Magyar Hírlap, 2000. október (33. évfolyam, 231-255. szám)
2000-10-10 / 238. szám
2000. október 10., kedd KÜLFÖLD — BELFÖLD MAGYAR HÍRLAP 3 Az ellenzék megegyezett a kabinet és a parlament feloszlatásáról Átmeneti kormány alakul Szerbiában Új, átmeneti kormány alakul ma Szerbiában, feloszlatják a parlamentet, decemberre pedig rendkívüli választásokat írnak ki. Erről állapodtak meg a legnagyobb pártok Milan Milutinovic elnökkel. Madeleine Albright amerikai külügyminiszter elismerését fejezte ki a szerbiai demokratikus átalakulás érdekében tett magyar erőfeszítésekért. MH-Újvidék/MTI Egész nap tartott tegnap a színfalak mögötti egyezkedés a szerbiai kormány sorsáról, amelynek eredményeként Zoran Djindjic, a Szerbiai Demokratikus Ellenzék (DOS) egyik vezetője kirukkolt a szenzációval: a négy legnagyobb szerbiai párt (DOS, Szerbiai Szocialista Párt, Szerb Megújhodási Mozgalom és Szerb Radikális Párt) képviselői megállapodtak Milan Milutinovic köztársasági elnökkel a szerbiai kormány és parlament feloszlatásáról. Előzőleg azonban egy átmeneti kormányt állítanak fel, amely a december 19-én esedékes választásokig intézi az ország ügyeit. Tehát nem koalícióról, hanem átmeneti kabinetről van szó, hangoztatta Djindjic. Az egyezkedésből kihagyták Mirjana Markovic újkommunistáit és Mirko Marjanovic kormányelnököt, aki csak a rádióból értesült arról, hogy bizalmatlansági indítványt terveznek benyújtani ellene, jelentette tudósítónk Újvidékről. Djindjic szerint ezzel közelebb kerülnének a válság leküzdéséhez, mivel összhangba hoznák a szövetségi és a köztársasági kormány működését. A vajdasági törvényhozási választások vasárnap megtartott második fordulójában a DOS pártjai nem hivatalos eredmények szerint elsöprő győzelmet arattak: a 120 fős tartományi parlamentben 117 képviselői helyet szereztek. Két mandátum jutott a volt hatalmi pártnak, egy pedig egy független jelöltnek. A VMSZ jelöltjei győztek Szabadkán, Bácstopolyán, Zentán, Adán, Csókán, Kanizsán, Becsén és Kishegyesen is, vagyis a legnagyobb magyar pártnak 17 képviselője lesz a tartományi törvényhozásban. Az újvidéki székhelyű parlament korábbi illetékességének csak töredékével rendelkezik, ám itt nevezik ki például a nemzetiségi tájékoztatási eszközök - köztük a Magyar Szó, az újvidéki rádió és televízió magyar műsorainak főszerkesztőit. Madeleine Albright amerikai külügyminiszter és Bodo Hombach, a délkeleteurópai stabilitási egyezmény főkoordinátora telefonon fejezte ki elismerését a hétvégén Martonyi János külügyminiszternek a szerbiai demokratikus átalakulás érdekében tett magyar erőfeszítésekért. A két telefonbeszélgetésről Horváth Gábor külügyi szóvivő hétfőn tájékoztatta az MTI-t, hangsúlyozva, hogy az amerikai külügyminiszter kiemelten méltatta a szegedi folyamat jelentőségét. Fellendülést hozhat a változás Magyarország és Bosznia- Hercegovina abban bízik, hogy a jugoszláviai demokratikus változások lendületet kapnak, ez pedig elősegíti az egész régió felemelkedését - vélekedett tegnap Budapesten a két ország külügyminisztere. Elégedetten nyilatkozott tegnap a jugoszláviai belpolitikai változásokról Martonyi János és Jadranko Prlic. A magyar és a bosnyák külügyminiszter tegnapi budapesti megbeszélésén elhangzott: a belgrádi demokrácia remélt megerősödése az egész térség fellendülését segítheti elő. Prlic szerint például a jugoszláviai fejlemények nyomán Bosznia-Hercegovinába is visszatérhet a nyugalom, így azután érthető, hogy - mint jelezte - országa feltételek nélkül felajánlotta Jugoszláviának a diplomáciai kapcsolatok létesítését, az új belgrádi kormány megalakulását követően pedig annak külügyminiszterét Szarajevóba várják. Martonyi János ugyanakkor bejelentette: a magyar és a jugoszláv fél között folyamatban vannak az egyeztetések arról, hogy minél hamarabb - lehetőleg a közeli napokban - létrejöjjön a legmagasabb technikai szintű, azaz közigazgatási államtitkári találkozó. (Mádl Ferenc egyébként tegnap hivatalosan is gratulált Vojislav Kostunicának, s táviratában ismét magyarországi látogatásra hívta a jugoszláv elnököt). A kétoldalú viszonyról szólva, Martonyi és Prlic egyaránt a gazdasági együttműködés fejlesztésének szükségességét emelte ki. Ezért Magyarország kész több árut vásárolni Bosznia-Hercegovinától, sőt a kereskedelmi kapcsolatok kiegyensúlyozása érdekében, fontolóra veszi az általános vámkedvezmények egyoldalú bevezetésének lehetőségét is. De számottevő szerepet játszhat e téren az is, hogy - mint a konkrét neveket nem említő Martonyi jelezte - magyarországi nagyvállalatok komolyan érdeklődnek a boszniai befektetési lehetősége iránt. Jadranko Prlic - aki tegnap találkozott Mádl Ferenc államfővel és Nógrádi László közlekedési miniszterrel is - Budapest segítségét kérte ahhoz, hogy az ötös számú európai közlekedési folyosónak épüljön ki egy boszniai leágazása is. Ott ugyanis jelenleg egyetlen autópálya sincs. MZS Papp Emília A Postabank privatizációjával kapcsolatban számos lehetőség felmerül, amelyek közül egyet sem zár ki a Credit Suisse First Boston által átadott tanulmány - értesültünk kormányzathoz közel álló forrásból. Informátoruk megjegyzése szerint a lehetőségek két véglete egy külföldi, kevéssé ismert bank többségi tulajdonszerzése, illetve az OTP Bankkal való összeolvasztás. Mint ismert, kormányzathoz közel álló körökben felmerült, hogy a Postabankot állami alaptőke-emelés keretében apportálnák az OTP- be, amelyben így ismét megnőne a menedzsment ellenőrzését is biztosító állami tulajdonrész. Az elképzelés ellen szól, hogy így az állam lényegében megajándékozza az OTP meglévő részvényeseit, elsősorban a félév végén 42 százalékos tulajdoni rész felé közelítő külföldi intézményi befektetőket. Nagyító alá veszi a privatizációs tanulmány emellett ismert külföldi vagy hazai stratégiai befektető tulajdonszerzését, illetve a tőzsdei bevezetést is. A kormány október végére tervezett döntéséhez úgy ad hátteret, hogy az összes lehetőségnél számba veszi a megszerezhető előnyöket, illetve hátrányokat, azaz nem teszi le egyetlen megoldás mellett a voksát. Kiemeli azonban, hogy a Postabank iránt már előzetesen felfokozott érdeklődés mutatkozik kül- és belföldön egyaránt. Komoly bevételről mondanának le tehát, amennyiben kizárnák a Postabank meghatározott tulajdonrészének pályázat keretében való eladását. Szakértők szerint is csak így lenne esély arra, hogy a Postabank konszolidációjába fektetett milliárdok jó része megtérüljön. Mint ismert, a hazai piac vezető bankjai közül szinte mindegyik jelezte, hogy vételi szándékkal átvilágítaná a bankot, így az OTP Bank mellett a CIB Bank, a Magyar Külkereskedelmi Bank, a Raiffeisen Bank, a Bank Austria Creditanstalt, a Citibank és a Budapest Bank, illetve a Világgazdaság értesülése szerint a Gazprom közvetett tulajdonában levő Általános Értékforgalmi Bank is feliratkozott az érdeklődők közé. A tanulmány kiemeli, hogy a bankot mielőbb el kell adni, mert értéke az idővel nem nő, hanem ellenkezőleg, napról napra csökken. Az elmaradó infrastrukturális, ezen belül informatikai beruházások ugyanis felmorzsolják meglévő értékét. A postával való kapcsolat erősítése azonban kifizetődő. Szakértők korábban már utaltak arra, hogy a bank eladása kapcsán feltehetőleg a többségi tulajdonrész meghirdetése hozná a legnagyobb árversenyt, s így ez járna a legnagyobb bevétellel. A bank tőzsdei bevezetésének esélyét rontják a kedvezőtlen piaci viszonyok, valamint az, hogy a banknak máig nincs tiszta, azaz könyvvizsgálói korlátozástól mentes auditált mérlege. A Credit Suisse First Boston tanulmányt készített a Postabank jövőjéről . Értékvesztéssel járhat a privatizáció halogatása Információnk szerint a Postabank mielőbbi privatizációja mellett foglal állást az ÁPV-nek átadott CSFB-tanulmány, arra hivatkozva, hogy a bank értéke nem nő, hanem csökken az idő múlásával. Az írás a bank értékét konkrét számban is megbecsüli, de ez eltér a Világgazdaságban a banki menedzsment álláspontjaként említett 80 milliárd forinttól. A szankciók feloldása csak az első lépés A szankciók felszámolása csak az első lépés, az óriási gazdasági bajok felszámolásához, a fájdalommentes reformhoz jelentős dotációra is szükség lesz. MH-összefoglaló A jugoszláv gazdaság a teljes szétzüllés állapotában van. Mint a belgrádi lapok írják, a vállalatok nagyobb részében állnak a gépek, a szocializmusból örökölt nagyüzemek reménytelenül elavultak. Hivatalosan nyolcszázezren vannak állás nélkül, ugyanenynyien tartózkodnak úgynevezett kényszerszabadságon, ráadásul egymilliósra duzzadt a nyugdíjasok száma, írta újvidéki tudósítónk. Mladjaml Dinkic, a DOS programját kidolgozó G17 Plusz nevű szakértői csoport vezetője szerint a külföldi adósság csaknem 30 milliárd dollárra rúg. E csődtömeg felszámolása csak akkor kezdődhet meg, ha a szövetségi választásokon győztes pártszövetség véget vet a kettős hatalomnak, vagyis Szerbiában is új kormány alakul. Pillanatnyilag azonban az a legfontosabb, hogy külföldi segélyek felhasználásával javítsanak az emberek életkörülményein, hogy a 80 márka értékű átlagfizetéssel valahogy átvészeljék a nehéznek ígérkező telet. Vlagyimir Gligorov, a bécsi Nemzetközi Összehasonlító Tanulmányok Intézetének munkatársa úgy véli, azonnali segítségként a jugoszláv kormánynak 1-2 milliárd dollárra lenne szüksége. Csak a fizetési mérleg stabilizálásához évi 1,5-2 milliárd kellene, nem beszélve az újjáépítéshez, a gazdasági reformokhoz szükséges hatalmas összegekről. A bruttó hazai termék 1990-hez képest 40-50 százalékára esett vissza, egy főre vetítve a 2000 dollárt sem éri el. Gligorov szerint az eddigi legsúlyosabb válságév, 1999 után idén tovább csökken - 13 milliárd dollárra becsülte az APA hírügynökségnek, a tavalyi 15,9-cel szemben. Tíz-húsz évig is eltarthat, amíg Jugoszlávia eléri az 1989-es szintet. A Kopint Datorg Rt. legutóbbi elemzése alapján az első hét hónapban Szerbiában 53,4 százalék volt a drágulás az egy évvel korábbihoz képest, s egyes szakértők már három számjegyű inflációs rátával számolnak a 2000 első felére hivatalosan előirányzott 22 százalék helyett. Az aszály miatt idén harmadával, felével kisebb termés várható búzából, kukoricából, napraforgóból, kukoricából. Márpedig eddig a mezőgazdasági export révén cserélték a termésfelesleget fűtőolajra és földgázra. Leginkább a MÁV örülhet Szilágyi Béla - Rubik Pál A határ menti térségekre jó hatással lesz a jugoszláv blokád megszüntetése, Szeged és környéke más határ menti területekhez hasonló, ugrásszerű fejlődést mutathat majd fel - válaszolta a Magyar Hírlap kérdésére Matolcsy György gazdasági miniszter. A pozitív hatások kiterjedhetnek a Szolnokig terjedő térségre is. A hazai vállalatok közül talán a MÁV örül leginkább az embargó feloldásának. Kovács Dénes osztályvezető elmondta: a jugoszláv államvasút az elmúlt években százmillió svájci frankos adósságot halmozott fel a MÁV-val szemben. Az embargó múltával lehetővé válik, hogy törlesszék adósságukat. A MÁV reményeit táplálja, hogy előbb-utóbb az EU is „beszáll” a jugoszláv gazdaság stabilizálásába. A Malévot alig érintette a légi közlekedési tilalom, hiszen az elmúlt közel tíz évben egyszer sem, de azt megelőzően is csak elvétve szállítottak árut Belgrádba. A légtérzárlat megszűnése legfeljebb az utasforgalmat érintheti - tájékoztatott Bajkó Erika PR-menedzser. A Mahart nem az embar,gó miatt került nehéz helyzetbe, hanem a Duna hajózhatatlansága miatt. Legalább 2-2,5 milliárd forintos kár érte a céget. Nagyobb baj, hogy elveszítették ügyfeleiket, fogalmazott Szalma Botond vezérigazgató. Mindenesetre nem adják fel, ha újra hajózhatóvá válik a Duna, akkor megpróbálják visszahódítani partnereiket. Szabó nem reagált a híresztelésre Ellenzéki képviselők indokoltnak tartanák a honvédelmi miniszter és államtitkára menesztését A NATO védelmi minisztereinek ülésére utazó Szabó János és Homoki János politikai államtitkár sem reagált arra a tegnapi számunkban megjelent hírre, hogy kisgazdapárti politikusok szerint a védelmi tárca két vezetője a költségvetés elfogadása után távozik posztjáról. Ellenzéki képviselők indokoltnak látják a miniszter menesztését. MH/MTI Szabó János honvédelmi miniszter és Homoki János politikai államtitkár nem kommentálta azt a kisgazdapárti politikusoktól származó értesülésünket, hogy az FKGP által irányított tárca éléről a költségvetés elfogadása után távozik a két vezető. Lányi Zsolt, az Országgyűlés honvédelmi bizottságának kisgazdaelnöke elmondta: a honvédelmi tárcánál vannak hibák, problémák és nehézségek, de a két vezető leváltását túlzásnak találja. Majd a miniszterelnök úr eldönti, hogy alkalmas-e vagy nem a minisztere - tette hozzá. A Fidesz biztonságpolitikai szakértője, Simicskó István hangsúlyozta: a honvédelmi tárca személyi ügyei a kisgazdákhoz tartoznak. Ugyanakkor a Fidesznek kiemelten fontos a honvédelem ügye, és érdekelt a haderőreform tervek szerinti megvalósulásában is. Juhász Ferenc, a honvédelmi bizottság szocialista alelnöke lapunknak megjegyezte: Orbán Viktor a múlt héten felfüggesztette a tábornoki kinevezéseket, mert személyesen akar meggyőződni a jelöltek szakmai felkészültségéről. Ha ehhez Szabó János miniszter és Homoki János politikai államtitkár kvalitásai jelentik az alapot, akkor a politikus szerint legkevesebb tízezer tábornokot kell kinevezni. Ha ennél magasabb a mérce, akkor viszont a minisztérium vezetésénél kell kezdeni, levonva a szükséges következtetéseket - közölte Juhász Ferenc. Nagyon indokoltnak, sőt némileg már elkésettnek is tartaná Szabó János leváltását a szabaddemokrata Mécs Imre. A honvédelmi bizottság tagja emlékeztetett arra, hogy már a koszovói események idején kiderült a miniszter alkalmatlansága, akit azóta az SZDSZ többször - legutóbb a kisgazdapárt lapjának, a Kis Újságnak adott költségvetési támogatás miatt - szólított fel lemondásra. Budapesten kiugróan magas a száma azoknak, akik nem jelennek meg a hadkiegészítő parancsnokságon Alkalmatlan a sorköteles fiatalok fele A második félév sorozási adatai szerint a sorkatonai szolgálatra alkalmatlan fővárosi fiatalok aránya az elmúlt évek 46,4 százalékáról 73,4 százalékra nőtt - jelentette be az orvosi vizsgálatokat megtekintő honvédelmi bizottsági elnök. A honvédelmi tárcánál lapunknak elmondták: Lányi Zsoltot részeredményekről tájékoztatták, ám az igaz, hogy minden második Fiatal kihullik a rostán. Haszán Zoltán A budapesti sorköteles fiatalokat egyre nagyobb számban nyilvánítják alkalmatlannak a katonai szolgálatra - nyilatkozta Lányi Zsolt, a parlament honvédelmi bizottságának elnöke a Fővárosi Hadkiegészítő Parancsnokságon tett látogatása után. A kisgazda politikus az elmúlt évekről kapott statisztikák alapján közölte: míg 1996-ban a megjelentek 46,4 százalékát minősítették alkalmatlannak, az idei második félév adatai szerint a fővárosi fiatalok 73,4 százaléka nem felelt meg a követelményeknek. Lányi szerint egyebek között azért, mert mind többen szereznek orvosi igazolást csak papíron létező betegségükről, így sok az allergiás és az ideg gyenge a megvizsgáltak között. A honvédelmi tárcától kapott tájékoztatás szerint valóban egyre nő az alkalmatlanok száma, de félreérthetők azok az adatok, amelyekről Lányi Zsoltot tájékoztatták a fővárosi parancsnokságon. Jelenleg ugyanis zömében azokat a fiatalokat vizsgálják, akiknél korábban valamilyen egészségügyi problémára bukkantak, és viszszarendelték őket. Az idei átlag ugyanakkor valóban magas, a tavalyi 49 százalékról várhatóan 52 százalékra nő az ideiglenesen vagy véglegesen alkalmatlannak minősítettek aránya. A magas szám ugyanakkor nem jelent problémát a hadkiegészítésben, mivel így is több hadra fogható fiatal van, mint amennyire a honvédség igényt tart. A hat hónapos katonaidő bevezetéséről szóló kormányjavaslatban szerepel az is, hogy a jövőben már csak a teljesen egészségeseket öltöztessék egyenruhába. A bevonulók ötöde csak valamilyen korlátozással alkalmas a szolgálatra. A tárcánál megerősítették ugyanakkor Lányinak azt a bejelentését, hogy kiugróan magas - a bizottsági elnök szerint ötvenszázalékos -azoknak a budapestieknek a száma, akik a hívás ellenére nem jelennek meg a sorozásokon. A politikus elégedetlen azzal, hogy míg az ilyen szabálysértésért akár 100 ezer forintos büntetést is ki lehet szabni, a közelmúltban mindössze 40 ezer forint volt a legmagasabb büntetés, az átlag pedig 5-6 ezer forint. Lányi Zsolt, a parlament honvédelmi bizottságának kisgazdapárti elnöke üdvözli a sorozottakat FOTÓ: SZIGETVÁRY ZSOLT A jog szerint jár a tíz százalék Nem ajándék a Fidesz nyugdíjemelési javaslata - állítják a kutatók A kutatóintézetek szerint jelentősen alulbecsüli a kormány a jövő évi inflációt, valamint a keresetek emelkedésének 2001-re várható ütemét, így viszont a 7,3 százalékos nyugdíjemelési javaslat ütközik a nyugdíjtörvény szellemével. A kutatói prognózisok szerint januártól 10 százalékot meghaladó nyugdíjemelésre lennének jogosultak az idősek, vagyis a Fidesz által „ajándékként” felajánlott plusz 3 százalékos későbbi emelés a törvény szerint már januártól járna. A kormány a jövő évi költ ségvetésben a nyugdíjak 7,3 százalékos emelésére tett javaslatot. A nyugdíjtörvény szerint a januári emelés mértékét a következő évre várható nettó keresetemelkedés, illetve az átlagos éves infláció határozza meg. A januári nyugdíjemeléshez 6 százalékos inflációt, illetve 8,6 százalékos nettó keresetemelkedést vettek figyelembe. A kormány inflációs várakozásait múlt héten finomította Járai Zsigmond pénzügyminiszter: „ha minden jól sikerül” az éves pénzromlás üteme 7 százalék alá csökkenhet 2001-ben. Járai azt is elárulta, hogy a minimálbér-emelések, a kompenzációs béremelések következtében a közalkalmazotti keresetek 14-16 százalékkal nőnek jövőre. Ahhoz, hogy a kormány által jósolt 8,6 százalékos nettó átlagemelkedés teljesüljön, a versenyszférában a bérek mindössze 6-6,5 százalékkal emelkedhetnének, ami még a pénzügyminiszteri inflációs jóslat esetében is reálkereset-csökkenéssel járna az 5,5 százalékos gazdasági növekedés mellett - vagyis elképzelhetetlen. A gazdaságkutató intézetek által készített prognózisokból kitetszik: az infláció jelenlegi mértékét nézve, jövő januárban 10 százalék feletti nyugdíjemelés jár a nyugdíjasoknak. A GKI Gazdaságkutató Rt. a legfrissebb konjuktúrajelentésben ki is tér a nyugdíjemelésre, a cég 10,9 százalékos nyugdíjemelést tart indokoltnak januártól - mondta Vértes András, a GKI elnöke tegnapi tájékoztatóján. A Fidesz-frakció költségvetési módosítójavaslatban plusz 3 százalékos, vagyis összesen 10,3 százalékos emelésre tesz javaslatot, a kormány egyetértésével. A frakció indoklása szerint a plusz nyugdíjemeléssel mérsékelnék az elmúlt években bekövetkezett reálnyugdíjcsökkenést. Az emelésre a kormány tervei szerint két lépésben kerülne sor. Januárban az ellátások az eredeti költségvetésben szereplő javaslattal megegyezően 7,3 százalékkal nőnének, majd a tavasz során kerülne sor a visszamenőleges plusz 3 százaléknyi nyugdíjemelésre a szociális tárca előterjesztése szerint. (MH, szeptember 22., 3. oldal.) PZS NYUGDÍJEMELÉSI PROGNÓZISOK 2001-RE (SZÁZALÉKBAN) Infláció Nettó keresetemelkedés Nyugdíj GKI 8,5 13,25 10,9 Kopint Datorg________713____________12,3__________10,05 Kormány_________________________________________7,3 Reuters-konszenzus 7,5______________na._____________ Leadták a pártok az ingyen használt ingatlanokat Tegnapig kellett „leadniuk” a parlamenti pártoknak a Kincstári Vagyoni Igazgatóságnál (KVI) azokat az eddig ingyen használt állami ingatlanokat, amelyek további használatára nincs joguk, illetve nem tartanak igényt. Az MSZP kivételével valamenynyi parlamenti párt kaphat még ilyen irodákat. A koalíciós pártok hozzávetőleg 350, összesen mintegy 78 ezer négyzetméternyi ingatlant „szavaztak el” az MSZP-től 1998-ban, amikor elfogadták a pártok által ingyen használt, állami tulajdonban lévő ingatlanokról szóló törvényt. Kocsis Tamástól, a KVI vezérigazgatói tanácsadójától megtudtuk, hogy az előzetes adatok szerint ennyi ingatlant „adott le” az MSZP a tegnapi határidőig. Az ingatlanvita előzménye, hogy a rendszerváltáskor ingyenes használati jogot kaptak a pártok azokra az általuk „lakott" állami ingatlanokra, amelyek kezelője korábban az MSZMP volt. Az „állampárti ingatlanok” sorsának végleges rendezése azonban mindeddig váratott magára. A parlament csak az 1998-as kormányváltás után határozott úgy, hogy az országgyűlési képviselettel rendelkező pártok ötezer négyzetméternyi állami iroda ingyenes használatára jogosultak, s ha valamelyikük ennél többet használ, annak le kell adnia a többletet. Ennek a határideje járt le tegnap. A legtöbb ilyen ingatlan az MSZP-nél volt, így nem meglepő, hogy a szocialistáknak kellett leadniuk a legtöbbet is. Az SZDSZ is „leadott” azonban négy darab, az előzetes adatok szerint összesen mintegy 420 négyzetméternyi irodát. Az FKGP kilenc, összesen 400 négyzetméternyi, az MDF négy, 103 négyzetméternyi, a KDNP két, 94 négyzetméternyi, a Fidesz pedig egy 12 négyzetméteres ingatlan használatáról mondott le. (Ennek kapcsán Kocsis Tamás hangsúlyozta: több olyan ingatlan is volt ezek között, amelyek ingyenes használati jogáról már korábban lemondott az adott párt, de most egységesen újrarögzítették ennek a tényét.) A pártok közül különben egyedül az MSZP merítette ki a törvényben rögzített ötezer négyzetméteres kvótát. Mint Kocsis Tamás elmondta, az FKGP mintegy 2800, az SZDSZ 2400, az MDF 1700, a KDNP 1100, a Fidesz pedig 1000 négyzetméternyi ingyenes irodát igényelt további használatra. Vagyis e pártok elvileg még kérhetnek ingatlanokat a KVI-től. Érdemes megjegyezni azonban a KDNP kapcsán, hogy a parlamentből kikerülő pártok még 4 évig használhatják ingyen az állami irodákat. Akkor kell leadniuk ugyanis azokat, ha két egymást követő választáson sem jutnak be. Újabb ingatlanokat viszont akkor sem igényelhetnek parlamenten kívüliként, ha addig nem töltötték ki a teljes keretet. Az Országgyűlésbe bekerülő pártok viszont rögtön jogosultak az ötezer négyzetméternyi iroda használatára. Erre jó példa a MIÉP-é, amely jó esetben egy hónapon belül beköltözhet az általa kiválasztott irodákba. A KVI-nek ugyanis november 6-áig kell közzétennie a most visszakapott ingatlanok listáját. Az ötezer négyzetméteres keretet ki nem merítő pártok erről „szemezgethetnek”. Határidő nincs ebben a tekintetben, ha valamelyik párt vezetői úgy gondolják, később is jelezhetik az igényüket a KVI-nél. Ezzel azonban azt is megkockáztatják, hogy esetleg lemaradnak valamelyik ingatlanról, ha azt más párt kiválasztja magának. Kocsis Tamás úgy fogalmazott: a pártoktól visszakapott, és a többiek által nem igényelt ingatlanokat nem kezelik külön, ezeket ugyanúgy bérbe adhatja, vagy akár értékesítheti is a KVI, amint teszi ezt a kincstári vagyon más elemeivel. DD