Magyar Hírlap, 2000. november (33. évfolyam, 256-280. szám)
2000-11-03 / 257. szám
2000. november 3., péntek TUDOMÁNY Újratemetik Hevesy Györgyöt Budapesten Az elmúlt napokban Budapestre látogató Ingrid Hevesy örömmel tapasztalta, mekkora kultusza kezd kialakulni apjának, Hevesy Györgynek, aki magyar állampolgárként kapott Nobel-díjat. Marx György és más jeles tudósok kezdeményezésére Budapesten utcát, Túrán - ahol a Hevesy család élt - iskolát neveztek el Niels Bohr magyar munkatársáról, a kiváló izotóp- és rákkutatóról. Ingrid Hevesy a tudós legkisebbik lánya nyilatkozott lapunknak. Rockenbauer Nóra Vajon nem az előző napról megmaradt sült maradéka az étteremben felszolgált pörkölt? Bizony nem könnyű ellenőrizni. Egy Nobel-díjas izotópkutató leleményessége azonban megoldhatja ezt a rejtélyt is. Hevesy György, az ekkor már George de Hevesy néven Koppenhágában élő tudós egy nap radioizotóppal injekciózta be a tányérján maradt sültet. Amikor másnap megérkezett asztalára a gyanúsított étel, Hevesy Geiger számlálója heves csipogásba kezdett. E történetet Hevesy legkisebb lánya, Ingrid mesélte, amikor az új lágymányosi egyetemvárosba, a Hevesy Györgyről frissen elnevezett utcába látogatott. Az Eötvös Loránd Tudományegyetemen újabban kultusza alakult ki a rákdiagnózisban az izotópokat alkalmazó tudósnak: szobra is ott áll már a kémia fakultás halljában. Az egykori hadiszállító Bischitz, később nemesi címet szerzett Hevesy családban nem György az egyetlen Nobel-díjas tudós. Egy másik Hevesy lányt, Jenyt a kozmikus fizikával foglalkozó svéd Svante Arrhenius vette feleségül. Az ő nevét a hőmérséklet és a kémiai reakciók kapcsolatát leíró Arrhenius-egyenlet is őrzi. Egy további Hevesy rokon, Gerlóczi Gedeon fedezte fel annak idején egy padláson Csontváry Kosztka Tivadar halála után kidobott festményeit, és mentette meg őket az utókornak. Hevesy György katolikus neveltetésben részesült. Egyetemi tanulmányokat Budapesten és Manchesterben folytatott, majd a berlini akadémián könnyen talált kutatóhelyet. Érthető: György tehetséges volt, fizetést pedig nem kért, hiszen a családi vagyonból élt. Hevesy György még Manchesterben megfordult Lord Rutherford laboratóriumában, és tanúja volt, ahogy a tudós feltárta az atom szerkezetét. A fiatal Hevesy Niels Bohr munkatársa lett, akit néhány év múlva klasszikussá vált atommodelljéért jutalmaztak Nobel-díjjal. Hevesy elsőként az aktív RaD-t próbálta elválasztani az ólomtól, s ennek képtelensége ébresztette rá a radioaktivitás mint jelzőanyag lehetséges felhasználására. Hevesy később a Mengyelejevféle periodikus táblázat 72. elemét izolálta, majd a hiányzó 61-es elem keresése közben felfedezte a szomszédos elem, a samarium radioaktivitását. Ezt használták fel a földkéreg korának megállapításánál. E geológiai kitérő után Hevesy figyelme a biológia felé fordult. Marx György elmondja a Marslakók érkezése című könyvében, hogyan kezdett Hevesy önmagán kísérletezni. Nehézvizet ivott, hogy megállapíthassa, mennyi időt tölt a szervezetben egy vízmolekula. A nehézvízben található radioaktív izotópoknak azonban nincs fontos biológiai szerepük, több izotóp pedig mérgező. Hevesy ezért a periodikus tábla közepén kezdett természetes radioaktív izotópok után kutatni. Erre akkor nyitt módja, mikor Bohrt ötvenedik születésnapján kollegái megajándékozták százezer koronával. A két tudós ebből a pénzből vásárolhatott 0,6 gramm rádiumot, majd izolált neutronokat, amelyek a ként radioaktivizálták. Tekintve, hogy a kén nagyon fontos eleme a nukleáris savaknak, lehetővé vált az élő szervezetek izotópos vizsgálata is. Hevesy ettől kezdve a rákbetegségeket kutatta. Az 1931-ben Freiburgban született Ingrid édesapjára sokat mosolygó, kedves, szerény és türelmes, de ideje legnagyobb részét a munkájának szentelő emberként emlékszik, aki kerékpárral indult reggelenként laboratóriumába. Hogyan került oda a család, érdeklődöm. A válasz: Apám először a Tanácsköztársaság bukása után hagyta el Magyarországot. A radioaktív indikátor felfedezőjeként számon tartott Hevesynek az első világháború idején egy fegyvergyárban kellett templomi harangokból rezet előállítania a hadsereg használatára, meséli Ingrid asszony. Az őszirózsás forradalom után Eötvös Loránd javaslatára nevezték ki az alkalmazott fizika tanszék élére, de miután kinevezési okmányát végül a Tanácsköztársaság kulturális minisztere, a katonai célú repüléstechnika tudósaként később Amerikában karriert csináló Kármán Tódor írta alá, apám politikailag megbízhatatlan lett. A harmincas években Freiburgban és Koppenhágában élő tudós 1943-ban kényszerült ismét elmenekülni - immár a nácik elől - Stockholmba. Ingrid Hevesy októberben felkereste Túrát is, ahol valamikor a Hevesy család élt, s ahol az iskola felvette édesapja nevét. Elkeserítette ugyan, hogy az Ybl Miklós építette kastélyukat ugyancsak leromlott, állapotban találta, de Ingrid reméli, hogy a ’90-es évek elején eladott épületet az állam rövidesen visszaveszi és restaurálja. A Hevesy család ma ismét szeretne szorosabban kötődni Magyarországhoz. Marx György és más neves személyiségek kezdeményezésére a Nobel-díjas Hevesy György és a diplomata Hevesy Pál hamvait hazahozzák Magyarországra, és áprilisban a Kerepesi úti temetőben újratemetik. A tudós Hevesy György ... FOTÓ: MARX GYÖRGY MARSLAKÓK ÉRKEZÉSE CÍMŰ KÖNYVÉBŐL ... és lánya, Ingrid fotó: isza ferenc A BSE-rémálom: a Phillips-jelentés Potom négyezer oldalas jelentést hozott nyilvánosságra tizenhat kötetben a Lord Phillips által vezetett BSE-bizottság, amely a szivacsos agyvelőgyulladás halálos következményeit taglalta múlt hét közepén. Állatorvosok, járványügyi szakemberek vettek részt az előkészítésben. Anglia most a halálos kórtól retteg és szenvedélyesen vádol. N. Sándor László A világ valamennyi megbízhatónak tekinthető lapja múlt csütörtök óta folyamatosan tár fel részleteket a szarvasmarhákban előforduló szivacsos agyvelőgyulladás és a Creutzfeld-Jakob-kór, azaz a remegéssel kezdődő, majd teljes idegi leépüléssel járó halálos kimenetelű rejtélyes emberi betegség között. A Creutzfeld-Jakob-kórban elhunytak agyában a boncolóorvosok hasonló elváltozásokat találtak az elmúlt évek során, mint a kergemarhakórban (BSE) elhunytak agyában. A korábbi vizsgálatok során azt is megállapították, hogy surlókórban elpusztult birkák agyvelejében is a fehérjemolekulák hasonló elváltozásai jöttek létre, mint a BSE-ben elpusztult tehenek agyában. Az elmúlt két évtizedben azonban a brit konzervatív politikusok folyamatosan elbagatellizálták a különböző diszciplínákat művelő tudósok arra utaló figyelmeztetéseit, hogy a különböző állatfajokban előforduló azonos betegségtünetek ugyanarra a fertőzésre vezethetők vissza. A nyolcvanas évek végén ugyan, amikor a BSE járványos méreteket öltött, S. Prusiner - 1997-ben Nobel-díjjal jutalmazott - tudós orvosnak hála, magyarázatot kapott a kerge birkák surlókórja és a „bolond” marhák agysorvadásának hasonlósága. Kiderült, ugyanolyan prionok okozzák mindkettőt. Ezeket a prionokat korábban úgynevezett lassú vírusként diagnosztizálták. Ekkor már tudni lehetett, hogy fertőzött birkaagyvelővel etettek a táplálék dúsítása végett angliai tenyésztésű szarvasmarhákat, s a fertőző anyag bekerült a táplálékláncba; a baromfi- és a sertésállomány is részben fertőződött. Az exportált marhahús és vágóállatok révén a kontinensen sem zárható ki az állatbetegség terjedése. A nyolcvanas években gyanítani kezdték, hogy a halálos végű ritka Creutzfeld- Jakob humán kór és BSE között oksági összefüggés van, de a tudósok képtelenek voltak ezt bizonyítani. Megelégedtek azzal, hogy feltételezhetően itt-ott a táplálékláncba kerültek a fertőző anyagok, a kergemarhakór és az emberi fertőződés összefüggése viszont nem valószínű. Közben mégis bebizonyosodott, hogy a Creutzfeld-Jakob-kór ’80-as években feltűnt változataiban (vCJD) elhaltak agyveleje azonos elváltozásokat mutat, mint az új-guineaiak kuru betegségében elhunyt kannibál őslakóké. Ezt a magyar-szlovák származású Carlton Gajdusek orvos-antropológus mutatta ki, ő a hetvenes évek közepén kapott új-guineai kutatásaiért orvosi Nobel-díjat. Legfrissebb előadásaiban Gajdusek azonban arra is rámutat, hogy a prionok, amelyek mind az európai, mind a guineai fertőzésekben jelen vannak, nem baktériumok, nem is vírusok, hanem nukleinsavmentes fertőző ágensek, rendkívül ellenállók, és nem hatnak rájuk a hagyományos fertőtlenítőszerek. Nem pusztítja el őket a vízforralás, sőt a prionokat különböző izotópos sugárzásokkal is hiába próbálták elpusztítani. A lappangási idejük pedig 5-40 év! Ezeket a megállapításokat most a Phillips-jelentés igazolni látszik, mert az immár három éve folyó feltáró vizsgálatok, amelyeket a munkáspárti brit kormány rendelt el, mutatják, hogy a harminc évvel ezelőtt szerzett vCJD fertőzésnek az áldozatai most halnak meg. A Phillips-jelentés tudományos és politikai megállapításokat egyaránt magában foglaló okmány. Először is kimutatja, (1.) hogy a tory kormány a nyolcvanas évek végén állította le a nagyszabású és intenzív kutatásokat, amikor pedig már erősen gyanítható volt, hogy az emberi és az állati fertőződések összefüggenek. 2. A jelentés összesen 80 halálos végű vCJD megbetegedést regisztrál, az elhunytak életkora különböző, a reprezentáltak idős és 10-25 éves betegek. Nem áll helyt az a korábbi vélemény, hogy csak friss, azaz maximum tízesztendős lappangási idejű megbetegedésekről van szó. 3. Bizonyítottnak látszik - amit eddig kizártak -, hogy nyolcvan elhunyt és öt (ma még!) élő beteg Creutzfeld-Jakob-kórral fertőződött. 4. Valószínű hogy a hatvanas-hetvenes évek szérumaiba is bekerült valamilyen prion származéka, s ez a fertőzések valószínűségét mérhetetlenül növeli. 5. Számolni kell azzal, hogy a pesszimista prognózisok is „bejöhetnek”, miszerint az elkövetkező néhány évben százezerre szaporodik a prionbetegek száma, mégis remélhető, hogy az optimista jóslatoknak lesz igazuk, miszerint csak száz halottja lesz a kórnak, és a terjedés - további eredményes kutatások és intézkedések után - megáll. Az egykori miniszterek, állat- és humánorvosok, vezető tisztviselők egymás után kényszerülnek arra, hogy bocsánatot kérjenek a betegek és az elhunytak hozzátartozóitól, mert eltitkolták a fenyegető prognózisokat a fertőzött állatállomány meghagyása érdekében. A Phillipsjelentés azonban nem beszél bűnösökről, ellenben következetesen kimutatja az egykori vezetők politikai és hivatali felelősségét. Magyar Hírlap 11 RÖVIDEN Mélyhűtve tartósabb (Der Spiegel) Új mélyhűtési eljárás segítségével jelentősen növelhető az erősen terhelt fém munkadaraboknak, például a lökhajtásos óriás repülőgépek turbinalapátjainak és féktuskóinak az élettartama. A Robert Brunson amerikai nukleáris szakember váltófürdőjében (amelynek hőmérséklete szélsőséges értékek között változik) az alkatrészeket először - anyaguknak megfelelően - mínusz 110-200 Celsius fok közötti hidegsokknak teszik ki, azután pedig hirtelen plusz 80-600 Celsius fokra hevítik. A folyamat után, amely az anyag molekuláris struktúráját átrendezi, a munkadarabok hosszabb élettartamúak, s repedésre kevésbé hajlamosak lesznek. A sugárhajtású járművek féktuskóinak élettartama például közel 200 százalékkal nőtt meg. Szuper hővezető nanocsövecskék (Financial Times) A pennsylvaniai egyetem tudósai nemrég a karbon nanocsövecskék, a mindössze egyetlen atom falvastagságú karbon hengerek újabb, meglepő tulajdonságát fedezték fel. A nanocsövecskék lehetnek a legjobb hővezetők az összes ismert anyag között. Korábban is tudott volt, hogy képesek felvenni a félvezetők és a fémek elektromos tulajdonságait is. A nanocsövecskék újonnan felfedezett kiváló hővezető tulajdonsága felhasználható lesz mikrochipekben, ahol elvezethetik a fejlődő hőt az érzékeny áramkörökről. A Mars és a Jupiter ajándéka (International Herald Tribune/ Science) Kilónyi meteorithulladékot gyűjtött össze az észak-kanadai Tagish tó jegén egy nomád természetbúvár. Hallott a mintegy 4 és fél milliárd éves meteoritról, amely ez év januárjában zuhant planétánkra. A jégpáncélról összeszedte és nejlonzacskóba gyűjtötte a kozmikus eredetű csillogó szemcséket és apró göröngyöket. A leletet eljuttatta hivatásos csillagászoknak. Az értékes por egy időre a houstoni űrközpontban kötött ki, majd továbbadták a londoni székhelyű Nyugat-Ontario Egyetem geokémikusainak. A tűzgolyó becsapódását 70 hivatásos és amatőr csillagász észlelte, közöttük katonai megfigyelők. A meteorit az atmoszférába érkezésekor körülbelül kétszáz tonnát nyomott, és hat méter hosszú lehetett. Jeffrey Grossman geokémikus szerint a szemcsék nitrogént és - részben gyémánt állapotú szenet tartalmaznak. Peter Brown londoni teamje megállapította: a kondritikus, azaz szén állapotú meteoritszemcsék a Mars és Jupiter övezetében keringő aszteroidák egyikéről származnak. A kozmikus eredetű anyag egyidős lehet naprendszerünkkel, s adatokkal szolgálhat keletkezéséről. Az Ulysses újabb kalandja A Napot a földről is nagyon jól meg lehet figyelni, de csak bizonyos naprajzi szélességekig. Az űrkutatók régi vágya volt, hogy a bolygónkról soha nem látható pólusok felől is megvizsgálják csillagunkat: ennek érdekében kidolgozták egy kettős űrszonda tervét. Trupka Zoltán Az egyik „felülről”, vagyis az északi pólus irányából, a másik pedig „alulról”, tehát a déli pólus felől figyelné a Napot. „Gazdaságtechnikai” okok miatt azonban csak egy űrszonda valósult meg. Ez lett az Ulysses (Odüsszeusz latin neve), s most újabb kaland előtt áll. Az Európai Űrügynökség (ESA) és a NASA közös szondája 1990 októberében indult a Discovery űrrepülőgép fedélzetéről, de nem a Nap felé, hanem éppen ellenkező irányba, a Jupiterhez. Az óriásbolygó gravitációs ereje aztán kilendítette az ekliptika síkjából az Ulyssest, amire azért volt szükség, mert ha abban a síkban indítunk egy eszközt, melyben a Föld is kering, akkor viszonylag olcsón meg lehet úszni, mivel a berendezés viszi magával bolygónk keringési sebességét. Ha azonban a Nap pólusait szeretnénk megfigyelni, akkor erre majdnem merőleges irányba kell küldeni, amihez óriási mennyiségű üzemanyagra lenne szükség, tehát rengeteg pénzbe kerül. A régi és jól bevált hintamanőverhez folyamodtak, s a Jupiter jó partnernek bizonyul. Az Ulysses először a déli pólus fölött repült el 1994-ben, majd elnyúlt poláris pályán megkerülve a Napot 1996-ban megvizsgálta az északi pólust is. Most - 2001 januárjáig - ismét a déli pólust tanulmányozhatja. Az újabb látogatásnak égi mechanikai okai vannak, s ha már úgyis arra jár és berendezései is működnek, miért ne használják ki a lehetőséget? Az Ulysses már a ’94-es látogatásnál is érdekes eredményeket ért el. Kiderítette, hogy a töltött részecskékből álló napszélnek két fajtája létezik. Egy lassabb, alig 300 km/s amely a Nap egyenlítője közeléből áramult ki, és egy nagyon gyors, 750 km/s sebességű, ami a pólusok környékéről „fúj”. Azt is megállapították, hogy a Napnak nincsenek jól behatárolható mágneses pólusai. Felszínét ugyanis ionizált gáz veszi körül, s gyakoriak benne a különböző áramlatok, melyek visszahatnak a csillagunk mágneses terére is, így az erővonalak nem képesek olyan pontossággal találkozni egymással, mint teszik azt itt a földön. Ugyanakkor a napszél mágneses tere hasonló erősségű az egyenlítő és a pólusok környékén. A különböző jelenségek és egymásra hatásuk megfigyelése e különleges nézőpontból már a minimum idején is lázba hozta a kutatókat. Most, a maximum környékén még izgalmasabbak lehetnek, mint azok, amiket hat évvel ezelőtt megfigyeltek. Valójában nem fényképezi a Napot az Ulysses, sőt látható fényben működő eszköz nincs is a fedélzetén. Sok értelme azért sem lenne, mert napközeli pontja kétszer olyan messze van, mint amilyen távol van a Naptól a Föld. Különböző speciális eszközök mérik a sugárzást, elemzik a mágneses teret, határozzák meg részecskék tulajdonságait. Az így nyert adatok révén már eddig is sok új ismeretre sikerült szert tenni. Az Ulysses program vezetői abban reménykednek, hogy nemcsak a Napról tudhatunk meg egyet s mást, hanem a csillagközi térből érkező nagy energiájú részecskék és a napszél kölcsönhatásának is tanúi lehetnek. A kutatásokban, illetve az eredmények feldolgozásában a KFKI Részecske és Magfizikai Kutatóintézetének munkatársai is részt vesznek. Érettségi filiuTMBkH ' gST B MM BTBl B BBb BBb BE BLm BCr BBFB Korai feudalizmus (érettségi segédlet) Összeállította: Batka Zoltán Fontosabb személyek, évszámok, fogalmak SZEMÉLYEK Bizánc Justinianus, császár (527-565), nevéhez fűződik a Római Birodalom felújításának első kísérlete és a római jog kodifikációja (Corpus Iuris Civilis) Theodora: Justinianus felesége Palaiologosz Mihály: császár (1259-1282), vezetésével foglalták vissza a latinoktól Bizáncot Nyugat-Európa Róma bukása után, Frank Birodalom Kis Pipin: az első Karoling-király a Frank Birodalomban (751-768), az egyházi állam létrehozója (754) Klodvig: a Meroving-dinasztia alapítója, a frank állam egyesítője (481-511) Kopasz Károly: Nagy Károly unokája, testvéreivel a 843-as verduni szerződésben felosztották a Frank Birodalmat, a nyugati rész ura (843-877) Leif Erikson: viking hajós, 1000 körül Grönlandról hajózva elérte Amerikát Lothar: Nagy Károly unokája, testvéreivel a 843-as verduni szerződésben felosztották a Frank Birodalmat, ezután Lotharingia, Itália és Burgundia ura, a császári cím örököse (843-855) Martell Károly: frank majordomus (714-741), visszaverte a frank állam területére betörő arabokat (Poitiers 732) Nagy Károly: (768-814), kiterjeszti a Frank Birodalom határait, felújítja a római császárságot (800) Német Lajos: Nagy Károly unokája, testvéreivel a 843-as verduni szerződésben felosztották a Frank Birodalmat, a keleti rész ura (843-876) Nursiai Szent Benedek: (480-543) szerzetes, a bencés rend alapítója I. Ottó (Nagy): keleti frank király (936-962), németrómai császár (962-973), meghódította Itáliát, majd megalapította a Németrómai Császárságot (962) Patrick (Szent): (385-461) keresztény hitre térítette a keltákat Vilmos (Hódító): normadiai herceg, meghódította Angliát, angol király (1066-1087) A korai szláv államok (IX—XI. sz.) Mieszko: a római kereszténységet felvevő lengyel király (969-992) Mojmir: 830 körül megszervezte a Nagymorva Birodalmat Oleg: (879-912) a kijevi rusz állam megalapítója, Rurik utóda Simeon: bolgár cár (893-927) Vlagyimir (Nagy): a rusz fejedelem (980-1015), népét a keleti kereszténységhez csatlakoztatta Iszlám területek Ali: kalifa (656-661), (a síiták csak őt és leszármazottad fogadják el Mohamed utódaként) Hárún al-Rasid: művészeteket pártoló kalifa (768—809), (Ezeregyéjszaka meséi) Mohamed: Allah utolsó prófétája, az iszlám vallás megteremtője Tarik: arab vezér, ő kezdte el Hispánia meghódítását SZELLEMI ÉLET AZ V-X. SZÁZADBAN Cirill és Metód: görög papok, akik megalkották a szláv egyházi nyelvet és a cirill ábécét I. Gergely (Nagy Szent): pápa (590-604), megreformálta az egyházi zenét (gregorián) Prokópiosz: bizánci történetíró (a gót háború) Szent Ágoston: V. sz.-i keresztény filozófus, tanár, hippói püspök, fő műve: De civitatte Dei Évszámok 481-511 Klodvig megteremti az egységes frank államot 527-565 Justinianus uralkodása a Keletrómai Birodalomban 529 A bencés rend megalapítása VII. század Merovingok meggyengülése 622 Mohamed elmenekül Mekkából (hidzsra) 711 A Pireneusi-félsziget arab uralom alá került 726-842 Népháború Bizáncban 732 Martell Károly győzelme az arabok felett 751-768 Kis Pipin frank király 754 Kis Pipin megalapozza az egyházi államot 768-814 Nagy Károly uralkodása a Frank Birodalomban 800 Nagy Károly római császárrá koronáztatta magát 843 A Frank Birodalom felbomlása (verduni szerződés) IX. sz. Oleg megszervezi a rusz államot IX. sz Simeon uralkodása a bolgár állam fénykora 894 Szvatopluk halála után összeomlik a Nagymorva Birodalom. 911 A Karoling-dinasztia kihalása 933 I. Henrik győzelme a magyarok fölött Merseburgnál 955 I. Ottó győzelme a magyarok fölött Augsburgnál 962 I. Ottó megalapította a Németrómai Császárságot 966 A lengyel állam megalakítása, Mieszko felveszi a római kereszténységet 987 Capet Hugo francia király lesz 1000 körül Leif Erikson Grönland érintésével eléri Amerikát FOGALMAK Algebra: a matematika tudományának egyik ága, a betűszámtan Allódium: a földesúr saját kezelésű földje Bazilika: eredetileg antik törvénycsarnok, vásárcsarnok, a középkorban ebből (és nem az antik templomból) fejlődött ki a gyülekezet háza, a templom Bencés rend: Nursiai Szent Benedek Monte Cassinóban alapított szerzetesrendje (529) Benefícium: kötöttség nélkül adományozott feudális földbirtok, általában valamely teljesített katonai szolgálatért, egyéb szolgálatért adták, nem volt örökíthető Bojár: orosz nemes, nagybirtokos, a druzsina többségi tagjai Dominus: a legfőbb hűbérúr, a király, a jogok forrása (a szuverén) Druzsina: az uralkodó fegyveres kísérete a kijevi rusz államban, tagjai: bojárok, fejedelmek, vagyonos szabad harcosok, egyéb szabad katonaelemek Faluközösség: a korafeudális termelés rendjét meghatározó gazdasági egység, mely a közösen birtokolt földdel gazdálkodik, amelyből évente sorsolnak parcellákat a parasztcsaládoknak (egyéb kötelezettségek, pl. nyomáskényszer) Feudalizmus: gazdasági, politikai, társadalmi alakulat, formáció meghatározó sajátos jellemzőkkel (feudális földbirtok, személyi függőségek rendszere stb.) Feudum: jövőbeni katonai szolgálatért adományozott feudális földbirtokforma, mely örökíthető (az adományozott meghatározott számú fegyveres kiállítására lett kötelezve) Grafia: a frank királyi, központi hatalom helyi képviselője (gazdasági, katonai, igazságszolgáltatási, közigazgatási feladatokat látott el) Grófság: a frank állam területi, közigazgatási egysége, élén a grafió állt Háromnyomásos gazdálkodás: korafeudális földművelési mód, melynek lényege, hogy a megművelendő földet három területre osztották (tavaszi vetés, őszi vetés és ugar) Határgrófság: (őrgrófság) határ menti, viszonylag nagy közigazgatási egység, Nagy Károly hozott létre ilyeneket, fő feladatuk az országvédelem, területvédelem személyi függőségi viszonyainak összessége (uralkodó- földesúr— jobbágy kapcsolatok) Iszlám: több jelentésű kifejezés, leginkább „világvallás” értelemben használatos. Jelentése: teljes meghódolás Istennek, a megváltozhatatlan sorsba való belenyugvás, türelem, engedelmesség Jobbágy: a középkori társadalom egyik önmagában is igen heterogén rétege; a használatába adott föld tulajdonával nem rendelkezik, vagy a földesúr magánbirtokán dolgozik, vagy a faluközösségben; a jobbágy szolgáltatásokkal tartozik urának a földhasználat fejében (termény, munka, pénz) - történelmi korszakonként különböző típusait különböztethetjük meg - korai Kalifa: a legfőbb arab méltóság címe, Mohamed (571-632) utóda(i), az arab állam(ok) ura(i), az igaz hit értelmezői, a VIII. századtól a politikai hatalom legfőbb letéteményesei. A próféta utódjának tekintett mohamedán egyházfő és világi uralkodó Karoling reneszánsz. Nagy Károly udvarában megszületett, a szűkebb környezetet jellemző művészeti irányzat Képháború: (726-842) a bizánci császár be akarta tiltani a szentképek tiszteletét, az ennek nyomán kialakult konfliktusokat nevezzük képháborúnak Kétnyomásos gazdálkodás: a kora középkori mezőgazdaságban kialakult növénytermesztési és talajpihentetési rendszer, melynek lényege, hogy a földet minden második évben vetik be, de évente felszántják. Legelőváltó gazdálkodás: az a földművelési mód, amikor a szántót kimerülésig (7-30 évig) művelték, majd új területeket vontak művelés alá, a korábbi szántókon pedig legeltettek Majordomus: a frank államban a királyi udvar főembere, eredetileg az uralkodó bizalmasa, helyettese, a fegyveres kíséret parancsnoka. A királyi hatalom hanyatlásával a tényleges hatalom átcsúszott a majordomus kezébe. Eredetileg nem öröklődő tisztség, a VIII. században válik örökletessé. Nyomáskényszer: az a kötelezettség, amelynek értelmében a kisorsolt parcellán a falu által meghatározott növényt kellett termelni Senior: hűbérúr, de nem feltétlenül dominus Ugar: a két- és háromnyomásos gazdálkodás során be nem vetett (pihentetett) földterület Vazallus: hűbéres, nem feltétlenül rendelkezik ő is vazallussal Nem lesz gond az érettségin! Reményeink szerint,te is így gondolod majd, kedves érettségiző, ha a tanév folyamán figyelemmel kíséred a Magyar Hírlap érettségi akcióját! Az immár harmadik éve megjelenő sorozat páratlan sikerét annak köszönheti, hogy általa mindent készen kapsz, amit az érettségin tudnod kell. A sorozat megújult formában lát napvilágot: 32 héten át, hétfőtől péntekig mindennap megjelenik. Az akció felöleli a három kötelező érettségi tantárgyat. Magyar nyelv és irodalomból érettségi tételanalízis (írásbeli és szóbeli), valamint kidolgozott írásbeli mintatételek jelennek meg, történelemből 32 .A" és 32 .B” tételt gyűjthetsz össze, melyeket kronológiák, névgyűjtemények és fogalommagyarázatok egészítenek ki, matematikából pedig 32 feladatsort és azok levezetését olvashatod a lap hasábjain. A megjelenések sorrendje: hétfőnként: magyar nyelv és irodalom tételanalízis, keddenként: történelem „A" tételek, szerdánként: matematika, csütörtökönként: magyar nyelv és irodalom írásbeli mintatételek, péntekenként: történelem „B" tételek és segédanyagok. A sorozat lektorai olyan szakmai kiválóságok, mint dr. Gerőcs László, az egykori Repeta matematikaszerkesztője, a nagy sikerű Repeta felvételi könyv szerzője; Száray Miklós és Salamon Konrád, az elsős, illetve a negyedikes középiskolás történelemtankönyvek szerzői; Márton János, a Trefort Ágoston Gyakorlóiskola nyugalmazott vezető-magyar-MH 6022 tanára. A sorozat gazdája az ország legnagyobb egyetemi előkészítő szervezete, a DFT-Budapest. A sorozat szerkesztői a DFT-Budapest szakmai vezetői, így: a magyar nyelv és irodalom sorozaté Kovács Andris, a történelemé Batka Zoltán, a matematikáé pedig Fülöp Judit. Az ország legnagyobb egyetemi előkészítő szervezete: Jó munkát, sikeres felkészülést! Mimusin Ilimon DFT-Budapest MAGYAR HÍRLAP es Voes út az egyetemre Ez a lap jár Önnek!