Magyar Hírlap, 2000. november (33. évfolyam, 256-280. szám)

2000-11-03 / 257. szám

2000. november 3., péntek TUDOMÁNY Újratemetik Hevesy Györgyöt Budapesten Az elmúlt napokban Budapestre látogató Ingrid Hevesy örömmel tapasz­talta, mekkora kultusza kezd kialakulni apjának, Hevesy Györgynek, aki magyar állampolgárként kapott Nobel-díjat. Marx György és más jeles tu­dósok kezdeményezésére Budapesten utcát, Túrán - ahol a Hevesy család élt - iskolát neveztek el Niels Bohr magyar munkatársáról, a kiváló izotóp- és rákkutatóról. Ingrid Hevesy a tudós legkisebbik lánya nyilatkozott lapunknak. Rockenbauer Nóra Vajon nem az előző napról megma­radt sült maradéka az étteremben felszolgált pörkölt? Bizony nem könnyű ellenőrizni. Egy Nobel-díjas izotópkutató leleményessége azon­ban megoldhatja ezt a rejtélyt is. Hevesy György, az ekkor már George de Hevesy néven Koppen­hágában élő tudós egy nap radioizo­­tóppal injekciózta be a tányérján maradt sültet. Amikor másnap meg­érkezett asztalára a gyanúsított étel, Hevesy Geiger­ számlálója heves csipogásba kezdett. E történetet Hevesy legkisebb lá­nya, Ingrid mesélte, amikor az új lágymányosi egyetemvárosba, a He­vesy Györgyről frissen elnevezett utcába látogatott. Az Eötvös Loránd Tudomány­­egyetemen újabban kultusza alakult ki a rákdiagnózisban az izotópokat alkalmazó tudósnak: szobra is ott áll már a kémia fakultás halljában. Az egykori hadiszállító Bischitz, később nemesi címet szerzett Heve­sy családban nem György az egyet­len Nobel-díjas tudós. Egy másik Hevesy lányt, Jenyt a kozmikus fizi­kával foglalkozó svéd Svante Arr­henius vette feleségül. Az ő nevét a hőmérséklet és a kémiai reakciók kapcsolatát leíró Arrhenius-egyen­­let is őrzi. Egy további Hevesy ro­kon, Gerlóczi Gedeon fedezte fel annak idején egy padláson Csontvá­­ry Kosztka Tivadar halála után ki­dobott festményeit, és mentette meg őket az utókornak. Hevesy György katolikus nevel­tetésben részesült. Egyetemi tanul­mányokat Budapesten és Manches­terben folytatott, majd a berlini akadémián könnyen talált kutató­helyet. Érthető: György tehetséges volt, fizetést pedig nem kért, hiszen a csa­ládi vagyonból élt. Hevesy György még Manchesterben megfordult Lord Rutherford laboratóriumá­ban, és tanúja volt, ahogy a tudós feltárta az atom szerkezetét. A fiatal Hevesy Niels Bohr mun­katársa lett, akit néhány év múlva klasszikussá vált atommodelljéért jutalmaztak Nobel-díjjal. Hevesy el­sőként az aktív RaD-t próbálta elvá­lasztani az ólomtól, s ennek képte­lensége ébresztette rá a radioaktivi­tás mint jelzőanyag lehetséges fel­­használására. Hevesy később a Mengyelejev­­féle periodikus táblázat 72. elemét izolálta, majd a hiányzó 61-es elem keresése közben felfedezte a szom­szédos elem, a samarium radioakti­vitását. Ezt használták fel a földké­reg korának megállapításánál. E geológiai kitérő után Hevesy figyelme a biológia felé fordult. Marx György elmondja a Marsla­kók érkezése című könyvében, ho­gyan kezdett Hevesy önmagán kí­sérletezni. Nehézvizet ivott, hogy megállapíthassa, mennyi időt tölt a szervezetben egy vízmolekula. A nehézvízben található radioak­tív izotópoknak azonban nincs fon­tos biológiai szerepük, több izotóp pedig mérgező. Hevesy ezért a pe­riodikus tábla közepén kezdett ter­mészetes radioaktív izotópok után kutatni. Erre akkor nyitt módja, mikor Bohrt ötvenedik születésnapján kollegái megajándékozták százezer koronával. A két tudós ebből a pénzből vá­sárolhatott 0,6 gramm rádiumot, majd izolált neutronokat, amelyek a ként radioaktivizálták. Tekintve, hogy a kén nagyon fontos eleme a nukleáris savaknak, lehetővé vált az élő szervezetek izotópos vizsgálata is. Hevesy ettől kezdve a rákbeteg­ségeket kutatta. Az 1931-ben Freiburgban szüle­tett Ingrid édesapjára sokat mosoly­gó, kedves, szerény és türelmes, de ideje legnagyobb részét a munkájá­nak szentelő emberként emlékszik, aki kerékpárral indult reggelenként laboratóriumába. Hogyan került oda a család, érdeklődöm. A válasz:­­ Apám először a Tanácsköztár­saság bukása után hagyta el Ma­gyarországot. A radioaktív indiká­tor felfedezőjeként számon tartott Hevesynek az első világháború ide­jén egy fegyvergyárban kellett templomi harangokból rezet előállí­tania a hadsereg használatára, me­séli Ingrid asszony.­­ Az őszirózsás forradalom után Eötvös Loránd javaslatára nevezték ki az alkalmazott fizika tanszék élé­re, de miután kinevezési okmányát végül a Tanácsköztársaság kulturá­lis minisztere, a katonai célú repü­léstechnika tudósaként később Amerikában karriert csináló Kár­mán Tódor­ írta alá, apám politikai­lag megbízhatatlan lett. A harmincas években Freiburg­ban és Koppenhágában élő tudós 1943-ban kényszerült ismét elmene­külni - immár a nácik elől - Stock­holmba. Ingrid Hevesy októberben felke­reste Túrát is, ahol valamikor a He­vesy család élt, s ahol az iskola fel­vette édesapja nevét. Elkeserítette ugyan, hogy az Ybl Miklós építette kastélyukat ugyancsak leromlott, állapotban találta, de Ingrid reméli, hogy a ’90-es évek elején eladott épületet az állam rövidesen vissza­veszi és restaurálja. A Hevesy család ma ismét szeret­ne szorosabban kötődni Magyaror­szághoz. Marx György és más neves személyiségek kezdeményezésére a Nobel-díjas Hevesy György és a diplomata Hevesy Pál hamvait ha­zahozzák Magyarországra, és ápri­lisban a Kerepesi úti temetőben újratemetik. A tudós Hevesy György ... FOTÓ: MARX GYÖRGY MARSLAKÓK ÉRKEZÉSE CÍMŰ KÖNYVÉBŐL ... és lánya, Ingrid fotó: isza ferenc A BSE-rémálom: a Phillips-jelentés Potom négyezer oldalas jelentést hozott nyilvánosságra tizen­hat kötetben a Lord Phillips által vezetett BSE-bizottság, amely a szivacsos agyvelőgyulladás halálos következményeit taglalta múlt hét közepén. Állatorvosok, járványügyi szakem­berek vettek részt az előkészítésben. Anglia most a halálos kórtól retteg­­ és szenvedélyesen vádol. N. Sándor László A világ valamennyi megbízha­tónak tekinthető lapja múlt csütörtök óta folyamatosan tár fel részleteket a szarvas­­marhákban előforduló sziva­csos agyvelőgyulladás és a Creutzfeld-Jakob-kór, azaz a remegéssel kezdődő, majd teljes idegi leépüléssel járó halálos kimenetelű rejtélyes emberi betegség között. A Creutzfeld-Jakob-kórban el­hunytak agyában a boncolóor­vosok hasonló elváltozásokat találtak az elmúlt évek során, mint a kergemarhakórban (BSE) elhunytak agyában. A korábbi vizsgálatok során azt is megállapították, hogy surlókórban elpusztult birkák agyvelejében is a fehérjemole­­kulák hasonló elváltozásai jöt­tek létre, mint a BSE-ben el­pusztult tehenek agyában. Az elmúlt két évtizedben azonban a brit konzervatív politikusok folyamatosan el­bagatellizálták a különböző diszciplínákat művelő tudó­sok arra utaló figyelmezteté­seit, hogy a különböző állat­fajokban előforduló azonos betegségtünetek ugyanarra a fertőzésre vezethetők vissza. A nyolcvanas évek végén ugyan, amikor a BSE járvá­nyos méreteket öltött, S. Pru­­siner - 1997-ben Nobel-díjjal jutalmazott - tudós orvosnak hála, magyarázatot kapott a kerge birkák surlókórja és a „bolond” marhák agysorva­dásának hasonlósága. Kide­rült, ugyanolyan prionok okozzák mindkettőt. Ezeket a prionokat korábban úgyne­vezett lassú vírusként diag­nosztizálták. Ekkor már tudni lehetett, hogy fertőzött birkaagyvelő­­vel etettek a táplálék dúsítása végett angliai tenyésztésű szarvasmarhákat, s a fertőző anyag bekerült a tápláléklánc­ba; a baromfi- és a sertésállo­mány is részben fertőződött. Az exportált marhahús és vágóállatok révén a konti­nensen sem zárható ki az ál­latbetegség terjedése. A nyolcvanas években gyanítani kezdték, hogy a ha­lálos végű ritka Creutzfeld- Jakob humán kór és BSE kö­zött oksági összefüggés van, de a tudósok képtelenek vol­tak ezt bizonyítani. Megelé­gedtek azzal, hogy feltételez­hetően itt-ott a tápláléklánc­ba kerültek a fertőző anya­gok, a kergemarhakór és az emberi fertőződés összefüg­gése viszont nem valószínű. Közben mégis bebizonyoso­dott, hogy a Creutzfeld-Ja­­kob-kór ’80-as években fel­tűnt változataiban (vCJD) el­haltak agyveleje azonos el­változásokat mutat, mint az új-guineaiak kuru betegségé­ben elhunyt kannibál őslakó­ké. Ezt a magyar-szlovák származású Carlton Gajdu­­sek orvos-antropológus mu­tatta ki, ő a hetvenes évek kö­zepén kapott új-guineai kuta­tásaiért orvosi Nobel-díjat. Legfrissebb előadásaiban Gajdusek azonban arra is rá­mutat, hogy a prionok, ame­lyek mind az európai, mind a guineai fertőzésekben jelen vannak, nem baktériumok, nem is vírusok, hanem nuk­­leinsavmentes fertőző ágen­sek, rendkívül ellenállók, és nem hatnak rájuk a hagyomá­nyos fertőtlenítőszerek. Nem pusztítja el őket a vízforralás, sőt a prionokat különböző izotópos sugárzásokkal is hiába próbálták elpusztítani. A lappangási idejük pedig 5-40 év! Ezeket a megállapításokat most a Phillips-jelentés iga­zolni látszik, mert az immár három éve folyó feltáró vizs­gálatok, amelyeket a mun­káspárti brit kormány rendelt el, mutatják, hogy a harminc évvel ezelőtt szerzett vCJD fertőzésnek az áldozatai most halnak meg. A Phillips-jelentés tudo­mányos és politikai megálla­pításokat egyaránt magában foglaló okmány. Először is kimutatja, (1.) hogy a tory kormány a nyolcvanas évek végén állította le a nagysza­bású és intenzív kutatásokat, amikor pedig már erősen gya­nítható volt, hogy az emberi és az állati fertőződések összefüggenek. 2. A jelentés összesen 80 halálos végű vCJD megbetegedést regiszt­rál, az elhunytak életkora kü­lönböző, a reprezentáltak idős és 10-25 éves betegek. Nem áll helyt az a korábbi vé­lemény, hogy csak friss, azaz maximum tízesztendős lap­pangási idejű megbetegedé­sekről van szó. 3. Bizonyított­nak látszik - amit eddig kizár­tak -, hogy nyolcvan elhunyt és öt (ma még!) élő beteg Creutzfeld-Jakob-kórral fer­tőződött. 4. Valószínű hogy a hatvanas-hetvenes évek szé­rumaiba is bekerült valami­lyen prion származéka, s ez a fertőzések valószínűségét mérhetetlenül növeli. 5. Szá­molni kell azzal, hogy a pesszimista prognózisok is „bejöhetnek”, miszerint az elkövetkező néhány évben százezerre szaporodik a prionbetegek száma, mégis remélhető, hogy az optimista jóslatoknak lesz igazuk, mi­szerint csak száz halottja lesz a kórnak, és a terjedés - to­vábbi eredményes kutatások és intézkedések után - megáll. Az egykori miniszterek, ál­lat- és humánorvosok, veze­tő tisztviselők egymás után kényszerülnek arra, hogy bo­csánatot kérjenek a betegek és az elhunytak hozzátarto­zóitól, mert eltitkolták a fe­nyegető prognózisokat a fer­tőzött állatállomány megha­gyása érdekében. A Phillips­­jelentés azonban nem beszél bűnösökről, ellenben követ­kezetesen kimutatja az egy­kori vezetők politikai és hiva­tali felelősségét. Magyar Hírlap 11 RÖVIDEN Mélyhűtve tartósabb (Der Spiegel) Új mélyhűtési eljárás segítségével jelentősen nö­velhető az erősen terhelt fém munkadaraboknak, például a lök­­hajtásos óriás repülőgépek turbinalapátjainak és féktuskóinak az élettartama. A Robert Brunson amerikai nukleáris szakem­ber váltófürdőjében (amelynek hőmérséklete szélsőséges érté­kek között változik) az alkatrészeket először - anyaguknak megfelelően - mínusz 110-200 Celsius fok közötti hidegsokknak teszik ki, azután pedig hirtelen plusz 80-600 Celsius fokra heví­tik. A folyamat után, amely az anyag molekuláris struktúráját átrendezi, a munkadarabok hosszabb élettartamúak, s repedés­re kevésbé hajlamosak lesznek. A sugárhajtású járművek fék­tuskóinak élettartama például közel 200 százalékkal nőtt meg. Szuper hővezető nanocsövecskék (Financial Times) A pennsylvaniai egyetem tudósai nemrég a karbon nanocsövecskék, a mindössze egyetlen atom falvastag­ságú karbon hengerek újabb, meglepő tulajdonságát fedezték fel. A nanocsövecskék lehetnek a legjobb hővezetők az összes ismert anyag között. Korábban is tudott volt, hogy képesek fel­venni a félvezetők és a fémek elektromos tulajdonságait is. A nanocsövecskék újonnan felfedezett kiváló hővezető tulaj­donsága felhasználható lesz mikrochipekben, ahol elvezethetik a fejlődő hőt az érzékeny áramkörökről. A Mars és a Jupiter ajándéka (International Herald Tribune/ Science) Kilónyi meteorithulladé­kot gyűjtött össze az észak-kanadai Tagish tó jegén egy nomád természetbúvár. Hallott a mintegy 4 és fél milliárd éves meteorit­ról, amely ez év januárjában zuhant planétánkra. A jégpáncélról összeszedte és nejlonzacskóba gyűjtötte a kozmikus eredetű csil­logó szemcséket és apró göröngyöket. A leletet eljuttatta hivatá­sos csillagászoknak. Az értékes por egy időre a houstoni űrköz­pontban kötött ki, majd továbbadták a londoni székhelyű Nyu­­gat-Ontario Egyetem geokémikusainak. A tűzgolyó becsapódá­sát 70 hivatásos és amatőr csillagász észlelte, közöttük katonai megfigyelők. A meteorit az atmoszférába érkezésekor körülbelül kétszáz tonnát nyomott, és hat méter hosszú lehetett. Jeffrey Grossman geokémikus szerint a szemcsék nitrogént és - részben gyémánt állapotú­­ szenet tartalmaznak. Peter Brown londoni teamje megállapította: a kondritikus, azaz szén állapotú meteorit­szemcsék a Mars és Jupiter övezetében keringő aszteroidák egyi­kéről származnak. A kozmikus eredetű anyag egyidős lehet nap­rendszerünkkel, s adatokkal szolgálhat keletkezéséről. Az Ulysses újabb kalandja A Napot a földről is nagyon jól meg lehet figyelni, de csak bizo­nyos naprajzi szélességekig. Az űrkutatók régi vágya volt, hogy a bolygónkról soha nem látható pólusok felől is megvizsgálják csillagunkat: ennek érdekében kidolgozták egy kettős űrszon­da tervét. Trupka Zoltán Az egyik „felülről”, vagyis az északi pólus irányából, a másik pedig „alulról”, tehát a déli pó­lus felől figyelné a Napot. „Gazdaságtechnikai” okok miatt azonban csak egy űrszon­da valósult meg. Ez lett az Ulysses (Odüsszeusz latin ne­ve), s most újabb kaland előtt áll. Az Európai Űrügynökség (ESA) és a NASA közös szon­dája 1990 októberében indult a Discovery űrrepülőgép fedél­zetéről, de nem a Nap felé, ha­nem éppen ellenkező irányba, a Jupiterhez. Az óriásbolygó gravitációs ereje aztán kilendí­tette az ekliptika síkjából az Ulyssest, amire azért volt szük­ség, mert ha abban a síkban in­dítunk egy eszközt, melyben a Föld is kering, akkor viszony­lag olcsón meg lehet úszni, mi­vel a berendezés viszi magával bolygónk keringési sebességét. Ha azonban a Nap pólusait szeretnénk megfigyelni, akkor erre majdnem merőleges irányba kell küldeni, amihez óriási mennyiségű üzemanyag­ra lenne szükség, tehát renge­teg pénzbe kerül. A régi és jól bevált hintamanőverhez folya­modtak, s a Jupiter jó partner­nek bizonyul. Az Ulysses először a déli pólus fölött repült el 1994-ben, majd elnyúlt poláris pályán megkerülve a Napot 1996-ban megvizsgálta az északi pólust is. Most - 2001 januárjáig - is­mét a déli pólust tanulmányoz­hatja. Az újabb látogatásnak égi mechanikai okai vannak, s ha már úgyis arra jár és beren­dezései is működnek, miért ne használják ki a lehetőséget? Az Ulysses már a ’94-es láto­gatásnál is érdekes eredménye­ket ért el. Kiderítette, hogy a töltött részecskékből álló nap­szélnek két fajtája létezik. Egy lassabb, alig 300 km/s amely a Nap egyenlítője közeléből áramult ki, és egy nagyon gyors, 750 km/s sebességű, ami a pólu­sok környékéről „fúj”. Azt is megállapították, hogy a Nap­nak nincsenek jól behatárolha­tó mágneses pólusai. Felszínét ugyanis ionizált gáz veszi körül, s gyakoriak benne a különböző áramlatok, melyek visszahat­nak a csillagunk mágneses teré­re is, így az erővonalak nem ké­pesek olyan pontossággal talál­kozni egymással, mint teszik azt itt a földön. Ugyanakkor a nap­szél mágneses tere hasonló erősségű az egyenlítő és a pólu­sok környékén. A különböző jelenségek és egymásra hatásuk megfigyelése e különleges né­zőpontból már a minimum ide­jén is lázba hozta a kutatókat. Most, a maximum környékén még izgalmasabbak lehetnek, mint azok, amiket hat évvel ezelőtt megfigyeltek. Valójában nem fényképezi a Napot az Ulysses, sőt látható fényben működő eszköz nincs is a fedélzetén. Sok értelme azért sem lenne, mert napköze­li pontja kétszer olyan messze van, mint amilyen távol van a Naptól a Föld. Különböző spe­ciális eszközök mérik a sugár­zást, elemzik a mágneses teret, határozzák meg részecskék tu­lajdonságait. Az így nyert ada­tok révén már eddig is sok új is­meretre sikerült szert tenni. Az Ulysses program vezetői abban reménykednek, hogy nemcsak a Napról tudhatunk meg egyet s mást, hanem a csillagközi tér­ből érkező nagy energiájú ré­szecskék és a napszél kölcsön­hatásának is tanúi lehetnek. A kutatásokban, illetve az eredmények feldolgozásában a KFKI Részecske és Magfizi­kai Kutatóintézetének munka­társai is részt vesznek. Érettségi filiuTM­­BkH ' gST B MM BTBl B BBb BBb BE BLm BCr BBFB Korai feudalizmus (érettségi segédlet) Összeállította: Batka Zoltán Fontosabb személyek, évszámok, fogalmak SZEMÉLYEK Bizánc Justinianus, császár (527-565), nevéhez fűződik a Római Birodalom felújításának első kísérlete és a római jog kodifikációja (Corpus Iuris Civilis) Theodora: Justinianus felesége Palaiologosz Mihály: császár (1259-1282), vezetésével foglalták vissza a latinoktól Bizáncot N­yugat-Európa Róma bukása után, Frank Birodalom Kis Pipin: az első Karoling-király a Frank Birodalomban (751-768), az egyházi állam létrehozója (754) Klodvig: a Meroving-dinasztia alapítója, a frank állam egyesítője (481-511) Kopasz Károly: Nagy Károly unokája, testvéreivel a 843-as verduni szerződésben felosztották a Frank Birodalmat, a nyugati rész ura (843-877) Leif Erikson: viking hajós, 1000 körül Grönlandról hajózva elérte Amerikát Lothar: Nagy Károly unokája, testvéreivel a 843-as verduni szerződésben felosztották a Frank Birodalmat, ezután Lotharingia, Itália és Burgundia ura, a császári cím örököse (843-855) Martell Károly: frank majordomus (714-741), visszaverte a frank állam területére betörő arabokat (Poitiers 732) Nagy Károly: (768-814), kiterjeszti a Frank Birodalom határait, felújítja a római császárságot (800) Német Lajos: Nagy Károly unokája, testvéreivel a 843-as verduni szerződésben felosztották a Frank Birodalmat, a keleti rész ura (843-876) Nursiai Szent Benedek: (480-543) szerzetes, a bencés rend alapítója I. Ottó (Nagy): keleti frank király (936-962), németrómai császár (962-973), meghódította Itáliát, majd megalapította a Németrómai Császárságot (962) Patrick (Szent): (385-461) keresztény hitre térítette a keltákat Vilmos (Hódító): normadiai herceg, meghódította Angliát, angol király (1066-1087) A korai szláv államok (IX—XI. sz.) Mieszko: a római kereszténységet felvevő lengyel király (969-992) Mojmir: 830 körül megszervezte a Nagymorva Birodalmat Oleg: (879-912) a kijevi rusz állam megalapítója, Rurik utóda Simeon: bolgár cár (893-927) Vlagyimir (Nagy): a rusz fejedelem (980-1015), népét a keleti keresztény­séghez csatlakoztatta Iszlám területek Ali: kalifa (656-661), (a síiták csak őt és leszármazottad fogadják el Mohamed utódaként) Hárún al-Rasid: művészeteket pártoló kalifa (768—809), (Ezeregyéjszaka meséi) Mohamed: Allah utolsó prófétája, az iszlám vallás megteremtője Tarik: arab vezér, ő kezdte el Hispánia meghódítását SZELLEMI ÉLET AZ V-X. SZÁZADBAN Cirill és Metód: görög papok, akik megalkották a szláv egyházi nyelvet és a cirill ábécét I. Gergely (Nagy Szent): pápa (590-604), megreformálta az egyházi zenét (gregorián) Prokópiosz: bizánci történetíró (a gót háború) Szent Ágoston: V. sz.-i keresztény filozófus, tanár, hippói püspök, fő műve: De civitatte Dei Évszámok 481-511 Klodvig megteremti az egységes frank államot 527-565 Justinianus uralkodása a Keletrómai Birodalomban 529 A bencés rend megalapítása VII. század Merovingok meggyengülése 622 Mohamed elmenekül Mekkából (hidzsra) 711­­ A Pireneusi-félsziget arab uralom alá került 726-842 Népháború Bizáncban 732 Martell Károly győzelme az arabok felett 751-768 Kis Pipin frank király 754 Kis Pipin megalapozza az egyházi államot 768-814 Nagy Károly uralkodása a Frank Birodalomban 800 Nagy Károly római császárrá koronáztatta magát 843 A Frank Birodalom felbomlása (verduni szerződés) IX. sz. Oleg megszervezi a rusz államot IX. sz Simeon uralkodása a bolgár állam fénykora 894 Szvatopluk halála után összeomlik a Nagymorva Birodalom. 911 A Karoling-dinasztia kihalása 933 I. Henrik győzelme a magyarok fölött Merseburgnál 955 I. Ottó győzelme a magyarok fölött Augsburgnál 962 I. Ottó megalapította a Németrómai Császárságot 966 A lengyel állam megalakítása, Mieszko felveszi a római kereszténységet 987 Capet Hugo francia király lesz 1000 körül Leif Erikson Grönland érintésével eléri Amerikát FOGALMAK Algebra: a matematika tudományának egyik ága, a betűszámtan Allódium: a földesúr saját kezelésű földje Bazilika: eredetileg antik törvénycsarnok, vásárcsarnok, a középkorban ebből (és nem az antik templomból) fejlődött ki a gyülekezet háza, a templom Bencés rend: Nursiai Szent Benedek Monte Cassinóban alapított szerzetes­­rendje (529) Benefícium: kötöttség nélkül adományozott feudális földbirtok, általában valamely teljesített katonai szolgálatért, egyéb szolgálatért adták, nem volt örökíthető Bojár: orosz nemes, nagybirtokos, a druzsina többségi tagjai Dominus: a legfőbb hűbérúr, a király, a jogok forrása (a szuverén) Druzsina: az uralkodó fegyveres kísérete a kijevi rusz államban, tagjai: bojárok, fejedelmek, vagyonos szabad harcosok, egyéb szabad katonaelemek Faluközösség: a korafeudális termelés rendjét meghatározó gazdasági egy­ség, mely a közösen birtokolt földdel gazdálkodik, amelyből évente sorsol­nak parcellákat a parasztcsaládoknak (egyéb kötelezettségek, pl. nyomás­kényszer) Feudalizmus: gazdasági, politikai, társadalmi alakulat, formáció megha­tározó sajátos jellemzőkkel (feudális földbirtok, személyi függőségek rend­szere stb.) Feudum: jövőbeni katonai szolgálatért adományozott feudális földbirtok­forma, mely örökíthető (az adományozott meghatározott számú fegyveres kiállítására lett kötelezve) Grafia: a frank királyi, központi hatalom helyi képviselője (gazdasági, katonai, igazságszolgáltatási, közigazgatási feladatokat látott el) Grófság: a frank állam területi, közigazgatási egysége, élén a grafió állt Háromnyomásos gazdálkodás: korafeudális földművelési mód, melynek lényege, hogy a megművelendő földet három területre osztották (tavaszi vetés, őszi vetés és ugar) Határgrófság: (őrgrófság) határ menti, viszonylag nagy közigazgatási egység, Nagy Károly hozott létre ilyeneket, fő feladatuk az országvédelem, terület­védelem személyi függőségi viszonyainak összessége (uralkodó- földesúr— jobbágy kapcsolatok) Iszlám: több jelentésű kifejezés, leginkább „világvallás” értelemben haszná­latos. Jelentése: teljes meghódolás Istennek, a megváltozhatatlan sorsba való belenyugvás, türelem, engedelmesség Jobbágy: a középkori társadalom egyik önmagában is igen heterogén rétege; a használatába adott föld tulajdonával nem rendelkezik, vagy a földesúr magánbirtokán dolgozik, vagy a faluközösségben; a jobbágy szolgáltatásokkal tartozik urának a földhasználat fejében (termény, munka, pénz) - történelmi korszakonként különböző típusait különböztethetjük meg - korai Kalifa: a legfőbb arab méltóság címe, Mohamed (571-632) utóda(i), az arab állam(ok) ura(i), az igaz hit értelmezői, a VIII. századtól a politikai hatalom legfőbb letéteményesei. A próféta utódjának tekintett mohamedán egyházfő és világi uralkodó Karoling reneszánsz. Nagy Károly udvarában megszületett, a szűkebb környezetet jellemző művészeti irányzat Képháború: (726-842) a bizánci császár be akarta tiltani a szentképek tisz­teletét, az ennek nyomán kialakult konfliktusokat nevezzük képhábo­rúnak Kétnyomásos gazdálkodás: a kora középkori mezőgazdaságban kialakult növénytermesztési és talajpihentetési rendszer, melynek lényege, hogy a földet minden második évben vetik be, de évente felszántják. Legelőváltó gazdálkodás: az a földművelési mód, amikor a szántót kimerülésig (7-30 évig) művelték, majd új területeket vontak művelés alá, a korábbi szántókon pedig legeltettek Majordomus: a frank államban a királyi udvar főembere, eredetileg az uralkodó bizalmasa, helyettese, a fegyveres kíséret parancsnoka. A királyi hatalom hanyatlásával a tényleges hatalom átcsúszott a majordomus kezébe. Eredetileg nem öröklődő tisztség, a VIII. században válik örökletessé. Nyomáskényszer: az a kötelezettség, amelynek értelmében a kisorsolt parcellán a falu által meghatározott növényt kellett termelni Senior: hűbérúr, de nem feltétlenül dominus Ugar: a két- és háromnyomásos gazdálkodás során be nem vetett (pihentetett) földterület Vazallus: hűbéres, nem feltétlenül rendelkezik ő is vazallussal Nem lesz gond az érettségin! Reményeink szerint,te is így gondolod majd, kedves érettségiző, ha a tanév folyamán figyelemmel kíséred a Magyar Hírlap érettségi akcióját! Az immár harmadik éve megjelenő sorozat páratlan sikerét annak köszönheti, hogy általa mindent készen kapsz, amit az érettségin tudnod kell. A sorozat megújult formában lát napvilágot: 32 héten át, hétfőtől péntekig mindennap megjelenik. Az akció felöleli a három kötelező érettségi tantárgyat. Magyar nyelv és irodalomból érettségi tételanalí­zis (írásbeli és szóbeli), valamint kidolgozott írásbeli mintatételek jelennek meg, történelemből 32 .A" és 32 .B” tételt gyűjthetsz össze, melyeket kronológiák, névgyűjtemények és fogalommagyarázatok egészítenek ki, matematikából pedig 32 feladatsort és azok levezetését olvashatod a lap hasábjain. A megjelenések sorrendje: hétfőnként: magyar nyelv és irodalom tételanalízis, keddenként: történelem „A" tételek, szerdánként: matematika, csütörtökönként: magyar nyelv és irodalom írásbeli min­tatételek, péntekenként: történelem „B" tételek és segédanyagok. A sorozat lektorai olyan szakmai kiválóságok, mint dr. Gerőcs László, az egykori Repeta matematikaszerkesztője, a nagy sikerű Repeta felvételi könyv szerzője; Száray Miklós és Salamon Konrád, az elsős, illetve a negyedikes középiskolás történelemtankönyvek szerzői; Márton János, a Trefort Ágoston Gyakorlóiskola nyugalmazott vezető-magyar-MH 6022 tanára. A sorozat gazdája az ország legnagyobb egyetemi előkészítő szervezete, a DFT-Budapest. A sorozat szerkesztői a DFT-Budapest szakmai vezetői, így: a magyar nyelv és irodalom sorozaté Kovács Andris, a történelemé Batka Zoltán, a matematikáé pedig Fülöp Judit. Az ország legnagyobb egyetemi előkészítő szervezete: Jó munkát, sikeres felkészülést! Mimusin Ilim­on DFT-Budapest MAGYAR HÍRLAP es Vo­es út az egyetemre Ez a lap jár Önnek!

Next