Magyar Hírlap, 2000. október (33. évfolyam, 231-255. szám)

2000-10-19 / 246. szám

HÉTFŐ: PÉNZ PLUSZ PIAC ■ KEDD: INGATLANBÖRZE ■ SZERDA: KARRIER + MUNKAERŐPIAC ■ CSÜTÖRTÖK: AUTÓK ÉS PIACOK ■ PÉNTEK: TV-MAGAZIN ■ SZOMBAT: AHOGY TETSZIK Magyar Hírlap 2000. október 19., csütörtök 33. évfolyam, 246. szám POLITIKAI NAPILAP Fővárosi kiadás Ára: 76 forint MAI SZÁMUNK TARTALMÁBÓL A Budapesti Értéktőzsde részvényindexe 140 pontos esés­sel, 7782,41 ponton zárt szerdán, az amerikai börzék meg­roppanására reagálva. A vezető papírok közül a Matáv és az OTP járt a legrosszabbul. Zárásra 5,65 százalékkal drá­gult viszont a Mol, az olajipari papír kereskedését napköz­ben fel is függesztették. 10. oldal Átgondolhatják a koalíciót a fővárosban Az MSZP elnöke tegnap visszautasította és alaptalan rá­galmaknak nevezte az MSZP-t illető főpolgármesteri meg­jegyzéseket. Kovács László felvetette: ha Demszky a gya­korlatban is érvényesíti véleményét, elképzelhető, hogy át­gondolják az SZDSZ-szel kötött koalíciót a fővárosban. Eddig úgy tudtam, hogy az MSZP és az SZDSZ nem poli­tikai, hanem programegyeztetésen alapuló koalíciót kötött - reagált Kovács szavaira Bőhm András, a fővárosi köz­gyűlés SZDSZ-frakciójának vezetője. 3. oldal Szakszervezetek kontra Munka törvénykönyve A szakszervezetek az Alkotmánybíróság előtt megtámadják a Munka törvénykönyvének kedden elfogadott módosítását. A kormánytöbbség által megszavazott jogszabály szerint ha szeptember 10-éig - idén november 25-éig - nem születik egyezség a minimálbér következő évi mértékéről, akkor azt a kormány saját hatáskörében megállapíthatja. 9. oldal Működik az exállamfő hivatala Továbbra is Magyarország érdekeit fogom képviselni; azokat a meghívásokat fogadom el, ahol szavammal segíteni tudom az országot - nyilatkozta lapunknak Göncz Árpád. A volt köztársasági elnök hivatala a napoktórt kezdte­ meg működé­sét. Az exállamfő még ma is majdnem ugyanannyi meghívást kap, mint amikor még hivatalban volt. 4. oldal „Az olajügy a civil társadalom lázadása volt” „Oda jutottunk, hogy a Fidesz-kormány két vezérgarnitú­rája vádolja egymást olyan cselekedetek elkövetésével, amelyek vizsgálatot igényelnének - nyilatkozta lapunknak Kóródi Mária, az olajbizottság SZDSZ-es képviselője. - Ebből sem vont le a kormány semmilyen következtetést, mindkét érintettet megerősítette tisztségében. Ez hihetet­len politikai károkat okozott. Újdonság, hogy az összes terhelő bizonyíték a koalíción belül kerül elő, ugyanakkor nem vonnak le semmilyen következtetést.” 6. oldal Jövőre bevezetik a 20000 forintos bankót A Magyar Nemzeti Bank jövő év február 1-jével kibocsát­ja az új húszezerforintost, amely minden létező és nélkü­lözhetetlen biztonsági elemet tartalmaz, ezáltal elvileg ha­misíthatatlan. A jegybank ugyanakkor a régi típusú ötezer­forintos bankók elévülési határidejét egy évvel meg­hosszabbította, vagyis akinél még ilyen van, az 2001. no­vember 30-áig beválthatja. 9. oldal Halász Péter és Jeles András színháza A Kálvária téri józsefvárosi színház üzemeltetésének jogát pályázaton Halász Péter és Jeles András rendező nyerte el. Körülbelül százmillió forintnyi összegből helyreállítják a régóta nem játszó teátrumot, melyet a tervek szerint márciusban már birtokba is vesznek a színészek. 8. oldal VÁRHATÓ IDŐJÁRÁS E-mail cím: levelek@mhirlap.hu; Interneteim: www.magyarhirlap.hu/ Gázáralku után szócsata az inflációról Az egekbe repítette a Mol árfolyamát a keddi bejelentés­­ A nagy ipari fogyasztók kifogásolják a megkülönböztetést A kormány szerint 0,2-0,4 százalékkal növelné az inflá­ciót, ha az ipari felhasználók­nak 43 százalékkal többet kellene fizetniük a gázárért. A nagyvállalatok sokallják az emelés mértékét, az ügy nyer­tesének számító Mol árfolya­ma viszont szárnyalt a Buda­pesti Értéktőzsdén. MH-összeállítás Kiugróan magas, 15,6 mil­liárd forintos forgalom mel­lett 5,6 százalékkal emelke­dett a Mol árfolyama szerdán a pesti börzén. A befektetők rendkívül jól fogadták az elő­ző napi gázalkut, ami az ener­giatársaság konyhájára már idén 11-12 milliárd forinttal többet hozhat. A Mol-részvényeseken kí­vül azonban mindenki mást a gázáremelés egyéb következ­ményei foglalkoztattak. Az ipari fogyasztók szerint a piaci viszonyokat figyelmen kívül hagyó gázáremelés ese­tén újból megjelenne a koráb­bi évekre jellemző keresztfi­nanszírozás, és a költségará­nyos ártól a nagy felhasználók rovására térnének el. Az ipari fogyasztóknál megjelenő gáz­áremelés továbbgyűrűző inf­lációs hatása erősen sújtaná a háztartásokat is. Reggeli rádióinterjújában Orbán Viktor a gazdasági tár­ca tájékoztatására hivatkozva 0,2-0,4 százaléknyi növeke­désben becsülte a 43 százalé­kos nagyfogyasztói gázár­emelés inflációs hatását. A pénzügyminiszter még a mi­niszterelnöknél is optimis­tább volt, mindössze 0,2 szá­zalékra tette a fogyasztóiár­index emelkedését. Járai Zsigmond szerint a vállalko­zások inflációs várakozásaik­ba beépítették az energiaár­emelést, amúgy „semleges gazdasági környezetben” megvalósítható a kormány ál­tal a költségvetési tervekben prognosztizált 6 százalékos infláció. Ellenzéki képviselők a költségvetés visszavonására szólították fel a kormányt, mivel úgy vélik, a gázár eme­lése megkérdőjelezi a számí­tásokat. Kommentár a 7., folytatás a 10. oldalon Szakértők attól tartanak, hogy a gázáremelés továbbgyűrűző hatása erősen sújtaná a háztartásokat FOTÓ: SZIGETVÁRY ZSOLT Hamarosan hazakerülhetnek a sárospataki könyvtár kötetei Néhány napon belül a kulturális minisztérium jegyzéket küld orosz partnerének, amelyben jelzi, hogy Magyarország már 1945-ben visszaszolgáltatott húsz elhurcolt műtárgyat a Szov­jetuniónak. Visy Zsolt, a tárca helyettes államtitkára lapunk­nak elmondta, ha az orosz kulturális minisztériumban feláll a restítúciós bizottság, néhány hónapon belül hazakerülhetnek a sárospataki könyvtár kötetei. A nem végleges listán nyolc­vanezer tétel szerepel. Gréczy Zsolt Jelenleg oroszra fordítják azt a dokumentumot,­amely azt bizonyítja, hogy Magyaror­szág már 1945-ben visszaszol­gáltatta a Szovjetuniónak az onnan elhurcolt műkincse­ket. Ezek között néhány ikon, továbbá egyházi ezüst­tárgyak szerepeltek. Az orosz illetékesek végigjárták a ma­gyar közgyűjteményeket ab­ban a reményben, hogy talál­nak további orosz tulajdonú tárgyat, de ilyenekre nem leltek. Visy Zsolt arról tájékoz­tatta a Magyar Hírlapot, hogy Horosilov kulturális minisz­terhelyettes remélhetőleg az átküldendő jegyzékből is ér­tékeli jó szándékunkat. Hogy a magyar műtárgyak vissza­szolgáltatásának ügye fel­gyorsuljon, az orosz partner­nek kell felállítania azt a res­­titúciós bizottságot, amelyről Putyin elnök már rendelke­zett. Visyt a duma kulturális bizottságának elnöke is tá­mogatásáról biztosította a visszaszolgáltatás ügyében. A helyettes államtitkár úgy véli, ha a bizottság feláll, a sárospataki könyvtár köte­tei néhány hónapon belül ha­zakerülhetnének. Kérdé­sünkre, hogy fizetnénk-e ér­te, Visy határozott nemmel felelt, mondván, amit ott őriz­nek, az a miénk. Legfeljebb az őrzést végző és a restaurá­ciót végző intézmény munká­ját méltányolnánk. Egyéb­ként az általunk átküldött s nem végleges listán nyolcvan­­ezer tétel szerepel. Ha sikerül hazahozni Oroszországból a műkincse­ket, minden visszakerülhet az eredeti tulajdonoshoz, de a legfontosabb tárgyakat véde­lemben részesítik. Amíg a tu­lajdonviszonyok rendeződ­nek, egy alföldi város kasté­lyában mutatnák be a gyűjte­ményt. Felvetésünkre, hogy Ma­gyarországot is bírálják, amiért nem adja vissza a ma­gántulajdonból államosított tárgyakat, Visy Zsolt azt fe­lelte, nem kizárt, hogy né­hány festményt le kell akasz­tani a Nemzeti Galéria falá­ról, tehát nálunk is mindenki­hez visszakerülhet - a megfe­lelő bizonyítás után - az, ami az övé. A Székely-ügy csak a jéghegy csúcsa A TeleDirect telefonos gyorsfelmérése a kisgazdapárti képviselő vesztegetési botrányáról MH-információ A telefonos háztartásban élők csaknem négyötöde hallott ar­ról, hogy vesztegetési, zsarolá­si ügyben tetten érték Székely Zoltán volt kisgazdapárti kép­viselőt. A véletlenszerűen fel­hívott nagykorú polgárok 69 százaléka arról is tud, hogy az FKGP példás gyorsasággal zárta ki a honatyát soraiból. Az eset ismerőinek kétharma­da teljesen vagy nagyobb rész­ben egyetért azzal, hogy Szé­kelyen kívül számos olyan képviselő van, aki saját maga vagy pártja gazdagodására ka­matoztatja befolyását - derül ki a TeleDirect lapunk megbí­zásából készített telefonos gyorsfelméréséből. Székely amerikai krimikbe illő lebu­kása nem javította a politikusi szakma presztízsét, pedig a közvélemény eddig is kor­ruptnak tekintette a politikai elitet. Az esetről tudók 38 szá­zaléka teljesen, további 29 százaléka pedig nagyobb rész­ben egyetért azzal a véleke­déssel, hogy a Székely-ügy csak a jéghegy csúcsa, s a frak­ciójából kizárt honatyán kívül számos korrupt képviselő ül a T. Házban. E kérdés megítélé­sében egységesnek bizonyul­tak a kormánypártok és az el­lenzék hívei. A hatóság nem követett el provokációt Székely Zoltán múlt csütörtöki tettenérése­kor-jelentette ki tegnap kér­désünkre Polt Péter. Részletek a 4. és az 5. oldalon Tömegesen hagyják el a honvédséget Meghiúsulni látszik a haderő-átalakítás Veszélyezteti a légierő műkö­dését, hogy a pilóták után a földi kiszolgálószemélyzet zöme is távozását fontolgatja. A tiszthelyettesek nagy része a nyugdíjat választja, az ugyanis alig alacsonyabb a je­lenlegi illetményénél. A ter­vekkel ellentétben a tiszthe­lyettesek és a szerződésesek várhatóan tömegesen hagy­ják el a hadsereget. Haszán Zoltán Meghiúsulni látszik a haderő­átalakítás egyik legfőbb célja, hogy növeljék a tiszthelyette­sek és a szerződés katonák számát. Éppen ebben a két ka­tegóriában jelezték ugyanis a katonák tömegesen, hogy ki­válnak a honvédségből. Az át­alakításnál új beosztásokat kí­nálnak fel a katonáknak, ám a megkezdett személyi beszél­getések eddigi tapasztalatai szerint a vártnál jóval nagyobb arányban mondanak nemet a honvédség ajánlatára. Értesülésünk szerint az egyetlen harci repülőezred­nél, Kecskeméten a pilóták után a kiszolgálószemélyzet számos tagja is el kívánja hagyni a légierőt. Köztük olyan tiszthelyettesek is, akik a MiG-29-esek speciális mű­szaki ellenőrzését végzik. Nélkülük szinte megoldha­tatlan feladat a szolgálat fenntartása. Úgy tudjuk, van olyan alakulat, ahol leállítot­ták a személyi beszélgetése­ket, mert túl sokan jelezték távozási szándékukat. Bonyolítja a helyzetet, hogy kérdéses a legitimitása a parancsnokoknak, akik az új beosztásokat ajánlják fel. Szeptember végén a régi be­osztásokat megszüntették, ám az új kinevezéseket nem jelentették be máig sem, mert a miniszterelnök kérésére elhalasztották az állomány­gyűlést. A Honvédszakszervezet korábban jelezte, hogy megfe­lelő intézkedések nélkül jóval többen hagyják majd el a sere­get, mint amennyivel a minisz­térium számol. A minap már a humán főcsoportfőnök is je­lezte ezt a problémát. A tiszt­­helyettesek kiválását erősíti, hogy korkedvezményes nyug­díjuk szinte megegyezik mos­tani illetményükkel. A Népszabadság idéz egy felmérést, amely szerint ezer tiszthelyettes jelezte előre, hogy elhagyja a haderőt, és a szerződésesek negyede sem folytatja tovább. Utóbbiak­­nak kellene kiváltaniuk a nyolcezerrel csökkentett sor­katonai állományt. A humán ügyekért felelős helyettes államtitkár, Szabó János lapunknak elmondta: szerinte nem várható kedvező változás, ha a politika nem szentesíti a pályamegtartó ele­meket tartalmazó tervezete­ket. Ezek között említette a la­kás- és a szerződéseseket érin­tő laktanya-rekonstrukciós programot, amelyre 25 milliár­dos hitelt kér a tárca. Kidol­goztak egy illetményfejlesztési koncepciót is, amely lehetővé tenné a tiszthelyettesi illetmé­nyek 30 százalékos növelését. Szabó kérdésünkre közöl­te: a sorozatos átalakítások miatt konkrétumok helyett valóban nem elegendő csu­pán ígéreteket tenni az állo­mánynak, mert az kínos meg­lepetésekkel járhat a minisz­térium számára. Kommentár a 7. oldalon

Next