment ellenőr­zését is biztosító állami tulaj­donrész. Az elképzelés ellen szól, hogy így az állam lénye­gében megajándékozza az OTP meglévő részvényeseit, elsősorban a félév végén 42 százalékos tulajdoni rész felé közelítő külföldi intézményi befektetőket. Nagyító alá veszi a privati­zációs tanulmány emellett is­mert külföldi vagy hazai stra­tégiai befektető tulajdonszer­zését, illetve a tőzsdei beveze­tést is. A kormány október végére tervezett döntéséhez úgy ad hátteret, hogy az összes lehetőségnél számba veszi a megszerezhető elő­nyöket, illetve hátrányokat, azaz nem teszi le egyetlen megoldás mellett a voksát. Kiemeli azonban, hogy a Pos­tabank iránt már előzetesen felfokozott érdeklődés mu­tatkozik kül- és belföldön egyaránt. Komoly bevételről mondanának le­­ tehát, amennyiben kizárnák a Pos­tabank meghatározott tulaj­donrészének pályázat kereté­ben való eladását. Szakértők szerint is csak így lenne esély arra, hogy a Postabank kon­szolidációjába fektetett mil­­liárdok jó része megtérüljön. Mint ismert, a hazai piac vezető bankjai közül szinte mindegyik jelezte, hogy véte­li szándékkal átvilágítaná a bankot, így az OTP Bank mellett a CIB Bank, a Magyar Külkereskedelmi Bank, a Raiffeisen Bank, a Bank Austria Creditanstalt, a Citi­bank és a Budapest Bank, il­letve a Világgazdaság értesü­lése szerint a Gazprom köz­vetett tulajdonában levő Ál­talános Értékforgalmi Bank is feliratkozott az érdeklődők közé. A tanulmány kiemeli, hogy a bankot mielőbb el kell adni, mert értéke az idővel nem nő, hanem ellenkezőleg, napról napra csökken. Az elmaradó infrastrukturális, ezen belül informatikai beru­házások ugyanis felmorzsol­ják meglévő értékét. A postá­val való kapcsolat erősítése azonban kifizetődő. Szakértők korábban már utaltak arra, hogy a bank eladása kapcsán feltehetőleg a többségi tulajdonrész meg­hirdetése hozná a legnagyobb árversenyt, s így ez járna a legnagyobb bevétellel. A bank tőzsdei bevezeté­sének esélyét rontják a ked­vezőtlen piaci viszonyok, va­lamint az, hogy a banknak máig nincs tiszta, azaz könyv­­vizsgálói korlátozástól men­tes auditált mérlege. A Credit Suisse First Boston tanulmányt készített a Postabank jövőjéről . Értékvesztéssel járhat a privatizáció halogatása Információnk szerint a Postabank mielőbbi privatizációja mellett foglal állást az ÁPV-nek átadott CSFB-tanulmány, ar­ra hivatkozva, hogy a bank értéke nem nő, hanem csökken az idő múlásával. Az írás a bank értékét konkrét számban is meg­becsüli, de ez eltér a Világgazdaságban a banki menedzsment álláspontjaként említett 80 milliárd forinttól. A szankciók feloldása csak az első lépés A szankciók felszámolása csak az első lépés, az óriási gazdasági bajok felszámolá­sához, a fájdalommentes re­formhoz jelentős dotációra is szükség lesz. MH-összefoglaló A jugoszláv gazdaság a teljes szétzüllés állapotában van. Mint a belgrádi lapok írják, a vállalatok nagyobb részében állnak a gépek, a szocializmus­ból örökölt nagyüzemek re­ménytelenül elavultak. Hiva­talosan nyolcszázezren van­nak állás nélkül, ugyaneny­­nyien tartózkodnak úgyne­vezett kényszerszabadságon, ráadásul egymilliósra duzzadt a nyugdíjasok száma, írta újvi­déki tudósítónk. Mladjaml Dinkic, a DOS programját kidolgozó G17 Plusz nevű szakértői csoport vezetője szerint a külföldi adósság csaknem 30 milliárd dollárra rúg. E csődtömeg fel­számolása csak akkor kez­dődhet meg, ha a szövetségi választásokon győztes párt­­szövetség véget vet a kettős hatalomnak, vagyis Szerbiá­ban is új kormány alakul. Pil­lanatnyilag azonban az a leg­fontosabb, hogy külföldi se­gélyek felhasználásával javít­sanak az emberek életkörül­ményein, hogy a 80 márka ér­tékű átlagfizetéssel valahogy átvészeljék a nehéznek ígér­kező telet. Vlagyimir Gligorov, a bé­csi Nemzetközi Összehason­lító Tanulmányok Intézeté­nek munkatársa úgy véli, azonnali segítségként a jugo­szláv kormánynak 1-2 mil­liárd dollárra lenne szüksége. Csak a fizetési mérleg stabili­zálásához évi 1,5-2 milliárd kellene, nem beszélve az új­jáépítéshez, a gazdasági re­formokhoz szükséges hatal­mas összegekről. A bruttó ha­zai termék 1990-hez képest 40-50 százalékára esett vissza, egy főre vetítve a 2000 dollárt sem éri el. Gligorov szerint az eddigi legsúlyosabb válságév, 1999 után idén tovább csök­ken - 13 milliárd dollárra be­csülte az APA hírügynökség­nek, a tavalyi 15,9-cel szem­ben. Tíz-húsz évig is eltarthat, amíg Jugoszlávia eléri az 1989-es szintet. A Kopint Datorg Rt. legutóbbi elemzése alapján az első hét hónapban Szerbiá­ban 53,4 százalék volt a drá­gulás az egy évvel korábbihoz képest, s egyes szakértők már három számjegyű inflációs rátával számolnak a 2000 első felére hivatalosan előirány­zott 22 százalék helyett. Az aszály miatt idén har­madával, felével kisebb ter­més várható búzából, kukori­cából, napraforgóból, kukori­cából. Márpedig eddig a me­zőgazdasági export révén cse­rélték a termésfelesleget fű­tőolajra és földgázra. Leginkább a MÁV örülhet Szilágyi Béla - Rubik Pál A határ menti térségekre jó hatással lesz a jugoszláv blo­kád megszüntetése, Szeged és környéke más határ menti területekhez hasonló, ugrás­szerű fejlődést mutathat majd fel - válaszolta a Ma­gyar Hírlap kérdésére Matol­­csy György gazdasági minisz­ter. A pozitív hatások kiter­jedhetnek a Szolnokig terje­dő térségre is. A hazai vállalatok közül talán a MÁV örül leginkább az embargó feloldásának. Kovács Dénes osztályvezető elmondta: a jugoszláv állam­vasút az elmúlt években száz­millió svájci frankos adóssá­got halmozott fel a MÁV-val szemben. Az embargó múltá­val lehetővé válik, hogy tör­­lesszék adósságukat. A MÁV reményeit táplálja, hogy előbb-utóbb az EU is „be­száll” a jugoszláv gazdaság stabilizálásába. A Malévot alig érintette a légi közlekedési tilalom, hi­szen az elmúlt közel tíz év­ben egyszer sem, de azt meg­előzően is csak elvétve szállí­tottak árut Belgrádba. A lég­térzárlat megszűnése legfel­jebb az utasforgalmat érint­heti - tájékoztatott Bajkó Erika PR-menedzser. A Mahart nem az embar­,­gó miatt került nehéz hely­zetbe, hanem a Duna hajóz­hatatlansága miatt. Legalább 2-2,5 milliárd fo­rintos kár érte a céget. Na­gyobb baj, hogy elveszítették ügyfeleiket, fogalmazott Szalma Botond vezérigazga­tó. Mindenesetre nem adják fel, ha újra hajózhatóvá válik a Duna, akkor megpróbálják visszahódítani partnereiket. Szabó nem reagált a híresztelésre Ellenzéki képviselők indokoltnak tartanák a honvédelmi miniszter és államtitkára menesztését A NATO védelmi minisztereinek ülésére utazó Szabó János és Homoki János politikai államtitkár sem reagált arra a teg­napi számunkban megjelent hírre, hogy kisgazdapárti politi­kusok szerint a védelmi tárca két vezetője a költségvetés elfo­gadása után távozik posztjáról. Ellenzéki képviselők indo­koltnak látják a miniszter menesztését. MH/MTI Szabó János honvédelmi mi­niszter és Homoki János poli­tikai államtitkár nem kom­mentálta azt a kisgazdapárti politikusoktól származó érte­sülésünket, hogy az FKGP ál­tal irányított tárca éléről a költségvetés elfogadása után távozik a két vezető. Lányi Zsolt, az Országgyű­lés honvédelmi bizottságának kisgazdaelnöke elmondta: a honvédelmi tárcánál vannak hibák, problémák és nehézsé­gek, de a két vezető leváltását túlzásnak találja. Majd a mi­niszterelnök úr eldönti, hogy alkalmas-e vagy nem a mi­nisztere - tette hozzá. A Fidesz biztonságpoliti­kai szakértője, Simicskó István hangsúlyozta: a hon­védelmi tárca személyi ügyei a kisgazdákhoz tartoznak. Ugyanakkor a Fidesznek kiemelten fontos a honvéde­lem ügye, és érdekelt a had­erőreform tervek szerinti megvalósulásában is. Juhász Ferenc, a honvédel­mi bizottság szocialista alel­­nöke lapunknak megjegyez­te: Orbán Viktor a múlt héten felfüggesztette a tábornoki kinevezéseket, mert szemé­lyesen akar meggyőződni a jelöltek szakmai felkészült­ségéről. Ha ehhez Szabó János mi­niszter és Homoki János poli­tikai államtitkár kvalitásai je­lentik az alapot, akkor a poli­tikus szerint legkevesebb tíz­ezer tábornokot kell kinevez­ni. Ha ennél magasabb a mér­ce, akkor viszont a miniszté­rium vezetésénél kell kezde­ni, levonva a szükséges követ­keztetéseket - közölte Juhász Ferenc. Nagyon indokoltnak, sőt némileg már elkésettnek is tartaná Szabó János leváltá­sát a szabaddemokrata Mécs Imre. A honvédelmi bizottság tagja emlékeztetett arra, hogy már a koszovói események idején kiderült a miniszter al­kalmatlansága, akit azóta az SZDSZ többször - legutóbb a kisgazdapárt lapjának, a Kis Újságnak adott költségvetési támogatás miatt - szólított fel lemondásra. Budapesten kiugróan magas a száma azoknak, akik nem jelennek meg a hadkiegészítő parancsnokságon Alkalmatlan a sorköteles fiatalok fele A második félév sorozási adatai szerint a sorkatonai szolgálatra alkalmatlan fővá­rosi fiatalok aránya az elmúlt évek 46,4 százalékáról 73,4 százalékra nőtt - jelentette be az orvosi vizsgálatokat megtekintő honvédelmi bi­zottsági elnök. A honvédelmi tárcánál lapunknak elmond­ták: Lányi Zsoltot részered­ményekről tájékoztatták, ám az igaz, hogy minden második Fiatal kihullik a rostán. Haszán Zoltán A budapesti sorköteles fiata­lokat egyre nagyobb számban nyilvánítják alkalmatlannak a katonai szolgálatra - nyilat­kozta Lányi Zsolt, a parla­ment honvédelmi bizottságá­nak elnöke a Fővárosi Had­kiegészítő Parancsnokságon tett látogatása után. A kisgaz­da politikus az elmúlt évekről kapott statisztikák alapján közölte: míg 1996-ban a meg­jelentek 46,4 százalékát mi­nősítették alkalmatlannak, az idei második félév adatai sze­rint a fővárosi fiatalok 73,4 százaléka nem felelt meg a követelményeknek. Lányi szerint egyebek között azért, mert mind többen szereznek orvosi igazolást csak papíron létező betegségükről, így sok az allergiás és az ideg gyenge a megvizsgáltak között. A honvédelmi tárcától ka­pott tájékoztatás szerint va­lóban egyre nő az alkalmat­lanok száma, de félreérthe­tők azok az adatok, amelyek­ről Lányi Zsoltot tájékoztat­ták a fővárosi parancsnoksá­gon. Jelenleg ugyanis zömé­ben azokat a fiatalokat vizs­gálják, akiknél korábban va­lamilyen egészségügyi prob­lémára bukkantak, és visz­­szarendelték őket. Az idei átlag ugyanakkor valóban magas, a tavalyi 49 százalék­ról várhatóan 52 százalékra nő az ideiglenesen vagy vég­legesen alkalmatlannak mi­nősítettek aránya. A magas szám ugyanakkor nem je­lent problémát a hadkiegé­szítésben, mivel így is több hadra fogható fiatal van, mint amennyire a honvédség igényt tart. A hat hónapos katonaidő bevezetéséről szóló kor­mányjavaslatban szerepel az is, hogy a jövőben már csak a teljesen egészségeseket öl­töztessék egyenruhába. A be­vonulók ötöde csak valami­lyen korlátozással alkalmas a szolgálatra. A tárcánál megerősítették ugyanakkor Lányinak azt a bejelentését, hogy kiugróan magas - a bizottsági elnök szerint ötvenszázalékos -azoknak a budapestieknek a száma, akik a hívás ellenére nem jelennek meg a sorozá­sokon. A politikus elégedet­len azzal, hogy míg az ilyen szabálysértésért akár 100 ezer forintos büntetést is ki lehet szabni, a közelmúltban mindössze 40 ezer forint volt a legmagasabb büntetés, az átlag pedig 5-6 ezer forint. Lányi Zsolt, a parlament honvédelmi bizottságának kisgazdapárti elnöke üdvözli a sorozottakat FOTÓ: SZIGETVÁRY ZSOLT A jog szerint jár a tíz százalék Nem ajándék a Fidesz nyugdíjemelési javaslata - állítják a kutatók A kutatóintézetek szerint je­lentősen alulbecsüli a kormány a jövő évi inflációt, valamint a keresetek emelkedésének 2001-re várható ütemét, így vi­szont a 7,3 százalékos nyugdíj­­emelési javaslat ütközik a nyugdíjtörvény szellemével. A kutatói prognózisok szerint januártól 10 százalékot meg­haladó nyugdíjemelésre len­nének jogosultak az idősek, vagyis a Fidesz által „ajándék­ként” felajánlott plusz 3 száza­lékos későbbi emelés a törvény szerint már januártól járna. A kormány a jövő évi költ­­ ségvetésben a nyugdíjak 7,3 százalékos emelésére tett ja­vaslatot. A nyugdíjtörvény szerint a januári emelés mérté­két a következő évre várható nettó keresetemelkedés, illet­ve az átlagos éves infláció ha­tározza meg. A januári nyug­díjemeléshez 6 százalékos inf­lációt, illetve 8,6 százalékos nettó keresetemelkedést vet­tek figyelembe. A kormány inflációs várakozásait múlt hé­ten finomította Járai Zsig­­mond pénzügyminiszter: „ha minden jól sikerül” az éves pénzromlás üteme 7 százalék alá csökkenhet 2001-ben. Járai azt is elárulta, hogy a minimálbér-emelések, a kom­penzációs béremelések követ­keztében a közalkalmazotti keresetek 14-16 százalékkal nőnek jövőre. Ahhoz, hogy a kormány által jósolt 8,6 száza­lékos nettó átlagemelkedés teljesüljön, a versenyszférában a bérek mindössze 6-6,5 száza­lékkal emelkedhetnének, ami még a pénzügyminiszteri inflá­ciós jóslat esetében is reál­kereset-csökkenéssel járna az 5,5 százalékos gazdasági növe­kedés mellett - vagyis elkép­­zelhetetlen. A gazdaságkutató intéze­tek által készített prognózisok­ból kitetszik: az infláció jelen­legi mértékét nézve, jövő ja­nuárban 10 százalék feletti nyugdíjemelés jár a nyugdíja­soknak. A GKI Gazdaságku­tató Rt. a legfrissebb konjuk­­túrajelentésben ki is tér a nyugdíjemelésre, a cég 10,9 százalékos nyugdíjemelést tart indokoltnak januártól - mond­ta Vértes András, a GKI elnö­ke tegnapi tájékoztatóján. A Fidesz-frakció költségve­tési módosítójavaslatban plusz 3 százalékos, vagyis összesen 10,3 százalékos emelésre tesz javaslatot, a kormány egyetér­tésével. A frakció indoklása szerint a plusz nyugdíjemeléssel mérsékelnék az elmúlt években bekövetkezett reálnyugdíj­csökkenést. Az emelésre a kor­mány tervei szerint két lépés­ben kerülne sor. Januárban az ellátások az eredeti költségve­tésben szereplő javaslattal megegyezően 7,3 százalékkal nőnének, majd a tavasz során kerülne sor a visszamenőleges plusz 3 százaléknyi nyugdíj­­emelésre a szociális tárca elő­­terjesztése szerint. (MH, szep­tember 22., 3. oldal.) PZS NYUGDÍJEMELÉSI PROGNÓZISOK 2001-RE (SZÁZALÉKBAN) Infláció Nettó keresetemelkedés Nyugdíj GKI 8,5 13,25 10,9 Kopint Datorg________713____________12,3__________10,05 Kormány_________________________________________7,3 Reuters-konszenzus 7,5______________na._____________ Leadták a pártok az ingyen használt ingatlanokat Tegnapig kellett „leadniuk” a parlamenti pártoknak a Kincstári Vagyoni Igazgató­ságnál (KVI) azokat az eddig ingyen használt állami in­gatlanokat, amelyek további használatára nincs joguk, il­letve nem tartanak igényt. Az MSZP kivételével valameny­­nyi parlamenti párt kaphat még ilyen irodákat. A koalíciós pártok hozzá­vetőleg 350, összesen mintegy 78 ezer négyzetméternyi in­gatlant „szavaztak el” az MSZP-től 1998-ban, amikor elfogadták a pártok által in­gyen használt, állami tulaj­donban lévő ingatlanokról szóló törvényt. Kocsis Ta­mástól, a KVI vezérigazgatói tanácsadójától megtudtuk, hogy az előzetes adatok sze­rint ennyi ingatlant „adott le” az MSZP a tegnapi határ­időig. Az ingatlanvita előzmé­nye, hogy a rendszerváltáskor ingyenes használati jogot kaptak a pártok azokra az ál­taluk „lakott" állami ingatla­nokra, amelyek kezelője ko­rábban az MSZMP volt. Az „állampárti ingatlanok” sor­sának végleges rendezése azonban mindeddig váratott magára. A parlament csak az 1998-as kormányváltás után határozott úgy, hogy az or­szággyűlési képviselettel ren­delkező pártok ötezer négy­zetméternyi állami iroda in­gyenes használatára jogosul­tak, s ha valamelyikük ennél többet használ, annak le kell adnia a többletet. Ennek a határideje járt le tegnap. A legtöbb ilyen ingatlan az MSZP-nél volt, így nem meg­lepő, hogy a szocialistáknak kellett leadniuk a legtöbbet is. Az SZDSZ is „leadott” azonban négy darab, az elő­zetes adatok szerint összesen mintegy 420 négyzetméternyi irodát. Az FKGP kilenc, összesen 400 négyzetméter­nyi, az MDF négy, 103 négy­zetméternyi, a KDNP két, 94 négyzetméternyi, a Fidesz pe­dig egy 12 négyzetméteres ingatlan használatáról mon­dott le. (Ennek kapcsán Ko­csis Tamás hangsúlyozta: több olyan ingatlan is volt ezek között, amelyek ingye­nes használati jogáról már korábban lemondott az adott párt, de most egységesen új­rarögzítették ennek a tényét.) A pártok közül különben egyedül az MSZP merítette ki a törvényben rögzített öt­ezer négyzetméteres kvótát. Mint Kocsis Tamás elmond­ta, az FKGP mintegy 2800, az SZDSZ 2400, az MDF 1700, a KDNP 1100, a Fidesz pedig 1000 négyzetméternyi ingye­nes irodát igényelt további használatra. Vagyis e pártok elvileg még kérhetnek ingat­­lanokat a KVI-től. Érdemes megjegyezni azonban a KDNP kapcsán, hogy a parlamentből kikerülő pártok még 4 évig használhat­ják ingyen az állami irodákat. Akkor kell leadniuk ugyanis azokat, ha két egymást kö­vető választáson sem jutnak be. Újabb ingatlanokat vi­szont akkor sem igényelhet­nek parlamenten kívüliként, ha addig nem töltötték ki a teljes keretet. Az Országgyűlésbe beke­rülő pártok viszont rögtön jogosultak az ötezer négyzet­­méternyi iroda használatára. Erre jó példa a MIÉP-é, amely jó esetben egy hóna­pon belül beköltözhet az ál­tala kiválasztott irodákba. A KVI-nek ugyanis november 6-áig kell közzétennie a most visszakapott ingatlanok listá­ját. Az ötezer négyzetméteres keretet ki nem merítő pártok erről „szemezgethetnek”. Határidő nincs ebben a te­kintetben, ha valamelyik párt vezetői úgy gondolják, ké­sőbb is jelezhetik az igényü­ket a KVI-nél. Ezzel azonban azt is megkockáztatják, hogy esetleg lemaradnak valame­lyik ingatlanról, ha azt más párt kiválasztja magának. Kocsis Tamás úgy fogal­mazott: a pártoktól visszaka­pott, és a többiek által nem igényelt ingatlanokat nem kezelik külön, ezeket ugyan­úgy bérbe adhatja, vagy akár értékesítheti is a KVI, amint teszi ezt a kincstári vagyon más elemeivel. DD

Next