Magyar Hírlap, 2000. október (33. évfolyam, 231-255. szám)
2000-10-19 / 246. szám
HÉTFŐ: PÉNZ PLUSZ PIAC ■ KEDD: INGATLANBÖRZE ■ SZERDA: KARRIER + MUNKAERŐPIAC ■ CSÜTÖRTÖK: AUTÓK ÉS PIACOK ■ PÉNTEK: TV-MAGAZIN ■ SZOMBAT: AHOGY TETSZIK Magyar Hírlap 2000. október 19., csütörtök 33. évfolyam, 246. szám POLITIKAI NAPILAP Fővárosi kiadás Ára: 76 forint MAI SZÁMUNK TARTALMÁBÓL A Budapesti Értéktőzsde részvényindexe 140 pontos eséssel, 7782,41 ponton zárt szerdán, az amerikai börzék megroppanására reagálva. A vezető papírok közül a Matáv és az OTP járt a legrosszabbul. Zárásra 5,65 százalékkal drágult viszont a Mol, az olajipari papír kereskedését napközben fel is függesztették. 10. oldal Átgondolhatják a koalíciót a fővárosban Az MSZP elnöke tegnap visszautasította és alaptalan rágalmaknak nevezte az MSZP-t illető főpolgármesteri megjegyzéseket. Kovács László felvetette: ha Demszky a gyakorlatban is érvényesíti véleményét, elképzelhető, hogy átgondolják az SZDSZ-szel kötött koalíciót a fővárosban. Eddig úgy tudtam, hogy az MSZP és az SZDSZ nem politikai, hanem programegyeztetésen alapuló koalíciót kötött - reagált Kovács szavaira Bőhm András, a fővárosi közgyűlés SZDSZ-frakciójának vezetője. 3. oldal Szakszervezetek kontra Munka törvénykönyve A szakszervezetek az Alkotmánybíróság előtt megtámadják a Munka törvénykönyvének kedden elfogadott módosítását. A kormánytöbbség által megszavazott jogszabály szerint ha szeptember 10-éig - idén november 25-éig - nem születik egyezség a minimálbér következő évi mértékéről, akkor azt a kormány saját hatáskörében megállapíthatja. 9. oldal Működik az exállamfő hivatala Továbbra is Magyarország érdekeit fogom képviselni; azokat a meghívásokat fogadom el, ahol szavammal segíteni tudom az országot - nyilatkozta lapunknak Göncz Árpád. A volt köztársasági elnök hivatala a napoktórt kezdte meg működését. Az exállamfő még ma is majdnem ugyanannyi meghívást kap, mint amikor még hivatalban volt. 4. oldal „Az olajügy a civil társadalom lázadása volt” „Oda jutottunk, hogy a Fidesz-kormány két vezérgarnitúrája vádolja egymást olyan cselekedetek elkövetésével, amelyek vizsgálatot igényelnének - nyilatkozta lapunknak Kóródi Mária, az olajbizottság SZDSZ-es képviselője. - Ebből sem vont le a kormány semmilyen következtetést, mindkét érintettet megerősítette tisztségében. Ez hihetetlen politikai károkat okozott. Újdonság, hogy az összes terhelő bizonyíték a koalíción belül kerül elő, ugyanakkor nem vonnak le semmilyen következtetést.” 6. oldal Jövőre bevezetik a 20000 forintos bankót A Magyar Nemzeti Bank jövő év február 1-jével kibocsátja az új húszezerforintost, amely minden létező és nélkülözhetetlen biztonsági elemet tartalmaz, ezáltal elvileg hamisíthatatlan. A jegybank ugyanakkor a régi típusú ötezerforintos bankók elévülési határidejét egy évvel meghosszabbította, vagyis akinél még ilyen van, az 2001. november 30-áig beválthatja. 9. oldal Halász Péter és Jeles András színháza A Kálvária téri józsefvárosi színház üzemeltetésének jogát pályázaton Halász Péter és Jeles András rendező nyerte el. Körülbelül százmillió forintnyi összegből helyreállítják a régóta nem játszó teátrumot, melyet a tervek szerint márciusban már birtokba is vesznek a színészek. 8. oldal VÁRHATÓ IDŐJÁRÁS E-mail cím: levelek@mhirlap.hu; Interneteim: www.magyarhirlap.hu/ Gázáralku után szócsata az inflációról Az egekbe repítette a Mol árfolyamát a keddi bejelentés A nagy ipari fogyasztók kifogásolják a megkülönböztetést A kormány szerint 0,2-0,4 százalékkal növelné az inflációt, ha az ipari felhasználóknak 43 százalékkal többet kellene fizetniük a gázárért. A nagyvállalatok sokallják az emelés mértékét, az ügy nyertesének számító Mol árfolyama viszont szárnyalt a Budapesti Értéktőzsdén. MH-összeállítás Kiugróan magas, 15,6 milliárd forintos forgalom mellett 5,6 százalékkal emelkedett a Mol árfolyama szerdán a pesti börzén. A befektetők rendkívül jól fogadták az előző napi gázalkut, ami az energiatársaság konyhájára már idén 11-12 milliárd forinttal többet hozhat. A Mol-részvényeseken kívül azonban mindenki mást a gázáremelés egyéb következményei foglalkoztattak. Az ipari fogyasztók szerint a piaci viszonyokat figyelmen kívül hagyó gázáremelés esetén újból megjelenne a korábbi évekre jellemző keresztfinanszírozás, és a költségarányos ártól a nagy felhasználók rovására térnének el. Az ipari fogyasztóknál megjelenő gázáremelés továbbgyűrűző inflációs hatása erősen sújtaná a háztartásokat is. Reggeli rádióinterjújában Orbán Viktor a gazdasági tárca tájékoztatására hivatkozva 0,2-0,4 százaléknyi növekedésben becsülte a 43 százalékos nagyfogyasztói gázáremelés inflációs hatását. A pénzügyminiszter még a miniszterelnöknél is optimistább volt, mindössze 0,2 százalékra tette a fogyasztóiárindex emelkedését. Járai Zsigmond szerint a vállalkozások inflációs várakozásaikba beépítették az energiaáremelést, amúgy „semleges gazdasági környezetben” megvalósítható a kormány által a költségvetési tervekben prognosztizált 6 százalékos infláció. Ellenzéki képviselők a költségvetés visszavonására szólították fel a kormányt, mivel úgy vélik, a gázár emelése megkérdőjelezi a számításokat. Kommentár a 7., folytatás a 10. oldalon Szakértők attól tartanak, hogy a gázáremelés továbbgyűrűző hatása erősen sújtaná a háztartásokat FOTÓ: SZIGETVÁRY ZSOLT Hamarosan hazakerülhetnek a sárospataki könyvtár kötetei Néhány napon belül a kulturális minisztérium jegyzéket küld orosz partnerének, amelyben jelzi, hogy Magyarország már 1945-ben visszaszolgáltatott húsz elhurcolt műtárgyat a Szovjetuniónak. Visy Zsolt, a tárca helyettes államtitkára lapunknak elmondta, ha az orosz kulturális minisztériumban feláll a restítúciós bizottság, néhány hónapon belül hazakerülhetnek a sárospataki könyvtár kötetei. A nem végleges listán nyolcvanezer tétel szerepel. Gréczy Zsolt Jelenleg oroszra fordítják azt a dokumentumot,amely azt bizonyítja, hogy Magyarország már 1945-ben visszaszolgáltatta a Szovjetuniónak az onnan elhurcolt műkincseket. Ezek között néhány ikon, továbbá egyházi ezüsttárgyak szerepeltek. Az orosz illetékesek végigjárták a magyar közgyűjteményeket abban a reményben, hogy találnak további orosz tulajdonú tárgyat, de ilyenekre nem leltek. Visy Zsolt arról tájékoztatta a Magyar Hírlapot, hogy Horosilov kulturális miniszterhelyettes remélhetőleg az átküldendő jegyzékből is értékeli jó szándékunkat. Hogy a magyar műtárgyak visszaszolgáltatásának ügye felgyorsuljon, az orosz partnernek kell felállítania azt a restitúciós bizottságot, amelyről Putyin elnök már rendelkezett. Visyt a duma kulturális bizottságának elnöke is támogatásáról biztosította a visszaszolgáltatás ügyében. A helyettes államtitkár úgy véli, ha a bizottság feláll, a sárospataki könyvtár kötetei néhány hónapon belül hazakerülhetnének. Kérdésünkre, hogy fizetnénk-e érte, Visy határozott nemmel felelt, mondván, amit ott őriznek, az a miénk. Legfeljebb az őrzést végző és a restaurációt végző intézmény munkáját méltányolnánk. Egyébként az általunk átküldött s nem végleges listán nyolcvanezer tétel szerepel. Ha sikerül hazahozni Oroszországból a műkincseket, minden visszakerülhet az eredeti tulajdonoshoz, de a legfontosabb tárgyakat védelemben részesítik. Amíg a tulajdonviszonyok rendeződnek, egy alföldi város kastélyában mutatnák be a gyűjteményt. Felvetésünkre, hogy Magyarországot is bírálják, amiért nem adja vissza a magántulajdonból államosított tárgyakat, Visy Zsolt azt felelte, nem kizárt, hogy néhány festményt le kell akasztani a Nemzeti Galéria faláról, tehát nálunk is mindenkihez visszakerülhet - a megfelelő bizonyítás után - az, ami az övé. A Székely-ügy csak a jéghegy csúcsa A TeleDirect telefonos gyorsfelmérése a kisgazdapárti képviselő vesztegetési botrányáról MH-információ A telefonos háztartásban élők csaknem négyötöde hallott arról, hogy vesztegetési, zsarolási ügyben tetten érték Székely Zoltán volt kisgazdapárti képviselőt. A véletlenszerűen felhívott nagykorú polgárok 69 százaléka arról is tud, hogy az FKGP példás gyorsasággal zárta ki a honatyát soraiból. Az eset ismerőinek kétharmada teljesen vagy nagyobb részben egyetért azzal, hogy Székelyen kívül számos olyan képviselő van, aki saját maga vagy pártja gazdagodására kamatoztatja befolyását - derül ki a TeleDirect lapunk megbízásából készített telefonos gyorsfelméréséből. Székely amerikai krimikbe illő lebukása nem javította a politikusi szakma presztízsét, pedig a közvélemény eddig is korruptnak tekintette a politikai elitet. Az esetről tudók 38 százaléka teljesen, további 29 százaléka pedig nagyobb részben egyetért azzal a vélekedéssel, hogy a Székely-ügy csak a jéghegy csúcsa, s a frakciójából kizárt honatyán kívül számos korrupt képviselő ül a T. Házban. E kérdés megítélésében egységesnek bizonyultak a kormánypártok és az ellenzék hívei. A hatóság nem követett el provokációt Székely Zoltán múlt csütörtöki tettenérésekor-jelentette ki tegnap kérdésünkre Polt Péter. Részletek a 4. és az 5. oldalon Tömegesen hagyják el a honvédséget Meghiúsulni látszik a haderő-átalakítás Veszélyezteti a légierő működését, hogy a pilóták után a földi kiszolgálószemélyzet zöme is távozását fontolgatja. A tiszthelyettesek nagy része a nyugdíjat választja, az ugyanis alig alacsonyabb a jelenlegi illetményénél. A tervekkel ellentétben a tiszthelyettesek és a szerződésesek várhatóan tömegesen hagyják el a hadsereget. Haszán Zoltán Meghiúsulni látszik a haderőátalakítás egyik legfőbb célja, hogy növeljék a tiszthelyettesek és a szerződés katonák számát. Éppen ebben a két kategóriában jelezték ugyanis a katonák tömegesen, hogy kiválnak a honvédségből. Az átalakításnál új beosztásokat kínálnak fel a katonáknak, ám a megkezdett személyi beszélgetések eddigi tapasztalatai szerint a vártnál jóval nagyobb arányban mondanak nemet a honvédség ajánlatára. Értesülésünk szerint az egyetlen harci repülőezrednél, Kecskeméten a pilóták után a kiszolgálószemélyzet számos tagja is el kívánja hagyni a légierőt. Köztük olyan tiszthelyettesek is, akik a MiG-29-esek speciális műszaki ellenőrzését végzik. Nélkülük szinte megoldhatatlan feladat a szolgálat fenntartása. Úgy tudjuk, van olyan alakulat, ahol leállították a személyi beszélgetéseket, mert túl sokan jelezték távozási szándékukat. Bonyolítja a helyzetet, hogy kérdéses a legitimitása a parancsnokoknak, akik az új beosztásokat ajánlják fel. Szeptember végén a régi beosztásokat megszüntették, ám az új kinevezéseket nem jelentették be máig sem, mert a miniszterelnök kérésére elhalasztották az állománygyűlést. A Honvédszakszervezet korábban jelezte, hogy megfelelő intézkedések nélkül jóval többen hagyják majd el a sereget, mint amennyivel a minisztérium számol. A minap már a humán főcsoportfőnök is jelezte ezt a problémát. A tiszthelyettesek kiválását erősíti, hogy korkedvezményes nyugdíjuk szinte megegyezik mostani illetményükkel. A Népszabadság idéz egy felmérést, amely szerint ezer tiszthelyettes jelezte előre, hogy elhagyja a haderőt, és a szerződésesek negyede sem folytatja tovább. Utóbbiaknak kellene kiváltaniuk a nyolcezerrel csökkentett sorkatonai állományt. A humán ügyekért felelős helyettes államtitkár, Szabó János lapunknak elmondta: szerinte nem várható kedvező változás, ha a politika nem szentesíti a pályamegtartó elemeket tartalmazó tervezeteket. Ezek között említette a lakás- és a szerződéseseket érintő laktanya-rekonstrukciós programot, amelyre 25 milliárdos hitelt kér a tárca. Kidolgoztak egy illetményfejlesztési koncepciót is, amely lehetővé tenné a tiszthelyettesi illetmények 30 százalékos növelését. Szabó kérdésünkre közölte: a sorozatos átalakítások miatt konkrétumok helyett valóban nem elegendő csupán ígéreteket tenni az állománynak, mert az kínos meglepetésekkel járhat a minisztérium számára. Kommentár a 7. oldalon