Magyar Hírlap, 2000. december (33. évfolyam, 281-304. szám)
2000-12-16 / 294. szám
2 Magyar Hírlap VILÁGHÍRADÓ Putyin és Castro a lehallgatóállomáson (Reuters) Vlagyimir Putyin orosz és Fidel Castro kubai elnök (képünkön) megállapodott abban, hogy felélesztik a régóta tetszhalott kétoldalú kapcsolatokat, de nem sikerült rendezniük a szovjet korszakban keletkezett hatalmas kubai adósság problémáját. Moszkvai becslések szerint Kuba legalább 20 milliárd dollárral tartozik Oroszországnak, de Havanna vitatja az összeg nagyságát. A két politikus egyébként meglátogatta azt a Havanna melletti lehallgatóállomást is, amelynek használatáért Oroszország olajjal és más szállítmányokkal fizet a szigetországnak, s amelynek a működését az Egyesült Államok erősen kifogásolja. Valer Dorneanu a képviselőház elnöke (MH) Törvényesen megalakult pénteken a román törvényhozás képviselőháza, miután a mandátumvizsgáló bizottság jóváhagyta az új képviselők mandátumát. A 345 mandátumból azonban egyelőre mindössze 338-at erősítettek meg, hármat a nem magyar kisebbségek csoportjából óvás miatt, négyet pedig a vagyonnyilatkozat beadásának elmulasztásáért egyelőre nem hitelesítettek. Megválasztották a képviselőház új elnökét is a Társadalmi Demokrácia Pártjának tagja, Valer Dorneanu személyében, aki mindössze öt ellenszavazatot kapott. Változik a csecsenföldi taktika (Reuters) Az oroszokat mélységesen kifárasztotta az a macska-egér játék, amelyet a csecsenföldi rebellisek űznek velük. Anatolij Kvasnyin vezérkari főnök tegnap közölte, hogy az orosz katonák kijönnek jól védett helyi támaszpontjaikról, és a területen kisebb csapategységekben foglalnak el harcálláspontokat, ettől remélve a hatékonyabb fellépést a lázadók ellen. Kvasnyin azt is kijelentette, hogy speciális kommandókat bíznak meg a csecsen vezérek elfogásával. A hadsereg lapjának, a Krasznaja Zvezdának adott interjúban a vezérkari főnök azt hangsúlyozta, hogy a most kezdődik az antiterrorista hadjárat legeltökéltebb szakasza. Római tömegtüntetés Haider ellen (MTI) A szervezők szerint több mint tízezer résztvevője volt annak a csütörtök esti felvonulásnak, amelyen Jörg Haider szombatra tervezett vatikáni látogatása ellen tiltakoztak. A késő éjszakába nyúló fáklyás felvonulás a Porta San Paolótól indult az egykori híres partizándal, a Bella ciao hangjaira. A megmozdulás szervezői között ugyanis ott voltak a náci megszállás ellen fegyverrel küzdő volt harcosok, akárcsak a balközép kormánykoalíció pártjainak politikusai, valamint a különféle baloldali társadalmi szervezetek, a szakszervezeti szövetségek, a zöldek, a zsidószervezetek, az olaszországi bevándorlók és a homoszexuális szervezetek képviselői. Maradásra kérik Mugabét (MTI) Zimbabwe kormánypártjának vezetői arra kérték Robert Mugabe államfőt, hogy tartsa meg vezetői tisztét a Zimbabwei Afrikai Nemzeti Unió - Hazafias Front (ZANU-PF) élén. Ezt Didymus Mutasa, a párt szervezési ügyekben illetékes titkára közölte pénteken. A ZANU-PF jelenleg folyó kongresszusának küldöttei is támogatásukról biztosították a 76 éves Mugabét. Zsákutcában a Korea-közi tárgyalások (AFP) Zsákutcába jutottak pénteken Phenjanban a miniszteri tárgyalások a két Korea között, miután Dél-Korea elutasította Észak-Korea energiasegély-kérését. Negyedszer ültek tárgyalóasztalhoz a felek, és a mostani forduló légkörére már az alaposan rányomta a bélyegét, hogy Cse Szung Te dél-koreai nemzetvédelmi miniszter Észak-Koreát továbbra is országa „legfőbb ellenségének” nevezte, és erre Phenjan igen élesen reagált. A németek a magyarokat kedvelik a legjobban (MH) Míg a tagállamok lakosságának nagy része nem támogatja új országok felvételét az Európai Unióba, a németek örülnének keleti szomszédaik tagságának. Különösen a magyarokénak - derült ki egy pénteken közreadott közvélemény-kutatásból. Az Electoral Research Group 1271, véletlenszerűen kiválasztott németet kérdezett meg, akiknek 74 százaléka támogatta a magyarok, 61 a csehek és 60 százaléka a lengyelek csatlakozási terveit. A törökök - akik közül közel kétmillióan élnek Németországban - felvétele mellett azonban alig 28 százalék voksolna. FOTÓ: REUTERS - ANDREW WINNING Lapunkat rendszeresen szemlézi Magyarország legnagyobb médiafigyelője, az ___ »OBSERVER« OBSERVER BUDAPEST MÉDIAFIGYELŐ KFT. 1084 Budapest Vill., Auróra u. 11., telefon: 303-4738, fax: 303-4744, Internet: www.observer.hu Magyar Hírlap POLITIKAI NAPILAP FŐSZERKESZTŐ: KOCSI ILONA Főszerkesztő-helyettesek: Frank Róbert, Kis Zoltán Lapszerkesztők: Fopovics Gizella, Szerdahelyi Csaba, Szluka Márton Rovatvezetők: Gréczy Zsolt (kultúra), Kiss László (sport), Szále László (publicisztika), Szigeti Tamás (fotó), Szombathy Pál (belpolitika), Újvári Miklós (külpolitika), Vitéz F. Ibolya (gazdaság) Kiadja a Magyar Hírlap Könyv- és Lapkiadó Rt.. • Telefon: 470-1100 VEZÉRIGAZGATÓ: L. KELEMEN GÁBOR Hirdetési igazgató: Komjáthy Katalin Terjesztési igazgató: Bobák Márta • 470-1205 PR- és reklámigazgató: Sarus Erika • Telefon: 470-1105 Grafikai Stúdió-vezető: Sándor János Számítógépes rendszergazda: Kiss Árpád Szerkesztőség: 1145 Budapest, Szugló u. 14. • Telefon: 470-1233, fax: 470-1296 Kiadóhivatal: 1145 Budapest, Szugló u. 14. Hirdetési igazgatóság: 1145 Budapest, Szugló u. 14. Telefon: 470-1133, fax: 470-1136, mhsales@mhirlap.hu Hirdetésfelvétel, telefonfax: 470-1150-től 78-ig Ügynökségi referens telefon: 470-1138, fax: 470-1143 Magazincsoport telefon: 470-1137, fax: 470-1143 Terjeszti a HÍRKER Rt. és a Nemzeti Hírlapkereskedelmi Rt. Előfizetésben terjeszti a Magyar Posta Rt. Nyomtatás: Magyar Hírlap Rt. Nyomda Nyomdaigazgató: Bertalan László HU ISSN 0133-1906 HU ISSN 0237-3807 A hirdetések tartalmáért a lap nem vállal felelősséget! _________________ LAPUNK 2000-BEN ÉRVÉNYES ELŐFIZETÉSI DÍJAI __________________ Kiadónál történő előfizetés esetén Postai előfizetés Magánszemélyeknek közületeknek esetén 1 nőnapra - - 1500 Ft negyedévre 4000 Ft 4500 Ft 4500 Ft félévre 8000 Ft 9000 Ft 9000 Ftévre 16000 Ft 18000 Ft 18000 Ft Előfizethető a kiadónál: Magyar Hírlap terjesztési osztály, telefon: 470-1202, fax: 470-1204. E-mail: elof@mhirlap.huEzenkívül a hírlapkézbesítőknél és a Hírlap-előfizetési Irodánál (Budapest Vill., Orczy tér 1., levélcím: HELIR, Budapest 1900), Budapesten a Magyar Posta Rt. Hírlap-előfizetési és Elektronikus Posta Igazgatósága kerületi ügyfélszolgálati irodáin, vidéken a postahivatalokban. Előfizetés külföldre: Batthyány Kultur-Press Kft., 1014 Budapest, Szentháromság tér 6., telefon/fax: 00-36-1-201-8891, E-mail: batthyany@kultur-press.hu Dick Cheney megválasztott alelnök megkapta a kulcsot és a pénzt a kormányzat megalakításához Florida módosít választási rendszerén „Már folyamatban van az átmenet” - jelentette ki tegnap Dick Cheney megválasztott amerikai alelnök, aki egyben a Bushkormányzat kialakítását vezeti. Washingtonban elszaporodtak a találgatások arról, hogy a nagy megbékélés jegyében Bush végül is milyen kormányzati posztot szánt a demokratáknak. Cheney tegnap büszkén állt a kamerák elé azzal a kulccsal, amely nyitja az átmeneti kormányzat számára rendelkezésre bocsátott irodák mindegyikét. (Manapság a kulcs persze mágneskártya.) A kulcs jelképesen a pénztárat is megnyitja: több mint ötmillió dollár szövetségi pénz és másfél milliós magánadomány áll George W. Bush rendelkezésére ahhoz, hogy „átvészelje” a január 20-ai beiktatásig tartó átmeneti időszakot. „Olyan gyorsan dolgozunk, ahogyan csak tudunk” - mondta Cheney. Legalább 6 ezer kormányzati állást kell betölteni - ezek közül 1200 kinevezés szenátusi jóváhagyáshoz kötött. Az elhúzódó választási csata miatt Bush csapatának a szokásosnál jóval rövidebb ideje van. Bizonyos jelek szerint már ma bejelenti, kik lesznek a legfontosabb munkatársai. Közül néhánynak a neve már ismert. Colin Powell lehet a külügyminiszter, Condoleezza Rice a nemzetbiztonsági főtanácsadó, Andrew Card volt közlekedési miniszter pedig a Fehér Ház kabinetfőnöke. Számítani lehet rá, hogy Bush legalább egy demokratát is kinevez kormányába. Az esélyesek között emlegetik John Breaux-t, Louisiana szenátorát, ő azonban aligha hagyja el a helyét, hiszen akkor ott a republikánusok kerülnének többségbe - hacsak nem éppen ez Bush hátsó szándéka. Kern Hughes, Bush kommunikációs igazgatója azt nem árulta el, hogy Breaux kapott-e hivatalos ajánlatot Bushtól, arra azonban célzott, hogy megtárgyalják vele a majdani demokrata kormányzati képviselő személyét. Bush hétfőn és kedden Washingtonba megy. Hétfőn az elektorok szavaznak hivatalosan az elnökről és Bush még aznap számos kormányzati jelölttel folytat személyes megbeszélést; kedden Bill Clintonnal, Al Gore-ral, valamint a törvényhozás vezetőivel tárgyal. Az előjelek jók, hiszen a demokraták két legnevesebb vezetője - Tom Daschle szenátor és Richard Gephardt képviselő - egyaránt jelezte: a kampánynak vége, ideje munkához látni, s a demokraták, republikánusok együtt nagy dolgokat vihetnek végbe. A 36 napig tartó elnökválasztási huzavona egyik utóhatásaként Jeb Bush - a megválasztott elnök öccse - floridai kormányzó máris bejelentette: átalakítják és modernizálják az állam szavazási és szavazatszámláló rendszerét. Feltűnést keltett Joe Lieberman - Gore alelnökjelöltje - és Ralph Nader, a zöldek vezetőjének nyilatkozata. Lieberman - az első zsidó, aki alelnöki helyre pályázott - elégedetten állapította meg, hogy a vallásnak szinte semmi szerepe nem volt a kampányban. Nader pedig azt közölte, hogy semmit sem sajnál, és eltökélt szándéka új párt alapítása. Nader 97 ezer szavazatot kapott Floridában - ennek a töredéke is elég lett volna Al Gore győzelméhez. CNN/Reuters/BBC Újabb palesztin halottak Izraelben Baraknak nincs esélye Hat palesztin halt meg tegnap Ciszjordániában és Gázában. A legújabb közvélemény-kutatások ismét megerősítették, hogy Ehud Barak kormányfő el fogja veszíteni az előrehozott választást. MH-összefoglaló Az izraeli katonák hat palesztint lőttek agyon tegnap Ciszjordániában és Gázában, jelentette a Reuters palesztin biztonsági, illetve kórházi forrásokra hivatkozva. Eszerint három áldozat a Jasszer Arafat vezette Fatah tagja volt, ők a ciszjordániai Burin falu közelében haltak meg. Az izraeli hadsereg azt állítja, hogy semmi köze az incidenshez, a palesztinok viszont azt, hogy az izraeli katonák adták át nekik a holttesteket. A negyedik áldozat egy 17 éves fiatalember, akit Nablusz közelében, kődobálás közben lőttek mellbe, az ötödik egy palesztin rendőr, aki Ramallah közelében esett el, a hatodikat pedig az erezi átkelőnél lőtték le. A Reuters szerint velük 325-re nőtt a 11 hete tartó erőszak áldozatainak a száma. Jasszer Abed Rabbo palesztin tájékoztatási miniszter pénteken kijelentette, hogy korai még az izraeli-palesztin tárgyalások felújításáról beszélni. A palesztin politikus kijelentette, hogy Arafat palesztin elnök és Slomo Ben Ami izraeli külügyminiszter péntekre virradóra lezajlott megbeszéléseit csak előzetes kapcsolatfelvételnek lehet tekinteni. Az éjszakai párbeszéddel kapcsolatos izraeli beállítás, amely szerint a tárgyalások felújításáról lenne szó, nem felel meg a valóságnak - mondta. Az izraeli sajtóban olyan hírek láttak napvilágot, amelyek szerint az újabb kapcsolatfelvétel nyomán elképzelhető Jasszer Arafat és Ehud Barak találkozója. Barak egyébként tegnap rossz híreket kapott a közvélemény-kutatóktól is. A legújabb felmérések megerősítették, hogy a baloldali politikus el fogja veszíteni a választást, sőt, azt is, hogy az izraeliek szerint nincs felhatalmazása a béketárgyalásokra a palesztinokkal. A Maarivban közölt közvélemény-kutatás szerint Barak 29, Benjamin Netanjahu 48 százalékot kapna, a Jedioth Ahronoth szerint viszont 31-50 az arány. Mindkét felmérésből kiderült az is, hogy a Likud jelenlegi vezetője, Ariel Sáron is simán veri majd Barakot. Állatáldozattal emlékezett meg a Hamasz alapításának 13. évfordulójáról: a szerencsétlen birkát előbb körbehordozták Barak képével, majd elvágták a nyakát fotó: reuters - ahmed Jadallah Február 2-án a Nagybányáról elinduló ciánszennyeződés a Szamoson elérte Magyarországot, és mérhetetlen pusztítást végzett a Tiszán. Ez volt talán Európa leglátványosabb idei környezetvédelmi katasztrófája, de a 2000-es év nem hozott drámai változásokat a környezetvédelem területén. Az esztendő talán legsúlyosabb maradandó hatású szerencsétlenségének sajnos éppen Magyarország volt a szenvedő alanya. Máig nem lehet pontosan tudni, hogy mennyi időre van szükség, míg a Tisza-völgy kiheveri a január végi nagybányai ciánkatasztrófa, majd az ezt követő nehézfémszennyezés következményeit. A nagy nemzetközi figyelmet kiváltó tragédiáról pénteken hozta nyilvánosságra jelentését az Európai Unió. A szörnyű pusztítással járó folyószennyezésnek hosszú távon annyi előnye lehet, hogy éppen a nagy nemzetközi érdeklődés, az EU-bizottságok hatására a térség környezetvédelemmel eddig nem sokat törődő államai is különféle beavatkozásokra kényszerülnek. A veszélyforrások összeírása már megtörtént, a jövő fontos feladata, hogy uniós keretek felhasználásával is megkezdődjön a térség környezetbiztonságának javítása. Ennek garanciája lehet a napokban befejeződött nizzai csúcs, amely a közép-kelet-európai országok számára azt bizonyította: azok az államok pályáznak eséllyel az uniós tagságra, amelyek hajlandóak is tenni ennek érdekében. Az pedig idén is számos fórumon nyilvánvalóvá vált, az egyik kulcskérdés éppen a környezetvédelem. Szintén ezekben a hetekben, a közelmúltban megtartott hágai klímakonferencián derült ki, hogy továbbra is nehezen feloldható ellentétek feszülnek a világ gazdagabb és szegényebb államai - és részben az Egyesült Államok és az EU - között. Alapvetően emiatt nem sikerült megegyezni bolygónk egyik legégetőbb, közös sorsunkat alapvetően meghatározó kérdéséről, az üvegházhatású gázok kibocsátásának arányáról. Hága kudarca azt igazolja: a természeti erőforrások ésszerűbb, takarékosabb felhasználása mellett érvelőknél egyelőre erősebb a jelenlegi fogyasztói szokások megmaradásában érdekelt iparigazdasági lobbik befolyása. Hágánál eredményesebben zárult az idén egy másik, a biológiai biztonságról rendezett világkonferencia. Kanadában a résztvevők többsége egyetértett abban, hogy beláthatatlan következményei miatt korlátok között kell tartani a viharos gyorsasággal fejlődő géntechnológiát. Ezekben a napokban is tart egy másik a Föld egészét érintő fórum: Dél-Afrikában a lassan lebomló szennyezések, a különféle agrár- és ipari méreganyagok felhasználása kapcsán születhet végre egy globális megállapodás. Szintén a 2000. évhez kapcsolódik, hogy idén hatályosult a határokon átnyúló hatású ipari balesetekről szóló nemzetközi egyezmény. Az országok között hatékonyabb együttműködést lehetővé tevő megállapodás szükségességére számos súlyos következménnyel járó baleset - köztük az idén éppen minket sújtó nagybányai - figyelmeztet. Ide kapcsolható az ukrán kormány múlt heti döntése: pénteken végleg leállt a történelem eddigi legveszélyesebb ipari-nukleáris katasztrófáját okozó csernobili atomerőmű még működő harmadik reaktora. Szilágyi A. János EZ VOLT AZ ÉV A ciánpusztítástól a klímakudarcig A VILÁG 12 PILLANATA KÜLFÖLD Belgrád elismerte Boszniát Jugoszlávia diplomáciai kapcsolatot létesített Bosznia- Hercegovinával, és ezzel rendezte diplomáciai viszonyát az összes utódállammal. MH-Újvidék/J. Garai Béla A Belgrád-Szarajevó közti diplomáciai kapcsolat létesítéséről szóló jegyzőkönyvet Goran Svilanovic jugoszláv és Jadranko Prlic boszniai külügyminiszter írta alá. A megállapodásban szó van a két ország viszonyának normalizálásáról és a volt délszláv államszövetség közös vagyonának elosztásáról is. Belgrád annak ellenére is elfogadta a kapcsolatok felvételét, hogy a szarajevói kormány nem vonta vissza a Bosznia-Hercegovina ellen Jugoszlávia részéről történt agresszió vádját a Hágai Nemzetközi Bíróságnál. A Milosevic-rezsim emiatt befagyasztva tartotta viszonyát a drinai szomszéddal. Az új belgrádi kormány a múlt héten Szlovéniával is felvette a diplomáciai kapcsolatot, és ezzel megkönnyítette a JSZSZK vagyonának elosztásáról folyó tárgyalásokat. Podgoricában azonban pénteken bejelentették: Montenegró monetáris tanácsa érvénytelennek fog tekinteni minden olyan megállapodást a vagyonfelosztásról, amelyet képviselője nélkül kötnek meg. Belgrád nem képviselheti a Crna Gora-i érdekeket, hangoztatják a kisebbik tagköztársaságban. A dél-szerbiai Bujanovac környékén pénteken megszűnt az útblokád, a helyi szerbek megnyitották a Macedónia és Görögország felé vezető autópályát és vasútvonalat. Az albán fegyveresek beszivárgása ellen tiltakozó helyi lakosság három napra megbénította a közlekedést. Kostunica elnök a bujanovaciakhoz intézett üzenetében megértését fejezte ki aggodalmaik miatt, ám figyelmeztetett, hogy a bukott rezsim manipulálni próbál velük. Megismételte, hogy a kormány nem tervez erőszakos fellépést a fegyvermentes övezetbe beszivárgott albán gerillák eltávolítására. Belgrádban olyan találgatások hallhatók, hogy a bujanovaci akciót Slobodan Milosevic emberei szervezték azzal a céllal, hogy lejárassák és destabilizálják az új hatalmat. Ez felelne meg az albán szélsőségeseknek és vezérüknek, Hashim Thacinak is. 2000. december 16., szombat Alakul Washington új külpolitikai üzenete Bush nem külpolitikai szakértelme miatt lett elnök. 54 év alatt alig járt külföldön, és csekély érdeklődést tanúsított a külpolitika iránt. Viszont lesznek szakértői - akárcsak Ronald Reagennek, így akár még sikeres is lehet a külpolitikában - vélik amerikai szakértők. Ami már biztos: Bush az izolacionizmust tartja a legfőbb veszélynek, de vonakodva venne részt külföldi konfliktusokban. Kiépítené a nemzeti rakétapajzsot és nem nagyon érdekli őt Moszkva véleménye erről. A szakértők szerint vége a Clinton-féle „romantikus” orosz-amerikai kapcsolatoknak. Bush híve a hadsereg erősítésének, mert az Egyesült Államoknak mindig felül kell múlnia potenciális ellenfeleit - véli. Ellenzi az atomfegyver-kísérletek átfogó tilalmára vonatkozó szerződés aláírását, mert az megkötné az Egyesült Államok kezét. Támogatja a szabadkereskedelmet és a NATO-t, de csak békefenntartásra küldene katonát külföldre. Várhatóan kemény lesz Irakkal szemben és támogatja a „kínai kapcsolatot” - bár Pekinget nem stratégiai partnernek, hanem stratégiai versenytársnak tartja. Híve a Japánnal fenntartott „hagyományos kapcsolatoknak”. Amerika minden terroristaakciót megtorol - nemcsak akkor, ha amerikaiak, hanem akkor is, ha más szabad nemzetek ellen irányul - mondja Bush. A közel-keleti politika talán marad, de lesz egy komoly üzenete: Washington Jeruzsálembe telepíti nagykövetségét. Reuters/CNN Bezárták a csernobili atomerőművet Az ukrán elnök lemondását követelik Végleg bezárták tegnap a bal ügyében folyó nyomozás végzetű csernobili atomerőmódja ellen tiltakoztak, művet több mint 14 évvel A tüntetők hat sátrat vertek azután, hogy egyik reaktora fel, s azok között „Börtönbe felrobbant és a világ legszer- Kucsma elnökkel”, „Leonyid njabb hulladékával mérgezte Kucsma gyilkos”, „Le Kucsmeg a környezetet. Ezzel mával és véres csendőreivel” azonban mintegy hatezer em- feliratú transzparenseket teher veszíti el munkáját, szítettek ki. A tüntetők kö-Leonyid Kucsma ukrán elzölték: addig folytatják az aknok televíziós beszédet mondót, amíg nem teljesül az áldott a csernobili erőmű bezállamfő lemondására vonatkozása alkalmából, majd élőben jó követelésük. A megmoz rendelte el az utolsó működő reaktor leállítását. Az erőmű irányítótermében a műszakvezető mérnök elfordított egy „BAZ” feliratú fekete kapcsolót, a rövidítés a vészleállító kapcsolót jelzi. Elfordítása után a láncreakciót szabályozó rudak lassan belesüllyednek a reaktor magvába, és fokozatosan csillapítják, majd végleg leállítják az atomreaktor működését. Csernobilban, az erőmű területén mintegy száz munkás követte nyomon az eseményeket. Többen kiabáltak: gyűlöljük Kucsmát. A környéken hatezer ember veszítette el a munkáját, és a nyomorral küszködő Ukrajnában nincs sok álláslehetőség. Mintegy ötszázan tüntettek Kijev főterén is. Ők is Kucsma lemondását követelték, és a Georgij Gongadze internetes újságíró eltűnése dúlást azok a volt egyetemisták szervezték, akik tíz évvel ezelőtt ugyanezen a helyen Ukrajna függetlenné válásáért éhségsztrájkot tartottak. Volodimir Cseremisz, az „Előre, Ukrajna” elnevezésű párt vezetője az Interfaksz- Ukraina hírügynökségnek tegnap elmondta, hogy az éjszakát több parlamenti képviselő is a téren szándékozott tölteni, miután olyan hírek érkeztek, hogy a rendőrség le akarja bontani a sátrakat. Dmitro Csobit, a jobbközép Haza Párt parlamenti képviselője kijelentette: Kucsma mindent provokációnak nevez, ami az utóbbi időben történik. „Mire jutottunk a függetlenség tíz éve alatt? Netán azért vívtuk ki a függetlenségünket, hogy az országban diktatúra alakuljon ki?” - méltatlankodott a képviselő. BBC/MTI Többtucatnyi egyetemista is tüntetett Kucsma ellen FOTÓ: REUTERS - VASZILIJ FEDOSZENKO