Magyar Hírlap, 2000. december (33. évfolyam, 281-304. szám)

2000-12-16 / 294. szám

2 Magyar Hírlap VILÁGHÍRADÓ Putyin és Castro a lehallgatóállomáson (Reuters) Vlagyimir Putyin orosz és Fidel Castro kubai el­nök (képünkön) megállapodott abban, hogy felélesztik a régóta tetszhalott kétoldalú kapcsolatokat, de nem sikerült rendezniük a szovjet korszakban keletkezett hatalmas ku­bai adósság problémáját. Moszkvai becslések szerint Kuba legalább 20 milliárd dollárral tartozik Oroszországnak, de Havanna vitatja az összeg nagyságát. A két politikus egyéb­ként meglátogatta azt a Havanna melletti lehallgatóállo­mást is, amelynek használatáért Oroszország olajjal és más szállítmányokkal fizet a szigetországnak, s amelynek a mű­ködését az Egyesült Államok erősen kifogásolja. Valer Dorneanu a képviselő­ház elnöke (MH) Törvényesen megalakult pénteken a román törvényho­zás képviselőháza, miután a mandátumvizsgáló bizottság jó­váhagyta az új képviselők mandátumát. A 345 mandátumból azonban egyelőre mindössze 338-at erősítettek meg, hármat a nem magyar kisebbségek csoportjából óvás miatt, négyet pe­dig a vagyonnyilatkozat beadásának elmulasztásáért egyelőre nem hitelesítettek. Megválasztották a képviselőház új elnökét is a Társadalmi Demokrácia Pártjának tagja, Valer Dorneanu személyében, aki mindössze öt ellenszavazatot kapott. Változik a csecsenföldi taktika (Reuters) Az oroszokat mélységesen kifárasztotta az a macska-egér játék, amelyet a csecsenföldi rebellisek űznek velük. Anatolij Kvasnyin vezérkari főnök tegnap közölte, hogy az orosz katonák kijönnek jól védett helyi támaszpont­jaikról, és a területen kisebb csapategységekben foglalnak el harcálláspontokat, ettől remélve a hatékonyabb fellépést a lázadók ellen. Kvasnyin azt is kijelentette, hogy speciális kommandókat bíznak meg a csecsen vezérek elfogásával. A hadsereg lapjának, a Krasznaja Zvezdának adott interjúban a vezérkari főnök azt hangsúlyozta, hogy a most kezdődik az antiterrorista hadjárat legeltökéltebb szakasza. Római tömegtüntetés Haider ellen (MTI) A szervezők szerint több mint tízezer résztvevője volt annak a csütörtök esti felvonulásnak, amelyen Jörg Haider szombatra tervezett vatikáni látogatása ellen tiltakoztak. A késő éjszakába nyúló fáklyás felvonulás a Porta San Paolótól indult az egykori híres partizándal, a Bella ciao hang­jaira. A megmozdulás szervezői között ugyanis ott voltak a ná­ci megszállás ellen fegyverrel küzdő volt harcosok, akárcsak a balközép kormánykoalíció pártjainak politikusai, valamint a különféle baloldali társadalmi szervezetek, a szakszervezeti szövetségek, a zöldek, a zsidószervezetek, az olaszországi be­vándorlók és a homoszexuális­ szervezetek képviselői. Maradásra kérik Mugabét (MTI) Zimbabwe kormánypártjának vezetői arra kérték Robert Mugabe államfőt, hogy tartsa meg vezetői tisztét a Zimbabwei Afrikai Nemzeti Unió - Hazafias Front (ZANU-PF) élén. Ezt Didymus Mutasa, a párt szervezési ügyekben illetékes titkára közölte pénteken. A ZANU-PF jelenleg folyó kongresszusának küldöttei is támogatásukról biztosították a 76 éves Mugabét. Zsákutcában a Korea-közi tárgyalások (AFP) Zsákutcába jutottak pénteken Phenjanban a minisz­teri tárgyalások a két Korea között, miután Dél-Korea el­utasította Észak-Korea energiasegély-kérését. Negyedszer ültek tárgyalóasztalhoz a felek, és a mostani forduló légkö­rére már az alaposan rányomta a bélyegét, hogy Cse Szung Te dél-koreai nemzetvédelmi miniszter Észak-Koreát to­vábbra is országa „legfőbb ellenségének” nevezte, és erre Phenjan igen élesen reagált. A németek a magyarokat kedvelik a legjobban (MH) Míg a tagállamok lakosságának nagy része nem támo­gatja új országok felvételét az Európai Unióba, a németek örülnének keleti szomszédaik tagságának. Különösen a ma­gyarokénak - derült ki egy pénteken közreadott közvéle­mény-kutatásból. Az Electoral Research Group 1271, vélet­lenszerűen kiválasztott németet kérdezett meg, akiknek 74 százaléka támogatta a magyarok, 61 a csehek és 60 százalé­ka a lengyelek csatlakozási terveit. A törökök - akik közül közel kétmillióan élnek Németországban - felvétele mellett azonban alig 28 százalék voksolna. FOTÓ: REUTERS - ANDREW WINNING Lapunkat rendszeresen szemlézi Magyarország legnagyobb médiafigyelője, az ___ »OBSERVER« OBSERVER BUDAPEST MÉDIAFIGYELŐ KFT. 1084 Budapest Vill., Auróra u. 11., telefon: 303-4738, fax: 303-4744, Internet: www.observer.hu Magyar Hírlap POLITIKAI NAPILAP FŐSZERKESZTŐ: KOCSI ILONA Főszerkesztő-helyettesek: Frank Róbert, Kis Zoltán Lapszerkesztők: Fopovics Gizella, Szerdahelyi Csaba, Szluka Márton Ro­vatvezetők: Gréczy Zsolt (kultúra), Kiss László (sport), Szále László (publicisztika), Szigeti Tamás (fotó), Szombathy Pál (belpolitika), Újvári Miklós (külpolitika), Vitéz F. Ibolya (gazdaság) Kiadja a Magyar Hírlap Könyv- és Lapkiadó Rt.. • Telefon: 470-1100 VEZÉRIGAZGATÓ: L. KELEMEN GÁBOR Hirdetési igazgató: Komjáthy Katalin Terjesztési igazgató: Bobák Márta • 470-1205 PR- és reklámigazgató: Sarus Erika • Telefon: 470-1105 Grafikai Stúdió-vezető: Sándor János Számítógépes rendszergazda: Kiss Árpád Szerkesztőség: 1­145 Budapest, Szugló u. 14. • Telefon: 470-1233, fax: 470-1296 Kiadóhivatal: 1145 Budapest, Szugló u. 14. Hirdetési igazgatóság: 1145 Budapest, Szugló u. 14. Telefon: 470-1133, fax: 470-1136, mhsales@mhirlap.hu Hirdetésfelvétel, telefonfax: 470-1150-től 78-ig Ügynökségi referens telefon: 470-1138, fax: 470-1143 Magazincsoport telefon: 470-1137, fax: 470-1143 Terjeszti a HÍRKER Rt. és a Nemzeti Hírlapkereskedelmi Rt. Előfizetésben terjeszti a Magyar Posta Rt. Nyomtatás: Magyar Hírlap Rt. Nyomda Nyomdaigazgató: Bertalan László HU ISSN 0133-1906 HU ISSN 0237-3807 A hirdetések tartalmáért a lap nem vállal felelősséget! _________________ LAPUNK 2000-BEN ÉRVÉNYES ELŐFIZETÉSI DÍJAI __________________ Kiadónál történő előfizetés esetén Postai előfizetés Magánszemélyeknek közületeknek esetén 1 nőnapra - - 1500 Ft negyedévre 4000 Ft 4­500 Ft 4­500 Ft félévre 8000 Ft 9000 Ft 9000 Ft­­évre 16000 Ft 18000 Ft 18000 Ft Előfizethető a kiadónál: Magyar Hírlap terjesztési osztály, telefon: 470-1202, fax: 470-1204. E-mail: elof@mhirlap.huEzenkívül a hírlapkézbesítőknél és a Hírlap-előfizetési Irodánál (Buda­pest Vill., Orczy tér 1., levélcím: HELIR, Budapest 1900), Budapesten a Magyar Posta Rt. Hírlap-előfizetési és Elektronikus Posta Igazgatósága kerületi ügyfélszolgálati irodáin, vidéken a postahivatalokban. Előfizetés külföldre: Batthyány Kultur-Press Kft., 1014 Budapest, Szentháromság tér 6., telefon/fax: 00-36-1-201-8891, E-mail: batthyany@kultur-press.hu Dick Cheney megválasztott alelnök megkapta a kulcsot és a pénzt a kormányzat megalakításához Florida módosít választási rendszerén „Már folyamatban van az átmenet” - jelentette ki tegnap Dick Cheney megválasztott amerikai alelnök, aki egyben a Bush­­kormányzat kialakítását vezeti. Washingtonban elszaporodtak a találgatások arról, hogy a nagy megbékélés jegyében Bush végül is milyen kormányzati posztot szánt a demokratáknak. Cheney tegnap büszkén állt a kamerák elé azzal a kulccsal, amely nyitja az átmeneti kor­mányzat számára rendelke­zésre bocsátott irodák mind­egyikét. (Manapság a kulcs persze mágneskártya.) A kulcs jelképesen a pénztárat is meg­nyitja: több mint ötmillió dol­lár szövetségi pénz és másfél milliós magánadomány áll George W. Bush rendelkezé­sére ahhoz, hogy „átvészelje” a január 20-ai beiktatásig tartó átmeneti időszakot. „Olyan gyorsan dolgozunk, ahogyan csak tudunk” - mondta Cheney. Legalább 6 ezer kormányzati állást kell betölteni - ezek közül 1200 ki­nevezés szenátusi jóváhagyás­hoz kötött. Az elhúzódó választási csa­ta miatt Bush csapatának a szokásosnál jóval rövidebb ideje van. Bizonyos jelek sze­rint már ma bejelenti, kik lesznek a legfontosabb mun­katársai. Közül néhánynak a neve már ismert. Colin Powell lehet a külügyminiszter, Con­­doleezza Rice a nemzetbiz­tonsági főtanácsadó, Andrew Card volt közlekedési minisz­ter pedig a Fehér Ház kabi­netfőnöke. Számítani lehet rá, hogy Bush legalább egy demokratát is kinevez kormányába. Az esélyesek között emlegetik John Breaux-t, Louisiana sze­nátorát, ő azonban aligha hagyja el a helyét, hiszen akkor ott a republikánusok kerülné­nek többségbe - hacsak nem éppen ez Bush hátsó szándéka. Kern Hughes, Bush kom­munikációs igazgatója azt nem árulta el, hogy Breaux ka­pott-e hivatalos ajánlatot Bushtól, arra azonban célzott, hogy megtárgyalják vele a majdani demokrata kormány­zati képviselő személyét. Bush hétfőn és kedden Wa­shingtonba megy. Hétfőn az elektorok szavaznak hivatalo­san az elnökről­­ és Bush még aznap számos kormányzati je­lölttel folytat személyes megbe­szélést; kedden Bill Clintonnal, Al Gore-ral, valamint a tör­vényhozás vezetőivel tárgyal. Az előjelek jók, hiszen a de­mokraták két legnevesebb ve­zetője - Tom Daschle szenátor és Richard Gephardt képvise­lő - egyaránt jelezte: a kam­pánynak vége, ideje munká­hoz látni, s a demokraták, re­publikánusok együtt nagy dol­gokat vihetnek végbe. A 36 napig tartó elnökvá­lasztási huzavona egyik utóha­tásaként Jeb Bush - a megvá­lasztott elnök öccse - floridai kormányzó máris bejelentette: átalakítják és modernizálják az állam szavazási és szavazat­­számláló rendszerét. Feltűnést keltett Joe Lie­­berman - Gore alelnökjelöltje - és Ralph Nader, a zöldek ve­zetőjének nyilatkozata. Lie­­berman - az első zsidó, aki al­elnöki helyre pályázott - elége­detten állapította meg, hogy a vallásnak szinte semmi szerepe nem volt a kampányban. Na­der pedig azt közölte, hogy semmit sem sajnál, és eltökélt szándéka új párt alapítása. Na­der 97 ezer szavazatot kapott Floridában - ennek a töredéke is elég lett volna Al Gore győ­zelméhez. CNN/Reuters/BBC Újabb palesztin halottak Izraelben Baraknak nincs esélye Hat palesztin halt meg tegnap Ciszjordániában és Gázában. A legújabb közvélemény-ku­tatások ismét megerősítették, hogy Ehud Barak kormányfő el fogja veszíteni az előreho­zott választást. MH-összefoglaló Az izraeli katonák hat palesz­tint lőttek agyon tegnap Cisz­jordániában és Gázában, je­lentette a Reuters palesztin biztonsági, illetve kórházi forrásokra hivatkozva. Esze­rint három áldozat a Jasszer Arafat vezette Fatah tagja volt, ők a ciszjordániai Burin falu közelében haltak meg. Az izraeli hadsereg azt állítja, hogy semmi köze az incidens­hez, a palesztinok viszont azt, hogy az izraeli katonák adták át nekik a holttesteket. A negyedik áldozat egy 17 éves fiatalember, akit Nab­­lusz közelében, kődobálás közben lőttek mellbe, az ötö­dik egy palesztin rendőr, aki Ramallah közelében esett el, a hatodikat pedig az erezi át­kelőnél lőtték le. A Reuters szerint velük 325-re nőtt a 11 hete tartó erőszak áldozatai­nak a száma. Jasszer Abed Rabbo pa­lesztin tájékoztatási miniszter pénteken kijelentette, hogy korai még az izraeli-palesztin tárgyalások felújításáról be­szélni. A palesztin politikus ki­jelentette, hogy Arafat palesz­tin elnök és Slomo Ben Ami iz­raeli külügyminiszter péntek­re virradóra lezajlott megbe­széléseit csak előzetes kapcso­latfelvételnek lehet tekinteni. Az éjszakai párbeszéddel kap­csolatos izraeli beállítás, amely szerint a tárgyalások felújítá­sáról lenne szó, nem felel meg a valóságnak - mondta. Az iz­raeli sajtóban olyan hírek lát­tak napvilágot, amelyek sze­rint az újabb kapcsolatfelvétel nyomán elképzelhető Jasszer Arafat és Ehud Barak találko­zója. Barak egyébként tegnap rossz híreket kapott a közvé­lemény-kutatóktól is. A leg­újabb felmérések megerősí­tették, hogy a baloldali politi­kus el fogja veszíteni a válasz­tást, sőt, azt is, hogy az izrae­liek szerint nincs felhatalma­zása a béketárgyalásokra a palesztinokkal. A Maarivban közölt közvélemény-kutatás szerint Barak 29, Benjamin Netanjahu 48 százalékot kap­na, a Jedioth Ahronoth sze­rint viszont 31-50 az arány. Mindkét felmérésből kiderült az is, hogy a Likud jelenlegi vezetője, Ariel Sáron is simán veri majd Barakot. Állatáldozattal emlékezett meg a Hamasz alapításának 13. évfordulójáról: a szerencsétlen bir­kát előbb körbehordozták Barak képével, majd elvágták a nyakát fotó: reuters - ahmed Jadallah Február 2-án a Nagybányá­ról elinduló ciánszennyező­dés a Szamoson elérte Ma­gyarországot, és mérhetetlen pusztítást végzett a Tiszán. Ez volt talán Európa leglát­ványosabb idei környezetvé­delmi katasztrófája, de a 2000-es év nem hozott drá­mai változásokat a környe­zetvédelem területén. Az esztendő talán legsú­lyosabb maradandó hatású szerencsétlenségének sajnos éppen Magyarország volt a szenvedő alanya. Máig nem lehet pontosan tudni, hogy mennyi időre van szükség, míg a Tisza-völgy kiheveri a január végi nagybányai cián­katasztrófa, majd az ezt kö­vető nehézfémszennyezés következményeit. A nagy nemzetközi figyelmet kivál­tó tragédiáról pénteken hoz­ta nyilvánosságra jelentését az Európai Unió. A szörnyű pusztítással járó folyószennyezésnek hosszú távon annyi előnye lehet, hogy éppen a nagy nemzetközi érdeklődés, az EU-bizottságok hatására a térség környezetvédelem­mel eddig nem sokat törődő államai is különféle beavat­kozásokra kényszerülnek. A veszélyforrá­sok összeírása már megtör­tént, a jövő fontos felada­ta, hogy uniós keretek fel­­használásával is megkezdőd­jön a térség környezetbiztonságának ja­vítása. Ennek garanciája lehet a napokban befejeződött niz­zai csúcs, amely a közép-ke­­let-európai országok szá­mára azt bizonyította: azok az államok pályáznak eséllyel az uniós tagságra, amelyek hajlandóak is tenni ennek érdekében. Az pedig idén is számos fórumon nyilvánvalóvá vált, az egyik kulcskérdés éppen a kör­nyezetvédelem. Szintén ezekben a hetek­ben, a közelmúltban megtar­tott hágai klímakonferencián derült ki, hogy továbbra is ne­hezen feloldható ellentétek feszülnek a világ gazdagabb és szegényebb államai - és részben az Egyesült Államok és az EU - között. Alap­vetően emiatt nem sikerült megegyezni bolygónk egyik legégetőbb, közös sorsun­kat alapvetően meghatározó kérdéséről, az üvegházhatású gázok kibocsátásának ará­nyáról. Hága kudarca azt iga­zolja: a természeti erőforrá­sok ésszerűbb, takarékosabb felhasználása mellett érvelők­nél egyelőre erősebb a jelen­legi fogyasztói szokások meg­maradásában érdekelt ipari­gazdasági lobbik befolyása. Hágánál eredményeseb­ben zárult az idén egy másik, a biológiai biztonságról ren­dezett világkonferencia. Ka­nadában a résztvevők több­sége egyetértett abban, hogy beláthatatlan következmé­nyei miatt korlátok között kell tartani a viharos gyorsa­sággal fejlődő géntechnoló­giát. Ezekben a napokban is tart egy másik a Föld egészét érintő fórum: Dél-Afrikában a lassan lebomló szennyezé­sek,­­ a különféle agrár- és ipari méreganyagok felhasz­nálása­­ kapcsán születhet végre egy globális megálla­podás. Szintén a 2000. évhez kapcsolódik, hogy idén ha­tályosult a határokon át­nyúló hatású ipari balese­tekről szóló nemzetközi egyezmény. Az országok között hatékonyabb együtt­működést lehetővé tevő megállapodás szükségessé­gére számos súlyos követ­kezménnyel járó baleset - köztük az idén éppen min­ket sújtó nagybányai - fi­gyelmeztet. Ide kapcsol­ható az ukrán kormány múlt heti döntése: pénteken végleg leállt a történelem eddigi legveszélyesebb ipa­ri-nukleáris katasztrófáját okozó csernobili atomerő­mű még működő harmadik reaktora. Szilágyi A. János EZ VOLT AZ ÉV A ciánpusztítástól a klímakudarcig A VILÁG 12 PILLANATA KÜLFÖLD Belgrád elismerte Boszniát Jugoszlávia diplomáciai kap­csolatot létesített Bosznia- Hercegovinával, és ezzel ren­dezte diplomáciai viszonyát az összes utódállammal. MH-Újvidék/J. Garai Béla A Belgrád-Szarajevó közti diplomáciai kapcsolat létesíté­séről szóló jegyzőkönyvet Go­ran Svilanovic jugoszláv és Jadranko Prlic boszniai kül­ügyminiszter írta alá. A megál­lapodásban szó van a két or­szág viszonyának normalizálá­sáról és a volt délszláv állam­­szövetség közös vagyonának elosztásáról is. Belgrád annak ellenére is elfogadta a kapcso­latok felvételét, hogy a szaraje­vói kormány nem vonta vissza a Bosznia-Hercegovina ellen Jugoszlávia részéről történt agresszió vádját a Hágai Nem­zetközi Bíróságnál. A Milose­­vic-rezsim emiatt befagyasztva tartotta viszonyát a drinai szomszéddal. Az új belgrádi kormány a múlt héten Szlové­niával is felvette a diplomáciai kapcsolatot, és ezzel meg­könnyítette a JSZSZK vagyo­nának elosztásáról folyó tárgyalásokat. Podgoricában azonban pénteken bejelentet­ték: Montenegró monetáris ta­nácsa érvénytelennek fog te­kinteni minden olyan megálla­podást a vagyonfelosztásról, amelyet képviselője nélkül kötnek meg. Belgrád nem kép­viselheti a Crna Gora-i érde­keket, hangoztatják a kisebbik tagköztársaságban. A dél-szerbiai Bujanovac környékén pénteken meg­szűnt az útblokád, a helyi szer­­bek megnyitották a Macedó­nia és Görögország felé vezető autópályát és vasútvonalat. Az albán fegyveresek beszivárgá­sa ellen tiltakozó helyi lakos­ság három napra megbénította a közlekedést. Kostunica el­nök a bujanovaciakhoz inté­zett üzenetében megértését fe­jezte ki aggodalmaik miatt, ám figyelmeztetett, hogy a bukott rezsim manipulálni próbál ve­lük. Megismételte, hogy a kor­mány nem tervez erőszakos fellépést a fegyvermentes öve­zetbe beszivárgott albán geril­lák eltávolítására. Belgrádban olyan találgatások hallhatók, hogy a bujanovaci akciót Slo­bodan Milosevic emberei szer­vezték azzal a céllal, hogy lejá­rassák és destabilizálják az új hatalmat. Ez felelne meg az al­bán szélsőségeseknek és vezé­rüknek, Hashim Thacinak is. 2000. december 16., szombat Alakul Washington új külpolitikai üzenete Bush nem külpolitikai szak­értelme miatt lett elnök. 54 év alatt alig járt külföldön, és csekély érdeklődést tanúsí­tott a külpolitika iránt. Vi­szont lesznek szakértői - akárcsak Ronald Reagen­­nek, így akár még sikeres is lehet a külpolitikában - vélik amerikai szakértők. Ami már biztos: Bush az izolacionizmust tartja a leg­főbb veszélynek, de vona­kodva venne részt külföldi konfliktusokban. Kiépítené a nemzeti rakétapajzsot és nem nagyon érdekli őt Moszkva véleménye erről. A szakér­tők szerint vége a Clinton-fé­­le „romantikus” orosz-ame­rikai kapcsolatoknak. Bush híve a hadsereg erősítésének, mert az Egyesült Államok­nak mindig felül kell múlnia potenciális ellenfeleit - véli. Ellenzi az atomfegyver-kísér­letek átfogó tilalmára vonat­kozó szerződés aláírását, mert az megkötné az Egye­sült Államok kezét. Támo­gatja a szabadkereskedelmet és a NATO-t, de csak béke­­fenntartásra küldene katonát külföldre. Várhatóan kemény lesz Irakkal szemben és támogat­ja a „kínai kapcsolatot” - bár Pekinget nem stratégiai part­nernek, hanem stratégiai ver­senytársnak tartja. Híve a Ja­pánnal fenntartott „hagyo­mányos kapcsolatoknak”. Amerika minden terroris­taakciót megtorol - nemcsak akkor, ha amerikaiak, hanem akkor is, ha más szabad nem­zetek ellen irányul - mondja Bush. A közel-keleti politika talán marad, de lesz egy ko­moly üzenete: Washington Jeruzsálembe telepíti nagy­­követségét. Reuters/CNN Bezárták a csernobili atomerőművet Az ukrán elnök lemondását követelik Végleg bezárták tegnap a bal­ ügyében folyó nyomozás végzetű csernobili atomerő­­módja ellen tiltakoztak, művet­­ több mint 14 évvel A tüntetők hat sátrat vertek azután, hogy egyik reaktora fel, s azok között „Börtönbe felrobbant és a világ legszer- Kucsma elnökkel”, „Leonyid njabb hulladékával mérgezte Kucsma gyilkos”, „Le Kucs­­meg a környezetet. Ezzel mával és véres csendőreivel” azonban mintegy hatezer em- feliratú transzparenseket te­her veszíti el munkáját, szítettek ki. A tüntetők kö-Leonyid Kucsma ukrán el­­zölték: addig folytatják az ak­­nok televíziós beszédet mon­­dót, amíg nem teljesül az ál­dott a csernobili erőmű bezál­lamfő lemondására vonatko­­zása alkalmából, majd élőben jó követelésük. A megmoz­ rendelte el az utolsó működő reaktor leállítását. Az erőmű irányítótermében a műszak­vezető mérnök elfordított egy „BAZ” feliratú fekete kap­csolót, a rövidítés a vészleállí­tó kapcsolót jelzi. Elfordítása után a láncreakciót szabályo­zó rudak lassan belesüllyed­nek a reaktor magvába, és fo­kozatosan csillapítják, majd végleg leállítják az atomreak­tor működését. Csernobilban, az erőmű területén mintegy száz mun­kás követte nyomon az ese­ményeket. Többen kiabál­tak: gyűlöljük Kucsmát. A környéken hatezer ember veszítette el a munkáját, és a nyomorral küszködő Uk­rajnában nincs sok állásle­hetőség. Mintegy ötszázan tüntet­tek Kijev főterén is. Ők is Kucsma lemondását követel­ték, és a Georgij Gongadze internetes újságíró eltűnése dúlást azok a volt egyetemis­ták szervezték, akik tíz évvel ezelőtt ugyanezen a helyen Ukrajna függetlenné vá­lásáért éhségsztrájkot tar­tottak. Volodimir Cseremisz, az „Előre, Ukrajna” elnevezésű párt vezetője az Interfaksz- Ukraina hírügynökségnek tegnap elmondta, hogy az éj­szakát több parlamenti kép­viselő is a téren szándékozott tölteni, miután olyan hírek érkeztek, hogy a rendőrség le akarja bontani a sátrakat. Dmitro Csobit, a jobbközép Haza Párt parlamenti képvi­selője kijelentette: Kucsma mindent provokációnak ne­vez, ami az utóbbi időben történik. „Mire jutottunk a függetlenség tíz éve alatt? Netán azért vívtuk ki a füg­getlenségünket, hogy az országban diktatúra alakul­jon ki?” - méltatlankodott a képviselő. BBC/MTI Többtucatnyi egyetemista is tüntetett Kucsma ellen FOTÓ: REUTERS - VASZILIJ FEDOSZENKO

Next